000682 |
Previous | 5 of 16 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
IrlIttiÉifhlIBÉffffliMitlillfilMIMB í 1971 november G (#45) Kanadai Magyarság 5 oldal Héldy Béla: Miért mindig Amerikáról? Néhány kanadaj olvasónk — főleg barátok — megkérdezték tőlem hogy miért mindig Ameriká-val foglalkozik a „kékujság'? Azért mert ami ott történik az itt is történik ós az egész világon is történik Maradhatunk azért jó kanadai hazafiak és utálhatjuk az iUSÁ-- t de fel kell Ismernünk és el kell ismernünk hogy Amerika ereje kisugárzik az egész világra — Kanadára Is őszintén megmondom: sohasem tapasztaltam Amerikában a magunkfajta egyszerű ember részé-rf- l semmiféle ellenséges érzületet sem Kanadával szemben Sötl Ezért vagyok Itt én magam Is A ka-nadaiak közül viszont sokan gyűlölködnek Miért? Higyjék el sem az amerikai nép sem a sajtó és valószínűleg a kormány sem akar semmi olyant Kanadától mint ami ellen az itteni szocialisták és ultraliberálisok mindennapi uszítása szól De most nem ez a kérdés A kérdés most az amit — mondom — több ka-nadai is felvetett: miért foglalkozik a „kékújeág" elsősorban és túlnyomóan Amerikával? Nagyon egyszerű és megérthető a válasz: mert még mindig Amerika elhatározásai eseményei és társadalmi folyamatai döntőek a szabadvilágban Amerika szoros figyelése és részletes analízise nélkül nincs komoly emigrációs újságírás Az itteni magyar ol-vasót sem a kanadai események érdekük amelye-ket a helyi lapokban rádióban TV-- n bőségesen megkap hanem tájékozva akar lenni a nagyvilág ról amihez a magyar sors esélyei is fűződnek Ezt viszont alig kapja meg a „kanadai tartalomra" kényszerűéit hírközlő orgánumoktól Mi sem imádjuk Amerikát alig van számunk amelyben ne Ítélnénk el az ostobaságokat a tragi-kus tévedéseket és az emberi züllést ami ott elő-fordul De jó és rossz tulajdonságaival együtt — mégis csak Amerika a remény magva a szabadvi-lág szabadontartására és a gyarmatosított népek felszabadulására Kicsi és nem közeli ez a remény de ki más adhatna ennyit is? Németország? A leg-újabb Nobel békedíjas szovjet-családtagga- l: Wilty Drandtal? KI más? Kanada? Eltekintve attól hogy nemzetközi súlya jóval kisebb Kanadának nincs Az események nyomában Gábor Áron ' '' Nyolcadik Törzs felméréséről BéWy Bétával állandó kvetezés-be- n állok Ugyk mondhatom: tit-kos újságot szerkesztőnk Olyan korosodon szavakban irjuk meg egymásnak véleményünket az eseményekről amelyekről va-lamikor ágy mondtuk nem bírjak el a nyomdafestéket Most? Oyec-meke- s cssntalankodások ahhoz képest amelyek most Keleten Nyugaton niogkloonsk a sajtéban athengaanoka satupadon és ahogy torzul durvul vtlágsaert a goa- - Az Két példányos háaiájságunk kt-tftn- ö laHswány Ügy vagyunk ve-le mint a dgány: tt a levsfet amelybe ksofcál nem kaptam it békésen SMgyttnk ac úton amstyről aat Massflk u olvasó áidsIiMiláiáhsi megértéséhez ve-tet Siomlélotiihben m agya roh ma radn ah MM nem sserefl ha nyakanm vessem a világét Illetve ' Am-ikor nem hagyományos uüriport-b- e utasom hanem olyan jsknsé- - JHSHBBSSSf FrmZrCSSSmZ q STPZSSZf gokhan amelyek kinájnsk az Ideo-mgM-k kényasri%nb©uyáből és aat mutatják hogy vtssonyul egy-re véhoaó gyorsan változó vflá-guokh- oz az ember Rosszul mond-tam: a magyar ember Akit Mttün-bus- ó események kapcsoltak Alj ! mé mh LiJ M4V neor pcwonooso ottooi svesteemi ots áj életteret aecas ac emver Béla szerint sokat fgooofsJgatok és tusterhekm az Olvasót Kassás Nagy Máté viszont tapsol amikor aat a magyart közelítőm meg aki kilépett az ősi terület fizikai va-lóságából é elérkezett a megfog hatatlan magyar nemzet Nyolca-dik Tőreiéhez Oda ahol Időtől és tértől függetlenül újabb és újahb generációkba mentődik At sajátos életszemléletünk érték rendsze-rünk Igényvilagunk Ahol új dl-mcnzl-óju sokszor Attételezctt ma-gyaro- k születnek és Idegen nyel hadereje a NATO-tó- l és a NORAD-tó- l is Igyekszik megszabadulni vagyis kiválni a szabadvilág vedel-méb- öl Ehelyett a Szovjet felé Igyekszik amely — a miniszterelnök saját szaval szerint — „ellensúlyt jelent Amerikával szemben" Milyen szomorúan kicsinyes és végzetes tévedési Tudjuk hogy ez -- csak az elvi dogmákba szorult kormánynak és nem a kanadai népnek a kívánsá-ga Most Koszigin látogatásánál derült ki hogy Kanadában az angol és francia őslakosságon kivül van már egy harmadik komoly erőcentrum is — az etnikek s ezek semmiesetre sem óhajtják Tru-dea- ut a Bering-szoroso- n át nyugatfelé követni A „kékújság" beszervezte a magyar újság írók legjavát Ezek a világ különböző részéből küldenek tudósításokat amivel kiemelik a lapot a lokális lá-tóhatárból és az egész világot megnyitják az olva-só előtt A „kékújságot" az egész világon olvas-sá- k és ezeket az olvasókat nem pont Kanada lz gátja hanem a világpolitika mindenkori alakulá sa Ennek középpontjában pedig Amerika áll Kü-lönösen újabban rendkívül megnőtt Amerika presz-tízse A legtekintélyesebb francia lap a Le Monde szerint „Nixon