Magyar Elet, July 10, 1982

              1982 július 10
Ilideg részvétlenséggel cserrenl fel a vekker a dohos
penészes kis manzardszobában Attila szokásához híven
többször is odacsapott amíg sikerült a lármás kis jószá-got
elhallgattatnia A félálom bódulatában keresgél a
papucsa után majd nem találván mezítláb osont ki a
szobából Az ajtóban még visszanézett: jól van Kati nem
ébredt fel minden reggel ezen aggódott Jóllehet az asz-szon- y
elvárta elmenése előtt az ébresztüt de ez a félórai
löbbletaLvás is számított neki valamit
A nyomorúságos kis fürdőszobában megtalálta a kere-sett
papucsot felhúzta majd mogorván kitekintett az
utcára A hajnali Angyalföldet piszkos szennyes köd ülte
meg a szemközti gyárkémény már most okádta mérge-ző
bűzös leheletét A járdán egy siető férfi húzta össze
fázósan a kabátját egy éppen elsuhanó taxi valószínűleg
valami elkésett mulatozót szállíthatott haza
Morózusan fordult most a vízcsap felé majd halkan
felkáromkodott persze viz ismét nincs Még jó hogy az
este félretett egy kancsóval A kancsót behozta majd gon-dosan
beosztotta ez a pohár a borotválkozáshoz ez a
mosakodáshoz a maradék pedig elég lesz a teához Kati-nak
is marad belőle Morcosan szappanozta az arcát s
közben átcikázott az agyán: meddig még? Meddig tud
ják még így húzni szegény Kati Pedig igazán meg-tett
érte mindent mindent ami emberileg lehetséges
volt Vajon a megszokás tartja még itt? A szánalom?
Vagy netán mégis a szerelein? Attila úgy érezte aligha
tudná ezt most hirtelen megválaszolni Pedig milyen
nagy szerelem volt de milyen nagy! Annak azonban már
jó húsz éve ha nem több! Hogyan is volt ö tizenkilenc
volt a lány még alig tizenhét Emlékszik öt évig jártak
cgyüfl amig ezt a nyavalyás lyukat megszerezték hogy
össze tudjanak házasodni Szoba konyha fürdőszoba fe-jedelmi
gazdagnak érezték akkor magukat Hja akkor
még jól ment Kati tudott keresni — lelszolgólólány volt
a belvárosban csinos borravalókat is kopott néha — s ö
se panaszkodhatott mint előmunkas egészen jól fizették
a GANZ-ná- l Aztán mintha megátkozták volna őket
Jött az I világháború s amikor visszajött a frontról a
Ganznak nem kellett többé A cukrászda ahol Kati dol-gozott
csődbe jutott és feloszlott s újabb állást már nem
kapott harminc évével mindenütt elutasították Végülis
ő a Hajógyárnál Kati pedig egy mosodában kapott sze-rény
állást amiből ha szűkösen is de tovább tudlak ten-gődni
Hamarosan befejezte a borotválkozást s a maradék
vizet az arcába loccsantva bevégezte tisztálkodását Gon-dosan
leszárította arcáról a vizel majd belenézett a tü-körbe
szembenézve önmagával Beesetten sápadt meg-nyúzott
arc tekintett vissza rá: Nagy Attila korábbi élő-munk- ás
a Ganznál majd a Hajógyárban jelenleg munka- -
nélküli Életkora no a tükör alapján körülbelül ötven-öt
Keserűen felnevetett: még csak szeptemberben múlt
negyven
Vajon ha Kati nem betegszik meg akkor is igy csőd-be
jut minden? Attila meg volt róla győződve hogy nem
Mikor is kezdődött? Talán másfél éve amikor oly csú-nyán
kezdett el köhögni? Vagy az elmúlt tavasszal ami-kor
egy köhögési rohama után véres lelt a zsebkendő?
