Magyar Elet, July 10, 1982

              Nem sokaság
hanem Lélek w „„ __ s szabad nép lesz
csuda dolgokat Lürgeet Iiuhptndcat MAGYAR (jnidinn Wrckly
BERZSENYI í iho lliuguún Laggugge
mVol 35 2i0 XXXV évfolyam 20 szám "" 1982 július 10 szombat Ára: 50 cent Miinilll11111T1TTIflllllllTlini"J"'1MIi1ll1T"
Begin kormánya fegyverletételt cs kivonulást követe!
Itimátum a PLO
USA % Üj
Az l!)5G-bc- li poznani „Kenyeret és szabadságot!" jelszó alatt kirobbant
események évfordulóján a Szolidaritás betiltott szakszervezet többszáz híve
Lech Walesa a több mint féléve fogvatartott vezér szabadon bocsátását köve-telte
— Az angol trónörökös és Lady Diana újszülött fiúgyermeke a William
nevet kapta a keresztségben — valószínűleg Hódító Vilmos után — Az iraki
elnök cgvcló'rc „megúszta" a Ba'ath uralkodó párt kebelében történt gyökeres
személyi változásokat — A salvadori rebellisek azt állítják hogy két hondurasi
zászlóalj — mintegy 2000 főnyi katona csatlakozott a kormány offenzívája-ho- z
— Az új szaúd-arábi- ai király Fahd elrendelte hogy 12 mjllió dollárnyi
riyadh-o- l osszanak ki a szegények között (Aki teheti?) — Hugh Hambletont
a Laval (Québec) egyetem tanárát egy londoni törvényszék azzal vádolja mi-szerint
a professzor 1951— Cl között katonai titkokat bocsátott áruba a Szovjet-unió
számára (Hiimbleton abban az időben a NATO keretében dolgozott —
Szerk) A qiicbocl egyetemi tanárt letartóztatták Angliában — Az USA "Co-lumbia"
iirkompjál július 4-- re — az amerikai Függetlenségi ünnepre várják
vissza — Arafát értesülései szerint 12 izraeli hadosztály tartózkodik Libanon-ban
— Eszak-írországba- n újra terrorbomba robbant melynek következtében:
Itelfast katolikus negyedében legalább 300 ház kisebb-nagyob- b sérülést szen-vedett
A PLO
„KENDEZETT"
KIVONULÁSÁRÓL
TÁRGYALNAK
Az izraeli ultimátum kö-vetkezményeként
Jasszcr
Arafát javaslatot terjesztett
elö az Egyesült Államoknak
miszerint a Palcstinc Libc-íatio- n
Organization vezére
gerilláival és vezérkarával
együtt kivonul Libanonból
azzal a kikötéssel ha Nyu-gat-Beir- ul
demilitarizált zó-n- a
lesz a jövőben
A Washington Post sze-rint
az USA négypontos terve
azt célozza hogy licjrut-ba- n
elkerüljék a további
harcokat és a több mint
három hetes háborút vég-re
befejezzék
1) A fegyveres palesztin
jelenlét megszüntetése Bej-rutban
és környékén:
2) Az izraeli erők visz-fcavoná- sa
Bejrut környéké-ről
STIRLING GYÖRGY:
cs
3) A libanoni hadsereg
4) a nemzetközi rend-fenntartó
csapatok vissza ve-zénylése
Bejrut térségébe
A Los Angeles Times
Ezerint Arafát beleegyezett
abba hogy más országba
esetleg Szíriába vagy
Egyiptomba tegye át a fő-hadiszállását
(Maga az
egyiptomi elnök Mubarak
menedéket ajánlott a PLO-nak- -
annak ellenére hogy a
Camp Dávid egyezmény ér-telmében
szövetségese Izra-elnek)
A PLO megtagadta azt
hogy teljes fegyverletétel
után a Nemzetközi Vörös-kereszt
ellenőrzése alatt
hajtsa végre a kivonulást
A Kncsszct-be- n (parla-ment)
Simon Peres a mun-káspárt
