Magyar Elet, August 26, 1961

              4ít„ r -- '
" " " "~ ~ "i r -- i t i~¥_i-i--
HUNGÁRIÁN LIFE TiTrrvpyfjtfn&rryr
Nem sokaság 110
hanem Lelek JT -
t szabad nép lesz ___ '£2Xo iiO
csuda dolgokat
Lnrgwt InJcprmlcnt
BERZSENYI Cnnodnn VTreklv
in the Hungárián Languace
Vol 13 No 34 13 évf 34 sz LlVHVtiyX''V'ZSZ Toronto 1961 augusztus 26 '-- ' ' a A ra: 10 ---~-- ""--J'-- ~ n — cent ---"- ----- ft T- - - ~-- - - - I
A nyugati hatalmak tudomásul vették Ulbriclil pól-vasfügvöny- ét
A berlini válság első szakasza váratlanul végetért A
keletnémet kommunisták vasfüggönyt vontak Berlinen ke-resztül
s a nyugati megszálló hatalmak látszólag tudomásul
vették a változást Ügv tűnik hogy jó ideig fel sem ismerték
az új vasfüggöny jelentőségét Európa közvéleménye azonban
nyomban látta hogy a Nyugat ismét politikai vereséget szen-vedett
Növelte a vereséget hogy Kennedy elnök épp a kö-zelmúltban
állt ki nagyhatású beszédében a kommunisták
hódításai ellen „Amcnka új hangja" hallatán mindenki azt
hitte hogy Washington többé nem enged Moszkvának
A berlini helyzet r'-'dás- ul
a Nyugat számára volt kedve-ző:
ki lehetett volna aknázni
Moszkva azonban ki tudott
siklani a sajátmaga építette
berlini kelepcéből
Merész katonai kockázatot
vállalt és sikerült Ulbricht
megbízhatatlan kis párthad-seregév- el
mcgdöntenle Ber-lin
négyhatalmi megszállá-sát!
Megismétlődött a Kennedy-kormán- y
kubai „mutatványa"
— az előzetes buzdító heszé-de- t
és az utólagos zavart mo-solyt
is be'leértve Klassziku-san
komikus hogy Winston
Churchill éppen ebben a
helyzetben táviratban gratu-lált
Kennedynek a szabad vi-lág
remek vezetéséhez
MEGINDULNAK
A LÉLEKTANI
CSAPATOK
Kennedy azonban Bonnból
és Párizsból Is kapott távira-tokat
s végül kénytelen volt
Európát és a németeket hű-ségéről
biztosítani Johnson al-elnök
Berlinbe-repü- lt (volt
berlini lap amely szerint Ni-xo- n
biztatóbb lett volna) és
csapaterősítések is érkeztek a
körülzárt városba Ezeknek a
csapatmozdulatoknak termé-szetesen
csak szimbolikus és
lélektani jelentőségük van
Washington e napokban a-ligha- nem
többször változta-tott
elgondolásain A tudós
bostoni tanácsadók mintha
végleg nem látnák tisztán a
berlini helyzetet Először egy-szerűen
nem akarták komo-lyan
venni a berlini vasfüg-gönyt
írtak egy „erélyes"
jegyzéket de mindenki úgy
vonult el nyaralni mintha
semmi baj nem lenne Bowles
külügyminiszter-helyetle- s azt
jelentette ki hogy Moszkva
vereséget szenvedett a mene-kültáradat
miatt szégyenben
maradt és vesztett presztízsé-ből
A „semlegesek" ki fog-nak
ibrándulni a kommuniz-musból
Bowles azonban téved —
Moszkvának 40 év óta ax
erőszak a presztízse Vala-hányszor
a Nyugat eltűrte
hogy Moszkva erőszakot al-kalmazzon
olyankor min-dig
a Nyugat vesztett a
presztízséből!
A „semlegesek" pedig sem be-se-m
kiábrándulva nincsenek
és nem lesznek hanem ré-szint
félnek részint spekulál-nak
MOSZKVÁRA IS
JÁTSZANI KELL !