elnöksége alatt Washington lett az egyetlen fővárosa a három nagyhatalomnak amely a másik kettővel dialógust kezdeményezhet" Pe-dig a francia sajtó nem nagyon szereti Nlxom és Amerikát! Időnként a szükséghez mérten Írunk természe-tesen Kanadáról is Ha valaki többet akar ajánl-juk kiegészítő olvasmányként a Torontóban és máshol megjelenő többi magyar lapokat amelyek-ben a világpolitika e!emrse kevesebb és a kanadaié több Ml világlap vagyunk tudósítóink széles szervezetének és az egész világon egyre növekvő olvasótáborunk Igényeinek megfelelően A „kékújság" az egyetlen magyarnyelvű és mag-yar- célú emigrációs lap amely 16 oldalon az egész világ eletét szintézisben adja olvasóinak bőséges kép-iHusztráció- val ami egy külön képes-lappal is felér Remélem hogy ezt a választ megértéssel fogad-ják kanadai olvasóink Is akik eddig is olvasták és megbecsülték a „kékújságot" a SmsmfBmSSjxOSi# abba ven idegen állampolgársággá] de nem idegen szemmel nézik lat jak érteimesik a világot Különös: mmél többet járok ide-gen állampolgársága idegen nyel-vű magyarok között a világban annál inkább Maik bennem az el-képse- iés hogy a MMíötdi magyar-ság generációk távlatában is a magyar stellemiség résae marad Tizedes számokban tört restek-ben? Mindegy Valamilyen sékon máskép látja környezetét máskép enenvn a jamnsegeKei összerág génbe t és máskép érzi a kis ©r-sság- ot a Duna-Tisz- a táján Veta- - ikamHnáv ha magyarul nehezen ▼agy Mnogy se reKjn otk mon-danivalóját Nem tudja talán ei sem Msci hogy környezete elten-dóé- n ssámontartja: valamilyen dl-isonaáó-ban más Vaiaaailuan di- - taMAaáiyÉi áasMBk sTüásm ss hm áaajwn összetett a magyar-aasSHüasá- a de MáhMidt M Nem politikai nyi-gjrvaemei- yes ki- - ástványokbos sskerük vagy ke-vésbé ssherttK Mtvallásoknoz asS TegyÉflíHt kellsstekbez fűződik Crhh m —L-Jm-mAl AwLwMwMw veiIIoI dtk séS hfí Nem kö¥stl ac utat amelyen kopiiáflott formák ssi-as- k 1801101 osztáboaodsk a fooa-lom- :: ki milyen sskon tartossk a MisgyMSágboc Nagyon primsti ven: ki )6 magyar M renegát M hazafi M haaaáruhW KM rabest el űrökre ac aj kornyeset vagy kit nruK ki a lumvani jnnmK ss inegyer-Jormaeágo- k loraiokbói rHuVjMtra áMpmk meg Nem arrl tartozás formái ás Onnepstyes kel-lékei a mtuyasagtudat hagyomá-nyos tecbjtalógmpi káros vagy si-avu- lt ham m? Senkinek sem hasz-nos ha előirt formákban monda -- nialókban sűrít juk össze a ma-gyarsághoz tartozás fogalmát és kitárjuk azokat akik csak áttéte-lezctte- n csak bizonyos síkon tar toznak a határok és Idők nélkCI élö magyar látásmódhoz életszem-lélethez a Jct-magyars- dg fogalmá-hoz Röviden: a régi tradíciókban elö áldozatkész szervezett kül földi magyarságon kivttl létezik egy máeik amelyet csak időnként enged vissza az egyetemes ma-gyarsághoz a környezet diktatú-rája Még rövidebben: Arról van szó hogy az áttételezett magyar ság leírása jóvátehetetlen butus Miért trpjnk le tudósokat nag) vonala sikeres üzletembereket társadalmi és politikai potentát) ket azért mert a magyarság-t- u det motívumát másképp ertebiK zik ás a másod-harma- d generáció távlatában már csak áttémfesett magyarok Ezek még akkor is tag jai a sajátos sletsrtesmezésbol ősz szsálló jet-magyars- ág fogaimának StV%s ea sojzasj Sjsnjzj imvm%srvsnj#mse#sjssim aomw sajátjuknak köoyveWc el őket ltok biztosan adódik dimenzió ahol tudatosan vagy nem tudató sen régi isimUHllot tekintik ti al LHáuájAA gB Sf zsnssssmnmjpsnMjnuj BzmnssnpvmsjSssnn?Sffa mzgi emzmspsiBSStusjsssnn gaaj ejgflrS'UjmHjzjsznsf ssssssujsvssi segneK aooi a zesfreseti ssmrt csó tsstetetiesL Tartsunk iaatát aaVsoöt flaorw aett Siiiuiíáfineii muakála vsjüfazu" Utlanul elengedhetetlen és áru kas Hagyományos jól setbet' motivumokkal jahti z magyarsás tudat átját aktív BnfeUMatst noss oe nem nunotg vesai ngy lembe azokat a nahesen Mftdez hető síkokat ahol ac idegen kor nysiet jobban mssdsBsmlimetó Nem olyan poliUkai és asátációi sHmaniiőban gondolkodtk afcei " környezet sajátságoi vgssjsmtésr ás vlUgértebnezése mssjsttheti magyar éidehehet hssc--si K át tataim itt haictefllktbs laetoz nak olyan részek is zbm A magyarságtudat csak egyssarfl gyskorlatiUg korsót sem az PéWául? 4agya mányoa nuujyaiság-értálnMm- k már akkor téves oton jár ásáskor gyermekeink unokáink magyarsá-gát olyan érzelmi gondolati és ki (ejezéii formákhoz kmi amtly ket egyetlen generáció alatt k' tat Ifjúiágunk érzelmi világából és gondjlkodáil módjából az Ide-gen Iskola a baráti kör és az a pedagógia hírközlési hlrértclme-z- ö manipuláció amely nem "9 noi hoRyoinányoi magyar izcmlé JL ! ii Jetünkkel Lényegesen eltér attól amit keresztényinek emberinek tanultunk és elengedhetetlen tár-sadal- ml tényezőnek raktároztunk el Ebben a dimenzióban hagyo-mányos értékrendszerünk hamk képet ad Pontosan azokat zárjuk ki a jet-magyars- ág köréből akik előbb vagy utóbb saját értékrend-szerük szerint határozzák meg milyen dimenzióban magyarok és milyen síkon tartoznak a környe-zethez amelyben