Kanadai Magyarsag, June 18, 1955

              í
i i _______________ ________ --
_
53--- Sí -___-_-
_V____________r-___________i-
- iK '-- L--- V ~r--_ — --r-
—
--í??iiTf£ '--
_- jÍs JT __? íiM r4
Még jönni fog még jönni kell ]
Egy jobb kor mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán
Vörösmarty
Authorized as Second Class Mail
Post Office Department Ottawa
++A++++A+++A++f++++++++i
Szerkesztőség és kiadóhivatal
362 Bathurst St Toronto
V évfolyam 25 szám
_____________ ________ -- íWSÍ --~
„-- -- _______________ -- __________ '" ' '-- -- „ - --KV ""í-ít-- í 1'í?:~' _
" %?' SÍ3
MMm bH JIÉ AM___H_M____________P________:i ! "—' ' : ':': 'Vh V'l ____' W-HlH-r WV'H'H _____________F # A n ti -- Con munis t -- í-' y
V VV ________ HBV M' B9IIa ______ _____£% H _V ínHiifoi'langua ____V _____F _1éí55 BiKá _____L _________F t'? y Vi ' 5
___ waW Wfl ___r _________r ______F _v____rV ___L
___________ ____r V _______________r -
ül SZEREP VÁR AZ UNO-R- A
A már több mint tízéves UNO a hidegháború utolsó
éveiben azt a benyomást keltette mintha végleg képtelen
volna eredeti szerepét betölteni A nagy nemzetközi kérdések-ben
rendszeresen mellőzték ezt a szervezetet illetve a szem-benálló
felek s különösen a kommunista oldal csupán arra
használta' fel hogy saját népüknek szóló propagandaszóla-mokat
hangoztassanak vagy az amúgyis fennálló világné-zeti
ellentéteket még jobban kimélyítsék Kisebb helyi je-lentőségű
politikai kérdésekben — így például arab-izrae- li
vagy az India—Pakisztáni kérdésekben komoly eredmény-nyel
járt az UNO közbenjárása — más nempolitikai problé-mák
megoldása körül — mint például a menekültek a gyer-mekek
megmentésének ügye a kábítószerek csempészése el-leni
harc és sokszáz más ügyben — pedig elévülhetetlen érde-meket
szerzett magának A legfőbb kérdésben az ujabb vi-lágháború
elkerülésének és a hidegháború megszüntetésének
kérdésében azonban úgy látszott hogy -- az UNO létezése in-kább
akadályozta mint elősegítette a megoldást
Valóban azt látjuk hogy a ma fennálló világpolitikai
helyzet minden lényeges eleme az UNO szervezetén kívül
alakult ki éspedig mindig úgy hogy a szembenálló felek az
Egyesült Nemzetek Szervezetén belül megegyezni nem tud-tak
s ezért a megoldást azon kívül egyoldalúlag hozták lét-re
s a másik fél a befejezett tényt' — kényszerűségből — el-fogadta
Ez történt av kommunisták javára Vöröskím Viet:
nam s a keleteurópai országok ügyében ezek a kérdések
mindenféle formában szerepéltek az UNO közgyűléseaz UNO
szakbizottságai az UNO Biztonsági Tanácsa és több más
szerve előtt de hiába tiltakoztak a nyugati hatalmakJiina
mégis boIslévislTürönTira Ho
Chi-Mi- nh vörös terrorjának áídózatavá'íettfl Hazánk és a
többi keleteurópai illetve középeurópai nép mégis a rabnem-zetek
sorsában osztozik
De ugj'anez -- történt a nyugatiak javára is Koreában
