Kanadai Magyarsag, March 17, 1962

              PRICE 10 CEMTO ff
Még jőni kell még jőni fog
jobb kor mely Banada's Lgrgest
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán - and Oldest
Vörösmarty Weekly in the
Hungárián ' a
Authorized as Second Class Mail Language
Post Office Department Ottawa
C
Edited and Published at
996 Dovercourt Road Toronto
Phone : LE 6-03-
33
Pii"-i"rT3p-e
XII évfolyam 11 szám Vol XII No 11
y
1348 dicső szabadság-harcunkról
nem először írok
e lap hasábjain Bennem az
emlékezés mindig mélysé-ges
fájdalmat keserű emlé-keket
idéz fel mert tudom
ha Magyarország 1848 —49-be- n
győzelemmel fejezte
volna be a nemzet vágyát
képviselő szabadságharcát
akkor nem szakadt volna
reánk Trianon gyalázata és
ennek folytatásaként az
1944-e- s összeomlás
De emlékezek azért is
mert az emigráció legtöbb
lapja hanyagságból nemtö-rődömségből
vagy "más ok-ból"
megfeledkezik az em-lékezés
szent kötelességéről
Pedig a sajtónak — legfő-képpen
pedig az emigráns
sajtónak — volna kötelessé-ge
— hogy emlékezzék
tisztelje azok emlékét akik
első pontként követelték a
"censura" eltörlését a SZA-BAD
SAJTOT és később bör-tönt
szenvedtek vagy életü-ket
adták a SAJTÓSZABADS-ÁGÉRT
Az otthoni sajtó amely a
rabtartók kívánságának a
kifejezője nem emlékezhet
meg a nép szabadságvágyár-ól
így helyettük is nekünk
az emigráns lapoknak kell
küzdeni tovább harcolni
mindazon célokért elképze-lésekért
amit a magyar if-júság
ban 12 pontba
foglalt és amelynek leg-többje
még ma sem valósult
meg
Szomorú de igaz hogy
dicső szabadságharcunk óta
eltelt 114 év sem volt elég
Itt a próba az utósó
Nagy próba :
Jon az orosz on az orosz
Itt is van már valóba'
EIott tehát az utósó
ítélet
De én sem magamért
Sem hazámért nem félek
t
Miért félnék az ítélet
Napjátul?
Félenek ók kik viselik
Magokat galádul
Kik rátörnek az ártatlan
Magyarra
Most veri meg az Úristen
Mindenható haragja !
Fol hazámnak valamennyi
Lakója
Ideje hogy tartozását
Minden ember lerója -
Ki a házból ki a síkra
Emberek
Most az egész Magyarország
Legyen egy nagy hadsereg !
Ki is megyünk szó sincs róla
Mmdnyáan
Meghalni vagy győzedelmet
Nyerni a szent csatában
Szent a csata nem harcolunk
Királyért:
Király ellen szabadságunk
Istenünk és hazánkért1
Átkos király érezted hát
Vesztedet
Az ördögnek hogy megmentsen
Eladtad a lelkedet
De hiába volt a vásár
Elhihet'd:
Kit az Isten elhagyott azt
Az órdog nem menti meg
fü&A
P$4v
848-a- s diGső szabadságharcunk emléke és tanulságai
ahhoz hogy Magyarorszá-gon
megszülessen a szabad
sajtó olyan szabad sajtó
amely bátran cenzúra nélkül
megírhatta volna a nép vá-gyát
gondolatát irányíthat-ta
volna a közvéleményt
amely a sajtó igazi feladata
Ilyen sajtó soha nem volt
Magyarországon mert ha
lett volna akkor nem győz-hetett
volna sohasem a zsar-nokság
1848 szabadság eszméje
több mint egy évszázad
sem tudott győzni
mert bár nem voltunk szegé-nyek
kiváló írókban tudó-sokban
talán még politiku-sokban
sem de egy Kossuth-hoz
Széchenyi-he- z vagy
Deák-ho- z hasonló adottsá-gokkal
rendelkező nagy ma-gyar
államférfivel többé
nem ajándékozott meg ben-nünket
a magyar sors s így
