Kanadai Magyarsag, January 22, 1977

              6Ü 'oldal Kanadai Magyarság (No 4)' 1977 január 22
HANOI ELLEN TILTA
KOZIK AZ AMERIKAI
BÉKEMOZGALOM: az
úgynevezett araerikai bé-keaktivisták
több mint
100 aláírást gyűjtöttek
össze és az ívet egyszerű-en
az Egyesűit Nemzetek
Szervezete vietnámi meg-figyelőjének
irodaajtaja
alá csúsztatták A béke-aktivisták
akik a vietnami
háború idején Washington a az
)C óSsjré— —WTV-- - ( V r "
1 aA V v jvVj " f I
a 1890-be- n látott new yorki
az orosz veszély és az orosz már akkor
és Saigon ellen tüntettek
ezúttal Észak-Vietná- m el-len
foglaltak állást és kö-vetelik
hogy Hanoi azon-nal
adjon arra
hogy mi történt azokkal az
amerikai hadifoglyokkal
akik és semmi
nincs felőlük adjon szá-mot
a politikai foglyokról
és engedjen be az ország-ba
semleges megfigyelő-ket
a körülmények tisztá-zására
A békeaktivisták
egy new yorki értekezle-ten
kijelentették: Ugyan-azoknak
az erkölcsi elvek-nek
megfelelően foglalunk
most állást Hanoival
mint amilyen erkölcsi
elveknek megfelelően a vi-etnami
ál-lást
foglaltunk Saigon- - és
Washington ellen — Hosz-sz- ú
ideig tartott amíg az
amerikai békeaktivisták
ráébredtek arra hogy Ha-noi
még sokkal rosszabb
Saigonnál Ami az ameri-kai
elleni til-takozásukat
illeti annak
annakidején megvolt az
és gyakorlati jelen-tősége:
— mondják WJ
Fulbright arkansasi
a szenátus külügyi
bizottságának akkori el-nöke
kijelentette és több
ízben hangoztatta az
álláspontot: Amerika szá- -
V
mára Vietnam nem straté
giai Kide-rült
hogy valóban nem
volt dolog külön ér-dekessége
hogy Ful-brig- ht
álláspontot ellenző
Kissinger olyan béke-egyezményt
kötött amely
biztosította a további vér-ontást
amerikai vietna-mi
emberéletek feláldozá-sával
Morális szempontból
helyzet volt hogy
AtstSBks
C?V5S5íCTm"TÍ
amerikai kongresszus
hasem üzent
Észak-Vietnamn- ak a
nemzetközi
szempontból erősen kér- -
tette amerikai
"H
xA (( nf """"tv
karikatúra napvilágot újságban:
imperializmus kétségtelen
választ
eltűntek hír
szem-ben
háború idején
beavatkozás
er-kölcsi-sze-nátor
azt
kulcskérdés
háborút
körülmény
désessé
Róbert Byrd west
Márai Sándor
1968
beavatkozás jogosultsá-gát
Mindennek a párharc-nak
azonban már vége:
Fulbright szenátort kibuk--
-- 1975
bnl
Ez a hatalmas a legnagyobb magyar személyes meglá-tásalt
bölcs véleményét és biztos Ítéletét mondja
az elmúlt évekről
Ezekből a mozaikokból összeállítható korunk zűrzavaros társa-dalma
teljes képpé
A megtaláljuk ezeknekaz esztendőknek minden Jelen-tős
eseményét— úgy ahogy Máral Sándor láttál
A könyv 336 oldalon kemény vászonkötésben művészi borító-lappal
luxus a Vörösváry Publishlng gondo-zásában
jelent meg
könyv (á postai küldéssel együtt) 1200 dollár Rendelés-kor
kérjük a vételárat money orderen vagy csekkben mellékelni
Kapható vagy megrendelhető alábbi elmen:
Vörösváry Publishlng
412 Bloor Street West Toronto Ont
r M5S 1X5 Canada_ _ _
McgratKMtfli Sándor NipM1-1- 7r lesuJabbmúvM i
V
Qmt
numfar
F)gytdm! KtiJOk tímrt nyomulói!
