000018 |
Previous | 1 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
" a aasíi!aKdsaáSía8díSfíiMiiWÉisVjíiií M5rf-- '- i&~rz s&Aift4„WffCkAtóío':te '? i t Vj i j í „fettóuJa a i„u í ' ! j -- v & ii t#:í 'Uí!'ti'!jn i- - "Sé!MWgBm&£SB i t i ' ' i Pjjif„ J£ -- l -- _ _ i v f a - nir -- rf - — - - - --i - - - ~ _„ „ „ „„„„„j _"___"_"__M~__k - HUNGÁRIÁN LIFE - ' i"Y 'r A'ím sokaság aÍ5p-- V eA-- j """ hanem Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat eI MTaJT h F h IF y L f Hh BERZSENYI Vol 14 No 3 XIV évf 3 sz Torontó 1962 január'20 ' ' " — -- ' i i _ _ _ c~~t~t"~~i m n l _i j i l 1TTTTT ' ' m BüagsmiH& ses A semleges Szukarnó első csatája © Kennedy az alJanli vániközössegről A semlegesek hadba vonulnak is az állig felfegyverzett nagj hatalmak csitító beszédeket mondanak India után ' Indonézia hirdette meg szent háborúját a „gyarmatosítás" ellen és Amerika dzsakarfai követe hiába akarta átadni Szu-káménak Kennedy ajándékát a helikoptert Szukarnó azt üzente hogy most nem ér rá Szukarnó annyira feltüzelte __ magát a háborúra hogv tégül el is indított egy expedíciót Holland-Guine- a „felszabadítására" de a holland haditengc-ísze- t megakadályozta a partraszállást elsüli} eskette illet-- é 'megfutamította az indonéz inváiő hajóit Szukarnó Kissé ncvcJséges-s-e vált és most nyilv'i'i ki ikaria köszöiiilni a csorbát "Vérl Kcnncdv elnök sietve ki akaria békíteni a vetélke-dő feleket" Tuaz hogy Hol-landia tulajdonképpen nem is vetélkedik hanem megtámad Szélsőségek lalálkozása egy merényiéi Algírban ostromállapothoz közeledik a helyzet és egész Franciaország rendié veszély-ben van A nyugati lanok fi-gyelmei mégis elkerülte az algiri válság egvik sokatmon-dó cscnié'ive: Enrico Malit az olasz állami olailáisaság nagyhatalmú elnöke ellen me-rényletet akartak elkövetni Mellei Európa és az arab or-szágok közötti olaj-kapcsolat- ok egyik éoitője akire emiatt az'arahcllcnes francia soviniszták is ha-ragszanak de méginkább az olaívilág nagy nyugati üzleti hatalmai közös piac Európa egyesítésének müve újabb állomásához ér-kezett A Közös Piac országai megállapodtak mezőgazdasá-guk egyesítésében Európa mind nagyobb erőre kap s nem csoda ha az amerikai megbízásából az kommunista nagy antikommunista az antikom-nunist- a tanfolyamok rádióclőadá-iába- n a évvel tartott főnyi akarta csak 3(5000 a sportarénába vollak kell radikálisoknak —hangoztatja a szabadságot a baloldali ho& „a kommunista yeszéllyel kell törődni és nem a belső ál-veszélly-el" azt feleli hogy ez hamis tétel A belső Is igazi és ered ahol a Moszkvá-ban Nincs különbség a kél ve Is 1183 „hadifoglyot" akik a áprilisában által cserben-hagyott partraszállási kísér-let során Castro A foglyoknak való átcserélése még min-dl- g elképzelhető nyilat-kozatokat a az amerikai közvélemény megfeledkezett a ku-bai a többé-kc-Tésb- é lelkiismeretéről a folyamatnak megnyilatkozása a hogy a kubai emigrán-sokat széttelepítik hogy beolvadjanak a kubai emigránsok között to- - Is dolgoznak abadulásáért A kabai ták ez a kis elenyészik a diplomácia világában Nem csak Washington csi-t- ít hanem Moszkva Már a kínai ügyENSZ-vitájába- n fel-tűnt Moszkva tervében nagyobb hadszíntér mint amekkorának Kongóban változott a kép Csőmbe most együttműködik a központi kormánnyal s Giengál is együttmű ködésre kell birni A kommu-nisták által támogatott először megpróbált ellen-állni le akarta tartóztatni ellenfeleit (az ENSZ megbí-zottait is) testőrsége gyen-séne- k bizonyult és elvérzett Erre kijelentette hogy akkor mégis hajlandó visszamenni Leopoldvillebe miniszterelnökhelyetlesnek Most háziőrizetben tartják A tovább erősödik nagy ! történelem szakaszá ban Kennedy elnök is Euró-pában keresi a megoldást Kennedy az ame-rikai intézett beszéde a szokástól az Herbert Phllbrick FBI kilenc keresztül volt tagja amerikai pártnak je-lenleg egyik mozgalom vezető mun-katársa és ország különböző részeiben indított előadója Egyik legutóbbi között elmondotta hogy njolc ezelőtt Angelesben 15 közönség előtt most ugyanott húszezer tömeg hallani de fért be 4000-c- l kellett küldeni Valamennyien jó amerikaiak őket fasisztáknak reakciósoknak ne-vezni Phllbrick akarnak mást mint és függetlenséget biztosítani Amerikának Arra Philb-ric- k veszély nagyon veszély ugyanott Kubában ma rabságban tartanak múlt év aZiYamcrikaíak kezére kerül-tek traktorok-ra és Mrs Ro-osevelt nemrég újabb tervekről de ál-talában és rosszemlékű ügyet lerázta Ennek egyik újabb terv job-ban szerény keretek de ora hazájuk he különbség azon-ban is! hogy „lazsál" Algír látszik ezért hasonló Gizen-g- a és de Gizcnga súlvos elnöknek kongresszushoz elfér éven főnyi hiszen tételre külső: szély között és ahogy nő Moszkva merészsége úgy nő amerikai kommunis-ták merészsége A kommunistta Internacioná-lé 73 ország kommunista párt-jának egyik dönt a politikájáról Tágan brit-guian- ai kommu