Kanadai Magyarsae, November 19, 1957

              ms&lgsi-- r
}
£&- -
V%Tk
fCfcANADAl-
- MAGYARSÁG VII 90 sz 1957 november 16
[ÍMá KANADAI A
i
Dovercourt Road Toronto Ont Canarfa
I f TVlpfnn
_
TT? C0595
Főszerkesztő :
KENÉSEI P LÁSZLÓ
Megjelenik minden szerdán és szombaton
1 - tX~X„X- - I _ „ _ _ i fstffnwwiuocK ea Kiaaonivaiai : aae Dovercourt Kd Toronto
" Rlnfl_zp_f_Q„Í tás-io-ul- n 'cnnjjXton í onl'JrUn 1rxCI ? IUnUn
ára 10 Cent — _ f Amerikában j egész $850 fii $500
Válaszbélyeg nélkül érkezett nm I ÍKxíj" 0""M nem őrzünk mtg és nem
ni meg KUlon lelhlvás va0y portókőltség mellékelése esetén sem A közlésre ál-talinak
talált It a azokba
Irt - -- _- --- - 'íf-- lV ' l5vld"ok vBy megtoldjuk ha arr ÉLr rlll(ín gépelt el
I? Minden névvel alilrt cikkért nyilatkozatért a izerző falalSi CüNADIflN HUNGARIANS
í?
iüfVc
x„ CY1C CY1C
egyes szám
évre évre
levelekre válaszolunk
kéziratokat képeket
kéziratok életiben fanntartluk miaunknak looot hoav
szükség mutatkoilk cl( kéziratot fogadunk
Editor in Chief
LASZLO F KENÉSEI
Published every Wednesday and Salurday by the
HUNGÁRIÁN PRESS LIMITED
996 Dovercourt Rd Toronto Ont
Phone : LE 6-03- 33
JVAI LÁSZLÓ :
A TUDOMÁNY yiLÁGÁBóL
MAGYAR FELTALÁLÓK MAGYAR TALÁLMÁNYOK
r Nem túlzás ha azt állítjuk hogy a karburátor feltalálása a leg- -
Kentosebb lépések egyike volt a robbanómotorok fejlődésének
Irténetében Ma már vitán felül áll hogy ez a kisméretű és látszó- -
gelentekfelen de valójában rendkívül fontos szerkezet feltala
ja Tkét magyar ember: Bánki Donát (1859—1922) és Csonka Já- -
os'( 1852—1939) nevéhez fűződik 1893 február 11-- i keltezésű
Újítások petróleum-motorokon- " című szabadalmi bejelentésük
Irnelyben a porlasztás elvét világosan és félreérthetetlenül fogal- -
lazták meg hitelesen bizonyítja a két magyar feltaláló elsöbbsé- -
Itla német Maybach félévvel későbbi 1893 augusztus 17--i keltű
kteljesen azonos elven alapuló szabadalmával szemben Bánki
piát a műegyetem kiváló tanára Csonka János pedig a muegye-trni'gépmühel- y
művezetője volt Együttműködésük jó példát szol- -
lltatárra hogy az elméleti tudós és a kivitelezésben gyakorlott
Ksonyabb képzettségű szakember hasznosan egészítik ki egy- -
stjés kozos munkájuk nyomán nagy eredmények születhetnek
líirjDrnd[iMí piuircbuur nevetine: egy nid's'iIKXjoruus iiditdllimdt ny 15 tiu"- -
Sdik : a Bankaféle turbina Jellegzetessége hogy a vízsugár ame- -
itetőszerkezet vezet a járókerékhez kétszer szeli át a kerék- -
izorútrC fii Lockmore az oreqoni egyetem tanára 1949-be- n el- -
Ktően írjarf " hogy a Bánki-turbin- a kimagasló helyet foglal
fljal5lsturbinák között Előnyei egyszerűsége és szerkezetének
gazdaságossága"
I? A 1-- L! UJL — -- í!- --An- U-n rA lZU- - m1n OCiH ata ÖT I ' lUrUHId fjruuiUIIIUa oíuiiuoii inai luuu unni íjj _ v
pttSfoglalkoztatta a magyar származású begner János Andrást
1(1704—1777) a hallei egyetem világhírű tanárát akit K Keller
árlsruhei professzor egyik 1913-ba- n megjelent tanulmányában a
'("TLí _L!Z I" ti-- a ÍoItA nom r ínrlnl'rilnttfln 170- lUIUina dLydlldN iicvm lj u - (i-ií- -w iv--mi vn -- -- -
