Kanadai Magyarsag, November 11, 1967

              -- íj tw -- — -- - ' flvf-wfKfji-v
f n S3
a3J3S3T
--iSsSÍSÍa&S — 3 V „n!" T_xu-4r3W-- T ií8t"£ "
m s=i== r=i— ~ íij=t-- — í-j- - 33- - — ír l _"e-tr"n=- st C-- 3Í-3 ici = m_
RHLEBfc-'Ij- r -- fefci'E™™ iTnj-3E_J-a:- _?iri
íSa-i3Sri-£=--r!S-T
' -- =í=S3í£— í
s=S=S=5-_3ÍL=S=:t3-
!
_
FÍÍiSÍÍSíÍM ŰE—i-- — E a-c-TJ-i::
raJ-
-- KXlf - 3T"-- U
'
=£S5naCKiIaíc?-J!llS- 3 rSl5r-Tm:tk"'5-
Ií'] isaas tfjanrSiíiilíTS-3- !
íiSísraija-JEani-Hiiiniit-íswT- C Hna JS— = -- g'U" a-esj- -jj"
I A torontói Kodály Énekkar
O
i
' Most van 50 'éves fordulója a
nagy orosz októberi forradalomn-ak"
amely megpecsételte cári
Oroszország sorsát és uralomra se-jtette
Az
a bolsevizmust Az évford-ulót
háromnapi munkaszünettel
különböző felyonulásokkal és elol-tásokkal
ünneplik Ebből az al-blom- ból
a kormány amnesztiát is
hirdetett de csak
és olyan sze-Céljek- re
akiknek büntetése nem
baladja meg a illetve az 5 esz-lend- öt
Az amnesztia nem terjed ki sű-Ijosa- bb
politikai
agitációra a Szovjetunió
(fen de kémkedésre sem Viszont
l büntetések elengedéséről szóló
rendelet keretein belül külföldiek
k részesülhetnek amnesztiában Az
tíobbi érintené azokat a magyar
akiket az
1356 évi forradalom és szabadság-tar- c
után hurcoltak el Magyaror-'%ó-l
és azóta sem engedtek szak-don
Rájuk az amensztia rende-lek
azonban csak ez a tiltó
rcatasza vonatkozik:
lA'em részesülhetnek kegyel-emben
azok sem akik a Szovj-etunió
m ellen fegyverrel a kei-nkben
illegálisan harcoltak"
Ez a mondat mintha csak
tört került volna a rendeletb-e
hogy az elhurcolt magyar
továbbra
rabságban tarthassák
J "ünd a Szovjetunió mind Ma- -
Barország kommunista kormány--
már előzőleg többször is kije-pkt- te
hogy az 1956 évi magyar
Vadalom és szabadságharc reszt-jei
közül a sen- -
pedig csak
j8 vannak fogva akik értelmi
zfzöi voltak az eseménynek és
- 'wciusMjgei visemeK
Jényleg csak az élve hagyott ve-lJ- k a
volnának fogva mint példá-- "
rBlbó István Nagy Imre kormá-íM- k
államminisztere aki Ma-Wrorsz- ág
semlegesítésére töreke-5- -
megkérdezett
emigráns magyart akik az
nyáron jár- -
látogatóban és az elhurcolt jrok sorsa iránt is érdeklőd- -
terzsébeten lakosság 9
Wan SZabadsáphaivncf- - iart
w)0n akikröl bizonyosan
dJák hogy Szibériába de--
Portáltók őket és mai napig
i eR1 tértek ham hnrirnoí 13 Pápa kör- -
Cmmdími HanÉsarians
CANADA'S LAEGEST AND OLDEST WEEKLY
Ml"ll"-Lujjiu'sa'J4M!l!fltai'jkií'i'jm'f':f- y-T-JgdJs?:
#&
!{E-Er=0£-'ÍE- S
=-€TÍ?35£:-
-i3==
™-SJlSj!r
"-ín- ta --- SsTÉM- - =1:=&2 55
"S=3raö&-~í&:s5&=S!í5Ir=- 3s "g—rrTtc?-
l]
lMlltllMM
-
r „ -- jáiaTn- _2isW'Ef!fx-i-3S?- 5 --aafci 0 -- = - - ~E=r~ V~ j 'i'-J- 'j ' £ £=3 ffij
a
2
a
A
és Táncegyüttes megérkezik Winnipeg repülőterére (Részletes tudósítás
ovieiuniOo ainnesztia
Ili
de
jelentéktelenebb
bűncselekményekre
bűncselekm-ényekre
tobadságharcosokat
szabadságharcosokat
Szovjetunióban
Magyarországon
Munkatársunk
Magyarországon
Medencéből
néni a inagyaro
nyékéről 4 a kapuvári járásból
2 Pécs környékéről 19 ember
hiányzik
elhurcoltak többnyire katona-tisztek
voltak akik átálltak a for-radalmárok
és a szabadságharco-sok
oldalára és fegyverrel a kezük-ben