gyekben vannak ellenálló gerillaerők Havanában né-hány ezelőtt antikom-munlst- a röpcédulák Jártak kézről-kézr- c Castro nyilt kommunista vezet Kubában Ka-rácsonykor sarló-kalapács- os tőrös plakátok lepték cl Ha-an- át és „Boldog szocialista ünnepeket" kívántak Vatikán egyik szóvivője szerint Fidel Castro automa-tikusan kiközösítette magát a római katolikus egyházból Ennek a ténynek külön egy-házi határozatban való megál-lapítása Az Amerikai Államok Szer-tezet- e akciót tervez kubai kommunista rezsim el-len A latinamerikai országok egy már kapcsolatait a de a beavatko most a laoszi tárgyalásokon ez inkább feltűnik Mintha Moszkva akai-n- á a kínai kommunisták előretörését Kína viszont erőlteti az „im-perialisták" elleni háborút dicséri a Goára támadó Krish-n- a Mcnont és buzdítja a hol landok ellen induló Szukar- - Es a kis Albániában En-v- er Hodzsa ünnepli a harcias Kinát Iíruscsovról pedig azt mondja hogy „pacifista bur-zsoá" Hruscsovval valóban törté-nik valami Valamilyen testi vagy politikai baj-lódik és Moszkvában titokza-tos csend van zolja hanem inkább a kor-mány terveit körvonalazta E tervek közölt külön hangsúlyt kaptak a jóléti intézkedések ezért több kommentátor sze rint beszéd Is annyira a konerresszusnak szólt mint inkább választópolgárok-nak Maguk törvényhozók reagáltak egyöntetűen az el-nök beszédére és valószínű-nek látszik hogy a kormány sok tervéhez nem fog jóváha gyást kapni a kongresszustól Kennedy ellenzéke elsősorban a költekezést kifogásolja: Ho- - over ideiében az állami kiadások 46 billiót tettek' ki a háború alatt a kiadások 98 billióra szöktek de azután 40 billióra csökkentek most a ki-adás 90 billió lesz Kennedy minden cazdasá-- gi nehézséget nem az ország állapotát vá: I tart'" ha Aníerika közelediki IS ma aki az az többi Los előadási el nem — nem külső tett az Maguk az is irányít-ja párt sem ön-állóan Is nappal diktatúrát A közös csoportja nem nót nem nem is elnök nista vezető felesége Janel Rosenberg csikágói kommu-nista Vájjon ől külső vagy belső kommunistának számít-ják a baloldalon? kérdezi Philbrick Vájjon van-- e kü-lönbség a kubai a kongói vagy a laoszi kommunizmus között a szabad világ át nézve? Az FBI eltöl-tött kilenc „kommunista" év meggyőzte Philbricket hogy az amerikai kommunisták is Moszkvát szolgálják De arról is meggyőződött hogy Washington rosszul harcolt a el-len Roosevelt Truman sorra áldozata lett annak a tévhitnek hogy a Szovjet uniót tárgyalások útján le le-- ? - hírek szükségtelen a megszakí-totta betegséggel leküzdhetőnek szemüvegén kommunizmus zástól többen Idegenkednek és azt a szempontot Is figye-lembe veszik hogy Kuba fel-szabadítása esetén az ameri-kai dollársegély egy részét le kellene neki adni ijiiiHJtammMninauiwiitPiJil!haJmjMj!jjj' szolgálatában Európához és közös atlanti piacot teremt Ennek érdeké-ben az amerikai kormány máris akar nyújtani Európának Amerikának Európához va ló közeledése valóban sokat ígér és valóban szükséges De közeledés sokkal in-kább politikai kulturális világnézeti probléma mint vamkerdes Amíg csak vámkapcsolatot je-lent addig nem sokat jelent Nem is meglepő hogy ilyen formában több ellenvéleményt váltolt ki mint helyeslést Bush és Curtis szenátorok szerint a kormány még min-dig gazdasági rövidlátásban szenved A kanadai kormány „egyelőre" kitért az „atlanti vámunió" ötlete elől Az US News vezércikke pontokban sorolja fel hogy vám helyeit mi minden egyébről kellett volna tájékoztatni az ameri-kai törvényhozási A New York Times vezércikke szerint Jajkiáltás Az indonéz laoszi algíri kongói események az európai akció a washingtoni beszéd és a moszkvai csend lekötötte a világsajtó érdeklődését A lapok nem figyeltek fel rá hogy a kis Magyarországon is újból történt valami Egy'idős és beteg író Kodolányi János felemelte szavát és súlyos vádat olva-sott rá a nemzet zsarnoka-ira Kodolányi Borisz Paszternák bátorságával azl írta meg hogy a magyar népet „hivata losan" pusztítják Az' állam magzatgyilkosság- - gal foglalkozik mert5 riem 1956 OKTÓBERÉBEN AMERIKÁBAN VOLTAK AKIK FEGYVERT AKARTAK KÜLDENI BUDAPESTRE Magyarország szabad lehetne - állítja FBI volt munkatársa szélső-ségeseknek tevékenységéi — Eisenho-we- r 4merib elfelejti Kubát ttövid Moszkva amerikai támaszpontjáról - szabadságharcosokról s Castro-kormánny- al a a a vám-kedvezménye-ket a Magyarországról het győzni Valójában min-den tárgyalás vereséget ho-zott holott vannak lehetősé-gek még a győzelemre is a hi-degháborúban Példaként Ma-gyarország ügyét hozta fel rá-dióelőadásában Philbrick Eisenhover elnök ismétel-ten hangoztatta hogy a rab-népek felszabadítására törek szik de amikor a magyar fel kelés elérkezett kiderült hogy ez csak politikai szólam volt 1956 októberében amerikai üzletemberek egy csoportja anyagi segítigel ajánlott fel a magyar szabadságharc támo-gatására Vállalták hogy bazookákat tankelhárító