Kanadai Magyarsag, April 10, 1965

              SZERKESZTŐSÉ?
BtesrS S £8 S C=F' rS ess™ ima --—— HRSst i=s OS süBea r- - — r„ " _ _ ÉS W @imtg
--
1 Canadian Hungáriáiig
bUKTADA'S LAEGEST AND OLDEST WEEKLY IN THE HUNGÁRIÁN LANGUAGE
m-iJi-
ESgaagR-1- - — 'aaiagaaa
99KiíRa k
Az amerikai légiflotta foly
tonosan erősödő légitámadá- -
hajt végre az észak-vie- t-lami
katonai célpontok ellen
Az Észak- - és Dél-Vietna- m kö
zötti szárazföldi közlekedési
íyonalak úgyszólván teljesen el
Tannak már vágva s a Laosz
Lfelé vezető Ho-Chi-mi- nh út
ícsyes helyeken szintén telje
sen szét van rombolva Az
ffpszak— déli irányban haladó
Használható utakon az összes
omoly híd az amerikai légi--
Ulámadás áldozatául esett s
bízért a 'Dél-Vietnamb- an har- -
KMoalói„Viet_C=on—er _csap„at„ok„uvtán_- - wpüLiusa jíuvuueii vtiüívíyuvu
m™:
g§ ugyanekkor nagyarányú
SfisTtnprató iftfritámadác indult
&k Saigon közelében fennálló
íjirnagyobb Viet Cong-fészke- k el
ljen 'amelyek közül kiemelke- -
$dik az a támadás amely egy
$25' négyzétmérf öldes dzsun- -
forellel borított területet gyűj- -
flott fel hogy az ott folyó ge- -
niia-Kiicepze- st megaKauaiyuz-ra- "
Az amerikaiak minden
Slsetben 'heteken 'át röplapok
lakosságot a kérdéses terü--
%1efek elhagyására s ennek a
propagandának egyebek kö-gjZ- Ótt
az az eredménye is volt
jfjiogy a Viet Cong csapatok
Makik tudvalevőleg ma már ti
Hivatalosan uevan mnsolvoe--
fjrnindenki a felszabadulási"
nnepségek sorozatában nem
győzik eléggé dicsérni az oro-szokat
és eredményeiket a
agyarság jgazi hangulatát
azonban a „közönnyel páro- -
ísult reménytelenség" jellem-z- i
Az a mély apátia amelybe
az 56-o- s forradalom és sza-badságharc
leverése után
Az angol font nemzetközi
helyzete teljesen megszilár
dult a pénzügyminiszter nyi- -
jlatkozatára amely szerint
jfe"""cu íuuii megveai a iulii
Márfolyamát Ennek alánján a
liiíont elérte a 2 dollár 79 és
egyharrnincketted cent biz-ftonság- os
árfolyamot
M Az°k a hírek hogy a fo-lgyasz- tási
cikkek adóját fel-emel- ik
készlethalmozásra
l&hirták az angol közönséget Ilyent cigarettát és szeszes
gátatokat vásároltak oly nagy
hogy a
figyelmeztették
Ma kap- -
"'m a normausnai nagyoDD
s a pénz-- ISyi hatóságok közölték a
ggpweresKeaokkel csak a
nQes forgalomnak megíele- -
' Whisky- - gin és hnrmennvi- - leket vehetik ki a jövedék-IMente-s
raktárakból eladásra W2 autókereskedők forgalmát '16%0r°ga°lmiszaádzóaleékmkealléséenmeekltheírea
yM ty csúcspontra szöktek fel fa házasságkötések is hogy az
Wt JU Párok bizt°sitsák maguk-Mtl-1
a házasfeleknek kijáró
Március 28-11- ?
lelőtt egyedüL a man-HPste- ri
központi anyakönyvi
pataiban 94 jegyespár kötöti
házasságot
g'ia a minimumra akar- -
csökkenteni a külföldi bc--
{
''J-'-'-f'M'ii'VTiilTi-
P BgBs'"-Vi'?Jf-pT-
!
