000223 |
Previous | 6 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
'"iV" t1 ~ "~" UJ MWWMMiM 6 "oldal Kanadai Magyarság (No 19) 1976 május 8 kepék a nagyvilágból ® © ® NINCS A TEREM-TÉSBEN VESZTES CSAK ÉN! — Henry Jack-so- n washingtoni demokra-ta szenátor mivel nem tud magyarul és választási kampánybeszédei arra mutatnak hogy az angol nyelvvel is nehézségei vannak — egy sajtóérte-kezleten így fogalmazta volna meg Bánk Bán két-ségbeesett feljajdulását: Nem vitás hogy Pennsyl-vania államban vesztet-tünk Mostantól fogva vá-lasztási kampányomat teljes mértékben átszer-vezem — A szenátor ar-ravonatkozó magyaráza-ta hogy milyen lesz az új választási kampány jel-lege meglehetősen ködös ez azonban valójában nem is fontos: a lényeges az hogy a pennsylvaniai el-nökjelölt-ségi előválasz-táson Jimmy Carter győ-zött a szavazatok 37 szá-zalékával Jackson a sza-vazatok 25 százalékát Udall 19 százalékát Wal-lac- e pedig 11 százalékát kapta Ez az első eset hogy a politikai középutat képviselő Carter egy észa-ki ipari államban elövá-lasztá- si győzelmet aratott A győzelem annál lénye-gesebb mert Henry Jack-son-t hivatalosan endorzál-tá- k a szakszervezeti veze-tők és Pennsylvania állam Amerika egyik szakszer-vezetiig legjobban meg-szervezett állama Az AFL-CI- O előzetes endor-zálás- a ellenére a szerve-zett munkásság 34 százalé-ka szavazott Carterre 31 százalék pedig Jackson-r- a Carter a pennsylva-niai jégerek szavazatai-nak 30 százalékát kapta Jackson 23 százalékával szemben Kilenc elnökje-lóltsé- gi előválasztás közül ez volt Jimmy Carter hete-dik győzelme és a politi-kai hírmagyarázók véle-ménye szerint a legjelen-tősebb Carter a négerek a szakszervezeti dolgozók és az időskorúak szavaza-tainak többségét kapta Ez az elöválasztási győzelem ismét kétségtelenné teszi azt hogy az amerikai pol-gárok többsége nem a libe-rális politikai irány híve (ezért veszített Morris Udall) és nem a konzerva-tív politikai irány hívei (ezért veszített Henry Jackson) — és olyasvalakit Jimmy Carter Georgia állam olt kormányzója a „legyőzhe-tetlen" demokrata elnokjelolti aspiráns szeretnének látni a Fehér Házban aki nem Washing-ton hitelét vesztett „estab-lishmen- t" embere (Jack-son szempontjából nem volt előny hogy US szená-tor és Udall szempontjából nem volt előny hogy kong-resszusi képviselő ámbár egyikük sem vett részt a Watergate-ügyben- ) A pennsylvaniai előválasz-tás majdnem teljesen meg-semmisítette Hubert Humphrey reményeit: a minnesotai demokrata sze-nátor aki nem elnöki as-"p'irá- ns arra számított hogy a#Demokrata Párt el-nökjel- ölö konvencióján Carter nem lesz képes a de-legátusok többségét meg-kapni és egy szavazási vál ffnftfcJ%dWMPWntWWdWIIMWHUBKaKJmilhrfW ság esetén ő maga Hump-hrey lesz a kompromisz-szumo- s megoldás Ez a re-mény ma már majdnem teljesen irreális: Ronald Evans a „Chicago Sun Times" hírelemzője sze-rint Carter az első szava-zás alkalmával győzni fog Hal Bruno a „News-week" folyóirat politikai szakértője „elkerülhet-etlennek" nevezi Jimmy Carter konvenciós győzel-mét — A republikánus elö- - Valery Giscard D'Estaing Madame Valerie Andrét tábor-nokká nevezte ki Madame And-r- e Franciaország első tábornoknoje választás semmiféle izgal-mat nem keltett: Reagan ebben az államban nem indult Ford ellen A GOP konvención az előválasz-tásoktól függetlenül vá-lasztott delegátusok elkö-telezettség nélkül fognak megjelenni A majdnem 200 pennsylvaniai repub-likánus delegátus állásfog-lalása döntő lehetne poli-tikai megfigyelők szerint azonban ebben az északi ipari államban a delegátu-sok többsége a mérsékelt Ford felé hajlik Fordnak jelenleg 266 elkötelezett de-legátusa van Reagan 139 delegátusával szemben Carter eddig 331 delegátus-sal indul a demokrata kon-vencióra Jackson 189 Udall 174 és Wallace 109 delegátusával szemben Számos politikai hírma-gyarázó szerint a pennsyl-vaniai előválasztás telje-sen reménytelenné tette a konzervatív Jackson és a liberális Udall további esélyeit KISSINGER-HOUDIN- I LEGÚJABB TRÜKKJE AZ AFRIKAI ÚT VOLT Az amerikai külügymi-niszter aki ritkán találha-tó Washingtonban ezúttal Afrikát választotta cél-pontjául Szokatlan mó-don a State Department részletes tájékoztatót nyújtott előzetesen arról hogy mi a külügyminiszter afrikai utazásának célja A tájékoztató egyik paragra-fusa hangsúlyozza: Dr Kissinger biztosítani akar-ja azokat az afrikai orszá-gokat ahol a lakosság többsége fekete de a kor-mány kisebbségi fehér ar-ról hogy az Egyesült Á-llamokteljes mértékben