000181 |
Previous | 1 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
Nem sokasig hanem Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat Largnt InJt[xnJnt Canadion Yctkly BERZSENYI In lle Hungárián Uwguige Vol 35 16 XXXV évfolyam 16 szám 1982 április 17 szombat Ara: 50 cent Anglia eltökélt szándéka a szigetcsoport visszafoglalása! ® Angliát hazafias lelkesedés hangulata ragadta cl amikoris az angol köz-ember a hajdani Birodalom becsületén esett csorba kiköszöriilését hazafias kötelességként emlegeti — Jasszer Arafát a Palcstine Liberation Organization vezére arab csúcstalálkozót sürget azzal érvelve miszerint „az USA— izraeli összeesküvés a Közel-Kel- et térképét akarja átrajzolni" — Ezres tömegek-ben menekülnek az El Chinconal mexikói tűzhányó közelében lakó emberek Lapzártakor 500 személy sebesülését és 5 ezer fö teljes elszigetelését jelentet-ték — Irán a fronton aratott rész-gyózcímciv- el újabban a 18 hónapja tartó háborúban győztesnek tűnik ami az arab világ konzervatív államait azzal az aggodalommal tölti cl hogy a Khomeini-fél- c izlám forradalom lángjai oda is átcsapnak — Egy salvadori merénylő lelőtte Dávid Joaquin Quintcros újon-nan megválasztott szélsőjobboldali képviselőt — San Salvador érseke Arturo ílivcra y Damas felhívta az ország politikai erőit hogy az egymás elleni áldat-lan harc helyett az ország boldogulása érdekében egyesítsék erőiket — Mialatt a General Motors és a Ford amerikai munkásai elfogadják a szánt átmeneti fizetés-csökkentések- et azalatt a kanadai autógyári munkások szakszervezete hallani sem akar semmiféle bérengedményröl — Salisbury — Rhodesia volt fővárosának neve — ezentúl Herarc lesz az új név hivatalos beiktatását az április 18-á- n tartandó 2 függetlenségi évfordulón tartják SZOVJET A PARTJAINAL Ami úgy indult mint egy békebeli Gilbcrt & Sül: Jivan által írt nagyoperett az kezd egyre nagyobb há-borús méreteket ölteni: Az amerikai mübolygó hírközlő hálózat „idegen" (nem brit) tengeralattjá-rók tevékenységét figyelte meg a vitatolt szigetcso-port közelében Az angol „Daily Mirror" c lap clsöoldalas föcime: „Háború felé haladó össze-ütközés?" Princc Andrew a IIMS „Hermcs" fedélzetén el-hagyta Portsmouth hadiki-kötőt hogy csatlakozzék a IIMS „Invinciblc" rcpülö- - STIRLING GYÖRGY: gép-anyalia- jó legénységéhez mely hajónál helikopter pi-lótaként nyert beosztást Londoni körök szerint: „Remek alkalom hogy a 22 éves Princc Andrcw-bó- l hös legyen " A LENGYEL SZAPORODÁSA Az Egyesült Államok hírszerző szervei egyhangú-an állítják hogy egyre több lengyel sorkatona szökik meg alakulatától A Szilézia erdőségeiben százá-val csoportosulnak attól a céltól vezérelve hogy megmaradt fegyve-reikre támaszkodva partizán-cs-apatokat szervezze-nek Amennyiben a hírszerző ügynökségek jelentése meg-felel az igazságnak ez az első jele annak hogy a négy hónapja Járuzclski tábornok által bevezetelt ostromálla-pot óta a hadsereg vasfe-gyelm- e meglazult A FALKLAND-VÁLSÁ- G VILÁG-VISSZHANGJ- A A 40 hajóból álló angol hadiflotta a II világháború befejezése óta a legnagyobb szabású tengeri erő amit a foghijjas Rril Oroszlán az útjára indított hogy — Thatcher kijelentése szerint „visszaszerezze a Falkland szigetcsoportot Anglia szá-mára" Lord Carrington brit külügyminiszter kénytelen A nemzetiségi kérdés s azon belül elsősorban a trianoni határok-kal elszakított magyar kisebbségek kérdése egyike azoknak a tabu-témáknak amikről a szocializmusban nem szokás beszélni nem di-vat irni Sztálin hódító politikája eredményeképp a Trianonban meg-csonkított Magyarország — melynek minden etnikai elvet megcsú-foló halaraira Párizsban a Szovjetunió is áldását adta — egy szövet-ségi táborba kerüli a hajdani az ím utódálla-mokkal és a szocialista rendszerek egymás belügyének tekintik a nemzetiségi kérdést amit nem illik bolygatni Mint mindenben ilt is Leninre hivatkoznak aki nemzetiségi politikája alapjául a kisebb-ségek jogainak tiszteletben tartását jelölte meg de a gyakorlat fölölt tapintatosan szemel hunynak De mintha a legutóbbi hónapokban némileg változott volna a lég-kör Mintha az írók évtizedek alatt beidegződött öncenzúrája kissé lazult volna és már nem félnének attól hogy a kisebbségek helyzeté-nek érintésével magukra zúdítják a párt haragját és rájuk sütik a haj-dani „mindent vissza" revíziós politika bélyegét Akad már író aki szóvá meri tenni Trianon égbekiáltó igazságtalanságát (Száraz György: Történelmünk birtokbavétele Társadalmi Szemle 1081 ja-nuár) és olyan cikkekre is bukkanhatunk már a hazai sajtóban me-lyek rámulatnak arra hogy a magyarságnak egyharmada él kisebb-ségi sorban a halárokon kivül Kgyik-más'- k cikkben — ha óvatosan is — arra is van utalás hogy ez az cici nem a legrózsásabb és folyik az erőszakos asszimilálás Legutóbb a Valóság cimii irodalmi folyóiratban olvashattunk egy c léniával foglalkozó irásl Nemzetiségi kérdés nemzet iségtuöomá-ny- i kutatások" címmel Für Lajos tollából A cikkíró rögtön elöljáró-ban kifejti hogy a nemzeti-nemzeti- ségi kérdés jelentősége az el-múlt évek során megnőtt és a jelek szerint jövőbeli szerepe egyre fo-kozódik A szaktudósok — írja — a kérdés reneszánszáról etnikai forradalomról beszelnek és megállapítják: a nemzeti-nemzetis- égi jelleg tudatosodása fontos történelmi erővé váll amivel világszerte számolni Kell A tapasztalatok azt mutatják hogy az amerikai "mrlt-in- g pot" elmélet éppen úgy csődöt mondott mint ahogy megbukott a másik oldalon az a teória hogy a kommunizmus megvalósulásakor nemcsak az államhatárok tűnnek cl de a nemzeti hovatartozás kér-dése is közömbössé válik A ceiz liláson cllciiLc-- ö clójclú lolyaiuatnsk vadunk tanúi: HUNGÁRIÁM LIFE MAGY ELET alkland Bfl Ifl J7 Sl rV Brczsnyev májusi lemondását rebesgetik Lengyel katonaszökevények kényszermegol-dásnak TENGERALATTJÁRÓK FALKLAND-SZIGETCSOPOR- T katonaszökevények miniszterelnök-asszon- y volt benyújtani lemondását az ügy „késedelmes intézé-se" miatt Thatcher a TV képernyője elölt így beszélt: „Kitűnő flottánk nagyszerű tenge-részeink vannak akik h-ivatásszerűen felkészültek arra hogy visszafoglalják a szigetcsoportot melynek' népe brit származású" Kanada visszarendelte Argentínában szolgáló nagy-követét üj-Zéla- nd hasonló intézkedéssel követte Otta-wát sőt a diplomáciai kap-csolatokat is megszakította a buenos airesi kalonakor-mánny- al Az USA kényes helyzet-ben találja magát mert mind Argentína mind az OAS (Organization of Ame-rican States) tagja melynek alapokmánya kimondja: ha bármelyik amerikai OAS államot (a 48-bó- l) megtámadják az OAS tagállamainak meg kelt védeni a megtámadott ál-lamot! Brazília természetesen Argentínát pártolja azonban békés megoldást javasol Ausztrália kormánya ar-ra intette Argentínát hogy az ENSZ Biztonsági Tanács által hozott határozatot hajt-sa végre! Japán kormánya jelez-te: Amennyiben Anglia nem alkalmaz eröszakot azesel-be- n Tokió Angliái támogat-ja Mauroy francia minisz-terelnök a TV országos adá-sán „tűrhetetlen állapot Ébredő magyarságtudat kisantantországokkal nak" minősítette a helyze-tet Anglia számára Az oroszok hézagos je-lentéseikben kerülték a szín-vallást AZ ARGENTIN INVÁZIÓ IGAZI RUGÓI Argentína meglepetés-szerű invázióját és a brit fennhatóság alatti Falkland-szigetcsoport megszállását egyszerre három okból kö-vették el: 1) a belső elége-detlenség elterelésére Lco-pold- o Fortunato Galtieri a junta feje ön-nepszeriisí-tési okoktól vezettetve adta ki a parancsot 2) A vitatott térségben 18 hónappal ezelőtt kb 2 billió hordóra becsülték az olaj-kiaknázá- si lehetőségeket ami a jelenlegi piaci árak figyelembevételével 60 bil-lió dollárt érne 3) A kínálkozó lehetőség: 3 héttel ezelőtt a szigetcso-porthoz tartozó Dél-Georg- ia szigeten egy csoport argen-tin ócskavas-keresked- ő sen-ki által nem zavartatva szétszedett egy használaton kivül helyezett bálnavadá-szati állomást Anglia nyomban oda-küldte az "ENDURANCE" nevű jégtörő örhajóját hogy biztosítsa az argentin cso-port kiutasítását Ennek el-lenére Argentína felújította 1832-b- öl származó területi igé-nyét néhány hadihajót küldött az ócskavas keres- - (Folytatás a 2-i- k oldalon) integráció helyett dezintegrációnak annak hogy a nemzetiségek — kisebbségek — mindenütt küzdenek a beolvadás ellen nemzeti jelle-gük elismerését és külön jogaikat követik A földön — írja Für Lajos — jelenleg kb 600 millió ember él alávetett de mindenképpen ked-vezőtlenebb kisebbségi helyzetben s ezeknek sorsa súlyos sőt válsá-gos E népcsoportok más-má- s indítékokból más-má- s feltételek kö-zött vívják küzdelmüket nemzeti— nemzetiségi azonosságuk megőrzé-séért: kulturális— nyelvi jogokért autonómiákért esetleg a teljes füg-getlenségért Megdöbbentő amit a cikkben olvashatunk az európai kisebbségek arányáról: a magyarság a Szovjetunión kívüli kb 500 milliós Euró-pa népességének csupán mintegy 2 százaléka