Kanadai Magyarsag, October 19, 1974

              lí"""
6 oldal Kanadai Magyarság (No42) 1974 október 19
írek és képek a nagyvilágból
WILLIAM COLBY a
CIA vezetője szép csönd-ben
külföldre utazott A
mesterkém a közép-kele- ti
országokat látogatja vé-gig
hogy ottani ügynökei-vel
megbeszélje a haditer-vet
amire esetleg szükség
lesz ha az olaj-helyz- et
újból romlik Colby és a
CIA most teszi le a tulaj- -
ti
i - i— I £1
1
i
T Vvfe
I "riírl
V r xrfxWi-'- -
'SSrtWKKtt-Xi&VslZ&&- m
mjöMttwmmmm#mymyw'Am~jwi?MvmSmim'Mimmmm 1IIwbíC' - fflVIB LnAAl I n IBSB fZIHk WHHB
két szenátor aki elment Fidelhez hogy
megleckéztesse őket (Pell Javíts)
donképpeni vizsgát mert kétszer felrúgták és ezen- -
eddig a Kongresszus fecse
gő defétistái és a radlib
sajtó mindent tudott amit
csak akart a CIA-ró- l Ha
most Colby titokban tudja
elintézni dolgait amelyek
nyilván halálosan komo-lyak
akkor megnyerte a
harcot a fecsegő washing-toni
pletyka-párti- k ellen
LEGUTÓBB MEGÍR-TUK
kogy Szíria kapott
ugyan MIG 25-ösök- et de
nem lesznek hozzá pilótái
íme ez ma már nem csak
tény hanem nagy izgalom
tárgya Szíriában Sajnos
Moszkva nem tud szakem-bereket
küldeni — mond-ja
a Kreml — mert nincs
neki Hmm Hát ez mi?
Miért küldött akkor gépe-ket?
Ám azért van Moszk- -
vánakkedves szövetsége-se
Ázsiában az Észak-Kore- ai
Népköztársaság
hogy onnan vezényeljen át
szakembereket Szíriába
akik megtanítják az ara-bokat
MIG 25-ösókk- el re-pülni
Nem érdekes? Ed-dig
azt mondták hogy
ilyen gépeket még a saját
birodalmi határaikon kívül
sehova sem küldtek
Észak-Kore- a a birodalom-ho- z
tartozik vagy különb
technikusok mint maguk
a ruszkik? Mind a kettőt
elhisszük A kérdés csak
az hányan ugranak ki ej-tőernyővel
a zuhanó gépek-ből
és hány marad mire a
nagy tanfolyam végetér?
AZ ANGOL VÁLASZ-TÁS
úgy végződött ahogy
végződnie kellett A Mun-káspárt
nyert Mindegy
hogy mennyivel csak az
nem mindegy hogy mi-ért?
Az ember elfilozofál-gathat
rajta van sok kom-ponense
ennek a győze-lemnek
de a legsúlyosabb
az hogy — nem győzelem
Miért nem az? Mert sem
Wilson sem Heath sem
Thorpe nem tudná megál-lítani
azt a káoszt amibe
Anglia jutott Ne ijedjünk
A monoklis Spinola aki
már akkor elbukott ami-kor
elkezdte a forradalmat
-
meg: ez a káosz majd ki-simul
amikor az angol
nép rájön arra hogy a par-liament- je
mellett nem le-'h- et
egy második diktatú-rája
is — a szakszerve-zetek
A „társadalmi szer-ződés"
amit Wilson kötött
a TUC-a- l — a szakszerve-zetek
központjával — nem
ér semmit Már eddig is
JHjT IV WsMIMItSS
s-- J V--
A
—
—
%m
túl is fel fogják rúgni Hi-ába
könyörögnek a szak-szervezeti
vezérek a mun-kásaiknak
hogy ne szalad-janak
ki a műhelyből ki-vonulnak
ha valamelyik
huzatot érez és nem csuk-ják
be az ablakot vagy ha
az előmunkás azt találja
mondani neki hogy pró-báljon
végre dolgozni is
Ez sértés Ma a vad-sztrájk- ok
vad-munkás- ai uralják
a szakszervezeteket és
ezért tökéletesen mindegy