ahol az amerikai hadsereg és szövetségesei visszaszorították
a kommunista támadókat Formózát pedig ahol az ameri-kai
flotta állomásozik nem merték megtámadni a vöröskí
naiak Nyugatnémetország szuverenitásának' visszaadása a
német hadsereg felállítása az Északatlanti Paktum a SEATO
s sok más egyéb katonai szerződés ügyében ahol a kommu-nisták
minden kisérlete ellenére is a' nyugatiák értek el ked-vező
pozíciókat a saját erejükkel nem pedig az UNO kere-tein
belül
Az UNO alapokmányának aláírása idején a szerződő felek
— legalábbis a nyugatiak — abban a hiszemben voltak hogy
a közös ellenség leverése után csupán azoknak a nemzetek-nek
marad jelentős katonai erejük amelyek egy békés bol-dog
szabad világ kiépítésén fáradoznak a világ egyensúlyát
tehát a megegyezés a KÖZÖS CÉL biztosította volna Ez a
jóhiszemű terv meghiúsult a kommunisták világhódító tö-rekvésein
Minthogy a háború ennek ellenére sem tört ki a
hidegháború pedig láthatólag egyik fél számára sem hozott
'vőzelmet — mindkét fél erőteljes fegyverkezésbe és védel
mi rendszerek kiépítésébe kezdett bele A Szovjet katonai
ereje valószínűleg óriási azonban vele szemben all a nyuga-tiak
fölényes ipari tartalékja légiereje és különösen az a
tény hogy a vasfüggöny minden egyes pontja köröskörül
van véve olyan légi támaszpontokkal amelyekről a vörösök
bármelyik stratégiai pontját percek alatt atombombatáma-dásnak
lehet kitenni Háború esetén a bolsevista világ mint
egység óriási hátrányban van a szabad világgal mint egy-séggel
szemben mert akárhonnan is nézzük a földgömböt a
vörösök mindig belül vannak
Ilyen körülmények között létrejött egy világegyensulyi
helyzet nem a közös ideálok hanem az egymástól való féle-lem
alapján És meg kell állapítanunk hogy ez az egyensúlyi
helyzet — ha fogcsikorgatva is — szintén valamilyen meg-egyezést
hoz létre Nyugat és kelet megegyezik abban hogy
NAGYBAN-EGÉSZBE- N nem képesek a másik felet leigázni
vagy saját "ideológiájukat a másik féllel elfogadtatni S ha eb-ben
megegyeztek ez azt jelenti hogy nincs EGYETLEN
OLYAN részletkérdés sem amelynek megoldása céljából ál- -
talános háborút érdemes vagy szabad volna kezdeni Most
már lehet tehát leülni tárgyalni a részletkérdésekről
amelyek közé tartozik világpolitikai szempontból a mi ha-zánk
sorsa is — és a jelenlegi szovjet vezetőkkel (akik nyil-vánvalóan
nem diktátorok csupán ideiglenes tisztviselők)
talán lehet is eredményeket elérni
De ha elvileg létrejöhet egy megegyezés nyugat-éskele- t
között akkor a xészletkérdések megtárgyalásának -- egyetlen
hivatott fóruma van s ez az UNO A július 18-á- n kezdődő
négyhatalmi konferencia a -- jelek-szerint a békülékenység ál-talános
elveit fogja lefektetni anélkül hogy konkrét kérdé-sekben
dönthetne A konkrét kérdések eldöntése szerintünk
a? UNÓ uj feladatkörét képezi Mert olyan problémákban