Mateos mexikói elnököt leg-utóbb
arra figyelmeztette a
környezete hogy ne legyen
túlságosan antikommunista
mert senki sem tudhatja me-lyik
oldal lesz a vesztes
(Washington pedig tovább
ömleszti a pénzt a „semleges"
országokba mint ahogy Laosz
Tunisz stb esetében tette és
leszi)
A belgrádi „semleges" kon-ferencián
az „alapító tagok"
(Nasszer Nehru Nkrumah
Szukarno Tito) mellett idén
már Bolívia Brazília Equador
és valószínűleg Venezuela is
résztvesz Hruscsov hétol-lala- s
levélben tájékoztatta
luadros brazil elnököt a vi- -
ighelyzetről
Japánban Mikoján harsogta
szovjet fenyegetéseket a la
tinamerikai országok konfe-renciáiá- n
a kubai Guevara
mondott kétórás amerikaelle-nes
beszédet És végül Nehru
is megszólalt kijelentette
hogy Berlinnél egvik félnek
sincsen igaza de ő szívesen
közvetít
Moszkva hamar felismerte
hogv a berlini akció sikerült
Amikor Adenauer gazdasági
megtorlással fenyegetőzött (a-m- il
Washington nem támasz-tott
alá) Kelet rögtön kész
volt a felelettel: ha Nyugat
blokádot von Kelet köré ak-kor
Kelet blokádot von Ber-lin
köré
A nyugati hatalmak jegyzé-kére
is azonnali válasz szüle-tett:
semmi közük ahhoz ami
a keleti zónában történik! A
határzár fenn fog maradni a
keletnémet különbéke megkö-téséig
Washingtonban egyesek el
is fogadták ezt az érvelést és
azt hajtogatták hogy amíg
Nyugat-Berlinb- e szabad az út
addig semmi baj nem történt
Az Így okoskodók azonban
máris megkapták az első fi-gyelmeztetést:
a száz teherau-tóból
álló amerikai erősítés
Berlinbe vonulása után a kom-munisták
panaszolni kezdték
hogy az üt tönkrement lehet
hogy használhatatlanná válik
NEWYORKI ELVEK
A berlini eseményeket kön-lörfala- zó
amerikai sajtókom-mentárok
kísérik Az első
„vonal" az volt hogy Moszkva
vereségei szenvedett Erre
azonban Berlinben azt kezd-ték
mondani hogy „Még egy
ilyen szovjet vereség és Nyugat--
Berlin sem lesz szabad!"
A következő „vonal" a New
York Times szovjet „szakértő-inek"
elmélete volt Harry
Schwartz arról kezdett Írni
hogy a két Németország egye-sítése
nagy riadalmat keltene
Európában (Az amerikai
sajtó olykor gátlás nélkül ad
soha el nem hangzott kijelen-téseket
Európa szájába
Szerk) Max Frankéi tárgyalá-sokat
sürget hogy Hruscsov-na-k
mielőbb meg lehessen
magyarázni miért nincs Iga-za
(Érdekes hogy Nemes
Dezső is tárgyalásokat sürget
a budapesti Népszabadságban
válságok Idején a New York
Times és a kommunista sajtó
néha meglepően egyforma ja-vaslatokkal
áll elő)
Legmeglepőbb a New York
Times egyik vezércikkének a
kóvetkező őszinte mondata
volt: „Ha az ördöggel élünk
együtt akkor is a saját elve--
A latinamerikai országok
uruguayi konferenciáján je-lenlévő
kubai Guevara várat
lan látogatást Argentíná-ban
Frondlzi elnöknél ar-gentin
közvélemény megütkö-zéssel
figyelte az eseményt
különösen a hadsereg vezetői
adtak kifejezést rosszallásuk-nak
A találkozói követően
drámai számonkérés zajlott le
Frondizi elnök és a három fő-parancsnok:
Fraga tábornok
Clement altengernagy és Sil- -
veira repül őtábornok között
Közben a honvédelmi minisz-térium
épületét polgári ren
ink szerint kell élnünk Még
akkor is ha ezáltal ingatag
kommunista kormányokat e-rősít- ünk
meg — mint most
Kelet-Németországb- an — sőt
esetleg a lassú sorvadás halá-lának
tcszük ki a szabadság
olyan fellegvárait mint Nyugat--
Berlin"
Kanadában a sajtó és rádió
három napig letompította a
berlini híreket azután azon-ban
a newyorkinál is nyilván-valóbb
németellenes irányzat-nak
adott kifejezést
NYUGAT-BERLI- N
IS ELVESZHET
Valóban őszinte amerikai
hang volt Sydney Gruson új-ságíróé
aki egy kitűnő berli-ni
összefoglalóban megírta
hogy Európa miként látja a
történteket:
1 Berlin négyhatalmi ellen
őrzésének státusa gyakorlati-lag
megszűnt A négyhatalmi
ellenőrzés szavatolta a berlini-ek
szabad közlekedését ez a- -
zonban többé nem érvényesül
2 Berlin közepén országha-tár
