Magyar Elet, August 17, 1968

              Sem sokasig
hanem Lélek
s szabad nép tesz
csuda dolgokat LarjMt loJf píiidf l MAGYAR ELET BtRZStNVI In lie Uungtriaa LcxMgt
Vol 20 No 33 XX évfolyam 33 szám Toronto 1968 augusztus 17 Ara 15 cent
r m m "[ i-i-iiMua
lpi iiji -- II '' II i i - — — — w 'lll w p w P#mniw mmim wwi — o iwo
Újabb nagyszabású orosz hadgyakorlat a csehszlovákiai határon
w v
Hatalmas prágai lünielcs Tito mcllcll Ulbrichl megnemtámadási javaslala
AUg ért égct a kanadai postássztrájk a leglpllóták inunkabeszüntctése
fenyeget — Spanyolország a mfll elvetélcs ellen szigorú rendszabályokat ho-zott
— A British Eagles egy Vlscount típusú személyszállító gépe lezuhant
48 utas és a személyzet szörnyethalt — A Pravda „feltétlen engedelmességet"
követel pártberkekben — Nixon — bejelentésével ellentétben — nem utazik
a Szovjetunióba a választások előtt — George Wallace a „harmadik párt" je-löltje
bejelentette hogy „ő is ott lesz" a november 5-i- k elnökválasztásokon —
Faji zavargások Miamiban — Végetért a detroiti kilcnehónapos újságsztrájk
— Tömeges májgyulladásos megbetegedések Toronto hlppl-negyedébe- n
REPUBLIKÁNUSOK
ELNÖKJELÜLTJE
Richárd M Nlxon az Ei-senhow- cr
adminisztráció
kétszeres alelnöke újabb
esélyt kapott a republikánus
párttól hogy az elnökválasz-táson
indulhasson Múlt hé-ten
a Miamiban tartott re-publikánus
konvención az
ulolsó állam (Wisconsin)
szavazatával Nixon nemcsak
elérte a kívánt bűvös 677
szavazatot de már az első
menetben hárommal túl is
szárnyalta
A kulisszák mögött rend-kívül
erős küzdelem zajlott
le az ún déli államok szava-zataiért
így döntő szerepet
játszott Florida állam szava-zatainak
megszerzése mely
csak az utolsó pillanatban
sikerült Strom Thurmond
South Carolina szenátora rá-beszélőképcsség-ének
latba-vetéscv- cl
Nlxon választási beszé-dében
fogadalmat tett
hogy megszünteti az ut-cai
zavargásokat
Miközben erről beszélt Mia-mi
északnyugati részében
tovább tartott a faji zavar-gás:
három feketét lelőttek
30 megsebesült A rendőrség
200 személyt vett őrizetbe
Nixon szerint „az utcákon
való béke" elérése a legfőbb
cél az Egyesült Államokban
de ugyanakkor kitért Viet-nam
kérdésérc is amikoris a
következő sorrendi hang-súlyt
alkalmazta:
„Egy olyan nemzetben
amely saját otthonában
nem tudja fenntartani a
rendet — külföldön
sem bíznak" — mondot-ta
Nixon a tapsoló tö-megnek
Legnagyobb si-kerét
azzal a kitételével
aratta amikor a Pueb-l- o
incidensről emléke-zett
meg és ünnepélye-sen
megfogadta hogy
megválasztása esetén
ilyen megalázó helyzetbe
többé nem fogja hozni
az Egyesült Államokat
