Kanadai Magyarsag, January 22, 1977

              ártérnek döntenie kell
belemyiigssifc--e a szovjet katonai fölényébe
Rossz jel: baloldali Mondale alelnök bekapcsolódik külpolitikába — Jó jel : az oroszbarát Sonnenfeldt kicsöp-pent
hatalomból — Orosz-olasz-líbi- ai atombomba terve — Afrikában császárságot is kalózkodást is res-taurálj- ák
— Igazi szakszervezetek kezdenek kialakulni Lengyelországban — Tovább hátrálnak kommunisták
csatlósállamokban — Orosz pap Szolzsenyicin gondolatait visszhangozza — Még csehek is tiltakoznak bolse-vista
rémuralom ellen — Adókedvezményt ígérnek magyar mesterembereknek
:éy Ándrátf írja:az'
A kékújság újévi ve-zércikkében
azt mondta
hógyl976-ba- n Oroszország
katonailag erősödött és
külpolitikái befolyása to-vább
terjedt de a szov-jéttöm- b
belső helyzete
' Moszkvának a csatlósálla-mok
feletti hatalma gyön-gült
A véletlen — vagy a tör-ténelem
'logikája ? — kö-vetkeztében
ezt a diagnó-zistmeglepő
egyöntetűség
gel erősítették meg a" hiúit'
hét öta befutott hírek
„A vallás
' " újjászületése
Oroszországban"
Á legszembeötlőbb tálán
az' a tudósítás volt me-lyét
a „New York Times"
közölt arról hogy sem a
marxi-lenin- i tanok sem a
terror nem tudott változ-tatni'
azon hogy az egy-ház
sok ember életének
fontos része a Szovjetuni-óban
hogy a kommuniz-musnak
mint világnézet-nek
nincs hitele az embe-rekszemébén
és hogy egy
orosz író (akinek pedig a
feleségekommunista párt-tag)
odáig ment hogy ezt
mondta:
— Ami most végbe-megy
az a vallásnak va-lóságos
újjászületése Esz-me
után kutatunk az élet
értelmét keressük Elvesz-tettük
ideáljainkat A for-radalom
a marxizmus a-leniniz-mus
gondolatai nem
élnek már elvesztek a bü-rokrácia
és a hazugság
rendszerében ebben az
ideológiai válságban
Egy orosz pap arra célr
zott amerikai újságíró
előtt hogy a bolsevizmus
mégtermékenyíti Oroszor-szágot
a kereszténység
számára mert nem a fény-űzésben
élők hanem az
üldözöttek a szenvedők
kapaszkodnak a vallás
mentődeszkájába
Mintha csak Szolzsenyí-cin- t
hallaná' azember':
A Moszkvában íródott
cikk ezután emlékeztet ar-ra
hogy a~ húszas és har:
mincas években Sztálin há-romszor
is kísérletet tett
árra hogy üldözéssel ki-irtsa
a vallásosságot de
nem érte célját: má-sodik
világháború elejédé
ezertemplom sem yólt a
moszkvai patriarchátus te-rületén
a háború után
többVimint 20 ezerre nőtt
a számuk ma körulbelür
ÍÖ "ezer templomukryáh
Erinek hallatára" T{ árra
keU hogygondoljon áz"erri-- j
0 bér: haá sztálini terror
!T
Mífgltgmffl£dmá Ára 30 cent
a a
a a a
a a
a a
a
az
el Á
agyarországon
ENSs székhelyéről 3
sem tudott mindenhatóvá
válni akkor a brezsnyevi
diktatúrának méginkább
éreznie kell hogy a ta- -
laj nem egészen szilárd a lá-ba
alatt
Szolzsenyicin is figyel-meztette
Brezsnyevet ar-ra
hogy a vallás erejét
semmiféle üldözés nem
tudta megdönteni
A lengyel rézsím
lazulása
A magabiztosság hiá-nyát
abból is ki' lehet ol-vasni
ami a csatlósálla-mokban
most azon a há-rom
területen játszódik
íe mely a mi szemszö-günkből
nézve a legfon-tosabb
Ez először a nagytőké-től
független szólássza-badság
Másodszor a ka-pitalista
versenyen ala-puló
vállalkozási szabadság
Harmadszor pedig az al-kalmazottaknák
és mun-kásoknak
a munkaadóktól
államhatalomtól és a kom-munista
párttól független
szövetkezése vagyis a szak-szervezeti
szabadság
Ennék a három dolog-nak
a biztosításán múlik
a nyugati világ életereje
És ezeknek a megakadá-lyozásán
alapul a bolse-vista
— finoman úgy mond-ják:
a szocialista kom-munista
— diktatúrák biz-tonsága
A szovjettömbben ural-kodó
állapotokra jellemző
hogy ezeknek a-- kérdések-nek—
mind a háromnak —
a tekintetében a kommu-nisták
kénytelenek vol-tak
a csatlósállamok vala-melyikében
engedménye-kettenni
a'legtöbbet Len-gyelországban
Ami a szólásszabadságot
— Vagy mondjuk szeré-- v
nyebbén a megmukka-ná- s
némi lehetőségét —
illeti arról már írtunk