de a ncgyvcnmilliónyi európai kisebbség több mint 10 százalékát a magyarok alkotják Még meghökkentöbb a kép — olvassuk tovább — ha a magyar ki-sebbségek részarányát az összlakossághoz mérjük: az albánok után (akiknek fele él Albánián kivül) Európának a legtöbb kisebbséget adó népe a magyar: népességünknek éppen egyharmada került— sodró-dolt már nyelvű államok és népek közé Ezek helyzete sajátos azért is mivel a helyét nem változtató kb 4 millió lélek 5' állam területén szóródott szét Am az ötfclé sodródott kisebbségi magyarság helyze-tében az is figyelemreméltó hogy c négymilliós tömegnek több mint kclhormada a Magyar Népköztársaság államhatórait gyűrűszerűén körbefogó hol keskenyebb hol öblöscbb zónában él" Ezekből a szavakból csak az nem érzi ki a trianoni határok kri-tikáját aki süket és vak Ahol úgy vontak meg egy határi hogy an-nak menten a külső peremen összefüggő emberek mini amilyen nemzetiségű a határon belüli anyaország lakói olt nyilván semmibe-vetté- k az etnikai elvet az önrendelkezési jogot Kétszer is: 1020-ba- n Trianonban és huszonhét év múlva Párizsban Erről a korszakról igy ir Für Lajos: „A kisebbségi magyarság elmúlt hatvan éve távol-ról sem mondható nyugalmasnak A megrázkódtatások miközben gvrngilcttck furcsa módún fokozták is etnikai önérzetet Bárhogyan itcljiik meg a különféle döntéseket" a mai magyar kisebbségi tudat összetevői közt van szerepe annak hogy nagy hányaduk időközben 4—5 évre visszakerült anyanemzetéhez Ezek az évek ellentmond-ása voltuk ellenére erősítették a nyelvközösséghez való tartozás köt-elekéit" (Folytatás a 3 oldalon) Ne bántsuk őket! mármint az oroszokat Irla Frey András Brczsnyev úgylátszik meg akarja is-mételni a vietnami játszmát az amerikai kormány akaratát az amerikai (és euró-pai) baloldal segítségével győzni le Meghalni szabad győzni nem szabad A recept egyszerű Amikor az ameri-kaiak Dél-Vietnam- ot kiürítették nem az északvietnami csapatok hanem amerikai újságírók kényszeritették az amerikai had-sereget a Vietnamból való eltakarodásra Ila az amerikai katonák élheltek volna az erejükkel atomfegyverek latbavetése nélkül is lebombázhatták volna Észak-V- i ctnam csomópontjait cs kikötőit s az oro-szok nem tudták volna Vietnamot a Szov-jetunió délkelet-ázsi- ai bástyájává tenni Washington azonban nem engedte hogy tábornokai a józan ész és a hadvise-lés szabályaira hallgassanak Annakidején egy Vietnamból hazajött amerikai tiszt mondta is: — Azzal küldik oda katonáinkat hogy meghalni szabad Moszkva párlfogolljait legyőzni nem szabad Mindez az amerikai sajtónak volt a müve A lapok és televíziós hálózatok szer-kesztői úgy határozlak hogy Amerika nem igaz ügyért harcol Vietnamban s ennek hatása alatt a közhangulat és a szenáto-rok s képviselők többsége is a háború el-len fordult Néhányan voltak ugyan akik meg merték mondani hogy ez merő dema-gógia és nem a nyugat hanem a Szovjet-unió érdekeit szolgálja De ezzel akkor ke-vesen törődtek Mintha az ördög babonázta volna meg őket Pedig milyen könnyű lelt volna e frá-zisokkal szembeszállni Az elnök hangja Amerika minden zu gába elhallatszik és elég lett volna ha a demokratapárti Johnson vagy utána a republikánus Nixon a kellő nyomatékkal figyelmeztél te volna Amerika népét hogy Vietnamban nem csak világnézetről nem csak egy távoli ország kommunista re zsimjéről hanem arról volt szó hogy a Perzsa-öbö- l után Vietnam Ázsiának a leg-fontosabb stratégiai kulcsa és az Egyesült Államoknak életbevágó érdekei kívánták volna meg hogy Vietnam légi- - és tengeri támaszpontjait ne lehessen beilleszteni az oroszok katonai hálózatába Ezt az elméket megvilágosító szót azonban ilyen egyértelmű hangsúllyal sem Johnson sem Nixon nem mondta ki így bontakozhatott ki szabadon az orosz célok irányában ható baloldali propaganda S ha meggondoljuk hogy a szovjet érdekeit szolgáló détentc is ugyanabban az időben a hetvenes évek elején indull meg előt-tünk áll a politikai képlet: Mintha az ördög babonázta volna meg őket: a hatvanas évek vége óta Reagan jöveteléig Amerikában mindenki (a repub-likánus párt jobbszárnyának és néhány nagyon öreg vagy egész fiatal demokrata kivételével a szó szoros értelmében min-denki) úgy viselkedett mintha az oroszok hipnózisba ejtették volna őket Csak igy kerülhetett sor arra hogy miközben az amerikaiak Vietnamot fel adták akkor zendítettek rá a délcntc-r- a amely gazdaságilag is katonailag is csak a szovjetet