Kanadai Magyarsag, February 07, 1976

              1 i
Iferfl
Ls -
fe-- v w --fi' - "VrWvi--í-- y Jw- - + VV V "W" #"- - # -- #~s#--i 4 --- -
6 oldal Kanadai Magyarság (No 6) 1976 február 7
1i-'iV!- mii£í ' r m '&á--rs 'ai'fí €h Kv'r&íXm -- £' "í- - ar „v ''„"' r ' ÍV H ' 'A B ffT r S ' 'ír ' --I y~ " T
FORD ELNÖK „STATE
OF THE UNION" beszéde
az amerikai törvényhozás
két házának tagjai előtt
senki számára nem volt
meglepetés mindenek-előtt
azért mert a beszéd
egyes részletei már koráb-ban
kiszivárogtak Az 50
perces televízión közvet-ítettbeszédetteljes
mérték-ben
a pártvonal megoszlá-sa
szerint bírálták a tör-vényhozók
— miután fel-ébredtek
a Ford-fél- e zson-gít- ó
álomba ringató unal-mas
szótömeg kábultsá-gábó- l
A beszéd ismét vi-lágosan
jelezte hogy Ford
választási kampányának
legjelentősebb problémája
az Elnök teljes szónoki te-hetségtelen-sége
A repub- -
Egy beiruti mohamedán baloldali csoport új támadásra készül
likánusok általában egyet- - kor a tét nem kevesebb
értettek Ford javaslatai-val
mivel néni tehettek
egyebet ha ismét GOP el-nököt
akarnak látni a Fe-hér
Házban a demokraták
általában nem értettek
egyet az Elnök javaslatai-val
mivel nem tehettek
egyebet ha demokrata el-nököt
szeretnének bejut- -'
tatni a Fehér Házba Mr
Ford a következő federális
költségvetésre 40 billió
dollároá deficitet irány-zott
elő az utóbbi évtize-dek
azonban bebizonyí-tották
hogy ezek a becs-lések
nem egyebek költői
jellegű elképzeléseknél
mivel a republikánus és a
demokrata elnökök által
előirányzott deficit átla-gosan
mindig az eredetileg
említett összeg kétszere-sére
növekedett Ford ref-rénje
az volt: minél keve-sebb
federális beavatko-zás
a gazdasági életbe Ez
a refrén nemcsak az Elnök
konzervatívizmusát jelzi
hanem egyúttal azt is
hogy le akarja szerelni az
igazi demokratából
„igazi republikánussá"
vált Ronald Reagan ultra-konzervatívizmusát
Két-ségtelen
hogy Reagan
megtámadja majd az elő-irányzott
40 billió dollá-ros
federális deficitet A
legnagyobb vihart feltétle-nül
a honvédelmi költség-vetési
keret fogja kiválta-ni
A Ford által előirány-zott
összeg kevesebb an-nál
mint amit a GOP ult-rakonzervatí-vjai
szeretné-nek
fegyverkezésre for-dítani
viszont több annál
mint amennyit a liberális
demokraták szeretnének
Amikor tehát a kong-resszus
két házában a hon-védelmi
költségvetés ke-retterv
vitájára kerül
majd a sor az Elnök ko-moly
ellenzést várhat a
konzervatívoktól és a li-berálisoktól
az úgyneve-zett
jobboldaltól és az úgy-nevezett
baloldaltól egy-aránt
habár különböző
ok miatt Ford különleges
problémája lesz a kong-resszusban
az hogy csök-kenteni
akarja a népjóléti
juttatásokat és a nagy-ipart
különböző kedvez-ményekkél
akarja beruhá--
zásokra eszközölni fede-ráty- s
beavatkozás nélkül
Az Elnök „State of the
Union" beszéde egyéb-ként
legalább olyan mér-tékben
szólt az amerikai
választó polgároknak
mint a törvényhozóknak
Ez a választás éve és he
feledjük el hogy Ford sem
alelnökké sem elnökké
nem választották meg ko-rábban
ez lesz tehát az
első eset hogy elnöki po-zícióját
tekintve a válasz-tókhoz
fordul A harc ke-mény
lesz: sohasem köny-ny- ü
demokrata többségű