vezére élesen tá-madta
Aricl Sharon hadügy-minisztert
amialt hogy a
június 6-- án megkezdett in-vázió
méreteiről előzetesen
nem tájékoztatta a törvény-hozó
testületet
IIAIG
USA KÜLÜGY- -
MINISZTER
LEMONDÁSA
fiS GEORGE SCIIULTZ
KINEVEZÉSE
A héten Alexander M
Haig USA külügyminiszter
június 25-- i dátummal be-nyújtotta
lemondását Rea-gan
elnöknek amit az ál-lamfő
1' 'perc 11 másodper-ces
megjegyzéssel nyugtá-zott:
— A legnagyobb saj-nálattal
elfogadtuk Al Haig
külügyminiszter lemondá-sát"
Haig így fogalmazott le-mondó
levelében:
„ügy egyeztünk meg
hogy a következetesség
a világos vonalvezetés cs
a szilárdság lesznek poli-tikánk
talpkövei azonban
a legutóbbi hónapok so
a
Május 6-á- n ünnepélyes aktus keretében került sor Magyarország
felvételére a Nemzetközi Valuta Alap (International Monelary Fund)
tagjai közé A mintegy nyolctagú magyar küldöttség Marjai József
vezetésével már napokkal előbb megérkezett
Washingtonba hogy az okmányok aláírása elölt tisztázzon még néhány
részletkérdést az IMF székházában és az onnét csak négy háztömb-nyír- e
lévő State Department-be- n melynek szintén volt beleszólása a
felvételi kérelem elbírálásúban A külügyminisztérium jóváhagyása
nélkül egyetlen állam sem részesülhet az Alap tagjait megillető ked-vezményekben
mert a felvételnek nemcsak gazdasági hanem politi-kai
feltételei is vannak fis a kettö igen-ige- n sok szálon függ össze
egymással
A State Department azonban nem emelt kifogást a Magyar Nép-köztársaság
felvétele ellen mint ahogy nem ellenezte annakidején
pár évvel ezelőtt a különleges vámelbirálást élvező országok közé való
besorolását sem fis — mint jólérícsült amerikai gazdasági körök
tudni vélik — már csak rövid idő kérdése hogy felvételt nyerjen a
Washingtonban székelő másik nagy nemzetközi pénzügyi intézmény
a Világbank (teljes nevén: Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési
Iiank) tagjai' sorába A Valutaalap általában a Világbank előszobá-jának
szokták tekinteni: akit oda felvelteíc azt már csak egy lépés
választja cl a Világbank tagságától Ami megkülönböztetett helyzetet
jelent a nemzetközi pénzügyi életben és komoly előnyökkel jár az
illető országra nézve
Az alairás napján gyönyörű napos idő volt Washingtonban és a
budapesti küldöttség tagjai nyilván csak azért ültek a követségi limu-zinokba
(melyek között egyetlen szovjet gyártmányú kocsi sem
volt 1 hogy Walcrgalc-sállóbc- li szállásukról a sétatávolságra kel
utcányira fekvő hajthassanak mert egy
mégsem illik gyalog megérkeznie oda Az urak
illetve elvtársak — mert szigorúan c'vlársozták egymást — kinos ele-ganciával
voltak felöltözve egyáltalán nem „prolidikisen": mindegy!-kükö- n
kifogástalan jólszabott sötét ruha feszült és — most tessék jól
fogódzkodni! — zakóik gomblyukában csinos kis jelvény virított Egy
amerikai cs egy magyar zászlócska Keresztben egymásra levő non-tosa- n
úgy ahogy az emigráns körökben divat A jelvényt még Marjai
elvtárs is viselte
VAJON MIT SZÓLT VOLNA EHHEZ LENIN
HA LÁTJA?
