Kanadai Magyarsag, May 22, 1976

              i-- "
1976 május 22 M §fi 1 0 fi f ÍJ fifc W Pl 9 1 ö R Í &# 4 I í 4 W 4 I 0 KjSwW Toronto 0ntario- - Canada
Second Class Mail flflgf M5S 1X5
Registration number 1309 iBfp Tel-- : 416) 924-835- 3 EllPfejhgkltg Ára 30 cent
Kissimger juttatta oros Szomaáliát
Maga az orosz tiltakozott Londonban Szolzsenyicin televíziós interjúja ellen — Baloldali szakértők
is elismerik hogy a détente válságba került — Az új angol első útja Kínába vitt — Pekingben nem
hiszik hogy Amerika megvédené Nyugat-Európ- át orosz támadás ellen — Szírija segítségével a keresztények és konzer-vatív
mozlemek nyerték meg az első fordulót Libanonban — Az eddig semleges Arafát kezd Szíria ellen fordulni
--Meggyilkoltak egy disszidálni akaró cseh diplomatát Dublinban
% :Frey!András1a:ENSzs2éfehéivér6l:?
A détente gyöngülésé-re
most két tekintélyes kül-politikai
intézet is rámu-tatott
Az egyik a new yor-k- i
Columbia egyetem nem-zetközi
kutató intézete
(Research Institute on In-ternational
Change) A má-sik
a nemzetközi kérdések
katonai vonatkozásait ta-nulmányozó
angol társa-ság
(International Institu-te
for Strategic Studies)
A détente-politik- a
gyöngülése
A new-york- i egyetem
szakértőitől kiadott hely-zetjelentés
megállapítja
hogy Amerika csalódott a
détente-ba- n és kijózano-dott
a hozzá fűződő illú-ziókból
Az angol intézet pedig
azt mondja hogy Washing-tonban
és Moszkvában
ugyan továbbra is beszél-nek
détente-ró- l de világos
hogy az erre irányuló po-litika
súlyos válságba ke-rült
mégpedig nem csak a
Nyugat és Kelet közti ver-sengés
hanem az Egye-sült
Államok „belső ese
ményei" következtében is
(Hogy az amerikai elnök-választás
hogyan hozta fel-színre
a détente elleni han-gulatot
arról alább lesz
szó)
Az angol kutató intézet
évi jelentése szerint a
Szovjetunió angolai sikere
ellenére 1975 folyamán
mind a két szuperhatalom-nak
romlott a nemzetközi po-zíciója
A Watergate-bot-rán- y
és a vietnami vere-ség
olyan lelki megrázkó-dtatást
okozott hogy az
Egyesült Államok akció-képessége
még nem állt
helyre a Szovjetuniót pe-dig
a gabonahiány vetette
alá megpróbáltatásnak
Az évi jelentés arra a kö-vetkeztetésre
jut hogy
a szovjet jelenleg nem ter-vez
nagy arányú katonai tá-madást"
Hogy egy Jugosz-lávia
elleni akció ennek
számítana-- e s hogy táma-dáson
csak a határok át-lépését
értik-- e vagy pe-dig
egy belgrádi puccs
kívülről való megrendezé-sét
is annak tekintenék
az nem világos Lehet
hogy amikor nagyarányú
MÁJUS 8 SZOMBAT — Angol lapjelentésekből ki-derült
hogy a dublini cseh követség egy tagját a követ-ség
épületében meggyilkolták Disszidálni akart és úgy-látszik
hogy ezt akarták megakadályozni Dublinben
úgy tudják hogy az illetőnek bizonyítékok voltak a ke-zében
arról hogy az Egyesült Államokból orosz se-gítséggel
csempésztek fegyverszállítmányokat Észak-írországba
a terroristák számára E hírből arra követ-keztetnek
hogy a disszidálni akaró cseh diplomata
már érintkezésbe állt az ír köztársaság hatóságaival
© Korzika szigetén földalatti nemzetiségi mozgalom '
nagyarányú szervezkedésbe kezdett azzal a céllal
hogy a sziget elszakadjon Franciaországtól és függet-len
államot alkosson A jelenleg 280 ezer lakosú szigetet
Franciaország 1768-ba-n annektálta