harcoltak az oroszok ellen
vagy a határon segítették át a me-nekülőket
Volt köztük azonban
bányász söt tanácstitkár is
kar
Mindszenty József hercegprí-másnak
október közepén nyilvá-nosságra
került az elhatározása
hogy Washington és Budapest kö-zeledése
ellen való tiltakozásként
elhagyja az Egyesült Államok bu-dapesti
nagykövetségét zárt ajtók
mögött de még sem egészen a
nyilvánosság kizárásával tovább
foglalkoztatja a Vatikánt és a
kommunista rezsim vezetősé-gét
de tovább Wa-shington
külpolitikáját is
Mikor Mindszenty elhatározása
kipattant Martin Hillenbrand a
Budapestre kinevezett amerikai
nagykövet útban volt Magyaror-sz- á
felé Bécsben azonban megsza-kította
az útját hogy kivárja Mind-szenty
távozását aki nem kívánt
találkozni vele Ugyanekkor Hillen-brand
is jobbnak vélte a találkozás
elkerülését A találkozás mégis
megtörtént Mindszenty ugyanis a
pápa kérésére megváltoztatta elha-tározását
és továbbra is az Egye-sült
Államok ma-radt
nem utolsó sorban azért mert
budapesti kommunista kormány-zat
másodszori letartóztatására ké-szült
Franz Kőnig bíboros hercegér-sek
környezetéből kiszivárgott hí-rek
szerint
Hillenbrand és Mindszenty ta-lálkozása
a lehető legudvaria-sabb
formák között ment vég-be
Hillenbrand közölte Mind-szentjével
hogy az Egyesült
Államok változatlanul szíve-sen
látja a nagykövetség épü-letében
statusában nem lát
semmiféle változást de nem
hallgatta el azt sem hogy az
Egyesült Államok az amerikai
érdekeknek megfelelő külpoli
üiíbJhidiUMi ¥:?! pmmnn "üLfi lUHff?! Wll! JWWJl'l
—inkjPj
t=5g5r
az
H ° H Ff
knak!
Sffiri!: n - -- itj=tjr„ _ - _
i--jy-
-r4 g-'- Y 3? ™?ÍF2 ujtach3~JJÍEfepT-lr7x- i5-' =- : bFj-ifá- j
""-
-S - ±_j£ --~
- ffijafoLj tó?™"! J J_f~ „
~™=fajt=Sa SS
° ití
Hogy pontosan hány magyart
hurcoltak el talán még a kommu-nista
hatóságok sem tudják An-nak
idején
harmincezerre tették a szá-mukat
Közülük azonban a fiatalkorúakat
főleg a pesti „srácokat" többnyire
magyar javító intézetekben helyez-ték
el Ennek az intézkedésnek ma
már irodalmi nyomai is vannak a
hazai
tikát csinál és azt a magyaror-szági
kommunista rendszerrel
eüenzékbe lévő erők csak wa-shingtoni
mérlegelés szerint
befolyásolják
Ez a szövegezés a Furche (Ba-rázda)
című bécsi katolikus heti-lap
egyik szerkesztőjének a szájá-ból
ered Mindszenty és Washing-ton
viszonylatában a kérdés ezzel
— legalább is egyelőre — el vol-na
intézve annál is inkább mert
Washington hivatalos nyilatkoza-ta
szerint
az Egyesült Államok kormány-zata
a kérdés megoldását Bu-dapest
és a Vatikán tárgyalá-saira
bízza Ezek a tárgyalá-sok
folyamatban vannak
Az emigráns magyar sajtóban
egyedül csak mi írtuk meg hogy
Mindszenty távozási szándékának
kipattanásakor Kállai Gyula volt
miniszterelnök a magyar ország-gyűlés
jelenlegi elnöke és Kádár
után második rangsorolású kom-munista
vezető két magyar kato-likus
püspök társaságában azonnal
a Vatikánba repült és ott tárgya-lásokat
kezdett a Mindszenty ügy
tisztázására A két magyar püs-pök
nevét akkor nem csak most
hozták nyilvánosságra Az egyik
dr Brezanóczy Pál egri apostoli
kormányzó akit Mindszenty utó-daként
elsőnek kiszemeltek a má-sik
dr Ijjas József a csanádi egy-házmegye