Szegény Kati azután a roham után rettenetes gyorsan
kezdett hanyatlani a nyártól már csak alig kell fel
örökké ágyban kelleti tarlani S az a szörnyű roham a
múlt héten majdnem ráment! Ki kellett hívni az orvost
Ma már kérem — magyarázta a professzor úr — egy
tüdőbaj alig jelent problémát az orvostudomány számára
Küldje a beteget Svájcba a szanatóriumba tessék itt a
cime s meglátja egy év múlva már kutya baja sem lesz
Az emlékezéstől Attila majdnem leverte a teáskan-nát
pedig abban Kati teája is főtt Amikor elkészült szé-pen
fétfelé osztotta a sajátját gyorsan felhörpintene twtiinvnnftfv'm
CSER LÁSZLÓ SJ:
Sanyi szerepe
Ez akkor történt amikor a postát az asztalra öm-lesztettem
Hirdetések Meghívások Mindenki árul vala-mit
oktat valamire pénzt kér valamiért
Ekkor egy magyar újságol fölnyitva meglepetve lá-lu- m
hogy az egyik Sanyi-iráso- m nyomtatásba került
Ahogy nyitom lebegtetem az újságot Sanyi a kispa-pagál- y
idegeskedni kezd Szokatlan neki ez a szclmalom-szeri- i
mozgás levegő-lapátolá- s
— újság ez Sanyi — biztatom Rólad is írnak benne
Sanyi gyanakodva nézi a szeles papiriveket Szempil-lái
összeszorulnak
— Tálán 'a címeket'-betűzöd- ? — kérdem incselkedve
— Mi az hogy betű?" — kacag Sanyi
— A betű a mi nyelvünkben harminckettő azokat
csapkodtam egymás mellé rólad Szavak születtek mon-datok
Sorok mint kis folyók futkostak vízszintesen Vé-gül
is a betűvel lelt papiros végen kéjz volt a történet
a le történeted
Sanyi pislog szemet mereszt ámul nézi az újságot
Oda mulatok ahol ö szerepel
Meglepetésemre hátatfordit Nem érdekel — mutatja
a mozdulata
Kicsit türelmet vesztve kezdem magyarázni:
— Tudod hogy megörökítettelek?
Kuncogás a válasz
— Jó jó — mérsékelem az állítást — megörökilel-Iclc- k
egy napra A tegnapi újság olyan régi mint a jég-korszak
ezt mindenki tudja Még a papírja is halottsár-gává
változik két héten belül ha nap éri
Sanyi erre féloldalt fordul mintha érdeklődne
— Nemcsak az újság sorsa — a kora halál Sanyi A
könyvek sorsa is halál Kicsit lars'ibb talán azoké ami-ket
olvasnak Azok továbbélnek az emberek érdeklődésén
cszmélödésén De a legtöbb Sanyi le meg nem voltál
a „könyvtár" nevü temetők egyikében sem
Sanyi félig unoll pofával hallgatja magyarázkodáso-mat
— Tudod-- e hogy hány könyvet lesznek betűbe és
senki se nyitja föl azokat a bekötőt l bcliis lapokat? Sze-gény
halottak! Csak írójuk koponyájában éllek s mielőtt
levegőhöz jutottuk volna máris rájiiklvtrult a koporsúfr-dclü- k
a könyvfedő és homályba zárta szegényeket krip-tájuk
a könyvtár
Sanyi rámnyitja szemel Mintha kerdcné:
— Hát akkor érdemes munka a betűvetés?
— Nem liajíom le a lejem bűnbánattal Pe ludl
La™! Linck e: Liuek a a Lvjj Van dkineL a s:-'- ja bs
GÁLDI ISTVÁN:
A sorsjegy
majd az asszonyét lábujjhegyen csendben bevitte a szo-bába
Kati azonban meglepetésre már fenn ült:
ö Attila de jó hogy jössz! Olyan rémes álmom
volt! Képzeld álmomban egy forró száraz sivatagban
feküdtem a szél fújta a homokot amivel szemem-szá- m
tele lett s akárhogy kapkodtam nem kaptam levegőt
Már majdnem megfulladtam amikor a homokvihar egy-szerre
elült felbukkant a nap s minden elkezdett ra-gyogni
és szikrázni A nap tüzéből akkor egy óriási arany-színű
sas vált ki s egyre inkább felém közledett Lassan
körözött felettem a szeme kéjesen villogott s minden
arany volt rajta minden! Egyre közelebb repült majd
hirtelen alábukott — a szárnyai teljesen elfedtek — s éles
csőrével ki akarta vájni a szívemet itt " — az asszony
kétségbeesetten kapott kebleihez s felsikoltott
„Nyugodj meg kicsim nincs semmi baj az egész
csak egy csúnya rossz álom volt Gyere itl a teád idd
meg ettől jobban leszel"
Az asszony remegő kézzel nyúlt a csésze után majd
lassan kortyolgatva egy kicsit megnyugodott S ránézett
Attilára: szegény ember mennyi problémát okozok én
neked Te vagy a férfi az egyetlen egy egyedülálló szikla
a tengerben amelynek nincs többé partja De tebenned
megbízhatok te mindig olyan jó voltál mellettem áll-tál
mindig! ö ó Attila!
