Magyar Elet, January 20, 1990

              Nem tokosig
ksmmUUk '' I
t babai nép tta
csuda dolgokat lmpiloSepeaAak !
Cnadlia Vcddjr 1
luitnttf
Vol 43 3 XLIII évfolyam 3 szám 1990 január 20 szombat Ara: 75 cent
Az
Áz a az
Nagyszebenben megkezdődött Nicu Ceausescu a zsarnok fiának pere — A
KGST szófiai elparentálása után az elavult COMECON szervezet egyhangúan
megítélve: peresztrojkára szorul — Amúgy sem lehet mit kezdeni a rubellel
a nemzetközi piacokon de Iia ráadásul rubelmilliókkal tartoznak a magyarok-nak
akkor mi haszna? - kérdezték a kulisszák mögötta magyar és cseh de-legátusok
— A francia „Les Echos" l'ap szerint a magyarországi infláció az
idén alighanem meg fogja haladni a 20 százalékot mert a forint újabb leér-tékelésével
természetszerűen megdrágult az árubehozatal — A romániai
MAGYAR SZÓ első oldalán hajdan elképzelhetetlen vezércikk követeli: „Az
új Románia nem képzelhető1 cl a nemzetiségek egyenjogúsága szavatolása nél-kül!"
— Nemcsak a román Liberális Párt kacérkodik a királyság visszaállí-tásával
hanem a Dél-Afrik- ai Köztársaságban élő félmagyar Leka (Apponyi
Gcraldine és Zogu király trónkövetelő fia) is a külföldön élő albánokat buzdít-ja
felkelésre a jelenlegi utolsó dominónak számító --
' Tirana 1 sztálinista bás-tya
megdöntésére (A világon körülbelül 370 ezer albán él' míg a szomszédos
Jugoszláviában 18 millióra tehető a számuk - szerk) — Törvényt készítenek
Moszkvában a tagköztársaságok kilépési rendtartásáról - Gorbacsov népszava-zásra
akarja bocsátani a balti államok elszakadási szándékának legalizálását
— Csehszlovákia támogatja 'azt a tervet hogy a Budapesté-Béc- s Világkiállítás
harmadik városa Pozsony legyen — Havel államfő közölte: a csehszlovák
választásokat június elején tartják oly pártok részvételével melyek legalább
10 ezer taggal rendelkeznek
POLGÁRHABORÜ DüL
A SZOVJETUNIÓBAN -- v
A Kaukázus déli lejtőjén
eddig soha nem látott mé-retű
nemzetiségi belvillon-gá- s
robbant 'ki újra mely-nek
'gyökeiéi évszázado-sak
hiszen Nagorno-Kara-ba- h
'területét túlnyomó
részben (keresztény örmé-nyek
lakják 'azonban 1923-ba- n
'a hegyvidéki területet
az azerek fennhatósága alá
helyezték hogy ezzel a te-rületi
zsákmánnyal leke-nyerezzék
az őslakók füg-getlenségi
mozgalmának
vezérkarát mely váltig ál-lította
'hogy
a kőolajban oly gazdag
Azerbajdzsán a Szovjet-uni- ó
nélkül oly mesés
gazdagságra tett volna
szert mint az olajmillio-mos
Perzsa-öbö- l térségé-ben
lévő arab királysá-gok
sejkek és emirátu-sok
Ezt a régi témát új kön-tösben
felújították Baku-ban
az azerek fővárosá-ban
mert a gyarmati 'k-izsákmányolásnak
nevezett
szovjet rendszerből ugyan
csak szeretnének szabadul-n- i
Így aztán nem csoda
-- hogy az-azerihüici- á1 'kö-zi:
pkori módszerekkel öl-dösi
az örmény {lakosságot?
