Magyar Elet, April 17, 1982

              Nem sokasig
hanem Lélek
s szabad nép tesz
csuda dolgokat Largnt InJt[xnJnt
Canadion Yctkly
BERZSENYI In lle Hungárián Uwguige
Vol 35 16 XXXV évfolyam 16 szám 1982 április 17 szombat Ara: 50 cent
Anglia eltökélt szándéka a szigetcsoport visszafoglalása!
®
Angliát hazafias lelkesedés hangulata ragadta cl amikoris az angol köz-ember
a hajdani Birodalom becsületén esett csorba kiköszöriilését hazafias
kötelességként emlegeti — Jasszer Arafát a Palcstine Liberation Organization
vezére arab csúcstalálkozót sürget azzal érvelve miszerint „az USA— izraeli
összeesküvés a Közel-Kel- et térképét akarja átrajzolni" — Ezres tömegek-ben
menekülnek az El Chinconal mexikói tűzhányó közelében lakó emberek
Lapzártakor 500 személy sebesülését és 5 ezer fö teljes elszigetelését jelentet-ték
— Irán a fronton aratott rész-gyózcímciv- el újabban a 18 hónapja tartó
háborúban győztesnek tűnik ami az arab világ konzervatív államait azzal az
aggodalommal tölti cl hogy a Khomeini-fél- c izlám forradalom lángjai oda is
átcsapnak — Egy salvadori merénylő lelőtte Dávid Joaquin Quintcros újon-nan
megválasztott szélsőjobboldali képviselőt — San Salvador érseke Arturo
ílivcra y Damas felhívta az ország politikai erőit hogy az egymás elleni áldat-lan
harc helyett az ország boldogulása érdekében egyesítsék erőiket — Mialatt
a General Motors és a Ford amerikai munkásai elfogadják a
szánt átmeneti fizetés-csökkentések- et azalatt a kanadai autógyári
munkások szakszervezete hallani sem akar semmiféle bérengedményröl —
Salisbury — Rhodesia volt fővárosának neve — ezentúl Herarc lesz az új név
hivatalos beiktatását az április 18-á- n tartandó 2 függetlenségi évfordulón
tartják
SZOVJET
A
PARTJAINAL
Ami úgy indult mint
egy békebeli Gilbcrt & Sül:
Jivan által írt nagyoperett
az kezd egyre nagyobb há-borús
méreteket ölteni:
Az amerikai mübolygó
hírközlő hálózat „idegen"
(nem brit) tengeralattjá-rók
tevékenységét figyelte
meg a vitatolt szigetcso-port
közelében
Az angol „Daily Mirror"
c lap clsöoldalas föcime:
„Háború felé haladó össze-ütközés?"
Princc Andrew a IIMS
„Hermcs" fedélzetén el-hagyta
Portsmouth hadiki-kötőt
hogy csatlakozzék a
IIMS „Invinciblc" rcpülö- -
STIRLING GYÖRGY:
gép-anyalia- jó legénységéhez
mely hajónál helikopter pi-lótaként
nyert beosztást
Londoni körök szerint:
„Remek alkalom hogy a
22 éves Princc Andrcw-bó- l
hös legyen "
A LENGYEL
SZAPORODÁSA
Az Egyesült Államok
hírszerző szervei egyhangú-an
állítják hogy egyre több
lengyel sorkatona szökik
meg alakulatától
A
Szilézia erdőségeiben százá-val
csoportosulnak
attól a céltól vezérelve
hogy megmaradt fegyve-reikre
támaszkodva partizán-cs-apatokat
szervezze-nek
Amennyiben a hírszerző
ügynökségek jelentése meg-felel
az igazságnak ez az
első jele annak hogy a négy
hónapja Járuzclski tábornok
által bevezetelt ostromálla-pot
óta a hadsereg vasfe-gyelm- e
meglazult
A
FALKLAND-VÁLSÁ- G
VILÁG-VISSZHANGJ- A
A 40 hajóból álló angol
hadiflotta a II világháború
befejezése óta a legnagyobb
szabású tengeri erő amit a
foghijjas Rril Oroszlán az
útjára indított hogy —
Thatcher
kijelentése szerint
„visszaszerezze a Falkland
szigetcsoportot Anglia szá-mára"
Lord Carrington brit
külügyminiszter kénytelen
A nemzetiségi kérdés s azon belül elsősorban a trianoni határok-kal
elszakított magyar kisebbségek kérdése egyike azoknak a tabu-témáknak