fegyverekel és egjéb könnyű fegyverzetet juttatnak a magyar szabad-ságharcosoknak De az amerikai külügyminisz-térium elutasította a kezde-ményezést Ha Washington ekkor meg-engedi Magyarország ameri kai barátainak hogy elindít-sák a segítséget (minden költ-séget és munkát vállaltak!) akkor ma Magyarország sza bad — állítja Philbrick Magyarország még segítség hiányában is ellenállt Ha let-tek volna jó fegyverei akkor győzni Is tudott volna mert Hruscsov legkevésbé sem merte volna a háború foly-tatását vállalni Hruscsov jól tudta hogy a „Hidegháborút" egy-kettő- re elvesztené Ezt a kockázatot nem vállalta volna és Magyar-országot futni hagyja És ez a lehetőség nem múlt el Amerikának számolnia kell vele hogy Jugoszláviában vagy Lengyelországban vagy máshol a kommunista világ-ban a szabadságszerető embe-rek újból felkelnek a zsarnok-ság ellen Ha ekkor segítséget kapnak a szabad világtól ak kor megint Moszkva áll a kényszerítő alku előtt "11 --Ulm' UUMUUUIIJI'l'iii H'fJJJ'L-lBgl'- l t Amerikának ma több előrelá-tásra több bátorságra több kezdeményezésre és több tör-ténelmi ösztönre van szüksé-ge mint -- bármi kor és bár ezek a tulajdonságok nem voltak nyilvánvalóan távol az elnöki beszédből nem is voltak' nyil-vánvalóan jelen A toron-tói Glób'e and Mail ezt a cí-met á'dla bíráló cikkének: „Hogyan tartsuk fenn a buk tatókat?" Amerika és Európa találko-zása végső soron szükséges és jó Európában is örömmel fo-gadták1 Egy torontói nemze-tiségi 'sajtótalálkozón Pearson volt külügyminiszter Is helye-selte Kennedy elnök célkitű-zését és hangoztatta hogy Ka nadának is bele kell olvadnia az atlanti közösségbe Még azt is kifejtette — éppen a Kana-dai Magyarok Szövetsége el nökének kérdésére — hogy az amerikai tőke kanadai vállal kozásaitól sem idegenkedik tud 'elegendő lakásról gon-doskodni 1952-be- n 240000 újszülött volt Magyarországon 1961-be- n már csak 140000! Rákosi korának aljasságát a Brulyók és Marosánok meg rögzött butasága tetézi Moszk-va a történelem csalornalakói elé lökte Magyarországot szellemi vakságra és tisztáta-lan testi szembetegségre tra-chomá- ra ítélte De erről mélyen hallgatnak a világlapok A New York Ti-mes Haridlere'nem hallja meg Kodolányi János jajkiáltását minti ahogy' nem vette észre'a legiihfybUpapi pereket sem Magyarország most nincs mű-soron Vájjon műsorra akarj-ák- e tűzni még? Hol van Molotov? HHMbVi7 " W"m~ lKk A világpolitika legmegle-pőbb új híreit Molotov szolgál- - uuia jiniKi-su-v leguionni azirc- - lin-ellcn- es rohamai után Molo- - lovnak vissza kellett térnie Bécsből Moszkvába és minden-ki azt hitte hogy az egykori szovjet külügyminiszter poli-tikai csillaga végleg leáldo-zott Legutóbb azonban a szov-jet külügyminisztérium közöl-te hogy Molotov visszatér az osztrák fővárosba A hír annyit jelent hogy Molotovot még nem lehetett eltemetni A következő hír viszont azt jelzi Bécsből hogy Molotov egyelőre nem érkezett meg A világsajtó szovjet szakértői szerint a Kreml falai mögött újból nagy pozícióharc tombol jairimwi Ahogy szétmentek — S mlőrt'mcnnénekszét? házban va suttogőra hangját: csdinek ~ ' F!iirAn6rAI qv Jiiwr TI ! „„i „b mua imiyi szenvcuc-s - megaláztatás után a világ reménysége A Berlinben állomá-sozó amerikai erők parancs-noksága közölte vissza-vonja a ketté-szelő Lcopoldvillc A kongói kor-mány menesztette Gizenga mi- - támogatnak garázdálkodnak missziós-telepe- n megöllek ÜRERAII0NFREED0Í A Kanadai Kereskedelmi Kamara snti-kommunis- ta tájékoztatási programot dolgo-zott a kanadai gazdasági élet vezetőinek támogatásával A program neve „Operation Freedom" elindítója S Kirkpatrik (Mont-reál) a Kamara központi elnöke A nagyte-kintélyű szervezet sajtónyilatkoza-tában kijelentette az ország gazdasági helyzete a kanadai politikában veszélyesen terel hódítani fenyegető jelenségek a kommunisták erős szervezkedése valamint a kanadaiak közönyös és önállótlan politikai szükségessé a prog-ramot A Kanadai Kereskedelmi tag egyesületei az ország egész tájékoztató bizottságokat alakítanak tanul-mányi csoportokat szerveznek felvilágosító irodalmat kívánnak terjeszteni felhasznál-ják a sajtót és együttműködnek az iskolákkal munkahelyekkel templomokkal községekkel nyilvános gyűlé-sekéi rendeznek és díjakat alapítanak Az „Operation Freedom" pontba fog-lalta az egyének lennivalóit Kanadában: 1 Tájékozódni kell a kommunizmusról olvasni hallgatni megvitatni 2 Többet kell tanulni a szabadságról a szabad élet rendjéről és lehetőségeiről 3 Erősíteni kell a társadalom a templomot a községi "Genedi" és a Magyarországot sokszor járják keresztbe-kasu- l nyugati újságírók és amikor beszámolójuk valamelyik világlapban megjelenik: legtöbbször nincsen A magyar-országi se sokat árulhat' el a valóságból Ha viszont egy kis lélegzetet kap rövidke írásban is tudunk meg belőle mint tíz Handler-riportb- ól „Üj Irás"-ba- n a fiatalok tavaly megindított folyóiratában