erősítette és csak Amerikát gyöngítette Azóta mindenesetre megváltozott a helyzet A legutóbbi években sok amerikai kiábrándult a détentc-b- a veteti illúziókból s ennek köszönhető hogy egy idő óta a sajtónak csak egy kis része fogadja „meg-értéssel" Brczsnyev javaslatait Ezeknek lényege tudvalévően az hogv ha mindenki abbahagyná az atom fegyver-kezési akkor béke lenne — ami igaz is mert ha ilyen módon állandósítani lehetne Európában a középtávú rakéták terén je-lenleg fennálló orosz túlerőt akkor valóban felvirradna az örök béke napja mert sen-ki sem merne az oroszoknak ellentmon-dani Nem a politikusok a közemberek kezdenek kijózanodni Európában szintén megváltozott a helyzet — csak épp az ellenkező irányban r ti0 Az Atlanti-óceá- n túlsó pariján ugyanis a baloldal hangja erősödött meg Az úgy-nevezett polgári áramlatok politikusai és 'íjsigírói hallgatnak és remélik hogy az Amerjka-ellene- s csinnadratta nem fogja a választók tömegeit Moszkva felé terelni Ha ezt az Európa és Amerika közli párhuzamot szemügyre vesszük két régi közkeletű véleményt kell újra a mérlegre tenni Eddig azt hittük hogy a nép könnyeb-ben válik demagógia áldozatává mini a műveltebb rétegek és hogy az európaiak több politikai érzéket örököllek az előző generációktól mini az amerikaiak Hát az utóbbi évek politikai története épppnséggel nom ezt mutatja Ha Amerika kezdi összeszedni ívt-- M azt nem az intcllekluclck nem a politiku-sok hanem elsősorban a nép kijózanodá-sának lehet köszönni És Nyugat-Európába- n is a szellemi politikai és gazdasági ve-zetők mozgolódnak legjobban az elfinnese-dé- s irányában s a nép az amely kezd ko-molyan kételkedni a szovjet békeakarulá-ba- n Ami pedig azt illeti hogy az európaiak mennyivel okosabbak az amerikaiaknál csak röstelkedve gondolhatunk arra' hogv Amerikában egy vasúti bakter sem mond olyan sületlenséget mint amilyent egy európai miniszterelnök ía szociáldemokra-ta Ankcr Jorgensen) tűzött most Dánia ka-lapjához Azt mondta (február 9-ik- én a dán te-levízión) hogy ö nem lát különbséget Len-gyelország Afganisztán és Szalvador kö-zött — vagyis 'hogy amit az amerikaiak művelnek Szaívadorban (ahol az odakiil-döt- t 91 amerikai tanácsadónak az utcára sem szabad revolverrel kimennie) az ugyanaz mint amit az oroszok tesznek Afganisztánban (ahol kb 85000 orosz ka-tona harcol helikopterrel tankkal és mér-ges gázzal a bennszülöttek ellen) cs Len-gvelországb- an (amely 37 esztendeje áll orosz megszállás alatt) Szocialista recept Ennek kapcsán mutatott rá egy dán történész (D R Grcss) arra hogy az előbb idézett szociáldemokrata dán minisz-tclelnö- k annak az egész Nyugat-Európába- n terjedő pacifizmusnak a hirdetője amely azt tartja hogy az orosz csak azért agresz-s'i- v mert a nyugati kapitalisták kényszerí-tik a védekezésre de ha a nyugat nem fegyverkeznék s még inkább ha le is sze-relne ez a szovjclkormányt bizonnyal rá-bírná a nemes példa kövelésérc A dán miniszterelnök nem mondta ki nyíltan de világos hogy szocialista szive miért dobog Azért hogy ne bántsák a sze-gény oroszokat Annak különben hogy egyesek meny-nyire cl vannak szánva a szovjettel min-denáron való kiegyezésre és hogy a sza-badságjogok tisztelete milyen híg Nyugat-Európába- n azt abból is látni ami a lon-doni Times levelezési rovatában ment végbe Az a hozzászólás indította ezt cl amelynek lényege ez volt: már csak azért is engedni kell a Szovjetunió akaratának mert a háború Európát elpusztítaná az orosz megszállás viszont legföljebb néhány száz évig tartana Hogy valakinek ilyen gondolatai van nak s hogy ezt egy komoly lap ki is nyom-tassa azt ha nyakatekert módon is de va-lahogy meg lehet magyarázni mert az an-golok szeretik mindig is szerették a kü-löncködést A feltűnő inkább az hogy hosszantartó disputa alakulhatott ki körülötte ahelyett hogy kézlegyintéssel térlek volna fölötte napirendre Mind ebben pedig nem az a legérde-kesebb hogy vannak angolok akik az egyéni és nemzeti jogokat röffcl mérik s azzal vigasztalják magukat hogy az ide-gen uralom nem tartana örökké és hogv jobb egy mindössze néhány évszázadi s megszállásban simán belenyugodni mint a Kreml urait vonakodással magukra ha-ragítani Mire sxómíf Brezsnyev? A dolog súlypontja azon van hogy ha egy nyugati bizonyos szempontból a lcg-(Folytat- ds a 4-- ik oldalou)
Object Description
Rating | |
Title | Magyar Elet, April 17, 1982 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1982-04-17 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Magyad2000622 |