kizárólag észak-vietna- mi re-guláris
katonaságból kerülnek
ki) tömegesen adják meg ma-gukat
Az amerikai légiflotta egyet-len
polgári célpontot sem tá-madott
megt sőt annyira óva-kodik
attól hogy nem-katon- ai
célokban kárt tegyen hogy a
kiszemelt hadianyagraktára
kat és katonai célpontokat is
csupán akkor támadja meg
romboló bombákkal amikor a
célpont minden egyes részlete
centiméter-pontosságg- al meg-állapítást
nyert A rendkívül
preciz támadási szisztéma kö-zeli
berepülést kíván s ezért
az amerikai repülők között
aránylag elég nagyszámú
veszteséggel kell számolni
Egyes észak-vietna- mi cél-pontok
felett
oroszgyártmányú MG-va-dászgép- ek
és önműködő
radarral irányított lég-védelmi
rakétaütegek lát
ják cl a védelmet Arra
egyelőre nincs adat hogy
ezeket a védelmi eszközö-ket
kínai vagy szovjet
- katonák fiézelnélí de any--'
nyi tény hogy az ameri-kai
légitámadások ame-lyeknek
stratégiái ered-ménye
máris szembeszö-kő
nem mennek áldoza-tok
nélkül
süllyedt az ország valameny
nyire felengedett de Hrus-csov
leváltásával megint aggo-dalmaskodni
kezdtek az em-berek
mi is lesz mind
ennek a vége? Nem fordult
rosszabbra mint sokan vár-ták
a rosszatváró hangulat el
ültével még sem lett derűsebb
a társadalom Inkább valami
„fásult letörtség" uralkodott
az font
hozatalt" 1964 ben egyedül
francia pezsgőből fél millió
palackkal többet hoztak be és
elérte a 5337528 palack
csúcsforgalmat messze meg-előzve
az Egyesült Államok
3084000 palack importját
A pénzügyminiszter szerint
az angol ipar versenyképessé
ge érdekében Angliának
meg kell változtatni eddigi
életmódját"
Harold Wilson angol mi-niszterelnök
és Stewart kül-ügyminiszter
két napos hiva-talos
látogatáson voltak Pá-rizsban
A vendégeket Pom-pido- u
francia miniszterelnök
és Couve de Murville külügy-miniszter
fogadta
Wilson és de Gaulle meg-beszéléseinek
tárgya a kelet-nyuga-ti
kapcsolatok a vietna-mi
kérdés és a NATO problé-mái
voltak továbbá szó esett
Anglia és Franciaország ipar-i-
főként hadi- - illetve
lőgépipari
A Wilson— de Gaulle talál-kozó
előestéjén az angol alsó-házban
külügyi vita zajlott le
melynek során a-munkásp-árü
ffl "EJ © 18 j!
Jofanson s
érjen béketfárgyalásoka
A vietnami harc most folyó
új szakasza kétségtelen dél-vietnami
illetve
sikert ho-zott
s ha megfelelő ideig tart
kommunistaellenes győzel-met
hozhat Ez a „győzelem"
nem katonai győzelmat jelent
és nem feltételnélküli meg-adást
Ezt az amerikai kor-mány
nem kívánja s ha kí-vánná
is nem elérni
mert Dél-Vietna-m nem akar
Lester Pearson kanadai békcjavaslatokai'
vietnami
Az Egyesült Államok mindig készen
egyedüli dél-vietna- mi nép bizto-sítása
ÁPRILIS NEGYEDIKE ROSSZKEDVŰ ORSZÁGBAN
Szilárd angol
gNnnyiségben do-Irjánygyár-osok
dohSnyárudákat1nem
igarettakészleteket
'adókedvezményt
el megérteni
ses „nincs kiut a kom-munizmusból"
Nem értik
nyugati külpolitikát sem
„külpolitika hiányát"
Akit érdekel a külpolitika és
ezek egyre többen vannak