így nyilvános akasztások
előtt elevenen égettek meg
Bakuban szerencsétlen ör-ményeket
Jereván ugyancsak elha-tározta
hogy a végsőkig
harcol etnikailag bizonyít-ható
igazáért
így történt hogy az év-százados
ellentét mára ke-gyetlen
fegyveres konflik-tussá
dagadt melynek le-verésére
Moszkva eddig 12
ezer belbiztonsági továbbá
10 ezer reguláris katonát
küldött A formális háború
során páncéltörő ágyúkat
neház géppuskákat páncé-los
jármüveket sőt heli-koptereket
is bevetettek
A halottak szám'a lapzárta-kor
többszázra rúgott
A FEHÉR HÁZ
MEGÉRTŐ
Az egész világ közvéle-ménye
megdöbbenten vette
tudomásul a polgárháborús
méretű öldöklést imiely a
Szovjetunió két köztársa- -
Bár igazzá válna Tőkés László látnoki kívánsága
sá'ga között kirobbant iák
kor almikor Mihail Gorba-csov
éppen a'ütván köztik
i'ásá" (elszakadási' kísérleté
inek''—' egyelőre -- sikertelen
— lészerelésliviel "volt elfog-lalva
Mariin Fitzwater a Fe-hér
Ház szóvivője kije-lentette:
„Megértjük an-nak
szükségét hogy a
közrendet helyreállítsák
ott ahol erre szükség
mutatkozik Bármely ál-lamnak
kötelessége pol-gárainak
testi épségéi biz-tosítani"
REMÉNY NYÍLIK A
MAGYAR-ROMÁ- N
VISZONY TELJES
MEGÚJULÁSÁRA
A romániai Honmentö
Front elnökének helyettese:
Király Károly a közoktatá-si
miniszterhelyettes: Pál-falv- y
Attila a Magyar De-mokrata
Szövetslég ideigle-nes
elnöke: Domokos Géza
továbbá Sütő András a nem-zetközi
hírű erdélyi író Ká-nyá- di
Sándor ismert költő
Tódor Sándor 'és Csép Sán
dor mind beszélt a január
8-á- n újra megindított ma-gyarnyelvű
televízió három
Vajon ki hitte volna még csak k:sö-őssz- el is hogy december vé-gére
az egász világ sajtója rádiója televíziója telis-tel- e lesz eme
ösi magyar város nevével? Csak éppen azt ne'm tudták róla hogy
magyar hiszen 1000 halott 2000 halolt tálán már 3000 ha-lott
— s így tovább A sokmilliós amerikai-kanada- i tömeg amely-nek
a fejéből szinte képtelenség volt kiverni azt a hiedelmet hogy
Transylvania" csak „Count Dracula' elképzelt országa (s a va-lóságban
neim létezik) most naponta tanulhatta a középiskolában
nem tanított új leckit: „Transylvania" igenis létezik s létezik' egy
ottani „Timisoara" nevű város is amely hősi 'és mártirvárosként
irta be a nevét ezekben a felejthetetlen napokban a világtörténe-lembe
Ismerve az amerikai kontinens közoktatásügyi körülményeit jól
sejthetjük hoggy igen sok amerikai-kanada- i feltette a kérdést —
azt hallva hogy magyar tüntetés fejlődött órák alatt összlakossági
lorradalommá hogy: — ugyan hogy kerüllek magyarok Temes-várra
általában Romániába?! Az évtizedek során melyek elmúltak
megőszült fejünk fölött ézen a kontinensen fáradhatatlanul próbál-tuk
ezt a „rejtélyt" 'ango'szász szomszédainknak megmagyarázni
'Inkább kevesebb mint több sikerrel Amit füleik befogadtak — az
agyuk azt sem tudta megemészteni Talán az újabb sokezernyi már-tír
vére a jobb megértéshez jobban hozzásegít hiszen megint rólunk
beszélnek minden nyelven
' Akaratlanul is Jobbágy Károly „A rádió mellett" cimü verse
Zsong a fejemben —az amely elsőizben az Irodalmi JÜjság 1956 _évj
HUNGÁRIÁM LIFE MAGYAR FI FT
örmény-azerbajdzsá- n fegyveres konfliktus többszáz áldozatot követelt
ború rengeti a
Gorbacsov lábai ala
Advent megérkezett Hargitára! Kibontakozóban erdélyi jogegyenlőség
ÖRMÉNY-AZERBAJDZ- SÁN
órás (!) adásán — és egy-hangúan
kifejezték erősödő
reményeiket arra vonatko-zólag
hogy a román-magy- ar
kapcsolatok mihama-rább
megindulnak a teljes
normalizálódás utján
: Ion 'Iliescu romián állam-elnök
ugyancsak TV nyilat-kozatban
köszönte meg a
magyarok megértő tíaráti
lállásfogladá'sát a forrada-lom
pozitív megsiegítése ü-gyé-ben
egyben kifejtette
hogy véleménye szerint
'a külső-bels- ő akadályok el-hárultak
és elhárulnáka jó
magyar-romá- n viszony'utjá-ibó- l
Ezekután valóban remé-nyekre
jogosító az" esélye
a nemzetiségi kérdésnek
a Helsinki Egyezmény
szellemében a nemzetkö-zi
normák szerinti tárgyi-lagos
-- laz egyenjogúságon
alapuló önkormányzatot
igénylő kezelésének Sütő
András szavait meghallgat-ta
az Ég: „Vedd el tőlünk
lUram a hallgatás köteles-ségét!"