saülettek Ért-sük meg egymást! Minél hama-rabb ősszegyfljtjtik a motívumo-kat amelyekre az áttételezett ma-gyars- ág reagál annál több a biz-tosítékunk "hogy az egyetemes magyar érdekek torzitatlanul leg-alább is lényeges torzítás néJköl mennek át a következő generá-ciókba Milyen népes a Nyolcadik Törzsünh? Ez a terület a magyarság-tudomán- y felderítetlen része és kiak-názatlan kincses bányája EnétkUI becsapjuk önmagunkat és hamis adatokból rakjuk össze a feteda-to- t amelyet a külföldön élő ma-gyarságunknak szántunk történel-münkben Kicsit furcsa de arról sincs pontos képünk: tulajdonkép-pen milyen népes Nyolcadik Tör-zsünk? Az idegen környezet sta-tisztikai adatai ugyanis? Nem nekünk készülnek és olyanokat is magyarnak jetömek akiket külön-böző okokból már leirtunk vagy akik minket ittak le Furcsa de a környezeti statisztikák idegennek jelölik az áttételezett magyarséj: nagyrészét Másod-harma- d gene-rációban is etniknek tüntetik fel azokat is akik csak néha-néh- a meghatározott dbnenaJóban jár-nak vissza a magyar gondolkodás bölcsőjéhez MR jelent ez? Az ide-gen statisztikák nehezebben asszi-milálják a külrökire szakadt ma-gyarságot mtnt ahogy gondoljuk és a Nyolcadik Törzshöz ragasz-tanak olyanokat akik tényleg nem tartoznak oda vagy akiket régen kitagadtunk Most újra vigyáz-zunk: se ac út vezet a témakör-höz amelyben emigrációnk 35 éve nem talál közös neveaöre és még taglalása W vsszsdssmes falsaié ges vitákat lobbant fel Ez a terü-let ac amety ? Nem kt annyira a tudományos feltárás hanem a sok (hsaenasopá irodaiam munka-kö- r ha ? A kosröiái magyar írok nssr a ststtssMrtálc fsstoeema-nyo- s és tudományos magáltapná-so- k hanem az 4tst átját járjak Olyan írásokkal gazdagítják ac egyetemes magyar szellemtörté-netet amelyekben a magyarságtu-dat lováhbátást vagy asztalása smbsrl dimenzióban követi a kör-nyezet vasszását ac aswlmlliciót Újra fsfVetadfk a kérdés: mit je-lent ss? Semmivel sem többet vagy kivwsbfcrt mmt hogy z vt-Haj- ai in ligát értliztia ss ertei-msiisft- m egyetlen sssstrd pont — u ambsr Ac z asgj'sw agysse-r-u végtebmttJ ömsetett problé-ma: hogy viszonyul a viUgjehmse- - assdsw hol buMum ac auT-savarb- oi a szsmtd pont kor ssöregyártott pobükai ideokV gial tÉrsadaboi idomok mimül ac embar mondja meg mt kosé a vahosó vjmghnt A cunk ezer éve -- nstO- H OiwSB Bi MijeInmnnMi Ztfftn Beszüntettem kllmmarjii ijzá-gunk- at ssesak néha Isiséi nlkinlr Netk Yorkból Dmmrböt lm An-- zeksböl hogy írok kosot ötvssi utamról Aztán? ilssjdfese a W datottór bot xárul be miryea b merethm dsmssstiában ál még Nvoicad lotssámk és M ájság rás mslylk ujiütimm tsstoséx z let-mzgyacs- ág fessaéráse Msport? Tárca? I rimüi vagy ? TBrtá-- nelmi 'da Vádiok nagy (kink ac easberssg ssma MM csi-nál iryensuM- - agy áámgam? Felre ija a nyomozást mbswn" rü-'- I a hagyományos kutatási mód- - rH(re és " Az útjába kerülő litttten embereken át indul Hiszen könyveim főszereplője Polgár sem talált volna soha vissza Szibériából ha nem titjá bx sodródó emberkékben kereste volna a megoldást Előítélet és gyűlölet jiílkUI (Loi Angélci)'' ' Nyírcgyházy Pál: A Icgszaporább vármcgjrc A Magyarprszágl Központi Statisztikai Hivatal kiadta az 1970 évi népszámlálás adatai-ról készített második kötetét Ebben egyszázalékos minta alapján ismerteti a lakosság szám kor és nem szerinti ösz-szctétel- ét foglalkozási adatait és lakáshelyzetét A teljes mun-kát csak 1978-r- a fejezik be A most megjelent kötet a reprezentációs statisztikai mód-szer szerint készült Azért hív-ják így mert a véletlenszerűen kiválasztott egyik személy ada-taiból kiindulva minden száza-dik személy adatainak vizsgála-ta a tapasztalatok szerint meg-közelítő pontossággal mutatja — reprezentálja — az egészet A szabolcsi adatokat fogom ismertetni hiszen itt az emigrá-cióban minden második-harmadi- k ember szabolcsi Büszkén írom le hogy Sza-bolcs a legszaporább része ha-zánknak Az elmúlt évtizedben a születések országos átlagá-nak kétszerese háromszorosa volt a születések száma A nagy elvándorlás azonban ki-egyenlítette a természetes sza-porodást A lakosság előszere-tettel költözik városokba így Nyíregyházára Kisvárdára Mátészalkára A lakosság 14 százaléka már város lakó Sza-bolcsban A férfiak ős nők aránya a Ieg-kiegyenlítettlen- ebb A férfiak száma 11 ezerrel nőtt a leg-utóbbi népszámlálás óta való-szinfll- eg kevesebben vándoroltak el a nők száma ezerrel csők-kent Bizonyára elmentek el-költözött férfi hozzátartozójuk után A megye átlagos lakossága idősebb lett mint az egész or-szágban A 10 ezer 14 éven alu-li gyerek 20 ezerrel kevesebb mint 19C0-ba- n és a 87 ezer hat-van éven felüli 20 ezerrel több mint tfz éve De még így is itt van a legtöbb gyerek és a leg-kevesebb idős ember A házasok aránya Szabolcs-ban I csőkkent és az elváltaké nőtt de a változás itt a legki-sebb az országban Például 1090-be- n Szabolcsban kötötték a magyarországi házasságok hat százalékát míg a válások-nak csak