~:„4- - ™Mánl "Nemetorszáe eevesítése a rsbállamok felszaba
dítása Dél-Vietn- am ügye stb nem dönthetnek sem a nagy
(fauutUut Wmicut
Szerkeszti
KENÉSEI F IÜ&ZLÓ
Ara 10 Cent! KIMÚLT
örömkönnyekkel a szemünkben mondunk gyászbeszédet
az u n "Labor-Progressiv- e azaz ontarloi kommuiiistpart
felett A párt mint olyan még létezik ugyan dé utolsn par
lamenti képviselője Salsberg a június 9- -i választást tsűfo-sa- n
megbukott s azt tapasztalatból tudja mindenki? hogy
olyan politikai párt amelynek egyetlen képyiselojetjincs
már agonizál Nagy megnyugvásunkra szolgait hőgyja to-rontói
St A'ndrews-kerül- et amelynek félrevezetéujiagy-rész- t
bevándorlókból álló lakossága oly hosszú időiafllrre a
kultúra ellenes világrontó programmraszaYazottYjgGma-gár- a
talált ráébredt hogy Salsbergék programiiijalünada
tönkretételére az ország elárulására a kultúra megbünte-tésére
és a Szovjetorosz rabszolgaság' bevezetéséretiréke-det- t
Ennek következtében a St Andrews-- i kommunistlfkép-visel- ő
nemcsak' megbukott hanem sokszorosan keveseb sza-vazatot
kapott minst amennyi a klbuktátásáhÓz'ükséJ-gesvol- t
De nemcsak azok szavaztak most a kommunistákellen
akik métr régebben ostobaságból melléiük álltak Harieníelle- -
nUk szavaztak azok is akik 1951 óta újonnan költőiek a
sűrűnjakott StAndrews kerületbe vagy akik 1951i6tj'kap-tá- k
meg a kanadai állampolgárságot és szavazójogűkaCzok
akik úgy érkeztek Európából hogy már a saját bcükön
tapasztalták ki mi is a vörös uralom Azok az emberek léhát
— '
:
'
'
L
'
a
'
-
"
-
''
-
"--- '1 --
v
l
-
5
! I
"
:
kk + v-m- uW kommuhist irányzat M
a smlyn amljaWL '4#b amit a nyugaton
opportunizmusból csatlakoztak abban
w w w-w- w n - v--k - i ím w mm te - — i i - : " - i ''- - sut -- j- jí-- - —t i it1 - e v natfl i 'rk ---- Orf — ~ — --!'- """- ' — -- l " v ~ " - - tttti-kt- M L2!'~' tinínsn nlnti mikor nnnrnl-nnnr- n RTlflhp(ík ií)íTran CSCK
ken a kommunisták ereje saját hazájukban á csatlosáIla- -
mokban szöyetségeseiknél és nyugaton ezek a patkáriyjel- -
lemű szalonkommunisták is rájöttek hogy sohase'fogja
i j „-i- -n _ i-nn-u-
it mltele Kommumsia uraiom megaani hbrik azi a __aiiiiaii-- a
jólétet amii annyira irigyelnek a többi tisztességes kanadai
polgártól dl amit csak komoly muknáyal és hittel lehet elérni
nempedig nagyszájú hazaáruló elavult szólamok hangozta-tásával
Azokra~az eltévelyedett magyarokra gondolunk itt
elsősorban akii azt hitték hogy ha ők nem voltak képesek
a szabad Kanalában rendes megélhetést "szerezni maguknak
— s család jultriák akkor annak a kapitalista rendszer az oka
— s eért legnagyobb ellenségükhöz a kommunizmushoz kell
csatlakozniuk) ezeknek a részben ostoba részben jellemte-len
oDÖortunístáknak — a Kanadai "Magyar" Munkás lelkes
olvasóinak — nagy része most ugyancsak opportunizmusból
elhagyta a szétzüllő kommunizmus hajóját