hogy Wilson milyen szer-ződést
köt a szakszerve-zetekkel
Nem a munká-sokkal
köti hanem a szak-szervezeti
vezetőkkel aWk
ma már elvesztették a fe-gyelmet
amit egykor gya-koroltak
Ma a munkás lá-zadni
akar mindegy hogy
miért csak lázadhasson
Hogy ennek a következmé-nye
az eddig is siralmas
alacsony angol produktivi-tás
további csökkenése
lesz azzal nem törődnek
Esetleg arra kényszerítik
Wilsont hogy a társadal-mi
szerződésből egy új an-gol
alkotmányt faragjon
amelyben minden nagyobb
gyár és más vállalat álla-mi
lesz és így még annyit
sem dolgozik mint eddig
A Munkáspárt már meg-próbált
néhány évtized
alatt államosítani egy cso-mó
komoly gazdasági in-tézményt
— a vége az lett
hogy erősen ráfizetett
Igen de most még voltak
magánvállalatok ame-lyek
adója fedezte ezeket
a ráfizetéseket De mi lesz
ha minden állami lesz és
mind deficittel dolgozik?
Nem azt mondom hogy ez-zel
vége Angliának mert
Angliának nem lehet vége
Nagy nép erős nép szor-galmas
is és okos is
Egyszer majd rájönnek ar-ra
hogy amit elértek azt
— visszafelé érték el Ak-kor
azután jön a reakció
Emlékezzünk csak arra
hogy a második világhábo-rú
után amit Churchill
nyert meg Angliának — ki-buktatták
Jött egy alig ró-zsaszínű
munkáskormány
ami államosított azután —
megbukott így lesz most
is Adam Smith hazájá-ban
vagyis a magángaz-dálkodás
biblia-írójána- k
országában most Marx
foglalta el a főhelyet Nem
az egész Marx csak egy
része A kommunista szak-szervezeti
cellák majd
igyekeznek gondoskodni
arról hogy egészen Marx
legyen De ezt már nem tű
í
ri az angol nép Maga a
munkásság sem Szabadok
akarnak maradni és az
egyetlen nép talán a föl-dön
amely inkább meghal
mint hogy a szabadságát
elveszítse — Nem kell
megijedni az angol válasz-tás
eredményétől!
ROCKEFELLER egy
egész kalap pénzt adott
ajándékul volt alkalma-zottainak
másoknak
mindegy hogy kinek Ez jo-gilag
tökéletesen rendben
van mert nem megveszte-getést
szolgált legfeljebb
a megajándékozott kérhe-tett
volna valami külön szí-vességet
Rockytól Rocke-fellernek
nem kell veszte-getnie
a vagyona olyan ha-talmat
képvisel hogy
ilyesmire nincs szüksége
De ezek az ajándékok köz-tük
Kissinger 50 ezer dol-lárja
— különösen a meg
nem ajándékozottak köré-ben
— olyan érzést kelt-het
hogy ez — politikai-lag
nem illik Mások attól
félnek hogy Rocky hatal-mas
vagyona ajándékozá-sok
nélkül is olyan befo-lyást
gyakorol a közélet-re
amitől tartani lehet Ez
elméletileg lehetséges De
habárra gondolunk hogy
Rocky mindezzel a va-gyonnal
és hatalommal
már kétszer hiába próbál-kozott
az elnök-jelölésn- él
arra kell következtetnünk
hogy mégsem minden a
pénz Most harmadszor áll
az elnökség kapujában Ha
Ford nem indulna 1976-ba- n
(indul!) akkor Rocky
majdnem verhetetlen kü-lönösen
a demokraták tel-jes
elszíntelenedése miatt
Ha indul akkor Rocky
megint alelnök lesz Ez is
nagy rang és ha a tény-leges
hatalom mincs is a
kezében a befolyása óriá-si
hatású lehet Nem tud-ja