i ~r~ -- rrn~
az A
az a
és
az
5
so- -
s ez
jo- -
gi
az
Ez egy
volt
mű Iró
azt
Co Ltd
ára
Co Ltd
uii
Prottl Coda
mvtl btddi
tatták Kissinger Nobel Bé
kedíjat kapott árinak ju-talmául
hogy hangos kürt-szóval
hirdetett béke-egyezménye
következté-ben
körülbelül még 50000
ember halt meg A béke-aktivisták
nagyrésze tehát
ma már tisztán látja a kér-dés
morális gyakorlati és
politikai oldalát s talán
azt is tudomásul fogja vég-re
venni hogy Hanoinak
gyökerében meg kell vál- -
toznia ha a UN taeia akar
ilcuiniwnii uC finaiUaun mrAegrt cngn„j
szempontot érdemes fi-gyelembe
vennünk: a bé-keaktivisták
tisztán lát-ták
ugyan a vietnami há-ború
éveiben hogy Saigon
sem erkölcsös és tisztán
látták azt is hogy Ame-rika
beavatkozása gyakor-lati
szempontból kataszt-rofális
morális szempont-ból
pedig egyenesen tart-hatatlan
A vietnami há-ború
„sólymai" helyesen
látták meg hogy Észak-Vietna- m diktatórikus or-szág
— Hanoi ma sem vál-tozott
— Mindez hozzáv-etőlegesen
negyedmillió
emberéletbe került
FRANCIAORSZÁG vért
árusított olajért — mon-dotta
az újságíróknak a
Münchenben lemészárolt
izraeli olimpiai atléták
egyikének özvegye — és
körülbelül ez a hangulat
uralkodik Izraelben ami
óta Franciaország szaba- -
don engedte Abu Daoudot
a palesztin gueríllák egyik
vezetőjét Daoud Algériá- -
ba utazott ahol politikai
menedékjogot kért és ka--
pott és a repülőtéren az
algir kormány megbízottai
fogadták A bírósági meg-hallgatás
alkalmával Da-oud
Youseff-be- n Hannának
nevezte magát az arab
nagykövetek és a PLO
azonban változatlanul Da-oudn- ak
nevezte Izrael azt
állítja hogy ő volt az iz-raeli
olimpiai atléták mün-cheni
lemészárlásának ki-tervelője
és értelmi élőké
szítője Daoud nemcsak
személyazonosságát ha-nem
magát a vádat is ta-gadta
a francia bírósági
tárgyaláson Először az
volt a hír hogy Daoudot
nyugatnémet kérésre tar-tóztatták
le amikor azon-ban
kiderült hogy a nyu-gatnémet
kormány kérése
a letartóztatás után egy
nappal érkezett Párizsba
a francia igazságügymi-nisztérium
hivatalosan az-zal
vádolta Daoudot hogy
hamis iraki útlevéllel jött
az országba Yitzhak Ka-bin
izraeli miniszterelnök
későbbi megjegyzései
majdnem bizonyossá te-szik
hogy Daoud letartóz-tatásában
döntő szerepet
játszottak az izraeli kém-elhárító
ügynökök A fran-cia
bíróság a következők-kel
indokolta Daoud kiada-tásának
megtagadását:
virginiai szenátor az amerikai szenátus demok-rata
csoportjának új vezetője
élményeit el
Napló-ba-n
kiállításban
A
az
Nyugat - Németország
nem kérte a letartóztatás
után azonnal hogy a pa-lesztin
guerilla-vezé- rt ad-ják
ki Daoudot nem le-hetett
kiadni Izraelnek
mivel Franciaország és Iz-rael
között csak 1975-be- n
létesült egy olyan kiada-tási
egyezmény amelynek
értelmében egy személy
akkor is kiadható ha a
másik ország által vádolt