Ha későn is de
'az Advent mégiscsak el-jött
a Hargitára
BUDAPEST MEGHÍVTA
A CSEH NDK ÉS
ROMÁN ÁLLAMFŐKET
Szűrös (Mátyás a Magyar
Köztársa'ság ideiglenes elnö-ke
magyarországi látogatás-ra
hívta meg Ion Iliescut
a román Honm'entö Front
tanácsának elnökét továb-bá
Václav Hávelt Csehszlo-vákia
köztársasági elnökét
végül Manfréd Gerlachot
az NDK állaimföjét Havel
január Végén szándékozik
meglátogatni hazánkat
A ROMÁNIAI
FORRADALOM
TÍZEZER ÁLDOZATOT
KÖVETELT
Azzal kapcsolatban hogy
a Ceausescu házaspár kivég-zése
idején
az egyik vádpont úgy
szólt hogy hatvanezer em-bert
tettek el láb alól Sil-vi-u
Brucan a Honmentó
Front tanácstagja leszö-gezte
hogy ez a szám a
zsarnok hatalomban el-töltött
negyedszázada a-la- tt
kivégzett személyeket
és a forradalom áldozata-it
együttvéve jelenti
Az AFP francia hírügy-nökség
a forradalom áldo-zatainak
számát tízezer kö-rülire
becsülte
Cgyébkiént a romániai me-rész
reformok egymásután-ja
lélegzetelállító sebesség-gel
pereg Hogy csak a leg-főbbeket
említsük:
A ROMÁNIAI
REFORMOK
v GYORS SOROZATA
Törvényien kivül helyezték
a román kommunista pár
tot!! Dumitru Maziiu — a-- ki
'a kivégzés után szaba-dult
"Ceausescu börtönéből
ia bukaresti Viotoria terén
beszédet imondo'tt A Itömeg
rokonszenvét főleg azzal
nyerte meg hogy megfogal-mazta
a tüntetők követelé-seit:
„Le a kommunizmus
sal hatómért halált ítéljék
el nyilvános tárgyalásokon
ö iszeTciusokat és a bírósá-gi
pereket közvetítse a TV"
Eaek után a Honmentő Ta-nács
népszerű rendeleteit ol-vasták
fel melyek szerint
törvényen kívül helyezték a
pártot mig a halálbüntetés-ről
január 28Ján népszava-zás
utján döntenek
A románok a magyar pél-dát
az alanti módon habo-zás
nélkül teljesen átvet-ték:
Az új útlevéltörvény
szerint minden román ál-lampolgár
öt évre szóló
útlevelet kap mely újabb
5 évre meghosszabítliató
A folyamodványokat 3 hé-ten
belül (!) el kell intéz-ni
az elutasítást írásban
kell megindokolni
Idevág hogy az újjáéledt
román Liberális Párt Mva-- —
Folytatás a 2 oldalon —
MBaMHNnMP
Temesvár: Hősök és mártírok városa
november 2-- i számának 4 oldalán jelent meg Az első és az utolsó
versszak a 'temesvári eseményekre is alkalmazható:
„Rólunk beszélnek minden nyelven
sikong az éter és csodál
Dávid harcol Góliát ellen
Es ha a Sors minket igy büntet
mert hogy tűrtünk tíz éven át
felmutatjuk' véres fejünket
s tudjuk hogy mindent megbocsát"
Persze a fentieket érzelmileg kell alkalmaznunk — az adatok
nem azonosak Ceau'sescunak a góliát-szörnyetegnel- ki valóban vesz-tét
okozta a temesvári magyar 'Dávid tüntetése de 'a temesvári ma-gyarság
nem tíz hanem sok-so- k évtized lürés-szenyedés- e után mu-tathatta
fel a nagy világnak „véres fejét"
Károly Róbert 1318-ba- n királyi várkastélyt épített
33 sorok Írásakor a zajló romániai eseményeknek még koránt
sincs Vége E sorok írója nem napi-publicis- ta hanem történész így
nem tűzöm ki célul a jelen drámai eseményeinek taglalását Ehe-lyett:
--a múltba siklik tekintetem és úgy érzem hogy nem érdek-telen
ha — 'emlíkeztetöül az idősiebbek sziámára ismertetésként a
fiatalabbak részérő — fényszórómat Temesvár múltjára vetítem —
(Folytatása a 4 oldalon)
Kárpátalja magyarságának hatékony védelmezője a Dátum nevű újság
Két bátorhangú óhazái cikk
Alant egyszerre két olyan cikket köz-lünk
a DÁTUM nevű hírlapból melyek a
kárpátaljai magyar kisebbség sorsproblé-máival
foglalkozva bátor hangú védelmet
nyújtottak nem kisebb ellenféllel állva
