Kanadai Magyarsag, May 21, 1977

              i
7 "
I 2 -
' ''' 1 T£
ít-- - _- -
- - V t' ' '
(
-- '
X'XVIL évi 21 szám %ffl ÉS KIADÓHIVATAL:
" @f Q U ÍÉ W 0 L ff [S Onta'rio! "B: 1977 május 21 Y VlT U ? F? V SY V Toronto Canada
Second Class Mail lllpi$ M5S 1X5
Registration number 1309 Tel (416) 924-835- 3 [feisffilkk Ára 30 cent
VV'IKIT!!? 'U''!J!WV?~-"LLlln'l''!U£JI"''- V' iiii i uililii J iii —
_
— mi-u- li iii i „j iiii-iTi- it
Kommunisták és gaullisták együtt uszítanak
[WiiBtipwwwwPwii-wipwiii1Hiii-iFMij- M - ii ninwini mn „ iwBiUwwvV— tA — „ lf w „7 i j„ „ hiiw ipi u ii nuiw iijwww ww hijiw'IHwb J- - j J : -- - - #i---i- - — ~ -- ' -- J ' II llllllllU - ' 1 Amerika és Nyugat-Németorsz- ág ellen
Frey András írja az ENSz székhelyéről
A Nixon-drám- a és a Watergate-botrán- y az amerikaiak szemében ameri-kai
belügy Nem látszik tehát nagyőri logikusnak hogy külpolitikai cikkben
essék szó arról a most folyó televíziós sorozatról amely a volt elnökkel 28 óra
hosszat tartó párbeszédben eleveníti föl Nixon lemészárlásának előzményeit
Nixon bukása azonban "oly nagy befolyást gyakorolt —pozitív és negatív
értelemben egyaránt — az amerikai— orosz viszonyra és ezen a réven az egész
világ sorsára hogy ennek következtében a Watcrf-aie-'úg- y a nemzetközi politi-kában
is határkővé vált
De hogy sorjában menjünk: Nixonnak köszönhetjük a détente-o- t Kissin-ger- t
és az amerikai atomfegyverkezés elhanyagolását Később pedig Nixon
leterítése tette lehetővé
hogy az Egyesült Alla?
mok most éljenek az al-kalommal
hogy Nixon-tó- l
és Kissingertöl meg:
szabadulván menálljaiwk
azon az úton amely a
Szovjetunió katonai fölé-nyének
a kiteljesedése
felé vezet
kT- -' "
_
fesd?
i mmM&Wvmmmmm SIN
a m ksssitsessímktmtmiÁism
Andreotti olasz japán Giscard Carter amerikai
Schmidt Callaghan angol és Trudeau kanadai
részt Londonban a nyugati hatalmak csúcsértekezletén Képünk 10 Downing
(a angol lakása) előtt készült
l'lwiKV'HjV!
í
" ''A 'kéletéürópai'csátlósállain6kbónjövö jelen--
ítesekazt mondjak hogya passzív ellenállás ero-j{söÖi- k~
és terjed Ilyen" híréketkápott
Timesisr „ „ í iíKíVftCí ftiiutsuiaiudiiiií itiigui iiiu a nuvci--
V
- - llT If „A 77-esjChartá-
-ról élne
¥mm
nem hallgatott' el a kommunista ha- -
itosagok elnyomonntezkedéseinek'a-nyomasar- a
Shanem megíjobbanmegizmosodoU%Ezrek
dolgoznakazonHhogylamozgaIom?foIdalatti: ki-advanyait:lernasoljakíes'ter]esszek-
4Nagyonke-
:sjrrj„i:s4wi_jíi„ „a-'j- :
'""" ""— '"K "" n'iö
vezettmözgaldm' nem
—!~r"x'"!""A7:iÁ(T'" " ~ts - " '
3-vc&cii1vuiiiaiV5cviaaíaivyi-iaiiariTmuKUftcvt
icyui
gya"iezatmozgalom:ugyhogyAaACharta'ikibo--
llcsájtóiezzélImar2el!ÍStérték?a5mozgalomfegyik
&fnrílintF7-iifvnnisTirra!iranviilt:íhficrvnnvftli- P
az?emberekben árpolitikai? öntudatot? esíthogy
ídeseinek(a!bírálátáraí?'j
- ' --~- -í— ~ií i "i?" i — í
'-- it ii'#: 'iiiuiii 'i ii --
-r ii -- i i - -- r iiiiimiimi iuiiairia r_( liSw5íSiW5í i iíKKSnYbíi
[rl~ '''ip - v-t'í5i-tv#
f?5nr trw Má%rtrltrn APihnl Avml-- i Jf # i
19fi8-reitihogy4árgyilagoshangonközismertit-ények-
Iröl bészélféKŐgylneralvilágnézetiUhánémlJogi lékfölöpe'fái 1
V'í'jÁ'urvasag: rrírja aimés~srmivéra:rézsfm)
t'érreíaimozgálomráiraagáitHÍc
1 1 ott kiEgyresz tmegj óbban fokpzt nep_erdeks
SÍödéseiíramózgálom"! mondanivalóiViraht: Klásf
lreszt-pedigbizonyítekulszolgalmrTaLshogyiam- it Charta mondott az igaziVagyis hogya rezsim