Kati görcsösen felzokogott s a férfi magához szorí-totta
a fejét
Jól van no jól van Semmi baj kisöreg minden rend-be
jön Most muszáj a te Attiládnak dolgozni menni
de hamar elszalad a nap s mindjárt itt is vagyok"
Attila éppen ki akart lépni az ajtón amikor Kati
hangja megállította: „Attila a kabátod elfelejtetted meg
ne fázz!"
De kedvesem hiszen kint teljesen nyár van! Ilyen
melegben csak nem veszem fel a télikabátot jó lesz az
majd télen a kemény hidegben!"
De édes sohasem hordod! Pedig tavaly karácsonyra
vettük"
„Ugyan Kati majd viselem ha hideg lesz Egye-lőre
nincs rá szükségem Puszi édes sietnem kell mert
elkések Vigyázz magadra!"
Ahogy Attila kilépett az utcára jeges lehellet csapta
meg a nyirkos novemberi szél Ha Kati tudná de nem
nem szabad megtudnia Szerencsére vagy inkább sze-rencsétlenségére
már nincs annyi ereje hogy odamen-jen
az ablakhoz s megnézze milyen idő is van odakinl
Mert a télikabátot az orvos vitte el Mert azt sem mond-hatja
el Katinak hogy már közel négy hete az utcán van:
a Hajógyárból tömegesen bocsátották el a munkásokat
s ö az elsők között repült Kati belehalna az idegességbe
ha megtudná ö már olyan gyenge hogy minden izga-lomra
rámehet a legkisebb rezdülés elviheti
A szennyes köd baljóslalúan feküdt rá a piszkos haj-nali
külvárosra Ismét elkezdődött egy nap pont olyan
értelmetlen mint a többi most már negyedik hete A
kegyes csalás reaselente a munkábaindulás" maid a
fáradságos munkakeresés amely kivétel nélkül az eluta
sitó „sajnos kérem "-m-el
végződött Néha sikerül
egy-eg- y órára valami teherhordást vagy mosogatást e!
vállalnia de a keresett fillérek nem álllak arányban i
megélhetés legszerényebb szükségleteivel sem
A nap lassan alábukott gyenge sugarai már csak alig
alig tudlak áthatolni a megülő füstköd piszkos takaróján
Atlilának ez a napja som sikerült jobban az előzőknél
'''tt''VTl'ltl--A'fVVLHfflSl'tTtVtfVVlt- g:
nem áll örökké fecseg Pletykál Ilyen fecsegés plety
kálkodás az irás is a novella regény tudományos szak
irat intellektuális erőlködés Van akinek a száján jön a
mondanivalója van akinek a fejéből szivéből csordul
Sanyi már felighunyott szemmel nézeget körül Sze-mérmetlenül
már ásít is Csak amikor csukom-nyilo- m az
újságol — amiben az ö életéről vallanak a betílhal mázok
rebben meg a szárnya Tetszik neki az újságlapok nyiló-dás- a
csukódása Talán azt hiszi hogy valami nagy ma-dár
szárnyai A betűk nem érdeklik A maga története
legkevésbé Csak kis madáréletével csippantja-csipogj- a
néha fütyörészi-krákogj- a vallomását az Életnek
NEGYEDI SZABÓ MARGIT:
Dicsértessék u Úrjézus!