keletkezett és Nyugat-Berli- n
elszigetelődött Mivel pe-dig
Nyugat-Berli- n lazán kap-csolódik
Nyugat-Németországh- oz
szövetségesek soha
nem rendezték e kapcsolatot)
ez újabb bonyodalmak forrása
lehet
3 Az vasfüggöny elfoga-dása
a nyugati hatalmak ré-széről
arra mutat hogy gya-korlatilag
elismerik az önálló
Kelet-Németország- ot
4 A nyugati hatalmak a je
irii M'i iM'i ii mnniuiuui mii lunniiiuiiiriiiiinuiiii! hah i::k
Megszületett
a latinamerikai
Marshall-ter- v
A latinamerikai Marshall-ter- v
megszületett Punla del
Este-be- n de a tárgyalásokra
árnyékot veteti a kubai „Che"
Guevara jelenléte és különc-ködő
magatartása
Guevara egyik mutatványa
az volt hogy felolvasott egy
elfogott amerikai titkosszolgá-lati
jelentési meíy szerint Ve-nezuela
vezetői teljesen meg-bízhatatlanok
az országban
nincs közrend Venezuelába
nem érdemes anyagi segítsé-get
küldeni A jelentés
nyilván hamisítvány volt mé-gis
zavart keltett (főleg azért
mert nagyrészt igazat mon-dott)
s a konferencia után
Dillon amerikai pénzügymi-niszter
látogatást is lett Vene-zuelában
A latinamerikai országok
elfogadták a 20 milliárdra ter-vezett
amerikai segélykeretet
de amikor Peru Kubára cé-lozva
azt javasolta 'hogy a
résztvevő országok vállalja-nak
demokratikus választáso-kat
a többség — Brazília ve-zetésével
— a javaslat ellen
szavazott
dőrség vette körűi A feszült
ség végül úgy oldódott
hogy Frondizi kijelentette:
közölte Guevarával hogy Ar
gentína nem lesz a kommu-nista
terjeszkedés területe
Guevara viszont hangoztatta
hogy Kuba nem fog fegyveres
szövetségre lépni a Szovjet-unióval
(!) és mindig szoli-dáris
marad a latinamerikai
országokkal (Valószínű
hogy Guevara tényleg
Ilyen kijelentéseket mert
Moszkva újabban — kissé el-késve
— igyekszik Kubát a
„semlegesek" közébeépllerd)
raiífiii ii 'i n nmm n ttíttíh mw ew wrwin wkwin WFrvv i mwmm t
FRONDiZI IS KÍVÁNCSI VOLT
Elnöki fogadás - nehézségekkel
tett
Az
(a
új
fel
tett
lek szerint semmit sem tud-nak
és nem fognak tenni a
két Németország egyesítésére
5 A kommunisták végetve-tettek
a menekülésnek mely
számukra kompromittáló volt
Megszüntették Nyugat-Berli- n
„kapitalista kirakat" voltát is
mely állandó összehasonlítá-sokra
adott alkalmat Nyugat-Berli- n
propagandaerejét le-rombolták
6 Bármilyen konferencia
ül osszo Berlin ügyében most
már a kommunisták tárgyal-nak
előnyósebb helyzetből
(Az US News eheti száma
szerint egy esetleges berlini
konferencia súlyos vesztesé-geket
is jelenthet — például
leválaszthatja Nyugat-Berlin- t
Nyugat-Németországr- ól — és
a NATO is felbomolhat)
DAMOKLESZ BOMBATA
Berlinbe katonák özönlöt-tek
és a világ feje felett fe-nyegetően
lebeg Damoklesz
bombája — írja egy kommen-tátor
De Berlin" miatt aligha
esik le a bomba Kennedy
nagy bátran meghirdette a
nyugati elszántságot de vé-gül
mégis 'Moszkva vállalta a
háborús kocká7atot és Wa-shington
kitért
Mit lehetett volna tenni? —
kérdezik most a béke bölcsei
Nos különféle politikai lépé-sek
egész sorát lehetett volna
tenni (mint annak idején Bu-dapestnél)
és kellett volna
tenni de mindenek előtt a
professzori tanácskozásokon
előre számolni kellett volna
azzal ami történt
rsiirsin IIIINIiUHiai'liillHIIIWIIilill1! II II I illli'U] PMiNII
KESERŰ
Miután a keletnémet kom-munisták
felállították a ber-lini
vasfüggönyt Nyugat-Berli- n
és Nyugat-Németor-S7á- g
türelmetlenül várta a
MashingtonI választ A lég-kör
pattanásig feszült Ber-linben
újabb felkeléstől le-hetett
tartani sőt attól is
hogy a felkelésben ezúttal
a nyugatbcrlinlek is részt-vesznek
Strauss német védelmi mi-niszter
próbálta elsőnek csi-títani
a hangulatot Adenauer
kancellár pedig gazdasági el-lenrendszabál-yokai
helyezett
kilátásba a keletiek ellen
Washington azonban nem állt
Adenauer mögé Igaz hogy
Hodges amerikai kereskedel-mi
miniszter már hetekkel ko-rábban
említést tett a kom
Hogy ezután mit lehet ten-ni?