tá-mogatja a többségi kor-mányzási rendszert Ez tehát azt jelenti hogy Kis-singer szerint Amerika két afrikai ország fehér ki-sebbségi kormánya ellen foglal állást és ez a két af-rikai ország Rhodesia és Dél-Afri- ka Az igazság vi-szont az hogy Ameriká-nak nagyon Kevéssé érde-ke az hogy a jelenlegi körülmények között eb-ben a két afrikai ország-ban fekete demokratikus kormány létesüljön tekin-tettel arra hogy majdnem teljesen bizonyosan ebben az esetben ez a két ország a Szovjetunió befolyása alá kerülne Ezenkívül az amerikai kongresszus szemmelláthatólag nem érzi fontosnak hogy az Egyesült Államok ebben a kérdésben most állást fog-laljon Kissinger kijelen-tette: véleménye szerint 1978-ba- n Rhodesiában többségi fekete kormány nak és parlamentnek kel-lene létesülnie Ez az ame-rikai „támogatás" azon-ban jelentéktelen tekintet-tel arra hogy — amint azt a külügyminiszter is jól tudja — a rhodesiai ellen-zéki fekete csoportok nem akarnak 1978-i- g várni Ezenkívül Kissinger egyáltalában nem tette vi-lágossá hogy mi lenne gyakorlatilag az amerikai „támogatás" S ez érthető is: a külügyminiszter tisz-tában van azzal hogy min-denfajta Afrikának nyúj-tott amerikai „támoga-tás" a kongresszus bele-egyezésétől függ Az afri-kai út néhány érdekes jel-lemző vonása a következő: amennyiben Kissinger ál-lást foglal annak érdeké-ben hogy egyes afrikai országokban a fehér ki-sebbségi uralmat fekete többségi uralom váltsa fel mi volt az oka annak hogy Kenyába és Zambiába lá-togatott? Ebben a két or-szágban a lakosság fekete többségének megfelelően fekete uralom van Zambi-ában valamiképpen hason-ló a demokráciához Ke- - karikaturista Ford azt Igaz 13 atombom-bája van? Mire — nyában többé-kevésbb- é diktatúra — de semmikép-pen sem kormány-zat Különlegesen érde-kes és nevetséges Kissinger Lusakából Zambia fővárosából „fi-gyelmeztette" a rhodesiai kormányt: Amerika a többségi uralmat támogatja Persze a „tá-mogatás" jellege szeren-csére itt is Kü-lönösen ostoba Kissinger-ne- k lusakai megjegyzése amelyben a Szovjetuniót bár-miféle hegemóniára töre-kedjék Afrikában A kül-ügyminiszter nem részle-tezi az eset-ben milyen amerikai meg-torló lépésekre kerülne sor — is inkább tisztában van egy két eszten-dővel ezelőtt megszava-zott federális törvény ér-telmében az amerikai léptethet fegyveres akciót bármi-lyen ország 60 azonban ezt az megfelelően indo-kolnia a kongresszus és ha az indokolás nem megfelelő a kong-resszus azonnal elrendel-heti a fegyveres beavat-kozás megszüntetését Az afrikai utazás nem az Kissinger diplomáciai manővereinek sorában: a General Accounting jelentése szerint a külügy-miniszter az eszten-dőben valamivel 200000 dollárt köl-tött úgynevezett külföldi „diplomáciai utazásaira" Ez az összeg amennyi-ben elosztjuk az ameri-kai adófizetők számával végeredményben jelen-téktelen A helyzet azon-ban az ez a 200000 egyike azoknak a vi-szonylagosan kis tételek-nek amelyek végső óriásivá növelik az kai federális kormány költ-ségeit és minden újabb és újabb adóterhe-ket jelentenek az ameri-kai polgárok számára Az új amerikai is lesz szükségképpen új külügyminisztert majd A jelölt a sze-nátusnak kell döntenie Abban az esetben ha ez a jelölt Henry Kissinger len-ne a szenátorok alighanem figyelembe fogják az egykori harvardi profesz-szo- r különleges egyéni-ségét Henry Kissinger az amerikai történelem egyik leglátványosabb legpó-zosab- b és legeredményte-lenebb külügyminisztere Különleges -- személyi neu-rózisé politikai ambíciója amely mindenképpen ér-vényesülésre törekszik kétségkívül a kö-rülményből hogy Kissinger a nácizmus ül-dözöttje Kérdés az amerikai törvényhozók meddig hajlandók ezt az adófizetők számára költ-séges és Amerika szem-pontjából semmiképpen sem előnyös neurózisát támogatni? A kissinger- - Egy amerikai szerint elnök mondja Kissinger-nek- : Henry én babonás vagyok hogy Izraelnek Henry mióta ilyen babonás? fehér főleg hogy fehér fekete ködbe vész „óva inti" attól i'ogy hogy ebben annál mi-vel azzal hogy alig El-nök életbe ugyan ellen na-pon belül akciót kell előtt el-ső Office 1975-ö- s több mint hogy dollár fokon ameri-- évben elnök bárki jelöl felöl venni abból ered volt hogy féle „ego" mindinkább a pszicho pathologia jeleit mutatja és Amerikának meglehetősen súlyos prob-lémái vannak Kissinger neurózisa és fékezhetetlen Houdini-szer- ü trükkjei nélkül is INDIRA GANDHI aki a Nők Nemzetközi Évében politikai ellenfeleivel szemben tanúsított kö-nyörtelen magatartásá-val és vaskezű belpolit-ikájával