Kanadai Magyarsag, January 18, 1969

              2
ii
Iffl
C
'it
20
tho
on
ilt
Ijed
el
f
tt:
let!
vad
S
it
esz
KIM
kus
Sitt!
-- esi
SZU
sín
ém
iiífc
ven
olt
s
ircc
Ifc
w
ék
zbe
iiegi
is
kbi
1
e a
W
attó
ti]
cot
ik
ti'
6 c
fi
2
M
is
dec
hí
tyW
J Ti V
M „sMi m iP ml rrc-- vi „s-- ~v Lenét--e oemmzepmtménf
Lehet-- e béke a Középkeleten? Ha a „bé
két" békességnek vagy megbékülésnek tekintjük
hosszú-hossz- ú ideig nem lehet Ha a „békét" a
harcok megszüntetésének és a kényszerű egymás-jnelle- tt
élés normalizálásának tekintjük akkor
lehet
Hiba volna a kérdés mélyén azt firtatni hogy
Izrael állam felállítása a század legnagyobb politi-kai
baklövése volt-- e ahogy az arabok állítják Nem
lehet igazságot tenni egy olyan vitában amely év-ezredek
váltakozó történelmébe van beágyazva Ha
a tényekből indulunk ki amelyeknek felismerése
és elismerése bármiféle rendezés előfeltétele ak-kor
egyszerűen tudomásul kell vennünk hogy Iz-rael
— van
Ezt a tényt azonban nem szabad tisztán a kö-zépkeleti
élettér korlátai közé szorítani mert ez
nem arab-izrae- li kérdés hanem világpolitikai piob-lém- a
Már akkor az volt amikor a Balfour-dekla-ráci- 5 _ tehát egy külső hatalom beavatkozása
megteremtette Izraelt és különösen azzá vált
amióta a Szovjet a Középkelet feletti döntő befo-lyása
érdekében az arab államok mögé állt Az
1967-e- s háború óta a probléma világpolitikai kon-túrjai
még láthatóbbá élesedtek: az eiedeti arab-izraeli
kérdés amerikai-szovj- et problémává nőtt
A fentiekből következik hogy a kérdés rende-zés?
aligha képzelhető el helyi szinten kizárólag
az arabok és az izraeliek között mert a két szu-perhatalom
érdekei még ellentétesebbek mint a
Kozépkelet népeié
Ami ma játszódik le a szemünk előtt: az arab
fedajin gerilla-támadás- ai Izrael ellen és az izraeli-ek
ellentámadásai csak ködösítik a képet de leg-feljebb
reakciójukkal tartoznak bele a világpolit-ikai
keretbe Ha ezek a határharcok hirtelen meg-szűnnén- ek
is maga a probléma változatlan ma-radna
Izrael érthetően nem akar „külső" békét vagyis
külső hatalmak által rákényszerített békét kötni
Ilyent már kötött de a „béke" felborult mert a
biztosítékai kiégtek mihelyt Nasser eltávolította
területéről az ENSZ-csapatok- at Az viszont hogy
a két fél maga kösse meg a maga békéjét az ara-bok
ellenállásán bukik meg akik nem akarnak
egy asztalhoz leülni az izraeliekkel
Ha azonban helyi béke nem lehet hogyan
lehet egyáltalán békét teremteni? A nyilván- -
j való válasz az hogy mégis csak „kulso" azaz
diktált béke útján Ez logikusnak látszik már csak
a a probléma világpolitikai dimenziói miatt is De
mégsem logikus ugy ahogy azt a bzovjet 4-na-ta- lmi
tervezete ajánlja Ebben ugyanis mindenkép-pen
benne rejtőzik az arabok vagy pontosabban:
a Szovjet győzelme A Szovjet azt ajánlja hogy