megjelent kolhoz-ripor- t is Petrovácz írása hátborzongató egyszerűséggel mutatja meg mekkora sötétségben ország ahol már a remény sem mint a remény utáni szomjúság A fiatal író azt felderíteni az egyik ban a tagok akarnak „szétmenni" és ml az igazság abból a mendemondából a parasztok aj amerikai kö-vetséghez „fordultak" panaszaikkal A különös ügy néhány fejezetét Petrovácz írásából idézzük Veronika néni az öreg falusi asszony — miért miért nem — ezzel a bizal-mas vallomással fogadja a vendégel: — Ügy mondja itt minden ki szétmegyünk öt-venháromban meg ötvenhat-ban Mi akkor nem voltunk még bent te-szi hozzá magyarázólag —A nagv egyedül gyunk Veronika fogja a — Hruscsov megígérte Ge- - amikor találkoztak AK1: CCnt — TnrL-ó- n L„ rX!rticf iuiv isméi szabad Berlin hogy tankjait várost fal mellől niszlerelnökhelyellest kommunisták partizánok-ként vezetője gondolkodása most területén hivatalokkal alapjait benne semmi sajtó többet Az István élsaz egyéb akarta hogy vidéki kolhoz hogy István Genedi csak így volt hajlandó találkozni vele — Ezt meg honnan — van róla Minden-kinek kiosztották nálunk Azt az írást egyenesen az ameri-kai követnek kell — Hol az az irás? — Az uramnál — S mi van benne? — Azt nem tudhatom Az uram töltötte ki akit a Gi-zenga hívei most egy ka-tolikus 18 szerzetesi New York-- Az ENSZ köz- - ki W hogy akaró teszik Kamara rádiót 17 kanadai ilyen miért pesti tudja? Irás-i- s küldeni én ivaj vumr t-- — ' v gyíilcse űírakezdte és Portugál Portugália tiltakozás-képpe- n részt a Földrengés pusztí-tott dalmát Spalato áldozata POSTÁKÜRT közösséget 4 Legyünk a hazafiság szószólói és meg gyermekeinket Kanada szo retetére 5 meg a kanadai politikát és vegyünk részt a politikai életben 6 Ra-gaszkodjunk a szigorú erkölcsi elvekhez és tanítsuk erre ifjúságot is 7 Legyünk szó-szólói Kanadának az ország halárain kívül 8 Ne hagyjunk támadási felülelet a kommu-nistáknak: oldjuk meg a faji vallási gazda-sági politikai nézeteltéréseket 9 Ahol a kommunista „vonal" megnyilatkozik ott lep-lezzük le és állításait cáfoljuk meg 10 Sehol ne hagyjunk a közösségekben a kommunista szervezkedésre 11 Legyünk hogy iskoláink a szabad demokrácia és a szabad vállalkozás szószólóivá váljanak 12 Kísérjük figyelemmel a világpolitika ese-ményeit 13 hibát támadási észlelünk ne késlekedjünk a választott képviselőhöz (községi tartományi országos) fordulni 14 írjunk az újságoknak televízió-nak ha hibát észlelünk Tiltakozzunk a fél-revezetések ferdítések ellen 15 Erősítsük Kanadái erkölcsileg politikailag gazdasági-la- g 16 Tanuljuk meg a politikát távlataiban mérlegelni 17 akarjunk eljárni azok ellen akik nem értenek egyel velünk és bíz-zuk a kommunistákra való vadászatot az RCMP-r-e A Kanadai Kereskedelmi Kamara szaba-dság- mozgalma régvári fontos lépés a kom-munizmus elleni kanadai küzdelemben hubíii ii Bnnrriimii'íiinBiuiLrifJiHin'minaMntatLírnuiiiHtiiitiuHi'intuKairainrrríiiiQSj yiM siiiejj1 A budapesti amerikai követségre fordulnak segítségért a kolhoztagok? Megvárom András bácsit öreg röstelkedés nélkül húz elő kabátja zsebéből egy összehajtott kérdőívet Azon-nal ráismerek A gödöllői Ag-ráregyet- em marxista tanszé-kének fiatal munkatársa állí-totta össze a kérdéseket így akart tájékozódni a paraszt-ság hangulatáról Volt itt a másik szövetkezetben három-- hónapos gazdasági munkán egy kiváló kolléga vele küld-tci- e A kolléga össze is szed-te az Iveket — de úgjlátszik néhány mégis elkallódolt Olvasom az első kérdést: Miért lépett be a szövetkezet be? — András bácsi válasza: Mert mindenki belépett — A második kérdés: Hogy élt az-előtt? — Hat holdon gazdál-kodtam két tehenem volt két lovam Házam is an András bácsi még vagy tíz kérdésre válaszolt röviden de az utolsó kérdésre teleírta a papír alját — Együtt csinálták Veroni-ka nénivel? — mutatok a vá-laszra" — Már hogy csináltuk vol lUflMUtfsansftSn í tn n cs ülésszakát Angola ügyét tár-gyal- ja nem vesz tár-gyaláson Spalato az Adria (jugosz-láviai) partvidéken körzetében A földrengésnek több halálos is van tanítsuk Ismerjük az lehetőséget azon- - Ha rádióknak Ne Az n Q&O na Nem tud írást Forgatom a kérdőívet át-tesz-em egyik kezemből a má-sikba Csak megkérdem — Es az amerikai követség-re kell küldeni? — Oda Mindenki azl mond-ja még Nagy sógor is — Mások is kitöltötték? — Sokan — S mind ezt válaszolták? — Ugyan! Titkosan töltötte ki mindenki csak az utolsó kérdésre írtunk egyforma vá-laszt mert abban már meg-égj eztiink Visszaadnám a kérdőív et de András bácsi nem veszi áh — Ha megkérhetnem az elv-társat hogy elküldje Megír-tam én a címet csak nem tu-dom hova kiildjem Ha eljut-tatná Nézem a külső lapot rajta a cím: Genedi Elnöknek BUDAPEST Amerikai Kövelség Hát persze hogy eljuttatom Már miért ne?"1
Object Description
Rating | |
Title | Magyar Elet, January 20, 1962 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1962-01-20 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Magyad2000145 |