hogy a kommunistaellenes
zavargás miatt elbocsáj-tot- t
munkások istápolásá-ra
Í8 ember segélybizott-ságot
alakított Lengyel-országban
és hogy ezek
nyíltan szidják a kommu-nizmust
s az oroszokat és
mégsem merték még letar-tóztatn'iök-et
Ezt a legújabb jelenté:1
sektis megerősítik Sőt ar-ról
is jött hír hogy ahhoz
a 172 ismertnevű emberhez
sem nyúltak akik' a héten
a „parlamentnek" csúfolt
varsói szervezet tagjai-hoz
intézett levélben kije
lentették hogyvizsgálatot
kellene indítani azok eüen
akik a kommunista kor- -
Jllölll
fBétÁ%$pfSli J™osbbraA) ndazrewElnöJkounWgalteBrobMoBnedrgáiléandCeciHl aAronldd- - W&m fe#il
mány hatalmával vissza
élnek
Ugyanígy Prágában is
csak zaklató kihallgatá-sok
sorozatának vetettek
alá 241 embert de nem
fogjak el ökef azért mert
nyugatra küldtek egy ki-áltványt
arról hogy a kom-munisták
Csehországban
elnyomják az emberi jogo-kat
A párizsi „Figaro" Var-sóból
jövő jelentése sze-rint
az oroszok most nem
terrorral hanem kon-cessziókkal
akarják az
ellenzéket elhallgattatni
így a lengyel katoliku-soknak
több templom épí-tésének
engedélyezését
'az ipari munkásságnak
béremelést helyeztek ki-látásba
a gazdáknak pe-dig
azt hogy több élelmi-szert
lesz majd szabad a
jobban fizető zúgpiacra
vinniök
Új törvény
Magyarországon
Ebbe az engedékeny-séget
ígérő új módszerbe
illik bele hogy Magyar-országon
több iparenge-délyt
akarnak kiadni
A kérdés hátterében az
a tény áll hogy a kom-munista
államokban béna-ságra
ítélt fogyasztási
iparok árnyékában a kis-ipar
kiveszőben van Nyu-gaton
is nagyon megcsap-pant
a mesteremberek szá-ma
de a szocialista rend-szerekben
a helyzet még
sokkal rosszabb A követ-kező
országokban például
ennyi iparos és boltos esik
minden ezer lakosra:
Svájcban 139
Franciaországban 72
Jugoszláviában 19
Magyarországon 8
Nálunk most úgy akar-nak
ezen segíteni hogy
január elsején új tör-vény
lépett életbe mely-nek
az á célja hogy meg
is
könnyítse kis boltok és mű
helyek kinyitását Eszerint
kiskereskedő és kisipa-ros
három évig semmilyen
adót nem fizet ha mint
magánvállalkozó kisebb
városban kezd dolgozni
És azután is kevesebb adót
fog fizetni
1 Erre azért volt szükség
mert az emberek többnyi-re
nem szentek és csak ak-kor
dolgoznak jól ha hasz-nuk
van belőle Ez a fel-ismerés
lappangott amö-gö- tt
is hogy Magyarorszá-gon
1968 elején bevezették
az úgynevezett „új gazda-sági
mechanizmust"
amely a legmagasztosabb
szocialista dogmába mart
bele: a központi tervezés-be
Az új rendszer ugyanis a
központosítás részletes le-faragásával
rinövelte az
egyes üzemek önállóságát
és kezdeményezését ma-gyarul
egy kis mozgási és
nyerészkedési szabadsá-got
adott nekik Erre
mondták hogy Magyaror-szágon
feltalálták a kapitaliz-must
Nemtörődömség
vagy gyávaság
Minderre a kommunista
enyhítésekre az egész
hátrálásra a koronát iga-zában
az teszi fel ami
szakszervezeti téren tör-ténik
És ebben is az a
legfeltűnőbb hogy az oro-szok
(legalább is eddig) úgy
tettek mintha nem vettek
volna észre semmit
A júniusi zavargás után
a lengyel gyárakban senki
sem bántotta a hivatalos
szakszervezeteket csak
hátat fordítottak nekik
Á munkások csoportokba
verődve tárgyaltak a gyár
igazgatóival egyszerűen
ignorálták a kommunista
'pártot' és a kommunista ál-lam
kényszermunka-felügyelő- it
a szakszervezeti ve-zetőket
Á munkásoknak a kor
a k
mány által irányított szak-szervezetektől
való elsza-kadása
azonban annyira
összeférhetetlen a kom-munista
diktatúra alaptör-vényeivel
hogy ezt az oro-szok
nem nézhetik tétlenül
Úgy hogy súlyos zavarok-ra
lehetünk elkészülve
Lengyelországban esetleg
másutt is
A baj az hogy ezekre
az oroszok jobban tudnakN
majd felkészülni mint a
helybeli lakosság és mint a
Nyugat amelyről nehéz
volna megmondani hogy
mi tartja vissza inkább
még akár a puszta szóbe:
li tiltakozástól is — anem-törődömség- -e
vagy a gyávasá-g-
Külpolitikai
tűzijáték?