bűncselekményt egy har-madik
országban (tehát
nem Izraelben és nem
Franciaországban) követ-te
el — A müncheni gyil-kosság
pedig 1975 előtt tör-tént
A nyugatnémet igaz-ságúgyminisztéri- um
szó-vivője
kijelentette: Daoud
szabadon bocsátása a nem-zetközi
terrorizmus elleni
küzdelem egyik kudarca
volt — nemhivatalosan
azonban nyugatnémet jo-gászok
kijelentették a UPI
amerikai hírügynökség le-velezője
előtt: Alapjában
N véve örülünk annak hogy
Abu Daoudot nem kaptuk
meg mert ebben az eset-ben
a nyugatnémet bíró-ság
elé kellett volna állí-tanunk
és bizonyos hogy
a palesztin guerillák a ter-rorcselekmények
valósá-gos
áradatát zúdították
volna Nyugat-Németország- ra
Egyáltalában nem
lehetetlen hogy a francia
bíróság Daouddal kapcso-latos
döntésének is ez volt
az egyik magyarázata
Kétségtelen ugyanis hogy
az Abu Daouddal kapcso-latos
küzdelem a kiadatás
vagy annak megtagadása
körül sokkal inkább poli-tikai
mint igazságszolgál-tatási
jellegű volt Az ame-rikai
külügyminisztérium
szóvivője egy nyilatko-zatban
ugyancsak' 'állást
foglalt a francia bíróság
Daouddal kapcsolatos dön-tése
ellen A nyilatkozat
azonban meglehetősen
enyhe volt szinte üres for-malitásként
hatott Ennek
magyarázata állítólag
amikor mindez történt a
Ford adminisztráció utol-só
napjait élte és alapjá-ban
véve semmiféle hatá-rozott
és Amerika számá-ra
elkötelező magatartás-nak
nem lett volna jelen-tősége
AZ IZRAELI VÁLASZ-TÁSI
kampány egyre ér-dekesebb:
Shimon Peres
honvédelmi miniszter hi-vatalosan
bejelentette
hogy pályázik a miniszter-elnöki
pozícióra Ez a kö-rülmény
kétségtelen belső
harcot fog eredményezni a
Munkás Párton belül Yitz-hak
Rabin miniszterelnök
és Peres között Abba
Eban volt külügyminisz-ter
ugyancsak pályázik a
miniszterelnökségre és
meglehetősen jelentős hí-veinek
a száma koránt-sem
elegendő ahhoz hogy
Rabin ellen győzzön Jól-értesültek
viszont nem-hivatalos
értesülésekre tá-maszkodva
úgy tudják
hogy Eban rövidesen kivá-lik
a küzdelemből és fel-szóhtja
híveit arra hogy
Peres miniszterelnöksége
mellett foglaljanak állást
Ha ez megtörténik Rabin '
rendkívül nehéz helyzetbe
kerül és egyáltalában nem
lehetetlen hogy Peres
győzni fog A választások-ra
februárban kerül sor és
amikor Yitzhak Rabin úgy
döntött hogy a szükséges-nél
korábban írja ki a vá-lasztásokat
aligha számí-tott
arra hogy a Munka
Párton belül ketten is
(Eban és Peres) indulnak
majd ellene Amikor 1974-be- n
a Munka Párt Golda
Meir utóda felöl szavazott
Yitzhak Rabin egyáltalá-ban
nem jelentős többség-gel
győzött Shimon Peres
ellen — a Munka Párt kon-vencióján
Rabin 298 szava-zatot
kapott a Shimon Pe
resre leadott 254 szavazat
tal szemben Peres állás-pontja
már régebben is-meretes
és annak lénye-ge
a következő: a meg-szállt
arab területeknek
nagyrészét fel kell adni
ha ez az ára annak hogy