ENSZ-csapato- k szállják meg a határövezeteket s
ezeket a „két nagyhatalom" haderői adott eset-ben
„katonai akcióval" támogatnák Másszőval: a
Szovjet közvetlen fegyveres beavatkozása bármi-1- 1
A harmadik íven
Navnn r£pen nlvantnm apv ro- -
Löantikus könyvet Méray-Horvát- h
8aroly „Amerika Cézárját" A re-gg&- ry
arról szólt hogyan építette
:rei egy lengyel gróf az európai
IS iplleraet képviselő „görög rab-H- fl
?folga" az egyik milliárdos csa- -
W fiát Caesart a rómait"
W Egyesűit Államok császári trón-'íir- a
Ez a regény jutott- - most
epembe amikor a harmadik Ken- -
—flfedy-fiú- t Edwardot helyettes
tórtvezetövé választották a Szená-- t
is demokratái
Természetesen mint minden ha--
Slnlat P7 ic cántít lTá-a-T4-ii-irj- th
Míbnyvében Caesar a nagy honfog-yjttll- ó
milliárdosok arisztokráciájá- -
wz tartozott Talán egy Vander-- P
vagy egy Rockefeller járt a
eszében amikor az unokát
császári trónra ültette A Ken- -
W-riu- k esetében nem lehet szó a
wwi ca udLur ipari epitim ua- -
i'oraányáról Azok nem csak ma- -
ak hódítottak vaevono--
ti hanem történelmi erőként le
jtették Amerika mai gazda sságá
P& SZabadvállalknzási rpndszp- -
nek alapjait A Kennedy-dinasz- -
azonban parvenü ezek között
l& Mayflower arisztokraták között
ÍT alaPftó apa ha iól tudom ké
sedelmi ügyletekkel szerezte
% a millióit olyan időkben ami- -
a kedvező konjunktúra szabad
& nyitott erre Valószínűleg nem
nyira gazdae mint az öreg tffn D volt és nem is rendelkezik
irjyan robusztus egyéniséggel A
jíasztia amit alapított vagy akar
Atf tani három drásán nevelt fiú- - íl '! az eur6Pai Kazimir gróf Fui
óriási
ff A „DINASZTIA"
Nn meggyilkolt elnök nagyon
--- f jkoaazenvfts egyéniség volt Ivy
fú )
-- - _ '- - - ' í '
—
-
—
I
—
~
— —-
-- v —
S
tri
kor bekövetkezhetnék bármilyen mondvacsinált
ürügy esetén A Szovjet egyetlen nagy világpoliti-kai
célt követ a Középkeleten: a Szuezi csatorna
használatának biztosítását hogy kiépíthesse Indiai
óceáni flottáját és Keletafrikában döntő súllyal'
léphessen fel
Külső diktált békét tehát csak úgy fogadhatna
el Izrael ha az ellene indított támadást az Egye-sült
Államok a saját területe ellen intézett táma-dásnak
tekintené Kérdés hogy egy ilyen békét ra-tifikáln- a-e
az amerikai Kongresszus? Ha Amerika
erre kötelezettséget vállalna könnyen megtörtén-hetnék
hogy egy atomháborúba kényszerülne Iz-rael
miatt
Ezt a lehetőséget még súlyobbítja az hogy a
Nixon-kormányz- at ez idő szerint még nagy kér-dőjel
Izrael számára Nixon maga sürgette ugyan
a Phantom-jete- k leszállítását Izraelnak de szemé-lyi
megbízottjánali William Scranton-na- k a nyi-latkozata
ami kétségtelenül az arab államok felé
irányuló békülékeny gesztus volt megborzongatta
Izrael vezetőit Mit akar Nivon? Nem lesz-- e haj-landó
megegyezni az arabokkal — azaz a Szov-jettel
— Izrael rovására?