Description
Title | 000181 |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | Nem sokasig hanem Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat Largnt InJt[xnJnt Canadion Yctkly BERZSENYI In lle Hungárián Uwguige Vol 35 16 XXXV évfolyam 16 szám 1982 április 17 szombat Ara: 50 cent Anglia eltökélt szándéka a szigetcsoport visszafoglalása! ® Angliát hazafias lelkesedés hangulata ragadta cl amikoris az angol köz-ember a hajdani Birodalom becsületén esett csorba kiköszöriilését hazafias kötelességként emlegeti — Jasszer Arafát a Palcstine Liberation Organization vezére arab csúcstalálkozót sürget azzal érvelve miszerint „az USA— izraeli összeesküvés a Közel-Kel- et térképét akarja átrajzolni" — Ezres tömegek-ben menekülnek az El Chinconal mexikói tűzhányó közelében lakó emberek Lapzártakor 500 személy sebesülését és 5 ezer fö teljes elszigetelését jelentet-ték — Irán a fronton aratott rész-gyózcímciv- el újabban a 18 hónapja tartó háborúban győztesnek tűnik ami az arab világ konzervatív államait azzal az aggodalommal tölti cl hogy a Khomeini-fél- c izlám forradalom lángjai oda is átcsapnak — Egy salvadori merénylő lelőtte Dávid Joaquin Quintcros újon-nan megválasztott szélsőjobboldali képviselőt — San Salvador érseke Arturo ílivcra y Damas felhívta az ország politikai erőit hogy az egymás elleni áldat-lan harc helyett az ország boldogulása érdekében egyesítsék erőiket — Mialatt a General Motors és a Ford amerikai munkásai elfogadják a szánt átmeneti fizetés-csökkentések- et azalatt a kanadai autógyári munkások szakszervezete hallani sem akar semmiféle bérengedményröl — Salisbury — Rhodesia volt fővárosának neve — ezentúl Herarc lesz az új név hivatalos beiktatását az április 18-á- n tartandó 2 függetlenségi évfordulón tartják SZOVJET A PARTJAINAL Ami úgy indult mint egy békebeli Gilbcrt & Sül: Jivan által írt nagyoperett az kezd egyre nagyobb há-borús méreteket ölteni: Az amerikai mübolygó hírközlő hálózat „idegen" (nem brit) tengeralattjá-rók tevékenységét figyelte meg a vitatolt szigetcso-port közelében Az angol „Daily Mirror" c lap clsöoldalas föcime: „Háború felé haladó össze-ütközés?" Princc Andrew a IIMS „Hermcs" fedélzetén el-hagyta Portsmouth hadiki-kötőt hogy csatlakozzék a IIMS „Invinciblc" rcpülö- - STIRLING GYÖRGY: gép-anyalia- jó legénységéhez mely hajónál helikopter pi-lótaként nyert beosztást Londoni körök szerint: „Remek alkalom hogy a 22 éves Princc Andrcw-bó- l hös legyen " A LENGYEL SZAPORODÁSA Az Egyesült Államok hírszerző szervei egyhangú-an állítják hogy egyre több lengyel sorkatona szökik meg alakulatától A Szilézia erdőségeiben százá-val csoportosulnak attól a céltól vezérelve hogy megmaradt fegyve-reikre támaszkodva partizán-cs-apatokat szervezze-nek Amennyiben a hírszerző ügynökségek jelentése meg-felel az igazságnak ez az első jele annak hogy a négy hónapja Járuzclski tábornok által bevezetelt ostromálla-pot óta a hadsereg vasfe-gyelm- e meglazult A FALKLAND-VÁLSÁ- G VILÁG-VISSZHANGJ- A A 40 hajóból álló angol hadiflotta a II világháború befejezése óta a legnagyobb szabású tengeri erő amit a foghijjas Rril Oroszlán az útjára indított hogy — Thatcher kijelentése szerint „visszaszerezze a Falkland szigetcsoportot Anglia szá-mára" Lord Carrington brit külügyminiszter kénytelen A nemzetiségi kérdés s azon belül elsősorban a trianoni határok-kal elszakított magyar kisebbségek kérdése egyike azoknak a tabu-témáknak amikről a szocializmusban nem szokás beszélni nem di-vat irni Sztálin hódító politikája eredményeképp a Trianonban meg-csonkított Magyarország — melynek minden etnikai elvet megcsú-foló halaraira Párizsban a Szovjetunió is áldását adta — egy szövet-ségi táborba kerüli a hajdani az ím utódálla-mokkal és a szocialista rendszerek egymás belügyének tekintik a nemzetiségi kérdést amit nem illik bolygatni Mint mindenben ilt is Leninre hivatkoznak aki nemzetiségi politikája alapjául a kisebb-ségek jogainak tiszteletben tartását jelölte meg de a gyakorlat fölölt tapintatosan szemel hunynak De mintha a legutóbbi hónapokban némileg változott volna a lég-kör Mintha az írók évtizedek alatt beidegződött öncenzúrája kissé lazult volna és már nem félnének attól hogy a kisebbségek helyzeté-nek érintésével magukra zúdítják a párt haragját és rájuk sütik a haj-dani „mindent vissza" revíziós politika bélyegét