n Segner a németországi Noertenben egy olajmalom hajtására
íyan ujrendszerű vízikereket alkalmazott amelyről Leonhard Euler
ívilághírü svájci matematikus elragadtatással jelentette 1752-be- n
k berlini tudományos akadémiának hogy: ez a hidraulikus
ípjaz eddig használt gépekkel szemben azért jobb mert teljesítő- -
ppessége négyszer akkora Ez olyan előny amilyenre alig van
ílda a mechanikában' A P Usher a találmányok törtenetéről
plt munkájában meg azt is megállapítja hogy Claude Burdin
piicla mérnök a vízturbina egyik úttörője jól ismerte Segner
s£áqát'lMint megállapítja: Burdin elgondolása "annyira nem
főlf'fmeafelelól hoav későbbi munkássága során visszatért Seqner
ís'Euler elveiheíz és ezeknek az alapján építette vízikerekeit"
{ fi magyart malomiparnak évszázados hagyományai vannak
Wéhánv évtizeddel ezelőtt a nagy kanadai és Egyesült Államok-bel- i
líialmok is "magyar módra" őrölt lisztnek nevezték a mechanikus
[fiengerszékeken őrölt búzalisztet A magyar malomipar világhíre
Uíáróm külföldi származású de ízig-véri- g magyarrá lett kiváló tu-ídósnev- éhez
fűződik Az egyik Ganz Ábrahám (1814— 1867)
Iísvíici öntőlegény akit Széchenyi István 1844-be- n hozott Magyar- -
Igonajzágra hogy az akkor megalapított első gőzmalom gépeit kar- -
fthtartsa ö volt az aki a múlt szazad közepén a malomipari hen- -
lygersSséket kéregöntésü őrlöhengerekkel látta el A hengerek fe-[i'íüleferSe-mény
kopásálló belsejük pdig szívós és rugalmas volt
lköztudortású hogy Ganz Ábrahám csakhamar kis öntőmühelyt
lí1-- -- íV- _i L_n_Ii ma! II Lori'ilot! fían7nfi"áKan a vil a nirQ- -
I feyl ríTielyén ) ő készítette a Lánchíd öntöttvas ballusztereit és az
íl 848-a- s szabadságharcban Kossuth szamara agyút is ontott (Vtind-y'ég'í- g
Kossuth híve volt az 1867-e-s kiegyezés hírére öngyilkossá-{go- Ö
követett el
íArtechwart Anaras uooi iyuj nemet származású gepesz- -
I'""mérnök volt akit Ganz öntödéjében mérnökként alkalmazott majd
iHjanz naiaia Után o véne ai gyár vezeiesei es magyar mernoKOK
a 1
—
a a
iuodd gena'
'996
küldünk
rációját nevelte fel ő honosította meg a mezőgazdasági
5{gépek'g ártását és tökéletesítette Ganz hengerszékét
j f-- z "íi- - i A i
Hagen- -
jrnacher Karoly {Iüjs— iyu megszerkesztene azt a -- sikszitat
ií&filyeiri'' z anyag körpályán mozog Ugyancsak az ő találmánya
jaZifatereiorenaszer ameiiyei hí anyay moigasai ezen a szuan
ifrányítaní lehet Az u n müőrlés a múlt században Magyarország-'ról'indu- lt
ki és terjedt el az egész világon
f 'Az Encyclopedia Brittanica részletesen ír a magyar feltalálók
'érdemeiről : í "A magyarok kitűnő minőségű búzát termeltek de a mag
í-- "' ±t lt Ac a YÁí mrycnlí-- t pTiirf L--
U Kemény vun v AO á#aI nAttb _l " i w—w~w u"n imj wu cwci ciciuh ei- -
'?lMlt-í- s a' KiDnnprmalmnf hae7náln! Amítrír a? ÁcTalrtvtiriaLt: alli_ UCIVi w w — - — - w mm snHjvyuil 0110"
afiícJa nyugati vidékei fejlődésnek indultak a megfelelő
fcYjlíkk ugyancsak kemények voltak és a hajuk morzsolódott
Uvrájmerikat malmok átvettek a magyar módszert es az angol
k-oM- nak követni kellett példájukat
ta
S
rr
