Kanadai Magyarsag, September 27, 1969

              - c
taiKat
lelja
IZETB
18655
1
JANÓI
irt
t
fslv
:l- -l
l£
ISÖ '
dai '
eg}-e-v'
tj
MA'GYARSXb
"TITö
'amikor- - „hideg nyárról" beszélünk nem
i-n-i-
ra eondolunk hanem az amerikai gettók
! érsékletére Mintha valami „lehűlés" történt
iiAl enni A 7avanró
Tjzáma és jelentősége már két egymást követő
'Ina csökkent
Martin Luther King meggyilkolása óta —
az azonnali reakciót — nem lázadtak már
faáron iánc-reakciób- an a fekete városok A nyár
§att június-júliust-augusztu-st
értjük 1967 nya-Lnié- g
11 „lázadás" „komoly és
L i-it- ebb zavargás" történt Tavaly már csak 7
'idén pedig 5 nagy lázadás történt A „komoly
szama Lctvaiy úí íucii
bökkent mig „kisebb zavargásoké" tavaly 10S
ití idén 74 vou
otrrfj
-- írwfWj'y
O
Rev
35
P--
z
iu-i- a au-i- ct
Miért ie a geuu-- I
maayarázatok és magyarázók száma az ese-- L
csökkenésével fordított arányban nőtt Külö- -
Ssen liberálisok voltak termékenyek és hango-tí- k
a magyarázataikkal Szerintük az általuk kez-c'einényez- ett
civil jogi törvényhozásnak tulajdo- -
irithatÓ minaCí tt icU£iiuóuc5 nuiuiu aíuiiuciii iiiü3
eredményre jut
H4 itl A--- ar Acnr nntlf iiiao fn-- ! íf iri i_
4:
B A C1V11 JUgl lllLCincuiovi--k íJum iin6iuiunia 11- 1-
lbb növelték a leketeK harci Kedvet Nyomuk-i- n
a legkülönfélébb fekete célok álmok és akció
csoportok születten amciyen egyszerre aKartaic
Megvalósítani mindent És mert liberálisok sokat
ígértek a csalódás is nagy volt
f A valóban kijózanító okok között egyik legfon- -
Ijosabb az volt Hogy a ieneteK rajotteK arra hogy
burn bany ournr jeiszava csaw aaaig szép
BlHlIg nem SdjclL uiuiunun mtgcLi gcituf- -
w
!i
-- £
{j az üzletek nagyobb része sem tért vissza így
] haszonlesőknek sem volt okuk lázadást szítani
I Nagyon fontos tényező a lehűlésben prosperi-- L
és négerek munkanélküliségé- -
ffiKk komoly csökkenése
Egy másik is fontosabb — az
hogy közben a lázító harcos vezérek — nem
en lázítanak Legtöbbje kihalt megszökött az
országból vagy börtönben ül De talán nem is
eek a voltak a legveszélyesebbek
Túlsókat akartak és a gettó józan óvatos né
iz
Gyász
h Hogy a kommunizmus meg- -
fl
volt
már
így
lottjai és a liberális öncsalók
szólják Ho Si Minhet érthető
miért gyászolt Torontóban
John Morgan unitárius pap
keresztény templomában?
mondhatott egy ennyire os- -
valótlanságot: „Ho a legna- -
ib ember akit az egyház ez- -
gy aszóit"
a reverend nem egyedül gyá- -
Támogatták mély bánatában:
James Endicott aki a kana- -
„békekongresszus" elnöke
ike volt a nagy alkotó refor--
knek minden korszakot bele- -
fa") egy hölgy aki nemrég
íatta meg Ho-- t („Szószén nt
lenkinek jóakaratú nagybácsi- -
Kit") a helyi kommunista ve- -
--
s — természetesen — Abra-Feinbe- ig
rabbi aki két éve
elzarándokolt a még élö
!°z („aki az emberi méltóság
gbecsülés iránt volt a lecfo- -
pyabb")
n rendben van mindenki
gyászolja akinek elvesztését
p Hogy papok úgy gyászol- -
t ezt a véreskezű tömeg- -
Mi mint a saiát halottiukat
az ö dolguk — és egy kicsit a
Nézetüké is
ember csak egyet nem ért
hazudn:k?