Akad már író aki szóvá meri tenni Trianon égbekiáltó igazságtalanságát (Száraz György: Történelmünk birtokbavétele Társadalmi Szemle 1081 ja-nuár) és olyan cikkekre is bukkanhatunk már a hazai sajtóban me-lyek rámulatnak arra hogy a magyarságnak egyharmada él kisebb-ségi sorban a halárokon kivül Kgyik-más'- k cikkben — ha óvatosan is — arra is van utalás hogy ez az cici nem a legrózsásabb és folyik az erőszakos asszimilálás Legutóbb a Valóság cimii irodalmi folyóiratban olvashattunk egy c léniával foglalkozó irásl Nemzetiségi kérdés nemzet iségtuöomá-ny- i kutatások" címmel Für Lajos tollából A cikkíró rögtön elöljáró-ban kifejti hogy a nemzeti-nemzeti- ségi kérdés jelentősége az el-múlt évek során megnőtt és a jelek szerint jövőbeli szerepe egyre fo-kozódik A szaktudósok — írja — a kérdés reneszánszáról etnikai forradalomról beszelnek és megállapítják: a nemzeti-nemzetis- égi jelleg tudatosodása fontos történelmi erővé váll amivel világszerte számolni Kell A tapasztalatok azt mutatják hogy az amerikai "mrlt-in- g pot" elmélet éppen úgy csődöt mondott mint ahogy megbukott a másik oldalon az a teória hogy a kommunizmus megvalósulásakor nemcsak az államhatárok tűnnek cl de a nemzeti hovatartozás kér-dése is közömbössé válik A ceiz liláson cllciiLc-- ö clójclú lolyaiuatnsk vadunk tanúi: HUNGÁRIÁM LIFE MAGY ELET alkland Bfl Ifl J7 Sl rV Brczsnyev májusi lemondását rebesgetik Lengyel katonaszökevények kényszermegol-dásnak TENGERALATTJÁRÓK FALKLAND-SZIGETCSOPOR- T katonaszökevények miniszterelnök-asszon- y volt benyújtani lemondását az ügy „késedelmes intézé-se" miatt Thatcher a TV képernyője elölt így beszélt: „Kitűnő flottánk nagyszerű tenge-részeink vannak akik h-ivatásszerűen felkészültek arra hogy visszafoglalják a szigetcsoportot melynek' népe brit származású" Kanada visszarendelte Argentínában szolgáló nagy-követét üj-Zéla- nd hasonló intézkedéssel követte Otta-wát sőt a diplomáciai kap-csolatokat is megszakította a buenos airesi kalonakor-mánny- al Az USA kényes helyzet-ben találja magát mert mind Argentína mind az OAS (Organization of Ame-rican States) tagja melynek alapokmánya kimondja: ha bármelyik amerikai OAS államot (a 48-bó- l) megtámadják az OAS tagállamainak meg kelt védeni a megtámadott ál-lamot! Brazília természetesen Argentínát pártolja azonban békés megoldást javasol Ausztrália kormánya ar-ra intette Argentínát hogy az ENSZ Biztonsági Tanács által hozott határozatot hajt-sa végre! Japán kormánya jelez-te: Amennyiben Anglia nem alkalmaz eröszakot azesel-be- n Tokió Angliái támogat-ja Mauroy francia minisz-terelnök a TV országos adá-sán „tűrhetetlen állapot Ébredő magyarságtudat kisantantországokkal nak" minősítette a helyze-tet Anglia számára Az oroszok hézagos je-lentéseikben kerülték a szín-vallást AZ ARGENTIN INVÁZIÓ IGAZI RUGÓI Argentína meglepetés-szerű invázióját és a brit fennhatóság alatti Falkland-szigetcsoport megszállását egyszerre három okból kö-vették el: 1) a belső elége-detlenség elterelésére Lco-pold- o Fortunato Galtieri a junta feje ön-nepszeriisí-tési okoktól vezettetve adta ki a parancsot 2) A vitatott térségben 18 hónappal ezelőtt kb 2 billió hordóra becsülték az olaj-kiaknázá- si lehetőségeket ami a jelenlegi piaci árak figyelembevételével 60 bil-lió dollárt érne 3) A kínálkozó lehetőség: 3 héttel ezelőtt a szigetcso-porthoz tartozó Dél-Georg- ia szigeten egy csoport argen-tin ócskavas-keresked- ő sen-ki által nem zavartatva szétszedett egy használaton kivül helyezett bálnavadá-szati állomást Anglia nyomban oda-küldte az "ENDURANCE" nevű jégtörő örhajóját hogy biztosítsa az argentin cso-port kiutasítását Ennek el-lenére Argentína felújította 1832-b- öl származó területi igé-nyét néhány hadihajót küldött az ócskavas keres- - (Folytatás a 2-i- k oldalon) integráció helyett dezintegrációnak annak hogy a nemzetiségek — kisebbségek — mindenütt küzdenek a beolvadás ellen nemzeti jelle-gük elismerését és külön jogaikat követik A földön — írja Für Lajos — jelenleg kb 600 millió ember él alávetett de mindenképpen ked-vezőtlenebb kisebbségi helyzetben s ezeknek sorsa súlyos sőt válsá-gos E népcsoportok más-má- s indítékokból más-má- s feltételek kö-zött vívják küzdelmüket nemzeti— nemzetiségi azonosságuk megőrzé-séért: kulturális— nyelvi jogokért autonómiákért esetleg a teljes füg-getlenségért Megdöbbentő amit a cikkben olvashatunk az európai kisebbségek arányáról: a magyarság a