Erre Wshingtonban azt
felelik hogy Amerika hosszú
távon készül Moszkva vissza-szorítására
Ezt azonban keve-sen
hiszik el Európában A
magyar tapasztalatok sem In-dokolnak
semmiféle előlege-zett
derűlátást és bizalmat
Eqyedul arra lehel gondolni
hogy a szabad világ felelős
katonai körei egyszer megelé-gelik
a meddő sőt káros po-litikai
vonalakat és hatásos
megoldásokat eszközölnek ki
Kanada erősíti
Dlefenbaker miniszterelnök
közölte hogy az ottawai kor--
mány hozzá kíván járulni az
európai védelem fokozásához
és azzal a gondolattal foglal-kozik
hogy növeli a kanadat
NATO-részleg- et Kanada jelen
leg 5500 főnyi szárazföldi erőt
tart Nyugat-Németországb- an
és egy 6000 főből álló légi
hadosztályt Franciaországban
és Nyugat-Németországb- an A
légi hadosztály négy ezredből
és mindegyikben 3-- 3 skvad-ronb- ól
áll A kanadai NATO-skvadrono- k
Sabre és CF-10- 0
mintájú jetgépeket használ-nak
amelyek azonban korsze-ríítlenn- é
váltak Helyükbe a
jövő év elejétől Starfightcr
gépek kerülnek A kanadai
NATO-skvadrono- k ellátó köz- -
pontja Angliában van
II Ml M' 11111' Ml i inmuiiii'M iiiininnii aihhm wiiiiiiiiiiiiniiiuuii iiii
munista blokk esetleges boj-kottálásáról
ezúttal még nem
került sor semmilyen lépésre
csupán egy tiltakozó jegyzék-re
(Van politikai megfigyelő
aki szerint
Berlin mégis
Washington azonban telje-sen
rosszul mérte le a német
helyzetet Európa már huszon-négy
óra multán erős bírá-lat
alá vette Kennedy politi-káját
És a liberális angol saj-tó
hiába fölényeskedett Mac-milla- n
az „üjeurópai" angol
hiába vonult el vadászni a né-meteket
végülis lóhalálban ki
kellett engesztelni — ha egye-lőre
csak gesztusokkal 3s
A németeket sokan nem
szeretik Ha valaki a magyar
történelmet áttekinti az sem
— vx
" fc
smiWMyss VKnzrfitmsmNmzi'A'tx űSMi-m- i iiwzwhmmiúi i-m-úz
mitrmrm:
j WUWCMífMkíffihi
Kennedy elnök emlékezetes megnyilatkozása óta meggyorsították Egjesiilt Allanvik
hadikészültségét A nagyarányú fegyveikezés elsősorban a Szovjetunió esetleges támadá-sának
elhárítására irányul és új feladatokra teszi alkalmassá az amerikai kontinens védel-mi
rendszerét A Magyar Élet amerikai levelezője nagy képes beszámolóban ismerteti a
NORAD-öVeze- t felépítését A mai számban közölt beszámolóhoz tartozik a fenti kép
amely a NIKE-rakéták- at mutatja be tüzelő állásban valamelyik amerikai védelmi bázison
A kélTakéta fenyegetően mered fölfelé Balra áll az idősebb crősebb NIKE-tcstvér- " a
„Hercules" jobbra a kisöccse az „Alax" A Hercules atomtöltetű rakéta és a hangsebes-ség
háromszorosánál Is gyorsabban kÖ7clít! meg célpontját
(Kiss N Antal NORÁD-riportj- a a 6 és 7 oldalon olvasható) (Official NORAD Photo)
lll'llilllUMIUIIla'UW'Ullillillinil'ili'ilil illUMUIINIIin Wlllll 'IIIUIIIIíU
BERLINI HANGOK WASHINGTON TÉTLENSÉGÉRŐL
llllll IIiHiIU W
Washington lépései a köze-li
német választásokkal is
kapcsolatban vannak
és nem véletlen hogy Adena-uer
