Kanadai Magyarsag, October 22, 1977

              ~-"'''-
$3' '' '
"h -'- i "f~yr-- 'rvv'"?~Tt
ft: ¥ ' J'-
-
u „ w
fi" V ? O- - i - -- ' -- t 1 ' t
W4tBB a If 1 ff á II l W a w #ff V w a W ltui f áf a w i I w A W (mM
Npsks k ífflf v%í tJ M í-- é íwfel t i Kí vl t%s fásai fesf v?í p á§3ö$ lSj vi m íí
— JipMuwi4aJAwuiitjj jUM_ájH!!W TViiMVÍniTOimSSai
:! —iii-- T v w r-'fyw'rnr- iFT fflMSfflSSKr1: l3x rJTaI ?7nni SZERKESZTŐSÉG r
XXVII évf 43 szám ÉS KIADÓHIVATAL:
Vol 27 No 43 412 Bloor St W
1977 október 22 Toronto Ontario Canada
Second Class Mail M5S 1X5
Registration number 1309 Tel: (416) 924-835- 3
Ára 30 cent
'irJWf'~?iigK-M!?J?!":agiryS"a!CJn- — "TKgg™!!' —:—- - 'v"mi:7v
n
i"i
mei pi n rí dq ni p n
Sajátságos dolgoknak
vagyunk a szemtanúi: az
amerikai elnök bel- - s
külpolitikájában egy-aránt
kapkod és most
már ő is tesz viszonzat-lan
szívességeket a
Szovjetuniónak — bár
a fegyverkezést nem ha-nyagolja
el- - Most pél-dául
fölkészül az óriási
pusztító erejű M-- X atomrakéták tömeges
gyártására
Ezeket 16-2- 0 kilométer
hosszúságú alagutakból
lehet majd kilőni Ame-rikából
Oroszországba
Mivel a föld alatt állah--
dóan"mioz"gásban"tartött
rakétaütegek hollétét
az oroszok nehezen tud-nák
kikémlelni az M-- X
révén Amerika jobban
tudna védekezni orosz
atomtámadás ellen
Ugyanakkor Carter az
ENSz közgyűlésén meg
is fenyegette a Szov-jetuniót
Mégpedig az-zal
' hogy ha az oroszok
megtámadnák Nyugat-Európ- át
akkor Wash-ington
nem csak atom-támadásra
válaszolna
amerikai atomfegyve-rek
bevetésével hanem
konvencionális orosz
haderők benyomulására
is atombombákkal felel-ne
Tudja Carter
hogy
mit akar?
' Ennek az ellentáma-dásnak
láttán 'joggal
kérdi az ember:
—Mi történik itt? A
Kissinger-fél-e egyoldalú
engedmények folytatás-a-
e vagy pedig bátor
szembenézés a terjesz-kedő
szovjethatalom-mal?
Arra a kérdésre hogy
Carter voltaképpen mit
akar senki sem mer
határozott választ ad-ni
Amerikaiak és idege-nek
mind azt mondják
hogy Carter rejtély a
szamukra Véleményü-ket
ebben lehet össze-foglalni:
—Carter jóindulatú
önhitt amatőr aki min-denekelőtt
népszerű
akar lenni Igaz emel-lett
arra is gondol hogy
közben jó lenne Ameri-kát
megmenteni a belső
romlástól és a külső
veszélyektől
Ezért akar egy-k- ét
év alatt annyi reformot
egymásra halmozni
hogy azt egy Bismarck-kal
kombinált Roosevelt
sem tudná egyszerre
megvalósítani
Ilyen az energiavál-ságmegoldás-a
a társa-dalombiztosítás
(a jóléti
öregségi "és mindenféle
más segélyek) az isko-lák
az-ádózás- i rendszer
újjászervezése Sze- -
Frey András írja az
Carter elnök
gényt gazdagot min-denkit
ki akar elégíte-ni
főleg a négereket
Ebbeni buzgalmában
erélyesen pártolja néger
kvóták meghonosítását
vagyis a fehérek jogai-nak
megnyirbálását is
helyesli azért hogy több
helyet szoríthasson ki a
feketéknek Ez olyan
durva megsértése lenne
a fehérek emberi jogai-nak
hogy ez ellen még
néger-bar- át liberálisok
is kezdenek már tilta-kozni
Ezt tetőzi be a külpo-- j
litikájában Carter azzal
hogy úgy viselkedik
mint aki hajlandó az
amerikai néger szava-zók
kedvéért Afrikában
a fehéreket kiszolgáltat-ni
Moszkvától függő
néger gerillavezérek-nek
:
Más külpolitikai sike-rek
gyors kivívásával is
el akarja kápráztatni a
világot — főleg a (legkö-zelebbi
elnökválasztá-son
szavazó amerikai
választókat Ezért olyan
hosszú a Cartertöl meg'-ígé- rt
nemzetközi akrobata-m-utatványok
listá-
Nem csak a Panama-csatorna
ügyét próbálja
lenyeletni a szenátorok-kal
és az atömerö gyár-tásából
származó atom-bombák
előáUitását sze-retné
megakadályozni
(mintha á lavinát föl
ENSz székhelyéről:
gondjai
lehetne tartóztatni !)