megmutatta hogy „igazi férfi" vagy igazi „könyörtelen nő"? ismét reflektorfénybe került és újabb megleleptéssel káp-ráztatta el a világot poli-tikai híveit és ellenfeleit egyaránt Az első megle-petés az a kijelentése volt hogy India és a Kínai Nép-köztársaság között helyre-áll a diplomáciai kapcso-lat nagyköveti szinten — ami a diplomáciai kap-csolatok teljes normali-zálását jelenti Négy nap-pal ezután következett az igazi meglepetés:"" Mrs Gandhi bejelentette: Java-solja hogy India és hagyo-mányos ellensége Pakisz-tán között is normalizá-lódjék a diplomáciai hely-zet Indira Gandhi ennél a nyilatkozatnál lényege-sen többet is tett Levelet intézett Zulfikar Ali Bhut-t- o pakisztáni miniszter-elnökhöz (A két ország kö-zötti diplomáciai kapcsola-tot 1971-be- n szakították meg a két ország közötti háború alkalmával amely végülis Bangladesh — az-előtt Kelet-Pakisztá- n — függetlenségével végző-dött) Az AP nevű ame-rikai hírügynökség sze-rint válaszlevelében Bhut-t- o közölte az indiai minisz-terelnökkel: elfogadja a javaslatot készen áll a két ország közötti diplomáciai kapcsolat újrafelvételére Mr Bhutto válaszlevele a következő szavakkal végződik: Őszintén remé-lem hogy az indiai kül-döttség amely Excellen-ciád megbízásából a kö-zeljövőben Pakisztánba érkezik készen áll arra Az amerikai federális kormány vizsgálatot indított Adnan Khas-hog- gi szaudiarábiai üzletember ellen Egyes értesülések szerint Khashoggi annakidején több mint 150 millió dollárt kapott a Lockheed és Northrop vállalatok-tól megvesztegetés címén Ad-nan nem hajlandó nyilatkozni hogy egyúttal az országa-ink közötti országúti va-súti és légi közlekedés helyreállításáról is tár-gyaljon — Alig egy hó-nappal ezelőtt olyan egyez-mény létesült India és Sri Lanka között amely a két ország közötti tengeri köz-lekedést szabályozza Ta-lán nem érdektelep meg-említenünk hogy Sri Lan-ka miniszterelnöke ugyan-csak nő Sirimavo Banda-ranaik- e Néhány héttel ezelőtt Tulsi Giri nepáli miniszterelnök látogatott Indiába és a sajtóközle-mények szerint látogatá-sának célja az volt hogy a két ország közötti kap-csolatokat „feszültség-mentessé" tegye Burma és "India okozott raof észült f séget1 elsősorban iaz a kö-rülmény okozza hogy a volt burmai miniszterelnök és Ne Win a jelenlegi bur-mai rezsim elsőszámú el-lensége egyaránt Indiá-ban él politikai menekült-ként Ezekután India szomszédai közül egye-dül Bangladesh az amely-lye- l Indira Gandhi még nem teremtett békét és amelyhez még nem köze-ledett hivatalosan Ez a lépés sem várathat azon-ban magára sokáig mert a jelek arra mutatnak hogy Mrs Gandhi békét akar szomszédaival alig-hanem annak érdekében hogy tervezett belső re-formjait viszonylagosan vs? 'Ti" i s ví jRijJ iZ'~ -- v ms y$%Sá "& 85öS2 IZÍC?? zavartalanul végrehajt-sa Rahman meggyilkolá-sa óta Bangladesh közele-dik Kínához és távolodik Indiától az India és Kína közötti diplomáciai kap-csolat rendezése azonban lehetségessé az india és Bangladesh közötti kapcsolat rendezését is — végülis India volt Bang-ladesh (Kelet-Pakisztá- n) úgynevezett „felszaba-dítója" A legújabb indiai fejleményeket — érthető módon — leplezetlen ellen-szenvvel figyeli a Szov-jetunió A Kreml szíveseb-ben látott egy olyan hely-zetet amikor India ellen-ségesen állt szemben a Kínai Népköztársasággal és Pakisztánnal és a Szov-jetunió nyújtotta Indira Gandhi felé az egyetlen segítő kezet Az indiai dip-lomácia és politika meg-változásának egyik követ-kezménye az hogy India és Amerika között szem-mellátható- an javult a lég-kör annak ellenére hogy hivatalos nyilatkozatra egyik oldalról sem került sor William Saxbe Ame-rika indiai nagykövete közölte az újságírókkal: az Egyesült Államok 500000 tonna gabonát és rizst szállít Indiának és a „legközelebbi jövőben" újra kezdi annak a segí-tségprogramnak folyósí-tását amely általánosság-ban a gazdasági fejlődés-ben elmaradt országok fe-lé irányul és amelyet Ame-rika 1971-be- n beszünte-tett India számára Indira Gandhi tehát alapvetően sikeresnek bizonyul India nemzetközi helyzetének tisztázása szempontjá-ból és a kérdés ismét fel-merül: vajon nem volt-- e előnyös India számára az úgynevezett demokrácia felszámolása amely az országot visszatartotta a fejlődéstől gazdaságilag és külpolitikailag egy-aránt? Úgy tűnik hogy a kérdésre nem lehet hatá-rozott nemmel felelni és Mrs Gandhi adminiszt-rációja — bármilyen ellen-szenvesek is módszerei a nyugati ember számára — nem előnytelen India szempontjából S ezúttal ismét kétségtelenné vált az