Magyar Elet, October 31, 1970

              - T - f T" H '
' t- -
AVm lelaiJg
hanem Liitk
t subái nt'p tttz
(tvJa dtlplat
SEIZSINYI
Vol 23 No 44 XXIII cvfuham 44 szám
z m m za za aefcssfczassiaaa áafr onnnznisioio)ooinn?njzjsiss::jjp
Nixon heszvde az ENSZ közgyűlés elöli
39
200 ISA Imik Izraelnek
Jesef Groesser cseh belügyminisztert aki szovjet katonai megszállás
sztálinista terrorját újra meghonosította 22 hónapos „hü szolgálat" után
leváltották Tobbszáz menekült kubai tüntetett az ENSZ ncwyorkl palo-tája
előtt castrólzmus megdöntés mellett Az FDI ügynökei tobbmlllló
dolláros forgalmat lebonyolító kábítószergyárat leplezlek le San Franciscó-ban
Az Indokínabo! való általános visszavonulás során 60 „F— 105" Thun-derchi- ef harclbombázó repülőgép és 6000 fö USA katonság tér haza Thai-lantib- ól „Pacific Glory" 42000 tonnás tartál) hajó „Allegro 46000
tonnás tankhajóval való összeütközés után felrobbant legénysége nagyrészt eltűnt rendkívüli vízszennyező nyersolaj-rakomán- y megállíthatatlanul
áramlik La Manche csatornába Kelet-Pakisztánba- n 160 km-e- s sebességű
tájfun több mint ezer halálos áldozatot szedett sebesültek száma 5000
Szent Péter székesegyházban 10000 brit római katolikus hívő vett részt
40 aneol és uclsh mártír szcnttcavatásl szertartásán vértanúk 1535 és
1679 között szenvedtek mártírhalált vallásüldözés miatt Három Japán
csillagász új üstököst észlelt az égbolton A Í9 számú párizsi béketár
gyalás után Hruce USA főmcgblzott optimistán nyilatkozott: „Az észak-vlet-na- ml küldöttség gyors clulasíto&át és általánosításalt nem vesszük komol-yan!-
(A Vlct Cong visszautasította az pontot Szcrk)
„UJ UTAKON"
A leszerelés csalétke me
lyet Mr Nison az Egye-ot-t
Nemzetek 25 fennál
lásának ünnepélyes kere--i
t+i között m oroszok felé
vetett: a kereskedelmi
kspesolatok fejlesztése
MM két állam kőzött
Ismeretes hogy az oro-szok
nemrég azzal próbál-koztak
hugy a FORD MO-TOR
CO egytk kttlíokii te
hereMtórészIegét a Szovjet-t+iób- a
csábítsák továbbá
M INTERNATIONAL I1U-SINES- 8
MACHINB (IUM)
SiMssMwVInPJaOATK0 láÍWááTMHbTU'WlárWssf tMlaVJMlli
la iránt K élénken érdek-lődtek
Mindkét szovjet tö-tekvá- st
Washington azzal
fcőtötte hogy megvétóz-ta
azokat
Ar Elnök nagyhatású be-szédében
a Közgyűlés plé-numa
előtt azt kérte logy
sz n m o oj n-- sw f r
— a
—
—
a —
—
— A az
s a
a —
a —
A a
— A
—
—
5 —
n
l
az ENSZ nagyobb szerepet
vállaljon
a légi kalózkodás az
emberrablás a kábító-szere- k
és a szennyezés
elleni harc terén bele-értve
a születésszabá-lyozás
kérdését Is
„Manapság válaszúton
rtrl
AZ
TT
vagyunk — mondotta
Nhon Haladhatunk a ráfi
utakon játszhatjuk a nem-zetközi
kapcsolatok hagyo-mányos
szertartásait de
ha nem csökkentjük a fegy-vergyártást
és szállítást a
kockázat növekszik
Ha ez így megy tovább
1970 november 4-é- n a lelkiismeret vezé-reljen
cl minden Jóérzésű becsületes ha-zafit
a torontói Szabadságharcos Emlék-műhöz
(Hudapest Park) hogy ott kegye-lettel
rojja le háláját az elesett hősök em
léke előtt — azért mert ma szabad földön élhet sza-bad
földön mozoghat hiszen mindent nekik: hőseink-nek
köszönhetünk
A kötetlen Időpont és a program-mentessé- g Is azt
szolgálja hogy mindenki aki csak teheti a nap folya-mán
gyútjson egy mécsest az elesett hősök emlékműve
előtt hadd hirdesse a mécsek fényes melegsége az elfe-lejtett
magyar Igazság lobogását
Legyünk olt mindannyian!