zabád sajtó H7 emherl 3lkn -
Lí 5 ásjEsrij
MÓRICZ ZSIGMOND
A kis állomáson két fel-szálló
is volt s így a fák alatt
hatalmas futkosás volt Ret-tenetesen
rakott almafák
hajlottak le a vasúti kocsik-ig
úgyhogy aki kihajlott az
ablakon akár szakíthatott
is róla ha elég hosszú karja
volt
-- — Hamar hamar ! Gye-rünk
csak ! Felszállni ! —
kiabált a kalauz s már emelte
is a sípját a szájához mikor
feltűnt a bakterház előtt ki-pirosodva
a falusi tiszteletes
aki a bakfis lányával igyeke-zett
a vonathoz
L'rre a ka'iuz levette szá
járól a sípot s visszatartotta
a vonalot míg a lelkiatya ő
maga is kálomista volt be-szállt
egy harmadosztályú
kocsiba
— Jaj de megfutottam —
mondta a pap s törülgette
magárúi az izzadságot
Akik bent voltak a kocsi-ban
ellenségesen néztek rá
mert nyilvánvaló volt hogy
panama történt : egy úr ked-véért
feltartották a vona-tot!
De különben is ősi el-lenszenv
fogadta az új utast
aki jön elfoglalni egy helyet
a kupéban ahol a bentülők
az őslakók tulajdonjogával
védik a padot s a levegőt
— Na ülj le fiacskám ülj
le kicsim köszönöm szépen —
s megköszönte egy fiatal asz- -
szonynak aki helyet adott az
ablaknál — Nagyon köszö
nöm
Ezzel letelepedtek s a dii-böi- gő
vonatban lassan bele-szoktak
beleszíntelenedlek a
társaságba
— Látod fiam így szere-lek
én utazni harmadik osz-tályon
a jó nép között —
mondta lányának a pap —
nézd milyen derék becsüle-tes
emberek csak úgy süt ró-luk
a jóság emberség a be-csület
Magyar emberek ezek!
Ilyen tisztességes jó arcokat
csak magyar vidéken lehet
látni !!! Csak itt az Alföldön!
Fiam a kálvinista magyar-nak
nincs párja !
A kislány hozzá volt szok-va
hogy amit az apukája
mond az szép és azt el is kell
hinni Szegényke hitte is
csak az orra ne lett volna
olyan kényes
Egy-k- ét állomás múlva az
apa előszedte az elemózsiás
kosarat mert ha az ember
vonatba ül mindjárt enni
kell Ez az 'illem A harmadik
osztályban Mert itt a leg- -
ban arról a tragikus vadász
szerencsétlenségről mely Ba
kos Imre honfitársunkat érte
Vadásztársának fegyvere há-rom
lépésről találta el s rend-kívül
súlyos sebesülést szen- -
ed?tt Szeptember 28-á- n be
szállították az acrofti kór-há'ziba
ahol hosza= ápolás --" Híd1- - '4t ~'- - -
A BICSKA
szebb dolog amit mívelni tud
az ember a leípíribb a leg-finomabb
az: ha eszik! Ha
van mit enni neki Pláne ha
jó falatok vannak Rántott
csirke ! Azt kipakolni Az a
beszéd
Hát a pap is kipakolta a
gyönyörű bécsi szeletet Két
és fél kiló borjúfelsárt hoza-tott
a felesége a nagy mé-szárostól
hogy néhány igazi
szép szeleteket készíthessen
az útra a cafat a csont az
inak otthon maradtak nekik
De akkorák is voltai ezek
mint egy-eg- y palacsinta S jó
vastagok pirosra puhára
sütve Nincs az a virág ame
lyet a templomban jobban
megnézhetnének mint egy- -
egy ilyen szelet sült húst a
harmadik osztályon
Tyű teremtette de nin-csen
bicska ! A nagy sietség-ben
otthon hagyta a tiszte-letes
úr
— Mondtam hogy ott ma
radt az asztalon! — pattin-tott
a pap s körülnézett mél-tatlankodva
— Ejnye ej-nye
Most már mi lesz Csak
nem fogja az ember marcan-golni
a húst s foggal ki hogy
tudja !
