Kanadai Magyarsag, September 12, 1964

              iu
fó fi
i- - itfS' ¥
4 oldal —
! ESZTERGOM
A VÁR KÖRNYÉKÉRŐL le
lehet olvasni Esztergom törté-netét
— Nézze azt a vörhe-nyes
szinte összefüggő vona-lat
— mutat a vár oldalán ki-bontott
falakra az esztergomi
múzeumigazgató — Az a ró-maiak
várának alapja Ami
alatta van az a szürke és
rendetlen réteg a kelták vá-rának
omladéka Az őskor-ban
is megélt itt az ember az
erdők teli voltak vaddal a
Duna hallal És Esztergom
hegye alatt melegvizű forrás
fakad embemek-allatna- k té-li
italául A legrégibb időktől
máig lakóhely ezt a leletek
bizonyítják Esztergom felett
az erdős mocsaras síkságon
szélesen hömpölygött a Duna
de itt a kanyarulatnál beszű-kül
átkelőhelyre alkalmas
Erre keltek át északról délre
keletről nyugatra a hódítók
nyomukban kialakult a ke-reskedők
útvonala A II szá-zad
végén tíz évig Marcus
Aurelius itt védte Pannónia
határát a Dunát a limeszt
kvádok svédek markoman-rio- k
ellen Első napló-könyv- e
vegén olvashatjuk: „írtam a
quádok földjén a Garam tor-kolatánál
"
Századokig laklak itt Attila
hunjai utánuk avarok szlá-vok
és germánok mire Árpád
megérkezett De előbb bel
jebb a dombok mögött Szé-kesfehérvárnál
vert tábort
Hanem Géza fejedelem már
úgy tapasztalta jobban védhe
ti új birodalmát a Duna ka-nyarulatában
Ide költözött az
udvarával a nagy szikla alá
Első palotájának az alapjait
már megtalálták ott született
Szent István a sziklára előbb
templomot építettek az Ist-vánt
megkeresztelő prágai
Adalbertről nevezett bazilikát
A KOPÁR VASTAG FA
LAK közt mindenféle csodá-latosan
faragott kövek a régi
pompa törmeléke
Megható milyen kicsi az
egész vár A királyok lakó-tornya
négyemeletes és min-den
szinten kétszobás volt
előbb utólag bővítették ki a
duplájára Itt szorongott a fé-nyes
nép meg körülötte a
hozzásimuló kisded termek-ben
és folyosókon Ez volt az
ország első kővára) de milyen
gyönyörűen kockára faragott
kövekből rakták! Tökéletesen
illeszkednek egymáshoz alig
Ciprusi pálmák
Békés időben aligha találna
az utas eszményibb üdülőhe-lyet
mint Ciprus szigete a
ÍFóldközi-lenge- r keleti meden-xéjébe- n
Csodálatos a táj a
festői partvidék mögött he-Jgye- k
és síkságok váltják egy-'má- st
pálmaerdők sztyeppék
délszaki ligetek és búzaföldek
'sorakoznak egymás mellett a
dombok szelíd lankáin nagy-üzemű
szőlő terein s a vad-'regény- es
sziklák tövében na-Tancsült'etvén- yek
meg citrom-fák
gazdag termése ingerli a
látogatót Az utak mentén
jfügebokrok sűrű cserjéi hú-zódnak
s a kertekben futó-rózs- a
vörös liliom és oleán-de- r
pompázik az év minden
szakában A természet ritka
szerencsecsillaga ragyogh-atott
itt ezer vagy kétezer ta-'Já- n
annál is több évvel ez-előtt
görög szépérzék kellett
hozzá meg a mitológiai iste-nek
különös kegyelme hogy
megalkossa itt ezt a csodála-tos
Kánaánt
A sziget területe nem olyan
nagy hogy át ne tekinthetné
a látogató (csak valamivel na-gyobb
mint Bács-Kisku- n
megye pontosan: 9251 négy-zetkilométer)
de nem is olyan
kicsi hogy gyorsan felfedje
minden titkát kul--
ÍUL ajallan ujimicLiia uulaauii
itt az ember lépten-nyomo- n
őskori emlékek mellett régi
görög templomok romjai val-lanak
a múltról bizánci és tö-rök
stílus keveredik a keresz-teshadjáratok
idejének góti-kájával
s a frank uralom
éppúgy hátrahagyta névje-gyét
a szigeten mint a Ve-lencei
Köztársaság a maga
pompáját a XV századból
Kány nagy kultúra gyülem-lett
itt fel egymás mellett és
egymás fellett a templomok
van közöttük ragasztó mal-ter
Kik építették ezt?