A főváros vad zajából
Csendes falucskába értem
Erős szálas napbarnított
Dolgozó nép sürög köröttem
Dicsértessék az ür Jézus!"
Hangzik mintha egy sziv zengé
Szivem reszket s visszazengi:
— Mindörökké! Mindörökké!
Milyen régen nem hallottam!
Milyen édes tiszta szózat!
Soha szebbel gyermekibbet
Igazabbat mcghatóbbal!
Valami szent mindeneknél
Üdvözítőbb béke fődé —
Dicsértessék az ür Jézus!
— Mindörökké! Mindörökké!
Hallom itt is hallom ott is
Egy órában szinte százszor
Igy köszönt a módos gazda
Kapus ember libapásztor
A sok hazug „van szerencsém!"
Nem öli a lelkem többé —
Dicsértessek az ür Jézus!
— Mindörökké! Mindörökké!
Mintha künn a dombtetőkön
A sugárzó nap melegében
Érő vclés zöld hullámán
Áldásával ö lebegne
Tiszta glóriája tesz itt
Eget földet lündöklöbbé —
Dicső neve dicsértessék
— Mindörökké! Aliudorulks!
MAGYAR ÉLET 9 oldal
még alkalmi munkál sem talált amivel talán pár fillért
kereshetett volna Miközben lassanként hazafelé vette
léptei irányát fájó szívvel nézegette a gazdagon megtö-mött
kirakatokat Keserű gondolataiból egy rikkancs kia-bálása
rázta fel hirtelen: „Sorsjegyet sorsjegyet vegye-nek!
Százezer pengő a főnyeremény! Sorsjegyet vegye-nek!"
A kikiáltó eszébe juttatta hogy vagy öt hete egyik
barátjának unszolására ő is vett egyet jóllehet később
ezerszer elátkozta magát hogy a drága pénzt ilyen köny-nyelműe- n
kidobta az ablakon De azóta bár az októberi
húzás már megtörtént teljesen el is feledkezett róla Ha
már itt van meg kéne nézni mégis hátha
„Szabad kérném a sorsjegyét!" — szólt rá hűvösen
a hivatalnok az együgyüen álldogáló férfire aki gépiesen
nyújtotta ól a kezében gyűrögetett haszontalan kis papir-darabk- át
A pénztár mögött ülő ember átvette és kisimí-totta
a sorsjegyet felütött egy füzetet s tett vett majd
hirtelen elsápadt Megdörzsölte a szemeit mint aki nem
hisz nekik és újra összehasonlította a sorsjegyet a kis
füzetkével Majd egy szó nélkül felugrott s odahívta több
kollégáját mint aki nem biztos a dolgában Attila nem
értelte a dolgot de szive a torkában ugrált s érezte hogy
hideg nyirkos verejték ül ki a homlokára
Most egy idősebb úr jött ki az üvegfal mögül s ala-posan
szemügyre vette Attilát Mintegy félpercnyi szem-lélődés
után ami az utóbbi számára egy örökkévalóság-nak
tűni megszólalt:
„Gratulálok szívből gratulálok kedves eh ho-gyan
is hívják önt "
„Nagy" — szólt közbe Attila — „Nagy Attila"
„Igen igen kedves Nagy úr ön a múlt havi húzás
szerencsés fő nyertese Azt hiszem hm hm " — s
végignézeti Attilán a kopottas ujjasán foltozott nadrág-ján
és a hidegben vörösre csípett meggémberedett keze-ken
— azt hiszem ez a százezer pengő ezúttal igazán jó
kezekbe jutott Jöjjön be az irodámba kérem"
A következő félóra olyan volt Attila számára mint
egy álom Fényképezőgépek kattogtak ismeretlen embe-rek
kérdezték itallal kínálták mások a kezét szorongat-ták
Amikor végre kikerült az utcára már minden for-gott
körülötte csak valahol a tudata mélyén érezte hogy
egy százezerpengös csekk fekszik a zsebében pontosan a
szive fölült: Kati gyógyulásának a záloga
Attila nagynehezen észretéritette magát s a bank-ban
— egyelőre óvatosan — felvett ezer pengőt Ezután
egy kellemes bevásárlás következett de előbb még fel-rohant
a doktorhoz s lel'oglaltalotl vele egy szobát a sza-natóriumiján
amelyet azonnal cl is foglalhattak Az ala-pos
bevásárlás után sok-so- k csomaggal megrakodva fo-gadott
egy taxit s olyan elégedetten vihorászott magában
hogy a soi'för többször hátrafordult hogy nem egy őrült-tel
van-- e dolga
Attila vidáman dúdolva szaladt fel a lépcsőn a lép-csőfokokat
kellesével-hármasáv- al véve s alighogy be-esett
az ajtón hangosan kiabálni kezdett: „Kati Kati drá-gám!
