Kanadai Magyarsag, March 27, 1976

              - r ' g f !¥ t J'íi itíV-- ! í 4Tí 5 m rrk - V f v "V % ÍT "
T_
IV V !
1 JffeaSSSSsagsTTr'S c7TTPK-TrQ7Trci?- r:
XXVI évf 13 szám
Vol 26 No 13
1976 március 27
Second Class Mail
Registration number 1309
'''--'lÉ-IYl- l --
I
-- J L" - -- "ir -- ' " -"-- "-' — - -t-~- ™ii it i MM- -„ ii i iim- - - in — i— m 1 mit — ——— - — -- Bj I1- -r T" V'--- - - ~V
v™™wrnzrnvBr~„-'7i!~Tr- -
~PI Ti o o
fi
Az
a és sőt a isv
Az
a
Frey András íra az
A múlt hét nagy esemé-nye
az volt hogy az angol
válsága drá-mai
méreteket oltott Ge-orge
Brown volt
a pártból va-ló
kilépése után a
kormány
Wilson is lemon-dott
mert párt bal-szárny- át
sem kielégíteni sem
mérsékletre bírni nem tud-ta
Közben Amerikában az
propagan-da
és herce-hurc- a
is kihat A nép-ben'
főleg bent -- Amerika'
ban olyan
növekszik a
a détente során tett
nagy
iránt hogy Ford
elnök példáját követve
most már Kissinger sem
használja a détente szót
Óvatos duhaj
A
kö-zül
is
a Ezt a
jobboldali szelet akarja ki-fogni
a jelöltek és
vitorláiból Kissin-ger
amikor a
kedvéért még azt is
megtette hogy — a
szemben a sar-kára
állt
Ezt persze nem kell túl
komolyan venni Mert az
oroszokkal szemben Kis-singer
ahogy Pesten
mondták óvatos duhaj
Szavai a nemzetközi poli-tikában
járatlan
szemében orosz-ellenes
lát-szottak
de nyomban ez-után
olyan
ggbdESgfeiSlBBga ES KIADÓHIVATAL: IllÉl 412 Bl00r St W"' wWSmék ®¥ 4 1 v IF4 P U 4 W fii ? mmmm i § v t Pv Ky¥v rmVMmmmí Toronto m5S 1x5 JB&ft Tel: (416) 924-835- 3
fl'-""-- !"
"El
TI 0
Nixon megleckézteti Kissingert angol Munkáspárt válsága miatt mondott le Wilson miniszter Libanon ka-tonai
kormányzóját keresztények konzervatív mozlemek nagyrésze mérsékelt gerillák támogatják
oroszbarát baloldal ellenáll Katolikus-mohamedá- n értekezletet tartottak Líbiában
Egyiptom teljesen szakított Szovjetunióval
Munkáspárt
külügy-miniszternek
munkás-párti
miniszter-elnöke
elnökválasztási
kül-politikára
szemmellátha-tóa- n
bizalmat-lanság
aránytalanul enged-mények
demokrata-párt- i eln-ökjelölt-
aspiránsok
konzervatívabbak
népszerűbbek
ellenje-löltek
konzerva-tívok
Szov-jetunióval
nagykö-zönség
fenyegetésnek
rosszhiszemű
0ntario-Canad-a
irT - ' - ff'rirr' -- 7! -iT -
ENSz székhelyéről:
demagógiához folyamo-dott
az orosz érdekeket
szolgáló détente védelmé-ben
hogy a Kremlben
megértik: Az amerikai
külügyminiszter és a tőle
befolyásolt elnök tovább
akarja folytatni eddigi kül-politikáját
A fenyegetés úgy szólt
hogy az amerikai-oros- z
„együttműködési vi-szony"
nem tudna még
egy Angolát túlélni"
De hogy bármi történ-jék
is Kissinger a déten-te-o- n
kívül semmilyen más
utat nem Iái azzal árulta
el hogy a détente bíráló-inak
azt az inszinuációt
vágta a fejéhez hogy
atomháborút akarnak
Ilyen vádat fejeztek ki a
Kissingertól megszokott
alattomossággal föltett
kérdések:
— Milyen szinten keres-nek
(amerikai-orosz- ) szem-besítést?
