Magyar Elet, February 07, 1970

              -- afisH
Ktm iclasig
hanem LHek
s uabad nip Itsz
tmia dolgokat
BERZSENY! MAGYAR ELET
Vol 23 No 6 XXIII cloivaxn 6 szám 1970 fcbnuu 7 szombat Ara: 20 ccnl
S— —"sp-s- - — BtahMZM
7970 első elnöki sajtókonferenciáján:
HflR
IirancU— PunipidMii találkozó
A Fulop szigetek fővarosában Manilában tizenötezer tüntető megrohan
la az elnöki palotát Számos halálos áldozatról érkeznek hírek Marcoi el-nök
szigorú ellenintézkedéseket ezetett be —- Franciaországban egyre több
az ónfeigyujto „ékt fáklyák" száma mely már tízre emelkedett — Egy Hong
Konglan bemutatott kínai híradófllm közeli képeket közölt a szivarozó (!)
Mao Ce-tungr- ól akit a kamera a pekingi Tlen A ti Mcn téren ábrázol amint
Kína 20 fennállásának Ünneplőit fofadja — Az oroszok üj támaszpontot
létesítettek az Antarktlszon mely a IlallMt mellett levő USA— újzélandi tá-maszponttól
mindössze 200 mérföldre esik — Kairóban ogy vallásos tüntető-csopo- rt
azzal fenvegetőzött hogy felgyújtja a szépművészeti főiskolát ha
nem tiltják be a mini-szoknyá- t! — Nixon az elkövetkező évre — mely Július
lén kezdődik — 200 milliárd dolláros költségvetést Javasol a múlt év 1978
milliárdjával szemben — Honduras és Hl Salvador újra harcban áll a határ
mentén — A ciprusi terroristák azt kérik Makarlos elnöktől hogy az Enosls-megva1oítáu- ért
(cgvesülés a eöiög állammal) dolgozzon máskülönben ma-gán
khegző osztagaik veszik át az uralmat a szigeten — Katonaság vert le
egy több halálos áldozatot követelő lázadást az Indiai Chandlragh-ba- n
INTnZKKIlrtSUK
AZ INFLÁCIÓ
LKKUZDttSllKU
Nlxon elnök 1970 első
sajtókonferenciáján ki
Jelentette hogy a pénz
hígulás ellen hozott
„pénzszűkítő" Intékc-dések- et
nemsokára fel
függeszthetik
Az ülnök úgy véli Iwgv az
inflációt mdv 1969 folva-nu- n
az IS megélhetést
költségeinek index-szám- át
a rekordnak számító 694
rn tolta fel meg tudja za-bolázni
A mesterségesen sédtdé-- u
tt péiuszftke természet-szerűen
fdsrófulja a pénz-kölcsönzés
kamatlábét és
ezd aat akarják az
elérni hogy a nem
szükséges kiadá-so- k
tol tartózkodjanak a
Halatok
TlGLAS LAJOSNU ILIIMÉ H C PANASZA:
Sau ik in ha a Mifvu 1 k-- t olvadói tudomást sze-reznének
a kovctkcAj eseteimül az SUS lovat olvasá-sa
során:
Mutt év december 11— január 9 koaött szervezett
amgyaromágl társasutazáson vettem részt I hónapos
fiammal együtt A Calgary I Z 1' scrvwőiroda bonyolí-totta
Ir tktuiskat A kisfiam gyermekjegye S45 az envém
SN5 vok Meg mindig nem tudom miért kellett külön
4S dollárt flartnem Maaen a gyermekem nem kapott
MM kUKm UVflberyet Ktn bébitartot Borzasztó kéme!