Egyébkent jIuiueiücj: ücui ii rtviiJlla volna ct a: apró trük
HUNGÁRIÁM
Haig külügyminiszter utóda: Shultz költségvetés
rán világossá vált előttem
hogy külpolitikánk eltért
a fenti óvatos kurzus-tól"
A lemondási dráma utol-f- ó
nyomós epizódjai közül
Haig egyébként is robbané-kony
természetét többek kö-zött
Clark nemzetbiztonsági
főtanácsadó állandó színfa-lak
mögötti szerepeltetése
is ingerelte: Clark kétszer
is tárgyalt Szaúd-Arábi- a
nagykövetével Washington-ban
— Haig tudomása nél-kül!
Az ellen is élesen ki-kelt
Haig hogy George
Bush alelnököt Khalid szaú-di
király temetésére mint
az USA küldöttség fejét de-legálták
ráadásul Philip
Habib közel-kele- ti különle-ges
tanácsadó táviratainak
tartalmát sem 'közölték ve-ié
időben
Haig a "Sofl-on-Izrae- l"
(csínján bánni Izraellel) jel-szó
híve volt míg
Caspár Weinbcrgcr hom-lokegyenest
ellentétes ál-láspontot
képviselt végül-I- s
ez az elvi konfliktus
Haig lemondását annyira
megérlelte hogyicscleked- -
hl volt' kénytelen " „ V
Haig utóda George Pratt
Shultz (61 éves) aki Nixon
alatt külkereskedelmi és
pénzügyi szakértőként dol-gozott
A PRAVDA
HAIG LEMONDÁSÁT
KOMMENTÁLJA
A Szovjetunió párt-napilap- ja
a „PRAVDA" szerint
Alexander Haig csupán
bűnbakként" szerepel ab-ban
a problémakörben
amelyet Konald Reagan
USA elnök elhibázott külpo-litikája
vetett fel
A pártlap szerint Reagan
már sem belföldön sem
külföldön nem élvezi a tö-megek
bizalmát mert mind
n Falkland-válsá- g mint a
Libanonban történt izraeli
benyomulás idején helytelen
ítéleteket hozott cs ez a fo-lyamat
jelentős kárt okozott
az USA nemzetközi hitelé-nek
és szavahihetőségének
továbbá meggyengítette az
USA befolyását a latin-amerik- ai
országokban is
„A népirtást ami Liba-nonban
folyt" — irja a
Pravda — megakadályoz-hatta
volna Reagan
de népszerűsége ha-nyatlása
miatt az Elnök-nek
szüksége volt egy
bűnbakra akit Haig sze-mélyében
talált meg
hisz ő volt felelős a külpoli-tika
vonalvezetéséért "
— fejezte be a Pravda
KENNEDY MINT
198Í-BE- LI
ELNÖKJELÖLT
— „ígérjük meg ünne-pélyesen
— mondotta Ed-war- d
Kennedy a demokrata
párt országos konferencia- -
ján — hogy miként a múlt-ban
a jövőben is kiállunk
a kisemberek érdekeiért és
bebizonyítjuk hogy Ameri-ka
népe ennél jobb sorsot
érd emel"
Hatalmas tapsot kapott
Minikor ezekkel a szavakkal
fejezte be beszédét:
„Nagvszúüek vagyunk
ügyünk igazságos — cs
újra felvirrad a mi na-punk!"