Milyen fenyege-téshez
folyamodnának
(a Szovjetunió ellen)? Mi-lyen
kockázatokat vállal-nának?
Vagyis Kissinger — nem
először! — azt a propagan-da-
fogást alkalmazza
amit a nemzeti-szocialist- a
és kommunista agitátorok-tól
tanulhatott Amikor
úgy beszél mintha csak
két lehetőség volna: az
politikájának az elfogadá-sa
vagy a háború
Különben is valótlan
Kissingernek az a vádja
hogy a détente bírálói nem
mondják meg „pontosan
hogy mit adtunk fel" és
hogy „konkréten mit kelle-ne
tenni"?
„Pontosan" megmond-ták
hogy a keleteurópai
MÁRCIUS 13 SZOMBAT — Marokkó megszakította
diplomáciai viszonyt Algériával Ennek az az előz-ménye
hogy az eddig Spanyol Szaharának hívott
Nyugat-Szahar- át Madrid átengedte Marokkónak és
Mauritániának Ebbe azonban a Nyugat-Szaharáv- al
ugyancsak szomszédos Algéria nem nyugodott bele
Algírból küldött gerillák elfoglalták Nyugat-Szaharádna- k
határos vidékét és ott kikiáltották a Szaharái Arab
Demokratikus Köztársaságot Marokkó is Algéria is
tagja az Arab Ligának és az Afrikai Egység Szervezeté-nek
Ez a két organizáció nem hozott semmilyen ha-tározatot
Nyugat-Szahar- a és a Marokkó és Algéria köz-ti
viszály kérdésében
MÁRCIUS 14 VASÁRNAP — Castro meglátogatta
Titót A jugoszláv „elnök" és „marsall" azzal a megoko-lással
helyeselte kubai csapatoknak az angolai polgár-háborúba
való beavatkozását hogy az Egyesült Álla-mok
politikájával az egész világon szembe kell szállni
Tito szerint az angolai háború is az „amerikai neo-kolonializmus"-- nak
volt a jele
A Lisszabonban élő Jüan Barcelona grófja a spa-nyol
uralkodóház feje repülőgépen egynapos látoga-tást
tett Madridban ahol fiának I Jüan Carlos király-nak
volt a vendége ebédre Don Juan-ró-l köztudomású
hogy amikor Franco tábornok Jüan Carlost tette meg a
spanyol trón várományosának ezt Jüan Carlos apja
Don Jüan ellenezte Madridi látogatása azt jelenti hogy
(Folytatás oldalon)
J
yi in'wVMi'itWN£%i#'WNswi'MMmWMftiii OiitijwiMtTi'WPfcjWiw—i'nii m
!nTT!T - t - -- - -7~-rv - r--r-T - -
g{
-- v'')vg:j:'-'
orosz birodalom szentesí-tésétói
a Szovjetuniónak
nyújtott technológiai segít-ségig
mi mindent adott oda
ingyen Amerika Es azt is
megmondták „konkré-ten"
hogy semmit sem
tenni jobb mint mindig
csak egyoldalú áldozatot
hozni
Kissingert egyébként
Nixon is megleckéztette
arról hogy miben rejlik a
détente veszélye Abban
mondta volt elnök hogy
amennyire csökken a há-ború
kockázata annyira
nő a felforgatás révén va-ló
hódítás lehetősége
Vagyis ha a szovjetkor
mány tudja hogy Amerika
részéről nem fenyegeti
megtorlás és így az atom-háború
ki van zárva ak-kor
Moszkva konvencio-nális
fegyverekkel vívott
„felszabadító" helyi há-borúkkal
terjeszti ki a ha-talmát
a világban
Kár hogy ezzel Nixon
csak azóta van tisztában
amióta a kormánykereket
kivették a kezéből Igaz
hogy ő legalább igyeke-zett
az oroszokat megfé-kezni
amit Kissinger ed-dig
komolyan meg sem kí-sérelt
Hiszen Angolát il-letően
is csak akkor kért
segítséget a kongresszus-tól
amikor a háború már
eldőlt
Arab de Gaulle?