(rthtalis a nrrjctHk oldalon)
SST ? ttl
ii i uiiiki inti
' Ina ónnak
iö u i) a ugos
ei)"t vsapkodo
xusen aaios ieicl operá-ló
Hruscsov
nik aMuzr a
3'Mtgati világ
i'iUasági rend-s'ui- 'i
ebben az
ien K-met-nl kJ lene Nylkl
ui Hruscsov
hidan Minden
Onsok Leg-lób- b
Prófétája
I97tre a
kapitahsia vi--
!' v ivat ' ó talán meg 6 h cttrit- -
u h i '-
-it k„ 4 hzlitmirtrwi
nurk 'ulKiik a muaaumba utalastdá Kor--
hatlo Nvugati Kopuné gazdájsnat
illeté-kesek
föltétlenül
szocialhu
it a sstdáur kofmzozwulUsni
Eaael saembvn mit tapasztal a mm- -
sai KáesaaMun?
lapautalia hogv annak a burát nssmér ci ota KamdÉtot vásártu onragnal Kha-Rssáh- an
zeudv a táruk ideien még a vi-lág
cgvw hgnaguhb g(s4sufsexporiaioia
éartafdét ischa kerrsztttl
uzazieiiueN
A Mrista btványijiiÉgiiaá tartott GUM
áaués kiaiiaái álátuB
Ncfwett rupbpoiat szór--
muMsvw azt JtűfefrlnY nup a puNtikl
%~4á
tette
scfcsjl
A KANADAI HELYZET
TÁVOLRÓL SEM
KOZSAS!
A kanadai federális kor-mány
féUntézkedéMíkkel
iparkodik az ta-ftáci-ot
roef-állíta- ni
de Ottawa nem
Ígér enyhülést hanem to-vábbi
pénzügyi megazorftá-Mka- t
helyez kilátásba! Ka-nodáb- an
a dollár 1969-be- n
mintegy 5 centet romlott
eért az illetékesek: :
továbbra Is a „tlght
moncy" (pénzszűkítes) po
litikáját akarják követni
I továbbá
i az állami költségvetés bl-- l
zonyos tétcicit megnyirbál-íja- k
Wgül
az árak és berek eme-lésének
önkéntes elvét igye-keznek
népszerűsíteni ter-mészetesen
nem sok siker-rel
mert a szakszervezetek
ezt az elvet több ízben el-vetettek
KIKET SÚJT
A FH7IIIGULAS
LEGINKAUU?
A kanadai átlopmunkás
1969 folyamán kb 4—5 szá-zaté- k
béremelést kapott
iV ugyanakkor az alacsony
rVrezsnyev
ágait:
r
fizetésűek szakszervezeten
kívül álló milliói egyre In-kább
teret vesztenek az In-fláció
hétfejű sárkányával
való küzdelemben
Kanadában 1 millió 770
ezer nyugdíjas érzi a leg-jobban
a pénzhígulás kö-vetkezményeit
mert rögzí-tett
nyugdíjukat ma már
„nvögdíjnek" nevetik Egy
Harry Slmpson nevű nyug-díjas
a sajtónak tett nyilat-kozatában
kijelentette
hogy hat evvel ezelőtt vo-nult
nyugdíjba és azóta a
havi Illetményének vásárló-értéke
25 százalékkal csök-kent!
„Ezért — nyilatkozta
Slmpson — nemsokára ala-mizsnáért
kell MwbaéHnom
a népjóléti Mérvek küszö-bén"
ÉS A MUNKANÜL-KUL1SCG- ?