apostoli adminisztráto-ra
Arról még nincs semmiféle hi-vatalos
jelentés hogy Kállai és a
két püspök kikkel és pontosan mi-ről
tárgyaltak a Vatikánban Azt
sem tudjuk hogy értek-- e el valami
eredményt Olyan eredményt alig
amely Mindszenty követeléseit is
Mindszenty ügyéről tárgyalnak a Vatikánban
Brezanóczy és Ijjas püpökök a magyar
püspöki és a kormányzat megbízottai
Egy ebéd résztvevőinek érdekes névsora
ma-gyar
foglalkoztatja
új
nagykövetségén
folyóiratokban
IN THE HUNGÁRIÁN LANGUAGE
£335
-JAlilJ'MJi'3!WJ'!llMU!l!ia:
p—'™- - --tf?
t-f- jü
Wii4"-Hrt- l lÍl 'i í_li1í1'ar —!
Hí-Eattbr-
-H
a 3 oldalon)
niraet9
kielégítené Mindszenty ugyanis a
maga számára perlórlést és fényes
nappali nyilt elvonulást követel
azonkívül ragaszkodik' ahhoz hogy
Magyarországról való távozása
előtt meglátogathassa szülei sírját
és Esztergomot Az utóbbi kíván-sága
nyomatékos aláhúzása akar
lenni annak a többször is kifeje-zett
akaratának hogy
nem mond le semmiféle törté-nelmi
jogáról Változatlanul
harcegprímásnak közjogi mél-tóságnak
Magyarország első
zászlós urának tekinti magát
Ez az akarat az utóbbi időben
csak elmélyült benne mert hírül
vette hogy a budapesti kommu-nista
kormányzat a hercegprímás-ság
megszüntetésére készül
A vatikáni táigyalások még nem
értek véget Kállai Gyula három
nap után ugyan visszarepült Buda-pestre
de a püpökök tovább is a
Vatikánban maradtak Tiszteletük-re
dr Zempléni György a római
Pápai Magyar Intézet rektora ebé-det
adott A kiadott hivatalos je-lentés
szerint az ebéden a két ma-gyar
püspökön kívül még a követ-kezők
vettek részt:
A Casaroli c érsek a Rendkí-vüli
Egyházi Ügyek Kongregáció-jának
titkára E Nécsey c püspök
nyitrai apostoli kormányzó S
Kleinert a ciszterciták generális
apátja L Bongia és G Cheli a
nunciaturák (pápai követségek) ta-nácsosai
dr Tomek Vince volt
piarista generális R Etchegaray a
francia Püspöki Konferenciák Tit-kárságának
igazgatója Dalos Pat-rik
ordinatiárus a Világi Apostol-kodá- s
III Világkongresszusának
szervező főtitkára Vitányi György
c prépost és dr Fábián Árpád pre-látus
a magyar püspöki kar állan-dó
vatikáni megbízottja
A Vatikánban magyar vonatko-zásban
végbemenő eseményekre
elsősorban Casaroli Bongia és
Cheli de nem utolsó sorban Dalos
Patrik nevei engednek következtet-ni
Kétségtelen hogy elsősorban a
Mindszenty kérdés megoldásáról
van sző de igen valószínű az is
hogy helyre akarják állítani a bu-dapesti
nunciaturát a pápai kö-vetséget
amely akkor szűnt meg
amikor Szálasi külügyminisztere:
báró Kemény Gábor szakított a
Vatikánnal A résztvevők kiemelt
nevei utalnak arra is hogy nem
papi funkcionáriusoknak is na-gyobb
befolyást akarnak biztosíta-ni
a magyar katolikus egyház
ügyeinek intézésébe
A diplomáciai megfigyelők sze-rint
a Mindszenty ügy a végső ki-fejlődés
felé közeledik
ivrTiWTrHigLvravMttKCT
Wass Albert:
SZEttkTSZTOSFfi
ES
KJADOHIVAIAL
353 Spadina Avenui
Toronto IB Unt
Teleton: EM 4-37- 21
Vol 17 No 45
XVII évf 45 szám
1967 november 11
t
Authonzed as Ina cUm
mail by the Post Offiu
Department űtttwa ano
for payment ot pnstajt
In cash
Ara: 15 cent
MAGYAR SZEMlAJEL
Valahányszor amerikai magyarok ráébrednek az amerikai