A „Front de Liberation du Québcv" röviden FLQ torvénven
kivul belvizesének pillanatában sajnos történelmi realitássá vált:
1970 október 17-é- n hajnali 4 órakor Kanada megkemhe a „War
Measures Act" (hadiállapot) alapján a tön enj csilclt harcot a
foki alatt bujkáló anarchista csoportok ellen
RÖVID TORTIINirn IIATT11R
Ml az az I LQ és kik állanak az FLQ mőett?
A Kadio—Canada hullámhosszán kicsikart mawsfeasliMWuk
scnnl „sem nem Messiások sem nem modernkori Robin HaoáV
ok ' A kg vérbe szólító FLQ felhívás kifejcaései 1 iqgaik a
felig megemésztett marxista maoista kifejezésektől s a munka-nélkülie- k keserű demagógia át is belekeverik Gyanús módon ac
FLQ nem elsőrangúan nacionalista nem a fcderalltmut politikai
iniezmonvei hanem a kapitalizmus ellen rohan ki Sfohttsméta-lukba- n
a Jőnokok az ördögök" a nags kutyák akik Westmount
Mount Roval Hampstead es Outremont lakói (a felsorolt mont-reali
varosrésaek a leggazdagabb angol francia és zsidó környé-kek
m átkozott Cadillacban snvarocó péncsinálók "
A SIUTREXDSZEU = MARXISTA SZERVEZllS
Kovkt nvokéves fennállása alatt számos ízben célkitfttést és
taktikai változtatott az anarchista Intetlek-tuclekt- ói
a vékonv politikai mázzal bevont kösönséges MhsőMVkig
lerK-- d Kezdettől fogva — az algériai Front de Liberation Natso-nal- e
FLN példa ára — piramisszerűen felépített héromtagé sej-tekből
álló szervezkedésbe keadett (Az I se sejt veeiője hswer
vez a mozgalomba egv új sejttagot a kövsM aki-m-- k feladaU egy újabb sejt kialakítása Az I sz sejt tagjai nem
ismerik a 2 seit tagiét a vezetők nem viatlk vaséira a VőrSbtt
hanem a háttértWW irnttanak Ezért ha egv sejttagot etrognak
az képtelen kiadni a többieket főleg ex okoz jekntős
az ÍXN nvuman secixezett FLQ felsaámolésa (erén)
ELSŐ IDŐK
l%2 leien amikor megalakult alán iáiban
egyre
portként kezdte azzal a céllal heg}' Quebccct erőszakkal elszakít-sa
Kanadától 1% 3-b- an m egyik moreaU újság IzMI iivwiult
nissztójtikat":
„Rendszeres szabetaea által teljesen megsemmisíteni a gyr mail mtéeménvek Jelképelt" Kezjdetben az FLQ NMotov-koklél-l-at kezdte és dinamittal foktattá az angol tábornok WoMe szob-rától
az RCMP és a hadsereg épületéig teredő célpanbzkkai 19t iunni 7n a rendőrség 17 embert let vád alapján őri-zetbe
vett s fmost láiiuk nsennvire tWiamsrkodottan) kijehns-tett- e
hogs m FLQ ereiét megtörtük" Az akkori vezetőt a Cast-ro-kHépzé- ső
Geergc SeboelerM 10 évre ítélték de 5 év mésha saa-hado- n bocsátották azzal a feltétetlel ha étstortástartját besga
szülőföldjére
MEGJELENNEK AZ
lftőoan m FLQ újra jubbwiékownTá" vált: a főrlmek mö-p- l azonban már forradalmi iránvítottak: Charles
Gagnen és rierre VaWeres voltak a LA COGNÉE (Csatabárd) c
FLQ lap főbb cikkírói s az FLQ bombák minden esetben munka
HUNGÁRIÁM LIFE MAGYAR ELET
1570 október ? szumaí
Válaszúton az emberisé
FELHÍVÁS
Chilében ostromállapotot hirdetlek
mindenki veszteni fog iga-zi