az ember hogy van ez-zel
a Rockyval Liberális
volt'és szerintem az is ma-radt
csupán politikai
okokból közeledett vala-mennyire
a jobb felé De ez
nem sokat számit ha a li-beralizmusa
pozitív és te-remtő
nem destruktív
liberalizmus Mivel a rad-lib
sajtó már öt sem sze-reti
úgy látszik közelebb
került az amerikai ideál-hoz
mint a baloldalhoz
Hogy nagy befolyása és ha-talma
van vagy lenne ha
elnökké választanák hát
— inkább egy ilyen nagy-hatalom
mint egy Kenne--
Ramsey Clark volt igazság-ügyminiszter
erősen szél-sőbaloldali
programmal ki
akarja ütni Jacob Javits
szenátort New Yorkban
dy-sze- rü demagóg sznob
JACOB JAVÍTS ÉS
PELL szenátorok magán-kirándulása
Kubába Cast-rohoz
meglehetősen meg-alázó
körülmények között
játszódott le Nem mintha
nem bántak volna udvari-asan
velük sőt még a nagy
Fidéllel is együtt vacso-rázhattak
de Castro külö-nösen
dühödt kirohanása
az amerikai imperializ-mus
ellen nem lehetett kel-lemes
a vendégek fülének
Vagy — mit törődtek vele?
Fontos hogy a rad-li- b vá-lasztók
előtt bizonyították
Pedikür
RS?i''l
manikűr és szörtelenítés hosszú európai gyakorlattal
Telefon: 651-615- 9
St Clair — Bathurst környék
Mária Kállay
Amuzegar iráni miniszter
az olajárak emelését kívánja
hogy még Castroval is jó- -
ban vannak tehát a helyük
a Szenátusban van Ami
azt illeti Jacob már elég-gé
kikopott onnan és állí-tólag
nem is lesz olyan
könnyű visszakerülnie
Az amerikai újságírók
akik a baloldali lapok meg-bízásából
tömegesen kö-vették
a két békeszená-tort
elragadtatva írnak
Kubáról Milyen rend mi-lyen
munkakészség mi-lyen
gyönyörű házak a ré-gi
kunyhók helyett és álta-lában
milyen óriási fejlő-dés
a kommunista uralom
alatt Na tehát ha van
kedvünk csatlakozhatunk
Castrohoz mi leszünk Ku-ba
legkedvesebb szatellitá-j- a
Az oroszok is örülné-nek
ennek mert napi más-fél
milliót költeni hogy
olyan fejlődés" legyen
Kubában azért nem kelle-mes
Moszkvának Majd
Amerika gondoskodik ró-luk
Jacob szenátor nyil-ván
megszavazná a tór--
Weston
1116 King Street West
1008
Ricmond
vényt ha még tagja ma-radna
a Szenátusnak —
Egyébként itt emiitjük
meg hogy az a Buenos
Aires-- i konferencia amit
a latin államok terveznek
Kuba bevezetésére való-színűleg
elmarad vagy
legalább is máshova helye-zik
át Annyi a gyilkos-ság
hogy nem mernek a
külügyminiszterek össze-seregleni
Buenosban és
különösen Raul Roa kubai
külügyminisztert féltik
mert ujabban erősen lövöl-döznek
az Anti-kommuni- sta
Szövetség gyilkosai is
Nem érti az ember hogy
miért erőlteti Jacob és a
rad-li- b sajtó Amerika cast--
roizálását de azon kívül
hogy a kommunista propa-ganda
vámmentesen ke-rülhetne
be hozzánk más
„előnyt" nem látunk ebben
a barátságban Nem mu-száj
mindig az oroszok-nak
tenni szívességet! Fi-zessék
csak tovább Cast-r- o
megbukott kommunis-ta
kísérletét
BÁMULATOS hogy mi-lyen
okos szenátoraink
vannak! Itt van ez a Tho-ma- s
Eagleton akit Mc- -'
Govern alelnöknek vá-lasztott
de idegügyei mi-att
