Kanadai Magyarsag, December 11, 1976

              t'v l ÍAJWNiFJÍ3ír ír ' 'i tm'í" "V ivk-- W"PP lW"r ¥ l 'i {) t'V'
4
6' oldal" Kanadai Magyarság (No 50) 1976 december 11
ff"g—f—gy'g'Bff'"! '"' ''"' mrT~~mm~—~l—~~ _ ijiiiiiiuiiiiiiimi in mii ——ni i i_ ~m~m~——mmmm—mmmmmmmmmmmm-mmmmmmm-m- i ríW[?Lfi "'JÍJMSÍ j-£2SÍCÍVS''SJÍ-
'V!íf'Ivl ["p-- w _ kaliLí+ iVíiíWfrnpV:'rf£'l a"i:L Mi ÍÍXA A u! ií i k líí+ í ( v 'ihi-- t i W-J"- ' ít í ~(- - WKf-- l bVi íh~i] ijí vi wi r íf_x Kvi s n aV iífUf - íiyt í- - L AAv í ííí-vaK4J- - ifcí "+ tf IffiliilSl {U? lwIlM:MIiIám
—————- -
á&íit&rf{ WM4íöOtfB K-fcí?Jr#wiuV-w
MAJDNEM ALKOT- -
MANYOS VÁLSÁGOT TE- -
fREMTETT AMERIKA- -
BAN az a körülmény hogy
az American Labor Party
azt állította: a november
2-i- ki elnökválasztáson a
demokraták részéről csa-lások
történtek és a válasz-tás
igazi győztese nem
Jimmy Carter hanein Ge-ral- d
Ford volt Az Ameri-can
Labor Party politikai
beállítottsága jobboldali
tagjainak száma hozzáve-tőlegesen
— saját nyilván-tartásuk
szerint — húsz-ezer
A Párt New York-ban
Ohióban és néhány
más államban máris a bí-rósághoz
fordult és azt kér-te
hogy a választás ered-ményét
semmisítsék meg
Az egyes államok Legfel-sőbb
Bíróságai azonban
ezt a petíciót kivétel nél-külelutasították
Ha egyet-értettek
volna a petícióval
a probléma szükségszerű-en
került volna a US Leg-felsőbb
Bírósághoz
amelynek aligha lehetett
volna más határozatot
hoznia mint ezt: tekintet-tel
arra hogy alkotmá-nyos
kérdésről van szó a
megválasztott új elnök be-iktatását
mindaddig el kell
halasztani amíg a kérdés
nem tisztázódik Első eset-ben
történt volna ilyesmi
Amerika történetében Ge-ral- d
Ford az egykori egye-temi
sportember azon-ban
— számos hibája elle-nére
— józaneszü ember
és a Fehér Ház sajtótitká-ra
Ron Nessen kijelen-tette
az újságírók előtt:
Az Elnök tudomásul vet-te
hogy november 9-ik- én
az amerikai polgárok dön-töttek
és ennek a határo-zatnak
a következményeit
mindén feltétePnélkül haj-landó1'
levonni és hivatalát
1977 január 20-ik- án el-hagyja
— A végső szám-lálás
szerint Jimmy Car-ter
18 millió szavazattal
győzött Ford ellen 297
elektori szavazattal 241
elektori szavazat ellené-ben
Amennyiben a kér-dés
felmerülhet hogy vá-lasztási
visszaélések tör-téntek
— ámbár az Ameri-can
Labor Party mind-eddig
nem részletezte
hogy ilyen visszaélések
miképpen történtek
technikailag — a tény az
hogy a majdnem 2 millió-nyi
szavazatkülönbség
két elnökjelölt között —
bármilyen kevésnek tűnik
is viszonylagosan — sok-kal
nagyobb annál mint-hogy
ilyen mértékű szava-zási
visszaélésről lehessen