élet lázas hajszájában arra hogy tenniök is kellene valamit az
összmagyarság jövendőjéért az mindég örvendetes esemény
bármilyen körülmények között is történik ez az „ébiedés"
Természetes tehát hogy a New Yorkban létesült „Amerikai
Magyar Társaság" sokszoiosílott fölhívása mely a magyar
egység megteremtését igyekszik szolgálni illetve létiehozni
minden rokonszenvet mcgéi demel Hiszen sokan vagyunk akik
már hosszú évek óta birkózunk ezzel a problémával s ha itt-o- tt éltünk is el eredményeket a megoldás kulcsát mindeddig nem
sikerült megtalálnunk
Minden jóindulat mellett azonban bizonyos aggodalommal
kell észleljük hogy az Ametikai Magyar Társaság ezen a té-ren
kifejtett munka figyelembe vétele nélkül látszik keresni
ezt az egységhez vezető utat Ez pedig gyakoilatilag minden
valószínűség szerint odavezet ahova minden eddigi hasonló
próbálkozás vezetett: az amerikai magyarság szincs mozaikja
egy új egyesülettel gazdagodik majd mely újra kitermel egy
„fejet" vagyis vezérkart anélkül hogy bekapcsolni tudná a
széles magyar tömegeket a megmozdulásba Az amerikai ma-gyar
turulmadárnak máris túlságosan sok feje van azonban
se szárnyai nincsenek se kannái s legfőképpen hiányzik a
fejek alól az erö amit csak a tömör izomzat szervezett tömege
biztosíthatna
E sorok írójának véleménye szerint a már hatvan éve fenn-álló
Amerikai Magyar Szövetség tökéletesen alkalmas lehetne
arra hogy demokratikus úton az ország szerkezetének meg-felelően
átidomuljon az amerikai magyarság teljes jogú kép-viseletévé
Az Amerikai Magyar Szövetség jelen veztösége
kimutatta hajlandóságát ennek a szerepnek az átvételére ami-kor
megbízást adott egy szükségnek megfelelő újjászervezést
tervezet gyakorlati kidolgozására Ez a tervezet nagy vonalak-ban
azóta el is készült már és a további döntés az 1968-a- s
közgyűlés kezében lesz De az utolsó félév pompás munkája
újabb és újabb helyi csopoitok megalakulása máris azt látsza-nak
igazolni hogy az Amerikai Magyar Szövetségben megvan
a jószándék és a felelősségtudat és csupán a kivitelezési rész-letek
gondos kidolgozásán múlik hogy mikor és hogyan válik
minden amerikai magyar közös szervezetévé s mint ilyen ki-termelheti
magából azt az Országos Központot melynek nem
csak szépen hangzó neve de a magyarság összességére tá-maszkodva
anyagi ereje is lesz hozzá hogy valóban eredmé-nyesen
képviselje a magyarságot
New Yorkban élő magyarok könnyen abba az általános hi- -' -
bába esnek hogy összetévesztik New York városát az Egye-sült
Államokkal Az igazság az hogy az amerikai magyarság
valóban súlyt jelentő nagy többsége nem New Yorkban él
hanem szétszóródva végzi a maga munkáját a többi államok-ban
akárcsak az Egyesült Államok valóban produktív polgá-rainak
és nemzetalkotó elemének óriási többsége Hiába terem-tenénk
meg tehát New Yorkban egy „nagyvezérkart" ha an-nak
nincsenek gyökerei a széles magyar tömegekben akkor
semmi súlya vagy jelentősége nem lehet
Legjobb példa erre maga az Amerikai Magyar Társaság kör-levele
A „külföldi magyarság feladatkörének tételes meghatá-rozását"
kívánja Ez már régen megtörtént Mindenki tud róla
mindenkinek módja volt hozzájárulni a maga ötleteivel hoz-zászólásaival