— Magyarok és messzi föld-ről
Flandriából Görögország-ból
Franciaországból Olasz
országból jött mesterek Hogy
kerültek ide? Például a ki-rálynékkal
Géza fejedelem
felesége Sarolta és István ki-rály
felesége Gizella germán
fejedelmi lányok voltak Béla
első feleségét Görögországból
hozta a császár rokona volt
A második felesége VII Lajos
francia király lánya Margit
Mikor Béla hivatalosan meg-kérte
Margitot mellékelt egy
jegyzéket a vagyonáról mely
fennmaradt Ezzel bizonyítot-ta
hogy az angol királyon ki-v- ül
nincs nála gazdagabb
uralkodó Meg is kapta Mar-gitot
és vele papokat tudóso-kat
mesterembereket dámá-ka- t
francia igényi divatot
Nem utolsósorban ragyogó
összeköttetést Ezen a révén
Imre fiának spanyol király
lányt Aragóniái Konstanciát
szerezte meg feleségül Ezzel
a hölggyel is egész had jött
a lovagok közt Simon és Mi-ká- el
a hölgyek közt szép Me-linda
— a Bánk bán-bó- l is-merősök
DE NEM VOLT MÉG VÉGE
a népvándorlásnak egyszer
csak elözönlötték mindent a
tatárok Esztergom falai mö
gött kő kövön nem maradt a
krónikaíró szemtanú Roge--
rius mester szerint tizenkét-ezer
emberből ha tizenöt élte
túl a förtelmes pusztítást
Utoljára négyszáz dáma dísz-be
öltözött s úgy várta a ve-zér
kegyelmét csináljon ve-lük
akármit csak az életüket
hagyja De a vezér megdühö-dött
mert az urak kincseiket
elásták lovaikat leszúrták dí-szes
ruháikat és szőnyegeiket
elégették — elpusztították a
zsákmányolni valót A dámá- -
kat kifosztották fejüket le-vágták
Vér folyt a Duná-ban"
Mily különös a tatárok oly
hirtelen ahogy jöttek egy-szercs- ak
elmentek Valahol
borzasztó messze Ázsiában
meghalt a vezérük rohantak
a jövőt szimatolni Teljesen
hiába céltalanul pusztították
el két esztendő alatt Magyar-országot
Csak három várat
nem tudtak bevenni: Székes
fehérvárat mely széles mo- -
csárlengerben állott Pannon--
alatl
Évezredek
ban kolostorokban mecse-tekben
és az ősi városfalak
között hány stílus-keveré- k ol-vadt
ilf össze az évszázadok
és ezredek folyamán! Van
aki Ciprus kultúráját és la-kosságát
egy mozaik-képhe- z
hasonlítja amelyben két szín
az uralkodó elem de ezer és
ezer különböző kövecskéböl
tevődik össze
A két uralkodó elem: a gö-rög
és a török Békés időben
jól megfértek egymás mellett
a múltban soha nem volt
nemzetiségi vagy faji ellentét
a két különböző vérmérsékle-tű
nép között Még a XVII
és a XVIII században vagy
is a török világban sem ami-kor
a szultán elfoglalta Cip-rust
Velencétől (pontosan
1571-ben- ) és biztonság oká-ból
áttelepített néhány ezer
alattvalót a szigetre Évszá-zadokra
rendezkedett be nyil-vánvaló
hogy gondoskodott
rendfenntartókról és megbíz-ható
hivatalnokokról A két
nép nem ellenségeskedett de
nem is keveredett A törökök
agyagkunyhókat építettek a
gótikus székesegyházak és
velencei paloták ' tövébe hit-életüket
kielégítette néhány
mecset de nem iparkodtak
betörni a bennszülött lakos-ság
kultúrájába A görögök a
több száz éves török uralom
idején is élhették a maguk
kialakult életét A két vallás
is türelmet gyakorolt egymás
iránt itt nem dúlt valláshá
ború a görögkeleti érsek
megtarthatta hagyományos
jogát hogy a nép választja és
nem felülről nevezik ki Ezt
a vallási kiváltságot a sziget
szülöttéig Szent Barnabásig