e?y millió parasztot gyilkol- -
k Eszakvietnámban mert
:íartak belépni a termelöszö- -
:Z6íekbe Fov másik millin fi
Pbert ÜVÍlknltntnH lo a77al
tatomként testvérharcba
letette ükét Hogy mennyi
:'-aá-mit
le azt
fműleg maga sem tudta —
pgvon sokat Hué sírjai ahol
-- ereto nagybácsi a „leg-)- &i
ember" élve temettette el
13 kommunista-ellene- s áldo-- —
gyermekeket ps tnrlipc:
i[ is! - örökké hirdetik az f iránti fogő- -
vgy hiszik amit
ezek a riaDok? Ha hiszik JwVizni öket a paPl köntö- - mr iMrt ez nem Kriwtns #
L
0Va vetése ez a papi hi- -
T [1H rwít'n
us megcsúfoIása
%£:
nem
t4tirv Ilitől
latin közmondás: „a
nasonlónvn"l-n- VJ-1- U:Iiii --IrK_ '
ffó a hasonlót gyászolja"
='
f "" -- TiT" u- -_ „„ +--~
w F mVM
sr
KANADAI Í96ftsptem1iiw'W_ s
U £1 tue£r mwar S NyívegyliásfPál:
" hrntVlpripihpn"
'
zavargás"
a
„hűit
a
:
a
d o
a
növekedése a
— ennél
radikálisok
a
--
'
a
gyilkoltatott
méltóság"
'
-- -
'
t _
" t j -i- - "
pe nem igen követte őket A korábbi nagy láza-dások
lelki előkészítését a mérsékelt vezérek vé-gezték
Közöttük is elsősorban 'Rev Martin Luther
King Nem szabad kétségbe vonni hogy valóban
„békés" szándékai voltak De minden jószándéka
ellenére is tűzvészt vont niaga után
óriási tábor követte éppen — a „békés" jelszó
miatt De nem eléggé ismerte a saját népét Nem
tudta vagy kihagyta számításaiból hogy a tö-megbe
verődött feketék nagyon fogékonyak az
emocionális kirobbanásokra Hiába volt tehát bé-kés
maga Rev King a tömegbe szivárgott fekete
és fehér anarchisták mindig kicsiholták a szikrát
amely a lázadást kirobbantotta
Amerre csak Rev King járt nyomában kigyul-ladtak
a gettók Amióta ö meghalt és az utóda nc-vetség- be
fulladt ezek a tömegfelvonulások meg-szűntek
és így a tömeghisztéria sem fejlődhe-tett
ki
Egyetlen percig sem vitatjuk azt az alapvető
emberi tételt hogy a feketéknek éppen annyi jo-guk
van az állami intézményekhez a kenyérhez
az emberi megbecsüléshez mint a fehéreknek De
ezt erőszakkal sohasem érhetik el
Rev King békésen vonultatta fel tömegeit az
erőszakos integrációért És ez hiba volt Az integ-rálódást
nem lehet sem tüntetéssel sem katona-ság
megoldani Ez egy termé-szetes
folyamat amit sok és nehéz munkával kell
fokról-fokr- a — kiérdemelni Különben is ezt az
integrációs politikát a néger militánsok már elve-tették
Nagyon helyesen: azt vallják hogy a néger
öntudat kiépítése a fontos Ehhez pedig tanulás-sal
és munkával lehet eljutni
Ma már a felelős fekete vezetők felismerték
hogy a „build baby build!'' többet ér a gyujtoga-tásokn- ál
Ez az egyetlen út a felemelkedéshez Ezt
az utal járták végig
_
az angolul sem tudó korai
nemzeti kisebbségek is A magyarok is Nem
könnyű mert sokat kell tanulni és dolgozni érte
de csakis ez szerezheti meg számukra a termé-szetes
gazdasági politikai és jogi integrációt
Felvonulások nélkül lehet élni de munka nél-kül
nem
Béldy Béla: események nyoma
Alaszl
kivezényelésével
ia
Az Egyesült Államok legnagyob-bika
és legszegényébbike hirtelen
multimilliomos lett Majdnem bil-liom- os
Anchorage-be- n az állam olajku-tatá- si
engedélyeket adott ki a leg-többet
ígérőknek Ezek több mint
900 millió dollárt guberáltak ki az
engedélyekért
Ez az óriási összeg több mint
amennyit Alaszka tíz éves állami
fennállása alatt összesen elköltött
és több annál az aranykincsnél is
amit folyóiból mostak ki annak
idején
Alaszkának legfőbb gondja most
az hogy — mire költse ezt a tö-méntelen
vagyont?
Nem irigyeljük sem a vagyonát
sem a gondjait Csak egyet nem ér-tünk
Miért nem az indiánok esz-kimók
és aleuták adták el ezeket
a fúrási jogokat? Hát nem az övék
ez a föld az állam földje amin
ösidök óta élnek?