el kellett küldenie Ez
az Eagleton most
akarja választatni magát
szenátornak és ilyen oko-sakat
mond a derék mis-souri
választóknak: az
Andrews Air Force tá-maszpont
étkezdéjében
nyolc bartender működik
Ez pazarlás Szerintem
ezt a munkát — heten is
elvégezhetnék Hát így le-het
takarékoskodni és —
szenátorrá lenni
100 Merton Street
381 Greenwood
Dundas Street East
Street West
Gierek lengyel főelvtárs utat épít de a pocakja miatt
csak két ásóra telik
Felhívás Torontó
Öreg Polgáraihoz
Ha Önnek van egy vagy két családi háza vagy
ilyet bérel és Old Age Security-- t kap az államtól és
ha ezekben a lakásokban senki 65 éves életkor alatt
nem lakik akkor a város ingyen takarítja el a havat
a háza előtti járdáról
A megfelelő személyek személyesen adják be
kérelmüket: névvel címmel ellátva csatolva az
Old Age Security bizonyítékot
A beadványokat átveszik a Department of Public
Works irodáiban hétfőtől péntekig reggel 9 órától
11 óráig valamint 12 órától 2:30-i- g a mai naptól
kezdve
425 Old Road
Yonge Street
505
újra
Avenue
786
Kérjük a következő dokumentumokat hozza ma-gával:
1 Old Age Pension Award letter
2 Old Age csekkjét vagy fotókópiás másolatát
Ha On háztulajdonos úgy a házadó számlát is kér-jük
FONTOS
Ha Ön előzőleg már kapott ilyen segélyt a város-tól
kérjük hogy ne jelentkezzen személyesen újra
Csak az a fontos hogy az Önnek kiküldött jelentke-zési
formát aláírja és visszaküldje
RM BREMNER
Commissioner of Public Works
AZ OLAJ-SEJKE- K el-leni
megtorlás nagyon egy-szerű
eszközéről beszél-nek
szakkörökben Ne:n
búza-embarg- ot nem is
más ilyesmit kell elrendel-ni
ellenük hanem egysze-rűen
be kell szüntetni a
furóberendezések fúrók és
egyéb ezzel kapcsolatos
eszközök szállítását Ezek
nélkül nem boldogulnak
és ülhetnek az olajukon
Más fúrót nem kapnak és
ha kapnak (mondjuk: az
oroszoktól) az nem hasz-nálható
mert nem pasz-sz- ol
az amerikai furómű-vekb- e
Ha két hónapig le-állna
a termelésük meg-gondolnák
a dolgot és haj-landók
lennének észsze-rű
árakról tárgyalni
AZT MONDJÁK — per-sze
ez pletyka és lehet
igaz de nem igaz is —
hogy Ford elnök legkedve-sebb
barátjával Melvin
Laird-e- l összekülönbö-zött
Az egyik hogy Roc-k- yt
rákényszerítette a má-sik
hogy Kissingerről azt
híresztelte hogy rövidesen
megválik a Biztonsági Ta- -
IGY IS LEHET
Ballada olajban
elbeszélve
A nap süt a homok
szikrázik az arab fellah
izzad de Al El Arámi
Musztafa fősejk palotá-jában
kellemes léghűtés
van mindenki nyugodt
kiegyensúlyozott Ezt az
nólaí teszi1 ''3 ' '
beszámolót:
— Az év végéig 180
milliárd dollárt fizetnek
a hitetlenek
— Biztos? — kérdi
Abu Ben Bur az egyik
emír
— Igenis biztos
A fősejk aki azért fő
mert a legtöbbet kere-si
felemeli a kezét
Csönd támad Kívülről
behallatszik az olajpum-pák
cuppogása Minden-kinek
boldog mosoly öm-lik
el az arcán így csak
a Korán tud beszélni
hang mond-ja
— Szép —
Al El Arámi Muszta-fa
— De mi a fenét csi-nálunk
a pénzünkkel?