mert a külföldi rádiók adá-sait
hallgatják erősen kifogá-solják
a jlényeg" hiányát
A „lényeg" ahogy azt mind
általánosabban felismerik az
lenne hogy pontosan tudják
mire számithatnak Altalános-ságban
tájékozódottak a vi-lágpolitikában
beállott válto-zásokról
pontosan ismerik a
kínai szovjet viszály állását
amit hiányolnak meg-felelőbb
kihasználása a Nyu-gat
részéről érdekük-ben
Olvasnak és hallanak a
„hídverési" politikáról kap-csolatok
„normalizálásáról"
K"UiiiKeresKeueiem iwKuzars_a£- -
ról és kulturális csereprogra-mokról
azt azonban nem
ják és ezt Ieg- -
Wson
angol miniszterelnök Párizsban
együttműködéséről
amerikai-kommunistaellen- es
kormány- - teljes egyetértést
mutatott az Egyesült
vietnami politikájával A kom
munista elégedetlenül
támadja Wüsont és kormá-nyát
mert szerintük ez az
Amerika-barátsá- g minden
nemzetközi kérdésben
megbénítja a brit diplomácia
képességét
Ailondoni parlament kom-munista
tudósítói így írnak
erről gúnyosan: „A konzerva-tívok
egyszerűen imádják
Stewart lcülügyrninisztert}
ámbár a munkáspárti
helyet jfoglaló &ép-viselők„egyáltalában- 'nem
vol-taküy- en
biztosak érzdmeik--
L4-j- t-- i'r: rrr-f- fr sxa:"iare jftjf rty
és nem is képes a nyugati po-litikai
érdekszférához csatla-kozni
Az amerikai siker politkai
téren a legjobb esetben! is
csak odáig terjedhetne
es Del-Vietna- m szabad
választások utján egyesüljön
vagy a két ország meg-maradjon
ugyan mai politi-kai
rendszerében de a kom-munis- ta
beszivárgást és fel-forgató
tevékenységet nem- -
miniszterelnök
lett Johnson elnöknek a kérdés megoldására
áll a tárgyalásra
célja: a szabadságának
A
hogy
repü
tudná
a tragikus felismerő j főképpen hogyan
hogy
a
il-letve
a
—
annak
— saját
a i i- -i f- -i
tud
szeretnék a
Államok
sajtó
fontos
kezdeményező
bal-szárnyban
faen"
!
""-'- -'- --"rT -- ~-
hogy
Észak- -
hogy
annak
vezet el mindez az ő szabad
ságukhoz az ország független-ségéhez?
És mivel ezekre a
kérdésekre nem kapnak meg-nyugtató
yálaszt beletörőd-nek
abba ami van: „Ne le-gyen
rosszabb ez minden
amit a jövőtől várunk és re-mélünk!"
Vannak olyanok is
akik csodában hisznek várat-lan
fordulatokban reményked-nek
és fegyveres megoldást"
várnak
Húsz éve felszabadulást vár
az ország hogy végre a saját
államában a saját törvényei
szerint és a maga választotta
vezetők alatt élhessen a nép
Ez a reménye tűnt el a kom-munizmus
bevezetéséve] és
megint csak arra várnak a
magyarok hogy egyszer vég-re
szabadok lehessenek és
önrendelkezési jogukkal él-hessenek
Április negyedike valójá-ban
erre figyelmeztet!
TTí'ÍA iwíí rfiS'ÍAviíw f lf? V?&r frXyr 'í
George Wallace- - Alabama
kormányzója barátságosan
fogadta Koy Wilkinst a Szí-nes
Népek Szövetségének
igazgatóját Alkormányzó át
vette-- a selmái' békemenet pe-tícióját
s megígérte hogy
„demokráciát teremt Aiaba- -
pnáhanw
' 7ftIIhBBBS
©o
zelközi rendőrség vagy a
nagyhatalmak ereje garantál-ja
mint például Koreában
További amerikai politikai
cél az hogy minden ázsiai (és