két százaléka történt Ht A férfiak később házasod-nak mint a mák évtizedben és ac erveit és özvegy férfiak sü- - fiMtMnfl IWMHVItfC (f£ n#f¥i sIC 01 váh és özvegy nők közül Büszkén írtam hogy Sza-bolcs a legszaporább azt vi-szont fájdalmasan (rom le hogy itt a legalacsonyabb ac agy fő-re eső jövedelem ac országot átlagnak mindössze 86 százalé-ka A két iMpszámlálás között a keresők száma 37 ezer fővel nőtt ás ac sttartottak száma 30 ezerrel csökkent Főleg a nők Mptsk munkába de meg mindig a nők várnak zömmet Keresetre KftrgsheMN ketssetesére nőtt ac ac ügynevezett msktfv keresik száma akik nem dolgosnak de van rmniiwi fjiwimwn nyugdíj gyermekgondozási és A jövedéken prebiemápM Itst adatsorból lehet megérteni ac egyik: Saabokéban legtöbb ac eltartottak száma (gyerek öreg háziasszony) ás s másik: ac országos átieghoc képest még mindig Isglisvasslib a mun-kealkalo- m Minden száz ember-ből 43 dolgozik ás 48 eitsriott Ec azt jelenti hogy mig orssá- - száz dolgozó százhat dolgosét tart el addig fza- - bokában szác dolgozd saaz-Iwrminch- at csaladtagiáfa dol-gosak A népszámláláskor Saaboké-ban 8S3 ezer ambsr tartózko-dott s ezek 1663 t háztartás-ban éltek köztük tízezer magá-nyosan 30 ezer lakás családfők nyugdíjas 22 ezerben laknak szellemi foglalkozásúak 64 -- zer háztartás családfője mun-kás 20 ezer tiáztjrtáiban csak gyermekekéinek egyik szüle JUkkel 50 ezer háztartás négy vagy ennél több tagú 40 ezer-ben csak férj és feleség lakik ötezer magányos izülrt bajlódik rzmmmmmmmmBssBBmvsz három vagy több gyermekkel Száz lakásban 350-e- n laknak harmincöttel többen az orszá-gos átlagnál A lakások fele mindig egy-szobás és a lakások vízellátását tekintve az utolsó helyen kullog Szabolcs az ország területei kő-zött Szabolcs kapta a legkeve-sebb állami támogatást lakás-építésre s ezért itt volt a leg-több személyi tulajdonban álló és magánerőből épült lakás: minden 100 közül kilencven Az országos átlag hetven A cigányok azonban ma is put-riban laknak pedig Szabolcs lakosságának 6 százaléka ci-gány mintegy 33 ezer fő Kap-hatnak uyan építkezési köl-csönt de legalább egy éves munkaviszonyt kell igazolni és a kölcsönnek legalább 10 száza-lékát előre összegyűjteni Hol van Ilyen cigány a világon? Ma-radnak a putriban Agyámhatóságl jegyzkönyvek szörnyű adatokat tartalmaznak az elvált házastársak alkudozá-sáról a gyermek „láthatása" miatt Mit mond a férj? „Hajlandó vagyok a kiskorú gyermeke-mért a volt fekségem lakásához elmenni és az ajtóban vagy a kapuban átvenni" Mit válaszol a volt feleség? „Nem egyezem bele hogy volt férjem a lakásomba lépjer vagy odajöjjön legfeljebb abba megyek bek hogy húgom la-kásán vehesse át a gyermeket arra az egy-ké- t órára" Ha az elvált házastársaknak gyermekük van akkor a gon-dok csak a bírói ítélet kimondá-sa után kezdődnek A viták fő-szereplője a történtekben telje-sen vétlen kiskorú gyermek A legtöbb konfliktus a „láthatási jog" érvényesítése körül kelet-kezik Egy apa panasza a gyám-hatóság előtt: — Vidéken lakom és dolgo-zom mióta elváltunk Rendesen fizetem a tartásdíjét Írásom van arról hogy meglátogatha-tom a volt feleségemnél lévő kkfkmaL Megtörtént hogy né-hány percet késett a vonatom s emiatt Mába jöttem nem talál-kozhattam a gyermekemmel a késésre hivatkozva valósággal eldugta előlem ac anyja Más-kor elöforduk hogy érkezésem-kor ac orrom etfltt hozott el kocsijával — benne ac áj férj- - Jdjz] 4JgJ g PjFVTrvrrlVt4 msi I1 A jgyttifwk sWmsmmmsa ViamUsssW rwMiifvfN bmJágga -- --' - - 8 VgmlvK llwffewVom- s%mmwWJilBl!Ísluemi"sBsdmmV hogy a másik etku ussstssk a KnjmjBjaS"Bszz- - A aWnuH WsWW gtsb sz%PmnWuTPs Hsjsjza adta z lihstaingst hogy havon-Uta- t kát iBiahimmal lárhaesa gyermekét Ac apa ngsány ba-rátja társeoagáoeo — lesjtooo saör italosén — érkezett volt feksége lakásáhoc követeke ac AbsáaVuVbA - - ssMáSssgzmssugussC zetü kklány átadását A gyám-hatásá- g oiött inogogyailok agy iimlugM tsrüktbsn ac sgytk sógornőnél történő MthstásbM de z Miiig utólag ennek se kit skget A kklány pedig lát-ja zehktott nyugták édeaany-j- m s gyenge megeste iwre ttk a gyiwhstóságl kasokban: tmussmAáiai sk mvmJ ammmsáásttB f4 ímHnsfUöl JyanimnmBss mmjnmft ffOHüM} OTsPV sjn WmTtPsrfe™ TFbWsjji napján Az átvétel helye a kkkspu stött a socmosiések lakáséban tartózik négy óra tltüffl g JIJNITWMÍioIC VgoWmmMWlllll se lUdke-a- ul ItmmWssVgssi4 A—ummJ Jtmssal ss azkJLSBSh --1 sWzi apüjyr m% apeffagymhnak át a szenes lég-- gomonoK s nm sem ns mmn hogy spukát vagy anyuliát a goromoa SMNomi mnreen ti tuzmzsjzzzzmzuz gVeoszlT% aeZj Wmzjsjnjzzuj usnjssuznr tani z gyámltaióaég Mvatalos A megromlott házasságokat fd kell bontani de szülőknek a válás után it kötelességük gyermekeikről gondoskodni Ki érzi azonban ezt a feleiősséget abban a szovjet érdekeket szol-gáló vallástalan kommunista világban? i t'j
Object Description
Rating | |
Title | Kanadai Magyarsag, November 06, 1971 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1971-11-06 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Kanad000408 |