amikről a szocializmusban nem szokás beszélni nem di-vat
irni Sztálin hódító politikája eredményeképp a Trianonban meg-csonkított
Magyarország — melynek minden etnikai elvet megcsú-foló
halaraira Párizsban a Szovjetunió is áldását adta — egy szövet-ségi
táborba kerüli a hajdani az ím utódálla-mokkal
és a szocialista rendszerek egymás belügyének tekintik a
nemzetiségi kérdést amit nem illik bolygatni Mint mindenben ilt
is Leninre hivatkoznak aki nemzetiségi politikája alapjául a kisebb-ségek
jogainak tiszteletben tartását jelölte meg de a gyakorlat fölölt
tapintatosan szemel hunynak
De mintha a legutóbbi hónapokban némileg változott volna a lég-kör
Mintha az írók évtizedek alatt beidegződött öncenzúrája kissé
lazult volna és már nem félnének attól hogy a kisebbségek helyzeté-nek
érintésével magukra zúdítják a párt haragját és rájuk sütik a haj-dani
„mindent vissza" revíziós politika bélyegét Akad már író aki
szóvá meri tenni Trianon égbekiáltó igazságtalanságát (Száraz
György: Történelmünk birtokbavétele Társadalmi Szemle 1081 ja-nuár)
és olyan cikkekre is bukkanhatunk már a hazai sajtóban me-lyek
rámulatnak arra hogy a magyarságnak egyharmada él kisebb-ségi
sorban a halárokon kivül Kgyik-más'- k cikkben — ha óvatosan
is — arra is van utalás hogy ez az cici nem a legrózsásabb és folyik
az erőszakos asszimilálás
Legutóbb a Valóság cimii irodalmi folyóiratban olvashattunk egy
c léniával foglalkozó irásl Nemzetiségi kérdés nemzet iségtuöomá-ny- i
kutatások" címmel Für Lajos tollából A cikkíró rögtön elöljáró-ban
kifejti hogy a nemzeti-nemzeti- ségi kérdés jelentősége az el-múlt
évek során megnőtt és a jelek szerint jövőbeli szerepe egyre fo-kozódik
A szaktudósok — írja — a kérdés reneszánszáról etnikai
forradalomról beszelnek és megállapítják: a nemzeti-nemzetis- égi
jelleg tudatosodása fontos történelmi erővé váll amivel világszerte
számolni Kell A tapasztalatok azt mutatják hogy az amerikai "mrlt-in- g
pot" elmélet éppen úgy csődöt mondott mint ahogy megbukott a
másik oldalon az a teória hogy a kommunizmus megvalósulásakor
nemcsak az államhatárok tűnnek cl de a nemzeti hovatartozás kér-dése
is közömbössé válik
A ceiz liláson cllciiLc-- ö clójclú lolyaiuatnsk vadunk tanúi:
HUNGÁRIÁM LIFE MAGY ELET
alkland Bfl Ifl J7 Sl rV
Brczsnyev májusi lemondását rebesgetik Lengyel katonaszökevények
kényszermegol-dásnak
TENGERALATTJÁRÓK
FALKLAND-SZIGETCSOPOR- T
katonaszökevények miniszterelnök-asszon- y
volt benyújtani lemondását
az ügy „késedelmes intézé-se"
miatt
Thatcher a TV képernyője
elölt így beszélt: „Kitűnő
flottánk nagyszerű tenge-részeink
vannak akik h-ivatásszerűen
felkészültek
arra hogy visszafoglalják
a szigetcsoportot melynek'
népe brit származású"
Kanada visszarendelte
Argentínában szolgáló nagy-követét
üj-Zéla- nd hasonló
intézkedéssel követte Otta-wát
sőt a diplomáciai kap-csolatokat
is megszakította
a buenos airesi kalonakor-mánny- al
Az USA kényes helyzet-ben
találja magát mert
mind Argentína mind az
OAS (Organization of Ame-rican
States) tagja melynek
alapokmánya kimondja:
ha bármelyik amerikai
OAS államot (a 48-bó- l)
megtámadják az OAS
tagállamainak meg kelt
védeni a megtámadott ál-lamot!
Brazília természetesen
Argentínát pártolja azonban
békés megoldást javasol
Ausztrália kormánya ar-ra
intette Argentínát hogy
az ENSZ Biztonsági Tanács
által hozott határozatot hajt-sa
végre!