afrikai) gyenge ország meg-győződhessen
arról hogy a
kommunista felforgató törek-véseket
amerikai segítséggel
kell és lehet ellensúlyozni
Ez a második politikai cél
a most folyó amerikai sikeres
támadások során már jórészt
megvalósult Az új" kis or-szágok
vezetőj éppen a viet-nami
helyzctváltozás miatt
érzik és tudják hogy szabad-ságot
csak amerikai segítség-gel
érlielnek'clshpgy a komT
munista fenyegetések csak
addig veszélyesek amíg vala-hol
az amerikai politikai és
katonai segítség meg nem ér-kezik
íf' Tín nom 5c Tnnnrlhnlni mőff
azt hogy a vietnami sikerek
következtében most már
minden dél-ázsi- ai illetve af-rikai
új ország ki fogja űzni
}Ya kommuhsta 'felforgató poíi- -
3e annyi bizonyos hogy a"
kommunista-barát- - egységes
fellépés az ázsiai és afrikai
népek között ma már nem
fenyeget
Egyes békeszerető nyugati
politikusok akik közül ki-emelkedik
Mr Lester Pear-son
úgy érzik hogy az eddig
elért dél-vietna-mi
amerikai
sikerek már megérlelték a
helyzetet arra hogy megin-duljanak
a diplomáciai tár-gyalások
valamilyen közvetí-tő
— például a szovjet — se-gítségével
s ezért
azt ajánlják hogy az USA
rendeljen cl ideiglenes
lüzsziinetet Dél- - jllelvc
Észak-Vietnamb- an és
hogy ezzel módot adjon
a hanoi kormánynak
(közvetve tehát Kínának)
hogy tegyen elfogadható
békeajánlalol
Mr Pearson a philadelphiai
egyetemen mondott beszédé-ben
fejtelte ki ezt az állás-pontját
majd nyomban ez-után
Johnson amerikai elnök-kel
folytatott tárgyalást
amelyről a sajtó és a televí-zió
bő jelentést adott John-son
a hirek szerint elég hide
gen fogadta a kanadai minisz
terelnök javaslatát s kijelen
tette hogy az USA mindenkor
és 'bárkivel hajlandó tárgya
lásokat kezdeni a vietnami
kérdés megoldására de az
érintkezést nem amerikai
l hanem kommunista oldalról
kell kezdeményezni
i
i Nem vitás egyébként hogy
ez nemsokára meg fog történ
ni mert a hanoi kormány so-ká
nem bírhatja a mostani
helyzetet a béketárgyaláso-kon
kívül csak egy utat kö-vethetnek
a kommunisták: ez
pedig Kíria részéről-- komoly-arány-ú
beavatkozás volna De
miután az USA már" előre ki-jelentette
hogy kínai be-avatkozásra
Kína területe el-leni
támadással válaszolna —
ha kell atomfegyverekkei —
s mivel ilyesfajta háborúra
Kína nincs elkészülve és szov-jet
atom-segítség- re nem szá-míthat
— ezért a várható kí-nai"
beavatkozás csupán fe-nyegetés
amelytől félni nem
keíb
Wass Albert:
MAGYAR SZEMMEL
„Érdcmcs-- c magyarnak lenni?" ve-tette
föl a kérdést irodámban cg)' hu-szoncgye- ves
magyar fiatalember aki az
alahamai négerek jogaiért Selmától
Montgomcry-i- g gyalogolt s emiatt elha-nyagolta
egyetemi tanulmányait Ugy
érkeztünk cl ehhez a váratlan kérdés-hez
hogy cn igyekeztem nicgg)őzni a
fiatal magyart arról hogy mint ma-gyar
emigráns fiának elsősorban az len-ne
a kötelessége hogy minél több tudás-ra
tegyen S7crt s nem pedig az hogy be-leavatkozzék
a befogadó ors'ág belügyei-be
„De crdcmcs-- c magyarnak lenni?"