fWevaiÁlob'Áan'Hálía%bbtaJl:v:ti'ipio~rjiacstíum:i-n'idxa&zt Lfa'-mitpolgan í
--ni ciuiiu vchv-- i SP5ríítn'í-llfírteiiHtakrtriJ - ÍpM'avoaXlíiwgyAíkiveVznreífkítvmíegfélemüteiuaztemberekeM -
fífnfc 'pllrícíriÍH&c Wctf VpW - !-- í -- ' ' - -- t! nüK litlSSÍÍKíVí?'-?-r £:?:: í
):
BMir4M£
4 -- 4
Watergate
szabály volt
nem kivétel
A Watergate-üg- y kül-politikai
nem csak abban
van hogy détente-má-ni- a
két fő bajnoka (előbb
Nixon azután Kissin-ger- )
kiesett a hatalom-ból
Hanem abban is
hogy megmutatta: mi-lyen
könnyű amerikai
közéletet jelsza-vakkal
elbolonclítani és a
választók figyelmét
másfél hosszú esztende-- 5
ig egy
válságra
koncentrálni egy olyan
történelmi pillanatban
amikor az orosz veszély-lye-l
szemben öntudatos
céltudatos amerikai
lett volna
szükség
Hogy valóban mester-ségesen
gyártott herce-hurcáról
volt csak szó
c muoi iuck- -
jelent munka ílluszt--
ralja szerzője Victor
előbb 1963-ba- n a Kenne- -
kuodr"é szIőÍt"t ucpcllü1üIkIaiie"lye- -
genaanai osziaua szét
Most kiadott Nem a
kezdő-dött"
című
adatokkal bizonyítja
hogy Nixon elődei el--
KoveueK pontosan azokat
a bűnöket mint amikkel
-
amiKor saW 'törvény- -
serto intézkedéseikről
vagy barátaikról volt
minden amerikai él- -
útját állta az igaz
ságszolgáltatásnak
snciííHl J Lasky aki köny veiben
S'j' 'm? trf' dv elnök azután
a
h a
iui
V?-V-!iVíV- A "-V- : ---
O
nifl(tjifcihnrni#
a:- -
az
(kj tuu
is
A
is
Mit bosszultak
meg Nixonon?
A többi elnök és Ni-xon
közt csak annyi a
különbség hogy amikor
elődei takargattak egy-eg- y
bűncselekményt
akkor a sajtó és a kong-resszus
szemethunyt —
egyedül Nixont pécézték
ki
Az igazi ok erre nem
az volt hogy Nixon az
amerikai (és nem csak
amerikai) politizálás
és kormányzás erősza-kos
és csalárd módsze-reivel
próbálta a Wa-tergate-betö- res
hátte-rét
elködösíteni Ábürit
Balról-jobbr- a: Fukuda francia
nyugatnémet miniszterelnök vettek
a Street
mindenkori miniszterelnök
a londoni
ikézöketirta:
íícsak'hogVA
-- v?%'
iv~vv3--'--''kJjií''f-'V'1---!- !
a
í5Suuitu3uiiutunua[V'uiviiun
íi
következmé-nye
a
baloldali
mondvacsinált
belpolitikai
külpolitikára
Watergate-te- l
munkájában
amiért bosszút álltak
rajta nem a Water-gate-ügybe- n
hanem
1948-ba- n követte el az-zal
hogy a Roosevelt
elnök mellett dolgozó szov-jetkémet
Hiss-- t ö vitte a
bíróság elé
Ez az amit nem bo-csájto- tt
meg neki soha a
baloldal Áz emiatt való
düh és gyűlölet volt a
motorja annak az össze-esküvésnek
amely Ni-xont
leföfté Ezt azért
kell most számbavenni
mert akik ennek a kon-spirációnak
a'kigondolói
és végrehajtói voltak —
a washingtoni bürokrácia
kulügyminiszter
hüalnluUual!u fK1r1w
a nagyreszt
rata-part- i ügyészek es
bírák újságírók és tör-vényhozók
— azokv?i is
résen állnak És azon dol-goznak
hogy Carter-- t az
egyoldalú détente folyta-tására
bírják rá
Washington
közvetve
szubvencionálja
a szovjetet
Ezeknek volt a fogíya
Carter akkor is amikor
terelnökéivel
Hogy mennyire tudták
saját munkatársai Je-ven- ni
a arra ha-marosan
fény
Egyelőre csak any-ny- it
hogy
téren Carter mind
nem hagyta
magát eltéríteni konzer-vatív
irányától de kül-politikájában
gyakran ér-vényesültek
baloldali
befolyások
ijimunMg m T j -- i miii iwirojwwgffwii jiimi mm 1 n m win 1 1 ni mi n i r "ii-- 1 r Ti i in mi - i i ÍHIi linliii ' — iiiiiikwii
A londoni csúcskonferencián résztvevő Giscard d'Estaihg
francia elnök nem fogadta el Callaghan angol miniszter?