győzte nem lesz! Ugyan-akkor
haladhalunk új írta-kon:
felhívom a Saovjet-uni- ó
vezetőit lepjenek új
utakra: egyesítsük erőinket
a békés verseny arénájá-ban
versenyezzünk de
nem a fegyverek hal-mozásában
nem a ra-kdta- erő
fokozásában
hanem az éhség az em-beri
nyomorúság elle-ni
harcban "
VESZEDELMES
LEIIETÖSUGEK
Ha a komputerek és a
nehézipari gyártmányok
előtt — amelyek eddig in-dexen
voltak — megnyílik
az út a szabad szovjet ex
portálás felé akkor —
az a tudományos és
technikai gap" (sza-kadék)
amely minded-dig
az USA és az URSS
között megvolt az
amerikaiak Javára —
könnyen eltűnhet a Jö-vőben
Szép dolog a kereskede-lem
nemzetköti szinten é
szép dolog az envhfilés is
de mindenki tudja a hadi-fontosság- ú
árucikkek em-bargója
mindeddig nem
volt hiábavaló! Ha teljesen
reioklják az árukivitelt ti-lalmat
— a felszínen ez
gazdasági sikernek tűnhet
de
hosszú távon Igen ve
US AMSmMaMSAsBiBfeiAakJzjáM
99
szedelmes kétélű fegy-vernek
bizonyulhat
A világ kgci's7sui"
dolga lenne szamunk u ra'
fásra „értékelni az anu
rikai hajlandóságút nnsz
rint a Jövőben — ha az
oroszok „jobb fiuknak bi
aonyulnak a Közel-Kd- c Un
— élénkebb kereskedelmi
kapcsolatok létesülnek a
két állam kötött A meglc
vő technikai fölény esetle-ges
gyors behozását azon-ban
nem lehet dollár-centte- l
mérni: súlyos politikai
rövidlátásnak tartják azok
akik saját bőrükön tapasz-talták
a szovjet taktika su-lémivá- fó
kését
AZ ENSZ
NYILATKOZAT
A KÖJgyűtés a 25 fenn-állás
alkalmából 12 pont-ból
álló nyilat koeatot foga-dott
el melynek végső
pontja így hangzik:
„Az emberiség ma válsá-gos
sürgős döntés elölt áll:
vgy gyarapítja a békés
együttműködés és a hala-dás
erőit vagy s#él forgá-csolt
erőkkel összeutköfés-b-e
kerülnek egymással
melynek vége a teljes meg-semmisülés
Déke igás-sá- g
és haladás — ez fogja
Jellemezni az ENSZ Jövő-beli
tevékenyégét "
(Máris kezdhetnék az igaz-ságos
ENSZ határozatok
a szovjet
(Fol) tatás a 4-l- k oldalon)
A szennycsatornák patkányai
(AZ FLQ ANATÓMIÁJA)
Embcransag-véglete- t
szimpatizánsok
„IDEOLÓGUSOK"
ideotognsok
végrehajtásával:
nélküliségtől sújtott g}árak tcnnclését bénította! Nvihanvaloxa
vált: a fejetlen anarchiát liidegvérűen kitervelt gerilla-taktik- a val-lotta
Tel 1966-ba-n mindkettőjüket letartóztatják az Egyesüli Nem-zetek
nevvyorki palotája előtt terrorista cselekményekben való
részvételért Mindkettőt kiadják Kanadának A börtönben Valiie-res
megírja Amerika Fehér Négerei" c mővét mely a nemzetközi
ultrabaloldal egyik divatos kétikönvvévé „nőtte ki magát"
A l'ENYECETö KÖZELMÚLT
Idén februárban két fiatalember kocsijában megtalálták a
Montrealban székelő izraeli konzul szándékolt elrablásának
kompromittáló fegyvereit és tervrajzait Az egyik gyanúsított a
25 éves Jacques Lanctot volt (a montreali rondőrsatraik egvik fő-szervezője)
aki a tárgyalás esői megszokott (A lewéŐrség lepi a
haját — utótag mert Mrs Cross Lanctot-- t férj egyik elrablója-ként
felismerte!)