kongresszussal együtt dol-goznia
egy republikánus
elnöknek (és fordítva sem)
különösen nehéz azonban
a választás évében ami- -
mint a Fehér Ház Ameny-nyibe- n
a kongresszus az
Elnök sok javaslatát el-veti
az emberek könnyen
bizalmukat veszthetik a "
sikertelenség láttán A de- -
mokraták legjelentősebb
problémája viszont az
hogy — különösen az el-nökválasztás
évében —
nem elég a republikánus
elnök programját ellenez-ni
— önálló demokrata
programmal kell jelent-kezni
Eddig még a demok-ratáknak
csak frázisjel-leg- ü
kétesértékü program-r-észleteik
vannak ko-moly
és egységes prog-ramjuk
nincs Az Elnök ko-molyan
sebezhető pontja a
külpolitikai helyzet lehet-ne
Ford — nagyvonalú-an
elfeledkezve arról hogy
a détente politika csődbe
került Angola amerikai
kudarc a Közeikeleten új
háború fenyeget az amerik-ai-
kínai kapcsolat stag-nál—
kijelentette: Az ame-rikai
külpolitikai vonallal
minden rendben van Ez
a pont komolyan sebezhe-tő
és támadható lenne ha
a demokratáknak volna
bármilyen külpolitikai
programjuk — mindeddig
azonban ilyesmi nincs
Mindenesetre Gerald
Ford ezzel a „State of the
Union"programmal győz
vagy bukik az elnökválasz-táson
A probléma egye-lőre
az hogy a hallgató-ságot
ébren kell tartania
a halálosan unalmas Ford-nak
és a halálosan unal-mas
demokrata aspirán-soknak
Eddig három as-piráns
van aki érdeklődést
tud kelteni Ronald Rea-gan
és George Wallace
a harmadik Hubert Hum-phre- y
aki ugyan nem hi-vatalos
aspiráns de min-dig
rendelkezésre áll
NEMCSAK CIA HA-NEM
KGB IS VAN — fe-dezte
fel nemrégiben a
világ amikor Párizsból a
közelmúltban két szovjet
diplomatát kiutasítottak
mert kiderült róluk hogy
t a szovjet kémszervezet a
KGB ügynökei Ezzel kap-csolatban
egy francia fo-lyóirat
azt jelentette hogy
Franciaországban hozzá-vetőlegesen
tízszer annyi
ji a
a KGB mint a CIA kém
Annál is érdekesebb az
mivel szerte a világon a
CIA áll a reflektorfény-ben
míg a KGB szerényen
meghúzódik Nem lehet
kétséges hogy ennek első-sorban
a Central Intelli-genc- e
Agency számos
és mindig megismétlődő
baklövés-sorozat- a az oka
Egyre világosabbá válik
hogy a CIA tevékenységét
nemcsak azért kell a je-lenleginél
erösebben elle-nőriznie
a kongresszus-nak
mert a Central Intel-ligenc- e
Agency alkot-mányellenes
cselekedete-ket
követett el Ameriká-ban
és számos beavatko-zásával
külföldön hanem
azért is mert ennek a rend-kívül
fontos szervezetnek
a munkáját korszerűsíte-ni
kell és legalább is
mondjuk ki nyíltan a szov-jet
KGB színvonalára kell
emelni Számos (és egyál-talában
nem jogosulatlan)
vád mellett nem szabad
elfeledkezni arról hogy a
CIA időnkint nagyszerű
munkát végez és nem a
Central Intelligence Agen-cy
az oka hogy az admi-nisztráció
mégis irreális
és valótlan közleménye-ket
ad le Az egyik példa:
a vietnami háború ic"ején
a CIA rendkívül tá --
1a-gos
adatokat közölt az a 1-minisz-trációval
a valósá-gos
helyzetet illetően a
különböző elnökök azon-ban
eltorzították ezeket az
információkat és valótlan
jelentéseket adattak ki a
valóságos helyzetről Egy
másik példa: az elmúlt né-hány
hét leforgása alatt
a CIA olyan információ-kat
gyűjtött össze ame-lyek
azt bizonyítják hogy
Izraelnek kevesebb ameri-kai