megvitattuk és megvitatták ezer és egy gyűlé-sen
határozatokat hoztunk megdicsértük egymást a határo-zatokért
söt tovább is mentünk: elkezdtük a kitűzött felada-tok
megvalósítását pontról-pontr- a tervszerűen mindössze
kissé lassan mert anyagi alapot kellett előbb összekaparni
minden megvalósítás alá S mert még nem vagyunk olyan jól
megszervezve mint például a románok akik mögött ott áll a
Cleveland-- i Román Bank
„Nincs vezérfonal nincs emigráns program nincs mun-kamegosztás"
panaszkodik az Amerikai Magyar Társaság new-yor- ki
körlevele Mi erről nem tudtunk eddig A mi tudomásunk
szerint mindezt kiérleltük már vitáinkkal gyűléseinkkel A
körlevél további része azonban meggyőz minket is arról hogy
tévedtünk különösen ami a munkamegosztást illeti
A Danubian Research and Information Center valójában ott
alakult meg az idézett körlevél aláírójának Dr Szenlpály
Istvánnak newyorki lakásán Elgondolásai feladatai azoknak
megoldási módjai ott kerültek először megvitatásra s maga
Dr Szentpály a házigazda elsők között csatlakozott a Center-hez
és annak munkatervéhez
Azóta a Danubian Research Center nagy utat megtett Egyik
akadályt a másik után győzte le igaz hogy newyorki tagjai-nak
támogatása söt érdeklődése nélkül Végül azonban elér-kezett
oda hogy megalapíthatta a Danubian Press-- t mint azt
a régen megálmodott angolnyelvü magyar kiadóvállalatot ami-re
olyan nagy szükségünk volt E kiadóvállalat mögött el-mondhatjuk
az amerikai magyarság áll A maga pénzével
munkájával szellemi képességeivel és eltökélt szándékával
hogy ledöntse a sötétség falait amit a magyarság kóré gyű-löletből
fölépítettek
Minderről azonban New Yorkban látszólag nem tudnak sem-mit
Az Amerikai Magyar Társaság külön kiadóvállalattá ala-kult
hogy fontos munkákat angol nyelven megjelentessen En-nél
nyomorúságosabb „munkamegosztást" még nem látott a
világ Ahelyett hogy minden erőnket összefogva együtt pró-bálnánk
végrehajtani az angol nyelvű magyar könyvkiadás
problémáját a lehető legjobb módon és a lehető legnagyobb
sikerrel újra csak külön utakon járunk felaprózzuk az egysé-gesen
szervezett siker rovására
Az Amerikai Magyar Szépmíves Czéh és a Danubian Press
igazgatósága és részvényesei sajnálatukat fejezik ki afölött
hogy nem állt módjukban Mclius Juhász Imre Vrag Naroda"
(Enemy of the People) című könyvét a rendelkezésünkre álló
eszközök teljes latbavetésével kihozni az amerikai könyvpiac-ra
Magyar érdekből őszintén remélik azonban hogy az Ame-rikai
Magyar Társaság gondoskodott arról hogy az angol for-dítás
megfeleljen az amerikai ízlésnek valamint anyagilag és
szervezetileg módja lesz arra is hogy ezt a könyvet a meg-érdemelt
sikerre emelje vagyis ne csupán néhány magyar
könyvesbolt útján kerüljön forgalomba hanem eljusson az
amerikai nagyközönséghez is
Amennyiben az Amerikai Magyar Társaság rendelkezik az
ehhez szükséges aparátussal a körlevélben említett „munka-megosztás"
irányelveinek alapján a Danubian Press örömmel
vállalna olyan értelmű megegyezést melynek alapján a Danu-bian
Press specializálhatná magát az eddigi vonalon vagyis
(Folytatás a 2 oldalon)
WVSrfWWW''VNi'''-il- - +&&&A
IBlifP
kwnn ''
Uiím
I
-- 4
II WMi- -