A világpolitikának
egyébként az a tény áll
a középpontjában hogy
nyugdíjba vonuló ameri-kai
tábornokok és hírszer-ző
szakértők egymás után
tesznek leleplező nyilatko-zatokát
Nixon és Kissin-- "
ger détente-politikájána- k
fenyegető következmé-nyeiről
Ezek szerint a Szovjet-unió
katonai fölénye kibon-takozóban
vagy legalább
is útban van és Ameriká-ban
egész külpolitikai be-állítottságán
változtatnia
kell ha nem akar belenyu:
godni abba hogy az orosz
hatalom árnyékában éljen:
Ebből a szempontból —
már mint hogy Amerika
idejében észbekap--e — nem
sok jóra lehet következtet-ni
abból hogy a január
20-ik- án hivatalba lépő
Carter elnök mindjárt kez-detben
nagy külpolitikai
szerepet ad a túlzott bal-oldaliságá- ról híres Mon-dáié
alelnöknek Mondale
már valószínűleg febru-árban
bejárja Nyugat-Európ- át
és Japánt hogy
előkészítse Carter' későbbi
tanácskozását Amerika
és Charles Schultze l-W-V-M
szövetségeseivel
Az oroszok iránti szervi-lizmusba- n
Mondale-ne- k pa-pírforma
szerint még rosz-szabbna- k
kellene lennie
mint amilyen Kissinger
volt Az amerikai politiku-sok
azonban — ebben az
esetben szerencsére — ki-- 1
számíthatatlanok És le-het
hogy Mondale parádés
utaztatásából nem a dé-ten- te erősödésére ha:
nem talán csak politikai
tűzijátékra kell következ-tetni
Nevezetesen arra
hogy Mondale szerepelte-tésével
Carter egyszerűen
csak a baloldal kedvében
akar járni talán esetleg
azért hogy ő maga később
több szilárdságot mutat-hasson
Moszkva felé
Ez azonban nem több
mint találgatás s ennek le-hetőségét
csak egy dolog
támasztja alá Az a hír
hogy Carterék meg fognak
szabadulni Sonnenfeldttől
Kissingernek Sonnenfeldt
volt a fő munkatársa orosz
és keíeteurópai ügyekben
Ó javasolta hogy a csat-lósállamokat
„szervesen"
is oda kell csatolni a Szov-jetunióhoz
Az ő elejtése tehát arra
vall hogy' Carterék nem
szerelmesek az oroszokba
Lehet hogy többet talán
sokkal többet engednek
majd nekik a kelleténél
De akkor sem azzal az orosz-barát
bódultsággali mint ami
Kissingert és Sonnenfeldtet
jellemezte
Líbia nem
orosz csatlós
Az amerikai-oros- z mér-kőzésben
különben már
nem csak az a tét hogy
fegyverkezési verseny fo-lyik
köztük és hogy Wa-shington
pénzzel és techno-lógiával
támogatja az
Amerikával leszámolásra
készülő szovjet hadiiparát
Hanem az is hogy Orosz-ország
újabb és ujabb csat-lósokat
fűz magához s
9
-- '"í%"Z" ''''&
ugyanakkor Moszkva az
olasz Fiat-gyárr- al arról
tárgyal hogy Líbia pénzén
olasz munkásokkal és
olasz gépekkel gyártsanak
fegyvereket a szovjethad-erö- k
számára
Vagyis hogy az Atlanti-szövetség
területén a Nyu-gat
ipari erejét és műszaki
tudását' annak az orosz ka-tonai
gépezetnek bocsás-sák
a rendelkezésére
amely Afrika meghódítá-sán
dolgozik és Nyugat-Európ- a
s Észak-Amerik- a
elfinnesítésére törekszik
Senki sem állítja hogy
ez az orosz-olasz-líbi- ai al-ku
már létrejött De az biz-tos
hogy amikor a fegy-vereket
is gyártó olasz
Fiat-autókonsze- rn veze-tője
Agnelli á Kremlben
erről tárgyalt Brezs-nyevv- el
és december 9-- én
Qaddafival is akkor az
olasz nagytőkések ez a leg-kiemelkedőbb
alakja nem
mondott nekik nem-e- t
(Hogy néhány nappal az-előtt
a líbiai Qaddafi kö-zel
félmilliárd dollárral
betársult a Fiat-gyárb- a
az köztudomású)
Az orosz elképzelés az
hogy líbiai olajmilliárdok
felhasználásával az olasz
Fiat-művek- et építsék ki a vi-lág
egyik legnagyobb fegy-vergyártó
központjává s
hogy a Fiat (eddigi nagy-oroszország- i
autógyára
mellett) fegyvergyárat is
emelne a Szovjetunióban s
ennek egyik feladata az
lenne hogy atomfegyve-reket
állítson elő
hanem független
atomhatalom
akar lenni
Az igazi alkudozás nem
Fiat és az oroszok hanem
a líbiaiak és az oroszok
közt folyik
Ebben a világpolitikai
erőviszonyokra kiható
óriási üzleti tranzakció-ban
a Fiatot és a négy
(Folytatás a 3 oldalon)
t