1969-be- n az országos
muntacrohivatal jelentése
szerint 383000 kanadai ma-radt
munka nélkül ami
megfelel majdnem 5 Mám-lé- k
é
a jelek szerint a tű végére
ez a szám meghaladja majd
a 6 száraiékot! (Egye tar-tománvokb- an
mkvt az at-lanti
partokon ez a szám
még magasabb: 72 szawi-le- k
Québec „dicseked-het"
67 uázalék mun ka-néi
küiijéiel mely az ottani
ailált belpolitikai vímoavo-ka- t
még jobban óstieku- -
Toronlóban ugrásiine
rAen megnőtt a munkanél-küliek
Máma: 25 Mázalék-ka- i
több személy kereste
fel 1970 első heteiben a
népjóléti szervek hivata-lait
Ils gyors megváltó se
Hruscsov beváltatlan ígérete
limuiitivK i í iu'vuj cuki iult Sóv ict
latrokat b vjosjk s?a1adcn
Ha pedíj: egeiu villamkoikt scretne
venni a átlag Natasa a Villamosítás 3 ik
Elsöprő Szovjet Lveben" akkor jonehanv
boltot kell végigjárnia addig anug „Edizsmo-vfes- "
telátmá nyara rátalál De nemcsak a
MáMyctWkmsk saánsitó villamAurtc áruld fé-nye
világit rá az akadoaá áruellátásra: az
ctclnuaictifiaiiiés terén üjra sorok áhWk
Hjáért s Kwaért Is nUtákéntM beve-atM-éi
a sorszám osztást! Mmdcz a Itruscsuv
IWM OdBti IIsMbWÍMMHs 1 VMsSMirwHHk Bis
IUWjbR HnvCIIsHulKl
NyIMta példa al pontosan mefiómMm hug
1971 ben egytriltsá (!) kilowatt áramút fog--
HsMa gsvWvü'CsH L CVWVsHlsVSMsrn bsssVOT e( trwK
ai9 usa PisF iasasB wt szrW Vsia-vsisV- v lnvsgtss gg enns%
Wlg"jassWVM vV% K gsssjszsssz#si gp sjs)sw9iltvpvsT
74#biWúr
A Jefeaí kTe4íté" jsHbeváet eKe az egy
ess) tczssseiéfc terén ts issegarilvanuN
Hruscsos utsMsztiktts kéuselaései sae--
rtat Mt979bcn a sauvjet zjiárimuakás végre
tétsiáiylja majd az amerWa imlagnaá
szer grorskezfl munkásait" a valóság azt
tj nogs- - az oroszok az Egyesült ANa- -
4j szzatekat érték d — és a Kreml Mcuhj--
ni mert a Tervbizottság a twsuM 7 saáaatc-ko- s
évi tsassrté niwekdés hetatakss értélét
jet Ipar biasnui
g4
HUNGÁRIÁN LIFE
HZ INFLÁCIÓ ELLEN magyar szemmel
MAGYAR
SOS
Térkcpliamisító oroszok
munkanélküliségnek
sem
rvt
gely egyelőre sehol a látha
táron!
TCRKIIPIIAMIS1TÚ
OROSZOK
Ha az amerikai jspjr m
telhte-ok- " (lcmmdfcidy
pok rciMUaereatn nem ké
fvitenén4c Iégifelvéete4t
a keleti bfcifek álUmamak
változó terenraUérol ak
kor a Sauvjetuntó térkép--
rajzolói jdentös térképha- -
misitással — szinte észre
vétlenül — HmegWtákH
wlna azt a fehAnö esetet
mely szovjet elő-készületnek
számít és
visszhangra lelt az egész
világon:
hogy az 1967
ben kiadott szovjet VI-LÁGATLASZ
számos
orosz várost vasútvo-nalat
— sőt ncha ha-tárvonalat
— 40 kilo-méterrel
távolabbra
heljezett mint az a va-lóságban
van! Például
a szibériai Uratsz vá-ros
helyit (300000 la-kos)
melynek körnjé-ké- n
az oroszok legna-gyobb
vízierőmüve
szik 45 kilométerrel
északabbra rajzolták
Nevel nvugat-oroszorsaá- gi
ftnlos vsmiti csomópontot
le kilométerrel „hetyvtték
át"
A szovjet kartográfusok
(parkolása nyilvánvaló: a
pekingi és a washingtoni
stratégiai tervek megzava-rását
célozza az országos
méretű „draoás":
az az ellenséges pilóta
aki a szovjet térképek
alapján mérné be az
„átrajzolt" városok és
erőmüvek pontos hc-(Foivt- atás
a 4-i- k oldalon)
Sikertelen elhantolási kísérlet
munkasxaniloas ain iuiuik a Stahano-Msta-k
tleniaio Iiviaf
A Jcvsrej IJbcrman kadasz által kea
dewn)eett gazdasági reiormukal csak fél-mtdzkedée-ilcl
merik végreltajtani a pari
hierarchia nacsamyikjai A hmisgrádl taar
ámg)dr sgaagatdja Kulagln nemrég f-nyus-an
fcgy jcHemeate a fussák belyaeuit!