A „KUBAI" TEKROIMSKOLIZAS
Június 21-é- n a rendőrség Piévost-ba- n (M mi Montrealtol)
egv bérelt nyaralóban 21 J60 dollár lopott pénzt rengeteg robba-nószert
fegyvert kobzot t cl valamint Québec munkásosztáKáboz
Intézett tobbezer felhívást a forradalom megkezdésére A vezető:
Lanctot 21 éves öccse volt' Mindketten fiai a II világháború szel-söjbbold- ali auebeci pártvezér itéktvegrehajtójénak ih „mész
scH eshet az alma a fájától ) Bevallotta hogy kusmbon alít
Harrison Burgcss montreali USV konzul elrablása
A VÁLASZTÁSOK UTÁN
így írt az FLQ lapja: jk Farti Quebacoiiban (a sevpara-tistá- k
pártja) összpontosított energiánk hiábavaló lenne meri a
liberális választási győzelem azt mulatja: a gazdagok demokrá-ciája
uralkodik Quebecbcn" Rcné Lcvcsquc a IQ vezetője elkíl-laní- tl
magát tőlük mert 2 héttel ezelőtt Így írt („Le Journal de
MontréaT):
Jóadag tuáztleniágra és insazJndulatni vaM a étnsokraiikus
FQ öaszelévessXn az anzmcMatn w északkal ac FLQ a szennv- -
WwtWijMI IffwlL
1 CMttaéh skemokratikns sárin lisnnaliban mii üg több )cst
a potenciális túszok szásna nskat a lestőréW és a rendőröké
2 Magyar jzenspuntbiH nytnletOea MMsmkoannk a kormánv
iRinnv iwnfmiv nwii mw cwvwpivck isMggi Mmn cocftiicizwi
mi h cstk mm cllrn Iwnnilwik és hariuttMuk akik ji tfcmokr-tiln- M rcnrfMcr akipjait és m hfvető tmttti stabwásáf jótokat
vvscnivívfiik
Senki nem rudnatja mennyeié szerteágazó volt beépítettsé-gük
nsenmriie jutottak a fianria eredet loadftiw tartó közegek-nek
sajét uldakikra való átállttálában Mnnen ráért act érdemlik
amit Kubában kapnak a Jestorgalo elánul: 4 érés tessék-lássé- k
vész törvényszék után sortneet!
A montreali CKVL rádió kgncpszeruoh kommentátorával:
Ivón Dupuis-v- el egvetvrtúnk amikor „rákos brtenségnek'' nevez-te
a terror patkánjait
A sikeres operációt" reménvkeJvc várjuk
M7
rTssssyTHssMBL' J-- " AZv ' "" ' '
fW'Ugggggf t4BJPj£%bi&:=maiata''nim™n
PsSSSISnBISSwlSSUtUSSsSSSsV? SSSSSZBSnBSST gs SHl ygsjg mnjasjBjp fjajtny --jQtwsssssssssi pzy 11 _f
tstfSsMBSKL JttílÖBBalBKf- - ISJJgaSvw- - iTs™ísw' iCBSSSBSSSSSSSlf'SayfellMkLVa HnVS&°l1'I—rjkHÍbbbgbbybbbVbw vxlssssssszKv8IPwnWgBssssssslKM ' 'jBWF UJj i OJgggilLiM
mttb!£J&föamM2£j&&kJEtf 'TgglgSggy'j! t BssnsnTl
KMsssalliJMsSslWBsyWP'WPr tf Xbsssssssssssssam --
' %£ uFil IsstSsa tp smzH'--grgÉyssShw- 4 gaagf a— asg w f "dssssvssssssssssssssssssssssssssssw má an tf # k Kg
WW íS3BsBSmtJffiÖn-l1- ' i V Z£ snwnf eTysJkáSssV'flBSKuBsssadBrBsssfVV'Ti' tSSSSSSSSSL
sssssssssar
pJp'LSggMsIzInaiijJl
llI)IUif)T K%Nt)tn
Ai orszij kHnílrmínjc mcjfrtfsíl fotadta a kanadai frilcráUi kormjnr tíilrlmi
Intítkrtléíl a hadtitUpot rlrrndrlínít Katonai brvrlésfvrl szimulált frl ai
i urfiMiltictós tfstkHt fs rrjtrlt frg)vrrrakUralt Photo
omnHniiiiwiMiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiwiiiiiiHiiiiiiiiniiiiiiniiiiiiiiiiMiniMiiMiiiiiiiiHiiiiiniiinuiiiiinuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiii
1956-b- ól nem engedünk!