Nem nem Olt ült szemben
velük egy öreg pásztorforma
ember aki a kezdettől fogva
nagy keményen s szemmoz- -
dulás nélkül nézte őket Egyl
olyan igazi alföldi megköze-líthetetlen
vén pápista be
tyár akinek a szeme átlát a
veséken Hallotta az eddig is
a sok szót de azt is jól tudta
hogy olcsóbb a harmadik osz-tály
mint a második Mert
ha a második osztály volna
olcsóbb vagy pláne az első
a legelső osztály volna a leg-olcsóbb
mondjuk ha ingyen
jegye volna a tiszteletes úr
nak az első osztályra : akkor
nem menne a jányával a jó
nép közt a harmadikon ha-nem
elmenne a magaszörűek
közt az elsőn
No dehát ha nincs bicska
nz más Nyúlt a zsebibe a
kislajbi zsebibe s akkor meg-állt
Megcsóválta a fejét s
nyúlt a csizmaszárba s ki
húzta onnan rendes sárga-rézzel
kivert kis bőrtokban a
bicskát
Kivette a mandlija ujján
takarosan megtörölte s oda-nyújtotta
:
— Tessék
— Haj köszönöm szépen —
"Ezred vi-gyax-zl"
Ugyan ki
ne vigni magit azonnal fe-szes
haptákba ha ilyen bijos
parancsnok osztogatja a ve-zényszavakat?
INGRID AN-DRE- E
karcsú termetén pom-pásan
feszül az aranysujtásos
okos szemfüles herceg-nőt
akit az államférfiak kü-lönféle
reprezentációs
ürügye alatt hiába
abban hogy szenvedélyes
érdeklődéssel kalandozzék a
politikai berkekeiben
Hírt már lapunk- - halt s az aschrofti
nagy részvéte kísérte utolsó
útjára
Ismerősei barátai nem
? :i_ ~— nlKnMi-- + vnlnnii
mondta a pap — nagyon szé-pen
köszönöm
Ráhunyorított a kislányra
hogy nem kell azt komolyan
venni hogy a kés a csizma-szárban
lakik s a kabátujjába
való pucoválást Inkább
no ő is megtörülte e&y kicsit
— hogy a gazda meg ne sér-tődjék
— a tenyerébe
Azzal hozzáfogott szele-telni
a húst
De hogy fogott az a bics-ka
! Szinte megijedt
tőle Mint a vajba úgy
ment a húsba Mint a borotva
a szőrszálat a levegőben
metszette
— Ejha — mondta elisme
réssel — ez aztán bicska !
— Bicska ! — mondta az
öreg
— Nagyon fajin bicska! —
szólt a pap — Nagyon na-gyon
remek bicska !
így aztán megették a húst
a kenyeret almát mindent
Igen jóízűen nagyon jól lak
lak vele Közben megújította
elismerését a pap hogy:
— Mesés egy bicska ! —
mondta
— Meghiszem azt — bak- -
kantott az öreg mezei ember
— Remek egy isteni bics
ka Ilyen élű bicska még nem
volt a kezemben
Ez így ment míg csak újra
meg nem törülgette a kést
s visszaadta De még akkor
mégegyszer megdicsérte :
— No kedves bátyám kö-szönettel
adom vissza kését!
Nagyszerű egy szerszám !
Mondhatom hogy finom éle
van !
— Hm — mondta az öreg
pásztor s nagy méltón érin-tette
meg a kés élét a körmé-vel
— azt csak a Hektor tud-ná
megmondani
— Hát micsoda bicska ez?
A papnak leszállt a vére :
— Ez kérem ? Herillő
bicska !
A pap belesápadt s rög-lön
nyúlt a konyakos üveg
után a kosárba
— IMi az apukám mi az?