az arab országok hivatalo-san
elismerjék Izraelt és
béke legyen a Kózelkele-te- n
Peres sokkal kevésb-b- é
Amerika-bará- t mint
amilyen az amerikai szü-letésű
Golda Meir volt és
mint amilyen Amerika-bará- t
Yitzhak Rabin Peres
a mostaninál függetlenebb
izraeli külpolitikát java-sol
és le akar számolni az-zal
a jelszóval: Amerika
nélkül nincs Izrael! Sokan
az izraeli politikusok közül
úgy vélik hogy ennek az
alapelvnek a~feladása ka-tasztrofális
lenne Izrael
szempontjából Shimon
Peres 1934-be- n Lengyelor-szágból
emigrálfTel Aviv-b- a
és mielőtt tevékeny
részt vett volna az izraeli
politikában az amerikai
Harvard egyetem hallga-tója
volt
SPANYOLORSZÁG
MINDEN POLITIKAI
pártot törvényesít Erről
van most szó és a spa-nyol
kormány komoly
megfontolás tárgyává te-szi
ezt a lehetőséget Ezen-kívül:
a közeljövőben alig- -
"' ""'
'-
-l 1 II
? ' i ' --A ' Ifi
3 v
ív--
i-r-- t wiii—t j-7#-
vy~ ifii n--- - a
új
karrikaturista szkeptikus
hanem szabadon bocsáta-nak
politikai fog-lyot
Spanyolországban A
Tollas Tibor a NEM-ZETŐR
szerkesztője az
Európai Szabad Magyarok
Kongresszusának tagja rö-vid
washingtoni látogatása
során Gereben Istvánnak
a Közös Magyar Külügyi
titkárának kísé-retében
tisztelgő látoga-tást
a State Depart-mentben
Tollas tájékoz-tatta
az amerikai
magyar
ügyekkel foglalkozó tiszt-ségviselőjét
az európai
magyarság Amerika
külpo-litikai
vonalvezetéséről
alkotott véleményéről Ki-fejezte
az aggodalmát
amit Richardson kereske-delemügyi
miniszter nem-régen
budapesti látogatá-sa
során a Magyar
Szent Koronára vonatkozó
kijelentése okozott az
európai és délamerikai
magyarság körében Tol-las
ismertette a tényt
hogy az erdélyi magyarság
Amerika ezzel kap-csolatos
állásfoglalását
Európában is figyelemmel
kísérik Tollas rámutatott
hogy a magyar kom-munista
rendszer lényegé-ben
változott
júniusi választáson — ez
lesz az szabad válasz-tás
a polgárháború —
a spanyol polgárok két-házb- ól
parlamentet
fognak választani és ez a
demokratikusan választott
képviselőház és a szenátus
fogja átvenni a helyét és
szerepét az egyetlen ház-ból
jobboldali parla- -
?Vrfvwwijjs_fcli-fc_- _ zTvf ír
J wii j '- -' — -- " ——=- - - -- j - )mb- a- r £'
amerikai aki 1967 és 1971 a US
volt orokre elhagyja Amerikát
W'- - VAM-V- 4 : l-l- -
irk
mentnek amelyet Franco
34 esztendővel ezelőtt ren-delettel
létesített A spa-nyol
ellenzéki pártok közös
értekezletet tartottak és
tárgyaltak Adolfo
Suarez miniszterelnökkel
is és közölték kívánságu-kat:
A politikai foglyokat
szabadon engedni és
sgss 'i II '
''' I
i " rfi k- - '
'& £ 7i Al
M'f
IL
I M ' Tfi Chnst kn Science Mo ilo
minden politikai pártot en-gedélyezni
Spanyolor-szágban
a kirá--
Most is mint akkor a szov-jet
fegyveres erők jelenlé-te
tartja hatalmában az or-szágot
A magyar gazdasá-gi
élet teljes egészében a