csak álom maradt számunk-ra
a MAGYAR SZABADSÁG
Nem születtek uj Deákok
ellenben helyettük — a Min-denható
büntetéséből annál
több árulót szabadított ránk
a magyar balsors magyar
történelem nem volt sze-gény
azelőtt sem nemzet-árulókból
akik valamelyik
idegen hatalom megfizetett
ügynökeként saját népük
életéből csináltak üzletet s
ezzel esetleg ezreket jut-tattak
börtönbe koldusbot-ra
vagy" akasztófára de
olyan visszataszító figurák
mint amilyen Kun Béla és
társai voltak soha azelőtt
nem szerepeltek a magyar
történelemben
v--
tcí
PETŐFI SÁNDOR:
%Mmm&
:r
w& ?7:v
a-f'-
S ítk
tat ö
A
kV'
Mfm
'XTarvr --ttt
Az 1848-a- s szabadságharc
eltiprása után a bécsi reak-ció
aljasságaival szemben
olyan kiváló elmék vették
fel a harcot Deák And-ráss- y
Tisza és a többiek
akik kitűnő okfejtéssel a vi-lág
közvéleménye elé tárt
memorandumokkal cáfolták
meg a Habsburgok hazugsá
gait rágalmait amit a ma-gyar
népre szórtak hogy
bestiális eljárásukat valami-vel
igazolják a magya-rok
kivétel nélkül nagymű-veltségű
elmék jellemes
emberek voltak akik csele
kedetükkel nem sajátmaguk
akartak "jövőt karriert
csinálni" — mint későbbi
"utódaik" tették — hanem
a nép vágyát óhaját fejez-ték
ki az egyetemes ma
célokért érdekekért
harcoltak
Az kiegyezés után
azonban ismét a labanc ele-mek
kerültek túlsúlyba az
egymást követő kormányok-ban
akik nem a magyar
nép hanem a császári ház
érdekeit Rész-ben
ennek' következtében
sodródtunk bele az első vi-lágháborúba
s amíg a ma-gyar
katonák idegen célo-kért
a beteg Ausztria meg-mentéséért
véreztek addig
bent az országban a kommu-nizmus
ügynökei megásták
a nemzet sírját amelybe
aztán Nagy-Magyarország- ot
beletemették
1919-be- n az ezer sebből
vérző nemzetnek nem volt
annyi ereje hogy lerázza
magáról kunbéláék rém
f:J'
r?Tg-?iK:v'i"vf'i:K?-i7rrreTs7TPiTOTT-
"T
képviselték
6' -?A-v'W'-
ZY''?-'rti"£&nt1WíK' í YV ' "
Szerkeszti KENÉSEI LÁSZLÓ
uralmát hogy megszabadít-sa
hazánkat a magyar pa-rasztokat
akasztó Lenin-fiuktó- l
Szamueli-fél- e kéjgyil-kosoktól
Ez időben nem volt
az országnak egyetlenegy
olyan tekintélye akiben
hitt volna a — nemzeti be-csületében
vérigsértett a
hazájáért harcolni kész ma-gyarság
Tiszát a kommunisták
meggyilkolták a császári ház
politikáját kiszolgáló politi-kusokat
utálta a nép s így
a vezetők nélkül maradt
nemzet kénye-kedvér- e ki
volt szolgáltatva a vörös al-világnak
akik nem törődve
a Nemzet testet feldaraboló
ellenséggel nem ezek ellen
használták fegyvereiket ha-nem
a magyar népet terrori-zálták
legfőbb céljuk volt
hogy Magyarországból szov-jet
"tagállamot csináljanak
— amit 25 évvel később —
(nem lévén egy ujabb ro-mán
hadsereg mint 1919-be- n
) meg is valósítottak
Örök szégyene marad a
magyar történelemnek 1919
gyalázatar de főleg az hogy
saját erőnkből nem tudtuk
a kommunista gyilkosoktól
az országot megszabaditani
ezt helyettünk a hulla-rabl- ó
románok végezték el még-pedig
hogy azt is ellop-ták
kihurcolták az éhezés-sel
küzdő országból ami
még a szörnyű világégés
után megmaradt
Ahogy a második világhá-borút
megelőző időben
hiányzott egy Kossuth lelkü-letű
vezető ugyanúgy nem
FÖL Á SZENT HÁBORÚRA !