Description
Title | 000018 |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | " a aasíi!aKdsaáSía8díSfíiMiiWÉisVjíiií M5rf-- '- i&~rz s&Aift4„WffCkAtóío':te '? i t Vj i j í „fettóuJa a i„u í ' ! j -- v & ii t#:í 'Uí!'ti'!jn i- - "Sé!MWgBm&£SB i t i ' ' i Pjjif„ J£ -- l -- _ _ i v f a - nir -- rf - — - - - --i - - - ~ _„ „ „ „„„„„j _"___"_"__M~__k - HUNGÁRIÁN LIFE - ' i"Y 'r A'ím sokaság aÍ5p-- V eA-- j """ hanem Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat eI MTaJT h F h IF y L f Hh BERZSENYI Vol 14 No 3 XIV évf 3 sz Torontó 1962 január'20 ' ' " — -- ' i i _ _ _ c~~t~t"~~i m n l _i j i l 1TTTTT ' ' m BüagsmiH& ses A semleges Szukarnó első csatája © Kennedy az alJanli vániközössegről A semlegesek hadba vonulnak is az állig felfegyverzett nagj hatalmak csitító beszédeket mondanak India után ' Indonézia hirdette meg szent háborúját a „gyarmatosítás" ellen és Amerika dzsakarfai követe hiába akarta átadni Szu-káménak Kennedy ajándékát a helikoptert Szukarnó azt üzente hogy most nem ér rá Szukarnó annyira feltüzelte __ magát a háborúra hogv tégül el is indított egy expedíciót Holland-Guine- a „felszabadítására" de a holland haditengc-ísze- t megakadályozta a partraszállást elsüli} eskette illet-- é 'megfutamította az indonéz inváiő hajóit Szukarnó Kissé ncvcJséges-s-e vált és most nyilv'i'i ki ikaria köszöiiilni a csorbát "Vérl Kcnncdv elnök sietve ki akaria békíteni a vetélke-dő feleket" Tuaz hogy Hol-landia tulajdonképpen nem is vetélkedik hanem megtámad Szélsőségek lalálkozása egy merényiéi Algírban ostromállapothoz közeledik a helyzet és egész Franciaország rendié veszély-ben van A nyugati lanok fi-gyelmei mégis elkerülte az algiri válság egvik sokatmon-dó cscnié'ive: Enrico Malit az olasz állami olailáisaság nagyhatalmú elnöke ellen me-rényletet akartak elkövetni Mellei Európa és az arab or-szágok közötti olaj-kapcsolat- ok egyik éoitője akire emiatt az'arahcllcnes francia soviniszták is ha-ragszanak de méginkább az olaívilág nagy nyugati üzleti hatalmai közös piac Európa egyesítésének müve újabb állomásához ér-kezett A Közös Piac országai megállapodtak mezőgazdasá-guk egyesítésében Európa mind nagyobb erőre kap s nem csoda ha az amerikai megbízásából az kommunista nagy antikommunista az antikom-nunist- a tanfolyamok rádióclőadá-iába- n a évvel tartott főnyi akarta csak 3(5000 a sportarénába vollak kell radikálisoknak —hangoztatja a szabadságot a baloldali ho& „a kommunista yeszéllyel kell törődni és nem a belső ál-veszélly-el" azt feleli hogy ez hamis tétel A belső Is igazi és ered ahol a Moszkvá-ban Nincs különbség a kél ve Is 1183 „hadifoglyot" akik a áprilisában által cserben-hagyott partraszállási kísér-let során Castro A foglyoknak való átcserélése még min-dl- g elképzelhető nyilat-kozatokat a az amerikai közvélemény megfeledkezett a ku-bai a többé-kc-Tésb- é lelkiismeretéről a folyamatnak megnyilatkozása a hogy a kubai emigrán-sokat széttelepítik hogy beolvadjanak a kubai emigránsok között to- - Is dolgoznak abadulásáért A kabai ták ez a kis elenyészik a diplomácia világában Nem csak Washington csi-t- ít hanem Moszkva Már a kínai ügyENSZ-vitájába- n fel-tűnt Moszkva tervében nagyobb hadszíntér mint amekkorának Kongóban változott a kép Csőmbe most együttműködik a központi kormánnyal s Giengál is együttmű ködésre kell birni A kommu-nisták által támogatott először megpróbált ellen-állni le akarta tartóztatni ellenfeleit (az ENSZ megbí-zottait is) testőrsége gyen-séne- k bizonyult és elvérzett Erre kijelentette hogy akkor mégis hajlandó visszamenni Leopoldvillebe miniszterelnökhelyetlesnek Most háziőrizetben tartják A tovább erősödik nagy ! történelem szakaszá ban Kennedy elnök is Euró-pában keresi a megoldást Kennedy az ame-rikai intézett beszéde a szokástól az Herbert Phllbrick FBI kilenc keresztül volt tagja amerikai pártnak je-lenleg egyik mozgalom vezető mun-katársa és ország különböző részeiben indított előadója Egyik legutóbbi között elmondotta hogy njolc ezelőtt Angelesben 15 közönség előtt most ugyanott húszezer tömeg hallani de fért be 4000-c- l kellett küldeni Valamennyien jó amerikaiak őket fasisztáknak reakciósoknak ne-vezni Phllbrick akarnak mást mint és függetlenséget biztosítani Amerikának Arra Philb-ric- k veszély nagyon veszély ugyanott Kubában ma rabságban tartanak múlt év aZiYamcrikaíak kezére kerül-tek traktorok-ra és Mrs Ro-osevelt nemrég újabb tervekről de ál-talában és rosszemlékű ügyet lerázta Ennek egyik újabb terv job-ban szerény keretek de ora hazájuk he különbség azon-ban is! hogy „lazsál" Algír látszik ezért hasonló Gizen-g- a és de Gizcnga súlvos elnöknek kongresszushoz elfér éven főnyi hiszen tételre külső: szély között és ahogy nő Moszkva merészsége úgy nő amerikai kommunis-ták merészsége A kommunistta Internacioná-lé 73 