A kérdés nem akart emberbaráti
lenni csupán jogi Ugyanezt a kér-dést
Amerika többi államaiban és
Kanadában is fel lehetne sőt fel
is kellene vetni! Az őslakosok nyo-morultul
élnek a rezervációikban
Ami kis baksist kapnak az nem
jogos fizetség hanem inkább meg-- a
lázas
Ez a helyzet azért megdöbbentő
mert más faji kisebbségek „kizsák-mányolása"
körül vitus táncot lejt
az egész közvélemény" A feketék
nem őslakók de az indiánok azok!
De nem az öslakónak hanem a
később idehurcoltnak vagy önként
bevándoroltnak jut minden rész-vét
agitáció segítés jogi védelem
Miért van több emberi joga a fe-ketének
mint az indiánnak? Sőt —
az indiánokhoz képest a fehérek
is „bevándoroltak" csak! Érthetet-len
hogy miért nem törődik sen-ki
ezzel az elfelejtett sőt elteme-tett
kisebbséggel!
Mindenkinek a feketének is de
az indiánnak is kijár az emberi jog
és az egyenlő elbánás Ha a feketé-kért
agyonkönnyezzük magunkat
miért nem zokogunk az indiánok-ért
is?
Vagy — valóban gyújtogatni lá-zadni"
rombolni kell ahhoz gy
jogokat kapjon valaki a demokrá-ciának
ebben a nagy hazájában?
K Szégyen
ban
Szakadék
Az embernek' a" ''könyökén1 'jön
már ki ez az ostoba frázis mit lépten--
nyomon hall: „ a nemzedékek
közti szakadék"
Milyen szakadék? Hogy a szülő
öregebb a gyereke fiatalabb ez
nem szakadék! Mit akarnak? Hogy
a szülő legyen teenager és a gye-reke
nagyapa? Hogy a gyerek más-ként
gondolkodik mint a szülei?
Ez csak természetes! Azt várják
talán hogy a gyerek legyen tapasz-taltabb
és a szülő legyen naiv ta-pasztalatlan?
A „szakadék" persze — mester-séges
Csak a liberális pszihiáte-re- k
és szociológusok tették a poli-tikai
destrukció eszközévé Nincs
„szakadék" a gyermek és szülei
közt csak különbség van De ez a
különbség mindig megvolt és meg
is lesz Gondolkodásban magatar-tásban
önmérsékletben — kell
hogy legyen különbség köztük Ha
nem volna az lenne természetel-lenes
Prof Dániel Offer egy lélekkuta-tó
szaktekintély kísérleteket foly-tatott
14-1- 8 éves fiúkkal Nem „jól
nevelt" hanem külvárosi fiúkkal
Négy éven át kérdezték ki öket —
időről időre — elfogulatlan tárgyi-lagos
pszihiáterek A jelentés amit
most tettek közzé — óriási megle-petést
keltett Nem nekünk ha-nem
a liberális szakadék-pszihiá-terekne- k
A fiúk — kivétel nélkül
— közel érezték magukat szüleik-hez
elismerték erkölcsi és egyéb
értékeiket önfeláldozásukat ami-vel
nevelik öket A 14 éves csoport
még lázadozik de nem a szülői te-kintély
ellen hanem a saját éret-lenség- e
ellen Ahogy nőnek egyre
fegyelmezettebbek lesznek
Dr Offer szerint ez a nemzedék
éppen olyan mint a régi volt Sem
jobb sem rosszabb Szakadék
nincs legfeljebb magatartásbeli
különbségek vannak ami viszont
biológiai kérdés méghozzá telje-sen
természetes és szükségszerű
Bocsánat! Valamit kifelejtettem
a jelentésből Dr Offer csoportja
mindezt a „normális" gyerekekről
állapította meg A nem-normális- ok
lázadása viszont nem „szakadék"
hanem betegség Orvosi kérdés A
liberálisok hiába lázítják a normá-lis
gyerekeket a szüleik ellen V-iszont
— lelki'betegeket lázítani ?
Szégyen
13 — baljós szám Tényleg az:
ennyi háború folyik e pillanatban
a Föld színén
Miért van mégis hogy ezek kö-zül
csak néhányról olvas az em-ber
de azokról annál gyakrabban?