beszélni Gerald Ford aki
majdnem 30 éve a „wa-shingtoni
establishment"
Márai
19 6 8
Itogrtndtldn Sándor „Napló
j numbar
I KtfjOli a t
tagja jóí tudja' ezt és tisz--
tában van a realitással Az
amerikai alkotmányos vál--
ságot tehát néhány állam
Legfelsőbb Bíróságának
határozata és Gerald Ford
politikai józansága követ-keztében
elkerülték Mr
Ford kétséglcívül azoknak
a kevés politikusoknak az
egyike akik tudják hogy
miképpen veszíteni
Szándéka az hogy a jövő-ben
is aktív szerepet fog
vállalni a Republikánus
Párt munkájában és a
GOP-na- k ma sokkal in-kább
szüksége van józan-eszü
higgadt politikusok-ra
mint valaha: a Fehér
Házat a republikánusok
elvesztették a legutóbb
megválasztott szenátorok
és kongresszusi képviselők
Ez „igazi szerelem"
túlnyomó többsége liberá- -
lis demokrata a Párt Or-szágos
Bizottságának el-nöke
Mary Louise Smith
aki egyébként' is színtelen
és jelentéktelen politikai
egyéniség — lemondott
republikánus állami kor-mányzók
száma ezzel ti-zenkettőre
csökkent
GOP 'ma ugyanolyan vál-ságban
van mint amilyen
válságban a Demokrata
Párt volt McGovern szená-tor
katasztrofális elnökvá-lasztási
vesztesége után
mint ahogyan akkori-ban
kívánatos volt hogy a
demokraták ismét megta-lálják
önmagukat ma
ugyanúgy kívánatos hogy
a republikánusok is meg-találják
önmagukat Ame-rika
200 éves története
szinte fantasztikusan
nagyszerű teljesítményei-nek
egyik legfőbb magya-rázata
abban rejlik hogy
az ellenzéki párt mindig
erős volt
SPANYOLORSZÁG IS
A „DEMOKRÁCIA ÚT-JÁRA"
LÉPETT — a de-mokrácia
előnyeivel és
szükségszerű problémái-val
együtt: december 15-ik- én
országos referendu-mot
terjesztenek a spanyol
nép elé arravonatkozóan
- 1975
ltgAibbjnavt
j
bilflkkal
Sándor
a hatalmas mű a legnagyobb magyar (ró személyes meglá-tásalt
élményeit bölcs véleményét biztos ítéletét mondja el
elmúlt évekről
Ezekbűi a mozaikokból összeállítható korunk zűrzavaros társa-dalma
teljes képpé
A Napló-ba- n megtaláljuk ezeknek az esztendőknek minden Jelen-tős
eseményét— úgy ahogy azt Máral Sándor láttál
A könyv 336 oldalon kemény vászonkötésben művészi borító-lappal
luxus kiállításban a Vörösváry Publishing Co Ltd gondo-zásában
jelent meg
A könyv ára postai küldéssel együtt) 1200 dollár Rendelés-kor
kérjük a vételárat money orderen vagy csekkben mellékelni
Kapható vagy megrendelhető alábbi elmen:
Vörösváry Publishing Co Ltd
412 Bloor Street West Toronto Ont
M5S 1X5 Canada
utral 196- -!
Postai Cod
Raytltml nyomtatott
kell
az
A
A
S
975"
Imi
Ez
és
az
(a
az
Wr
nml tfmet
hogy 'a spanyol polgárok
akarnak-- e demokratiku-san
megválasztott parla-mentet?