Japán kormánya jelez-te:
Amennyiben Anglia nem
alkalmaz eröszakot azesel-be- n
Tokió Angliái támogat-ja
Mauroy francia minisz-terelnök
a TV országos adá-sán
„tűrhetetlen állapot
Ébredő magyarságtudat
kisantantországokkal
nak" minősítette a helyze-tet
Anglia számára
Az oroszok hézagos je-lentéseikben
kerülték a szín-vallást
AZ ARGENTIN
INVÁZIÓ
IGAZI RUGÓI
Argentína meglepetés-szerű
invázióját és a brit
fennhatóság alatti Falkland-szigetcsoport
megszállását
egyszerre három okból kö-vették
el: 1) a belső elége-detlenség
elterelésére Lco-pold- o
Fortunato Galtieri a
junta feje ön-nepszeriisí-tési
okoktól vezettetve adta ki a
parancsot
2) A vitatott térségben 18
hónappal ezelőtt kb 2 billió
hordóra becsülték az olaj-kiaknázá- si
lehetőségeket
ami a jelenlegi piaci árak
figyelembevételével 60 bil-lió
dollárt érne
3) A kínálkozó lehetőség:
3 héttel ezelőtt a szigetcso-porthoz
tartozó Dél-Georg- ia
szigeten egy csoport argen-tin
ócskavas-keresked- ő sen-ki
által nem zavartatva
szétszedett egy használaton
kivül helyezett bálnavadá-szati
állomást
Anglia nyomban oda-küldte
az "ENDURANCE"
nevű jégtörő örhajóját hogy
biztosítsa az argentin cso-port
kiutasítását Ennek el-lenére
Argentína felújította 1832-b- öl
származó területi igé-nyét
néhány hadihajót
küldött az ócskavas keres- -
(Folytatás a 2-i- k oldalon)
integráció helyett dezintegrációnak annak hogy a nemzetiségek —
kisebbségek — mindenütt küzdenek a beolvadás ellen nemzeti jelle-gük
elismerését és külön jogaikat követik A földön — írja Für Lajos
— jelenleg kb 600 millió ember él alávetett de mindenképpen ked-vezőtlenebb
kisebbségi helyzetben s ezeknek sorsa súlyos sőt válsá-gos
E népcsoportok más-má- s indítékokból más-má- s feltételek kö-zött
vívják küzdelmüket nemzeti— nemzetiségi azonosságuk megőrzé-séért:
kulturális— nyelvi jogokért autonómiákért esetleg a teljes füg-getlenségért
Megdöbbentő amit a cikkben olvashatunk az európai kisebbségek
arányáról: a magyarság a Szovjetunión kívüli kb 500 milliós Euró-pa
népességének csupán mintegy 2 százaléka de a ncgyvcnmilliónyi
európai kisebbség több mint 10 százalékát a magyarok alkotják
Még meghökkentöbb a kép — olvassuk tovább — ha a magyar ki-sebbségek
részarányát az összlakossághoz mérjük: az albánok után
(akiknek fele él Albánián kivül) Európának a legtöbb kisebbséget adó
népe a magyar: népességünknek éppen egyharmada került— sodró-dolt
már nyelvű államok és népek közé Ezek helyzete sajátos azért
is mivel a helyét nem változtató kb 4 millió lélek 5' állam területén
szóródott szét Am az ötfclé sodródott kisebbségi magyarság helyze-tében
az is figyelemreméltó hogy c négymilliós tömegnek több mint
kclhormada a Magyar Népköztársaság államhatórait gyűrűszerűén
körbefogó hol keskenyebb hol öblöscbb zónában él"
Ezekből a szavakból csak az nem érzi ki a trianoni határok kri-tikáját
aki süket és vak Ahol úgy vontak meg egy határi hogy an-nak
menten a külső peremen összefüggő emberek mini amilyen
nemzetiségű a határon belüli anyaország lakói olt nyilván semmibe-vetté- k
az etnikai elvet az önrendelkezési jogot Kétszer is: 1020-ba- n
Trianonban és huszonhét év múlva Párizsban Erről a korszakról
igy ir Für Lajos: „A kisebbségi magyarság elmúlt hatvan éve távol-ról
sem mondható nyugalmasnak A megrázkódtatások miközben
gvrngilcttck furcsa módún fokozták is etnikai önérzetet Bárhogyan
itcljiik meg a különféle döntéseket" a mai magyar kisebbségi tudat
összetevői közt van szerepe annak hogy nagy hányaduk időközben
4—5 évre visszakerült anyanemzetéhez Ezek az évek ellentmond-ása
voltuk ellenére erősítették a nyelvközösséghez való tartozás köt-elekéit"
(Folytatás a 3 oldalon)
Ne bántsuk őket!