hogy a nyugati mintá-jú demokrácia nem min-den ország számára jelenti a problémák megoldását sőt Patrick Moynihan a US egykori UN nagyköve-te szerint az is kétséges hogyaidemokrá'cia a nyu- -j gáti demokráciák' számá-ra az egyedüli megoldá-s- e?" AZ AMERIKAI ALEL-NÖK BOCSÁNATOT KÉRT Henry Jackson washingtoni demokrata szenátortól és az Egyesült Államok történetében elő-ször fordult elő hogy egy amerikai elnök súlyos vá-dat emelt egy US szenátor ellen és először fordult elő hogy egy amerikai alel-nöknek bocsánatot kellett kérnie az igaztalan és in-dokolatlan vádért Az történt hogy Nelson Roc-kefeller egy közelmúltban tett nyilatkozatában cél-zást tett arra: olyan érte- - &ieif2wr£mytim£w™'#s&mB&~7 ífeW&PA tSOTV s-sMr?- ? Indira Gandhi India miniszterelnöke újra a reflektorfénybe került teszi sülései vannak hogy Jack-son szenátor szenátusi tisztviselői között két olyan személy van akinek „kommunista kapcsola-tai" vannak Jackson azon-nal reagált a nyilatkozat-ra és leszögezte: az alel-nöknek bizonyítékkal kell szolgálnia meg kell nevez-ni a két személyt és egy-úttal a hírforrást is el-lenkező esetben bocsána-tot kell kérnie különben a szenátor rágalmazás vádját emeli ellene a fede-rális bíróságon Alig né-hány napba telt amíg Roc-kefeller — nyilvánvalóan ellenőrizve saját hírfor-rását — a szenátus előtt nyilvánosan bocsánatot kért Jacksontól sőt az egész szenátustól is hi-szen annak 'egyik tagját illetőleg egyik tagjának irodáját vádolta kommu-nista kapcsolatokkal A nyilatkozat nem szolgál-hatta Gerald Ford érde-keit sem — az igazság az hogy a nyilatkozat senki érdekét nem szolgálta Érdemes most emlékez-nünk arra hogy alig há-rom hónappal ezelőtt a Central Intelligence Agen-c- y hivatalos jelentésben közölte: Nincs bizonyíték arra hogy bármelyik kongresszusi képviselő vagy US szenátor irodai alkalmazottainak sorá-ba kommunisták férkőz-tek volna be — A közle-ményt hitelesnek kell el-fogadnunk mert ha egyet-len olyan federális ügynök-ség működik ma Ameriká-ban amely kommunistát keres — ez feltétlenül a CIA Sajnálatos körül-mény hogy Nelson Rocke-feller akinek családja az amerikai történelem egyik legfontosabbika volt ép-pen az ország kétszázadik születésnapjának előes-téjén egy nevéhez és köz-életi pozíciójához méltat-lan rágalommal fejezte be közéleti karrierjét Ha nem tudott megnevezni senkit — akkor kár volt nyilatkozni KUBA NYUGTALA-NÍTJA A LATIN-AMERIK- AI ORSZÁGOKAT — Minden jel erre mutat és ez annál érdekesebb mert volt idő amikor az „Or-ganizati- on of American States" nevű szervezet e'gyetlen tagja az Egyesűit Államok volt amely b-izalmatlan volt Kuba iránt A latinamerikai országok nyugtalanságának első-rendű oka kétségkívül Ku-ba angolai beavatkozá-sa A latinamerikai orszá-gok nyugtalanságának következménye az volt hogy a június 20-iká- ra ter-vezett Panamában tartan-dó latinamerikai csúcs-értekezletet bizonytalan időre elhalasztották Az eredeti tervek szerint ál-lítólag a tervezett pana-mai csúcs-értekezlete- n Augusto Pinochet Ugar-t- e chilei elnök mellett közvetlenül a főhelyen Fidel Castro ült volna Ugarte és Castro politikai ideológiája merőben kü-lönböző és a különös ülte-tésmód rendkívül érdekes lett volna Erre azonban a közeljövőben nem kerül sor — és a latinamerikai országok egyre nyugtala-nabbul szemlélik Castro aggresszívitását Carlos Andres Perez venezuelai elnök egyike volt azoknak akik a panamai csúcsérte-kezlet bizonytalan időre való elhalasztását javasol-ták Kuba aggresszivitásá-r- a hivatkozva A latiname-rikai országok hangula-tára jellemző hogy Pana-ma Colombia Costa Rica és Peru nyomban csatla-kozott a venezuelai elnök elhalasztási javaslatához Argentína Columbia és Mexico egyúttal „meg-fontolás tárgyává" te-szi Kubával előzetesen kötött kereskedelmi szer-ződéseiket Mindezek után érdekes most arra gondol-nunk hogy ugyanezek a la-tinamerikai országok an-nakidején az „Organiza-tio- n of American States" keretében szembeszegül-tek Amerikával amikor Washington bizalmatlan volt Castro iránt És 'még érdekesebb arra emlé-keznünk hogy volt idő amikor az Egyesült Álla-mok támogatta Fidel Cas-tro havanai forradalmár ügyvédet akit akkor még Washington egyszerűen Amerika-bará- t naciona-listának tartott l4NhriMW-inhrfWlifeMk4lfeJII%4hinwMhMbfffS4flA4JM4ftr1flMirfnHlfffeiM-L4M nm~ niiwi i % o iiim wt-r-fti ims-4r- f fcnwnwi i f iiimwi i pii iWmi j w w !!wrfWfcrf&gg?ftgrf8
Object Description
Rating | |