A „jogtisztelet" és a „rend-csinálás"
több ízben való fel-említése
arra utal hogy
Nixon elhatározott szándé-ka
a faji rendbontások és
zavargások torvén ves úton
I&I1022J I
való megakadályozása Erre
utaltak azon megjegyzései
is hogy Ramsey Clark leg-felsőbb
államügyészt clbo-csátan- á
hadat üzenne a bűn-szövetkezeteknek
és a „féle-lemérzet
helyett a szabadság
levegőjét" hozná meg Ame-rikának
A többmilliárd dollárt fel-emésztő
„Harc a Szegénység
ellen" kampányt feladná és
helyette „érdemszerinti hi-dakat"
építene a fehérek és
feketék között
Külpolitikai téren a szu-perhatalmak
létezésének ide-jén
szerinte csak tárgyalá-sok
útján lehetséges a békét
fenntartani de ezentúl „az
erő pozíciójából" fogunk tár-gyalni"
— mondotta
Késznek mutatkozott
nemcsak a Szovjetunió-val
de Vöröskínával is
felvenni a tárgyalások
szálát hogy Vietnamban
„tisztességes végét" ves-sék
a háborúnak
Részletesebben nem volt
hajlandó nyilatkozni a távol-keleti
hadszíntérről nehogy
megjegyzései a jelenleg fo-lyó
párizsi béketárgyaláso-kat
esetleg kedvezőtlenül be-folyásolják
A legnagyobb meglepe-tes- t
az elnökhelyettes-jelöl- t
személye keltette
mert a legtöbb Nixon-pár- ti
c poszttal kapcso-latban
John V Lindsay
New York város polgár-mesterére
gondolt
Nixon a republikánusok
elnökjelöltje Spiro T Ag-nevv-- et
Maryland kormány-zóját
jelölte maga mellé A
bejelentést a párt független
és fiatal szárnya nagy kon-stcrnációv- al
fogadta Egye-sek
szerint a Nlxon —Agnew
együttes miatt a republiká-nus
párt ez év novemberé-ben
számos szavazattól cl
fog esni
TITO ÜNNEPLÉSE
PRAGADAN
A csehszlovák nép tízezrei
tüntető menetekben sora
koztak fel azon az útvona
lon ahol Joszlp Broz Tito a
jugoszláv állam elnökének
kocsisora a Hradzsin-palotá-b- a
hajtott Mint jeleztük elő
ző számainkban
MMYAR
Utfw
A MAGVAU SOS lapunk előfizetőit és példányonkénti olva-sü- lt
szoisáló kizárólagos Jogd panaszorvosló szolgálata — a toron-tói
„TI li: TELCtiRAM" napilappal karöltve — amely legkésőbb 3
heten belül igyekszik teleletet Illetve elintézést találni a (elvetett
problémákra beleértve az USA területét is A példányonkénti olva-s- ó
vágja ki a Mapjar SOJS feliratot (az Igazoló dátummal együtt)
M levelében a vélaszbélyeggel együtt csafolja panasza rövid (-&-
gípelt sor) leírásához A MAGYAR SOS szolgálat díjmentes Sajtó-alapunkra
adományokat köszönettel veszünk
MRS J II TORONTO PANASZA: öregségi nyug-díjat
kapok s általában a csekkemet a hó végén szoktam
megkapni Tudom hogy a POSTÁS SZTRÁJK MIATT jó-val
előbb kiküldték a csekkeket de az enyémet még
mindig nem kaptam kézhez Ez az egyetlen jövedelmi for-rásom
Mit tegyek?