— kérdezte kislánya
i— Semmi semmi fiam
a a csúnya dolgot szo-kott
vele vágni a körmét
meg mit tudod
S már sietve itta a szilvó-riumot
amit a háromcsilla-gos
üvegbe a jó gondos tisz-teletes
asszony töltött
Három napig folyton ko-nyako-zott
míg a
finom élű isteni jó bicskát
(1923) oooccoooooooC"ooosaMoaooo30ooooo50íxxx:-KOöcx-:
Vadászszerencsétlenség
Az öntözés
eredményei
Alberta nagykiterjedésű
területein ahol azelőtt nem
'igen nőtt más mint száraz
Igaz és un bivalyfü ma éle-medett
farmerok zöldelő me- -
egyenruha Mint egyik huszirjzö]ön ég fog Zölcr égföl-ezre- d
tulajdonosa szerepel az deken legeltetik SZCmÜket E
virágzás a hajdan kietlen ihr leibregiment" dmü me-izök- ön
az öntözés eredménye
ragyogó zene ilntfllmbnl Aj öntöZŐmÜVek egyik leg-es
elragadóan alakltja az
i
főbb forása a St MarV gát
kis
fel-adatok
magyarság
és
elfelejtette
iy-Jü-ua- n Kezaieu
meg és 1951-be- n fejeződött
be Eredménye 289000 hold-nyi
ártér A hajdan a prarie-ke- n
céltalanul átkanyargó St
folyó ma 11 mérföld
megakadályozni J hosszú tavat táülál
adtunk
it-pues-ei
(Mary
igyekeznek
A gát költsége 7 millió dol-lár
és legmagasabb vízállása
esetén 410000 holdnyi terü-let
öntözését képes ellátni A
1S9 láb magasságú gát Kana-da
legnagyobb földgátja
o
Ujabb
forgószéleket
a™™ i cmui -"- - jelentettek Texasból és Lui-m- k es hozzátartozóinak ci- - sianabol Sok haz elpusztult
mét Arra kérnek mindenkit
a halottak es sebesültek sza- - aki okét nvomravezetnetne ma oO A legsulyosabbar
'ogy az adatokat közöljék érintett terület a texasi Port
ehér Istvánnal Box 351 Arthur és Alexandria kör-- r
„' í5 c cmlre nvéke volt
i
MELODY THEATRE
TORONTO
344 COLLEGE ST TEL: WA 2-63- 19
Csütörtöktől 1957 november 14-t- ől szerdáig november 20-i- g bezárólag
A gyönyörű :
DAS MAEDCHEN
VOM PFARRHOF
Hangulatos hegyvidéki és erdei tájak Látványosan tarka tömegjelenetek
Vadul száguldó pompás lipicai lovak Derűs romantika Kedves dallamok
Élmény Élvezet Szórakozás
Főszereplők: ATTILA HOER8IGER WALTRAUT HAAS ERICH AUER
FRANZISKA KINZ és sokan mások
A világhírű WIENER SAENGERKNABEN KÓRUS közreműködésével
A kitűnő zenés vígjáték:
VON LIEBE REDEN WIR SPAETER
Vidám bonyodalmak egy kényszerházasság körül lendületes jókedv Remek
humor Kellemes muzsika
Főszereplők: MARIA HOIST GUSTAV FROEHLICH LIESELOTTE PULVER
WILLY FRITSCH és mások
'VÁLTOZATOS KISÉRŐMÜSOR Előadások naponta 6-t- ól folyt Szóm 130-5-9-k- or
müiorunk az uj iené$ ninesfilm "1HR IEIBREGIMENT"
'uvuuwrvwjvuuu bemutatója
MELODY THEATRE
MONTREAL
SHERBROOKE W (St Lawrence sarok) BE
Péntektől 19S7 november IS-t- öl csütörtökig november 21-i- g bezárólag
Kanadában a remek zenés vigjátékfilm :
FRITZ UND FRIEDERIKE
Mulatságos bonyodalmak egy fiatalember ténykedő leány kiléte kö
rül Derűs romantika Vidám helyzetek és fordulatok Ragyogó humor
muzsika Bolváry Géza szórakoztató filmalkotása
0030
először:
helyett
Remeke
kitűnően
Főszereplök: LIESELOTTE PULVER ALBERT LIEVEN MARGARETHE HAAGEN
OTTÓ GEBUEHR PETROVICH SZVETISZLÁV LŐNI HEUSER HANS LEIBELT stb
A gyönyörű szinesfilm:
DIE SCHOENE MUELLERIN
Regényesen szép alpesi tájak Festői tömegjelenetek Hangulatos dallamok'
Szerelem Kedélyes humor Szlvüdltő szórakozás
Főszereplők: HERTHA FEILER WALTRAUT HAAS GERHARD RIEDMANN PAUL
OSKAR SIMA és mások
VÁLTOZATOS KISÉROMUSOR 6-t- ól szombat-vasárna- p 2-t- ől folyt oanroggwJvvwJvuvvvvJTwvv
'164 YORK ST
szinesfilm
Kövctkeiő keretében
HOERBIGER sokan
Naponta
HAM LTON
JA 2-09- 21
CSAK 3 NAPIG: 1957 november 18- - 19- - 20-á- n hétfőn kedden szerdin'
A kitűnő u zenés szinesfilm:
IHR LEIBREGIMENT
Derűs romantika Szellemes humor Vidám hangulat Ének tánc tempó mu-zsika
Pazar kiállítás Látványos színpompás jelenetek Élmény szárakozás
Főszereplők: INGRID ANDREE GERHAD RIEDMANN JESTER NAEFE WOLF
ALBACH-RETT- Y sokan mások
A vidám zenésfilm:
GLUECKLICHE REISE
Remekül szórakoztató szerelmi bonyodalmak Eduárd Kuenneke népszerű
dallamai
Főszereplök: INGE EGGER PAUL PAUL KLINGER
MARGARETHE HAAGEN INA PETERS PEER SCHMIDT sokan mások
VÁLTOZATOS KISÉROMUSOR
Naponta este 605-15- 1 folytatólagosan
HALLGASSA FILMHIREINKET AZ ALL NATIONS FILM COMPANY MAGYAR
RÁDIÓADÁSA KERETÉBEN MINDEN VASÁRNAP DÉLUTÁN 230-TÚ- L 3 ÓRÁIG
AZ OAKVILLE-- I CHWO ÁLLOMÁS 1250-E- S HULLÁMHOSSZÁN
HAZAI SZÓ HAZAI MUZSIKA vpgppmcvuvuvuu%flvyywyvvggg%rowj i
A TOROTÓI ALI NATIONS FILM COMPANY
két kitűnő német filmjét mutatja be
1660 BROADWAY E
I
és és
és
és
és
R0 THEATRE
VANCOUVER B C
1957 november 21- - 22- - és 23-á- n csütörtökön pénteken és szombaton SCHLAGERPARADE
Vidím szerelmi bonyodalmak — lendület — Humor — Derű — Remek
► sligerdalok és vérpezsdítő dallamok — A történet keretében közreműködöm
elsőrangú sztárparádé élén:
TEL:
HUBSCHMID
MAURICE CHEVAUER MARGÓT HIELSCHER JOHANNES HEESTERS LYS ASSIA
GECZY BARNABÁS és világhirü zenekara — RUDI SCHURICKE és sokan mások
Főszereplők: GERMAINE DAMAR WALTER GILLER KARL SCHOENBOECK
NÁDJA TILLER BULLY BUHLAN és sokan mások
FERIÉN VOM ICH
Hangulatos vidám ragyogó szinesfilm Kedves élmény Kitűnő szórakozás
Főszereplök: MARIANNE HOLD RUDOLF PRACK GRETHE WEISER WILLY'
FRITSCH HANNELORE BOLLMANN OSKAR SIMA PAUL HENCKELS és mások
Folytatólagos esti előadások
MAGYAR ANEKDOTÁK NOS
AZ ÖRDÖG — MAGYAR RUHÁBAN
A bajorok úgy féltek a mi vitéz nemzetünktől hogy
még 17-11-b-en
is mindig magyar ruhába öltözöttnek pingál-ták
az ördögöt
A KOLDULÓ BARÁTOK
A kolduló barátokról sok jóizű tréfa jár szájról szájra A köz-mondás
azt tartja róluk: a kocsisnak a torka a barátnak a zsákja
ritkán telik meg Debrecen város főbírájához beizent egyszer egy
kolduló barát hogy csak három szót szeretne vele szólani Bebocsá-tották
de csakis az alatt a feltétel alatt hogy nem mond többet
három szónál A barát állt szavának és csak ennyit mondott:
— Bort! Búzát! Szalonnát!
A nevető főbíró bőven adott neki mind a háromból
JÓZSEF CSÁSZÁR EGERBEN
József császár Egerben nézegette az Eszterházyak címerét
— Hát az micsoda állat benne? — kérdezi gróf Eszterházy
Károly érsektől
— Griffmadár felséges uram
— És hol teremnek ezek a madarak?
— Ott ahol a kétfejű sasok — felelte az érsek
ifiS