Title | Kanadai Magyarsag, May 08, 1976 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1976-05-08 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | KanadD4000328 |
Description
Title | 000223 |
OCR text | '"iV" t1 ~ "~" UJ MWWMMiM 6 "oldal Kanadai Magyarság (No 19) 1976 május 8 kepék a nagyvilágból ® © ® NINCS A TEREM-TÉSBEN VESZTES CSAK ÉN! — Henry Jack-so- n washingtoni demokra-ta szenátor mivel nem tud magyarul és választási kampánybeszédei arra mutatnak hogy az angol nyelvvel is nehézségei vannak — egy sajtóérte-kezleten így fogalmazta volna meg Bánk Bán két-ségbeesett feljajdulását: Nem vitás hogy Pennsyl-vania államban vesztet-tünk Mostantól fogva vá-lasztási kampányomat teljes mértékben átszer-vezem — A szenátor ar-ravonatkozó magyaráza-ta hogy milyen lesz az új választási kampány jel-lege meglehetősen ködös ez azonban valójában nem is fontos: a lényeges az hogy a pennsylvaniai el-nökjelölt-ségi előválasz-táson Jimmy Carter győ-zött a szavazatok 37 szá-zalékával Jackson a sza-vazatok 25 százalékát Udall 19 százalékát Wal-lac- e pedig 11 százalékát kapta Ez az első eset hogy a politikai középutat képviselő Carter egy észa-ki ipari államban elövá-lasztá- si győzelmet aratott A győzelem annál lénye-gesebb mert Henry Jack-son-t hivatalosan endorzál-tá- k a szakszervezeti veze-tők és Pennsylvania állam Amerika egyik szakszer-vezetiig legjobban meg-szervezett állama Az AFL-CI- O előzetes endor-zálás- a ellenére a szerve-zett munkásság 34 százalé-ka szavazott Carterre 31 százalék pedig Jackson-r- a Carter a pennsylva-niai jégerek szavazatai-nak 30 százalékát kapta Jackson 23 százalékával szemben Kilenc elnökje-lóltsé- gi előválasztás közül ez volt Jimmy Carter hete-dik győzelme és a politi-kai hírmagyarázók véle-ménye szerint a legjelen-tősebb Carter a négerek a szakszervezeti dolgozók és az időskorúak szavaza-tainak többségét kapta Ez az elöválasztási győzelem ismét kétségtelenné teszi azt hogy az amerikai pol-gárok többsége nem a libe-rális politikai irány híve (ezért veszített Morris Udall) és nem a konzerva-tív politikai irány hívei (ezért veszített Henry Jackson) — és olyasvalakit Jimmy Carter Georgia állam olt kormányzója a „legyőzhe-tetlen" demokrata elnokjelolti aspiráns szeretnének látni a Fehér Házban aki nem Washing-ton hitelét vesztett „estab-lishmen- t" embere (Jack-son szempontjából nem volt előny hogy US szená-tor és Udall szempontjából nem volt előny hogy kong-resszusi képviselő ámbár egyikük sem vett részt a Watergate-ügyben- ) A pennsylvaniai előválasz-tás majdnem teljesen meg-semmisítette Hubert Humphrey reményeit: a minnesotai demokrata sze-nátor aki nem elnöki as-"p'irá- ns arra számított hogy a#Demokrata Párt el-nökjel- ölö konvencióján Carter nem lesz képes a de-legátusok többségét meg-kapni és egy szavazási vál ffnftfcJ%dWMPWntWWdWIIMWHUBKaKJmilhrfW ság esetén ő maga Hump-hrey lesz a kompromisz-szumo- s megoldás Ez a re-mény ma már majdnem teljesen irreális: Ronald Evans a „Chicago Sun Times" hírelemzője sze-rint Carter az első szava-zás alkalmával győzni fog Hal Bruno a „News-week" folyóirat politikai szakértője „elkerülhet-etlennek" nevezi Jimmy Carter konvenciós győzel-mét — A republikánus elö- - Valery Giscard D'Estaing Madame Valerie Andrét tábor-nokká nevezte ki Madame And-r- e Franciaország első tábornoknoje választás semmiféle izgal-mat nem keltett: Reagan ebben az államban nem indult Ford ellen A GOP konvención az előválasz-tásoktól függetlenül vá-lasztott delegátusok elkö-telezettség nélkül fognak megjelenni A majdnem 200 pennsylvaniai repub-likánus delegátus állásfog-lalása döntő lehetne poli-tikai megfigyelők szerint azonban ebben az északi ipari államban a delegátu-sok többsége a mérsékelt Ford felé hajlik Fordnak jelenleg 266 elkötelezett de-legátusa van Reagan 139 delegátusával szemben Carter eddig 331 delegátus-sal indul a demokrata kon-vencióra Jackson 189 Udall 174 és Wallace 109 delegátusával szemben Számos politikai hírma-gyarázó szerint a pennsyl-vaniai előválasztás telje-sen reménytelenné tette a konzervatív Jackson és a liberális Udall további esélyeit KISSINGER-HOUDIN- I LEGÚJABB TRÜKKJE AZ AFRIKAI ÚT VOLT Az amerikai külügymi-niszter aki ritkán találha-tó Washingtonban ezúttal Afrikát választotta cél-pontjául Szokatlan mó-don a State Department részletes tájékoztatót nyújtott előzetesen arról hogy mi a külügyminiszter afrikai utazásának célja A tájékoztató egyik paragra-fusa hangsúlyozza: Dr Kissinger biztosítani akar-ja azokat az afrikai orszá-gokat ahol a lakosság többsége fekete de a kor-mány kisebbségi