Mert csak a vietnámi és a középke-let- i
háború számit a világpolitiká-ban
és mert ezekhez különleges
csoportérdekek fűződnek A viet-námihoz
a liberális sajtó szolgáltat-ja
a térzenét a középkeletihez az
amerikai-szovj- et szembenállás
A többi háború nem számit Pe-dig
ezekben sokkal több a vadság
és sokkal többen pusztulnak cl
mint a két főcím-háborúba- n
Az aránylag „legbékésebbek" a
portugál gyarmati háborúk: Ango-lában
és Mozambikban Angola
amelyet a portugálok nem gyar-matnak
hanem „tengerentúli tai-tományukn- ak"
tekintenek mintegy
53 ezer portugál katona harcol kb
10 ezer gerillával A veszteségek
mérsékeltek Talán ezer gerilla és
kétszerannyi portugál katona esett
cl A másik portugál háború Mo-zambikban
folyik nagyjából hason-ló
veszteségekkel Egyiket sem le-het
befejezni A gerillaháborűk nem
a résztvevők számától hanem a
„jóakaratú" íegyverszállilók kitar-tásától
függnek
Irakban a kurdok ellen folyik a
háború már hét éve A kurdok au-tonómiát
akarnak de az iraki kor-mányok
annyira változnak hogy
nincs kivel tárgyalni Ezért húzó--di- k
ennyire ez a háború amely
szintén sok de azért nem tűrhetet-len
embervcszteséggcl járt ezideig
Jemenben az arab félsziget déli
csücskén három rezsim is harcol
egymással: a régi királyi rezsim a
Dél-jeme- ni Népköztársasággal és
mindketten a Jemeni Köztársaság-gal
Ez utóbbit Nasser a királyi re-zsimet
Saudi Arábia támogatja A
veszteségek jelentősek Legalább
100 ezer ember halt meg ebben a
háborúban amelyben Nasser piló-tái
mustárgázt is alkalmaztak
Sokkal borzalmasabb ennél az a
két afrikai háború ami Szudánban
és Nigéria és Biafra közt folyik-- A
biafrai halottak száma — nagy-részt
gyermekek és asszonyok —
sok százezerre rúg Szörnyű cm-bertelenségé- röl
eleget írnak a la-pok
s beszélnek a politikusok De
a befejezésére még mindig nem le-het
számítani A háború a biafrai
olajért folyik amit a nigériai kor-mány
akar megszerezni Ez tipikus
testvérharc két néger országi ész
között Ugyanilyen a szudáni há-ború
is Itt az ország északi na-gyobb
mozlim része (kb 10 mil-lió)
és a kisebb déli keresztény ré-sze
(kb 4 millió) állnak véres harc-ban
egymással A kölcsönös vesz-teségeik
kb félmilliót tesznek ki!
Ebben a háborúban a szudáni
kormány legutóbb autonómiát
igéit a déli tartományoknak Ez bi-zonyos
reményt nyújt a véres test-vérharc
befejezésére
Ázsiában még Laoszban Thai-landba- n
és Kambodzsában vannak
harcok a két előbbi területen a
kommunista gerillák benyomulása
következtében Elcsendesülésükre
nem igen lehet számítani
Súlyos és már mintegy negyed-század
éves háború folyik a latin-amerikai
Colombiában: a kormány
a gerillák és a bandita-csoporto- k
között Szörnyű vadsággal irtják
egymást és legalább 200 ezer ha-lottjuk
de több mint félmillió se-besültjük
van
Ha ezekhez még hozzávesszük a
szovjet-kína- i már úgyszólván ál-landósult
határharcokat megkap-juk
az ominózus 13-a- s számot
Feltűnő hogy legtöbb háború
alig más mint testvérharc És ezek
a legvadabbak Az egyetlen érthe-tetlen
ebben az hogy miért beszél-nek'
a most összeült ENSZ közgyű-lésen
az afrikai és ázsiai népek el-nyomásáról
amikor ezek a már
szabad népek jobban irtják egy-mást
mint valaha a gyarmatos-ítóik
A legelriasztóbb ezekben a há-borúkban
hogy legtöbbjüknek val-lási
és törzsi oka van A két nagy
afrikai háborúban is ez a helyzet
Nigéria mohamedán törzsei és a
biafrai' keresztények közt dúl a
szörnyű harc Szudánban észak
mohamedán és dél keresztény
A mohamedán feketék általában
harciasak és hajlamosak az elnyo-másra