Amennyiben a vá-lasz
pozitiv lesz 1977-be- n
Spanyolországban is sza-badon
fognak parlamenti
képviselőket és szenátoro-kat
választani A referen-dumot
Jüan Carlos király
kezdeményezte Az egész
eljárás különleges érde-kessége
az hogy ezúttal
a külföldön élő spanyol
polgárok is nyilváníthat-ják
véleményüketaz ille-tékes
ország spanyol nagy-követsége
vagy konzulá-tusa
útján S ez egyálta-lában
nem jelentéktelen
tekintettel arra hogy a kü-lönböző
külföldi országok-ban
élő spanyol állampol-gárok
száma 32 millió A
Brezsnyev és Tito kozott
demokrácia előnye az
hogy ilyesmire sor kerül-het
A spanyol demokrá-cia
problémája viszont az
(mint minden demokráci-áé)
hogy a spanyol polgá-rok
többsége szemmel-láthatóa- n
közömbös és ér- -
dektelen A külföldön élők
nek több mint a fele vi- -
szont olyan személy aki
Franco miatt távozott
külföldre ennek ellenére
a követségeken a külföl-dön
élő spanyoloknak alig
30 százaléka jelentkezett
szavazásra Amerikai és
angol újságírók felmérése
szerint Spanyolországban
december 15-ik- én a refe-rendumra
vonatkozóan a
szavazásra jogosultaknak
kevesebb mint 50 száza-léka
szándékozik véle-ményt
nyilvánítani A
problémát senki sem isme-ri
jobban mint a nyugati
demokráciák: a probléma
az általános érdektelenség
a demokrácia iránt S en-nek
következtében gyak-ran
olyanok kerülnek a
kormányzatba akiket va-lójában
a polgárok több-sége
talán nem választott
volna meg — ha vette vol-na
a fáradtságot hogy az
urnáknál véleményt nyil-vánítson
ugyanúgy mint
Angliában vagy a USA-ba- n
Ezenkívül: a spanyol
referendum különlege-sen
érdekes mert éppen
egy király terjeszti a nép
elé A spanyol polgárok kö-zül
21 millió Észak- - és
Dél-Amerikáb- an él az
Európában élő spanyolok
száma hozzávetőlegesen
11 millió Érdekes módon
az Európában "élő spanyo-lok
sokkal inkább érdekte-lenek
és sokkal inkább tűn-nek
Franco híveinek mint
azok a spanyolok akik
Észak-Amerikába- n vagy
a latinamerikai országok
valamelyikében élnek
Hogy miért? Ennek eldön-tése
még további elem-zésre
szorul Nem lehet
kétséges azonban hogy
amennyiben a Spanyol-országban
és a külföldön
élő spanyolok nem tanú-sítanak
kellő érdeklődést
a probléma iránt a király
demokratikus kísérlete si-kertelen
lesz S ez annál
is különösebb lenne mert
hiszen a demokratikus ja-vaslatokat
éppen a király
terjesztette elő egy olyan
országban ahol 41 eszten-dő
óla egy olyan generá--
ció nőtt fel amelynek nin-csenek
demokratikus ha-gyományai
Spanyolor-szág
hosszá idő óta tevé-keny
szerepet akar vállal-ni
a NATO-ba- n Ez az első
eset most hogy ez lehet-séges
lenne és az ország
valóban a Nyugathoz csat-lakozhatna
Érdekes je-lenség
az hogy olyan han-gosan
követelő spanyol
polgárok amikor évtize-dek
múltán követelésük
realizálódhatnék — érdek-telenek
Talán ez a de-mokrácia
tipikus válsága
vagy esetleg annak iga-zolása
hogy a latin né- -
péknek nem jó a demok-rácia
SEMMI SEM ÖRÖK
CSAK A VÁLTOZÁS —
mondotta Heracleitos
görög filozófus néhány-ezer
esztendővel ezelőtt és