vezetik vissza a ciprusiak
aki Pál apostol követője volt
és itt halt mártirhalált
halmát mely kőfallal nagy-szerűe- n
meg volt erősítve —
és Esztergom legbelsejét mit
a spanyol Simon bán elszánt
nyilasaival megvédett
Ebből azt a tanulságot von-ták
le hogy erős magas vá-rat
kell építeni a hegyekre
elsősorban a Dunánál Akkor
épült a visegrádi fellegvár és
II Endre új palotája Budán
VILÁGHÍRŰ PIAC volt itt
Velencéből Orosz-- Német- -
Franciaországból jöttek a ke-reskedők
A 14 század közepén Te-leg- di
Csanád érsek úgy rend-behozta
kiépítette a- - várat
hogy ahhoz száz évig hozzá
se kellett nyúlni minden
igényt s minden harcot ki-bírt
V László ide záratta be
Vitéz Jánost a Hunyadi-pár- t
vezérét mikor Mátyásból ki-rály
lett Vitéz Jánosból pedig
esztergomi érsek A rengeteg
gyönyörű faragott márvány-töredék
bizonyítja hogy ez
volt a vár legszebb kora Vi-téz
János fényes udvart tar-tott
humanista művészek és
tudósok vitték nála a hangot
Mátyás király sokszor átjött
Visegrádról hozzá együtt
gyűjtötték és íratták a híres
kódexeket
Bakócz Tamás érsek aki a
pápajelöltségig emelkedett
oly gazdag volt hogy Ulászló
királytól 4000 aranyért meg
vette az egész Esztergomot
mindenestül Mikor meghalt
fiO000 aranyat hagyott II La-josra
azzal hogy a Frigyes
császárnak elzálogosított vára
kat ezen az áron váltsa visz-sz- a
A BAKÖCZ-KÁPOLN- A az
egyetlen majdnem tökélete-sen
ép emlékünk a gazdag
várból Ezt még a török is
megbecsülte olyan kápráza-tos
Szerencsére a rnúlt szá-zad
új bazilikaépítői kiemel-ték
a régi lebontott temp-lomból
sok ezer számozott
darabra szedték szét és majd-nem
pontosan visszaállították
a dóm egyik oldalfulkéjében
Száznegyven évig török
végvár volt Esztergom Köz-ben
1594-be- n iszonyú rombo-lás
árán felszabadították —
Alig van Magyarországnak
még egy városa ahol a törté-nelmi
levegő olyan sűrű tö-mény
lenne mint Sárospata-kon
Nagyon is érthető ez hi-szen
Patak már az Árpádok
alatt királyif majd királynői
város várát IV Béla emel-tette
itt született Árpádházi
Erzsébet A későbbi időből a
templomban megmaradt —
most a várkápolnában van —
Pálóczy Antal síremléke aki
gondos ember lévén előre ki- -
raragiaita a uauumas noiam
Wass Albert:
(Negyvennyolcadik folytatás)
vn
A TUDÖS
A königsbergi tudományegyetem lépcső-házában
tizenkettőt ütött az óra Habicht
professzor néhány rövid szabatos mon-- "i befedezte előadását megbiccentette
fejét a hallgatók felé és sietős léptekkel
hagyta el a kémiai tantermet A dübörgés
melyet százegynéhány helyéről felpattanó
fiatalember lábának katonás dobbantása
okozott már csak az ajtóban érte utói Az-tán
kint volt a folyosón
A folyosó üres volt még de a teremből
kihallatszott a beszéd zsivaja és valahol
kicsapódott egy ajtó A professzor a szo-kottnál
gyorsabban igyekezett lefelé a szé-les
kőlépcsőkön Ez az idegesség tegnap
óta volt benne és nem tudott lenni ellene
semmit A nagy találmány tizenkét év fá-radságos
munkájának eredménye sike-rült
Legalábbis tegnap éjjel a laborató-riumban
úgy látszott Ma délután még le
kell vezetni a kontroli-kísérletek- et és ak-kor
tiszta lesz a kép De valahogy még
mindig nem hitt benne A kétség ott ült
a tarkóján és rágta Lehetséges lenne iga-zán?