Hanem kéthelyütt is
iparkodik fából vaskari-kát
létrehozni
Az egyik az atomfegy-verkezés
komoly csök-kentése
lenne de úgy
hogy tudni lehessen va-lójában
betartják-- e az
oroszok? Ami megold-hatatlan
feladat mert
ezt csak helyszíni ki-szállításokkal
lehetne
ellenőrizni és ilyesmi
megvannak
be totalitárius' kommu-nista
kormány akarva
sém tudna beleegyezni
A másik pedig újabb
szentföldi csatavesztés
lenne Carter ugyanis
aki mindenkivel jóban
akar lenni olyan közel-kele- ti
rendezésről be-szél
hogy attól az ara-bok
is az izraeliek is
az amerikai zsidókis el
legyenek ragadtatva
Ilyen irreális prédiká-ciókból
csak egyetlen
külpolitika nőhet ki
amiben senki sem isme--
ri ki magát Ebben a
zavarosban halászgat a
baloldal Washingtonban
s néha egész nagy halat
sikerül kifognia Amerika
ajándéka
Moszkvának
Erre mármint a bal-oldal
előrenyomulására
vall az is hogy Carter
már a második nagy en-gedményt
teszi a szov-jetkormánynak
Az első az volt hogy
lemondott a B-- l nevű
repülőerőd gyártásáról
A második most az hogy
a JKözépfeeleten- - össze1-áll- t
az oroszokkal
Ennek az az előz-ménye
hogy az 1967-e- s
palesztinai háború óta a
szovjetkormány foggal
körömmel küzdött azért
hogy az arabok és Izra-el
közöttne csak Wash-ington
legyen a közvetí-tő
hanem Amerikával
együtt a Szovjetunió is
a döntőbíró szerepét
játszhassa
Ezt a maga erejéből
Moszkva nem tudta elér-ni
És Carter a múlt hé-ten
épp ezt nyújtotta át
ezüsttálcán a szovjet-kormánynak
— ellen--
szolgáltatás nélkül!
Hogy az arabok mind
mostanáig csakAmerir
kát fogadták el közvetí-tőnek
annak igen egy-szerű
oka van Az hogy
Izraelt egyedül az Egye--'
sült Államok tudják en-gedményre
rászorítani
Ezért fordultak el a
konzervatív arabok (el-sősorban
az egyiptomi-ak)
a szovjettől és ezért
közeledtek (főleg szaú-diak)
Amerikához
Hogy ezek után Carter
Brezsnyevnek is a gondjai
mégis beemelte isrezs
nyevet maga mellé a
döntőbírói székbe an-nak
az a magyarázata
hogy Carter mindenáron
fel akar mutatni egy kis
látszateredményt és ezt
Brezsnyev könnyebbé
tudta tenni a számára
Hogy bármi áron még
politikai szélhámosság--ga- l
is sikert vágy annak
akár csalóka képét de
valamit mindenképp elő
akar varázsolni a kalap-jából
abban CarterNa-póleonr- a
emlékeztet
Öróla mondták hogy
azért háborúskodott
szüntelenül mert azt
hite hogy neki mint
parvenüek állandóan
újabb és újabb győzel-mekkel
kell az uralmát
igazolnia erősítenie
Hol a lényeg
Palesztinában?