GONDOLATUK A TIZIINNKGVEDIK tVFORDULON
Irla: J)r Pogány András
5 október 2Jénak tizennegyedik év-fonMój- én
elmondhatjuk hogy a sza-badságharc
őrökét váltunkon hordani
nem könnyű feladat Az évek múlnak a
budapesti szirénhangok egyre kísértenek
s a világpolitika tengerének hullámzása
sokszor fenyegeti elnyeléssel remé-nyűink
törékeny hajóját Nemcsak ar
tál Htn szó hogy a New York Times a
Un és egyéb MHorrások Jcientáseiben
egyre szaporodnak a bécsi és buitapes
ti lokálok biztonságot Jelentő mkogni-tójába- n
írt jelentések melyek mind a
budapesti szovjet belv tartótanács nagy-szerűségét
hozsannázzák Különösen a
szovjet-orosz- — nyugat német megállapo-dás
aláírása óta körünkben — elenyésző
számban ugyan — de lelki megtorpa-nás
jelei mutatkoznak melyet szé nél-kül
nem hagyhatunk Hogy néhány pét-ü- ut
említsünk volt nógrádmegyei fő-votgab-író
igénves szabadföldi folyóirat
hasah Kádár Jánost Deák Ferenchez
hasonlította míg itt-ot- t máris oty tan-konvvek- et
használunk amerikai magyar
iskoláinkban melyek Lenin bécsi gyer-mekkoráról
adnak ékes szenes leírást
bontakozó magyar öntudaté gyet ma
keink nemzeti szeftenzi oktatásának
elősegítésérc Van olyan Júdépítő" fe
ki evek óta másról sem beszélt mint a
magvar kultúrkapcsotatok kiépítenének
hazai las szálkségessánáről — egészen
addig míg a ferihegyi repülőtéren vaut-tasihoi- ás
gyanúja miatt W nem tartós
látták mikor is kiderült hugy ac inető
kultúrkapcsolatos klkeseáése fettchr
lölcg sem önzetlen sem kulturális vo-natkozású
nem voltt Besaélnetunk ag-gastyán
korban lévő Nobel-díjasun- k
menthetetlen szcfentésérói a budapesti
vörösök április 4-- i ünnepérvén New
Yorkban vagy Hsagunk álé Idésniljtk a
Budapesten kiadott honvágyájság leg-utóbbi
képeit színes riportjait me-Ivekb-en
a srabadfokli tiuujyarsng több
ismertebb flgnráját Is
kotük azt az aki
gvar becsületünkre vasé
óhajtott megadóetatm
Mindez érdekes és pikáns wzgyMigilái
ba hebezi a Magyar Hírek itunrtus
S--i számának címlapját melyet a szó-banlor- gó
fénvképe is ékesít Végül
nem iciedkezjsrtnnk meg arról a
regen megjelent könyvről
nek utolsó fejezetében —
mek analízissel áarnbokra szasne az
ittthoni rendszer mmáen porcikáját ft--
hisztris szerzőnk nemes
azt ajánlja nagy a jestnsegi
rvnásarrt'' smnt llglipiH fugnájiik l
mert ez a názpulltika- -
Mindeaekbec ac urakhoz s winázukt-hr- z
aki ntegsntnant InpmnzJk rfJi
október 2Mnsú tt
lóján
ELöSZüR: a megvár nlgaik nem-zetnek
azt a tersnésaetes jogát hogy Jö-vők
sorsa társaskslsni WrezjssnAeáése
és artamrenásarre felett sajét snaga
'izV
Larfnl mérfrmitl ! crlljr
la lk HiufMiMi ln
Ara: 20 cent
IPUS I 9Bg