ha valaki a modern világ-ban
egyetérthet ezzel ez
Khandakar Mushtaq Ah-med
Bangladesh egykori
elnöke lehet akit tíz más
politikussal (Tgyütt letar-tóztattak
— állítólagos ál-lamellenes
bűncselekmé-nyek
miatt Ahmed az el-múlt
év augusztusa óta
volt Bangladesh elnöke
Az elmúlt év augusztusá-ban
meggyilkolták Mu-jib- ur Bahman sejket
Bangladesh akkori elnökét
és a gyilkosságban nem
jelentéktelen része volt
Mr Ahmednek is A gyil-kosság
óta Bungladesh-be- n
úgynevezett „belső ka-tonai
szükségállapot"
volt érvényben Mindezzel
egyidejűleg Bangladesh
új elnöke Abusadat Sa-ye- m
katonai hatáskörét
átadta Tiaur Rehman ve
zérőrnagynak aki a bang- -
ladeshkhaderők legfőbb
parancsnokar'Az elnök hi
rvatalosan kinevezte Reh
mant a bangladeshi had
erők legfőbb parancsnoká-nak
erre azonban valójá-ban
nem volt szükség mi- -
vei a kinevezés csupán egy
már meglévő helyzetet
rögzített — és ez elnöknek
aligha volt lehetősége ar-ra
hogy a katonasággal
szembeszálljon Mr Ah-med
kijelentette a United
Press International nevű
amerikai hírügynökség
munkatársa előtt: katonai
hatalomról „önként" azért
mondott le és adta át a ka-tonai
hatalmat Rehman
vezérőrnagynak mert úgy
véli hogy „ez az ország ér-deke"
Az interjú alkalmá-val
a mosolygó vezérőr-nagy
is jelen volt vala-mint
mosolygó személyi
testőrei is jelen voltak köz-vetlenül
az elnök mellett
állig felfegyverkezve —
természetesen Bangla-desh
demokráciájára őr-ködve
és nem azért hogy
az elnök nyilatkozatát be-folyásolják
és ellenőriz-zék
Az egész jelenet olyan
volt mint egy operett
egyik felvonása A hatást
az tette teljessé hogy az
elnök kijelentette: Bangla-desh
is természetesen
amerikai gazdasági támo-gatásértfolyamodik
majd
S mindezt halálos komo-lyan
mondta és még csak
nem is nevetett közbe sen-ki
DONALD MACDO-NALD
KANADAI PÉNZ-ÜGYMINISZTER
KÉT-SÉGTELENÜL
NEM
„OZ" A LEGENDÁS
VARÁZSLÓ és nem is az
évtizedekkel ezelőtt ké-szült'
Oz című amerikai
film láthatatlan hőse Mr
Macdonald semmiféle
különlegesebb varázslatra
nem képes és ezt eddigi
pénzügyminiszteri műkö-désével
hathatósan bebi-zonyította
A legújabb fej-lemény
az hogy a nemzet-közi
pénzpiacokon a kana-dai
dollár értéke fokozato-san
zuhan az amerikai dol-lár
értékéhez viszonyítva
9#fKi"!aí'
és Mr MacDonald megje-gyezte:
Ennek egyik oka
kétségtelenül a legutóbbi
novemberi választás ered-ménye
vagyis az a körül-mény
hogy a világ pénz-emberei
válságosnak és
bizonytalannak tartják
Kanada helyzetét tekin- -
ü PA liptiPlf mmm$ Hl- - v Wmmmm
fi HnH HRISfH
Jimmy Carter és Walter Mondale (középen) szinte éjjel-napp- al folytat megbeszéléseket arravonat-kozóan
hogy legyenek az új amerikai kormány miniszterei
tettel arra hogy Levesque
az új québeci miniszterel-nök
világossá tette: min-dent
elkövet annak érde-kében
hogy Québec elsza-kadjon
Kanadától Ronald
MacDonald errevonatkozó
bizonytalan kijelentése
nem volt egyéb üres frá-zisnál
mivel ezt a tényt
mindenki tudta — sokkal
elóbb mielőtt a kanadai
pénzügyminiszter ezt ki-jelentette
Persze a kana-dai