A libanoni katonai puccs
hallatára az a kérdés me-rülhetett
föl az ember fe-jében
hogy ez az állam-csínyeknek
vajon melyik
kategóriájába tartozik
Arról van-- e szó — ahogy
Délamerikában és Afri-kában
szokott történni —
hogy személyi intrika vagy
üzleti érdekek szolgálatá-ban
mozdult meg egy tá-bornok
vagy pedig egy
lelkiismeretes és jó politi-kai
itéletü katona alkal-maz
fegyveres erőt azért
hogy megmentse az -- országot
A „buta katonák"-na- k
ugyanis sokszor több eszük
van mint az okos politi-kusoknak
Az első világhá-ború
elején az osztrák-magyar
vezérkar főnöke
Hötzendorfl Conrad he-lyesebben
ítélte meg a
nemzetközi politikai hely-zetet
mint az összes bécsi
diplomata és miniszter
együttvéve
De Gaulle is tudta mi-kor
érkezett el a pillanat
amikor lázadással kel-lett
a nemzet becsületét
megvédeni Mint ahogy
valószínűleg nem darabol-ták
volna fel Németor-szágot
ha a vereség köze-ledtére
német táborno-kok
nem-e- t mondtak vol-na
Hitlernek
!Lir """HTAyT! JTrJE-- ™
r
És lehet hogy egyszer
még történészek arra a
megállapításra fognak
jutni hogy a harmadik vi-lágháborúra
vezető okok
Amerika vietnámi veresé-gével
kezdtek felhalmo-zódni
s hogy a vietnámi
szégyent az ettől okozott
amerikai lelki válságot s
egy esetleg ebből keletke-ző
amerikai-oros- z atom-párbajt
el lehetett volna
kerülni ha Vietnámban
az amerikai tábornokok a
sarkukra álltak -- volna és
azt mondták volna: a kor-mány
dolga eldönteni
hogy szabad-- e keli-- e há-borútúndítanLí-
DjB-ha
el- -
kezdtek egy háborút ak-kor
azt nem szabad elve-szíteni
Politikai probléma elé
állította a libanoni hadse-reget
is az április óta fo-lyó
polgárháború És úgy
látszik hogy Ahdab tábor-nokot
nem kalandos hatal-mi
vágy hanem köteles-ségtudat
vezette amikor
az állam vezetését a ke-zébe
vette
Baloldal és
jobboldal
Ahbad a beirut-- i hely-őrség
parancsnoka volt és
nyilvánvalóan a polgár-háború
kiújulását akarta
megelőzni azzal hogy ma-gát
az ország katonai kor-mányzójává
proklamálta
lemondásra szólította fel
a keresztény elnököt és a
mozlem minisztereinokot s
bejelentette hogy ha a
parlament új keresztény
elnököt választ s ez új moz-lem
miniszterelnököt ne-vez
ki akkor kormány-hatalmat
nyomban átadja
nekik
Figyelemre méltó tény
hogy Ahdeb tábornok moz-lem
de nem baloldali És
hogy rokonszenvezik a
pánarab szolidaritással
de sohasem tartozott azok
közé a fantaszta nassze-ristá- k
közé akik erőszak-kal
akarják az arab orszá-gokat
egyesülésre kény-szeríteni
Beiruti idegen nagykö-vetségekről
olyan — egye-lőre
ellenőrizhetetlen —
hírek jönnek az ENSz-he- z
hogy Ahdeb a polgári tár-sadalom
megerősítésére a
keresztények és konzerva-tív
mozlemek kibékülé-séne- k
intézményes biztos-ítására
törekszik
Erre lehet következtetni
abból is hogy amikor Ah-deb
a hatalmat átvette
kik keltek a pártjára és
kik fordultak szembe vele
Melléje álltak vagy hall-gatólag
szabad kezet ha-gyott
neki á keresztény
politikusoknak a keresz-tény
milíciák vezetőinek
-- J-i
"-- "" j™ -- HTrí if ~ -- mii 11 ti n
— —
—
—
a
a
a
ó
a
a
o
a 2
i
a
a
ő a
:-j-tr—
és a parlamentnek nagyré-sze
a libanoni hadsereg
keresztény parancsnoka a