Kétségtelen hogy Amerika nem maradhat örök-ké
ellenséges viszonyban az arabokkal Ez csak a
Szovjet-befolyá- s kizárólagosságát biztosítaná Ez
Izraelnek sem érdeke De Izrael léte majdnem ki-zárólag
a USA-t- ól függ! Nemcsak a hadfelszere-relé- s
kérdésében — de Gaulle alkatrészkivi-teli
tilalma halálos csapást lehet az izraeli
légi flottára — hanem mintegy 400-50- 0 millió
dollárnyi évi segítség miatt is amit az amerikai
zsidók küldenek Izraelnek Ha ezt Amerika — akár
a fizetési mérleg egyensúlya miatt akár adózási
okokból — befagyasztaná Izrael élete majdnem
rögtön a kóma állapotába zuhanna
Es itt lép a szabadvilág érdeke a problémába
Izrael elvesztése az utolsó bástya feladását jelen-tené
a Szovjet középkeleti és keleti előrenyomulá-sának
útjában Másszóval: nem szentimentalizmus
hanem világpolitikai érdek ami Izrael fennmara-dásához
fűzi a szabadvilágot Ha tehát 4-hatal- mi békediktátumra kerülne sor eleve ki kell rekesz-teni
belőle Szovjet javaslatának azt a részét
hogy az ENSZ rendfenntartó csapatait a két szu-perhatalom
„saját katonai akcióval" is támogat-hatja
Ez a Szovjet fegyveres beavatkozásának
nemzetközi törvényesítését jelentené a Kózépkele-te- n
és ugyanakkor a két szuperhatalom összeüt-közésének
blueprintje lenne
Meg kell értenünk hogy a világpolitikában nem
az érzelmek hanem az érdekek döntenek Ame-rikának
a szabadvilágnak és a szovjet-elnyom- ás
alatt élő magyar népünknek elsőrendű érdeke hogy
csakis olyan béke legyen a Középkeleten ami Iz-raelt
bevehetetlen bástyává erősíti meg nem is any-nyi- ra
az arabok mint inkább a Szovjet terjeszke-désével
szemben
Irta: Béldy Béla
League átlagmüveltséggel és bizo-nyos
társasági szellemességgel
Ezek a tulajdonságok még nem
avathatták „nagy elnökké" s nem
is volt az csak a családja és a ba-rátai
helyezték egy mítosz központ-jába
amelyet tragikus halála való-ságos
legendává tágított A nagy-közönséghez
leszürödő liberális
mitosz két olyan „érdemre" épült
ami nem az ö érdeme volt Az egyik
hogy milliomosnak született a jet
set tagja volt ami Amerikában jó
ajánlólevél az egyszerű polgár
előtt és családja élénk sokszor za-jos
társadalmi élete állandóan fó-kuszban
tartotta A másik érdeme
amit a Sorstól örökölt az volthogy
véletlenül a nyolc éves Eisenho-wer- -i
mozdulatlanság után követ-kezhetett
és ez eleve fiatalos tem-pót
igért Kétségtelen hogy a civil
rights-ne- k és a közgazdaság szö-vetségi
manipulálásának úttörőjé-vé
vált de külpolitikailag néhány
fájdalmas hibát követett el Mégis
volt az egyéniségében valami „ve-zető"
elem valami felületes de
mégis jelentős előrelátás
Öccse a szintén tragikus halált
halt Róbert csak a bátyja mítoszát
örökölte John megnyerő egyéni-sége
és „vezetői" elhitető ereje hi-ányzott
belőle Könyörtelen törek-vése
a hatalomra súlyos etikai hi-bába
sodorta: csak akkor mert el-nökjelöltséget
vállalni amikor már
McCarthy kitaposta számára az
utat és vállalta a szinte reményte-len
kockázatot Róbert soha sem
mutatott semmit ami az elnöki
posztra jogosítota volna Egyetlen
választott hivatalt sem töltött be
a New York-- i szenátorságon kívül
ami azonban már a Kennedy-mi-tos- z
és az erősen liberális válasz-tói
környezet eredménye volt Azt
megelőzően csak kinevezett igaz-ságügyminiszter
volt a bátyja kor-mányában
ami kissé megviszo-lyogtatta