VÁLASZ: A kormány nem feledkezett meg önről A
postázott csekkek cgyrésze valóban nem érkezett meg a
címzettekhez ezért a kormány illetékes szervei másod-példányokat
bocsátanak ki
Hívja Torontóban a 966-600- 0 számot A gyakorlat sze-rint
aláíratnak önnel egy nyilatkozatot mely szerint ön
ha Időközben megkapná az eredeti csekket azt nem fogja
beváltani hanem visszaszolgáltatja nekik
Ha nem adná vissza nekik akkor ezzel jövő havi
csekkjének kiküldését akadályozná meg
AIR R B DON MILLS ONT PANASZA: A Colum-bia
Record Club (lemezklub) tagja vagyok melynek címe
Lcslie Street Don Mills
(Folytatás a harmadik oldalon)
Tito az új liberális cseh-szlovák
kormánynak ígé-retet
tett hogy „a nap
vagy éj bármely órájá-ban
bárhol " meg-jelenik
acélból hogy a
Dubcsek kormánynak
jelenlétével erkölcsi tá-mogatást
nyújtson
Rendkívül érdekes ha a
szakadár kommunista vezé-rek
mai népszerűségét ele-mezzük:
Dubcsek ma nép-szerű
mert ki merte monda-ni
az igazságot miszerint az
oroszok húsz évig kizsigerel-ték
az országot Tito Prágá-ban
ma népszerű mert erre
már húsz éve rájött és igye-kezett
Nyugatról —Keletről
felvenni minden segélyt s
iparkodott mielőbb megsza-badulni
a sztálinista kizsák-mányolástól
A prágai nép
nem Titoért a kommunista
vezetőért rajong hanem az
általa képviselt „harmadik
útban" viszonylag több sza-badságot
lát mint ami kiju-tott
neki az elmúlt két évti-zedben
Tito „országának
földrajzi helyzete" viszont
olyan előny volt ebben a
kétarcú manőverben amely-re
a mai Csehszlovákia nem
számíthat
Titót — aki polgári ruhá-ban
jelent meg az erkélyen
a tüntető tömeg előtt —
másfélóráig éltették amire
bizonyára még Sztálin sem
gondolt hogy a moszkvai
szervezett felvonulások és
gombnyomásos drasztvutyék
előre megrendezett potem-kin- i
színjátékát valaha elhal-ványítja
oly spontán tömeg-tüntetés
mely mostanában
bárkinek kijut akinek orosz-ellenességér- ől
a csehek meg
vannak győződve
Tito egyébként háromszor
a
Az útlevél- - cs vízumkényszer
bevezetésével valamint az áthala-dó
gépkocsiforgalom megadóztatá-sával
a pankovvi kommunista kor-mány
olyan súlyos korlátozásokat
vezetett be Nyugat-Berli- n elszige-telése
érdekében amelyeknek gaz-dasági
és jogi következményei sok-kal
kellemetlenebbek mint voltak
a korábbi évek hasonló célzatú
kommunista intézkedései Ezek a
legújabb korlátozások amelyek ez
év június 11-é- n léptek hatályba
Nyugat-Németorszá- g lakosságát
beleértve a nyugat-berliniek- et is
egyszerűen „külföldieknek" minő-sítik
s ezek a „német külföldiek"
egymás között — a hajdani fővá-roshoz
vezető és a négyhatalmi
egyezménnyel szabadnak nyilván-ított
útvonalakon — útlevél- - és ví-zum
nélkül nem közlekedhetnek
A bonni nyugat-néme- t kormány
— amint ismeretes — nem hajlan-dó
elismerni a pankovvi csatlós-kormányt
a németség törvényes
képviseletének Egyrészt azért
mert a pankovvi kormány elisme-résére
sem a belső közvélemény
sem más belső sürgető követel-mény
de s mmiféle nemzetközi
egyezmény sem kötelezi Másrészt
azért sem mert bármilyen úgyne-vezett
„államközi" megállapodás lé-tesítése
a pankovviakkal egyszers-mind
azt is eredményezné hogy
maga a német kormány fogadta cl
és egyezett bele Németország két
államra való szétbontásába De van
egy további akadály is ami egy
ilyen megállapodás létrejöttét na-gyon
súlyosan érinti mégpedig
nemzetközi-jog- i vonatkozásban s
ezt az akadályt a szovjet ellenőrzés
alatt lévő keleti rész országhatára
jelenti amelyet nem békeszerző
dés hanem csak egy fegyverszüne- -
HUNGÁRIÁN UFE
MÁSODIK ESÉLYE
elhalasztotta útját mert
vagy az orosz katonaság
vagy a szovjet küldöttségek
foglaltak le a Dubcsek Kor
mány figyelmét A látogatás
nak hangsúlyozott jelentőse-gét
kidomborítja az a tény
hozv a jugoszláv elnököt
mind a hat jugoszláv köztár-saság
vezetője elkísérte!