(Folytatás a 2-i- fc oldalon)
Kapitalista dollárokból épül szocializmus
miniszterelnök-helyette- s
külügyminisztériumba kor-mányküldöttségnek
miniszterelnök-helyette- s
LIFE
kanadai
köt — nevezzük megértően udvariassági gesztusnak a vendéglátók
iránt — hiszen épp ö oktatta híveit egész életeben arra hogy a kap-italistákat
ott kell becsapni és félrevezetni ahol csak lehet s ki kell
használni őket az utolsó fillérükig Egészen addig míg — végtelen
mohóságukban és végtelen naivságukban — még ahból a kötélből is
üzletet csinálnak amivel majd ők Leninek és követőik felakasztják
őket az első fára Nyilvánvalóan Marjai elvtárs és (olv)társai is ezt
a nemes tanítást követték amikor az Egyesült Államok külügym-inisztériumába
menet gomblyukukba tűzték az amerikai zászlót El-végre
nagy a tét miért ne? Csak annak fordul fel a gyomra ennek
láttán aki naponta látja a hazai újságokat és olvassa bennük nap
mind nap az Egyesült Államok gyalázását ócsárlását
A Budapestről érkezett küldöttségnek illusztris tagjai is valtak:
többek közt Esztergályos elvtárs volt washingtoni magyar nagykövet
és fickele János a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese aki szereti
játszani a gazdasági fenegyereket de közben öntelten büszke arra
hogy a nyugati sajtó öl tartja a magyar gazdasági csoda" atyjának
Fekete vitathatatlanul tehetséges közgazdász akinek valóban jelentős
része van abban hogy kialakulhatott a forint egységes árfolyama és
már a konvertibilitás elérés sem tűnik vágyalomnak fis ez rendkí-vül
fontos: nemcsak a forintnak a nemzeközi pénzforgalomban való
megerősödése szempontjából hanem azért is mert a Valutaalap-tagsá- g
feltétele hogy a szóbanforgó ország nemzeti valutája (konvertibi-lis
legyen
A Magyar Ncpáüzlársaságé ugyan meg nem az de ennek érde-kében
megtörténtek a szükséges léic-e- k melyek sikert ígérnek Ha
nem is közelit cs nem is olyan értelműt hogy a forint a dollárral
egyenértékű fizetőeszköz lehetne a föld bármely sarkán A valószínű-leg
csak 1983-r- a megvalósuló forint-konvertibilit- ás aligha jelenthet
változást az állampolgárok számára csupán a külföldi cégek cs ma-gyar
kereskedelmi partnereik kapcsolatában az elszámolást teszi majo
egyszerűbbé cs könnyebbé A konvertibilitás lólhaló jele meg hog
az Hlel'i ország valutáját jegyzik a nemzetközi tőzsdéken De hogy
erre is sor kerüljön addig bizonyos időnek kell eltelnie mely alatt t
Alap képviselőinek meg kell győződniük a tagország közgazdaság
stabilitásáról Az Alap ugyanis jogot formál arra hogy betekintést
kapjon a tagországok gazdaságirányításába és ehhez pontos rendsze-res
adatszolgáltatásra tart igényt
(Folytalib a I oldalcn)
fettos vereség érte
az oroszokat Libanonban
Irla Frcy András
Ami Libanonban történt abból sokat
tanulhatott a világ
Nem csak a Közelkclclet illetően let-tünk
okosabbak látván hogy ott mi a ha-mis
látszat és mi a komoly valóság Ha-nem
az amerikai— orosz erőviszonyok iga-zi
arányain is jobban el lehet igazodni azok
után hogy kiderült: végső soron az ameri-kai
atombombától való féltükben hagyták
cserben az oroszok Szíriát és a PLO-- t
Brezsnycv
mossa kezeit
Kezdjük talán a helyi lanulsigok'al
Az első az hogy a pánarab mozgalom