Szovjetunión kívüli kb 500 milliós Euró-pa népességének csupán mintegy 2 százaléka de a ncgyvcnmilliónyi európai kisebbség több mint 10 százalékát a magyarok alkotják Még meghökkentöbb a kép — olvassuk tovább — ha a magyar ki-sebbségek részarányát az összlakossághoz mérjük: az albánok után (akiknek fele él Albánián kivül) Európának a legtöbb kisebbséget adó népe a magyar: népességünknek éppen egyharmada került— sodró-dolt már nyelvű államok és népek közé Ezek helyzete sajátos azért is mivel a helyét nem változtató kb 4 millió lélek 5' állam területén szóródott szét Am az ötfclé sodródott kisebbségi magyarság helyze-tében az is figyelemreméltó hogy c négymilliós tömegnek több mint kclhormada a Magyar Népköztársaság államhatórait gyűrűszerűén körbefogó hol keskenyebb hol öblöscbb zónában él" Ezekből a szavakból csak az nem érzi ki a trianoni határok kri-tikáját aki süket és vak Ahol úgy vontak meg egy határi hogy an-nak menten a külső peremen összefüggő emberek mini amilyen nemzetiségű a határon belüli anyaország lakói olt nyilván semmibe-vetté- k az etnikai elvet az önrendelkezési jogot Kétszer is: 1020-ba- n Trianonban és huszonhét év múlva Párizsban Erről a korszakról igy ir Für Lajos: „A kisebbségi magyarság elmúlt hatvan éve távol-ról sem mondható nyugalmasnak A megrázkódtatások miközben gvrngilcttck furcsa módún fokozták is etnikai önérzetet Bárhogyan itcljiik meg a különféle döntéseket" a mai magyar kisebbségi tudat összetevői közt van szerepe annak hogy nagy hányaduk időközben 4—5 évre visszakerült anyanemzetéhez Ezek az évek ellentmond-ása voltuk ellenére erősítették a nyelvközösséghez való tartozás köt-elekéit" (Folytatás a 3 oldalon) Ne bántsuk őket! mármint az oroszokat Irla Frey András Brczsnyev úgylátszik meg akarja is-mételni a vietnami játszmát az amerikai kormány akaratát az amerikai (és euró-pai) baloldal segítségével győzni le Meghalni szabad győzni nem szabad A recept egyszerű Amikor az ameri-kaiak Dél-Vietnam- ot kiürítették nem az északvietnami csapatok hanem amerikai újságírók kényszeritették az amerikai had-sereget a Vietnamból való eltakarodásra Ila az amerikai katonák élheltek volna az erejükkel atomfegyverek latbavetése nélkül is lebombázhatták volna Észak-V- i ctnam csomópontjait cs kikötőit s az oro-szok nem tudták volna Vietnamot a Szov-jetunió délkelet-ázsi- ai bástyájává tenni Washington azonban nem engedte hogy tábornokai a józan ész és a hadvise-lés szabályaira hallgassanak Annakidején egy Vietnamból hazajött amerikai tiszt mondta is: — Azzal küldik oda katonáinkat hogy meghalni szabad Moszkva párlfogolljait legyőzni nem szabad Mindez az amerikai sajtónak volt a müve A lapok és televíziós hálózatok szer-kesztői úgy határozlak hogy Amerika nem igaz ügyért harcol Vietnamban s ennek hatása alatt a közhangulat és a szenáto-rok s képviselők többsége is a háború el-len fordult Néhányan voltak ugyan akik meg merték mondani hogy ez merő dema-gógia és nem a nyugat hanem a Szovjet-unió érdekeit szolgálja De ezzel akkor ke-vesen törődtek Mintha az ördög babonázta volna meg őket Pedig milyen könnyű lelt volna e frá-zisokkal szembeszállni Az elnök hangja Amerika minden zu gába elhallatszik és elég lett volna ha a demokratapárti Johnson vagy utána a republikánus Nixon a kellő nyomatékkal figyelmeztél te volna Amerika népét hogy Vietnamban nem csak világnézetről nem csak egy távoli ország kommunista re zsimjéről hanem arról volt szó hogy a Perzsa-öbö- l után Vietnam Ázsiának a leg-fontosabb stratégiai kulcsa és az Egyesült Államoknak életbevágó érdekei kívánták volna meg hogy Vietnam légi- - és tengeri támaszpontjait ne lehessen beilleszteni az oroszok katonai hálózatába Ezt az elméket megvilágosító szót azonban ilyen egyértelmű hangsúllyal sem Johnson sem Nixon nem mondta ki így bontakozhatott ki szabadon az orosz célok irányában ható baloldali propaganda S ha meggondoljuk hogy a szovjet érdekeit szolgáló détentc is ugyanabban az időben a hetvenes évek elején indull meg előt-tünk áll a politikai képlet: Mintha az ördög babonázta volna meg őket: a hatvanas évek vége óta Reagan jöveteléig Amerikában mindenki (a repub-likánus párt jobbszárnyának és néhány nagyon öreg vagy egész fiatal demokrata kivételével a szó szoros értelmében min-denki) úgy viselkedett mintha az oroszok hipnózisba ejtették volna őket Csak igy kerülhetett sor arra hogy miközben az amerikaiak Vietnamot fel adták akkor