&&(?
nak
gyar
ugy
" Mft n
fWt&rA SÍ t 9 i4 A ÍA JI2WZZVl??Zjn ' s„ vVx --' ''víy-í'yí-wmmmmvhMw?
yrmíffifö-m%3#BM31w'?&:muvvéásjigr-etSm&mrm&m&m&ím&w#wJmMm&j2?m5l¥&&ymA
%??y%v &'isiriif&7ijrnfg&i':ftJi tv&~rrzArJzíwM"&m#'#h?!y'rxíom%r?tzw"?irmyt £jhz t fid ' a " ii £ í'Twr i "i ú m&er ~ wxxc?í- - yssvlr ww ?:{ -- im?mki:Wf?tKm:Tm&ml'
: F
fi
r'íTí
rendelkeztünk 1919 után
sem egy a nép vágyát gon-dolatát
a Habsburg-háztó- l
való végleges elszakadást
hirdető ezért küzdő faj-tánkból
származó igaz veze-tővel
aki politikánkat ugy
irányította volna ahogy azt
a Nemzet érdeke megkíván-ja
A második világháború
után helyzetünk még két-ségbeejtő- bb
volt mint köz-vetlen
Trianon után A vö-rös
hadsereg által megszállt
Magyarország sorsát szelle-mi
és fizikai törpék intézték
akik egymással versenyez-tek
az ellenség talpnyalásá-ba- n
A magyar nemzet még
soha ilyen mélyre nem süly-lye- dt
történelme folyamán
Ezzel szemben évszázados
ellenségeink a csehek ro-mánok
és szerbek ismét gya-rapították
rabolt területei-ket
Mindez azt bizonyítja
hogy mi magyarok a világ
legrosszabbul politizáló né-pe
vagyunk
Sajnos azt kell látnunk
hogy 1848 óta semmit sem
tanultunk Napjainkban a
már két világháborúban any
nyit vérzett szenvedett Ma-gyarország
nyakán az alvi-lág
üli nászát a csatornákból
előbujt vörös patkányok ter-rorizálják
szabadságától
megfosztott népünket tize-delik
— jobbik esetben —
menekülésre kényszeritik
szellemi értékeinket Mind
ehhez az aljassághoz a bol-sevista
orosz hadsereg adja
a védelmet a Nyugat pedig
Sok az orosz nagy a száma
Mi haszna?
Több lesz ott a magyar talán
Száz is jut egy oroszra
És ha volnánk kevesebben
Mint azok :
Hála minket hi ugy
A világ hogy magyaroki
Ne féljetek gyermekink ne
Féljetek
Nem szúr dárdájával
A vad kozák titeket
Feleségink kedvesink ne
Sírjatok
Idegenek ölelése
Nem tesz csúfot rajtatok
í
S ti apáink anyáink szent
Halottak
Sírotokon ellenség ne
Tapodjon nem' tapodhat
Inkább vesszen 'ki nemzetünk
Egy szálig
S dagadpn fol kifolyt vérünk
Árja az ég boltjáig I
Minden ami szent előttünk
Kockán van
Ha a világ támad is meg
Győznünk kell e csatákban
Ha miljorrjnak el kell veszni
Vesszen el !
Ki fogna most fukarkodni
Életével vé'ivel?
És te magyarok
Istene
Légy népeddel hü népeddel
Jó népeddel légy vele !
Tedd hatalmad fiaidnak
Lelkére
Világdontő haragodat
Fegyvereink élére!
rrrrsm t--a rniHn-nr- ?sr
w w
w
iSsa
— akárcsak 1849-bc- n —
gyáván asszisztál nekik
A vezetőknélküli emigrá-ció
pedig ahelyett hogy ere-jét
összegyűjtve a Haza fel-szabadítására
fordítaná egy-mást
marja egymást vádol-ja
"hazaárulással" holott
mindannyian vétkesek va-gyunk
meg-megismétlő- dő
mohácsaink előidézésében
Vajon mikor jövünk rá hogy
ne mindig másokban — ne
is földrajzi fekvésünkben ke-ressük
azokokat melyek az
aradi bitófákhoz az 1919-e- s
az 1944-e- s és 1956-o- s mártí-rok
legyilkolásához vezet-tek
hanem elsősorban ma-gunkban?