A Mk eJlsssntondd renddé javaalat és
WréWt kévetltcctébeii a termelés uK kaeuua-wtHogr- a
emlékeztet ahol a tfett dkiáHjsi ssss-gt- :
Rajta!' — ugyanakkor egy másik fclrm- -
Vlagyimir Stitnjln az Arellendrzo Hízott-tá- g
e4n#k iduMeri! áráftKitssrtlatrút"
tartott nemrég előadást A saorjrt dulfoedi
megér tettél a mmsA küafltt rejlő Hmyigalüt
™ é 9Tg"lsW "eusWmssr Mul snswrgwSB BBmlsW%
kéazpenatikrol kiderül hugv egyik napról a
máikra jdttéhány lupeMel lnuebait er
üwsv éWiPPÜWfns VMaM VK glPPsw HB ssvíWsj
A iiiliidzii kumstaanisu dójogot élvezd
putgári kéftvctrnsbvn és kukspuzkidban
ÍM MáitenmcT ncáteatn szania d magát a
reJormra: sersirte a kozpusibság liberális
kezehW és cnaásáa" esetleg orván k9
etlczmasel et szülhet amdvci meg muat
K éNsiVsm' étnek nssndrst ukáz-gvart- o párt
éh amikét cmleczéWu: a gaamwagi re-hmw- uk
kweaztüMUili Mmnvm a pártgé-peac- t afuezeauk sdgacan csikorgá%
hw vazuhat
y sVbTMt f
háborús
Kiderült
fek
Lsért jsseart Msiufca a gazdái ági refor--
ltf a Hraacssei lé--
"tm+muMMMma
II "&s Albert
í $
Haaráa LMfUfe
LlliLL:muiunumfmtmt!
r 'im—nawann iiKimmiMMniiiii mma - „ i
C
Párizsban
BSSSSSSSSSSSBSKSBSSSSSSSSSSsl
fogalmak onnzekeverése értfk'mMvar gyárt&s réfi fegyver azok
kesében akik israssáitiral szembenézni vakmilyen oknál foe%-- a m--m
kivannak Aasiker tehát a társas hasaatasáask wnépi éttmVnAiC nép
ampétyeinefc Mkea de aem miadir akrahta sané4 hzdiaWiaw ast
igyeheaaek elhitetai vehlnk hosry ha kitartaak aatHiamnHtnista aMáspsn
tuak sscnVtt akkor eUéeswaitjttk mttnktól a orosz Uahsk árnyéliábaw
élö smagyar népet Mataaak Wtdiwk abban hoigy egy ájabb tfUMoslteal
kisértettd álhink soeasWn
Amennyiben az csyTkihitcszáinegyvenea évek vilaattisl statiattikái mm
ssjolgáhattak vohm elég bissnyHékoi a kétkwhHc stámáni égy ac lf3 ea
szabadságharc minden kétséget klsánK fcfblMayitoUa egéaz vHáir
ehkt hogy a magyar nép nem kommunista és tat idegen fegyverek ihat
rávroszakoK embertehH rendszert csupán azért téri maga felett mert eb-ben
a pillanatban más választása nincs Minden gmoi+k4ó magyar tisz-tában
van aszal is ágy odahaza mint i4ekit hogy mindazok a szociális
vívmányok és ipari teljesítmények melyeket a „rendszer" ma kirakatban
mutogat nem a rendszer júvoHábál hanem mint a magyar ép étaiakará-sána- k
teremtő erejének és szellemi kéiieAségrinek etnusstithatatlafl meg
nyilatkneásai jöttek létre még a rendszer kegyetlen knrIátosiMtnak ebe-aé- re
is Aki tehát azt hirnVti hogy a kommnnistA rendsser ellen nem szabad
saát emelni mivel a kemnwinfamas jólétbe emelta a magyar népet az éppen
obaa hamis nyomtw jár mintha azt mondaná hogy hiláMk keit legyünk