elnök ebedmeghivását
Ennek eddig négy je-vJtasAX- oit mégRedig az
atomfegyverkezés körüli
alkudozásban Afrikában
Kubában és Vietnamban
Az elsőről már beszá-moltunk
'Nevezetesen
arról áz értesülésről
hogy amikor az ameri
kai delegáció az atom
fegyverkezés korlátozá-sáról
tárgyalt Moszk-vában
akkor a nyíltan
oroszbarát Warnke rá-bírta
Vance külügym-inisztert
hogy Carter
megkérdezése nélkül fa-ragjon
le az amerikai ál-láspontból
és ajánlja fel
Brezsnyevnek: a korlá-tozásnak
alá nem vetett
amerikai csodafegyver
hatókörét a Cartertől jó-váhagyott
2400 kilométer
helyett 600 a legújabb
hírek szerint 500 kilomé-terre
csökkentik (ami
ezt a fegyvert atomhá-ború
esetén úgyszólván
használhatatlanná ten-né)
S hogy mindezt Car-ter
lenyelte
Az erről szóló jelenté-seket
a State Depart-ment
a hallgatásával
erősítette meg Négy-szemközt
sem azt von- -
megtette ezt az oroszok-nak
szégyenletesen be-hódoló
ajánlatot hanem
csak azt cáfolták hogy
erre Warnke beszélte rá
Kuba és
Vietnam
'Afrikát illetően aztör-tén- t
hogy az Egyesült
Államok ottani politi-kájának
kialakításában
a kommunista propa-ganda
és az orosz ter- -
a főszerepet És 'amikor
Young-o- t meg kellett
rendszabályozni akkor
annak a Mondale-ne- k —
az alelnöknek —
alá aki az előbb em-lített
Warnke mellett
a legbaloldalibb az egész
Carler-garniturába- n
De Kubában és Viet-namban
is a szovjet mal-mára
hajtják a vizet Ez
a állam ugyanis sú--ly- os
pénzügyi terhet je- -
ták kétségbe hogy Van-s- ai dernok-- -
Londonban Nyugat- - 'jeszkedés dolgában sü-Euró- pa
és Japán minisz- - ~'ket és vak Young vitte
tárgyalt
lábáról
fog derül-ni
látni belpo-litikai
mostanáig
rendel-ték
két
lent Moszkva' számára
AJiaJvanasévék vége J
lele a kubai közgazda-ság
és állami költség-vetés
hiányának a fede-zése
az oroszoknak éven-ki- nt
körülbelül 350 mil-lió
dollárjába került S
Folytatás a harmadik oldalon
A détente teháta nyu-gati
kapitalizmus és — a
kommunizmus közötti
megbékélés problémá-ja
egyre inkább a ref-lektorfénybekerül:
Leo-ni- d
Brezsnyev a szovjet
Kommunista Párt főtit-kára
azzal fenyegető-zik
hogy amennyiben
Carter amerikai elnök
nem szünteti be nyilat-kozatait
az emberi jo-gokra
vonatkozóan egy-szerűen
felszámolja a
détente politikát
Az igazság azonban
az hogy déntete-politi-k- a
valójában nem léte-zik
illetőleg a détente-korszako- k
a Szovjet-unió
különböző „harci
periódusait" jelzik a
nyugati demokráciák el-len
A détente politika ko-rántsem
az 1970-e- s évek-ben
kezdődött A déten-te-politik- a
szirénhangja
hatvan esztendő óta ál-landóan
megjelenik a
szovjet külpolitikában
és a jelek arra mutat-nak
hogy a Nyugat rftá
sem érti tisztábban a
szovjet szándékot mint
60 évvel ezelőtt
Az első détente kor-szakotLe- nin
indította el
az Űj Gazdaságpolitikai
Irányzattal (NEP)
amelyre vonatkozóan
nyíltan a következőket
mondotta:
— Az új szovjet álla-mot
a kapitalisták se-gítségével
fogjuk felépí-teni
s ha szükséges a
bolsevik forradalom te-rén
hajlandók vagyunk
egy lépést hatra menni
azért hogy később két
lépést tehessünk előre
j
---- "
n1
"
o Helmut Schmidt német kancellár éles hangon
elutasította a Carter' kormány beleavatkozását
Nyugat-Németorszá- g atom exportjának ügyeibe