Ha keményen
egy szent nagy akaratban
összefogtunk volna s nem
egymásban kerestük volna
az ellenséget akkor ma nem
könnyes szemmel kellene
emlékeznünk 1848-r- a és az
ország nyakán nem ülnének
114 év előtti ellenségeink és
ezek magyarul beszélő cse-lédei-
Az elmúlt 114 év s a köz-ben
történt tragikus esemé
nyek meggyőzhettek min-den
gondolkodnitudó ma
gyart hogy napjaink-ban
sem számíthatunk más-ra
csak önmagunkra A vi-lág
jelenlegi urai — egyik
oldalon a vörös zsarnokság
másik oldalon a nyugati pol-gári
világ nem a rabságba
döntött népek szabadsága
miatt veszekszenek hanem
mert egymás hatalmát féltik
a másiktól Ezért sorsunk
jövőnk elsősorban magunk-tól
függ hogy majd a kellő
pillanatban milyen erőt tu
dunk szabadsagunk erdeké-ben
kifejteni
Mert a világ újrarendezé-se
esetén Magyarország sor
sat sem hagyhatják figyel
men kívül Nekünk ugyan
mint
lyik sos
több)
magyar nép történelme
folyamán sokszor tanújelét
adta hogy méltó kultur-vilá- g
bizalmára és megbe-csülésére
idegenben élő ma-gyarságnak
ha eredményes
munkát akar végezni rab-Magyarorsz- ág
érdekében — -
legnagyobb emigrán'ra
Kossuth Lajosra kell tekinte-nie
Ó nemzetmen-tő
hitét fanatizmusát kell
elsajátítanunk — ha már
eszével sajnos nem is ren-delkezünk
Kossuth halála
napjáig hitt Nemzet jövő-jében
feltámadásában —
nekünk hinni kell !
Ha magyar emigráció
amely annyi értékes elem-mel
rendelkezik összefog
"TB?TT— TTI3WTHJ J !!' I HV ?l'-- l VTI
AMERIKA
újra megkezdi az aíom-kisérlete- ket
a légkörben
Miután szeptembe-rében
a szovjet egyoldalú-la- g
indokolatlanul és kizá-rólag
politikai célokból újra
megkezdte a légköri atom-kísérletezést
nyilvánvalóvá
vált hogy az USA-na- k is ha-sonló
intézkedéssel kell vá-laszolnia
A szovjet úgyne-vezett
megaton kísérlet so-rozatának
legfőbb célja az
ijesztés volt Hruscsovék
meg akarták mutatni a világ
nak főleg pedig az újonnan
ónállóvá vált szines orszá-goknak
hogy a szovjet "el
lenállhatatlan erővel" ren-delkezik
hogy neki semmi-féle
nemzetközi szervezet
nem parancsol hogy reá
semmiféle nemzetközi meg-állapodás
nem kötelező —
hogy tehát a szovjettől 'min-denki
köteles reszketni
Mint emlékszünk ez az
ijesztési kísérlet balul ütötl
ki Csak megvetés és undor
volt a válasz a kommunis-tákkal
szemben az egész
világon — beleértve még
Voróskínát is és a nem
zetkózi feszültség fokozó
dott mert a megatonkísér- -
letek nerrijjedelmet hanem
jogos felháborodást keltet
tek
Amikor a szovjet kísérlet
sorozat befejezés után Hrus
csovék bejelentették hogy
most már hajlandók a meg
szakított genfi leszerelési
tárgyalásokat újra felvenni
Washington azt válaszolta
hogy a szovjet arcátlanság
ellenére is hajlandó a lesze
relésről tovább tárgyalni- -
egyezmenyi is ibi- - hacerő
ha szovjet Mé
az az
„„„ „„„
hogy mindé
nütt elsősorban a
szovjet területén nemzetkö-zi
bizottságnak kell ellen
annyi helyünk van nap őriznie
alatt a viláa bárme- - A szovjet válasz a szoká- -
(ha nem huzavona volt párosulva
A
a
Az
a
Az
a
is
a
—
az unalomig ismert rnufel-háborodo- tt
'kitétellel hogy a
nemzetközi ellenőrzés
nyugati be- - ezéit elfogadhatatlan
míg abban állapod
tak meg hogy a leszerelés
kérdésében csúcstalálkozó
nem lesz a külügyminisz
terek össze fognak ülni s
"megpróbálnak valamit esi-- j
naini" hiszen az
ellenőrzés nei
kul nem ér semmit — s
szovjet az ellenőrzésnek
nem halandó alávetni ma-gát
ez csak azt jelentheti
hogy az esetleges egyez
ményt aka-i- a
A szovjet megatonbomba
kísérleteknek azonban az
ijesztésen és propagandán
kívül más jelentősége is
volt A tudósok már régeb--
ha nem azt nézzük elvá- - ben kidolgozták — leg