Hogy tizenkét év makacs munkája el-érkezett
volna a megálmodott eredmény-hez?
Nem mert hinni benne Olyan való-színűtlen
volt még mindig Ilyen hosszú és
néha már egészen kilátástalannak tetsző
kísérletezés után Hogy csak így egyszerre!
Megvalósulna mégis a nagy álom amit
nagyképzettségű szaktársak annyiszor mo-solyogtak
le gúnyosan és elérhetetlen utó-piának
neveztek? Forrongó örömet és re-megtető
félelmet érzett egyszerre az ide-geiben
és arra gondolt: már csak ott len-nék
a laboratóriumban! Csak már tudnék
biztosat!
A lépcső aljában a portás tisztelettudóan
emelte meg a sapkáját és kinyitotta előtte
a kapui „Jó étvágyat professzor úr!"
mondta mély borízű hangján mint tizenkét
esztendő óta mindig és a professzor gé-piesen
válaszolt a megszokott szavakkal:
„Köszönöm Müller viszont"
Kint szemébe kacagott a május A zöld
gyepkockákban tarkán ragyogtak a virágok
s a hársfák frissen bomlott leveleivel köny-nyűkez- ű
lengyos tavaszi szél játszott Ri-gók
flótáztak az orgonabokrok között s a
napfény mint egy meleg aranyzuhatag
ömlött alá a felhőtlen kék égből „Az idén
még nem is voltam kint az erdőkben" ju-tott
hirtelen az eszébe amikor a hársfákat
meglátta „nagyon lefoglalt a munkám Nem
jó Kezdek ideges lenni Vasárnap feltét-lenül
kimegyek megjárom magam a bük-kösben
Szép lehet ott most Ma délután
úgyis kiderül Ma délután !"
Kalap nélkül ment az utcán s a szél meg-borzol- ta
ritkuló sárgás hajszálait „Nem
nézett se jobbra se balra: azt a néhány
lépéstf amit a lakásáig meg kellett tennie
akár csukott szemmel is megtehette vol-na
Az úttesten egy szakasz katona haladt
át döngő léptekkel de csak úgy félig vet-te
tudomásul őket mint minden egyebet
ami a háborúhoz tartozott Nem ért rá
gondolkozni fölötte Ott volt a nagy feladat
amit tizenkét évvel ezelőtt maga elé tű-zött
és ez minden idegszálát lekötötte És
ma délután nu délután talán már ki-mondhatja
odavighatja a gúnyosan mo- -
akkor esett el a csatában Ba-lassa
Bálint — utána Pálffy
Miklós várkapitány vala-mennyire
helyfeszedette de
1605-be- n új pusztítással me-gint
elfoglalták a törökök
ök elhordták a sok törmelé-ket
félkörösen építették kö-rül
a második emelet szint-jéig
Ami bent beomlott azt
betömték földdel amit hasz-nálni
lehetett azt katonai
igények szerint megigazítot-ták
Fent a lehordott széles
tetőre őrtornyokat -- építettek
lent a betemetett romok fö-lött
börtönt
Esztergom a Duna-kanya- r
koronája Nemcsak a vára ér-dekes
az óriási dóm óriási
kincstárral a Keresztény Mú-zeum
páratlan gyűjteménye
is itt van Mire felépül a le-rombolt
híd Párkány felé
Esztergom lesz az idegenfor
galom első megállója M V
PATAKI EMLÉKEK
rajta saját képmását de soha
nem került a síremlék alá
mert ottmaradt sokakkal
együtt a mohácsi csatamezőn
De hiábavaló dolog is lenne
itt hozzákezdeni Patak törté-netének
előadásához hiszen
a látogató amint végighalad
a városon lépten-nyomo- n
múltunk emlékeibe ütközik:
itt ebben a földszintes ház-ban
a füozófia tanárának
hajlékában lakott Erdélyi Já-nos
ebben a másikban 1847- -
ben Petőfi szállt meg a har- -
1
solygő kollégák elé: nem álom volt hanem
valóság!