Carter is parvenü az
amerikai politikában
Tíz hónapja ígér óriási
gyors eredményeket és
eddig még semmit sem
tudott elérni
így jutott — beavatott
washingtoni források
szerint — arra a gondo-latra
hogy ha már nem
tudja egy lépéssel sem
előbbre vinni a közeike-leti
rendezés ügyét
akkor legalább valami
mozgást kell produkál-nia
Például úgy hogy
elhatározzák a genfi
arab— izraeli konferen-cia
újabb összehívását
Ennek az értekezlet-nek
semmilyen gyakor-lati
jelentősége nem
lehet Áz arab— izraeli
kiegyezés ugyanis nem
azon múlik hogy hol
tárgyalnák róla ameri-kai
és orosz társelnö-kök
jelenlétében-- e Genf-ben
vagy pedig az oro-szok
nélkül Génuában
vagy Mexikóban
A probléma kibogozá-sa
nem ettől hanem at-tól
függ hogy három
tárgyi" kérdést meg tud:
nak--e oldani' És ez nem
Genfben nem is Moszk-vában
fog eldőlni ha-nem
Washingtonban Je-ruzsálemben
Kairóban
és Riadban (Szaúdi Ará-bia
fővárosában)
Az első kérdés az be-látják-
e az izraeliek
hogy az 1967-be- n meg-szállt
területeknek
egy nagy részét vissza
kell adni az araboknak
Egyrészt azért mert
mindenkinek jussa van a
szülőföldjéhez Más-részt
pedig mert az ara-bok
sokkal gyorsabban
szaporodnak mint a zsi-dók
és így csak idő kér-dése
lenne hogy a par-lamentarizmuson
ala-puló
izraeli állam mikor
kerülne arab többség
kormányzata alá
Amásodik kérdés úgy
szól: igaz--e hogy Szaú-di
Arábia és Egyiptom
csak tessék-lássé- k tá-mogatja
egy független
palesztin állam felállí-tását
mert ez a két arab
kormány is tart attól
hogy egy független ál-lamban
a palesztin ge-rillák
balszárnya épp
úgy együttműködnek
a Szovjetunióval és Lí-biával
mint ahogy a li-banoni
háborúban tette
És sem Szaúdi Arábia
sem Egyiptom nem
akarja hogy Cisz-Jor-dán- ia
Moszkvából támo- -
gatott gerillák támasz-pontjává
váljék
Mivel viszonozza
Moszkva
a középkeleti
szívességet
Ezek a konzervatív
arabok is ragaszkodnak'
ahhoz hogy Cisz-Jordá-ni- át
és Gázát vegyék el
Izraeltől de hír szerint
hajlandók engedni an-nak
a kívánságnak hogy
ápalesztínokne alkossa- -
nak külön államot és
hogy demilitarizálás-sa- l
akadályozzák meg
palesztin gerilláknak"
Izraelbe való behato-lását
A harmadik — és leg--
CFoIytatás a 3 oldalon)
fcfryrwrrl?
Olüéhev 23-á-n
n
iHHIIi iiliiliTOwu -
A 3n
TengHsiao-pin- g állí-tólagos
'megjegyzései-- :
bőí következtetve a kí-naiak
nincsenek különö-sebben
elragadtatva az
Egyesült Államoktól
Vance amerikai külügy-miniszter
pekingi lá-togatása
után és úgy-vélik
hogy Formóza
kérdésében az amerikai-ak
cserben hagyták
őket Formóza élénken
bizonyítja hogy a kí-nai
nemzeti forradalom
célkitűzései mennyire
ellenkeznek Kína nem-zetközi
érdekeivél A
nemzetközi forradalom
alattazok a célkitűzések
értendők amelyek ki
A
Aki azt hitte hogy az
emigrációban nem lesz
többé dolga a vöröshad-sereggel
az tévedett
A Nyugat-Németországba- n
és Japánban „dol-gozó"
kommunista vagy
anarchista terroristák
szervezete ugyanis Vö-rös
Hadseregnek hívja
magát
A német frakció leg-utóbbi
gaztettének
Schleyernek elrablá-sának
legújabb fejlemé-nye
az hogy anyugat-néme- t
parlament meg-szigorította
a terroris-ta
cselekményekért le-tartóztatott
70 fogoly-nak
a külvilággal való
érintkezését
Ennek eddig két mód-ja
volt
Az egyik hogy telefo-nálgattak
egymásnak
Igen egyik börtönből a
másikba
A másik pedig az volt
hogy az őket rendsze-resen
és gyakran látoga-tó
ügyvédeken keresztül
a letartóztatott sőt a