dollár értékcsökke-nésének
egyéb okai is van-nak
Az egyik — többek kö-zött
— az hogy Kanadá-ban
az inflációs áremel-kedés
szemmelláthatóan
nemcsak tovább tart ha
nem erősödik is és a Tru-r- "
deau-kormán- y ár-- és bér--
Rcne Levesque Québec új mi-niszterelnöke
aki a tartomány
Kanadától való elszakadását
kivánja
rögzítési politikájának ku-darca
nyilvánvaló Ezen-kívül
az a körülmény hogy
a Bank of Canada elhatá-rozta
azt hogy elsőrendű
ügyfelei (nagyvállalatok
nagy pénzügyi érdekeltsé-gek
stb) számára a köl-csönök
után járó kamat-százalékot
95 százalékról
9 százalékra csökkenti
Alighanem ez is hozzájá-rult
a kanadai dollár ér-tékcsökkenéséhez
a nem-zetközi
pénzpiacokon mi-vel
ezt a döntést szükség-szerűen
követte az a tény
hogy a Bank of Canada
megszüntette az amerikai
deviza eladását és jelentős
mennyiségű kanadai do-llárt
vásárolt a nemzetközi
pénzpiacokon Az egész fo-lyamat
következménye
kétségtelenül az lesz hogy
az importált árucikkek ára
emelkedni fog és Kanadá-ban
az átlagos megélheté-si
költség is emelkedik
majd Szakemberek máris
bizonyosra veszik az élel-miszeráruk
emelkedését
Kétségtelen viszont az is
hogy a kanadai árucikkek
külföldön versenyképeseb-bek
lesznek és az amerikai
import (amely az utóbbi
hónapokban valósággal el-árasztotta
Kanadát) je-lentős
mértékben csök-kenni
fog Mr MacDonald
maga is kénytelen volt el-ismerni
hogy a jelenlegi
W4ai4+rbrim4trimmjm&tJkJmlkAjmBmiii
pénzügyi helyzetben nem
várható külföldi nagyvál-lalatok
pénzügyi beruházá-sa
és vállalkozása Kanadá-ban
Nagyon kevés kétség
férhet ahhoz hogy a Tru-deau-kormá- ny
pénzügyi
politikája a legteljesebb
kudarc S ez az amit Mr
MacDonald természete-sen
nem mondott el nyi-latkozata
alkalmával s
ez amit az újságírók
amúgyis tudtak A helyze-tet
különlegesen bonyo-lulttá
teszi az a körülmény
hogy az esetleges québeci
különválás alkotmányos
és gazdasági lehetősége és
jelentősége teljesen bi-zonytalan
és homályos —
az újságírók találgatásai
(világosan megfogalma-zott
kanadai alkotmány
híján) ugyancsak homá-lyosak
és bizonytalanok
Érdekes módon a kana-dai
angolnyelvű több- -
ség szenvedi meg a kisebb-ségben
lévő québeci fran--
cianyelvüektbszeparatistai
törekvéseit Sokan azt hi-szik
hogy Kanadának új
kormányra és új minisz-terelnökre
lenne szüksé-ge
A federális választá-sokra
és a québeci szepa- ratista memorandumra
hozzávetőlegesen két év
múlva kerül sor — a dön-tés
feltétlenül a kanadai
polgárok kezében van A
pénzügyminiszter aki
nem Oz a legendás va-rázsló
azzal kétségtelenül
kérkedhet hogy nyilatko-zata
éppen olyan álomsze-rű
és minden realitást nél-külöző
volt mint a világ-hírű
amerikai mesefilm
dala: Somewhere overthe
rainbow (A mi vélemé-nyünk
az hogy a dalt Judy
Garland sikeresebben éne-kelte
mint Mr MacDo-nald)
KÖVEZD MEG 'AZ ÖR-DÖGÖT
! — ettől a kiál-tástól
visszhangzott az
Arafát hegye ahol a több
mint másfélmillió fehér
köpenyt viselő mohame-dán
összegyűlt miután
szokásos évi mekkai za-rándokútját
befejezte Az
„ördög" Izrael volt és a