Description
Title | 000682 |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | IrlIttiÉifhlIBÉffffliMitlillfilMIMB í 1971 november G (#45) Kanadai Magyarság 5 oldal Héldy Béla: Miért mindig Amerikáról? Néhány kanadaj olvasónk — főleg barátok — megkérdezték tőlem hogy miért mindig Ameriká-val foglalkozik a „kékujság'? Azért mert ami ott történik az itt is történik ós az egész világon is történik Maradhatunk azért jó kanadai hazafiak és utálhatjuk az iUSÁ-- t de fel kell Ismernünk és el kell ismernünk hogy Amerika ereje kisugárzik az egész világra — Kanadára Is őszintén megmondom: sohasem tapasztaltam Amerikában a magunkfajta egyszerű ember részé-rf- l semmiféle ellenséges érzületet sem Kanadával szemben Sötl Ezért vagyok Itt én magam Is A ka-nadaiak közül viszont sokan gyűlölködnek Miért? Higyjék el sem az amerikai nép sem a sajtó és valószínűleg a kormány sem akar semmi olyant Kanadától mint ami ellen az itteni szocialisták és ultraliberálisok mindennapi uszítása szól De most nem ez a kérdés A kérdés most az amit — mondom — több ka-nadai is felvetett: miért foglalkozik a „kékújeág" elsősorban és túlnyomóan Amerikával? Nagyon egyszerű és megérthető a válasz: mert még mindig Amerika elhatározásai eseményei és társadalmi folyamatai döntőek a szabadvilágban Amerika szoros figyelése és részletes analízise nélkül nincs komoly emigrációs újságírás Az itteni magyar ol-vasót sem a kanadai események érdekük amelye-ket a helyi lapokban rádióban TV-- n bőségesen megkap hanem tájékozva akar lenni a nagyvilág ról amihez a magyar sors esélyei is fűződnek Ezt viszont alig kapja meg a „kanadai tartalomra" kényszerűéit hírközlő orgánumoktól Mi sem imádjuk Amerikát alig van számunk amelyben ne Ítélnénk el az ostobaságokat a tragi-kus tévedéseket és az emberi züllést ami ott elő-fordul De jó és rossz tulajdonságaival együtt — mégis csak Amerika a remény magva a szabadvi-lág szabadontartására és a gyarmatosított népek felszabadulására Kicsi és nem közeli ez a remény de ki más adhatna ennyit is? Németország? A leg-újabb Nobel békedíjas szovjet-családtagga- l: Wilty Drandtal? KI más? Kanada? Eltekintve attól hogy nemzetközi súlya jóval kisebb Kanadának nincs Az események nyomában Gábor Áron ' '' Nyolcadik Törzs felméréséről BéWy Bétával állandó kvetezés-be- n állok Ugyk mondhatom: tit-kos újságot szerkesztőnk Olyan korosodon szavakban irjuk meg egymásnak véleményünket az eseményekről amelyekről va-lamikor ágy mondtuk nem bírjak el a nyomdafestéket Most? Oyec-meke- s cssntalankodások ahhoz képest amelyek most Keleten Nyugaton niogkloonsk a sajtéban athengaanoka satupadon és ahogy torzul durvul vtlágsaert a goa- - Az Két példányos háaiájságunk kt-tftn- ö laHswány Ügy vagyunk ve-le mint a dgány: tt a levsfet amelybe ksofcál nem kaptam it békésen SMgyttnk ac úton amstyről aat Massflk u olvasó áidsIiMiláiáhsi megértéséhez ve-tet Siomlélotiihben m agya roh ma radn ah MM nem sserefl ha nyakanm vessem a világét Illetve ' Am-ikor nem hagyományos uüriport-b- e utasom hanem olyan jsknsé- - JHSHBBSSSf FrmZrCSSSmZ q STPZSSZf gokhan amelyek kinájnsk az Ideo-mgM-k kényasri%nb©uyáből és aat mutatják hogy vtssonyul egy-re véhoaó gyorsan változó vflá-guokh- oz az ember Rosszul mond-tam: a magyar ember Akit Mttün-bus- ó események kapcsoltak Alj ! mé mh LiJ M4V neor pcwonooso ottooi svesteemi ots áj életteret aecas ac emver Béla szerint sokat fgooofsJgatok és tusterhekm az Olvasót Kassás Nagy Máté viszont tapsol amikor aat a magyart közelítőm meg aki kilépett az ősi terület fizikai va-lóságából é elérkezett a megfog hatatlan magyar nemzet Nyolca-dik Tőreiéhez Oda ahol Időtől és tértől függetlenül újabb és újahb generációkba mentődik At sajátos életszemléletünk érték rendsze-rünk Igényvilagunk Ahol új dl-mcnzl-óju sokszor Attételezctt ma-gyaro- k születnek és Idegen nyel hadereje a NATO-tó- l és a NORAD-tó- l is Igyekszik megszabadulni vagyis kiválni a szabadvilág vedel-méb- öl Ehelyett a Szovjet felé Igyekszik amely — a miniszterelnök saját szaval szerint — „ellensúlyt jelent Amerikával szemben" Milyen szomorúan kicsinyes és végzetes tévedési Tudjuk hogy ez -- csak az elvi dogmákba szorult kormánynak és nem a kanadai népnek a kívánsá-ga Most Koszigin látogatásánál derült ki hogy Kanadában az angol és francia őslakosságon kivül van már egy harmadik komoly erőcentrum is — az etnikek s ezek semmiesetre sem óhajtják Tru-dea- ut a Bering-szoroso- n át nyugatfelé követni A „kékújság" beszervezte a magyar újság írók legjavát Ezek a világ különböző részéből küldenek tudósításokat amivel kiemelik a lapot a lokális lá-tóhatárból és az egész világot megnyitják az olva-só előtt A „kékújságot" az egész világon olvas-sá- k és ezeket az olvasókat nem pont Kanada lz gátja hanem a világpolitika mindenkori alakulá sa Ennek középpontjában pedig Amerika áll Kü-lönösen újabban rendkívül megnőtt