a gyermekeket gyilkoló orosz tankoknak mart néikiiMk fiatal magyar
sfiort-tehfUégein- k nem hozhattak volna dteséeeget szánrankra az el'imt4á-azo- n
A szociális és ipari fejlédé egy olyan evotucionuk eredményt
aHy az ehnák éviisedek lényegében rejlik s mely cvofeKiét feMartáttfttHt
semmiféle erőszakra épített remtsser nem lett volna képes meg a kom-munista
rendsser sem Nyilvánvaló ásottban ahogy azt a Magyaroruágtúl
nyugatra esá országok gasdafron lUusstráljAV hhgy amennyiben a magyar
népnek módjában tett vobta ezeket az ewloetótál ihizsadó évtizedeket sza-bad
és vawban aemokratikHs politikai éa jzaxiaoag! rtndstr aktt éheznie
erejénél ás tekeUégénél fvgvn nwgH fütQlemelkedne ma úgy sanciális
mint gazdasági vívmányok tekintetéiben a tMbi európai orssigokoti
Az emberi világ már régen tudományosan tngálla}(tfttta hogy a kom-munizmus
sem mint politikai sem mint gazdasági rendsser nem megfelelő
az Mobsrl asehVm Mabatl fejlódérének bizbultátra Akik tehát azzal tér
nek ma vissaa magyarországi társatatáMilkról hgy „ne besséljnk a
kommunizmus eben" azok vagy egyazeruen Áldozatai lettek a vendéglátó
kormány" propagandájának vagy ]xx)ig Msonyx saeméiyakre gynWroH
nyomás hatása amtt cselekednek Végil khetségez az is hegy Mtyagi ha-szon
ellenében váhahak est az ágynevezett „anzvelH" szerepet a hada-pro- ti
kommunista kormány amerikai illetve kanadai magyarság
ktieAtt
TudvahKá kot- - a Vadapaati Wrmány eat az esatendát piiletö pro
pagaada esstertdonek jetofce ki már jé elére A komnninlUk a magyar
feudálist a rendsser megaiapltdjdnak a romai katolikus Kgyhiz izntiánek
8aent István királyanknak fnnephVével igyekeanek homokot hinteni a vinV
minden tájára ssétmenektth magyanág szemébe hogy elvakulva ettél ne
csak dollárjainkat bocsássuk a kommunista célok rendetkezésére de leNcftn
ket la fia satheml enVnállásunkat imként fekdra megbofsássnk a kom
ZMtnuda rnbaaolgahajcsárok oasaes bánéit és veMk leparoUtva magyarrá
ttaattk" éket egész világ ekKL Hnnek a ravasz kommunbta esel fogásnak
két célja van Kgyik az hogy otthon némaságra ítélt magyar mitíiókat
akik rensénykedve csüngenek a hasaMtogaták minden szaván meggyoaaék
arról hogy a mai rundmiT maradandó jeheg4 kigokosabb ha mindenki
easredebm sen megodja magát és elfogadja jaéigofl atyuskájának a Min
dewaató pártot Másik célja pedig az hoee egy Hsttlegcs semkgeHs vagy-b- t
az orosz tankok védelmétől vaM ehuakadáz wetére MztasitM a ktlvitág
feté a mat hadai isti kormány hiteiét mint olyan kormányét mely ac
atraay kaséydton" járva az „emberiesség" mngbtn leg)klmaaBbti arra