s ennek politikai megtestesítője az Ar-i-h
Liga csak messziről tűnik lel erőtelje-gondolatna- k
és lettre kész intézménynek
Amikor cselekedni kellene nincsenek se-hol
Amikor Szádat Izraellel különbekét kö-tött
az arab kormányok (Szudán Omán
Szomália kivételével) Egyiptomot kiközö-sítéssel
sújtották De amikor az arab Szí-ria
összefogott a nem-ara- b Iránnal mely
az arab Irak ellen harcol és az egész arab
világot felforgalással fenyegeti akkor arab
részről nem tiltakozik nem is haragszik
senki
Akkor sem volt kézzelfogható jsle az
arabok szolidaritásának amikor a közös
főellenség Izrael hatolt be tankokkal az
arab Libanonba
A katonai cloldalgást még csík meg
lehet magyarázni azzal hogy a radikális
irab kormányok a Szovjetunió fegyveres
iüzbslép'ésére számítottak de minthogy
Brezsnyev Pilátusként mossa kezeit érthe-tő
hogy az arabok nem is igvekeznek Sz-íriának
cs a FLO-na- k a segítségére lenni
Hiszen még annyit sem próbált lenni Iírczs-nye- v
Arafat-na- k Heirulból való elmenckí-lésér- e
mint amit Hitler telt a bukása után
internált Mussolini kiszabadítására ami-kor
1913 szeptemberében a németek repülő-géppel
söklcllék ki öt Bécsbe az Abruzzói
hegyekből
Azok tehát akik a pánarab együttérzést
politikai erőnek tartják szappanbuborék-kal
játszanak
Jeruzsálem
a feloldhatatlan
ütközőpont
Pe amilyen hiú álomkép a pánarab
egység olyan erőteljes tömörítő tényező a
mohamedán összetartás s ennek ad politi-kai
tartalmat és irányt az Izrael elleni
gyűlölet
Amennyi ebben a harag abból ki le-het
gyógyulni Ebből a szempontból hason-lította
össze az arab-izr- aeli kérdési a
francia— német viszonnyal egy magyar
emigráns aki jól ismerik az arabokat
Nemrég mondotta senki sem tudta vol-na
elképzelni hogv a franciák és németek
egvmásra találjanak és ma néhány rövid
évtizeddel ké-nb- b Európa hatalmi egyen-súlya
nagyrészt a német— francia együtt-működésen
nyugszik Az izraeliek és ara-bok
közli kiegyezést sem szabad tehát
hosszútávra lehetetlennek tartani
A ingy ütközőpont a Közclkeleten nem
is nemzeti gyűlölség!) "1 hanem a vallás-ból
táplálkozik s a dolog méregfoga olyan
fizikai okban rejlik amin emberi erő aka-rat
a legjobb szándék sem tud segíteni
Mármint azon hogy az ó-Jeruzsále-mben
lévő legfeltettebb zsidó és mohamedán
szenthely összeforrt egymással
A helyzet ugyanis az hogy Salamon
templomának romjait is magában foglalja
az a domb amelynek tetejéről egy most
is ott lévő szikláról szállt Mohamed a ha-gyomány
szerint az égbe fis a templom
maradványait nem lehet ettől a sziklada-rabtól
szélválasztani
Amivel az arabok
csak Amerikához
fordulhatnak
Jeruzsálemnek ez a része tudvalévően
íz l!)Ci7-c- s háborúban jutott Izrael kezére
három tartománnyal (a Jordán jobbpartjá-val
a Köiközi-tcngcrr- e néző Gáza-sávv- al
és a Szíriától elcsatolt Golan-fcnnsikka- l)
együtt
Hogy ezeket a területeket Izrael mind
viij-aad- ja sz c pillanatban épp úgy 'kitárt
nak látszik mint az hogy a arabok fel-adják
őket Minthogy óvatos ember kevés
dologra mondja manapság hogy lehetetlen
annyira még csak neki merjük ruglalni
fantáziánkat hogy azt gondoljuk: a három
vitás 'területen Jordánia Izrael és Szíria
valahogy talán meg tudna egyezni egymás-sal
De hogy ó-Jeruzs-ile-mröl