szíriai kormány a PLO
középutas zöme és a pa-lesztinai
gerillák mérsé-kelt
elemei valamint a
„Cédrusok Orzói" nevű
jobboldali keresztény
szervezet amely a pa-lesztin
gerillák oroszba-rát
radikális szárnyának
Libanonból való kitolon-colását
követeli
A másik oldalon akik
Ahdeb-e- t elítélik a követ-kezők
állnak:
A nasszerista oroszba-rát
„szocialista pánarab-ok"!}
a JRLO-nakés_a- pa lesztín gerilláknak bal-oldali
nyúlványai Jumb-lat- t
a drúz kisebbség szo-cialista
vezére valamint
azok a baloldali mozlem
katonák akik a libanoni
hadseregből dezertáltak
és Khatibb hadnagy veze-tése
alatt „Libanoni Arab
Hadsereget" alakítottak
Ezek a szervezetek cso-portok
áramlatok mind
ugyanonnan kapnak fegy-vert
és pénzügyi támoga-tást
a beirut-- i orosz nagy-követségtói
Irakból és
Líbiából
Amerikai-oros- z
pozicióharc
A libanoni eseményeket
természetesen nem ma-gukban
kell megítélni Ami
ott történik az mind része
annak a pozícióharcnak
amely a Kózépkeleten is
folyamatban van Ameri-ka
és a Szovjetunió között
Ennek az amerikai-oros- z
vetélkedésnek a vetülete
az a küzdelem amelyet a
helyszínen három — kon-zervatív
radikális és kö-zéputas
— csoport folytat
egymás ellen
1 A konzervatív álla-mok
és fejedelemségek
élén Egyiptom és Szaúdi
Arábia áll
21 A radikális Líbia
Irak és Dél-Jem- en ezek
külpolitikájukban a szov-'jetr- e
támaszkodnak
3 A középen foglal he-lyet
a harmadik csoport:
Szíria Libanon és Jordá-nia
A radikálisok Izrael ál-lam
megsemmisítésére
törekednek Politikájuk
fő eszközét a maximalista
gerillák alkotják akik
Izraellel még átmeneti
kompromisszumot sem
fogadnak el Ezzel szem-ben
a konzervatív és kö-zéputas
arab kormányok
hajlanak rá hogy az 1966-o- s
határok alapján előbb-utób- b
kiegyezzenek Izrael-lel
Egyiptomból már
Nasszer idején azután
Jordániából sőt Szíriából
iskiutasítottak minden ge-rillát
ha onnan hatolt be
v""~" 'líiii' ErsamTirnmTrsrc! cragstnTT
izraeli területre A palesz-tin
gerillák egyedül Liba-nonban
őrizhették meg
önállóságukat Ezt akarja
most Szíria Libanonban is
korlátozni es erre mondta
Szádat hogy Szíria nem
csak Libanonra terjesztet-te
ki teljes és Jordániára
részleges befolyását ha-nem
a PLO-- t ésgnnek mi-líciáj- át
a PLA-- t is
Damaszkusz politikai esz-közévé
akarja tenni
Ezt a hatalmát Asszad
szíriai elnök eddig mérték-tartással
és politikai böl-csességgel
érvényesítette
Úgy látszik hogy a libano-ni
állarnpínyjs Szíria tud-tával
jött létre és hogy ez
megnyithatja az utat egy
tartós középkeleti nyuga-lom
megteremtése felé
Ezzel kapcsolatban kell
megemlíteni hogy eddig
azt hitték Izrael rövid idő
alatt tudna előállítani
atombombát de a gyár-tási
folyamatnak csak utol-só
előtti stációjáig jutott el
Az amerikai hírszerző hi-vatal
(Cl A) szerint azonban
a jeruzsálemi kormány
már 10-2- 0 kész atomfegy-verrel
rendelkezik
Ezt az utat főleg két hely-ről
fenyegeti veszély a
Szovjetunió és Líbia felől
És minél tovább húzódik
a válság annál könnyeb-ben
kerülhet sor újabb pol-gárháborúra
amiből nem-zetközi
fegyveres össze-csapás
is támadhat
Katolikus-mozle- mdialógus
Líbiában ment végbe
különben egy hatnapos katoli-kus-