laszt hanem ami alább e'méletben — olyan
összekapcsol — eredményes hidrogénbombák tervét
munkát végezhetünk Von-- 1 robbantásához nin-ju- k
le végre 114 év tanul-cse- n szükség kisebb erejű
ságát egyesüljünk egy középponti atombombákra
SZENT NAGY AKARATBAN rrlár többször megir-- s
valóra válik MÁR- -' tuk hid'ogánbomba
CIUSI IFJAK csodálatosan 'ugyanis nem az atomok ha-szé- p
álma a sadásából hanem az atomok
BADSÁGRÓL j bsszeforrásából felszabaduló
KENÉSEI F LÁSZLÓ használja -- rob- na
ARA 0 CEMT
Sierkesztőség és kiadóhivatal
996 Dovercourt Road Toronto
Telefon: LE 6-03-
33
Toronto 1962 március 17 szombat
bantásra ehhez 50
millió fok kórüli kezdeti hő-mérsékletre
van szükség s
ezt a hidrogénbomba belse-léb- e
beépített atombomba
hozza létre Az atombomba
energiája egyes magas elek-tronszámmal
rendlkező ele-mek
atomjainak széjjelhasa-dásábó- l
ered s ezek a hasa-dó
radioaktív elektronok
t azok amelyek a légört il-letve
vizet a füvet s ezen
át az emberi tápanyagokat
sugárzóvá s így mérgezővé
teszik- - A hidrogénbomba
hihetetlen ereje a központi
atombomba ré-szecskéit
az' egész világon
széjjelszórja s ezzel helyre-hozhatatlan
kárt okoz ami-nek
részleteiről a megaton-bombákk- al
kapcsolatban
már írtunk
Aki megoldja azt hogy a
hidrogénbomba (tehát nem
fissziós hanem fúziós bom-ba)
"elsütéséhez" szüksé-ges
magas hőfokot atom-bomba
nélkül hozza létre
az úgynevezett hid-rogénrobbanást
hoz létre
Tiszta alatt azt kell érteni
hogy által fej
szabadított részecskék nem
válnak radioaktívvá tehát
a bombának nincs rádióak-ti- v
utóhatása Ez hadicélokra
alkalmazott szuperbombák
esetében azt jelenti hogy
nem kell félni attól hogy az
ellenség felett felrobban-tott
bomba hatása
is pusztítást okoz — s
attól kell félni hogy a
hidrogénbombával harckép-telenné
tett területre a győz-- i i i i soi Koiri {es nem ké majd
teve a elfogadja behat0ni font0sabb
azt a kezdettol fogva meg zonban eredménVi szabott legfőbb feltételt ui'
a leszerelést
pedig
a
népének
i a
de
egyezmény
ha
nem
a
ami
'
amelyek
a
és
akkor
SZA-- i
fel a
robbantás
"odaha-za"
sem
génbombát nem-katon- ai
földmozgatási célokra is fel
lehet majd használni A
szovjet megatonbomba-kí-sérlete- i
legalább részben
ennek a kidolgozását is szol-gálták
— hogy ered-ménnyel
azt persze nem le-het
tudni Nem lehet azon-ban
elkerülni hogy az USA
egyenlő kémkedéssel s amely a részről
végülis
a
betartani
bennünket
a a
MAGYAR
energiát
azonban
a
fertőzött
"tiszta"
a
milyen
tartott de kommunista rész
ről rútul megszegett önkén-tes
moratórium miatt nem
végzett hasonló kísérleteket
most hogy a nemzetközi le-szerelés
ismét egyszer meg-bukott
a maga részéről is
újra megkezde a kísérlete-ket
mindaddig míg ezen
a téren is meg nem halada
a szovjet feltételezett ideig-'ene- s
előnyét
Van ezenfelül egy más'rk
katonai jellegű probléma
is amelynek megoldása cel-lából
az USA kénytelen il-letve
köteles a légköri rob-bantásokat
lefo'ytatni Az a
tény ugyanis hogy atomhá-oor- u
ma nincs és Valószínű-leg
nem is lesz azon alap-szik
hogy a két szembenál-ló
gigász közül csak az
Egyesűit Államok képes
nemcsak kilőni a saját atom-bombáit-
hanem képes elhá-rítani
az esetleges bekövet-kező
ellenséges támadást
is s ezzel már előre meg-nyerte
a világháborút mi-- v előtt az megindulhatott5 vol- -
t
w
Egy után
1848
attól
oly
után
mint
Ezek
1867
Isten
által
Lsten nagy
arról
nagy
1961
Mert
Mint
fi'
I
r
10
?
1 I'
f
I '
u fffi
j' f
1
li"f
jr t
Ví f } P Ütí
Uüm
i
i
Sl£
'ttt
J
"W l
w
I
)
V
in
1
ti íf
i tt I
r jm u
í rí
Vmu
lf v
Jd: I BT
1 4
wj] i
4íé
I
fcii M!
I Ír
I