Olyan meglepetésről gondoskodtam hogy el sem
fogod hinni! Kati! Kati!"
Kati azonban nem válaszolt s Attila most rászólt ma-gára
hiszen biztosan alszik mit lármázol annyit Ám
rögtön meg is nyugodott ha az asszonyt fel is veri álmá-ból
ilyen hírrel érdemes! Ennek ellenére lábujjhegyen
Ynur oift !n TARP sunnlins nouiish
tood day after day to rhillions ot intants
preschool andschool-age-d children to pre-ve- nt
and overcome the devastating effects
of malnutrition
At CARE-bui- lt centres infants and pio-scho- ol
children receivo nutrilious supplemcnlaiy (ood im-inuniza- tion
vitamins and medicines whilc their mothers
Icám hygiene sanilation family planning and how
make the best possible use available toods
osont be a szobába ha egy csendes pusziival kelti még
szebb lesz az ébredése Halkan lü az ajtót s
meglátta Katit aki csendesen sápadtan feküdt az ágyon
Egy titokzatos mosoly játszott az arcán ami megkapta
Attdát de ugyanakkor szorongást is keltett benne Hal-kan
odalépett az ágyhoz s könnyű csókot lehelt az asz-szon- y
homlokára Ám hirtelen támadt jeges iszonyattal
egy rettenetes sikoly sakadt ki a szivéből
A nyirkos pesti alkonyaiban egy aranyszínű sas röp-pent
ki egy külvárosi kislakás apró ablakán Egy-k- ét for-duló
után mint aki elfelejtett valamit még visszabukott
a kis manzardszobába majd másodszor már habozás nél-kül
könnyű szárnyakkal nyilait egyenesen a véres vö-rös
nap felé
CHESTNUT
GESZTENYE cukrászda és delicatessen
Saját készítésű gesztenyepüré sütemények torták
1394 Eglinton Ave W Toronto Ont M6C 2E4
Telefon: 782-15- 93
Megnyitottuk új üzletünket: 533 Bloor St
Telefon: 535-731- 3
ljiiimuiuqifHfluHfli KtmMumívmiMMmmKiniiimmBm
TEMETKEZÉS! VÁLLALAT
I GAR05
366 Bathurst St @ 868-144- 4
92 Annettc St ® 762-814- 1
Ha gyász éri forduljon bizalommal hozzánk
Anyagiakkal ne legyen gondja
Havi részletei is adunk!
A mi áraink mindenki anyagi erejét eléri!
BSfl&SEBEOd
A szép frizura a nő korosiája!
Malnutriti
nutrilion
nyitotta
Keresse
HAIR DESIGN
szalont
Hajfestés tartós hullám
manikűr
tartós
21 Vaughan RÍ 654-- 4
(Bathurst St Clair-né- l)
4 with all
A your heart
ina tnssiwSfishíVií W
to
ot
W
1 V' ÍW j3flBK3rVWt ín' m j _- -
fel a
SILHOUETTE
szempillafestés - —
on in the vory young can result in
retarded growth and permanent brain
damage so CARE provides protein-ric- h
supplements which can be combined with
local toods in traditional dishes
Your dollars help send MEDICO doctors nmses and
technicians to train their counterparts in modern medical
techniques MEDICO Visiting Voluntecr Specialists tcacli
their skills to those who may olherwise have littlo op-portu- nity
tor advanced training
Send your gift to-da- y lo
CAllECanada Dept 4 1312 Bank Street Ottawa K1S 5H7
RégMored Trjdeirurk
'i?§}
' f
trifíe