szemben mint a Szovjetunió Az OBJEKT
PESZTRALJOVO c cikk a nukleáris fenje-getettsé- g
kendőzött problémáját feszege-ti
— különös tekintettel arra hogy a
Csernovo-- i katasztrófa idején ugyancsak
a hivatalos szovjet agyonhallgatás okoz-ta
a legnagyobb egészségügyi károsodást
és környezetszennyezést
A másik titulusa: VÁLASZ KONRA-SO- V
ÜRNAK — és már a címzésből sejt-hető
hogy fa TASZSZ ismert szemleíró-jához
címzett válaszlevél bizony nem szű-kölködött
az erélyes mindazonáltal sta-tisztikailag
dokumentálható borotvaéle-sen
vágó szellemes ellenérvekben Ahol
oly újságírók dolgoznak mint Tóth Ist-ván
és Bába Iván a jelek szerint nem-igen
akad unalmas érdektelen írás
Imc a két cikk:
Objekt Pesztraljovo
Militáris komolysággal hivatalosan
így lemlegetik Kárpátalján azt a titokza-tos
építményt amelyről — mivel szin-te
semimit sem lehet tudni — különböző
rémhírek szállonganak Azaz pontosit-sun-k:
annyit mégis lehet tudni hogy ka-tonai
bázis az éjjelenként hunyorgó fény-nyel
világító imons'lritm
Munkácsról érkezett kétségbeesett
hangú levielet mutat kedves ismerősöm
A levélíró arról panaszkodik hogy a vá-rosban''
lés környékén' sok gyereknek ki-hullott
a haja is fogyóban Munkács ivó-vize
is (A levél inkább az öntörvényei
pályáján mozgó híresztelések természeté-re
példa: mivel az „objekt" még nem
működik csaik épül egészségkárosodás
egyelőre mem történhet Az viszont tény
hogy a városban huzamosabb ideje aka-dozik
a vízeJátás) A lakosság mindezt
a titokzatos létesítménynek tulajdonítja
amelyről mivel már tiltakozó „mityin-gek- "
(meeting - nagygyűlés a jelentése)
is voltak a helyi sajtó alkalmanként
nyugtató közleményeket tesz közzé Mást
azonban nem ts ez csak fokozza a lakos-ság
zaklatott kedélyállapotát Nem lehet
tehát konkrétan tudni hogy az építkezés
milyen célból milyen biztonsági előírások
betartásával folyik
„Piszitraháza Pisztralyovó orosz falu
Beregh vmegyében út p Munkácshoz
délre 1 Vi mű-nyír- e" — 1851-be- n megjelent
nevezetes munkájában így írja 'le Fényes
Eleik a közság földrajzi paramétereit Ke-sernyés
bölcsességünk tudatában hozzáte-hetjük
azt amit a kiváló adatgyűjtő még
nem is sejthetett: a község légvonalban
harminc-negyve- n kilométerre van a ma-gyar
határtól Az északkeleti Kárpátok
hegykoszorúján belül sűrűn lakott vidé-ken
Hova kerüí az atomszemét?
Néhány héttel ezelőtt az aggódó kár-pátaljai
és magyarországi közvéleményt
„megnyugtatták" a szovjet illetékesek: a
paksi atomszemetét nem Kárpátalján -t-emetik
el Hogy hol arról nem szólt a
közlemény s így ennek a fél hírnek —
a közlő logikája szerint — megvan az a
rendkívüli előnye hogy 'senkinek sem kell
nyugtalankodnia (Vagy éppen mindenki-nek!)
Ugy tűnik a „hírközlök" még nyu-godtan
építhetnek a „szocialista ember"
'közönyére Megnyugodni persze e hír vé-tele
után sem volt okunk hiszen bárhová
is temetik az atomhulladékot végső so-ron
Földünket járja át meg át mérgeivel
Még nyugtalanítóbb azonban a rejtélyes-ségév- el
duplán fenyegető pisztraházi ob-jektum
E sorok írója nem szakértője az atom-energiával
működtetett létesítményeknek
ám Csernobil óta mülió és mfllió ember-társával
tegyütt gyanakvó Különösen ak-kor
ha „illetékesen" is nyugtatják Hogy
mégis merészkedett e cikk megírására
annak az az oka hogy tapasztalata az
építtetők keltette titokzatosság következ-tében
kibontakozott nyugtalanságot S
az is hogy ezt a tiltakozásokban is meg--
nem hajlandók figyelembe vennj
Nemzetközi kivizsgálást!