támogatásra van szük-sége
mint amennyit Jeru-zsálem
közölt előzőleg Wa-shingtonnal
Ezúttal a CIA
értékelés hatása megmu-tatkozik
a Ford program
Izraelnek előirányzott
csökkentett segély-összegébe- n
A CIA Ford által ki-jelölt
új igazgatójának
George Bushnak a felada-ta
hogy ezt a szervezetet
az alkotmány keretei kö-zött
tartsa és a kongresz-szu- s
ellenőrzésével és se-gítségével
a Central Intel-ligence
Agency munkáját
megjavítsa és korszerűvé
tegye
KANADA OLIMPIAI
BETEGSÉGBEN SZEN-VED
és a betegség tüne-tei
egyre súlyosabbak
Volt egy idő alig néhány
hónappal ezelőtt amikor
Montreal polgármestere
kijelentette: Az 1976-o- s
olimpiász megrendezése
kizárólagosan Montreál
feladata és ehhez semmi-féle
külső segítségre nem
lesz szükségé Ezek azon-ban
a boldog és romanti-kus
előidők voltak: amikor
a költségek elérték az egy-billió
dollárt Québec vette
kezébe az ügyeket Bou-rass- a
miniszterelnök ar-ról
biztosított mindenkit
y%m%g&
-- ír JeTe{ sH3"'£
faír&k&í
W-SíM- ? 'WTÍ3 í 2Í2VÍS--X3"STW'liX'™--
--öfftrf! nBír " ' i tmr
i --i~7TSB'fí' ' jffl -- ryv m y sf
_ í Z jj?iI I III II I I II II MOhl r ír'~smV!JTrZff£i 5&t -- ü -- - --gr
M
hogy a provinciának az-után
igazán nem lesz segít-ségre
szüksége Trudeau
miniszterelnök nyomban
biztosította Mr Bourassat
arról: a federális kormány
nem is hajlandó segítsé-get
nyújtani Alig néhány
nappal ezelőtt azonban
Mr Bourassa sokkal ke-vésbé
hivalkodóan közöl-te:
Quebecnek 200 millió
dolláros federális támoga-tásra
van szüksége ahhoz
hogy az olimpiászt meg
tudja rendezni Montreal-ban
Senki sem beszél ar-ról
hogy ez milyen felté-telek
melletti kölcsön len-ne
ha ugyan a québeci
miniszterelnök kölcsön-ről
és nem egyszerű támo-gatásról
beszél a „nemes
cél" érdekében Érdemes
elgondolkozni azon hogy
ezt a 200 millió dollárt a
kanadai adófizetők fizet-nék
és azon is érdemes
eltöprengeni: ha az olim-piász
véletlenül nagysze-rű
üzletnek bizonyulna
Montreal és Québec szá-mára
(amire egyáltalá-ban
nincs reális lehető-ség)
vajon Montreal és
Québec megosztaná-- e a
hasznot a többi provinciá-val?
Természetesen nem
Mr Bourassa azonban
most a kanadai adófizetők
támogatását kéri ahhoz
hogy egy kezdettől fogva
kudarcra ítélt vállalko-zást
végrehajthasson A
québeci miniszterelnök
„kanadai nemzeti öntudat-ról
és nemzeti büszkeség-ről"
beszél az azonban
nem egyéb üres frázisnál
Most amikor a kanadai
nemzetgazdaság súlyos
problémákkal küzd sem-mi
sem indokolja hogy
áz adófizető polgárok pénzt
áldozzanak a'" vasf üggöny1
jí4j ! '-- :'' --r
="
tanácsadója
mögötti országok profesz-szionist- a
sportolóinak ide-ológiával
kavart gerely-vetésére
és a nyugati or-szágok
fél-amat- őr sporto-lóinak
arra az aspiráció-jára
hogy győ-zelem
esetén sokmillió do-llárt
kereső televíziós sztá-rok
és filmszínészek le-gyenek
Lehetséges hogy
már vannak olyan
íá
1Z x
- ¥
jm4¥"1
t--rW-Xí-
jmwm ivujrYvH---' n'
irtjv'fy HHiBBpSipHFHFff-oHBBt'MBfflK- p witt tv-- i
M
A californiai középiskolákban diákok egyre gyakrabban támadják
meg a tanárokat megverik őket a tanárnőkön erőszakot követnek el
A tanárok különböző védelmi intézkedésekhez folyamodtak A fenti