örömmel és büszkeséggel tölt el bennünket az hogy
erőnkhöz képest mi is résztvettünk ebben a politikai ciáno-zásba- n
Reméljük hogy a mi érveinknek ami is
megvolt a része abban hogy St Andrews kerület 'egész
Ontario lakossága is — teljes egészében elfordult az öngyil
kos vörös elvektől és mérget lehelő vezetőitől Reméljük
hogy azok közül a teherautón száguldozó suhancok kezűi
kik a St Andrews kerületben es a lobbi torontol suruniakotl
hangosanbeszélőkön át énekelték az elcsépelt Ubm--
munista nótákat amelynek hallatara hányingert kap min-denki
aki akárcsak egy hétig is kénytelen volt a Vasfüggöny
mögött élni — reméljük hogy ezek közül is sokan megta-nulták
hogy a vöisolÍartl többé nem remélhetnek alamizs-nát
sem hazaárulási júdáspénzt Tudjuk hogy akadt néhány
magyarajkú Is ezek között a moszkvai rablott pénzzel fize-tett
propagandisták között s számos más nemzetiségű fiatal-ember
és' fiatal nő is Reméljük hogy mostantól fogva —
ha nem is bölcsességből de legalábbönzésből — ezek is meg-szűnnek
annak az áramlatnak a szekerét tolni amely már
amúgyis feltartóztathatatlanul egyre sebesebben 'rohan a
szakadék felé
hatalmak — amelyeket a részletek nem érdekelnek csak az
általános béke sem pedig az érdekelt felek amelyek sa-i-át
nemzeti érdekeiket természetszerűleg többre fogják érté
kelni mint a nagypolitikai szempontokat Egyedül az UINU
lehet az a fórum ahol az égető nemzetközi problémák meg-oldásra
találhatnak — ha az ÁLTALÁNOS MEGEGYEZÉS
nyugat és kelet között előzőleg létrejön
A remélt! általános-megegyez- és feltétlenül magával fog-ja
hozni azt' hogy a szóbanforsó kisebb 'államok isUNOtag--
ságot kapnak (ehélkiil nem is képzelhető valódi megegyezés)'
úgy hogy mindenérdekeltnek módja lesz arra nogjmire a
"revizió" sonakerül szavát hallassa az illetékes UNOtfórum
' ' ' ' előtt '£
-- A mi feládatunkaz" emigrációban az hogy erre már előre
felkészüljünk! s hogv lecrven olvan szervünk amelyet majd
annakidején ineg is fognák hallgatni
!! —————————— Tw jM
i NEW YORK TIMES
CIKKE
A "TITOIZMÜSRÓL"
A New York Times külpolitikai vezércikk-írója
Dorothy Thompson akinek vélemé-nyével
néha egyetértünk néha néni érdekes
és figyelemreméltó megjegyzéseket fűzött a
Tito-Kruses- ev találkozó politikai eredmé-nyeihez
Szerinte az oroszok nem azért utazó-tok
Belgrádba hogy Titot megpróbálják a
Sztalin:féle kominform vonalhoz visszaédes-getni
hanem azért hogy kijelentsék hogy
a helyes kommunista politika nem a1 volt
Sztalin-fél-e hanem az eredeti' Ménon világkörüli politikai sorána"'
Lenin-fél- e egyszerű marica ideológia ahol
amely a világbolsevizmupt ném katonai hó-dítással
hanem ideológiái harccal igyekszik
s amelyet Tito is
követ legalábbis elvileR A cikkíró szerint
fenntartani
legnagyobb
MOSZKVÁBAN
"'
'
Kruscsev
í
imperializmus
Ottawában sajtóérteHv
megvalósítani úgyiátszik
!