fakadt ki a fiatal magyarból a kérdés
egyenesen és őszintén
A kérdés váratlanul és készületlenül
ért az angol nyelvű egyetemi iroda zsi-vajában
s hamarjában csak azzal a le-egyszerűsített
banalitással feleltem hogy
„senki se "kérdi meg a kutyát hogy
akar-- e kutya maradni sem a macskát
hogy kcdvcli-- c a macskasorsot A kutya
büszke arra hogy kutya s a macska ar-ra
hogy macska s az a világ rendje
hogy mindenki megmaradjon annak
ami" Azonban ahogy kimondtam már
tisztában voltam azzal is hogy ez a fe-lelet
elégtelen Hogy érdcmcs-- c vagy
nem magyarnak lenni ma egyike a leg-komplexebb
kérdéseknek Mondhatnánk
azt is hogy ezt mindenki magamagában
és magamagával kell elintézze de ez
sem egészen igaz Az igazság az hogy a
azcrucmcsseg szcmszogcnoi vizsgáim :
A nemzeu Hovatartozás nem uzict aki J ~_H '
mégis- - annak'' Ját ja az1 egy olyan anya-giasságba
gyökeredzett egocentrikus vi-lágban
él melyben az olyan fogalmak-nak
mint „nemzet „haza" sőt „Isten"
se súlyuk sem értelmük nincsen
Az ember nem azért magyar vagy
angol vagy amerikai vagy német vagy
japán mert érdemes annak lenni ha-nem
mert annak született s abban nőtt
föl Nem csak vérének de lelkiségének
gondolatvilágának múltja benne gyö-keredzik
a nemzetben melyből való Di-csőségében
és megaláztatásában egyfor-mán
osztozik még akkor is ha fizikailag
semmivel se járult hozzá az elsőhöz és
szerencsés körülmények megmentették a
másodiktól
Magyarnak lenni ezek szerint annyit
jelent mint viselni ennek a származás-nak
a következményeit és vállalni az ez-zel
járó kötelezettségeket Büszkén vi-selni
a történelmi múlt láthatatlan ko-ronáját
és görnyedten hordozni a jelen
gondjait s a jövendő felelősségét Hogy
érdcmcs-- c vagy nem arra csak szem-pontok
szerint lehet felelni Aki lelke
mélyen érzi a hovatartozás súlyát an-nak
érdemes Aki eszményekért él aki
hisz az örökélctben aki hisz abban
hogy az Úristen teremtette ezt a vilá-got
s benne az embert és nem valami
szeszélyes atomrobbanás annak igen
annak érdemes Mert csak a nemzethez
való hűségén és becsületességén keresz-tül
szerezheti meg magának azt a szi-lárd
lelki egyensúlyt mely az emberi
lét legfontosabb kincse Lelki békessé-get
a jól végzett munka megelégedett
érzését csupán hűség árán lehet meg-szerezni
önmagunk és saját lelkivilá-gunk
gyökérrcndszcrévcl szemben meg-nyilvánuló
hűség árán Aki ezt nem ér-ti
meg az olyan mint a vak vagy a sü-ket:
lehetetlen megértetni egy színt vagy
dallamot azzal aki vak vagy süket
Annyit azonban cl kell ismerjünk
hogy a huszadik század nagy történelmi
katasztrófái létrehoztak az ifjabb kor
osztály soraiban egy olyan embertí-pust- 3
mely számára ez a kérdés „érdc-mes-- e
vagy nem?" döntő jelentőséggel
bír úgy a hovatartozandóság elbírálásá
ban mint minden egyéb eszmei állás-foglalás
kérdésében Ez az új embertí-pus
a gyökértelen s ennél fogva felelős
séggel senkinek és semminek nem tarto-zó
pillanatnyi opportunizmus jegyében
keres érvényesülést ebben az eszmeileg
és fizikailag szétszaggatott világban- -
Amerikában amerikai akar lenni Orosz
országban orosz Kínában kínai A
dzsungelben kígyó s az Északi Sarkon
pmguin bikerul-- c az asszimiláció tudo-mányának
elsajátításával kielégítő fele
XV
KIADÓHIVATAL:
353 Spadlna Avenue
Toronto 2B Ont- -
Telefon: EM £3721
XV évf 15 szám
Vol 15 No 15
1965 április 60
Authorized as 2nd class
mail by thc Post Office
Department Ottawa and
for payment of postage
in cash
Ara: 10 cent
J?JSTCL%ihiAll'TgLVJ-TMggTBaS3- =l
letet találni a lélek marcangoló kérdései-re
is erre csak az idő adhat választ
Amikor ez a magát minden gyökértől
eltépni kívánó ember-félesé- g eléri az öt-venes
hatvanas életkort s rádöbben ar-ra
hogy az út vége fele közeledik s lefe-le
haladva másnak tűnik a világ Az
anyagiak színüket vesztik s a lelkiek mé-rete
megsokszorozódik Mint a gyémánt-bányás- z
ki hirtelen megtudja hogy csak
cg)' kis tarisznyára-való- t vihet magával
az ismeretlen tengereken túlra s döbben-ve
nézi élete munkáját az összehordott
gyémánt-kövek- et s ijedten töprcng'azon
hogy honnan kaparhatna össze valamit
amit odaát is használni lehetne?