a kényesebb izlésüeket
)W
a
nedy
Edward a legfiatalabb most kö-vetni
akarja bátyjai példáját Sze-nátusi
másodvezetövé történt meg-választása
ugyan önmagában na-gyon
kis dolog csak a liberális
sajtó tünteti fel nagynak és ez a
fontos A jelentéktelen tisztségért
még a nem népszerű Russel Long-o- t
is csak 31 „igen" szava-zattal
győzte le 26 „nem"-me- l
szemben Ez a 31-2- 6
arány nem nagy lelkesedésre vall
de esetleg bizonyos ugródeszkát
tehet a fiatal szenátor talpa alá
hogy arról 1972-be- n az elnöki szék
felé lendülhessen
ft MI AZ A
„KENNEDY-FÁKLYA?- "
Az egyéni ambíciója nem érde-kes
de annak kísérő zenéje annál
inkább A baloldal ifjú reménysé-geként
azt írják róla hogy „nem
volt más választása mint követni
bátyjai lépéseit" és hogy „kezébe
kellett vennie a Kennedy-fáklyát- "
Ezek a lelkendező megállapítások
a dinasztia misztikumából fakad-nak
Mi az a „Kennedy-fáklya-"
amit fel kellett vennie? Ki kény-szerítet- te
rá? A legjobb indulattal
sem tudunk kicsiholni a dinasztia
nyolc éves történelméből olyasva-lamit
ami egy keresztes hadvezér
vagy akár csak egy átlagos elnök
fényt mutató fáklyájának számít-hatna
Ha valóban fáklyavivőnek
érzi magát a fiatal szenátor itt
vagy egy sajnálatos ön-illuziór- ól
a körülötte nyüzsgő mitoszépítök
még sajnálatosabb szuggesztiőjáról
lehet szó Ki követeli hogy elnök
legyen? A nép? A nép nem A de-mokrata
párt? Az sem hiszen itt
van még Hubert Humphrey lés Ed-mu- nd
Muskie akik nagyon bátor
és nagyon eredményes harcot vív-tak
tavaly novemberben Ki köve-teli
hát? A válasz nagyon egysze-rű:
a liberális bal amely most ki-szorult
a hatalomból és megnyer--
?ífjrj f ! 2íift'í ~t_ „„ xv- - '"KSHT MSEW!
Maiar4iwájflók '
(Január-1840125- %)
1818-ba- n született Pesten Alma-s- y
Pál az 1849 évi országgyűlés
elnöke akinek elnöksége idején
Debrecenben detronizálták a Habs-burgokat
(151 éve)
1823-ba- n Kölcsey Ferenc meg-írja
a Hymnuszt (146 éve)
1844-be- n született Debrecenben
Üjházi Ede színművész akiről a
híres tyúklevest elnevezték (125
éve)
1868-ba- n meghalt Bécsben Vas
Gereben (Radákovics József) író
(101 éve)
1868-ba- n meghalt Buenos Aires-ben
Asboth Sándor 1848-49-- es
honvédezredes majd az Egyesült
Államok tábornoka és diplomatá-ja
(101 éve)
1869-be- n meghalt Budapesten
Szemere Bertalan államférfi és író
Kossuth első kormányának tagja
(100 éve)
1890-be- n Eotvos Loránd bemu-tatja
a Magyar Tudományos Aka-démián
a torziós ingát a korabeli
legnagyobb fizikai felfedezést (78
éve)
1891-be- n meghalt Budapesten
Ybl Miklós az egyik legnagyobb
magyar építőművész (78 éve)
Üdvözlel
Hegyeshalomnál
A müncheni Abendzeitung Hun-te- r
nevű munkatársa Magyaror-szágról
tudósítja lapját és legutóbb
többek között a következőket írta:
„Hegyeshalom Magyarország leg-forgalmasabb
határállomása Auszt-ria
felöl Hatalmas tábla fogadja a
Nyugatról érkezőket Rajta felirat:
Az Ibusz idegenforgalmi iroda ve-zetősége
szívből üdvözli a vendé-geket
és minden vonatkozásban a
legmesszebbmenőén rendelkezé-sükre
áll Érezzék jól magukat
Magyarországon"
„Adabei kollégám ez alatt a táb-la
alatt várakozott autójában tel-jes
hat óra hosszáig és végül nem
engedték be Magyarországra"
geli a mítoszt amit korábban fel-épített
Az ember megérti hogy egy
gazdag családapa dinasztiát akar
alapítani de ez nem népi hanem
