Kanadai Magyarsag, July 17, 1976

              ''Ziff Wfff!W'P!f''"!IP"PPPP"PPi"WPW"l
: XXVI évf 29 szám SSlMfr'M És KIADÓHIVATAL:
! Vol26No29 ilÉliK 412BloorStW
I 1976 július 17
_ lf TorOnt0 0ntari0- - Canada
! &Í1íMIÉIe& Ára 30 cent I
lm @ 1 °
--§- 1 O °JL JL
Példátlan kudarc érte az oroszokat a kelet-berli- ni értekezleten — Ez hasznára válhat a Nyugatot aláaknázó szocialista-ko-mmunista
együttműködésnek — Sztálin óta nem nehezedett ilyen súlyos gazdasági válság a szovjetre-zsímr- e
— 75 rendőr sebesült meg a lengyel zavargások során — A Kaukázusban is válságos a helyzet — A szocia-listák
segítségével kommunistát választottak meg az olasz képviselőház elnökévé — Az ugandai kaland fölveti a
nagy kérdést: szabad-- e erőszakra erőszakkal válaszolni?
Arafát panasza Szíria a keresztényeket segíti Libanonban
f:!?Frey' 'András írja az
Semmi kétség: az orosz
kommunistákat olyan sú-lyos
kudarc érte az euró-pai
kommunista pártok kelet--
berlini értekezletén
amilyent még soha nem
kellett elszenvedniök
Négy füstbe ment
orosz terv
Ez annál megszégyení-tőb- b
számukra mert nem
csak az történt hogy fő-leg
az olasz francia és spa-nyol
kommunista pártok
adtak ki valóságos füg-getlenségi
proklamációt
Moszkvával szemben —
mégpedig Brezsnyev je-lenlétében
az egész világ
fülehallatára az ő magasz-tos
színe előtt — hanem az
egész konferenciát a visz-szájá- ra
fordították An-nak
a visszájára amit
Brezsnyevék vártak tőle
Évek óta elsősorban
azért szorgalmazta Moszk-va
a kommunista pártok
európai összejövetelét
ENSz székhelyéről:?
(amit világkongresszus-nak
kellene de ezek után
aligha fog követni) hogy
a kínai kommunistákat kita-szítsák
a „szocialista kö-zösségből"
Ezzel szem-ben
nem csak hogy nem
ítélték el őket a konferen-cián
í def Brezsnyevenkí
vül senki még csak ki sem
ejtette azt a szót hogy
Kína vagy kínaiak
A nyugateurópai kom-munista
vezetők annyira
ellenszegültek az oroszok
kívánságainak hogy még
közös nyilatkozatot vagy
akár egyszerű kommüni-két
sem egyáltalán sem-mit
nem írtak alá
A nagy testvériségből és
egyetértésből csak annyi-ra
futotta hogy a konfe-rencia
megnyitásakor a
delegátusok előtt ott fe-küdt
kinyomtatva egy szö-veg
azzal a szokatlan és
kissé értelmetlen címmel
hogy az értekezlet doku-mentuma"
És ebből kihagytak min- -
JÚLIUS 4 VASÁRNAP — A harmadik világhoz tar-tozó
ENSz-diplomat- ák határozati javaslatot terjesz-tettek
a Biztonsági Tanács elé amely szerint szólítsák
fel Izraelt az 1967-be- n megszállt arab területek kiüríté-sére
1977 június elseje előtt A javaslat szerint a terüle-teket
a PLO-na- k (a palesztin felszabadító szervezet-nek)
adnák át A 15-ta- gú Biztonsági Tanácsban tízfő-nyi
többség szavazott a javaslat mellett amerikai vé-tó
következtében azonban a javaslat nem emelkedett
jogerőre Anglia Franciaország Olaszország és Svéd-ország
tartózkodott a szavazástól Delegátusaik szerint
mind a négy hatalom elfogadta volna a határozati ja-vaslatot
ha az azt is kimondta volna hogy az 1967-e- s
határok mögé visszahúzódó Izraelnek „biztonságos és
elismert" határokra való jogát is el kell ismerni
© Izraeli katonai különítmény berepült Ugandába és
rajtaütésszerűén kiszabadított 103 izraeli foglyot aki-ket
a légi terroristák elraboltak -
© A legnagyobb és legbefolyásosabb amerikai szak-szervezet
a teherautósofőrök szakszervezete ellen az
adóhivatal eljárást indított A szakszervezet 1400 mil-lió