Ügy látszik az embernek való-ban
az ember — a legnagyobb el-lensége
Kis zsákocska nyírségi föld
Három héttel ezelőtt e rovat-ban
ismertetést írtam Kisbarna-k- i
Farkas Ferenc vezérezredes-nek
„Az altöttingi magyar or-szággyűlés
története" című ki-váló
munkájáról
Megemlítettem azt a saját sze-mélyemet
rendkívül érdeklő ese-ményt
hogy a Nyiregyházavidé-k- i
Kisvasutak személykocsijait
1944-be- n a szovjet rablások elöl
Bajorországba vitték ahol a ko-csikban
elhelyezeti muskátli vi-rágok
cserepeiből négy jó ma-gyar
hat kiló nyírségi földet
gyűjtött össze Ezt a vilshofeni
körzet illetékes német hatósága
hivatalosan igazolta A földet
ünnepélyes keretek között a ló-m- ai
katolikus egyház részérói
Török Dezső és Hajdú István tá-bori
lelkészek a protestáns egy-ház
i észéi öl pedig Polonkay T-ivadar
lelkész és országgyűlési
képviselő áldotta meg
Aztán felsóhajtottam a cikk-ben
lázas vágyakozással: „Oh
ha én ebböl a földből hozzá tud-nék
jutni néhány porszemhez
hogy elkísérjen majd az örökélet
útjára"
A napokban a levélhordó sú-lyos
ajánlott levelet tett le szer-kesztőségi
asztalomra Érdeklő-déssel
olvastam a feladó nevét:
dr Bokor Pál az amerikai Pas-saic-b- ól
Aztán kivettem belőle
nemzeti szalaggal átkötött kis
zsákocska nyírségi földet IIosz-sz- ú
életemben még soha sem
kaptam ennél bolclogítóbb aján-dékot
Hozzá van kapcsolva a követ-kező
szövegű igazolvány: „Ma-gyar
Testvér! Parányi nyírségi
földet zártam ide! Ez a megá-ldott
magyar föld üzen Neked
és minden magyarnak! Benne
szunnyad a múlt benne feszül
a diadalmas jövő és belőle fakad
a Feltámadás gyümölcse is!
Őrizd meg! Vidd haza hogy
majdan a hazai földdel ismét
egyesüljön Dr Bokor Pál a Ma-gyar
Felszabaditási Mozgalom
végrehajtóbizottságának elnö-ke"
A magyar emigráció már kez-detben
sürgette olyan központi
független magyar szervezet meg-alakítását
amely kizárólag a
hazájából kiüldözött magyarság
érdekeit szolgálja 1946 május
17-é- n a bajorországi Starnbcrg
melletti Mühltal-ba- n több m-agyarkatona
politikus és lelkész
elhatározásából született a „Ma-gyar
Szabadság Mozgalom"
melynek politikamentes működé-sét
a megszállók — legalábbis
tudomásul vet-ték
hallgatagon — -
A mozgalom célja az igazi
magyar értékek megőrzése a jö-vő
számára és a menekült ma-gyarság
lelki és szellemi egysé-gének
megteremtése Bele kíván-ta
oltani a szenvedésben meg-tisztult
vallásos hitében elmé-lyült
magyar lelkiségbe a nem-zetünket
éltető és fenntartó esz-méket
mert meggyőződése sze-rint
csan ezek vezethetnek új
feltámadáshoz
A munka megkezdéséhez és
egy nívós magyar lap kiadásá-hoz
alaptökét kívántak össze-hozni
„Magyar Földalapítvány"
címen ízléses gombjelvény és
plaket forgalombahozását ter-vezték
melybe a Hazánk testé-ből
kiemelt s az egyházak által
ünnepélyesen megáldott magyar
föld néhány porszemét kívánták
elhelyezni A jelvényt Keviczky
Kálmán tervezte aki ma az
UFO-- k kiváló tudósa és szakér-tője
A Magyar Földalapitványt
Kisbarnaki Farkas Ferenc dr
Bokor Pál és Jámbor József
hozták létre s az volt a szándé-kuk
hogy Magyarország felsza-badulása
esetén a jelvényekben
szétszórt magyar porszemeket
újból összegyűjtenék és a fe-lszabadulás
emlékszobrának tal-pazatában
helyeznék el Akik pe-dig
addig idegenben hajtják le
fejüket nyugovóra azokat pará-nyi
magyar rög kísérje az örök-élet
útjára
Mikor dr Bokor Pált 1950 vé-gén
behívták USA kivándorlásra
akkor azt a hat kiló nyírségi fö-ldet
megosztották Farkas Ferenc-cel
egymás közöt Fele ott ma