ULBRICHT FELTŰNŐ
BEJELENTÉSE
Waltcr Ulbrciht a kelet-ném- et
állam 75 éves népsze-rűtlen
elnöke a Volkskam-merbe- n
tartott beszédében
jelentős és mindeddig pél-da
nélkül álló bejelentést
tett:
hajlandónak mutatko-zott
a nyugat-néme- t kor-mánnyal
tárgyalásokba
bocsátkozni egy kölcsö-nös
megnemtámadási
szerződés kidolgozása
érdekében
A nagyjelentőségű beje-lentést
további konkrét ja-vaslatok
követték: Ulbricht
kormánya államtitkári szín-vonalon
késznek mutatko-zik
a Kürt Kiesinger bonni
kancellár által megtett ja-vaslatok
értelmében a tár-gyalásokat
elkezdeni
Konrád Ahlcrs bonni szó-vivő
kijelentette hogy a ja-vaslat
„új elemeket tartal-maz"
és a nyugat-néme- t kor-mány
álláspontja „nem lesz
elutasító"
A nyugati megfigyelőket
meglepte hogy Waltcr
gaszkodott a kelet-néme- t
kormány elismeré-séhez
ami eddig „conditio qua
non"-na- k számított a tárgya-lások
elkezdése előtt (Mind-eddig
Ulbricht addig nem
hajlandó leülni a tár-gyalóasztalhoz
amíg a kelet-német
kormány „legalitá-sát"
hivatalos formá-ban
cl nem ismeri) Viszont
a pankovvi kormány azt is
követeli hogy a kor-mány
„mondjon le arról az
igényéről hogy ők a
nép egyetlen legális képvise-lői"
továbbá a Hallsteindok-trináró- l
való lemondást is e
lenti követeléshez fűzte (A
Hallstein doktrína Románia
es Jugoszlávia bonni elisme-lés- e
óta eléggé formá-lis
— Szerk)
Talán Moszkva haragjától
tartva Ulbricht óvatosan ki-jelentette
hogy a tárgyalá
sok felvétele „nem jelente-né
azt hogy a kettéosztott
Németország közelebb ke-rülne
egymáshoz" Minden-esetre
Ulbricht meglepő ja-vaslatai
— ha nem ő mond-ja
— államellenes felforgató
cselekménynek és árulásnak
számítottak volna egy héttel
„Tempóra mutan-tur- "
— még Pankovvban is?
„HOL VAGY ISTVÁN KIRÁLY"
Augusztus huszadika az
inuk olyan napja amikor
mindannyian hazagondolunk
és mindannyian a régi szentist-ván-
napi ünnepélyekre
emlékezünk Amikor fent a
budai Várhegyen megindult
a körmenet a Mátyás-templo- m
orgonáján felzúgott az
ősi dallayn: „Ah hol vagy
magyarok tündöklő csillaga"
és a budai utcák járdáin
térdeplő tízezrek ajkáról ki
buggyant a hívogató könyőr- -
Ulbricht ezúttal neiiTrS?! Vst „Hol vagy István ki- -
sine
volt
Bonn
bonni
német
már
ezelőtt
rály? Téged magyar kí-ván"
Közel negyedszázad tárla-tából
vetődik ismét szemünk
elé a régi látomás: az első
nagy magyar király „szent
Jobbját" körülhordozó kör-menet
látomása a főpapok
és a hosszú sorokban haladó
kispapok halk zsolozsmája
a csillogó színes egyenruhát
viselő alabárdosok sorfala és
a díszszázad feszes lépteinek
lelket megrázó ütemes dü-börgése
Az ország minden
felelős államférfija politi
maguk
régi
alatt tartani
kusa tudósa magasran-gú
katonája ott menetelt
szent nemzeti ereklye
s ebben az egész országra
szétáradó benne
volt a viharral súj-tott
de mégis
túlélő
európai állam-életén- ek
erőtudata megtar-tó
büszkesége
Az a és ön-tudat
hogy
az emberiség
küzdő dolgozó és alkotó
kőzött mert van a
örök
Európában s hivatás
egyszerű
annyit jelent hogy nemze-tünkön