Szolgálni a nyomorúságba süllyedt
bajbajutott közösséget melyhez tartozik
az ember nem jövedelmez bankbetéte-ket
az igaz De ad valami láthatatlan
erőt valami láthatatlan nyugalmat és
békességet az emberi élet mögé amit
bankbetétekkel megvásárolni az utol-só
percben nem lehet De az aki nem
hisz hűségben kötelességben önfeláldo-zásban
a nemzeti hovatartozandóság
ezer lelki gyökérsálában az csak az
utolsó percben tudja meg ezt amikor
már késő
Akiben nincs hűség' azon ' hazai és
nemzet iránt melyhez vérségilcg'és lel-kilcgihozzátar-tozik
születésénél fogvaaz
nem ismeri a hűség fogalmát s" bárjó
pénzért beáll cselednek más nemzet eszé
ére s talán még hangosabban is yall- -
magáodil-tartpzónakirnintjakííO- tt'
született: mihclytfvalaki egy ezüst pénz
zel magasabb bért ígér ahhozszcgődik
át
Hz a gyökértelen scnkinck-scmminck-huséggcl-ncm-tart-ozó
új embertípus mai
„világkormányi 61" „cgy-világ-országr- ól"
álmodik De mihelyt felvetődik majd a
kérdés: „érdcmcs-c?- " kiderül hogy ál-ma
mögött nem új eszmék vannak új
lelki magaslatok hanem mindössze az
anyagiasság olcsó célszerűségei
Arra a kérdésre tehát hogy „érdcm-cs-
c magyarnak lenni?" a felelet tulaj-donképpen
egyszerű Nem érdemes
Mert vagy megváltozhatatlan és levet-kőzhetetlen
lelki sajátosság az ember ma-gyarsága
egy olyan velünk született
öiökség mely önmagában hordja a fe-lelősségtudat
minden terhét és az elvég-zett
kötelesség minden örömét a múlt
minden büszkeségét a jelen minden
fájdalmát és a jövendő minden remény-ségét
vagy nem is létezik Van vagy
nincs Érdemesség szempontjából pedig
csak olyasmit lehet elbírálni aminek
birtoklását szabadon választhatja az em-ber
A kivándorló asszimilálódik hozzá
idomul ahhoz a környezethez melyet
szabad akaratából választott magának
mivel a régi környezet nem elégítette ki
lelki szellemi avagy fizikai igényeit Á
kivándorló asszimilálódása természetes és
szinte kötelező a befogadó házigazdával
szemben
De az emigráns nem a maga jószán-tából
került idegen földre Az1 emigránst
a történelem vihara tépte Jc az otthontól
és a hazától s kényszerítette arra hogy
máshol telepedjen le Az emigráns nem
vállal közösseget a „haza" uraival vi-szont
lelki gyökerei eltéphctctlenül kö-tözik
az otthon maradt néphez a közös
alaphoz a nemzethez
Mély lélektani különbségek vannak a
kivándorló és az emigráns között Azon
ban ezek a különbségek csupán a jelen
és a jövő viszonylatában érvényesülnek
A múlt egyformán kötözi őket emlékszá-laival
a közös gyökérhez Ez a közös
gyökér az eredet a nemzeti származás
a hovatartozandóság ősi törvénye
Hogy érdemcs-- c engedelmeskedni en
nek a törvénynek yagy nem arra egyik
se gondol sem a kivándorló sem az
emigráns Ezt csak azok mérlegelik aldk1
már gyökértclcnül jöttek a világra mintj
a puszták ördögszekere s mennek a szél
lel amerre viszi őket pillanatnyi sodra
Nem tehetnek arról hogy nincsen gyö
kerük sehol s bár sok gondtol cs fajda
lomtól megmentődnek telánf mégis saj-nálatramé- ltók
Mert légürcsjtérbcnjmo
zognak s nyom nem'marad utánuk
sehol
Lírí wsisga
? (
imíif-lili -
ÍY® ? i' i"íí%lá fltf :iWíí'k
Vív
iin
lil'BJ wíJimfM'
riít
lS
m rm
--jass:
imwjSmfft?irt
í-wSS-
&l%mim "tflí"!
mZli£
!
f- -
i
7 i -- rí
ft
ri
tk
íUm f - 1U'J
Mii?
! f§ fi 11
m
I- - mm
W--
ímVm
röHH
mMmxhm
!?&}
vm
ml
ímmi?
if
-- it í u I
iuw
íf'ftiVKI
?SS
SMTttf
tfi
tú
M
i