mohamedán konfe-rencia
A dialógus-szemináriumna- k
nevezett értekezle-ten
ketten elnököltek Pig-nedo- li
bíboros a nem-kereszté- ny Istenhívőkkel fog-lalkozó
szentszéki titkár-ság
elnöke és Sarif líbiai
nevelésügyi miniszter
A konferenciáról szóló
alábbi adatokat a követ-kező
orgánumok helyszí-ni
jelentéseiből idézzük:
L'Osservatore Romano
II Popolo az aacheni püs-pökség
Kirchenzeitung-j- a
a regensburgi püspöki hi-vataltól
kiadott Kirche in
der Welt és a nyugatné-met
Katholische Nachrich-ten-Agent- ur
A megbeszélés során az
arabok tóbbízben kísérle-tet
tettek arra hogy a Va-tikán
delegációja velük
együtt ítélje el és minő-sítse
agresszívnek a cio-nizmust
utasítsa el Jeru-zsálem
nemzetközivé téte-lét
és követelje Ó-Jeruzsá-le-m-
nek Izraeltől való el-választását
Ez elől 'a vatikáni' kül-döttség
elzárkózott még
' ödfi
pedig azzal hogy vallási
értekezleten nincs helye
politikai állásfoglalásnak
és különben sincs megha-talmazásuk
ilyen nyilatko-zat
megtételére
Végül is a konferencia
végén kibocsájtandó kózös
deklarációt a líbiaiak két
nyelven fogalmazták meg
arabul és franciául Az
arab szöveg magában fog-lalta
a Palesztinára vonat-kozó
fenti három kijelen-tést
Ezeket a francia for-dításból
kihagyták Pigne-do- li
bíboros ezt a francia
szöveget fogadta el
Ezután olvasták fel az
arab jerzjót amelyei az
arabul nem értő kardinális
is megtapsolt És csak
utólag tudta meg hogy a
plénum elótt olyan szóve-get
hagyattak vele jóvá
amelybe ó előle eltitkolt
politikai passzusokat is be-vettek
Rómába visszaérve a bí-boros
a vatikáni rádióban
nyilatkozott Azt mondot-ta
hogy a tripoliszi dek-larációnak
a zsidókra és
Jeruzsálemre vonatkozó
mondatait „az utolsó pil-lanatban"
szúrták be és
hogy ezeket ő „nem csak
mint egy vatikáni hatóság
vezetője de mint keresz-tény
is" elhárítja magától
Az értekezleten az orosz
és román pátriárka mel-lett
az amerikai Black Po-wer
képviseletébe Joe Car-micha- el
is ott volt A ph-iladelphiai
Temple egye-tem
tanára pedig Ismail
al-Faru- qi a konferencián
kijelentette hogy keresz-tény
misszióknak mo-hamedán
országokba va-ló
küldése „a keresztény
ideálok elárulását" jelenti
Az essen-- i püspökség
lapja pedig február 28-i- ki
számában a többi kozott a
következőkre is rámuta-tott:
Az értekezletet abban a
Tripoliszban rendezték
meg ahol öt évvel ezelőtt
megrohanták a római ka-tolikus
templomokat és
egyházi épületeket A vá-ros
főterén lévő csodálato-san
szép katedrális az
Arab Szocialista Uniónak
szolgál irodahelyiségül
Az ó-város-ban
épült mál-tai
templomban pedig a lí-biai
államrendőrség rezi-de- ál
Egyedül a piactéren
lévő templomocskát sza-bad
egyházi célra használ-ni
de ezt is csak vasár-é- s
ünnepnapokra adták
„albérletbe" a franciská-nusokna- k
A kapucinusok
kolostorát úgy feldúlták
hogy a teológiai könyvek
még ma is szanaszét he-vernek
és a vatikáni dele-gátusokat
olyan házban
szállásolták el amelynek
(Folytatás a 3 oldalon)
fci i iHm wiiff &~mmimm-mmrdSMmam- m' MfflkífeJhBlMrtM'EhMfl MMWMiltMIMIMIM fci'Wi m K0t W lLii aWU iMW ii m iPfc rfWw 01 mftl ím — WxWlmh pTJjP OiihWS "?Sii iWi 0t mittt&m&r$li&h +miWff !! "