családi érdek Azt is megérti az
ember hogy a liberális bal nyü-zsögni
akar valaki körül mert ez
a nyüzsgés az életeleme De a nép
vagy az ország érdeke még vélet-lenül
sem azonos az ö érdekeikkel
Edward Kennedyről azt mond-ják
hogy jóval mérsékeltebb ké-pességű
és tudású fiatalember mint
John volt aki szintén messze volt
attól hogy géniusz legyen és hogy
nem olyan erőszakos mint Róbert
volt Az előbbi egy kicsit riasztó
az utóbbi egy kicsit megnyugtató
De csupán az hogy valaki egy
meggazdagodott dinasztia tagja és
hogy a két fivérének tragikus ha-lála
'részvétet keltett még nem
tesz valakit elnöki anyaggá
Korán kezdte el a helyezkedést
hogy kiszorítsa Muskiet a lehető-ségek
köréből és hogy valamelyes
„tapasztalatra" hivatkozhassék ez-által
Lehet hogy ez hiba volt
mert így négy éven át elnyiihe-ti- k
a hibái lehet azonban hogy
okos húzás volt mert különben a
„fáklya" fénye kialudt volna Mind-egy
A tény az hogy ha nem tud
megszabadulni azoktól a „tanács-adóitól"
akik csak a maguk kis
közéleti szektorait akarják teljes
körré vonni körülötte ha beleso-dorják
a baloldal öngyilkos aktiviz-musáb- a
akkor még a mitosz sőt a
liberális média sem segíthet rajta
egy újabb glóriával a homloka kö-rül
Amerika választói tavaly no-vemberben
megmutatták hogy
változást akarnak Nem csak párt-vagy
személyi változást hanem a
liberális érdekszövetség végleges
felszámolását is
A dinasztia csak akkor marad-hat
fenn és csinálhat császárt az
ifjú Caesarból ha Kennedy szená-tor
az önmaga tehetségével és nem
két megdöbbentő szerencsétlenség
mítoszával érdemli ki a nép — nem
a baloldal hanem a nép! — biza-lmát
--A~ is -- '
rí T J jií Vfövíírt wf-ju-
?''y?''y!iyMi ??" ----"i'aárn- Ttnniwwi j? MkégyyMi}
Névadó ünnep és bor keresztelő
A Kemecsei Állami Gazdaság
kultúrtermében furcsa ünnep-ségre
készülődnek a szabolcsi
magyarok A virágokkal és bo-ros
üvegekkel borított asztal
előtt kis ágyak sorakoznak me-lyekbe
a fiatal mamák újszülött
gyermekeiket helyezik el Vár-d-ai István tanácsi vb-titk- ár va-laha
községi főjegyzőnek hívták
nagyon törekvő kommunista
megmutatja hogy a régi elavult
templomi keresztelő helyett
névadó ünnepséget rendez a ke-mec- sei tanyavilágban
Egyenruhás úttörők állnak
díszörséget s az állami gazda-ság
dolgozói ülnek ünneplőben
a széksorokban Jelen van a
párt küldöttsége a gazdaság ve-zetősége
az iskola igazgatója
Jönnek a mamák karjukon a
picinyekkel mögöttük a név-adó
szülőkkel A kisdedek éde-sen
alszanak legjobb nekik sem-mit
sem tudni a történtekről
Csak a kis Marianna sír fel az
ágyacskában melybe mamája
gondosan elhelyezte Sokat fog
még sírni amíg újból szabadon
járhatnak templomba
A tanácstitkár felöl ti a nemzeti-színű
vállszalagot és beszédet
mond:
— - Megjelenéstekkel megvál-toztattátok
a meghitt családi
otthonok rendjét mert születé-setek
pillanatától hozzátok al-kalmazkodik
minden és minden-ki'
Mennyi örömet jelent majd
szüleiteknek hozzátartozóitok-nak
a nagyszülőknek névadó
szülőknek az első szó az első
lépés
Pirosnyakkendös úttörő áll
elö és harsányan szavalja Pető-fi
„Fiam születésére" című köl-teményét
Debrecenben készült
a vers s bizony a mai kommu-nisták
malmára hajtja a vizet
mert szerencsésebb hasonlatot
is használhatott volna a fékez-hetetlen
költő:
„Kis parányom milyen nagy
[örömmel
Állok itt és nézem képedet!