mármint az oroszokat
Irla Frey András
Brczsnyev úgylátszik meg akarja is-mételni
a vietnami játszmát az amerikai
kormány akaratát az amerikai (és euró-pai)
baloldal segítségével győzni le
Meghalni szabad
győzni nem szabad
A recept egyszerű Amikor az ameri-kaiak
Dél-Vietnam- ot kiürítették nem az
északvietnami csapatok hanem amerikai
újságírók kényszeritették az amerikai had-sereget
a Vietnamból való eltakarodásra
Ila az amerikai katonák élheltek volna
az erejükkel atomfegyverek latbavetése
nélkül is lebombázhatták volna Észak-V- i
ctnam csomópontjait cs kikötőit s az oro-szok
nem tudták volna Vietnamot a Szov-jetunió
délkelet-ázsi- ai bástyájává tenni
Washington azonban nem engedte
hogy tábornokai a józan ész és a hadvise-lés
szabályaira hallgassanak Annakidején
egy Vietnamból hazajött amerikai tiszt
mondta is:
— Azzal küldik oda katonáinkat hogy
meghalni szabad Moszkva párlfogolljait
legyőzni nem szabad
Mindez az amerikai sajtónak volt a
müve A lapok és televíziós hálózatok szer-kesztői
úgy határozlak hogy Amerika nem
igaz ügyért harcol Vietnamban s ennek
hatása alatt a közhangulat és a szenáto-rok
s képviselők többsége is a háború el-len
fordult Néhányan voltak ugyan akik
meg merték mondani hogy ez merő dema-gógia
és nem a nyugat hanem a Szovjet-unió
érdekeit szolgálja De ezzel akkor ke-vesen
törődtek
Mintha az ördög
babonázta volna
meg őket
Pedig milyen könnyű lelt volna e frá-zisokkal
szembeszállni
Az elnök hangja Amerika minden zu
gába elhallatszik és elég lett volna ha a
demokratapárti Johnson vagy utána a
republikánus Nixon a kellő nyomatékkal
figyelmeztél te volna Amerika népét hogy
Vietnamban nem csak világnézetről nem
csak egy távoli ország kommunista re
zsimjéről hanem arról volt szó hogy a
Perzsa-öbö- l után Vietnam Ázsiának a leg-fontosabb
stratégiai kulcsa és az Egyesült
Államoknak életbevágó érdekei kívánták
volna meg hogy Vietnam légi- - és tengeri
támaszpontjait ne lehessen beilleszteni az
oroszok katonai hálózatába
Ezt az elméket megvilágosító szót
azonban ilyen egyértelmű hangsúllyal sem
Johnson sem Nixon nem mondta ki így
bontakozhatott ki szabadon az orosz célok
irányában ható baloldali propaganda S
ha meggondoljuk hogy a szovjet érdekeit
szolgáló détentc is ugyanabban az időben
a hetvenes évek elején indull meg előt-tünk
áll a politikai képlet:
Mintha az ördög babonázta volna meg
őket: a hatvanas évek vége óta Reagan
jöveteléig Amerikában mindenki (a repub-likánus
párt jobbszárnyának és néhány
nagyon öreg vagy egész fiatal demokrata
kivételével a szó szoros értelmében min-denki)
úgy viselkedett mintha az oroszok
hipnózisba ejtették volna őket
Csak igy kerülhetett sor arra hogy
miközben az amerikaiak Vietnamot fel
adták akkor zendítettek rá a délcntc-r- a
amely gazdaságilag is katonailag is csak
a szovjetet erősítette és csak Amerikát
gyöngítette
Azóta mindenesetre megváltozott a
helyzet A legutóbbi években sok amerikai
kiábrándult a détentc-b- a veteti illúziókból
s ennek köszönhető hogy egy idő óta a
sajtónak csak egy kis része fogadja „meg-értéssel"
Brczsnyev javaslatait
Ezeknek lényege tudvalévően az hogv
ha mindenki abbahagyná az atom fegyver-kezési
akkor béke lenne — ami igaz is
mert ha ilyen módon állandósítani lehetne
Európában a középtávú rakéták terén je-lenleg
fennálló orosz túlerőt akkor valóban
felvirradna az örök béke napja mert sen-ki
sem merne az oroszoknak ellentmon-dani
Nem a politikusok
a közemberek
kezdenek kijózanodni
Európában szintén megváltozott a
helyzet — csak épp az ellenkező irányban
r ti0