zendítettek rá a délcntc-r- a amely gazdaságilag is katonailag is csak a szovjetet erősítette és csak Amerikát gyöngítette Azóta mindenesetre megváltozott a helyzet A legutóbbi években sok amerikai kiábrándult a détentc-b- a veteti illúziókból s ennek köszönhető hogy egy idő óta a sajtónak csak egy kis része fogadja „meg-értéssel" Brczsnyev javaslatait Ezeknek lényege tudvalévően az hogv ha mindenki abbahagyná az atom fegyver-kezési akkor béke lenne — ami igaz is mert ha ilyen módon állandósítani lehetne Európában a középtávú rakéták terén je-lenleg fennálló orosz túlerőt akkor valóban felvirradna az örök béke napja mert sen-ki sem merne az oroszoknak ellentmon-dani Nem a politikusok a közemberek kezdenek kijózanodni Európában szintén megváltozott a helyzet — csak épp az ellenkező irányban r ti0 Az Atlanti-óceá- n túlsó pariján ugyanis a baloldal hangja erősödött meg Az úgy-nevezett polgári áramlatok politikusai és 'íjsigírói hallgatnak és remélik hogy az Amerjka-ellene- s csinnadratta nem fogja a választók tömegeit Moszkva felé terelni Ha ezt az Európa és Amerika közli párhuzamot szemügyre vesszük két régi közkeletű véleményt kell újra a mérlegre tenni Eddig azt hittük hogy a nép könnyeb-ben válik demagógia áldozatává mini a műveltebb rétegek és hogy az európaiak több politikai érzéket örököllek az előző generációktól mini az amerikaiak Hát az utóbbi évek politikai története épppnséggel nom ezt mutatja Ha Amerika kezdi összeszedni ívt-- M azt nem az intcllekluclck nem a politiku-sok hanem elsősorban a nép kijózanodá-sának lehet köszönni És Nyugat-Európába- n is a szellemi politikai és gazdasági ve-zetők mozgolódnak legjobban az elfinnese-dé- s irányában s a nép az amely kezd ko-molyan kételkedni a szovjet békeakarulá-ba- n Ami pedig azt illeti hogy az európaiak mennyivel okosabbak az amerikaiaknál csak röstelkedve gondolhatunk arra' hogv Amerikában egy vasúti bakter sem mond olyan sületlenséget mint amilyent egy európai miniszterelnök ía szociáldemokra-ta Ankcr Jorgensen) tűzött most Dánia ka-lapjához Azt mondta (február 9-ik- én a dán te-levízión) hogy ö nem lát különbséget Len-gyelország Afganisztán és Szalvador kö-zött — vagyis 'hogy amit az amerikaiak művelnek Szaívadorban (ahol az odakiil-döt- t 91 amerikai tanácsadónak az utcára sem szabad revolverrel kimennie) az ugyanaz mint amit az oroszok tesznek Afganisztánban (ahol kb 85000 orosz ka-tona harcol helikopterrel tankkal és mér-ges gázzal a bennszülöttek ellen) cs Len-gvelországb- an (amely 37 esztendeje áll orosz megszállás alatt) Szocialista recept Ennek kapcsán mutatott rá egy dán történész (D R Grcss) arra hogy az előbb idézett szociáldemokrata dán minisz-tclelnö- k annak az egész Nyugat-Európába- n terjedő pacifizmusnak a hirdetője amely azt tartja hogy az orosz csak azért agresz-s'i- v mert a nyugati kapitalisták kényszerí-tik a védekezésre de ha a nyugat nem fegyverkeznék s még inkább ha le is sze-relne ez a szovjclkormányt bizonnyal rá-bírná a nemes példa kövelésérc A dán miniszterelnök nem mondta ki nyíltan de világos hogy szocialista szive miért dobog Azért hogy ne bántsák a sze-gény oroszokat Annak különben hogy egyesek meny-nyire cl vannak szánva a szovjettel min-denáron való kiegyezésre és hogy a sza-badságjogok tisztelete milyen híg Nyugat-Európába- n azt abból is látni ami a lon-doni Times levelezési rovatában ment végbe Az a hozzászólás indította ezt cl amelynek lényege ez volt: már csak azért is engedni kell a Szovjetunió akaratának mert a háború Európát elpusztítaná az orosz megszállás viszont legföljebb néhány száz évig tartana Hogy valakinek ilyen gondolatai van nak s hogy ezt egy komoly lap ki is nyom-tassa azt ha nyakatekert módon is de va-lahogy meg lehet magyarázni mert az an-golok szeretik mindig is szerették a kü-löncködést A feltűnő inkább az hogy hosszantartó disputa alakulhatott ki körülötte ahelyett hogy kézlegyintéssel térlek volna fölötte napirendre Mind ebben pedig nem az a legérde-kesebb hogy vannak angolok akik az egyéni és nemzeti jogokat röffcl mérik s azzal vigasztalják magukat hogy az ide-gen uralom nem tartana örökké és hogv jobb egy mindössze néhány évszázadi s megszállásban simán belenyugodni mint a Kreml urait vonakodással magukra ha-ragítani Mire sxómíf Brezsnyev? A dolog súlypontja azon van hogy ha egy nyugati bizonyos szempontból a lcg-(Folytat- ds a 4-- ik oldalou) |
Tags
Comments
Post a Comment for 000181