A lakásajtó előtt egy ideig keresgélt a
zsebeibe de a kulcs megint nem volt se-hol
Végül is szégyenkezve becsöngetett
A felesége nyitott ajtót Adele Ez a ma-gas
energikus szőke asszony akivel abban
az évben lépett házasságra éppen amikor
először 'érezte meg a nagy titkot a vegyi-képlete- k
tíonyolult hálózata mögött „Nem
találom a kulcsomat" mondta bűntudato-san
és egy futó csókot adott az asszony
hűvös arcára „igazán azt hiszem az lenne
a legjobb ha egy madzaggal kötnéd a nya-kamba!"
Az asszony el se mosolyodolt
„Két úr van itt" mondta és a hangja na-gyon
komoly volt „bent várnak rád Ber-linből
jöttek a hadügyminisztériumtól"
„Berlinből?" kérdezte csodálkozva a pro-fesszor
„A katonaságtól? Mi dolgom van
nekem a katonasággal? Még hozzá ebéd-időben!"
Az asszony felelet helyett kinyi-totta
a dolgozószoba ajtaját Két fekete
pártegyenruhába öltözött úr emelkedett
föl a karosszékekből A professzor egy pil-lanatra
megtorpant a küszöbön Mintha va-lami
furcsa rossz előérzet szele legyintet-te
volna meg De csak egy pillanatig tar-lóit
Aztán belépett és üdvözölte az isme-retlen
urakat
„A találmány miatt jöttünk" kezdte el az
idösebbik minden bevezetés nélkül amikor
újra helyet foglaltak „hallotluki hogy pro-fesszor
úrnak valami új felfedezése van"
Habicht professzor elvörösödött zavarában
„De uraim" hebegte szinte elérzékenyülve
az örömtől „nem is értem honnan tudhat-ták
meg ilyen hamar tulajdonképpen
még nem is biztos még hátra vannak a
kontroli-kísérlete- k még honnan tud-ják
mégis az urak ?"A kél feketeruhás
elmosolyodott Kissé lenéző volt a moso-lyuk
és dölyfös de ezt a professzor nem is
vette észre izgalmában „Mi mindenről tu-dunk
Már régen figyelemmel kísérjük a
professzor űr kísérleteit Szóval pozitív
eredmény még nincs?" „Na nem azt nem
mondhatom hogy nincs" tiltakozott Ha-bicht
professzor „a látszat szerint minden
azt igazolja hogy számításaim helyesek
voltak Azonban amíg nem vagyok egészen
biztos benne " „És mikor tud biztosat
mondani?" szólt közbe újra az idösebbik
„Holnap Esetleg már ma este Ugyanis
ma délután a kontroli-kísérlete- k " Most
a fiatalabbik szakította félbe Előrehajolt a
széken és a hangja metsző volt éles kato-nás
„Szeretném a véleményét hallani arra-vonatkozól- ag
hogy a haditechnika szem-pontjából
milyen jelentőséget lehet tulaj-donítani
ennek a felfedezésnek?" A pro-fesszor
csodálkozva nézett rá „Haditechni-ka
? Hogy értsem ezt?" „Háborúban ál-lunk
professzor úr" felelte a feketeegyen-ruhás
kicsit rendreutasítóan „tehát min-den
felfedezést elsősorban ebből a szem-pontból
bírálunk el Ez csak természetes
nem?" „Lehet igen ez lehet erre
még nem is gondoltam " Habicht pro-fesszor
arca egyszerre nagyon gondtelt'lett
szinte öreg Sovány madárfeje előrecsün-gött
a vékony nyakon és a szeme "mereven
nézett egy foltot a szőnyegen Az idösebbik
egyenruhás elnevette magát „Nem tesz "az
semmit" mondta vidáman és a térdére
#:
1364 saept 12 '(37) KANADAI MAGYARSÁG
madik épület a fiatal Kos-suthot
mondhatta lakójának
Innen a: vártemplomból ra-gadta
el egy baljóslatú napon
Balassa Bálint Dobó Kriszti-nát
itt fogadja Bocskay a
török szultán követeit Avár-na- k