Amerika presz-tízse A legtekintélyesebb francia lap a Le Monde szerint „Nixon elnöksége alatt Washington lett az egyetlen fővárosa a három nagyhatalomnak amely a másik kettővel dialógust kezdeményezhet" Pe-dig a francia sajtó nem nagyon szereti Nlxom és Amerikát! Időnként a szükséghez mérten Írunk természe-tesen Kanadáról is Ha valaki többet akar ajánl-juk kiegészítő olvasmányként a Torontóban és máshol megjelenő többi magyar lapokat amelyek-ben a világpolitika e!emrse kevesebb és a kanadaié több Ml világlap vagyunk tudósítóink széles szervezetének és az egész világon egyre növekvő olvasótáborunk Igényeinek megfelelően A „kékújság" az egyetlen magyarnyelvű és mag-yar- célú emigrációs lap amely 16 oldalon az egész világ eletét szintézisben adja olvasóinak bőséges kép-iHusztráció- val ami egy külön képes-lappal is felér Remélem hogy ezt a választ megértéssel fogad-ják kanadai olvasóink Is akik eddig is olvasták és megbecsülték a „kékújságot" a SmsmfBmSSjxOSi# abba ven idegen állampolgársággá] de nem idegen szemmel nézik lat jak érteimesik a világot Különös: mmél többet járok ide-gen állampolgársága idegen nyel-vű magyarok között a világban annál inkább Maik bennem az el-képse- iés hogy a MMíötdi magyar-ság generációk távlatában is a magyar stellemiség résae marad Tizedes számokban tört restek-ben? Mindegy Valamilyen sékon máskép látja környezetét máskép enenvn a jamnsegeKei összerág génbe t és máskép érzi a kis ©r-sság- ot a Duna-Tisz- a táján Veta- - ikamHnáv ha magyarul nehezen ▼agy Mnogy se reKjn otk mon-danivalóját Nem tudja talán ei sem Msci hogy környezete elten-dóé- n ssámontartja: valamilyen dl-isonaáó-ban más Vaiaaailuan di- - taMAaáiyÉi áasMBk sTüásm ss hm áaajwn összetett a magyar-aasSHüasá- a de MáhMidt M Nem politikai nyi-gjrvaemei- yes ki- - ástványokbos sskerük vagy ke-vésbé ssherttK Mtvallásoknoz asS TegyÉflíHt kellsstekbez fűződik Crhh m —L-Jm-mAl AwLwMwMw veiIIoI dtk séS hfí Nem kö¥stl ac utat amelyen kopiiáflott formák ssi-as- k 1801101 osztáboaodsk a fooa-lom- :: ki milyen sskon tartossk a MisgyMSágboc Nagyon primsti ven: ki )6 magyar M renegát M hazafi M haaaáruhW KM rabest el űrökre ac aj kornyeset vagy kit nruK ki a lumvani jnnmK ss inegyer-Jormaeágo- k loraiokbói rHuVjMtra áMpmk meg Nem arrl tartozás formái ás Onnepstyes kel-lékei a mtuyasagtudat hagyomá-nyos tecbjtalógmpi káros vagy si-avu- lt ham m? Senkinek sem hasz-nos ha előirt formákban monda -- nialókban sűrít juk össze a ma-gyarsághoz tartozás fogalmát és kitárjuk azokat akik csak áttéte-lezctte- n csak bizonyos síkon tar toznak a határok és Idők nélkCI élö magyar látásmódhoz életszem-lélethez a Jct-magyars- dg fogalmá-hoz Röviden: a régi tradíciókban elö áldozatkész szervezett kül földi magyarságon kivttl létezik egy máeik amelyet csak időnként enged vissza az egyetemes ma-gyarsághoz a környezet diktatú-rája Még rövidebben: Arról van szó hogy az áttételezett magyar ság leírása jóvátehetetlen butus Miért trpjnk le tudósokat nag) vonala sikeres üzletembereket társadalmi és politikai potentát) ket azért mert a magyarság-t- u det motívumát másképp ertebiK zik ás a másod-harma- d generáció távlatában már csak áttémfesett magyarok Ezek még akkor is tag jai a sajátos sletsrtesmezésbol ősz szsálló jet-magyars- ág fogaimának StV%s ea sojzasj Sjsnjzj imvm%srvsnj#mse#sjssim aomw sajátjuknak köoyveWc el őket ltok biztosan adódik dimenzió ahol tudatosan vagy nem tudató sen régi isimUHllot tekintik ti al LHáuájAA gB Sf zsnssssmnmjpsnMjnuj BzmnssnpvmsjSssnn?Sffa mzgi emzmspsiBSStusjsssnn gaaj ejgflrS'UjmHjzjsznsf ssssssujsvssi segneK aooi a zesfreseti ssmrt csó tsstetetiesL Tartsunk iaatát aaVsoöt flaorw aett Siiiuiíáfineii muakála vsjüfazu" Utlanul elengedhetetlen és áru kas Hagyományos jól setbet' motivumokkal jahti z magyarsás tudat átját aktív BnfeUMatst noss oe nem nunotg vesai ngy lembe azokat a nahesen Mftdez hető síkokat ahol ac idegen kor nysiet jobban mssdsBsmlimetó Nem olyan poliUkai és asátációi sHmaniiőban gondolkodtk afcei " környezet sajátságoi vgssjsmtésr ás vlUgértebnezése mssjsttheti magyar éidehehet hssc--si K át tataim itt haictefllktbs laetoz nak olyan részek is zbm A magyarságtudat csak egyssarfl gyskorlatiUg korsót sem az PéWául? 