dollárral rendelkező nyugdíjalapjának az adómen-tességét
megvonták mert megállapították hogy több
száz millió dollárnak nyoma veszett és hogy a nyugdíj-alapból
fedezet nélkül és túl alacsony kamatozással
nyújtottak kölcsönöket olyan vállalatoknak amelyek
maffiák kezében vannak Ebben a hírben nem az a
legérdekesebb hogy a fejedelmi jövedelmekkel hono-rált
szakszervezeti vezérek hogyan bánnak a szakszer--
vezetek vagyonával hanem az hogy erről a régóta köz-ismert
tényről az adóhivatal csak most vett tudomást
Hogy az ügyészség is megmozdulna és vádat emelne
vagy vizsgálatot indítana a másfél milliárdos nyugdíj-alap
kezelői és ellenőrei ellen arrólszó sincs
JÚLIUS 5 HÉTFŐ — Délvietnámot egyesítették
Északvietnámmal és kommunista államokban szoká-sos
módon parlamentnek nevezett testületet is „válasz-tottak"
Az új állam vezetői egy kivétellel mind észak-vietnamiak
Ez is mutatja hogy nem két állam egye-sítéséről
J van szó hanem arról hogy Északvietnam
(Folytatás a 2 oldalon)
dent amit Moszkva be akart
venni mind a három jel-szót
aminek meghirdeté-sét
Kína kiközösítése mel-lett
a szovjet a legfonto-sabbnak
tartotta Ezt a
három pontot maga Szusz-lo- v
a Szovjetunió fő ide-ológusa
szögezte le május
22-ik- én a keletnémet kom-munista
párt 9 kongresz-szusá- n
jugyancsak Kelet-Berlinbe-n
ezekkel a sza-vakkal:
— A kommunizmus el-alkudhata-tlan
alkotó alap-ja
a marxizmus-leninizmu- s
a proletár nemzetköziség és
a proletárdiktatúra
És ezt a három pontot
— mind a hármat — ki-hagyták
az értekezlet „do--kumentumáb- ól"
a nyu-gateurópai
kommunista
pártok nyomására (Úgy
hogy Szuszlov meg sem je-lent
ezen a kommunista
konferencián!)
„Moszkva
nem Róma"
A marxizmus-leninizmu- s
megemlítését azért
utasították el a nyugati
kommunisták mert ez a
politika nyelvén azt jelen-ti
hogy Marxnak egyedül
Lenin a prófétája hogy te-hát
a kommunista dogmák
értelmezésére csak Lenin
utódai vagyis kizárólag az
oroszok hivatottak
A konferenciát előké-szítő
tanácskozáson —
amely két éve húzódott —
az oroszok (Milánóból jö-vő
értesülés szerint) a vé-gén
már azzal is megelé-gedtek
volna ha ezt az
orosz hittételt az értekez-let
„dokumentuma" akár
csak megemlítette volna
A nyugatiak azonban kere-ken
nem-e- t mondtak És
arra az álláspontra helyez-kedtek
hogy a „marxizmus-leni-nizmust"
egyál-talán
nem Marxnak és
Leninnek a nevét is csupán
egyszer szabad beírni és
akkor is úgy hogy a nem-orosz
Engels nevét is te-gyék
hozzá
Ebben a propaganda-fogásban
(a milánóiak sze-rint)
az az elgondolás ve-zette
a francia kommunis-ta
párt politbüróját hogy
a marxizmus:leninizmus
orosz dogmának számít és
így ennék megnevezése
Moszkva primátusának
jelenlegi elismerését jelen-tette
volna A három név
viszont (Marx Engels és
Lenin) egyszerűen csak
három ember a múltból
Július 4-- én az Egyesült Államok 200 éves születése napján rendezett nemzetközi hajó-parád- én egy
az árbocokon állva köszönti az ünneplő amerikaiakat
A másik két kifejezés-nek
— a proletárdiktatú-rának
és a proletár nem-zetköziségnek
— a doku-mentumból
való törlése
pedig azért ütött sebet az
oroszok tekintélyén és
nemzetközi pozícióján
mert mind a kettő kulcsa az
orosz politikának
A diktatúra azért mert
a kommunizmust csak erő-szakkal
lehet rákénysze-ríteni
az emberekre A
proletár nemzetköziség
pedig azért mert ez az
orosz gyarmatosításnak az
eszköze' Ez az amin a
Brezsnyev-el-v alapul ne-vezetesen
azon hogy ha
egy országban a kommu-nista