Kell-- e még pap? örömkönnyeim- -
[mel
Keresztellek én meg tégedet"
A kicsinyek nevei belekerül-nek
a névadókönyvbe ezt is
anyakönyvnek hívták valaha s
aztán a szülök és névadószülök
fogadalmat tesznek:
— Fogadjuk hogy gyerme-keinket
a haza odaadó hű ál-lampolgáraivá
neveljük
Behunyják szemeiket s úgy
érzik mintha e szavakat az ol-tár
előtt ejtenék ki s Jézus ma-gához
ölelné a kisdedeket
Nincs idő gondolkodni már
töltik is a bort rózsás fellegek
takarják el hamar a jelen nyo-morúságát
Van itt mit inni a
tavalyi szüret rekordterméssel
végződött bár a szölö minősé-ge
és a gyors romlás következ-tében
mennyisége is kevesebb
volt a vártnál A must cukor-foka
azonban nem haladta meg
a 16 fokos átlagot melynél más
esztendőkben jobb eredményt
jegyeztek fel Ára alacsony volt
a szölö kilójáért 4-- 5 forintot a
must kilójáért a minőségtől és a
cukorfoktól függően 5-- 6 forin-tot
fizettek
A borkereskedelem egyik je-lentős
pénzforrása a hazai
kommunista rendszernek A bu-dafo- ki
állami pincegazdaságban
hétszázan dolgoznak a pincefo-lyosók
hét kilométer hosszúak
háromezer hordóval és 50-6- 0
fajta 426 hektoliter borral az or-szág
minden részéből
Már a középkorban innen bá-nyászták
a követ Buda és Pest
falaihoz az Országházát is a
budafoki mészkőből építették s
a múlt század közepén már ak-kora
barlangrendszert vájtak a
hegyoldalakba hogy kocsival el
lehet tévedni bennük
A hordók dongáin régi kezek
díszes faragványa látható egyi
ken éppen dombormű készült
Noéról a teremtés első szőlős-gazdájáról
Másik hordón pedig
dicsekvő verset olvashatunk:
„Bújjon el a német rehnusi
[borával
Hallgasson az olasz a falernu- -
Csak igya meg a francz híres
[sampányerét:
Egy bordónk feléri boraik
[rnával
[tengerét"
„ „„„ iif™'"!! """ VMI k iJ™rfitJ__ÍJ- - j fi _r-r- a & wi % 'm:Micm ' t r
Van a pincében háznagyságú
535 hektoliteres ászokhordó
melyet 1938-ba- n a pesti eucha-risztikus
kongresszus idején Pa-ce- lli
bíboros a későbbi XII Pius
pápa is megtekintette és megá-ldott
Ma rosszakaratúan azt be-szélik
hogy a megszentelt bor
deciliterjét egy pengőért árusí-tották
mikor a bor literje mind-össze
60-8- 0 fillér volt
A kemecsei állami gazdaság-ban
névadó ünnepet tartanak
de itt a budafoki pincében való-ban
„megkeresztelik" a bort
Ahol pénzt lehet csinálni ott a
kommunisták nem istentaga-dók
A budafoki pincébe szállí-tott
tokajit badacsonyit villá-nyit
eger-gyöngyösvid- éki boro-kat
egalizálják pasztőrözik
szűrik derítik hűtik összeve-gyítik
és vízzel „keresztelik"
Ha megkérdezik a pincegazda-ság
vezetőjét hogy melyiket
szeieti legjobban borúsan felel:
— Mint magánember egyiket
sem Sörpárti vagyok!
A legjobb magyar bor a Kopa-szon
termett mely úgy áll őrt
a Nyíiség szélén mintha elszö-kött
volna zordon hegyörokonai
közül Diákkoromban sokszor
elnézegettem róla a nyíregyházi
templomtornyokat Ki hitte vol-na
akkor hogy egykor majd a
kultúrházakban adnak nevet a
gyermekeknek?