ország kommunista párt-jának egyik dönt a politikájáról Tágan brit-guian- ai kommu gyekben vannak ellenálló gerillaerők Havanában né-hány ezelőtt antikom-munlst- a röpcédulák Jártak kézről-kézr- c Castro nyilt kommunista vezet Kubában Ka-rácsonykor sarló-kalapács- os tőrös plakátok lepték cl Ha-an- át és „Boldog szocialista ünnepeket" kívántak Vatikán egyik szóvivője szerint Fidel Castro automa-tikusan kiközösítette magát a római katolikus egyházból Ennek a ténynek külön egy-házi határozatban való megál-lapítása Az Amerikai Államok Szer-tezet- e akciót tervez kubai kommunista rezsim el-len A latinamerikai országok egy már kapcsolatait a de a beavatko most a laoszi tárgyalásokon ez inkább feltűnik Mintha Moszkva akai-n- á a kínai kommunisták előretörését Kína viszont erőlteti az „im-perialisták" elleni háborút dicséri a Goára támadó Krish-n- a Mcnont és buzdítja a hol landok ellen induló Szukar- - Es a kis Albániában En-v- er Hodzsa ünnepli a harcias Kinát Iíruscsovról pedig azt mondja hogy „pacifista bur-zsoá" Hruscsovval valóban törté-nik valami Valamilyen testi vagy politikai baj-lódik és Moszkvában titokza-tos csend van zolja hanem inkább a kor-mány terveit körvonalazta E tervek közölt külön hangsúlyt kaptak a jóléti intézkedések ezért több kommentátor sze rint beszéd Is annyira a konerresszusnak szólt mint inkább választópolgárok-nak Maguk törvényhozók reagáltak egyöntetűen az el-nök beszédére és valószínű-nek látszik hogy a kormány sok tervéhez nem fog jóváha gyást kapni a kongresszustól Kennedy ellenzéke elsősorban a költekezést kifogásolja: Ho- - over ideiében az állami kiadások 46 billiót tettek' ki a háború alatt a kiadások 98 billióra szöktek de azután 40 billióra csökkentek most a ki-adás 90 billió lesz Kennedy minden cazdasá-- gi nehézséget nem az ország állapotát vá: I tart'" ha Aníerika közelediki IS ma aki az az többi Los előadási el nem — nem külső tett az Maguk az is irányít-ja párt sem ön-állóan Is nappal diktatúrát A közös csoportja nem nót nem nem is elnök nista vezető felesége Janel Rosenberg csikágói kommu-nista Vájjon ől külső vagy belső kommunistának számít-ják a baloldalon? kérdezi Philbrick Vájjon van-- e kü-lönbség a kubai a kongói vagy a laoszi kommunizmus között a szabad világ át nézve? Az FBI eltöl-tött kilenc „kommunista" év meggyőzte Philbricket hogy az amerikai kommunisták is Moszkvát szolgálják De arról is meggyőződött hogy Washington rosszul harcolt a el-len Roosevelt Truman sorra áldozata lett annak a tévhitnek hogy a Szovjet uniót tárgyalások útján le le-- ? - hírek szükségtelen a megszakí-totta betegséggel leküzdhetőnek szemüvegén kommunizmus zástól többen Idegenkednek és azt a szempontot Is figye-lembe veszik hogy Kuba fel-szabadítása esetén az ameri-kai dollársegély egy részét le kellene neki adni ijiiiHJtammMninauiwiitPiJil!haJmjMj!jjj' szolgálatában Európához és közös atlanti piacot teremt Ennek érdeké-ben az amerikai kormány máris akar nyújtani Európának Amerikának Európához va ló közeledése valóban sokat ígér és valóban szükséges De közeledés sokkal in-kább politikai kulturális világnézeti probléma mint vamkerdes Amíg csak vámkapcsolatot je-lent addig nem sokat jelent Nem is meglepő hogy ilyen formában több ellenvéleményt váltolt ki mint helyeslést Bush és Curtis szenátorok szerint a kormány még min-dig gazdasági rövidlátásban szenved A kanadai kormány „egyelőre" kitért az „atlanti vámunió" ötlete elől Az US News vezércikke pontokban sorolja fel hogy vám helyeit mi minden egyébről kellett volna tájékoztatni az ameri-kai törvényhozási A New York Times vezércikke szerint Jajkiáltás Az indonéz laoszi algíri kongói események az európai akció a washingtoni beszéd és a moszkvai csend lekötötte a világsajtó érdeklődését A lapok nem figyeltek fel rá hogy a kis Magyarországon is újból történt valami Egy'idős és beteg író Kodolányi János felemelte szavát és súlyos vádat olva-sott rá a nemzet zsarnoka-ira Kodolányi Borisz Paszternák bátorságával azl írta meg hogy a magyar népet „hivata losan" pusztítják Az' állam magzatgyilkosság- - gal foglalkozik mert5 riem 1956 OKTÓBERÉBEN AMERIKÁBAN VOLTAK AKIK FEGYVERT AKARTAK KÜLDENI BUDAPESTRE Magyarország szabad lehetne - állítja FBI volt munkatársa szélső-ségeseknek tevékenységéi — Eisenho-we- r 4merib elfelejti Kubát ttövid Moszkva amerikai támaszpontjáról - szabadságharcosokról s Castro-kormánny- al a a a vám-kedvezménye-ket a Magyarországról het győzni Valójában min-den tárgyalás vereséget ho-zott holott vannak lehetősé-gek még a győzelemre is a hi-degháborúban Példaként Ma-gyarország ügyét hozta fel rá-dióelőadásában Philbrick Eisenhover elnök ismétel-ten hangoztatta hogy a rab-népek felszabadítására törek szik de amikor a magyar fel kelés elérkezett kiderült hogy ez csak politikai szólam volt 1956 októberében amerikai üzletemberek egy csoportja anyagi segítigel ajánlott