— Befektetjük!— kiált-ja
Shin Al El Amar a
második számú sejk
— Mibe? Nem vásá-rolhatjuk
meg egész
Amerika földjét pedig
csak ez a biztos ! Gyárak-ba
befektetni nem érde-mes
mert azok sorra fi-zetésképtelenné
válnak
— A bankok bármek-kora
pénzösszeget bol-dogan
felvesznek! — szól
közbe tisztelettel a köny-velő
aki Harvardon vég-zett
— De a bankok is csőd-bemennek
ha a hitetle-nek
nem bírják az ára-inkat!
— És emellett le is
foglalhatják a betéte-inket
— mondja Es Khel
Khal Sim egy másik
emír aki azzal szokott
dicsekedni hogy az ő
szigetén nincs senki aki
nem tudna írni-olvas- ni
számolni Ez igaz mert
kizárólag amerikai mun-kásokat
alkalmaz
Al' El Arámi Mustafa
nagyot sóhajt:
— Nincs más hátra
mint leszállítani az
árainkat
- — Nem!Aztnem! — ki-áltják
a többiek — Vég-re
keresünk valamit és
most mondjunk le róla?
A sejkek emírek és ef- -
mwmA -- 3 v' g:gPaiHwp
Az új portugál diktatúra:
Goncalves miniszterelnök
és Gomes elnök
nácstól a harmadik a gazolin-
-jegyrendszer amit
Laird erősen favorizál
Bennfentesek szerint La-ird
ma már nem „nyithat
be" Fordhoz mint régeb-ben
— Ez majd általános-sá
válik Az Elnöknek any-n- yi
dolga van hogy nem
lehet csak úgy belépni hoz-zá
valami ragyogó ötlettel
mint ahogy azt eleinte hir-dette
(FIGYELŐ)
fendik mind felugrálnak
nagy vita támad parázs
szavak repdesnek a le-vegőben
És ekkor és ekkor
— hirtelen benyit Mer Al
El Mir főtitkár mint-ha
az ajtót is magával
akarná rántani Sápadt
turbánja'Jfélrecsúszott a
rfé'j é nj rs fe m ei 'véVÖ én 'fo-rog- nak
Mintha'elvágták volna
a vitát A végzet lépett
közéjük Még nem tud-ják
csak érzik
— Mi az? — kiált rá a
fősejk
— Katasztrófa — lehe-li
a titkár
— Mi? Beszélj vagy
leűttetem a fejedet!
— Fenséges sejk
most közölték a világ
hír-irod- ái hogy Ame-rika
Amerika
— Csődbement? — ki-áltja
Abu Ben Bin
— Nem! Feltalálta az
ellenőrizhető hidrogén-fúziót
az új olcsó tömeg-energiát!
Az olaj --7- meg-bukott!
— Várjatok! — emeli
fel kezét a fősejk —
Hosszú évekbe kerül
míg bevezetik!
— Igen de Vezulejka
már a negyedéért kínál-ja
az olajat Tigéria egy-tizeddel
még olcsóbban
— Vége! — kiáltja el
magát Shin El Alám —
A pénzünk is ott veszik
Mit csinálunk a jövőben?
Abu Ben Bin eszelősen
elneveti magát:
— Visszatérünk a
kecsketejhez! Követjük
az ősi tradíciókat! Esnem
járunk el Monákóba mil-liókban
Jcártyázni!
— Na és van azért egy
kis aranyunk is Svájc-ban
— mondja Shin Al
El Amar — Kihúzzuk!
— Mi ki de a nép?
— A nép? — kiáltja
Zülfikár sejk — A nép
fellázad és leöldös ben-nünket
Hirtelen halotti
csönd támad
— Pszt! — kiált a fő-sejk
a titkárra — Mer
Al El Bir fiam rohanj
és töltesd tele a jumbo-jetjei- m
tartályait! Én me-gyek
Majd hirtelen megáll
és nagyot nyög:
— Mi a fene az a hid-- _
rögén?
M Marcell