i Nem feltételezem hogy a mü meg-rendelője
— a szovjet hadsereg — gon-dolkodóba
esik e cikk olvastán de mégis
meg kell tennem naiv ajánlatomat hi-szen
egy esetleges katasztrófa tömeges
fertőzésének teheti ki a Kárpát-medenc- e
országait és népeit Az építtetők — ha
ezt a súlyos felelősséget nem akarják ma-gukra
vállalni — egyetlen valóban meg-nyugtató
lépést tehetnek: független nem-zetközi
szakértői bizottság útján tájékoz-tatják
a közvéleményt az objektum miben-létéről
az ökológiai érdekek betartásáról
s a biztonságos üzemeltetés garanciáiról
Igaz a „műpártiak" szempontjából ez
kockázatos hiszen a szakértői vélekedés
'számukra akár elmarasztaló is lehet S
ez "'azt is jelentheti hogy az építkezést le
kell állítani
Persze egy ilyen vizsgálat csak ab-ban
'az esetben képzelhető el ha a nép-fensé- g
és a népuralom nem írott alkot-mány
csupán
Tóth István
Válasz
Kondrasov úrnak
Nagy megtiszteltetés érte kis lapun-kat
midőn a TASZSZ szemleírója Kond-rasov
úr — a Szovjetszkaja Rosszija ha-sábjain
— külön velünk is foglalkozott
magyar honunk politikai átalakulásának
vadhajtásait bírálván
Bizon bizony! Negyven évi pártdik-tatúra
után a demokratizálódásnak vad-hajtásai
is lehetnek Ezeknek mi egyál-talán
néni örülünk7'de' megjelenésük okát
ott keressük ahol van: az eltelt negyven
év politikai társadalmi és gazdasági vi-szonyaiban
S e viszonyok alakításában
komoly elévülhetetlen érdemeket szerzett
Kondrasov úr hazája a nagy Szovjetunió
_
Ugyanakkor 'azt is tudjuk — és nagyra
értékeJjúk — hogy a magyar nép ma
rendkívül fegyelmezett nagyon türelmes
ós a „Ruszkik haza!" csak itt-o- tt elvetve
hangzott fel október 23-á- n Azon sem cso-dálkozhattunk
volna ha gyakrabban hang-zik
fel
A fentielkből — természetesein — nem
az következik hogy az indulatok elszaba-dulását
tartanánk kívánatosnak Ám a
tisztulási folyamatnak elengedhetetlen fel-tétele
hogy a szenny a felszínre kerüljön
hogy a feszültségek feloldódjanak hogy a
hazugságokról végre kimondjuk: HAZUG-SÁGOK!
S ez vonatkozik a történelmi tényei-re
illetve azok eltorzítására is A Dátum-ban
több írás megjelent mely Kárpátal-jával
annak történelmével és mai tár-sadalmi
viszonyaival foglalkozott
Kárpátaljával foglalkozó írásunk vi-szont
egyetlen olyan mondatot sem tar-talmazott
amelyért ne vállalnánk a fe-lelősséget
A történelmi tényeket
lehetetlen megcáfolni!
Hiába kifogásolja Kondrasov úr ama
bizonyos mondatokat a történelmi tény
— tény marad A Kárpátalja 1918-i- g Ma-gyarországnak
volt része majd Csehszlo-vákia
fennhatósága alá került s a II vi-lágháborút
közvetlenül megelőző időszak-ban
részben később ismét teljesen Ma-gyarország
része lett A II világháború
utáni szovjet nagyhatalmi politika ered-ményeként
csatolták a Szovjetunióhoz! Az
is történelmi tény hogy a szovjet politika
nem volt túlságosan kegyes a kárpálaljai
magyarokhoz ugyanolyan nemzetiségi
elnyomás alatt éltek mint a többi ma-gyar
kisebbség a többi szomszédos szo-cialista
országban Vagyis legalább hár-ma- s
nyomás nehezedett rájuk: a szocia
lista bürokrácia az oroszosítás és az uk-rán
nacionalizmus terhe
i A terület magyar lakosságának hely-zete
egy-ké- t éve kezd megváltozni —
nyilván a gorbacsovi belpolitikai vonalve-zetés
eredményeképpen Tudjuk hogy a
szovjet hatóságok megnyitották az évti-zedekig
Imyegében zárva tartott határo-kat
tudjuk hogy elviselhetőbbé váltak a
határátkelés feltételei tudjuk hogy ismét
lehetőséget kapott a kárpátaljai magyar-ság
a kulturális önszerveződésre a ma--
— Folytatás a 3 oldalon —