A Kopasz oldalán mikor még
nem ismertük a filoxéra nevű
férget gyönyörű zöld szőnyeg
termelte a királyi borokat me-lyeket
a M Kir Mintapince ár-jegyzékében
arannyal nyomtak
A kommunista hanyagság és
nemtörődömség elpusztította ezt
a világhírű kincsünket s most a
Tisza rakamazi oldalán próbál-nak
új szőlőket telepíteni
A nyírségi határcsárdák élete
ma már csak régi regényekből
integet felénk Itt tartottak pi-henőt
a csendörök akik lóháton
'járták a határt félelmetes ka-kastollaik- kal
Itt ült a söntés
mellett a faluző kéményseprő
aki tele volt dallal és mesével
s az ivó sarkában húzódott meg
a finánc akit Bach-korszakbe- li
szereplése óta nem kedveltek
Magyarországon
Szüretkor hordóban jött 'le a
napsugár a hegyről hogy esz-tendőn
át vigasztalja erősítse
mámorítsa a magyart Manap-ság
már csak denaturált szesz-ben
keresik a szőlőfürt elrejtett
ifjonti erejét Az öreg szőlőbir-tokosok
a múlt században csak
olyan bort ittak melyet a kör-nyék
legszebb asszonya tapo-sott
Most bennünk erjed a
must forrongó szenvedélye
mely pincébe zárva nyögi a fog-ság
gyötrelmeit
A királytelki grófok pincéjé-ről
beszélik hogy öles magassá-gú
hordók rejtették a különféle
évjáratú tokaji borokat Volt a
pincében egy rejtek melyben
olyan bort őriztek amilyent
minden száz esztendőben csak
egyszer szűrtek a tokaji Kopasz
ormán
A gróf agglegény tiszttartójá-ról
azt beszélték hogy minden
esztendőben ellopja az urada-lom
jövedelmének egyharmadát
rossz esztendőben a felét mert
ő csak nem károsodhat a mosto-ha
időjárás miatt Dehát ez nem
volt igaz csak a szentély borai-ból
lopott pókhálós palackokat
egy szépséges özvegy mulatta-tására
A gróf észrevette a hiányt és
iszonyú haragra gerjedt Pert
indított hűtlen jószágigazgatója
ellen kinek egész vagyonát el-nyelte
a per Még nagyobb csa-pás
is érte Sietett a szép öz-vegyhez:
— Most már legyen a felesé-gem
Nincs se vagyonom se be-csületem
Mindezt magáért ál-doztam
— Nagy bolond volt! — ne-vetett
az özvegy és hátatfordí-tott
az öreg gavallérnak
Micsoda furcsa szokások ütöt-ték
fel fejüket szegény hazánk-ban:
névadó ünnepeket tarta-nak
az újszülötteknek és bort
keresztelnek a budafoki pincék
ben
- trrrr in-- ri ftfiru~riri rnriBri'"rrniiirar ftrrvA""-r"i- " "--r- ir iiini
ifi iMj m:ti Jav
- rrri-fcn-- ri mm3wi
M X Ml %"J33
rtlIBtl - Amiáim
í
in? i fflüJi I 4
mimvmtm 'm' iismí a
r JVÍlöt oas# AWIM
!N iSMí
rí
w$
mi 1hm m s4:s1m' tm
ír MM mH
M
üm
i ii"'íníü: Ptif
"m
4?
-- rAvtiimhliMim
i'í'ffii!
:rf
V M
ítf m
S-- f
SÜ
if!
3Hl
9tl 1 ööá
í !íw'W mmm iViW
41
í&: vst
v4'ííffM
is r íi T4
i- - í'í '
S ií'
fc Ii h¥ m
ríM
t¥ I &
29
l lAf tUí
#- -
í émami m ra
ir i
'ur'2-rí-usríumAmmvva
i'm hmí
KvmiMjtaimm
u Mi
MISl ímMalí
4 i J '
ilji
M'E vmm m'RGJ 11
ííjí
if- -
m fi mi IIm
m
11
tWST- - KM
ÍM Üli'
41 9 mSJst
twSK: ml
í'rM
IfMl f
EI"fV :tt --
5 iaí
i I hl! ! $m
! 1lll$l} PM ÍSI ítli'J:lt! iti ti m
Sí m m Síífe
hmh"
i
f' j m
Plfl H Mim i
J f ai ÍÍÍ6K1SW
ííisspca
MJSH'i
__J£Íj