ebben a szárnyában élt
ott kertészkedett naponta a
szigorú Lórántffy Zsuzsanna
aki hozományul vitte Patakot
a Rákócziaknak Ebben a szo-bában
szövögették az asztal-ra
könyökölve összeesküvé-sük
szálait Wesselényiék Itt
nevelkedik a kis Rákóczi Fe-renc
ide tér mindig vissza
ebben a teremben ülésezett
1708-ba- n az országgyűlés
A magyar művelődésnek
micsoda kohója izzott itt
századokon keresztül s Patak
milyen készségesen fogadta
be a leghaladóbb kulturális
áramlatokat A templom ép
pen most előbukkanó gót
csúcsivei a Perényi-csalá- d
reneszánsz-építkezéseine- k cso-dás
emlékei Coméniusnak itt--
tartózkodása alatt írt ragyogó
tankönyvei Simándi profesz-szo- r
fizikai kísérletező eszkö-zei
Kazinczy levelei Móricz
Zsigmond diákkorának emlé-kei
épp úgy erről vallanak
mint a kollégium nagy
könyvtárterme mely Pollack
Mihály terve szerint épült és
könyvanyagát még Erdélyi
János állította rendbe Mint a
fák évgyűrűiből úgy olvas-ható
ki Patak emlékeiből a
magyar művelődés egész me-nete
Sűrű tömény a történe
lem levegője Patakon
De csak a múlt ilyen fényes
Patak ma inkább egy régeb
ben nevezetes szerepet játszó
ám lassanként háttérbe szo-ruló
emberhez hasonló aki
ritka kincsek birtokában van
múltja drága emlékeit melen
geti üe runaja kopottas s
inge ujját szemérmesen hú-zogatja
vissza a kabátujjba
mert kézelői kissé foszladoz
nak A vár előtti nagy kert
pázsitja perzselt az utakon
szemetet kerget a szél a vá-rosban
a magyar paraszt-barokk
nevezetes emlékei kö-zül
nem egy düledezik A csa-tornázás
nagyonis elmaradott
az idevetődött idegen poros
utakon halad végig a két
vendéglő színvonala is bizony
elég kívánnivalót hagy maga
után A vár termei bútor--
viselet- - szőttes- - cserépedény-kiállításai
ugyan valóságos is-kolái
lehetnének a magyar if
júságnak — az iskolán kívüli
népművelés a könyvtár azon-ban
albérletben tengődik és
a régi gimnázium sem tölti
be valóban országra szóló hi-vatását
Minderről a patakiak
csendesen tartózkodással
szégyenlősen beszélnek
Patak elvesztette városi
rangját De vajon melyik vá
ros igazán város ha nem Pa-tak?
Palakot nem emeli fel
kultúrája a magyar városok
sorába? Több lakosa van
mint Balassagyarmatnak vagy
Kőszegnek több középiskolai
tanterme mint Szentesnek
vagy Gyöngyösnek a tanulók
százalékaránya magasabb
mint bárhol az országban
csapott „megszoktuk hogy a tudósok álta-lában
a felhők közölt járnak A gyakorlati
lehetőségeket majd kivizsgáljuk magunk a
hadügyminisztérium laboratóriumaiban
Szóval megkapjuk az adatokat igen? Nagy-szerű
Akkor most nem is zavarjuk to-vább"
Búcsúzáskor a fiatalabbik még oda-fordult
hozzá és éles katonás hangon
mondta: „Természetesen figyelmeztetem
professzor urat hogy hazafias kötelessége
felfedezését mindaddig titokban tartani
amíg a legfelsőbb hadvezetőség szakértői
a nyilvánosságra hozatalt nem engedélyez-ték!"
Aztán elmentek és Herbert Habicht
professzor sokáig állt még megdöbbenve
az előszobában és az ajtóra meredt amely
becsukódott a minisztérium emberei mö-gött
Mikor Adele kijött a konyhából még
olt találta „Érdekli őket a találmányod"
mondta és a hangja büszkén csengett „a
végén még híres ember leszel Herbert!"