képsorozat: A angelesi Crenshaw High Scbool egyik tanárnője
különleges elektronikus készüléket csuklóján kép)
nagyv
gyorsúszók akik a 100 mé-tert
56 másodpercen be-lül
ússzák és teljes mér-tékben
elképzelhető hogy
az amerikai és a szovjet
sprintelők között már olya-nokat
is találhatunk akik
a 100 métert 8 másodper-cen
belül futják le Mindez
lehetséges éppen csak az
tűnik indokolatlannak
hogy ezekért a teljesítmé-nyekért
a kanadai adófi-zető
polgárok fizessenek
Sokan remélik hogy
Mr Trudeau aki állítólag
Kanada miniszterelnöke
annak ellenére hogy állan-dó
tartózkodási helye fő-ként
Brüsszel Párizs és
Havana egyszer majd
mégis rövid látogatásra
Ottawába fog utazni eluta-sítja
a québeci miniszter-elnök
200 millió dolláros
olimpia támogatási kéré-sét
WITHOUT A SONG A
DAY SHOULD NEVER
END (Sohase érjen véget
a nap dal nélkül) — az ame-rikai
néger rabszolgaság
korának ezt a fájdalmas
drámai dalát az 1930-a- s
években gyakran énekelte
a hangversenytermek-ben
egy óriásnak tűnő né-ger
fiatalember aki első-rangú
sportoló volt és az
Egyesült Államok egyik
első néger ügyvédje A fér-fi
bassz-barito- n hangja
később világhírű lett két-millió
példányban fogyott
el az a hanglemez ame-lyen
ez a néger óriás-ügyvé- d
Jerome Kern „Show
Boát" című musicáljának
fő-szám- át énekelte Ame-rikai
és európai milliók
hallgatták újra és újra ezt
a zengő hangot a lágy
déli akcentust: 01' Man
River Az"óriás néger
sportoló ügyvéd és bassz-barito- n
énekes neve Paul
Robeson volt Mr Robeson
később az amerikai nége-rek
egyenjogúságáért küz-dő
Civil Rights harcos lett
és úgy érezte hogy a né-gerek
egyenjogúsítási tör-vényeit
igazában csak a
kommunizmus biztosít-hatja
Nem ő volt az egyet-len
néger és nem ő volt
:-"""t'HESsB(saRaBBv3DBiBa-aBaBr'BÍ!
a
Kakuei Tanaka már egy év óta nem japán miniszterelnök
Tokióból származó hirek szerint azonban ö a jelenlegi japán
kormány legfőbb nemhivatalos
olimpiai
ma
a
los
1sel (baloldali
ha
ha
_?S1M-- ~ ftmr- - miL sim M- - ~Vr-tm- m KMMHaMMi Fidel Castro szenvedélyes sakkozó: jelenleg Angolában „sakkozik"
mialatt több mint 10000 kubai katona harcol az angolai
kommunisták oldalán
az egyetlen amerikai aki
polgárjogi harcok bal és
jobboldali diktatúrák vál-ságába
került: Ernest
Hemingway Nobel díjas
amerikai író és Arthur
Miller amerikai Pulitzer
díjas író (sokakkal együtt)
a kommunizmusban vélte
megtalálni a társadalmi és
faji problémák megoldá-sát
Hemingway és Miller
keserűen csalódott Robe-sont- ól
megvonták ameri-kai
útlevelét 8 évre és Paul
Robeson ekkor Európába
ment Évekig élt London-ban
ahol Korda-filmekbe- n
játszott azután a Szovjet-unióba
költözött Hruscsov
öleléssel és csókkal fogad-ta:
nevezz egyszerűen
Nikita Szergejevicsnek
Paul — mondotta A barát-kozás
azonban egyik fél
számára sem hozott kielé-gülést
Robeson nem volt
hajlandó a Kommunista
Pártba beléphii amerikai Kedij jutalmazottja az el-dalo- kat
és néger rabszol-"mú- lt héten lett volna 47
ga-dalok- at énekelt a szov-jet
polgároknak Nikita
Szergejevics azonban ha-tározott
politikai nyilat-kozatot
akart Paul Robe-son
erre nem volt hajlan-dó
és 1963-ba- n hazatért
Amerikába Ez a hazám —
mondta csendesen és egy-szerűen
az újságíróknak