radt Németországban fele pedig
kivándorolt Amerikába Porsze
meit elhunyt bajtársak ravatalá-ra
helyezik Ebböl kaptam én
most ezt a nemzetiszínű szalag-gal
átkötött zsákocskát
Boldoggá tett mert nemcsak
magyar föld hanem egykor
nyírségi mályvák virágoztak
benne A piros mályva jellegze-tes
nyírségi virág nemcsak lá-nyos
házak ablakaiban virított
de nagy művész fiunk Benczúr'
Gyula is odaejtette szirmait még
oltárképeinek lépcsőjére is Szü-lőházát
melynek ablakában is
mályva díszlett 1944-be- n a be-vonuló
szovjet csapatok harcko-csijaiból
lőtték rommá
Amikor c sorokat írom a
nyíregyházi villamoskocsik már
nincsenek forgalomban Az idén
május 31-é- n éjfélkor nyugalom-ba
helyezték és autóbuszok vet-tek
át feladatukat 64 évig szol-gáltak
megelőzték sok más ma-gyar
város közúti forgalmát Még
emlékszem megnyitására apám
magával vitt egy ilyen utazásra
A Rákóczi úti fordulónál a kere-kek
félelmetesen visítottak De
azért nem szorította ki a talyi-g- át
a kaszárnyába igyekvő hu-szártisztek
nem ültek villamosrai
Most az a terve a kommunis- - '
ta városi tanácsnak hogy egy
villamoskocsit felállítanak a va- - '
suti állomás előtti téren hadd
lássa mindenki „milyen sajátos"
hangulatú egyszerű közlekedé-si
eszköze volt ennek a nyírségi
városnak" Mintha ez a szöve-gezés
inkább gúny volna mint
várostörténeti jellegű megemlé-kezés
Az ötletet alighanem Hat
vanból hozták ahol egy öreg
mozdony áll a vasúti állomáson
a régi világra emlékeztetőül
Ez az emlékezet nagyon fáj-dalmas:
a valaha oly magasan
álló magyar haza most egyre
alább száll a szerencse kerekén
S nekünk most kell élnünk c ha-nyatlás
századában Talán kls-láng- ű
természetek most sem
boldogtalanabbak mint más ko-rokban
De akit a honszerelcm
kínoz nem tudja a romlást néz-ni
anélkül hogy ne akarjon segí-teni
és ne szenvedjen a késleke-déstől
Ádámot a -- szakadék széléről
Isten szava tántorítja vissza Zrí-nyit
is a Szentlélek mely ben-ne
él Kölcsey szembeállítja a
múlt dicsőségét a bűneink miatt
ránkzúdult jelen nyomorával
Berzsenyi a tiszta erényben lát-ja
a „romlásnak indult" ország
talpköveit Petőfi küzdeni akart
magánosan a segesvári csataté-ren
Vörösmarty Ls úgy látta a
habon! célját hogy „kard élével
békességes megtelepedést" ke-ressünk
magunknak
A mi életformánk a bujdosó
világnézet s a keserű imádság-sajátosa- n
magyar gondolatokat
termelt ki Otthoni véreinknek
ez a gyanú és az óvatoskodás
korszaka Velünk legjobb bará-taink
abbahagyják a levelezést
mint a Martinovics összeeskü-vés
éveiben amikor a Márvány
tenger felé sóhajt is alig küld--bete- tt
a magyar 'j
Altöttingben 12000 hazátlan'
üldözött magyar gyüll össze
imádkozni 1947 augusztus 20-- 4: _ írja dr Bokor Pál a könyv
előszavában Könyörögtek el-vesztett
hazánkért visszatérésé-ért
és a kommunista járom alá
átengedett szenvedő magyar
testvéreink felszabadításáért- - A
falu népének sorfalai között vo-nult
fel a nagyszerű körmenet
és tört az ég felé nemzeti fohá-szunk:
„Hol vagy István király
Téged magyar kíván!"
Most azon vitatkozunk hogy
melyik esztendőben kívánja ün-nepelni
a magyar Szent István
szühtésének ezredik évforduló-ját
s némelyek már az augusztus
20-- át is át akarják helyezni más
időpontra Jeremiádot énekel az
emigráció de mértéktelen dac
cal viszi bele életszemléletét s
hasonlítja össze maga felesége £
ruházata szellemi fegyvereinek
szépségét a kommunista nyomó- -' „
rúsággal' " ' i
Ezt a kis zsákocska nyírségi 5í
földet szeretném hazavinni h'a
az Egek nem engedik
jön az örökéletbe
velem V
n
&