Az Atlanti-óceá- n túlsó pariján ugyanis
a baloldal hangja erősödött meg Az úgy-nevezett
polgári áramlatok politikusai és
'íjsigírói hallgatnak és remélik hogy az
Amerjka-ellene- s csinnadratta nem fogja a
választók tömegeit Moszkva felé terelni
Ha ezt az Európa és Amerika közli
párhuzamot szemügyre vesszük két régi
közkeletű véleményt kell újra a mérlegre
tenni
Eddig azt hittük hogy a nép könnyeb-ben
válik demagógia áldozatává mini a
műveltebb rétegek és hogy az európaiak
több politikai érzéket örököllek az előző
generációktól mini az amerikaiak
Hát az utóbbi évek politikai története
épppnséggel nom ezt mutatja
Ha Amerika kezdi összeszedni ívt-- M
azt nem az intcllekluclck nem a politiku-sok
hanem elsősorban a nép kijózanodá-sának
lehet köszönni És Nyugat-Európába- n
is a szellemi politikai és gazdasági ve-zetők
mozgolódnak legjobban az elfinnese-dé- s
irányában s a nép az amely kezd ko-molyan
kételkedni a szovjet békeakarulá-ba- n
Ami pedig azt illeti hogy az európaiak
mennyivel okosabbak az amerikaiaknál
csak röstelkedve gondolhatunk arra' hogv
Amerikában egy vasúti bakter sem mond
olyan sületlenséget mint amilyent egy
európai miniszterelnök ía szociáldemokra-ta
Ankcr Jorgensen) tűzött most Dánia ka-lapjához
Azt mondta (február 9-ik- én a dán te-levízión)
hogy ö nem lát különbséget Len-gyelország
Afganisztán és Szalvador kö-zött
— vagyis 'hogy amit az amerikaiak
művelnek Szaívadorban (ahol az odakiil-döt- t
91 amerikai tanácsadónak az utcára
sem szabad revolverrel kimennie) az
ugyanaz mint amit az oroszok tesznek
Afganisztánban (ahol kb 85000 orosz ka-tona
harcol helikopterrel tankkal és mér-ges
gázzal a bennszülöttek ellen) cs Len-gvelországb- an
(amely 37 esztendeje áll
orosz megszállás alatt)
Szocialista recept
Ennek kapcsán mutatott rá egy dán
történész (D R Grcss) arra hogy az
előbb idézett szociáldemokrata dán minisz-tclelnö- k
annak az egész Nyugat-Európába- n
terjedő pacifizmusnak a hirdetője amely
azt tartja hogy az orosz csak azért agresz-s'i- v
mert a nyugati kapitalisták kényszerí-tik
a védekezésre de ha a nyugat nem
fegyverkeznék s még inkább ha le is sze-relne
ez a szovjclkormányt bizonnyal rá-bírná
a nemes példa kövelésérc
A dán miniszterelnök nem mondta ki
nyíltan de világos hogy szocialista szive
miért dobog Azért hogy ne bántsák a sze-gény
oroszokat
Annak különben hogy egyesek meny-nyire
cl vannak szánva a szovjettel min-denáron
való kiegyezésre és hogy a sza-badságjogok
tisztelete milyen híg Nyugat-Európába- n
azt abból is látni ami a lon-doni
Times levelezési rovatában ment
végbe
Az a hozzászólás indította ezt cl
amelynek lényege ez volt: már csak azért
is engedni kell a Szovjetunió akaratának
mert a háború Európát elpusztítaná az
orosz megszállás viszont legföljebb néhány
száz évig tartana
Hogy valakinek ilyen gondolatai van
nak s hogy ezt egy komoly lap ki is nyom-tassa
azt ha nyakatekert módon is de va-lahogy
meg lehet magyarázni mert az an-golok
szeretik mindig is szerették a kü-löncködést
A feltűnő inkább az hogy hosszantartó
disputa alakulhatott ki körülötte ahelyett
hogy kézlegyintéssel térlek volna fölötte
napirendre
Mind ebben pedig nem az a legérde-kesebb
hogy vannak angolok akik az
egyéni és nemzeti jogokat röffcl mérik s
azzal vigasztalják magukat hogy az ide-gen
uralom nem tartana örökké és hogv
jobb egy mindössze néhány évszázadi s
megszállásban simán belenyugodni mint
a Kreml urait vonakodással magukra ha-ragítani
Mire sxómíf
Brezsnyev?
A dolog súlypontja azon van hogy ha
egy nyugati bizonyos szempontból a lcg-(Folytat- ds
a 4-- ik oldalou)