fel a magyar szabadságharc támo-gatására Vállalták hogy bazookákat tankelhárító fegyverekel és egjéb könnyű fegyverzetet juttatnak a magyar szabad-ságharcosoknak De az amerikai külügyminisz-térium elutasította a kezde-ményezést Ha Washington ekkor meg-engedi Magyarország ameri kai barátainak hogy elindít-sák a segítséget (minden költ-séget és munkát vállaltak!) akkor ma Magyarország sza bad — állítja Philbrick Magyarország még segítség hiányában is ellenállt Ha let-tek volna jó fegyverei akkor győzni Is tudott volna mert Hruscsov legkevésbé sem merte volna a háború foly-tatását vállalni Hruscsov jól tudta hogy a „Hidegháborút" egy-kettő- re elvesztené Ezt a kockázatot nem vállalta volna és Magyar-országot futni hagyja És ez a lehetőség nem múlt el Amerikának számolnia kell vele hogy Jugoszláviában vagy Lengyelországban vagy máshol a kommunista világ-ban a szabadságszerető embe-rek újból felkelnek a zsarnok-ság ellen Ha ekkor segítséget kapnak a szabad világtól ak kor megint Moszkva áll a kényszerítő alku előtt "11 --Ulm' UUMUUUIIJI'l'iii H'fJJJ'L-lBgl'- l t Amerikának ma több előrelá-tásra több bátorságra több kezdeményezésre és több tör-ténelmi ösztönre van szüksé-ge mint -- bármi kor és bár ezek a tulajdonságok nem voltak nyilvánvalóan távol az elnöki beszédből nem is voltak' nyil-vánvalóan jelen A toron-tói Glób'e and Mail ezt a cí-met á'dla bíráló cikkének: „Hogyan tartsuk fenn a buk tatókat?" Amerika és Európa találko-zása végső soron szükséges és jó Európában is örömmel fo-gadták1 Egy torontói nemze-tiségi 'sajtótalálkozón Pearson volt külügyminiszter Is helye-selte Kennedy elnök célkitű-zését és hangoztatta hogy Ka nadának is bele kell olvadnia az atlanti közösségbe Még azt is kifejtette — éppen a Kana-dai Magyarok Szövetsége el nökének kérdésére — hogy az amerikai tőke kanadai vállal kozásaitól sem idegenkedik tud 'elegendő lakásról gon-doskodni 1952-be- n 240000 újszülött volt Magyarországon 1961-be- n már csak 140000! Rákosi korának aljasságát a Brulyók és Marosánok meg rögzött butasága tetézi Moszk-va a történelem csalornalakói elé lökte Magyarországot szellemi vakságra és tisztáta-lan testi szembetegségre tra-chomá- ra ítélte De erről mélyen hallgatnak a világlapok A New York Ti-mes Haridlere'nem hallja meg Kodolányi János jajkiáltását minti ahogy' nem vette észre'a legiihfybUpapi pereket sem Magyarország most nincs mű-soron Vájjon műsorra akarj-ák- e tűzni még? Hol van Molotov? HHMbVi7 " W"m~ lKk A világpolitika legmegle-pőbb új híreit Molotov szolgál- - uuia jiniKi-su-v leguionni azirc- - lin-ellcn- es rohamai után Molo- - lovnak vissza kellett térnie Bécsből Moszkvába és minden-ki azt hitte hogy az egykori szovjet külügyminiszter poli-tikai csillaga végleg leáldo-zott Legutóbb azonban a szov-jet külügyminisztérium közöl-te hogy Molotov visszatér az osztrák fővárosba A hír annyit jelent hogy Molotovot még nem lehetett eltemetni A következő hír viszont azt jelzi Bécsből hogy Molotov egyelőre nem érkezett meg A világsajtó szovjet szakértői szerint a Kreml falai mögött újból nagy pozícióharc tombol jairimwi Ahogy szétmentek — S mlőrt'mcnnénekszét? házban va suttogőra hangját: csdinek ~ ' F!iirAn6rAI qv Jiiwr TI ! „„i „b mua imiyi szenvcuc-s - megaláztatás után a világ reménysége A Berlinben állomá-sozó amerikai erők parancs-noksága közölte vissza-vonja a ketté-szelő Lcopoldvillc A kongói kor-mány menesztette Gizenga mi- - támogatnak garázdálkodnak missziós-telepe- n megöllek ÜRERAII0NFREED0Í A Kanadai Kereskedelmi Kamara snti-kommunis- ta tájékoztatási programot dolgo-zott a kanadai gazdasági élet vezetőinek támogatásával A program neve „Operation Freedom" elindítója S Kirkpatrik (Mont-reál) a Kamara központi elnöke A nagyte-kintélyű szervezet sajtónyilatkoza-tában kijelentette az ország gazdasági helyzete a kanadai politikában veszélyesen terel hódítani fenyegető jelenségek a kommunisták erős szervezkedése valamint a kanadaiak közönyös és önállótlan politikai szükségessé a prog-ramot A Kanadai Kereskedelmi tag egyesületei az ország egész tájékoztató bizottságokat alakítanak tanul-mányi csoportokat szerveznek felvilágosító irodalmat kívánnak terjeszteni felhasznál-ják a sajtót és együttműködnek az iskolákkal munkahelyekkel templomokkal községekkel nyilvános gyűlé-sekéi rendeznek és díjakat alapítanak Az „Operation Freedom" pontba fog-lalta az egyének lennivalóit Kanadában: 1 Tájékozódni kell a kommunizmusról olvasni hallgatni megvitatni 2 Többet kell tanulni a szabadságról a szabad élet rendjéről és lehetőségeiről 3 Erősíteni kell a társadalom a templomot a községi "Genedi" és a Magyarországot sokszor járják keresztbe-kasu- l nyugati újságírók és amikor beszámolójuk valamelyik világlapban megjelenik: legtöbbször nincsen A magyar-országi se sokat árulhat' el a valóságból Ha viszont egy kis lélegzetet kap rövidke írásban is tudunk meg belőle