áll vagy bukik va-jon
a népek
lévő
e természeti várrend-szeren
belül meg
őrizni azonos sor-sú
népekkel együtt e kultúr-t- áj
szabadságát és
Hiszen e szabad-ság
nélkü
meg 1945-be- n Potsdamban egyet- - Jól számítanak a bol- -
fél: Sztálin makacsul tartott kü-- sevisták hiszen az örökös provoká- -
vctelésc alapján ció módszer arra
A bonni kormány elutasító ma-- vonatkozóan hogy időről-időr- e ki- -
most júniusban Szov-- nyugati nagyhatal--
jctunió német csatlósai úgy adták mak érdeklődését
meg a válaszukat hogy — függet- - sorsa iránt majd felderítésen túl--
lenül bonni és nyu- - menőleg a előidé--
gat-ném- et megnyi-- zett örökös gondokkal és bonyodal- -
latkozó — a maguk makkal lassanként teljesen kifá--
részéről rasszák és nyugati
és lakóit „külföldiek- - ellenállást
nek így juttatva
kifejezésre a külön állami-ságának
„de facto" létezését
S megvan a lehetőségük sőt a
kremli gazdáik részéről a felhatal-mazásuk
is arra hogy e
Berlin terében érvényt sze-rezzenek
mert a német fővá-rosba
vezető szárazföldi és víziuta-ka- t
ellenőrzés tudják
és
a
után
áhítatban
sok-so- k
minden meg-próbáltatást
nemzet
ezeresztendős
meggyőződés
nem vagyunk
fölöslegesek
mil-liói
ma-gyarságnak
hivatása
ez a
fogalmazásban
vándorlásának
országútján szállásföl-dünkön
a Kárpát-medencéb- en
tudjuk-- e
a velünk
függet-lenségét
és függetlenség
Huss éve tart berlini válság
provokáció
len
a legsikeresebb
gatartására a tapinthassák a
Nyugat-Berli- n
e
a állásponttól a mesterségesen
közvéleményben
közfelfogástól
Nyugat-Németország- ot felmorzsolják a
„külföldnek"
nyilvánították
rendelke-zésnek
Nyugat-néme- t újságok hírforrá-sai
szerint a prágai liberalizálódás
lefékezése" után most a kommu-nista
agresszió nyomása ismét na-gyobb
mértékben Nyugat-Berlinr- e
fog nehezedni Miután a legutóbbi
pozsonyi kommunista csúcsértekez-leten
Moszkva nagyobbrészt érvé-nyesíteni
tudta a maga akaratát az
ev első feleben elszenvedett presz- -
t 1 ___ i_i __# ____ _ f 1 1 riif t oenini vaisag nayuoo mere- - uzsv csziesegei a oeruni „veres iái
tekben 1948 június 24-v- el kezdő- - mögül indítandó újabb akcióival
dött amikor a kommunisták a vá-- igyekszik majd kárpótolni
rost megközelítő valamennyi utat Diplomáciai megfigyelők számol-lezártá- k
Nyugat-Berli- n közszükség- - nak azzal hogy Moszkva megkísér-led
cikkekkel és tüzelővel való el- - li magához ragadni a kezdeménye-látása
8 hónapon keresztül csak lé- - zést a berlini kérdésben ilv módon
giúton volt lehetséges S bár e terelve cl a nemzetközi figyelmet a
blokádot a szovjet hatóságok 1949 csehszlovákiai eseményekről ahol
márciusában feloldották de azóta Moszkva a maga beavatkozását
is szinte minden esztendőben úgy még nem tekinti befejezettnek
váltogatták a különféle közigazga- - Egy újabb javaslat várható amely
tási rendeleteiket hogy a körülfo- - Nyugat-Berli- n státusának teljes új-go- tt
város fenntartásának és élei- - járendezésére vonatkozik Termé-mezeséne- k