nem kap gyors segítsé-get
)
nagyon fontos
fog rokonszenvet táplálni a
németek iránt A mai német
problémának azonban egyéb
oldalai is vannak: van emberi
oldala mely megértést igé-nyel
van világpolitikai oldala
mely túlnőtt a német kere-teken
a harc többé nem
Berlinért és nem Budapestért
folyik amint azt Kennedy
is kijelentette hanem min-den
fronton az egyetemes sza-badságért
Budapest vagy
Berlin elvesztése nem csak
magyar vagy német veszte- -
wM (idi t '
i i-„-
v
1
( wV --lile
i - ~- " -
i ' 1
EWC3 üL4im
- -
~-- T ~ - --
~- T~ W ~ ii III ii —
az
is
III II WIIM II II hl
—
—
—
—
1
~~~- - r- - -- — T '" —
1 T
ség sokkal több annál
Végül van a német problé-mának
egy
taktikai oldala: ha szükség
van a németekre mint szö-vetségesekre
akkor el kell
Ismerni őket
Washington még nem jutott
Kennedy esernyői kapóit
Diákcsíny volt csak de az
egész világon nagy feltűnést
keltett a bonni diákok „aján-déka"
Esernyőt küldtek Kennedy
elnöknek emlékeztetve az
csernyős Chamberlainre
aki engedékenységével utat
nyitott a második világhábo-rúnak
Nyugat-Berlinbe- n Is sűrűn
jelentkezett a keserű gúny
hangja Százezrek gyűltek ösz-sz- e
hogy meghallgassák
Brandl polgármestert aki azt
üzente Kennedynek hogy sza-vak
helyett most már politi-kai
akcióra van snikség
A tüntető nyugatberliniek
ilyen feliratokat vittek: „Csen-desen
mert egyesek még al-szanak"
— „Papírral tankot
megállítani nem lehet" —
Még súlyosabb szavak vol-tak
olvashatók a nyugatberll-n- l
újságokban A Bildzcitung
azt a kérdést tette fel:
érdemes-- e a NATO-ba- n ma-radni
ha ez a baj esetén
nem tud működésbe lép-ni?
Más lapokban gúny rajzok je-lentek
meg a nyugati tétlen-ségről
Washington végül „hűség-demonstrációr- a"
kény S7crult
Johnson alelnök Berlinbe sie-tett
és elkéseti rohamalaku-latok
is érkeztek a körülzárt
végvárba A berliniek mind-ezt
megenyhülve fogadták
Nyilvánvaló azonban hogy
Johnson buzdító szavai nem
jelentenek végső megoldást
Washingtonnak cselekednie
—— - — — — — — t ti i_ _
il I llllliun HiUI! V nmm mn wurm: niiiii i niiininini'j
el idáig Ügy akarja segíteni
a németeket (de a franciákat
vagy a portugálokat Is) hogy
közben pórázon tartaná őket
Pedig ez már most sem megy
és Washington legtöbbször
maga zayaiodik bele a saját
„ravasz" takliká)ába -
kell s amilyen mértékben ké-sik
olyan mértekben erősö-dik
majd újból a bírálat
i
A beilinl asfiiggi5ny legör-dült
és a7 esemény nagyon
emlékeztei lítöfi no ember 4-- re
Ha a ér nem is hullod a
sovjet erőszak újból el tudta
tiporni milliók remén} él: a
szabadság egjik kapuja ismét
bezárult Családok szakadtak
el újabb tízezrek lettek föl-dönfutókká
és s7á7C7rckben
támadt lemondó csalódás Eu-rópában
ma ismét „budapes-ti"
a hangulat s az emberek
döbbenten és f élv e figelik a
halalmasok sakkhűzásait
mMsm
kk íi -- t" --r "r!-v-k
i mmXIrJ
Üj ors7ághalár született
Egy berlini utcán két kime-rek
bámészkodik át a szöges-drótból
készüli asfúggönön