mint tíz Handler-riportb- ól „Üj Irás"-ba- n a fiatalok tavaly megindított folyóiratában megjelent kolhoz-ripor- t is Petrovácz írása hátborzongató egyszerűséggel mutatja meg mekkora sötétségben ország ahol már a remény sem mint a remény utáni szomjúság A fiatal író azt felderíteni az egyik ban a tagok akarnak „szétmenni" és ml az igazság abból a mendemondából a parasztok aj amerikai kö-vetséghez „fordultak" panaszaikkal A különös ügy néhány fejezetét Petrovácz írásából idézzük Veronika néni az öreg falusi asszony — miért miért nem — ezzel a bizal-mas vallomással fogadja a vendégel: — Ügy mondja itt minden ki szétmegyünk öt-venháromban meg ötvenhat-ban Mi akkor nem voltunk még bent te-szi hozzá magyarázólag —A nagv egyedül gyunk Veronika fogja a — Hruscsov megígérte Ge- - amikor találkoztak AK1: CCnt — TnrL-ó- n L„ rX!rticf iuiv isméi szabad Berlin hogy tankjait várost fal mellől niszlerelnökhelyellest kommunisták partizánok-ként vezetője gondolkodása most területén hivatalokkal alapjait benne semmi sajtó többet Az István élsaz egyéb akarta hogy vidéki kolhoz hogy István Genedi csak így volt hajlandó találkozni vele — Ezt meg honnan — van róla Minden-kinek kiosztották nálunk Azt az írást egyenesen az ameri-kai követnek kell — Hol az az irás? — Az uramnál — S mi van benne? — Azt nem tudhatom Az uram töltötte ki akit a Gi-zenga hívei most egy ka-tolikus 18 szerzetesi New York-- Az ENSZ köz- - ki W hogy akaró teszik Kamara rádiót 17 kanadai ilyen miért pesti tudja? Irás-i- s küldeni én ivaj vumr t-- — ' v gyíilcse űírakezdte és Portugál Portugália tiltakozás-képpe- n részt a Földrengés pusztí-tott dalmát Spalato áldozata POSTÁKÜRT közösséget 4 Legyünk a hazafiság szószólói és meg gyermekeinket Kanada szo retetére 5 meg a kanadai politikát és vegyünk részt a politikai életben 6 Ra-gaszkodjunk a szigorú erkölcsi elvekhez és tanítsuk erre ifjúságot is 7 Legyünk szó-szólói Kanadának az ország halárain kívül 8 Ne hagyjunk támadási felülelet a kommu-nistáknak: oldjuk meg a faji vallási gazda-sági politikai nézeteltéréseket 9 Ahol a kommunista „vonal" megnyilatkozik ott lep-lezzük le és állításait cáfoljuk meg 10 Sehol ne hagyjunk a közösségekben a kommunista szervezkedésre 11 Legyünk hogy iskoláink a szabad demokrácia és a szabad vállalkozás szószólóivá váljanak 12 Kísérjük figyelemmel a világpolitika ese-ményeit 13 hibát támadási észlelünk ne késlekedjünk a választott képviselőhöz (községi tartományi országos) fordulni 14 írjunk az újságoknak televízió-nak ha hibát észlelünk Tiltakozzunk a fél-revezetések ferdítések ellen 15 Erősítsük Kanadái erkölcsileg politikailag gazdasági-la- g 16 Tanuljuk meg a politikát távlataiban mérlegelni 17 akarjunk eljárni azok ellen akik nem értenek egyel velünk és bíz-zuk a kommunistákra való vadászatot az RCMP-r-e A Kanadai Kereskedelmi Kamara szaba-dság- mozgalma régvári fontos lépés a kom-munizmus elleni kanadai küzdelemben hubíii ii Bnnrriimii'íiinBiuiLrifJiHin'minaMntatLírnuiiiHtiiitiuHi'intuKairainrrríiiiQSj yiM siiiejj1 A budapesti amerikai követségre fordulnak segítségért a kolhoztagok? Megvárom András bácsit öreg röstelkedés nélkül húz elő kabátja zsebéből egy összehajtott kérdőívet Azon-nal ráismerek A gödöllői Ag-ráregyet- em marxista tanszé-kének fiatal munkatársa állí-totta össze a kérdéseket így akart tájékozódni a paraszt-ság hangulatáról Volt itt a másik szövetkezetben három-- hónapos gazdasági munkán egy kiváló kolléga vele küld-tci- e A kolléga össze is szed-te az Iveket — de úgjlátszik néhány mégis elkallódolt Olvasom az első kérdést: Miért lépett be a szövetkezet be? — András bácsi válasza: Mert mindenki belépett — A második kérdés: Hogy élt az-előtt? — Hat holdon gazdál-kodtam két tehenem volt két lovam Házam is an András bácsi még vagy tíz kérdésre válaszolt röviden de az utolsó kérdésre teleírta a papír alját — Együtt csinálták Veroni-ka nénivel? — mutatok a vá-laszra" — Már hogy csináltuk vol lUflMUtfsansftSn í tn n cs ülésszakát Angola ügyét tár-gyal- ja nem vesz tár-gyaláson Spalato az Adria (jugosz-láviai) partvidéken körzetében A földrengésnek több halálos is van tanítsuk Ismerjük az lehetőséget azon- - Ha rádióknak Ne Az n Q&O na Nem tud írást Forgatom a kérdőívet át-tesz-em egyik kezemből a má-sikba Csak megkérdem — Es az amerikai követség-re kell küldeni? — Oda Mindenki azl mond-ja még Nagy sógor is — Mások is kitöltötték? — Sokan — S mind ezt válaszolták? — Ugyan! Titkosan töltötte ki mindenki csak az utolsó kérdésre írtunk egyforma vá-laszt mert abban már meg-égj eztiink Visszaadnám a kérdőív et de András bácsi nem veszi áh — Ha megkérhetnem az elv-társat hogy elküldje Megír-tam én a címet csak nem tu-dom hova kiildjem Ha eljut-tatná Nézem a külső lapot rajta a cím: Genedi Elnöknek BUDAPEST Amerikai Kövelség Hát persze hogy eljuttatom Már miért ne?"1 |
Tags
Comments
Post a Comment for 000018