rend veszélyben van
akkor Moszkva közbelép
hogy a szocializmus meg-mentése
címén az orosz
uralmat fenntarthassa és
kiterjeszthesse
A kelet-berli- ni értekez-leten
a Moszkvának való
ellenszegülést még jobban
dramatizálta a spanyol
kommunista vezér Car-rill- o
azzal hogy a prole-tár
nemzetköziséggel
együtt nem csak a prol-etárdiktatúrát
tagadta
meg hanem mindenfajta
diktatúrát elítélt
— Moszkva volt a mi
Rómánk a Nagy Októberi
Forradalom volt a mi
Karácsonyunk De ma már
felnőttünk és [a kommu-nista
mozgalom] egyre
ii
jobban veszít egyházi jel-legéből
Ha senki sem
akarja saját álláspontját
valamennyiünk számára
dogmává tenni akkor nem
lesz egyházszakadás —
mondta a spanyol egye-nest
Brezsnyevnek a sze-mébe
és nem dőltek le a
falak
Egyenrangú
kommunista pártok
égyehragu
maffiák
Sztálinnak a háta mögött
sem lehetett ilyesmit mon-dani
De azóta sok idő telt
el és úgylátszik mégis
igaz az hogy változnak
az idők s az emberek is
változnak ha nem is a
természetük de a lehető-ségeik
Valóban amire
Sztálin idejében gondolni
sem mertek azt Brezs-nyevnek
nyilvánosan az
orra alá dörgölik
Hiszen az orosz zsar-nok
is ott ült a díszemel-vényen
faarccal — jelé-ül
és történelmi bizonyí-tékául
annak hogy a földi
hatalom olvadékony
Lehet persze hogy a
nyugateurópai kommunis-ták
csak azért nem beszél-nek
Marxról hogy több
szavazatot kapjanak De
ha feltételezzükis hogy a
Szovjetuniótól való füg-getlenségük
valódinak bi-zonyulhat
akkor is való
színű hogy ez csak olyan
állapotot teremtene Euró-pában
mint amilyen az
amerikai maffiák közt
uralkodik
Ezek sem parancsolnak
egymásnak de egymás
kezére járnak S ha az
egyik bajban van a többi
a segítségére siet
A csatlósoknak
Moszkvához való
viszonya is
megváltozhatik'
Mind ennek — mármint
a nyugateurópai kommu-nista
pártok és Moszkva
közti kapcsolat lazulásá-nak
még ha látszólagos
is — sok irányban lehet-nek
messzemenő követ-kezményei
Veszélyeztetheti az Atlanti-szövets-éget
főleg azon a
réven hogy a détente han-goztatásával
gyöngíti a
nyugati nemzetek veszé-lyérzetét
és fegyverkezé-sét
Hiszen épp erre való
a détente Az olasz Berlin-gue- r
háromszor is érvelt
vele Brezsnyev és Tito
pedig fejenkint kétszer hi-vatkozott
nagy pátosszal
Helszinkire
A Nyugat lelki és katonai
ellenálló erejének aláásá-sár- a vezethet a kelet-beflíni'éTtekezlet- en
propa-gált
kommunista-szocialist- a
együttműködés is
ami Franciaországban for--
)
ggSgSEffjg&ffl&fll?&ffli?K6JaJBfflVfe "IMÍ" !
dán vitorlás-haj- ó legénysége
malisán létrejött már
Olaszországban útban van
és néhány más országban
még csak lappang
A konferenciának azon-ban
az ellenkező irányban
is lesznek kihatásai és ezek
a szovjettömböt gyöngíthetik
A szovjetkormány tekin-télyének
Kelet-Berlinbe- n
megmutatkozó hanyatlá-sa
ugyanis megkönnyíti
a kelet-európ- ai csatlós ál-lamok
számára a védeke-zést
a Szovjetunió rab-lógazdálkodásával
szem-ben
Á nyugati szovjetszakér-tők
nagyrésze azt hiszi
hogy a szdvjetkormány
kelet-berli- ni vesszőfutásá-nak
láttán a csatlós kor-mányok
gazdasági embe-rei
inkább mernek majd
hangot adni aggodalmuk-nak
hogy a Kelet-Európáb- an
folyó gazdasági kizsák-mányolás
előbb gazdasági
azután pedig politikai
bajokra vezethet
Úgy mint Lengyelor-szágban
Az oroszok
visszaállították
a jegyrendszert
És mint magában a
Szovjetunióban is
Háiom héttel ezelőtt
(amint arról már június
26-i- ki számunkban hírt ad-tunk)
az oroszországi Rosz- -
(Folytatás a 2 oldalon)