A professzor ránézett és lassan kivörösö-dött
az arca „Hallatlan!" mondta indula-tosan
Még nem is biztos hogy sikerült és
máris azt akarják tudni hogy lehet-- e em-bert
ölni vele! Hallatlan! Mintha ez lenne
a világon a legfontosabb!" Az asszony szem-öldökei
felszaladtak a homlokára Tekintete
rendreutasító volt és szigorú „Ez is a leg-fontosabb
ma Herbert! Nemzetünk törté-nelmének
legnagyobb háborúját vívjuk és
minden németnek kötelessége hogy ere-jéhez
és képességeihez mérten hozzájárul-jon
a végső győzelemhez!" Tovább nem
mondhatta mert a lépcsőházban fölhar-sant
az iskolából hazatérő gyermekek lár-mája
és rikoltani kezdett a csengő A pro-fesszor
fáradtan legyintett és bement a
dolgozószobájába
Ebédnél a két fiú Kürt és Jürgen a
hitlerjugendröl beszélt és lelkes áradozá-sukka- l
megtöltötték a szűk kis ebédlőt
Christa a kislány aki még csak nyolc éves
volt csillogó szemmel hallgatta bátyjait és
irigyelte őket „Mama!" kiáltott föl hirtelen
Kürt „Mondj valakit aki maradandót al-kotott
a földön és nem volt német!" „Nincs
ilyen" felelte Adele asszony szórakozottan
és kitette a tányérokra a grützét „S tudod
miért nincs? Mert maradandót csak a né-met
szellem tud alkotni ezen a földön!" A
professzor elképedve csapta le a villáját
„Hát ezt a szamárságot hol tanultad már
megint?" förmedt rá idegesen a fiára „Az
iskolában!" felelte Kürt harciasan „Benne
van a könyvben is!" „Hát Archimedes Ga-lilei
Dante Liszt és a többiek mik voltak?"
A professzor hangja remegett az ingerült-ségtől
mint mindig ha elfogultság és bu-taság
ellen kellett küzdenie a családon be-lül
A fiú meglepetten nézett az apjára és
nem tudta hogy mit feleljen Ezeket a ne-veket
nem hallotta még1 soha „Liszt elő--'
szőr is német volt" jelentette ki Adele és
félretette az üres tálat „hiába mondják ma-gukénak
a magyarok S másodszor nagyon
jól teszik ha egy kis nemzeti öntudatot ne-velnek
bele az ifjúságba Győzni csak akkor
tudunk ha tisztában vagyunk azzal hogy
különbek vagyunk mint a többi népek És
különbek is vagyunk!'"
Á professzor nem szólt többet Bár tár-gyilagossághoz
szoktatott agya tiltakozott
minden elfogultság ellehi de megszokta
hogy Adelevel rm lehet vitatkozni Mert
Nincs még egy város ahol
ennyi könyv jutna egy lakos-ra
Múzeumát ma is ötször
annyian látogatják mint ahá-nyan
a városban laknak A
súlyosabb adatokra térve: Pa-taknak
ma több lakóháza van
mint Keszthelynek vagy Sá-toraljaújhelynek
sűrűsége
megfelel az országos átlag-nak
kiépített útjai hosszab-bak
mint Karcagé vagy Ko-máromé
felnőtt lakóinak is-kolai
végzettsége pedig azo-nos
értékű a vezető ipari gó-cokéval
Nem holmi nagyravágyás
fűti a patakiakat mikor
csendes estéken ezeket felpa-naszolják
Nagyon is prak-tikus
egyszerű dolgokról be-szélnek
A községi költségve-tés
például nem teszi lehető
vé az utcák rendszeres söpré
sét öntözését (Néha Ujhely-rő- l
jön át kölcsönbe egy ön
tözőautó) Miközben országos
erők hatalmas áldozatokkal
ásatják a várat tárják fel a
templomot — Magyarország
egyik legnagyobb gót stílusú
temploma bontakozik ki a rá-épített
rétegek alól — a vár
közvetlen környéke szegé
nyes a vízellátás súlyos ne-hézségekkel
küzd
Az idegennek még érkezé-se
napján tovább kell utaznia
úgy hogy a városnak csak egy
részét láthatta — mert nincs
hol megszállnia
Talán majd bekövetkezik
amire oly régen várnak Pa-tak
visszakapja városi rang
ját
Adele nem vitatkozik hanem tényeket szö-gez
le Mondásokat amelyeket valamilyen
propagandairatból fölszedett s mert nyom-tatásban
látta őket tehát makacsul vallot-ta
hogy igazak Nem Adelevel nem lehe-tett
vitatkozni Adelet ugyanúgy mint a
gyermekeket elfogta valamilyen tömeg-őrület
valamilyen ragályos hisztéria mely
ellena logika nern használ sem a higgadt
okos szó' Szótlanul évelt es arra gondolt
hogy vajon akik ezt a tömegőrületet életre
hívták és azóta is naponta növelik nem
tudják hogy hazugságokra nem lehet hu-zamosabb
ideig építeni? Nem érzik hogy
nem lehet egy birodalmat gyűlöletre ala-pozni?