akár az ara-bok
akár az izraeliek lemondjanak az cl-képzelhet-e'len
Ebben a kérdésben a zsidók is úgy
éreznek mint a mohamedánok: előbb fog-nak
Tcl-Avivr- ól lemondani mint Ó-Jcru-zfál-emről
a szent városról a mely
Istentől szállá alá a mennyb'il mint
egy férja számára felékesített menyasz-szony- "
Az arab— izraeli kiegyezésnek tehát a
jeruzsálemi kérdés áll leginkább az útjá-ban
Hiába mondanának le az arabok az
lflST-lr- n elvesztett területek teljes egészé-ről
ha Ó-Jeruzsále-mre
való igényüket
fenntartják leülni is kár a tárgyalóasztal-hoz
fis hiába lenne kész Izrael minden 07-be- n
elfoglalt földet visszaadni mert amíg
Ó-Jeruzsále-mből
nem akarnak kimenni ad-dig
a? alkudozást elkezdeni sem érdemes
A libanoni rs'ményekből levonható he-lyi
tanulságok végső summája ezek sze-rint
az hogy magában Palesztinában egye-lőre
marad minden a régiben S ha azok-nak
lesz igazuk akik azt hiszik hogv a
67-e- s területeket Hégin zsidó telepesekkel
fogja benépesíteni s az arabokat ha lehel
szépszerével ha nem lehel másképp akar-ja
majd kivándorlásra rábírni ez ellen az
arabok nem a Szovjetuniótól csak Ameri-kától
tudnának segítséget kérni
Az oroszok is
félnek az
atombombától
Palesztinán kiviil azonban sok minden
fog megváltozni
Libanonban eddig oroszbarál baloldali
mozlemek álltak előtérben ezentúl nyugat-barát
konzervatív keresztényeké lesz a
döntő szó A többi arab országnak pedig
határoznia kell: milyen konzekvenciákat
vonnak le abból hogy Libanonban a szov-jelkormá- ny
kettős politikai és technoló-giai
kudarc érte
Politikai annyiban hogy kiderült az
oroszok azért nem akartak — talán nem
is merlek — katonákat küldeni Szíriába
mert attól tartottak hogy erre Amerika
is hasonló lépéssel válaszolna fis mert
nem csak az amerikaiakra az oroszokra
is el riasztóan hat a lehetőség hogy ame-rikai—
orosz fegyveres szembesítés alom-párbajba
torkollhat
Az 1973-a- s izraeli— arab háborúban
Ilrezsnyev mindenesetre vakmerőbb volt
mint most Akkor azt javasolta Nkon-na- k
hogy a Szuez városánál bekerített 1 egyip-tomi
hadsereget ejtőernyőn ledobott ame-rikai—
orosz csapatok szabadítsák fel fis
fenyegetödzött hogy az amerikaiak e:l
nem vállalják akkor a szovjet egyedül fog-ja
az izraeli gyíirüt áttörni
Nixon nem-e- l mondott cs nyomban ri-adókészültségbe
helyezte légi tengeri és
alomeröit mire az oroszok elhallgattak
Most még csak nem is próbálták Szí-riát
a Libanonban elszenvedett katonai
megszégyenítéstől és a PLO központjának
a megsemmisítésétől megvédeni Ped!g az
j utóbb években sokkal nyíltabban lámogat- -
Iák-- Szíriát és a PLO-- t mint amennyire
Egyiptom mellett exponálták magukat a
73-a- s háborút megelőző időben
Libanonban
amerikai fegyverek
mérkőznek
orosz fegyverekkel
finnel a politikai meghátrálásnál is
jobban megtépázta Moszkva tekintélyéi az
a vereség amit az izraeli légierő mért a
szovjet legújabb legmodernebb légelhárí-tó
rakéta-ütegeir- e
E rakétákat önirányító sugarak segítsé-géve]
találják cl rettenetes sebességgel
mozgó célxnitjaikat s az cí ellen való vé-dekezésnek
az amerikaiak olyan módját
fedezték föl amely az orosz rakéták su-garait
összezavarja Ennek köszönhető
hogy az izraeli pilóták amerikai gépeikkel
— Folytatás a 3 oldalon —