jogerősen elítélt gonosz-tevők
is szabadon üzen-hettek
és küldhettek uta-sítást
szabadlábon lévő
bűntársaiknak
A foglyok közti tele-fonbeszélgetéseknek
a
Schleyer elleni merény-iét
után — állítólag —
véget vetettek A bün-segé- di szolgálatokat
hálávaB és báisgkesécggeB
q®Ei€£®Sui?k hőse
ssyperlhatalcra stratégiája
ggWörös
v~iy'J:'yii
alakultak a politikai
orientációjú közéletr
ben már e század ele-jén
azaz hogy-'a- ' gyen-ge
és szétszaggatott
országot erős független
és egyesített állammá
kell kifejleszteni Az
erősség alatt főleg
katonai és gazdasági
tényezők értendők a
függetlenség és egye-sítés
alatt pedig az
összes elvesztett terület
visszaszerzése' Ezt a
nemzeti forradalmi cél-kitűzést
egyaránt zász-lajára
tűzte Mao-ch- e
Tung és a nacionalis-ta
Chiang Kai-she- k
1949-be- n amikor a kom- -
(Hadsereg SJ
végző ügyvédek üzel-meine- k
pedig a múlt hét
óta próbálják útját áll-ni
Közben kitudódott
hogy a Baader-Meinho- f
terrorbanda vezetői és
tagjai elítéltetésük
után is úgy éltek mint
a szanatóriumban Egy
nyugatnémet televízió
be is mutatta hogy
Baader ennek az elve-temült
bandának a vezé-re
olyan „cellában" él
amely szép nagy szoba
tele könyvvel íróasztal-lal
rádióval és televí-zióval
A japán Vörös Hadse-regről
pedig azt jelentet-ték
hogy az az öt ter-rorista
akik egy Indiá-ban
elrabolt repülőgép-ért
6 millió dollár vált-ságdíjat
kaptak a kizsa-rolt
bankókkal együtt
megérkeztek Algírba
Az algériai kormány a
múltban is befogadta a
kommunista vagy anar-chista
terroristákat de
eddig csak meguknak a
terroristáknak adott
menedéket a zsarolás-sal
szerzett náluk lévő
pénzt az algériai ható-ságok
elkobozták és a
pénzt a jogos tulajdo-nosainak
visszaadták
Most azonban az algí-ri
kormány kijelentette
hogy a terroristák meg-tarthatják
6 millió do-llárjukat
'' '-- nKTS
munisták hatalomra ju-tottak
úgy látszott
hogy e célkitűzéseket
meg is valósítják és leg-alább
a területi kérdést
sikerül rendezni Ami-kor
1950 tavaszán a For-mó- z
elleni tervezett tá-madást
el kellett halasz-tani
és Koreában várat-lanul
kitört a háború
az amerikai hatalom
megjelent a formózai
öböl térségében A kínai
kommunisták már-má- r
úgylátták hogy hama-rosan
bekebelezhetik
Formózát célkitűzésük
azonban kudarcot val-lott
sőt a formózai me-nekült
kormány azt állí-totta
magáról hogy ö az'
igazi képviselője egész
Kínának Ennél fogva
megindult a verseny a
hivatalos elismerésért
hogy ki képviseli Kínát
a dinasztiák bukása
után Nem csodálható
tehát hogy Teng Hsiao-pin- g
az akkori új re-zsim
aktív tagja még
most is azon a véle-ményen
van hogy az
amerikaiak beleavat-koztak
Kína belügyei-be
és meg kell vonniok
támogatásukat a for-mózai
nemzeti Kínától
Ugyanakkor a kommu-nista
vezetőségnek fel
kellett ismernie hogy
Kína a világ egyik'yeze-t- ő
nagyhatalmává vált
és főleg az 1969-e- s ki- -
nai— szovjet határvi-szály
majd Nixon volt
amerikai elnök 1972-e- s
történelmi jelentőségű
pekingi látogatása után
a nemzetközi viszony
alakulása döntő fontos-ságúvá
vált az Egye-sült
Államok a Szov-jetunió
Japán és Kína
számára Az Egyesült
Államok és a Kína kö-zötti
megbékélés folya-mán
a kínaiaknak két
céljuk volt: az egyik
hogy magukhoz csatol-ják
Formózát megbuk-tatván
a nemzeti Kí-na
kormányát a másik
cél pedig bizonyos
fokú amerikai barát-ság
megteremtése
amely részleges garan-- "
ciát nyújtana a szov--
Folytatás a második oldalon
)