sssV
ji"1
Jp]zagz
rfísz
rejsrtrk
(TTS
iáin
és
és
urat
úr
és
intő
és
elv itatni nem lehet Ilzéft a fefdftlsH)
prókátornál rosszabb M aki a Süába4
Nyugat kapitalista kényriinébM meg-gundolatlan-ul
és fsáelőlhmnt M eithaa
kínlódó magyar nép tethére Jogok! ad
fel és kényszerhelyzeteket végzefesaek
ismer el
MÁSODSZOR: a magyar nép Htotjára
IMé októberéocri szólalt meg mfltan
és félelem nélkül és kényegében Hgyan-az- t
momhHta mint az 1945-ö- s és 1947-e- s
parlamenti választások során: kommu-nizmusból
pedig nem kérünk! Ezért
nem mondunk mi a magyar nép 1996-o- s
forradalmának szabadföldi szószólói
sem többet sem kevesebbet mmt amit
a felkeit magyar nép követelt 1936 vé-r-es
októberében Mindenki tehát aki a
magyar nép szabadon nyilvánítóit aka-ratával
akár szóban akár írásban szem-behelyezkedik
csak saját nevében be-szél
ugyanakkor magatartásával sú-lyos
kárt okot annak a népnek tneryből
VCICtCII
HARMADSZOR: hagyjunk már végre
fel azzal a minden áron éniloaizátást
kereső mániával mely Besnhm Gáborra
és Deák Ferencre való idétlen és értel-metlen
hivatkozással — a szabadföldi
inagyarság egyes intcltcktüeljeit kísér-ti
évek óta Kiegyezni vagy dialoglzáml
egvedUI nem lehet és Budapest sem
zujnnaBggzzafgmj FpfPl WsJTrpáwWsísPfl gBjn ánnvg
Budapest a szabadföldi magyarság szel-lemi
ás gazdaság! behódotását szeretné
ehéni nem pedig act hogy előnyös po
ziciójából egy jottányit is engedjen
Baért nevetséges dialógusról még csak
beaarmi is I94 és I99é óta csak saov
han 'rgzjW "dWŐ''Ts'a 9 ggsPWT ™ azaPas
-s- -a sssssVatte a srstsdaa-sLe-aüZ- n gvt gsnjzjzgsza zassVnjVsg VHszs1 Av agna-mnnB-zsBk zpjsWnzszsJsant
zpzHTzzn gzjnvgs# nw%gk nvvTs Pnnn nsnssjzjpsjzazje
MwINMMC wS Cp'CSWszwíflíWlCfía Ünl éfV
JWÜ gnftsYHnHC MtCTt MOInltTS
őket
Vegyék tt h tudomásul azok akik
azt Mszik magukról hogy i rálp jlltiku-sok- :
Deák Ferencek nem a szabad világ-ba- n
élő pohár koktél mellett politizá-ló
vagy fltozófáló aVioképtcsrn és
meddő mtdlektOelek gerinctesrn vilá-gában
születnek Ha majd elérkezett at
idő ac új Deák Ferencnek otthon keH
megszületnie hogv visszaszerezze ac or-szág
függetlenségét és sanbadságát de
ez az Idő esak akkor fog elérkezni szá-mukra
odahaza ha a szabadföldi ma-gyarság
és elsősorban a forradalom
aJUtU - i - LísUmí tmif
Jottányit sem engednek bármit firka-jo- n
is alá volt konsmunKU tmícisérl
jára bangáivá Nyugm-Némcsorsz- áf Je-hnsW-gi
kanretzárja A magvar JŐváX és
jövőie sznbe4lsngát ve- -
akik nseknst
és
tik ósau politikai fstsőaénesnégnket
Vegyük ezt egyszer s mindenkin iá tu--
ftntasWoussmW nmi azBWBaBvraaVzsHAl'BaJTÉr%ssf Bgm!zLzlTzgansnsllf