— És a kommunizmus
Mr Robeson? — kérdezte
az egyik riperter — No
comment — felelte Robe-son
és soha többé nem volt
hajlandó politikai nyilatko-zatot
tenni Később a Civil
Rights-üg- y harcosaként
ünnepelték amerikai útle-velét
visszakapta és olykor
meghívták énekelni A cso-dálatosan
zengő bassz-barito- n
azonban akkorra
már megfakult és az egy-kori
harcos néger óriás-ból
csalódott kiábrándult
néger öregember lett Pa-ul
Robeson Philadelphiá-ban
élt szegénységben és
elfeledettségben S az el-múlt
héten 77 esztendős
korában meghalt Válsága
a modern ember válsága
volt kudarca a modern
ember kudarca volt a mo-dern
emberé aki ideoló-giák
tömkelegében köny- -
Ha egy diák megtámadja- - a tanárnő megnyom a készülékén egy
gombot amelynek következtében egy központi állomás
rádióvészjelzést kap (középső kép) Ez a központi iroda walkie- -
talkie segítségével értesiti egyik biztonsági őrét (jobboldali kép)
aki nyomban a veszélyeztetett tanárnő segítségére siet
nyen utat veszít Temeté-sén
valaki rákezdte az éne-ket:
Without a song a day
should never end — és a
gyászolók összesen har-minchetén
együtt énekel-ték
a néger rabszolgaság
idejének fájdalmas dalát
S ez volt Paul Robeson
utolsó dala Paul Robeso-n- é
aki tévedéseivel együtt
(s talán éppen azért) sike-reivel
és kudarcaival
együtt igazán ember és
igazán emberi volt Paul
Robeson valamikor a na-pot
befejező dalról a Mis-sissippiről
és az emberi
szabadságvágyról énekelt
és végülis Nikita Hrus-csov
ölelésében kötött ki
lehet--e ennél tragikusabb
lehet--e ennél szánandóbb
emberi sors?
DR MARTIN LUTHER
KING amerikai Civil
Rights vezető a Nobel bé- -
esztendős — ha évekkel
ezelőtt nem gyilkolták'vol-n- a
meg Dr Kingről Ame-rika-szer- te
beszédekkel
gyászünnepségekkel és fel-vonulásokkal
emlékeztek
meg azok a fehérek és fe-keték
akik ma is tűrhe-tetlenül
hisznek abban
hogy nemzetiségi szárma-zásunktól
vallási meggyő-ződésünktől
és bőrünk szí-nétől
függetlenül — béké-ben
kell élnünk egymással
nekünk embereknek bár-milyen
nehéz is szeretnünk
és elviselnünk egymást
Dr King a szó valóságos
értelmében vett forradal-mi
mozgalma arra irá-nyult
hogy a négerek és
minden kisebbség teljes
egyenlőségét kivívja —
békés eszközökkel egyet-len
erőszakos cselekedet
nélkül Rev King mozgal-ma
és módszere nem egy
esetben amatőrjellegü
volt ami viszont nemcsak
vonzóvá hanem szinte át-ütő
erejűvé tette az a tel-jes
erőszakmentesség hir-detése
volt Nemcsak
Amerikában de az egész
világon híressé vált Dr
Martin Luther King költői
szépségű vizionárius ere-jű
beszéde amely ezek-kel
a szavakkal kezdődött:
I Have A Dream az
álom az emberek teljes
egyenlősége és egymással
való békében élése volt
Rev Kinget meggyilkol-ták
— ma sem tudjuk biz-tosan
hogy ki volt a gyilko-sa
valaki aki gyűlöl-te
az „álmot" A felvonu-lásokon
ilyen szövegű táb-lákkal
meneteltek az em- -
berek Amerikában : The
Dream Lives — S mi is ren-díthetetlen
hittel hisszünk
abban hogy az álom él
és elkövetkezik a nap ami-kor
fehérek feketék pro-testánsok
katolikusok
zsidók és arabok békében
élhetünk egymással
hiszen sokkal több tényező
egyesít mint amennyi el-választ
bennünket embere-ket
egymástól