Kijelentette hogy a német kormány a már régeb-ben
Brazíliával aláírt szerződésének az atom re-aktorok
szállítására vonatkozólag a közeljövőben
eleget tesz Egyébként televíziós nyilatkozatában
Helmut Schmidt kijelentette hogy lényegében
egyetért az új washingtoni kormány politikájával
de a reaktorok exportálása ügyében nem enged-het
mert az komoly iparága a nyugatnémetek-nek
'O A Reuter Iroda jelentése szerint Okinori Kaya
Japán egykori közgazdasági minisztere aki mint
„háború bűnös" tíz évet töltött börtönben 88 éves
korában Tokióban meghalt Kaya aki egyike volt
azoknak akik 1941 december 8-á- n aláírták a II
Világháború megindítására szóló deklarációt az
amerikaiak ellen — büntetésének betöltése után
ismét a politikai élet porondjára lépett és mint
parlamenti képviselő szerepelt
o Arturo Molina salvadori elnök rádió- - és televí-ziós
beszédében elutasította Mauricio Borgonovo
külügyminiszter elrablóinak követelését hogy
Borgonovoért a kormány bocsássa szabadon az
általuk megnevezett 37 elfogott gerillát
o Banglades északkeleti és délkeleti részén urá-nium
és thoriumérc lelő helyeket fedeztek fel A
'kutatásokat a Nemzetközi Atomenergia Ügynök-ség
segítségével Végzik
o Az amerikai hírszerző szervek tevékenységét
ellenőrző különleges szenátusi bizottság kijelen-tetteryizsgálat- ot
indít annak kiderítésére milyen
szerepet játszott' a CIA abban hogy 1968-ba- n 200
tonna uránércet utókban Izraelbe szállítottak Á
hírt először a New York Times tudósítója közöl-te
akinek a CIA szóvivője elmondta hogy a hajó
eltűnéséről tudomásuk volt- - de sem a rakomány
sem a hajó nem volt az Egyésült Államok tulaj-dona
Folytatás a második oldalon
°ETBÍTE x#& -
A közelmúlt történel-mére
visszatekintve
azt kell látnunk hogy
az elmúlt hatvan eszten-dő
alatt legalább öt úgy-nevezett
déteiite-perió-du- s
volt Az egyetlen idő-szak
amikor a Szovjet-unió
nem támadta nyíl-tan
vagy burkoltan
Amerikát a második vi-lágháború
időszaka volt
miután Hitler felrúgta
a Szovjetunió és a Né- -
W fiXT ár :
-
fV S
ii ijSíí+z-- fT!
Ahogy ma látja az amerikai
mé'tország közötti egyez-ményt
és megtámadta a
Szovjetet és annál is ne-hezebb
helyzetbe került
mert Sztálin korábban
kivégeztette a Szovjet-unió
legtehetségesebb
tábornokait
Semmiféle jel nem
mutat arra hogy a Szov-jetunió
feladta az egyet-len
marxista alapelvét
amely a rendszer szem-pontjából
feladhatatlan:
semmi jel nem mutat ar:
mmmmmmj
ra hogy Moszkva felad-ta
a világuralom tervét
(Körülbelül ez minden
ami gyakorlatilag a
marxista ideológiából
megmaradt)
Kruscsev aki a szov-jet
diktátorok közül alig-hanem
a legnyíltabb
vqU kijelentette:
— Eltemetjük a kapi-talizmust
és ebben a ka-pitalisták
fognak segíte-ni
bennünket
:'''! :'"" :
j
i7ZKcir&ími ttt utfli Taaaa
--ÍítisaiöísssLf íViíüsaaíti
karikaturista a détente"-- t
--A hirhedt Brezsnyev-doktrin- a
amely szerint
a Szovjetuniónak jogá-ban
áll népeket vagy
népcsoportokat kiirta-nia
a kommunizmus vé-delmében
teljessé teszi
a kruscsevi kijelentést
A détente politika gro-teszksé- ge
mindenek-előtt
abban nyilvánul
meg hogy ma már —
csak a Nyugat hisz ben-ne
— és ez a hit köny-nyen'halálo- s"
lehet
+