égyebetmint!lh6gyvíndiá mindent:
az u n valamint a szültségcsökkéntésérsihögyiúgyaméiúkai1'" ""
rösk'ína által követett minvöröskíhaírószrcl
marxista-antikapitalis- ta fíeijék ogrjrllfenyh'
ján áll-azonba- n elismeri mindenáilam- - "fogjkövetkeznLSMiutánl
nak joga
fegy
politikai rendszerét dungi konferencián élekkel
ső felforgat
államokba
'talos aliol
hogy a
útja
múlt járt- -
ugyan alapr
must
a saját f
s igyekszik LaiLnjrönairandafőnötótffvaiiántiiviselkedeffi-- V
erőszakkal ayag'aióírbel- - -- raottawal'&'tójélMÖlÖiwtOáinííf L { í
más
feéMk'utóriaexpprtálniv högyimamárősemibízik'fáWbrösök:érejé : ÍV
Ezek'szerÍnt!!tehát{1aílleg#&n4íinkábbaVénvsT v J H
aSu szerazárilVemözalniá kommunista országokban
programmal Salsberg és zitöbCag- - Qg
clforduitakfaösprogramttíir fl8&S3ffiraSBlaT?MSá
hozza ahitby nak?hűséggel-helyett- e nemzetii jellegű" ?v fprarrtBJIMVrM
amr--' uwtk- - —
'-- r--T -'- -
sem- -
szavunknak
és
negyedben
—
kiofnmunista'páitók félállításátrfogjá própí
1 — - galni világszerte ebben a törekvésében' ki- v vif" -
zárólag az elégedetlen ipari munkásságra tár
maszkodván Dorothy Thompson szerint' ez
az "enyhébb'-- ' és "kíméletesebb" kommuniz-mus
valójában veszélyesebb mint 'az eddigi
-- &
impeuaiia jenegu w r_umw mandátum közül 83-- at mszéurvterneenmitássáétrti a többi állam kormányának mot npyáerrtt ehl ár1m0 amt a+ndátu-
A New York Times erről a cikkéről azzal
a megjegyzéssel számolunk be hogy szerin-tünk
a kommunizmus semilyen formáját
sem lehet összeegyeztetni semmiféle tisztes-séges
gondolkodásmóddal sem akármilyen
demokratikus kormányzási rendszerrel De
abban igazat adunk a cikkírónak hogy a vö-rös
eszmék ellen küzdeni kell bármilyen for
mában is jelentkeznek
A FEKETE LEGYEK
segítettek a rendőrségnek elfogni három
fiatal montreali bankrablót akik zsákmá-nyukkal
egyik québeci erdőbe
Az egyik rabló akit a rendőrök körülker-ítettek
adta meg magát és elárulta
bűntársainak erdei tartózkodási helyét Ai
kutatásukra indult rendőrök azonban csak
életük kockáztatásával közelíthették volna
meg az állig felfegyverzett rablókat Egy
helybeli vezető tanácsára tehát egyszerűen
körülvették az erdőből kivezető ösvényeket
és vártak Néhány nap múlva mindkét rabló
önként adta meg magát mert'kellő felszere
lés és tapasztalat nélkül képtelenek voltak
a vadonban tovább lakni A fekete legyek ez-rei
lepték el őket s a fullánkoktól jobban
féltek mint a reájuk váró börtöntől
A TÁVOLKELETI
HELYZET ENYHÜLÉSÉT
már a hidegen számító kereskedelem Js
készpénznek veszi A londoni biztosító társa-ságok
10 percenttel leszállították a kínai vi-zeken
hajózó kereskedelmi hajók biztosítási
díjait Ugyanez a biztosítási díj évvel
ezelőtt még 40 százalékkal magasabb
A BALTI NÉPEK
GYÁSZÜNNEPÉLYE
Az észt lett- - és litván népek szabad föl-dön
élő tagjai június 14-é- n emlékeznek meg
az 1941-be- n a szovjet hordák által
mintegy 600000 testvérünkről A montreali
ünnepség esteiéi 8-k- oi az Ismeretlen Katona
emlékművénél kezdődik ahonnan az YMCA
nagytermébe vonulnak {1355 Dorchester W)
it
lu-- ---__- __ _— _„ --£ nifrjtsr'í vvJl-lUuJ-___lw_f- -1 jta ™"™wröni9__a_3!r___Kn_in'!n=Í3r:?:t~='
-- -!- lr::_:qy::„
Kanada magyarnyelvű
antl-kbmmuni- sta hetilapjai
Edited Published at
362 BátHurst St Toronto
Toronto 1955 június 18
NEHRU
Pandit Neln--u India miniszterelnöke hiva-- '')
látogatásra Moszkvába érkezett
a jugoszláviai csúfos diplomáciai vereségből
hazatérő és Bulganin fogadták
Nehru látogatásának céljáról és eredményé-ről
nem adtak ki jelentést de nem yitás
a belgrádi kudarc után szovjet állam- -
férfiaknak-- ' nem lesz meg a tekintélyük arra?''