Szovjetuniótól függ annak
kiszolgáltatottja Kifejezte
5
MZ~VJT "'"-- L_í5trf - fT- T- - _— -
-- ntAtr
Az amerikai kongresszus nagy elhatározásokkal kezdte meg
ülésszakát egy azonban meglehetősen
minden
Bizottság
tett
azt
tett
azt
sorsát
arra
nem 1956 óta
első
óta
egy
álló
álló
kell
Jl
kell
M
lyi palotával való érteke-zés
után közölte az ellen-zék
vezetőivel: Kérésük
teljesítése valószínű
Amennyiben ez megtörté-nik
két olyan ellenzéki
párt törvényesítéséről is
szó lesz amelyek mind-egyike
komoly küzdelmet
jelenthet a törvényhozás-ban:
az egyik a baszkok
mn-riiiBiÉi-iixl"-r-
--i' Edward Korry újságíró kozott chilei
nagykövete
azután
Suarez
nacionalista pártja a má-sik
a mindeddig törvényen
kívülinek nyilvánított
Kommunista Párt lesz
Alig néhány nappal ezelőtt
egy madridi baszk csoport
utcai tüntetést rendezett
és a rendőrség könnygáz-bombákkal
és lőfegyverek-ből
kilőtt gumi-golyókk- al
oszlatta szét a tüntetőket
Érdekes megjegyezni
hogy a fiatal spanyol
Jüan Carlos nyíltan
és leplezetlenül a demok-rácia
híve Korunk a kü-lönös
politikai fejlemé-nyek
korszaka és nem rit-kán
szolgál meglepetések-kel:
az egyik meglepetés
az hogy aspanyp] demok-rácia
kezdejeé&megalapj- -
tása — egy király nevéhez
fűződik majd Az angol és
francia demokrácia kezde-tét
fejek porba hullása je-lezte
— a spanyol demok-rácia
kezdete egy király
nevéhez fog kapcsolódni
remélhetőleg egy osztály
üldözése és kiirtása nél-kül
A jelek mutat-nak
hogy valamiképpen
a falangisták is beletörőd-tek
a demokráciába: vég-tére
is mit lehet tenni ha
maga az uralkodó is de-mokrata?
A harcnak egye-lőre
azonban még koránt
sincs vége és korai öröm
Majd csak a jövő dönti el
hogy a spanyolok meg-érettek-
e a demokráciára
azt a reményét hogy az új
adminisztráció külpolit-ikáját
az emberi jogok bi-ztosítása
fogja vezérelni
nemcsak Afrika de Közép-Kelet-Euró- pa
vonatkozá-sában
is
ándor 1
i
I
nyomtatott betűkkel írni!
Európai Szabad Magyarok Kongresszusának
képviselője a State Departmentben
külüg-yminisztérium
ma-gyarvonatkoz- ásu
című hatalmas írása' A tóbb mint 300 oldalas mű a legna-gyobb
élő magyar író személyes élményeit közvetíti drá-mai
erővel a szovjet megszállástol a végleges Nyugatra
való költözéséig Ez a könyv valamennyiünk életét öleli
fel: a száműzetés fájdalmait az elvesztett magyar nép irán-ti
orok vágyunkat az idegen közösségbe tortént beillesz-kedésünk
gyötrelmeit
A könyvet a Weller Publishing Co adta ki művészi gondo-zásban
Kapható vagy megrendelhető 8 dollár előzetes bekül-désével
(csekken vagy money orderen) alábbi címen:
Welier Publishing- - Co Ltd
412 Bloor St W Toronto Ont M5S 1X5
Megrendelem Máral Sándor „Föld föld" művét
Címem:- -
A könyv árát 8 dollárt csekken vagy money orderen mellékelem
FIGYELEM! Kérjük a nevet és elmet
ki-rály
arra
—
az
az
Canada
c
Vr