fehér ar-ról hogy az Egyesült Á-llamokteljes mértékben tá-mogatja a többségi kor-mányzási rendszert Ez tehát azt jelenti hogy Kis-singer szerint Amerika két afrikai ország fehér ki-sebbségi kormánya ellen foglal állást és ez a két af-rikai ország Rhodesia és Dél-Afri- ka Az igazság vi-szont az hogy Ameriká-nak nagyon Kevéssé érde-ke az hogy a jelenlegi körülmények között eb-ben a két afrikai ország-ban fekete demokratikus kormány létesüljön tekin-tettel arra hogy majdnem teljesen bizonyosan ebben az esetben ez a két ország a Szovjetunió befolyása alá kerülne Ezenkívül az amerikai kongresszus szemmelláthatólag nem érzi fontosnak hogy az Egyesült Államok ebben a kérdésben most állást fog-laljon Kissinger kijelen-tette: véleménye szerint 1978-ba- n Rhodesiában többségi fekete kormány nak és parlamentnek kel-lene létesülnie Ez az ame-rikai „támogatás" azon-ban jelentéktelen tekintet-tel arra hogy — amint azt a külügyminiszter is jól tudja — a rhodesiai ellen-zéki fekete csoportok nem akarnak 1978-i- g várni Ezenkívül Kissinger egyáltalában nem tette vi-lágossá hogy mi lenne gyakorlatilag az amerikai „támogatás" S ez érthető is: a külügyminiszter tisz-tában van azzal hogy min-denfajta Afrikának nyúj-tott amerikai „támoga-tás" a kongresszus bele-egyezésétől függ Az afri-kai út néhány érdekes jel-lemző vonása a következő: amennyiben Kissinger ál-lást foglal annak érdeké-ben hogy egyes afrikai országokban a fehér ki-sebbségi uralmat fekete többségi uralom váltsa fel mi volt az oka annak hogy Kenyába és Zambiába lá-togatott? Ebben a két or-szágban a lakosság fekete többségének megfelelően fekete uralom van Zambi-ában valamiképpen hason-ló a demokráciához Ke- - karikaturista Ford azt Igaz 13 atombom-bája van? Mire — nyában többé-kevésbb- é diktatúra — de semmikép-pen sem kormány-zat Különlegesen érde-kes és nevetséges Kissinger Lusakából Zambia fővárosából „fi-gyelmeztette" a rhodesiai kormányt: Amerika a többségi uralmat támogatja Persze a „tá-mogatás" jellege szeren-csére itt is Kü-lönösen ostoba Kissinger-ne- k lusakai megjegyzése amelyben a Szovjetuniót bár-miféle hegemóniára töre-kedjék Afrikában A kül-ügyminiszter nem részle-tezi az eset-ben milyen amerikai meg-torló lépésekre kerülne sor — is inkább tisztában van egy két eszten-dővel ezelőtt megszava-zott federális törvény ér-telmében az amerikai léptethet fegyveres akciót bármi-lyen ország 60 azonban ezt az megfelelően indo-kolnia a kongresszus és ha az indokolás nem megfelelő a kong-resszus azonnal elrendel-heti a fegyveres beavat-kozás megszüntetését Az afrikai utazás nem az Kissinger diplomáciai manővereinek sorában: a General Accounting jelentése szerint a külügy-miniszter az eszten-dőben valamivel 200000 dollárt köl-tött úgynevezett külföldi „diplomáciai utazásaira" Ez az összeg amennyi-ben elosztjuk az ameri-kai adófizetők számával végeredményben jelen-téktelen A helyzet azon-ban az ez a 200000 egyike azoknak a vi-szonylagosan kis tételek-nek amelyek végső óriásivá növelik az kai federális kormány költ-ségeit és minden újabb és újabb adóterhe-ket jelentenek az ameri-kai polgárok számára Az új amerikai is lesz szükségképpen új külügyminisztert majd A jelölt a sze-nátusnak kell döntenie Abban az esetben ha ez a jelölt Henry Kissinger len-ne a szenátorok alighanem figyelembe fogják az egykori harvardi profesz-szo- r különleges egyéni-ségét Henry Kissinger az amerikai történelem egyik leglátványosabb legpó-zosab- b és legeredményte-lenebb külügyminisztere Különleges -- személyi neu-rózisé politikai ambíciója amely mindenképpen ér-vényesülésre törekszik kétségkívül a kö-rülményből hogy Kissinger a nácizmus ül-dözöttje Kérdés az amerikai törvényhozók meddig hajlandók ezt az adófizetők számára költ-séges és Amerika szem-pontjából semmiképpen sem előnyös neurózisát támogatni? A kissinger- - Egy amerikai szerint elnök mondja Kissinger-nek- : Henry én babonás vagyok hogy Izraelnek Henry mióta ilyen babonás? fehér főleg hogy fehér fekete ködbe vész „óva inti" attól i'ogy hogy ebben annál mi-vel azzal hogy alig El-nök életbe ugyan ellen na-pon belül akciót kell előtt el-ső Office 1975-ö- s több mint hogy dollár fokon ameri-- évben elnök bárki jelöl felöl venni abból ered volt hogy féle „ego" mindinkább a pszicho pathologia jeleit mutatja és Amerikának meglehetősen súlyos prob-lémái vannak Kissinger neurózisa és fékezhetetlen Houdini-szer- ü trükkjei nélkül is INDIRA GANDHI aki a Nők Nemzetközi Évében politikai ellenfeleivel szemben tanúsított