4agya mányoa nuujyaiság-értálnMm- k már akkor téves oton jár ásáskor gyermekeink unokáink magyarsá-gát olyan érzelmi gondolati és ki (ejezéii formákhoz kmi amtly ket egyetlen generáció alatt k' tat Ifjúiágunk érzelmi világából és gondjlkodáil módjából az Ide-gen Iskola a baráti kör és az a pedagógia hírközlési hlrértclme-z- ö manipuláció amely nem "9 noi hoRyoinányoi magyar izcmlé JL ! ii Jetünkkel Lényegesen eltér attól amit keresztényinek emberinek tanultunk és elengedhetetlen tár-sadal- ml tényezőnek raktároztunk el Ebben a dimenzióban hagyo-mányos értékrendszerünk hamk képet ad Pontosan azokat zárjuk ki a jet-magyars- ág köréből akik előbb vagy utóbb saját értékrend-szerük szerint határozzák meg milyen dimenzióban magyarok és milyen síkon tartoznak a környe-zethez amelyben saülettek Ért-sük meg egymást! Minél hama-rabb ősszegyfljtjtik a motívumo-kat amelyekre az áttételezett ma-gyars- ág reagál annál több a biz-tosítékunk "hogy az egyetemes magyar érdekek torzitatlanul leg-alább is lényeges torzítás néJköl mennek át a következő generá-ciókba Milyen népes a Nyolcadik Törzsünh? Ez a terület a magyarság-tudomán- y felderítetlen része és kiak-názatlan kincses bányája EnétkUI becsapjuk önmagunkat és hamis adatokból rakjuk össze a feteda-to- t amelyet a külföldön élő ma-gyarságunknak szántunk történel-münkben Kicsit furcsa de arról sincs pontos képünk: tulajdonkép-pen milyen népes Nyolcadik Tör-zsünk? Az idegen környezet sta-tisztikai adatai ugyanis? Nem nekünk készülnek és olyanokat is magyarnak jetömek akiket külön-böző okokból már leirtunk vagy akik minket ittak le Furcsa de a környezeti statisztikák idegennek jelölik az áttételezett magyarséj: nagyrészét Másod-harma- d gene-rációban is etniknek tüntetik fel azokat is akik csak néha-néh- a meghatározott dbnenaJóban jár-nak vissza a magyar gondolkodás bölcsőjéhez MR jelent ez? Az ide-gen statisztikák nehezebben asszi-milálják a külrökire szakadt ma-gyarságot mtnt ahogy gondoljuk és a Nyolcadik Törzshöz ragasz-tanak olyanokat akik tényleg nem tartoznak oda vagy akiket régen kitagadtunk Most újra vigyáz-zunk: se ac út vezet a témakör-höz amelyben emigrációnk 35 éve nem talál közös neveaöre és még taglalása W vsszsdssmes falsaié ges vitákat lobbant fel Ez a terü-let ac amety ? Nem kt annyira a tudományos feltárás hanem a sok (hsaenasopá irodaiam munka-kö- r ha ? A kosröiái magyar írok nssr a ststtssMrtálc fsstoeema-nyo- s és tudományos magáltapná-so- k hanem az 4tst átját járjak Olyan írásokkal gazdagítják ac egyetemes magyar szellemtörté-netet amelyekben a magyarságtu-dat lováhbátást vagy asztalása smbsrl dimenzióban követi a kör-nyezet vasszását ac aswlmlliciót Újra fsfVetadfk a kérdés: mit je-lent ss? Semmivel sem többet vagy kivwsbfcrt mmt hogy z vt-Haj- ai in ligát értliztia ss ertei-msiisft- m egyetlen sssstrd pont — u ambsr Ac z asgj'sw agysse-r-u végtebmttJ ömsetett problé-ma: hogy viszonyul a viUgjehmse- - assdsw hol buMum ac auT-savarb- oi a szsmtd pont kor ssöregyártott pobükai ideokV gial tÉrsadaboi idomok mimül ac embar mondja meg mt kosé a vahosó vjmghnt A cunk ezer éve -- nstO- H OiwSB Bi MijeInmnnMi Ztfftn Beszüntettem kllmmarjii ijzá-gunk- at ssesak néha Isiséi nlkinlr Netk Yorkból Dmmrböt lm An-- zeksböl hogy írok kosot ötvssi utamról Aztán? ilssjdfese a W datottór bot xárul be miryea b merethm dsmssstiában ál még Nvoicad lotssámk és M ájság rás mslylk ujiütimm tsstoséx z let-mzgyacs- ág fessaéráse Msport? Tárca? I rimüi vagy ? TBrtá-- nelmi 'da Vádiok nagy (kink ac easberssg ssma MM csi-nál iryensuM- - agy áámgam? Felre ija a nyomozást mbswn" rü-'- I a hagyományos kutatási mód- - rH(re és " Az útjába kerülő litttten embereken át indul Hiszen könyveim főszereplője Polgár sem talált volna soha vissza Szibériából ha nem titjá bx sodródó emberkékben kereste volna a megoldást Előítélet és gyűlölet jiílkUI (Loi Angélci)'' ' Nyírcgyházy Pál: A Icgszaporább vármcgjrc A Magyarprszágl Központi Statisztikai Hivatal kiadta az 1970 évi népszámlálás adatai-ról készített második kötetét Ebben egyszázalékos minta alapján ismerteti a lakosság szám kor és nem szerinti ösz-szctétel- ét foglalkozási adatait és lakáshelyzetét A teljes mun-kát csak 1978-r- a fejezik be A most megjelent kötet a reprezentációs statisztikai mód-szer szerint készült Azért hív-ják így mert a véletlenszerűen kiválasztott egyik személy ada-taiból kiindulva minden száza-dik személy adatainak vizsgála-ta a tapasztalatok szerint meg-közelítő pontossággal mutatja — reprezentálja — az egészet A szabolcsi adatokat fogom ismertetni hiszen itt az emigrá-cióban minden második-harmadi- k ember szabolcsi Büszkén írom le hogy Sza-bolcs a legszaporább része ha-zánknak Az elmúlt évtizedben a születések országos átlagá-nak kétszerese háromszorosa volt a születések száma A nagy elvándorlás azonban ki-egyenlítette a természetes sza-porodást A lakosság előszere-tettel költözik városokba így Nyíregyházára Kisvárdára Mátészalkára A lakosság 14 százaléka már város lakó Sza-bolcsban A férfiak ős nők aránya a Ieg-kiegyenlítettlen- ebb A férfiak száma 11 ezerrel nőtt a leg-utóbbi népszámlálás óta való-szinfll- eg kevesebben vándoroltak el a nők száma ezerrel csők-kent Bizonyára elmentek el-költözött férfi hozzátartozójuk után A megye átlagos lakossága idősebb lett mint az egész or-szágban A 10 ezer 14 éven alu-li gyerek 20 ezerrel kevesebb mint 19C0-ba- n és a 87 ezer hat-van éven felüli 20 ezerrel több mint tfz éve De még így is itt van a legtöbb gyerek és a leg-kevesebb idős ember A házasok aránya Szabolcs-ban I csőkkent és az elváltaké nőtt de a változás itt a legki-sebb az országban Például 1090-be- n