költségeit állandóan nö- - szctszeríileg nem azzal a célzattal
véljék s minden eszközt felhasz-- hogy az immár többször megsze-nálhassan- ak
a politikai feszültsé- - gett négyhatalmi egyezményt kísé-gc- k
és társadalmi nyugtalanságok reljék meg a változott körülmé-fokozásá- ra
nyékhez hozzáidomítani hanem ki- -
E politikai manővereknek egyik fejezetten olyan elgondolás alap-célja:
a meg nem szüntethető bi-- ján hogy a régi megállapodást egy-zonytalans- ág Berlin terében hadd szersmindenkorra hatályon kívül
érezze a két millió nyugat-berlin- i a heivezzék
maga kiszolgáltatottságát a másik A cél az hogy a bonni kormány'
ti külhatalmi egyezmény állapított cél pedig: a folyton megismételt nak ne legyen semmi joga és keres--
1
SZENT ISTVÁN KIRÁLY LOVAS-SZOBR- A
A BUDAI VARBAN — Ma-gyarország
első királya Géza fejede-lem
és Sarolta fia 969-be- n született
Uralkodott 997-tő- l egészen a haláláig
1038-l- g — A királyi koronát és
az apostoli kettős keresztet II Szil-veszter
pápa küldte a „magyarok és
szkíták" királyának Esztergomban
volt a koronázási szertartás — Mint
Isten kegyelméből való király kor-látlan
uralkodónak tekintette magát
és saját elhatározásából adott népé-nek
törvényeket Két törvénykönyve
maradt ránk — Az első magyar sza-badságharc
után Szent László emel-te
István király emlékét nemzeti pél-daképpé
Személyét mindenkor ke-gyelet
és tisztelet vette körül s 1083-ba- n
VII Gergely pápa István királyt
fiával Imrével együtt szentté avat-ta
— Az Árpádház! királyi család
négy évszázad folyamán 37 szentet
és boldogot adott az Egyháznak
lözhetetlenségére nemcsak a
nemzeti érdek de a konti-nentális
érdek is figyelmez-tet
mert Európa nagy nép-tengercinek
a germánság-nak
a latinoknak és a szlá-vokn- ak
egymással érintkező
határai közé ékelődik e te-rület
s a kárpát-medenc- ei
béke és védelmi erő a bizto-sítéka
annak hogy a szom-szédos
nagy népek életéből
kiáradó politikai és kulturá-lis
erőhatások megtalálhas-sák
a békés kiegyenlítődés
és nem pedig a háborús ősz-szecsapá- sok
mindenkori le-hetőségeit
Szent István volt az első
magyar államférfi aki a
Kárpát-medenc- e e természe-ti
és történelmi rendelteté-sét
felismerte Az ő korában
a hajdani pogány Római Bi-rodalom
két örököse a nyugat--
római és a kelet-róm- ai
(bizánci) császárság versen-gett
az európai földrész
fölött kiteríthető hatalom
elsőbbségéért ami akkori-ban
„világhatalmat" jelent- -
nivaloja Berlinben és szűnjék meg
az a kütelezettfég ami nagyobb-részt
már csak papírformák közt
létezik hogy a nyugat-ném- et határ
és Berlin között nyitva kell hagyni
a közlekedés bizonyos útvonalait s
cl kell érni azt is hogy a Tempel-hofer-repülőt- ér
ne maradhasson
nyugat-néme- t kezelésben
Ennek a mai állapotnak megvál-toztatására
a legolcsóbb és legtet-szetősebbnek
ígérkező megoldás
ha — szovjet javaslatra de az USA
előzetesen megszerzett beleegyezé-sével
— Nyugat-Berli- n az UNO el-lenőrzése
alá kerül tehát a város-nak
e felét nemzetközi grémium
adminisztrálja — E tervre vonat-kozó