különleges tömeggyülés
izzóhangu szónoka Khaled
Szaúdi Arábia királya volt
Khaled beszédét rádió-é- s
televíziós állomások
közvetítették a helyszín-ről
minden arab ország-ba
és éppen ezért a beszéd
rendkívül figyelemremél-tó
Szaúdi Arábia uralko-dója
többek között eze-ket
mondotta: Erről a
szent helyről szólítom fel
a világon élő mohamedá-nokat
arra hogy egyesül-jenek
és harcoljanak azért
hogy az Izlam harmadik
legszentebb szentélyét
Jeruzsálemet ismét visz-szakapj- ák
Lelkünk nem
nyughat meg addig amíg
az Izlam zászlait ki nem
tűzzük Jeruzsálem épüle-teire
— Khaled beszédé-nek
különleges jelentősé-get
ad az a körülmény
hogy az arab világ készü
lödik az 'úgynevezett genfi
béke-konferenciá- ra ahol
elkerülhetetlenül és ter--
kik
mészetesen felmerül majd
a jeruzsálemi kérdés is és
alighanem ez lesz a leg-izzóbb
tárgyalási pont
Khaled drámai beszéde
mögött természetesen
sokkal gyakorlatibb szem-pontok
is meghúzódnak —
ezek egyike az olajkérdés
vagyis az hogy az arab
országok meddig mehet-nek
el a Nyugattal szem-ben
az áremelésekkel-és
egy esetleges új közel-kele- ti
háború fenyegetése'
mennyire és milyen mér-tékben
rémiti meg a Nyu-gatot
YES VIRGINIA
THERE IS A SANTA CLA-U- S
— válaszolta 1897 de-cemberében
a New York
Sun egy Virginiai O'Han-lo- n
nevű kislánynak a
szerkesztői üzenetben Vir-ginia
levelet írt az újság-nak
és arra hivatkozott le-velében:
karácsony köze-le- g
és olyan sokan nem
hisznek vSanta Clausban
hogy ő szeretné tisztázni
ezt a dolgot: van-- e valójá-ban
Santa Claus? — Ha
egy ilyen nagy újság azt
fogja válaszolni hogy van
Santa Claus akkor elhi-szem
mert egy újság
amelyik ilyen nyilvános-sággal
rendelkezik nem
hazudhat — ífta levelében
Virginia O'Haulon S erre
a levélre érkezett a vá-lasz:
Igen Virginia van
Santa Claus — 1897 óta
az idők változtak és az em-bereknek
ma kevesebb bi-zalmuk
van a sajtóhoz
mint Virginiának annak-idején
volt Ezért elsősor-ban
a megváltozott törté-nelmi
helyzet felelős és
másodsorban az egész
sajtószolgálat technikai
fejlődése és megbízhatat-lansága
A kérdés azonban
valójában ma is változat-lan
hiszen december van
és Karácsonyhoz közele-dünk:
van--e Santa Claus
van-- e valójában Kará-csony
karácsonyfával és
gyertyákkal és ajándékok-kal
és szeretettel együtt?
S a válasz alapvetően tő-lünk
emberektől függ:
Santa Claus Karácsony
béke és szeretet akkor van
ha mi magunk hiszünk
mindebben Santa Cla-us
a karácsonyfa és a sze-retet
mi magunk va-gyunk
a karácsonyi
kereskedelmi hirdetése-ken
túl és azok felett van-- e
hit és van-- e békevágy a
szívünkben mert hi-szen
alapjában véve ez
a kérdés? Ez volt az amit
1897-be- n Virginia O'Han-lo- n
tudni akart
s ezért mi is ezt vá-laszoln- ok
Virginia O'Hah-lonna- k:
--YesT "Virginia
There is a Santa Claus
s talán elérkezik majd a
nap amikor Santa Claus
legendája nélkül és a kará-csonyi
ünnepek békehan-gulatán
kívül is megért-jük
egymást S ennek
egyik feltétele alighanem
az hogy ne szűnjünk meg
ismételni: Yes Virginin
there is a Santa Claus