kö-nyörtelen magatartásá-val és vaskezű belpolit-ikájával megmutatta hogy „igazi férfi" vagy igazi „könyörtelen nő"? ismét reflektorfénybe került és újabb megleleptéssel káp-ráztatta el a világot poli-tikai híveit és ellenfeleit egyaránt Az első megle-petés az a kijelentése volt hogy India és a Kínai Nép-köztársaság között helyre-áll a diplomáciai kapcso-lat nagyköveti szinten — ami a diplomáciai kap-csolatok teljes normali-zálását jelenti Négy nap-pal ezután következett az igazi meglepetés:"" Mrs Gandhi bejelentette: Java-solja hogy India és hagyo-mányos ellensége Pakisz-tán között is normalizá-lódjék a diplomáciai hely-zet Indira Gandhi ennél a nyilatkozatnál lényege-sen többet is tett Levelet intézett Zulfikar Ali Bhut-t- o pakisztáni miniszter-elnökhöz (A két ország kö-zötti diplomáciai kapcsola-tot 1971-be- n szakították meg a két ország közötti háború alkalmával amely végülis Bangladesh — az-előtt Kelet-Pakisztá- n — függetlenségével végző-dött) Az AP nevű ame-rikai hírügynökség sze-rint válaszlevelében Bhut-t- o közölte az indiai minisz-terelnökkel: elfogadja a javaslatot készen áll a két ország közötti diplomáciai kapcsolat újrafelvételére Mr Bhutto válaszlevele a következő szavakkal végződik: Őszintén remé-lem hogy az indiai kül-döttség amely Excellen-ciád megbízásából a kö-zeljövőben Pakisztánba érkezik készen áll arra Az amerikai federális kormány vizsgálatot indított Adnan Khas-hog- gi szaudiarábiai üzletember ellen Egyes értesülések szerint Khashoggi annakidején több mint 150 millió dollárt kapott a Lockheed és Northrop vállalatok-tól megvesztegetés címén Ad-nan nem hajlandó nyilatkozni hogy egyúttal az országa-ink közötti országúti va-súti és légi közlekedés helyreállításáról is tár-gyaljon — Alig egy hó-nappal ezelőtt olyan egyez-mény létesült India és Sri Lanka között amely a két ország közötti tengeri köz-lekedést szabályozza Ta-lán nem érdektelep meg-említenünk hogy Sri Lan-ka miniszterelnöke ugyan-csak nő Sirimavo Banda-ranaik- e Néhány héttel ezelőtt Tulsi Giri nepáli miniszterelnök látogatott Indiába és a sajtóközle-mények szerint látogatá-sának célja az volt hogy a két ország közötti kap-csolatokat „feszültség-mentessé" tegye Burma és "India okozott raof észült f séget1 elsősorban iaz a kö-rülmény okozza hogy a volt burmai miniszterelnök és Ne Win a jelenlegi bur-mai rezsim elsőszámú el-lensége egyaránt Indiá-ban él politikai menekült-ként Ezekután India szomszédai közül egye-dül Bangladesh az amely-lye- l Indira Gandhi még nem teremtett békét és amelyhez még nem köze-ledett hivatalosan Ez a lépés sem várathat azon-ban magára sokáig mert a jelek arra mutatnak hogy Mrs Gandhi békét akar szomszédaival alig-hanem annak érdekében hogy tervezett belső re-formjait viszonylagosan vs? 'Ti" i s ví jRijJ iZ'~ -- v ms y$%Sá "& 85öS2 IZÍC?? zavartalanul végrehajt-sa Rahman meggyilkolá-sa óta Bangladesh közele-dik Kínához és távolodik Indiától az India és Kína közötti diplomáciai kap-csolat rendezése azonban lehetségessé az india és Bangladesh közötti kapcsolat rendezését is — végülis India volt Bang-ladesh (Kelet-Pakisztá- n) úgynevezett „felszaba-dítója" A legújabb indiai fejleményeket — érthető módon — leplezetlen ellen-szenvvel figyeli a Szov-jetunió A Kreml szíveseb-ben látott egy olyan hely-zetet amikor India ellen-ségesen állt szemben a Kínai Népköztársasággal és Pakisztánnal és a Szov-jetunió nyújtotta Indira Gandhi felé az egyetlen segítő kezet Az indiai dip-lomácia és politika meg-változásának egyik követ-kezménye az hogy India és Amerika között szem-mellátható- an javult a lég-kör annak ellenére hogy hivatalos nyilatkozatra egyik oldalról sem került sor William Saxbe Ame-rika indiai nagykövete közölte az újságírókkal: az Egyesült Államok 500000 tonna gabonát és rizst szállít Indiának és a „legközelebbi jövőben" újra kezdi annak a segí-tségprogramnak folyósí-tását amely általánosság-ban a gazdasági fejlődés-ben elmaradt országok fe-lé irányul és amelyet Ame-rika 1971-be- n beszünte-tett India számára Indira Gandhi tehát alapvetően sikeresnek bizonyul India nemzetközi helyzetének tisztázása szempontjá-ból és a kérdés ismét fel-merül: vajon nem volt-- e előnyös India számára az úgynevezett demokrácia felszámolása amely az országot visszatartotta a fejlődéstől gazdaságilag és külpolitikailag egy-aránt? Úgy tűnik hogy a kérdésre nem lehet hatá-rozott nemmel felelni és Mrs Gandhi adminiszt-rációja — bármilyen ellen-szenvesek is módszerei a nyugati ember számára — nem