hogy Néliru' komolyan tárgyaljönfyélülc
níint a kommunista világ valódi képvisélői-- V
veí -'-"
Ind ia második számú diplomatája Krishnáli
a
heten
kezletet tartott amelyen Pearson kanadai?
külügyminiszteiv is résztyett' Menönaligf
mondott
nieg ákarjtennia távolkeleti nemzetközi lfC"
ugyanis Titoizmus Vö--
politika belpoljtikailagj
a
hogy
szívvély XKmÍEn-jJ:- % ':: "J
nem í'aíkbmmúniz-- 1
veres Y
jatb Igazság
„Tégül azoys'
-W- --T
menekültek
önként
egy
volt
elhurcolt
and
A június 9H_n tartottontarióiwáItalános
képviselőválasztások az eddig- - is kbnnánoií' --
volt Progresszív Konzervatív Párt nágyarár f
nyű győzelmével végződtek Lesíie Frostnii-- j
jcu niszterelnök' pártja a 98wontariói képviselői'
kapott liberális a CCÍ
és két más párt egy-eg- y képviselőt küldött
be a parlamentbe A legutóbbi választáshoz
kéjest a Progresszív-Konzervatí- v Párt a
Liberális Párt pedig tovább'i mandátumot
kapott
Komoly eredménye a választásnak az hogy
Salsberg kommunista képviselő véglég ki-esett
Ezzel eítünt a közélétből az-északam- e rikai kontinens
képviselője
utolsó kommunista párti'
ADENAUER VÁLASZA
MOSZKVÁNAK
Bulganin szovjet miniszterelnök hivatalos'
tárgyalásokra Moszkvába Hívta meg Aden-au- er
nyugatnémet kancellárt Adenauer a
kérdést letárgyalta az USÁ Nagybritannia
és Franciaország képviselőivel majd a moszk-vai
meghívást elfogadta azzal hogy arra
csupán a négyhatalmi találkozó után annak
sikeres kimenetele esetén kerülhet sor
o
NEMZETKÖZI
VONTATOHAJO-VERSEN- Y
ifi'
folyt le Detroitban A tömzsi óriási erejű
vontatóhajók négymérföldes pályán külöh-- r
böző sebességi vontatási ütközési és hason
ló próbákat állottak ki amelyeken az addigi"
rekordokat mind megdöntötték A versenyt
az USA Superíor nevű hajója nyerte meg
míg a torontói "Áttörnie" a Harmadik díjait- -
kapta y
0 z A CSEH EMIGRÁCIÓ
BEVETI A "SÖKÖL"ÍT
-- Mt-
--íúliusylrén és--á- n a káríadáiIontreaibáhí
Sokol-ünnepségek- et rendeznek íMeglíívójulr
szerint" Kanadában 6 szervezetül' jműködikt-- á 'kb:100Ö'töggaf (efsőtVbéí[FÍranÍcf
banv!1912tben 'alapitoTtákalmontreálTÍ19294ir
1 mint1 a "szabadsaer t es demo-- "
1
-- i
-
f-- s
:
lm- - i
"'
-- s
3
Mi í
ÍM
W 'IFfiS f$
íi
~wmm LMm&Mim
i-L~SHi$M£!V-
?m
toáciafelsövédelmisvoiialáMklOiaetifc
_ií 4?£_§S?ÍM
m
18 IN
"{ w
ff
3
--4
Xt
--í
%
%
i H
m
VII
van
-- ?%
6
m% n
a
4
1
w
5ft4_
_33K -- S_íall
-
s iííss_--vs:?- _
~ SZ '" -- t&í_t¥3
!
-
-