előzetes megbeszéléseket még
ez év május 29 és 31 között megtar-tották
Moszkvában amelyen a pan-kovvi
csatlós-kormán- y is részt vett
s ott kapták a kelet-némete- k az
utasításokat miként kell a berlini
krízis körül e mostani hetekben
minél idegesítőbb zajt ütniök
Mint ismeretes a Szovjetunió
jelentős befolyással rendelkezik az
UNO közgyűlésén belül valamint a
Biztonsági Tanácsban Viszont a
közgyűlésben a kettéosztott Német-ország
egyik kormányának sincs
mandátuma tehát Bonn nem is
szavazhat a német sorsot érintő
kérdésekben
Nagyon közel járhat az igazság-hoz
az a feltevés hogy Moszkva c
javaslatát az UNO bekapcsolására
vonatkozóan csak egy közbeeső lé-pésnek
tekinti amelyet — alkalmas
időpontban — Berlin teljes kom-munista
bekebelezése követne
De amíg a moszkovita tervek idáig
eljutnak addig — ha nem is az
UNO-na- k de a „Vasfüggöny" mö-gött
leigázásban élő népeknek is
lesz újabb feltűnést keltő monda-nivalójuk
hetett volna a győztesnek E
két versenytárs között ott
állt akkor — fegyvertelenül
— a nyugati kereszténység
központja Róma egyszers-mind
a „szellemi Európa"
képviselője
Az új alapítású alig száz-esztendős
magyar államnak
amely az első fejedelmek
alatt még nem tehette meg
az utat a lazább törzsi tagolt-ságból
a központosított ál-lamhatalom
kiépítéséig — e
három korabeli erőközpont
felé kellett tájékozódnia A
csatlakozás valamelyikhez
— szinte történelmi kény-szerként
sürgetett mert
csak a csatlakozás ténye bi-zonyíthatta
az előző század
magyar kalandozó hadivál-lalkozásai
után hogy az új
kárpát-medenc- ei ország nem
„ellenséges test" az európai
településű népek családjá-ban
Ha első nagy királyunk
a világi nagyhatalmak kö-zül
választott volna akár a
nyugat-róm- ai akár a bizán-ci
császárhoz fordulva ez a
választása és csatlakozása —
a kor törvénye szerint —
razallusi alárendeltségei
eredményezett volna S e va-zall- usi
alárendeltség mel-lett
természetesen azt is
hogy a Kárpát-medenc- e te-rét
vagy az egyik vagy e
másik császárság „érdekkö-rébe"
kapcsolta volna be
Tehát vagy német nyelv- - és
kultúrterületté vagy szláv
és ortodox átszlnezűdéssel
balkáni előtérré változott
volna a későbbi évszázadok
folyamán az a belső-kárpá- li
medence amely valóságosan
is külön geopolitikai egysé-get
alkot
A világi nagyhatalmak
bármelyikéhez való csatlako-zással
Szent István feladta
volna azt a hivatást amit az
elmúlt évezred egész törté-nelme
cáfolhatatlan argu-mentációval
bizonyít hogy e
területnek és az ottélő ál-lamalkotó
népközősségnek
kiegyenlítő vagy ismer
szakkifejezéssel mondva
katalizátor-szerep-e és fel-adata
van a kontinens nnn-zetein- ek
együttes életében
Szent István azonban nem
az egymással versengő csá-szárokhoz
hanem a római
Szentszékhez fordult — a
nemzetközi elismerést és az
egyenrangúsitást jelentő ki-rályt
koronáért S tzzel
döntésével biztosította év-századokra
sőt minden ftt-zmty- al
évezredekre hiha
tóoH a magyarság csatlaka-zátá- t
a „szellemi Európtt- -
Foljtatisa a birmadiV otóiteo