Szabolcsban kötötték a magyarországi házasságok hat százalékát míg a válások-nak csak két százaléka történt Ht A férfiak később házasod-nak mint a mák évtizedben és ac erveit és özvegy férfiak sü- - fiMtMnfl IWMHVItfC (f£ n#f¥i sIC 01 váh és özvegy nők közül Büszkén írtam hogy Sza-bolcs a legszaporább azt vi-szont fájdalmasan (rom le hogy itt a legalacsonyabb ac agy fő-re eső jövedelem ac országot átlagnak mindössze 86 százalé-ka A két iMpszámlálás között a keresők száma 37 ezer fővel nőtt ás ac sttartottak száma 30 ezerrel csökkent Főleg a nők Mptsk munkába de meg mindig a nők várnak zömmet Keresetre KftrgsheMN ketssetesére nőtt ac ac ügynevezett msktfv keresik száma akik nem dolgosnak de van rmniiwi fjiwimwn nyugdíj gyermekgondozási és A jövedéken prebiemápM Itst adatsorból lehet megérteni ac egyik: Saabokéban legtöbb ac eltartottak száma (gyerek öreg háziasszony) ás s másik: ac országos átieghoc képest még mindig Isglisvasslib a mun-kealkalo- m Minden száz ember-ből 43 dolgozik ás 48 eitsriott Ec azt jelenti hogy mig orssá- - száz dolgozó százhat dolgosét tart el addig fza- - bokában szác dolgozd saaz-Iwrminch- at csaladtagiáfa dol-gosak A népszámláláskor Saaboké-ban 8S3 ezer ambsr tartózko-dott s ezek 1663 t háztartás-ban éltek köztük tízezer magá-nyosan 30 ezer lakás családfők nyugdíjas 22 ezerben laknak szellemi foglalkozásúak 64 -- zer háztartás családfője mun-kás 20 ezer tiáztjrtáiban csak gyermekekéinek egyik szüle JUkkel 50 ezer háztartás négy vagy ennél több tagú 40 ezer-ben csak férj és feleség lakik ötezer magányos izülrt bajlódik rzmmmmmmmmBssBBmvsz három vagy több gyermekkel Száz lakásban 350-e- n laknak harmincöttel többen az orszá-gos átlagnál A lakások fele mindig egy-szobás és a lakások vízellátását tekintve az utolsó helyen kullog Szabolcs az ország területei kő-zött Szabolcs kapta a legkeve-sebb állami támogatást lakás-építésre s ezért itt volt a leg-több személyi tulajdonban álló és magánerőből épült lakás: minden 100 közül kilencven Az országos átlag hetven A cigányok azonban ma is put-riban laknak pedig Szabolcs lakosságának 6 százaléka ci-gány mintegy 33 ezer fő Kap-hatnak uyan építkezési köl-csönt de legalább egy éves munkaviszonyt kell igazolni és a kölcsönnek legalább 10 száza-lékát előre összegyűjteni Hol van Ilyen cigány a világon? Ma-radnak a putriban Agyámhatóságl jegyzkönyvek szörnyű adatokat tartalmaznak az elvált házastársak alkudozá-sáról a gyermek „láthatása" miatt Mit mond a férj? „Hajlandó vagyok a kiskorú gyermeke-mért a volt fekségem lakásához elmenni és az ajtóban vagy a kapuban átvenni" Mit válaszol a volt feleség? „Nem egyezem bele hogy volt férjem a lakásomba lépjer vagy odajöjjön legfeljebb abba megyek bek hogy húgom la-kásán vehesse át a gyermeket arra az egy-ké- t órára" Ha az elvált házastársaknak gyermekük van akkor a gon-dok csak a bírói ítélet kimondá-sa után kezdődnek A viták fő-szereplője a történtekben telje-sen vétlen kiskorú gyermek A legtöbb konfliktus a „láthatási jog" érvényesítése körül kelet-kezik Egy apa panasza a gyám-hatóság előtt: — Vidéken lakom és dolgo-zom mióta elváltunk Rendesen fizetem a tartásdíjét Írásom van arról hogy meglátogatha-tom a volt feleségemnél lévő kkfkmaL Megtörtént hogy né-hány percet késett a vonatom s emiatt Mába jöttem nem talál-kozhattam a gyermekemmel a késésre hivatkozva valósággal eldugta előlem ac anyja Más-kor elöforduk hogy érkezésem-kor ac orrom etfltt hozott el kocsijával — benne ac áj férj- - Jdjz] 4JgJ g PjFVTrvrrlVt4 msi I1 A jgyttifwk sWmsmmmsa ViamUsssW rwMiifvfN bmJágga -- --' - - 8 VgmlvK llwffewVom- s%mmwWJilBl!Ísluemi"sBsdmmV hogy a másik etku ussstssk a KnjmjBjaS"Bszz- - A aWnuH WsWW gtsb sz%PmnWuTPs Hsjsjza adta z lihstaingst hogy havon-Uta- t kát iBiahimmal lárhaesa gyermekét Ac apa ngsány ba-rátja társeoagáoeo — lesjtooo saör italosén — érkezett volt feksége lakásáhoc követeke ac AbsáaVuVbA - - ssMáSssgzmssugussC zetü kklány átadását A gyám-hatásá- g oiött inogogyailok agy iimlugM tsrüktbsn ac sgytk sógornőnél történő MthstásbM de z Miiig utólag ennek se kit skget A kklány pedig lát-ja zehktott nyugták édeaany-j- m s gyenge megeste iwre ttk a gyiwhstóságl kasokban: tmussmAáiai sk mvmJ ammmsáásttB f4 ímHnsfUöl JyanimnmBss mmjnmft ffOHüM} OTsPV sjn WmTtPsrfe™ TFbWsjji napján Az átvétel helye a kkkspu stött a socmosiések lakáséban tartózik négy óra tltüffl g JIJNITWMÍioIC VgoWmmMWlllll se lUdke-a- ul ItmmWssVgssi4 A—ummJ Jtmssal ss azkJLSBSh --1 sWzi apüjyr m% apeffagymhnak át a szenes lég-- gomonoK s nm sem ns mmn hogy spukát vagy anyuliát a goromoa SMNomi mnreen ti tuzmzsjzzzzmzuz gVeoszlT% aeZj Wmzjsjnjzzuj usnjssuznr tani z gyámltaióaég Mvatalos A megromlott házasságokat fd kell bontani de szülőknek a válás után it kötelességük gyermekeikről gondoskodni Ki érzi azonban ezt a feleiősséget abban a szovjet érdekeket szol-gáló vallástalan kommunista világban? i t'j |
Tags
Comments
Post a Comment for 000682