Ostobaság gondolta attól nem le-szek
több hogy másokat lenézek És attól
sem leszek több ha naponta százszor bele-ordítom
a világba hogy tökéletes vagyok
és nálam tökéletesebb nincsen Mi néme-tek
nem szorultunk rá hogy döngessük a
mellünket és olyasmivel hencegjünk ami
nincs Elég ha dolgozunk s a munkánk el-mondja
helyettünk is a világnak hogy mit
érünk
De mindezt nem mondta el olt ebédnél
mert felesleges lett volna azt tudta jóL
Evett hallgatott és amikor elkészült föl-kelt
az asztaltól „Bocsáss meg" szólt oda
az asszonyhoz „megyek a laboratóriumba"
Bement a szobájába és megkereste a lakás-kulcsot
A másik zsebében volt persze ab-ban
amit tegnap viselt Már az előszobaaj-tót
nyitotta amikor Adele kiszólt utána
„Megint nem jössz haza vacsorára? Tegyek
félre valamit?" „Nem tudom kedves hon-nan
tudjam" felelte idegesen „minden at-tól
függ hogy a kísérlettel mi lesz " Az
asszony ingerülten sóhajtott ahogy szo-kott
ilyenkor és sértődöttlen visszahúzó-dott
Hallani lehetett ahogy pattogó han--i
gon rendelkezett a szobalánynak De Ha-bicht
professzor akkor már behúzta maga
mögött a lakásajtől Kár hogy Adele ilyen
gondolta tulajdonképpen nem lett volna
szabad megházasodnom Vagy ha igen
akkor olyan valakit kellett volna elvegyek
feleségül mint Fraeulein Böhmke
Fraeulein Böhmke két éve dolgozott már
mellette mint asszisztensnő az egyetemi
laborban Csöndes szorgalmas komoly
lány volt Nem csinos de Habicht profesz-szo-r
különben sem kedvelte a csinos nőket
Rendszerint léhák és üresek voltak belül
De ettől eltekintve ha a kis Böhmke levet-te
a szemüvegét egészen kedves arcocskája
volt És ami fontos: ugyanaz a szenvedély
izzott benne is az univerzum titkaival szem-ben
ugyanaz a láz ugyanaz a feszült aka-rat
Belepillantani a nagy titok összefüggé-sébe!
Igen a nagy titok Ifjúsága óta von-zották
és lelkesítették És Habicht profesz-szo-r
mialatt lakásáról lassan átsétált az
egyetem mögötti laboratóriumba ezekre a
nagy titkokra gondolt Milyen keveset is-mert
meg belőlük Tizenkét év milyen
rövid idő tizenkét év Milyen rövid egy em-ber
élete
Lassan haladt a jó meleg májusi napsü-tésen
át Néha megállt és végignézett a fák
üdezöld lombján az egyelem komoly öreg
épületén a napfényben ragyogó templom-tornyon
s arra gondolt: az én városom És
valami szép meghatott melegséget érzett
a szive táján
(Folytatjuk)
I