előnytelen India szempontjából S ezúttal ismét kétségtelenné vált az hogy a nyugati mintá-jú demokrácia nem min-den ország számára jelenti a problémák megoldását sőt Patrick Moynihan a US egykori UN nagyköve-te szerint az is kétséges hogyaidemokrá'cia a nyu- -j gáti demokráciák' számá-ra az egyedüli megoldá-s- e?" AZ AMERIKAI ALEL-NÖK BOCSÁNATOT KÉRT Henry Jackson washingtoni demokrata szenátortól és az Egyesült Államok történetében elő-ször fordult elő hogy egy amerikai elnök súlyos vá-dat emelt egy US szenátor ellen és először fordult elő hogy egy amerikai alel-nöknek bocsánatot kellett kérnie az igaztalan és in-dokolatlan vádért Az történt hogy Nelson Roc-kefeller egy közelmúltban tett nyilatkozatában cél-zást tett arra: olyan érte- - &ieif2wr£mytim£w™'#s&mB&~7 ífeW&PA tSOTV s-sMr?- ? Indira Gandhi India miniszterelnöke újra a reflektorfénybe került teszi sülései vannak hogy Jack-son szenátor szenátusi tisztviselői között két olyan személy van akinek „kommunista kapcsola-tai" vannak Jackson azon-nal reagált a nyilatkozat-ra és leszögezte: az alel-nöknek bizonyítékkal kell szolgálnia meg kell nevez-ni a két személyt és egy-úttal a hírforrást is el-lenkező esetben bocsána-tot kell kérnie különben a szenátor rágalmazás vádját emeli ellene a fede-rális bíróságon Alig né-hány napba telt amíg Roc-kefeller — nyilvánvalóan ellenőrizve saját hírfor-rását — a szenátus előtt nyilvánosan bocsánatot kért Jacksontól sőt az egész szenátustól is hi-szen annak 'egyik tagját illetőleg egyik tagjának irodáját vádolta kommu-nista kapcsolatokkal A nyilatkozat nem szolgál-hatta Gerald Ford érde-keit sem — az igazság az hogy a nyilatkozat senki érdekét nem szolgálta Érdemes most emlékez-nünk arra hogy alig há-rom hónappal ezelőtt a Central Intelligence Agen-c- y hivatalos jelentésben közölte: Nincs bizonyíték arra hogy bármelyik kongresszusi képviselő vagy US szenátor irodai alkalmazottainak sorá-ba kommunisták férkőz-tek volna be — A közle-ményt hitelesnek kell el-fogadnunk mert ha egyet-len olyan federális ügynök-ség működik ma Ameriká-ban amely kommunistát keres — ez feltétlenül a CIA Sajnálatos körül-mény hogy Nelson Rocke-feller akinek családja az amerikai történelem egyik legfontosabbika volt ép-pen az ország kétszázadik születésnapjának előes-téjén egy nevéhez és köz-életi pozíciójához méltat-lan rágalommal fejezte be közéleti karrierjét Ha nem tudott megnevezni senkit — akkor kár volt nyilatkozni KUBA NYUGTALA-NÍTJA A LATIN-AMERIK- AI ORSZÁGOKAT — Minden jel erre mutat és ez annál érdekesebb mert volt idő amikor az „Or-ganizati- on of American States" nevű szervezet e'gyetlen tagja az Egyesűit Államok volt amely b-izalmatlan volt Kuba iránt A latinamerikai országok nyugtalanságának első-rendű oka kétségkívül Ku-ba angolai beavatkozá-sa A latinamerikai orszá-gok nyugtalanságának következménye az volt hogy a június 20-iká- ra ter-vezett Panamában tartan-dó latinamerikai csúcs-értekezletet bizonytalan időre elhalasztották Az eredeti tervek szerint ál-lítólag a tervezett pana-mai csúcs-értekezlete- n Augusto Pinochet Ugar-t- e chilei elnök mellett közvetlenül a főhelyen Fidel Castro ült volna Ugarte és Castro politikai ideológiája merőben kü-lönböző és a különös ülte-tésmód rendkívül érdekes lett volna Erre azonban a közeljövőben nem kerül sor — és a latinamerikai országok egyre nyugtala-nabbul szemlélik Castro aggresszívitását Carlos Andres Perez venezuelai elnök egyike volt azoknak akik a panamai csúcsérte-kezlet bizonytalan időre való elhalasztását javasol-ták Kuba aggresszivitásá-r- a hivatkozva A latiname-rikai országok hangula-tára jellemző hogy Pana-ma Colombia Costa Rica és Peru nyomban csatla-kozott a venezuelai elnök elhalasztási javaslatához Argentína Columbia és Mexico egyúttal „meg-fontolás tárgyává" te-szi Kubával előzetesen kötött kereskedelmi szer-ződéseiket Mindezek után érdekes most arra gondol-nunk hogy ugyanezek a la-tinamerikai országok an-nakidején az „Organiza-tio- n of American States" keretében szembeszegül-tek Amerikával amikor Washington bizalmatlan volt Castro iránt És 'még érdekesebb arra emlé-keznünk hogy volt idő amikor az Egyesült Álla-mok támogatta Fidel Cas-tro havanai forradalmár ügyvédet akit akkor még Washington egyszerűen Amerika-bará- t naciona-listának tartott l4NhriMW-inhrfWlifeMk4lfeJII%4hinwMhMbfffS4flA4JM4ftr1flMirfnHlfffeiM-L4M nm~ niiwi i % o iiim wt-r-fti ims-4r- f fcnwnwi i f iiimwi i pii iWmi j w w !!wrfWfcrf&gg?ftgrf8 |
Tags
Comments
Post a Comment for 000223