hagy taváahra la Wboritatisnal urtdWsdjon a magyar nép teste Mba
fótbtt
SlmmWÍrw eVtfgtJT oWlol'elsjBsIffk (W1Jlt1)l WwIJjiTbFBÍoo evflf nffiraftljf tWCoWI HgWWoz
kért aéháay cisaysewás vaeaoráért ekáhVlják est a pártközpontban ki
agyait JtdavetltáT sserepet mely sserepaek egretlen fek ásta csak
hogy ha a %-Mzirté-aelem
azkahnat adna egy vallatásra csoborhH vtdlilii
koavetitar át a nmgyar nép szaksdságát Mag szeinsrábli azsakim mm ha
atyán JlaaUáiká és kersiMea magyafok is akadnak akik vasában Mpee
mennek ennek a propasraadának éa dhisaik aat hagy a kutyábát szaosnu
lett s az ardágbél aagyal
A háa MjaisAaak otrasaba fahnat ajiadátiailiik a gorogéa s iszsai
okozták vesztüket Jámbor és jóhlmwmd maeyafok megtévesztésére Szent
Istvánt és testvéri szeretetet lanepelnek ma a kasamaalntik Km ac ajféte
JfgssVgtsfVM IMVfT CUVsMMWWaa MIR% Jl WljWaVIII S&TW$fWtK HQi AtttlflQgeM áw
rejtett ajándékok máris eMteadték a Ismhiizté inaakát a laaliaifrtiltn éM
magyarok Mstdtt fvezredrk alatt mintha semmit sem tanuk vein ac
heriség fsak ki kel kdini a horgot s akad valaki mindig aki bekaéd
Az angolok cs az európai hizlonsá
Ac jsí-sa)- et diplomá-cia
küad egy zizlzonlzji a
teszi bugy zsnuactköri ér-tukee- kt
Buiehláiáro bír-aaaa- a
zá at európai álla-mok
kormányait ametvek
— hvi mésav lesen — muozk-va- l
fvédnokseg alatt új
nwgMmpudáslMm garan-tárná-i
a (denkori status
azso nBataaásJst wt a
lő§rcn aláirt garanciát
neveznék seovjet seébase- -
tm l JfTrH ssFTV]9n99
Mcza kdtsdzant hogy e
crdfczits£sek
aat a
céH saosgáljéi hogy a
t a- -
m
határaikat amdvekvt ma a
Vaslihjgonv- - jclol
szovjet Javaslatot egy
elére csak az európai álla-mok
fete támogatja bele-értve
a Motjet --érdek körbe
vont csatlósokat H Viszont
Anglia kezdettől fogva bi-zalmatlanul
kezelte nem-csak
a javaslat ot de azt a
szándékot Is hogy egy II) cn
értekezleten Moszkva ve-zéri
szerepkört" alakíthas-son
ki magának
Az angliai kommunista
fxrt most ujabb akcióba
k 7tt hogv a angut kor-man-rt
eddigi iswujatarláoá-sta- k
mespráitozlatáiára bír-i-a
Aaaal duljdk VfcWi
gnaWáalzssnTyan # ▼▼zamga
rnnsctssk áilzeisj-jutj- dt n léu oi Ürjdt tsazat
I b Stt
m
A
az
az
az
az
é az
az
az
az
9C
S
fríA
A
B?
tr
O
14
I
i
Hsnwdzében ágy nyfmtVn-xot- t
begy ewrépoí bin--
9Vfl CfMíamWC WkíWhwIsf
addig amég nem iwidealk
a problémákat a „két Mé
mciurszág" kaU
Az angol kumiány e vá-dak
cJknérv sem hutawdd
igAvKkv változutm eddigi
álláspont tan Annak cHeno-r- e
sem hogy Moszkva ma
mór heleegyenve abba ss
hogy az l'SA ea Kanada ts
kepvbe4tctbc!#e magát egy
Hven összeurópai értekez-leten
A Saonjvt ezt ac ea
gcdwényt vlsamst süryo%
cfvHMt WHI zrgfVzzafWIWI
tea