o Az Azori-szigetek- en erősödik az a mozgalom amely
nem törekszik ugyan szeparatizmusra de teljes gazda-sági
és pénzügyi önkormányzatra akar szert tenni
függetlenül a portugál parlamenttől és a lisszaboni kor-mánytól
Ők maguk akarják megállapítani hogy mi-lyen
adókat vessenek ki és hogy az adóbevételeket mire
fordítsák
MÁJUS 9 VASÁRNAP — A spanyol kormány beje-lentette
hogy be akarják vezetni az általános válasz-táson
alapuló parlamentarizmust A törvényhozásnak
két háza lesz 300 tagú képviselőház és 205 taggal ren
delkezö felsőház A képviselők valamennyijét a felső-háznak
pedig 200 tagját fogják választani 85 felsőházi
tagból 25-- öt a király nevez majd ki 20-- at foglalkozás
szerinti korporációk delegálnak 'ú pedig Franco tábor-nok
régi emberei közül kerülőid
© Makariosz ciprusi elnök a kölni Deutsche Welle
rádióadónak adott nyilatkozatában elutasította a megbe-széléseket
Danktassal a ciprusi török közösség vezető-jével
— jelenti a Reuter és az AFB
o A Genfben ülésező leszerelési bizottság befejezte
tavaszi ülését E bizottság feladata hogy a nuklerális
háború veszélyét csökkentse vagy esetleg teljesen ki-iktassa
o Washingtoni jelentés szerint Dr Szekér Gyula az
otthoni' rezsim kormány-elnökhelyette- se Elüot K Ric-hards- on
Kereskedelmi miniszter meghívására hivatalos
látogatásra érkezett az Egyesült Államokba
MÁJUS 10 HÉTFŐ — Genfi jelentés szerint június
2-i- g szüneteltetik a hadászati támadó fegyverek korlá-tozásával
foglalkozó szovjet-amerik- ai tárgyalásokat
o A Szovjetunió takozást jelentett be amiatt hogy
(Folytatás a 2 oldalon)
orosz támadást egyelőre
valószínűtlennek tartanak
akkor Nyugat-Európár- a
gondolnak
Az európai fővárosok-ban
és Washingtonban
nem számítanak Nyugat-Európ- a lerohanására
Csak Pekingben vannak
más nézeten
Az angol
külügyminiszter
Pekingben
Ezt onnan tudjuk hogy
Crosland az új angol kül-ügyminiszter
Kínában járt
és környezetéből meglehe-tősen
egyöntetű hírek szi-várogtak
ki arról hogy mit
tapasztalt Pekingben
Eszerint a kínaiak azt hi-szik
hogy az amerikai
orosz viszony lassan de
feltartózhatatlanul halad
a détente-politik- a nyílt
csődje felé és hogy ezután
előbb-utób- b sor kerül vagy
amerikai-oros- z atomháború-ra
vagy pedig Nyugat-Európ- a
orosz megszállására
Ezt a Szovjetunió nem
nukleáris hanem konven-cionális
fegyverekkel haj-taná
végre Hogy az oro-szok
a Nyugat-Európáb- a
való benyomulást legalább
is latolgatják azt azért té-telezik
fel a kínaiak mert
pekingi értesülések szerint
Moszkvában úgy ítélik
meg a helyzetet hogy
Amerika nem nyúlna
atomfegyverekhez Nyugat--
Európa védelmében
addig amíg az orosz előnyo-mulás
csak konvencionális
eszközökkel folynék
Ezzel a kínai helyze-tanalízissel
nem értünk
egyet Abban Pekingnek
igaza van hogy a détente-politik- a
kudarca egy idő
múlva a nagyközönség szá-mára
is szemmelláthatóvá
fog válni
Az a jóslatuk is bevál-hat
hogy az amerikai-orosz
ellentét később hábo-rúba
fog torkollni De ab-ban
tartjuk alaptalannak
a kínaiak nézetét amely
szerint Amerika tétlenül néz-né
végig a NATO-államo- k
orosz megszállását
A mi véleményünk az
hogy ez még a mai ameri-kai
törvényhozókat is ki-hozná
szellemi renyhesé-gükből
és ráébresztené
őket a nemzetközi hely-zetben
rejlő veszélyekre
Mi viszi előre
Reagan-t-?
A washingtoni szenáto-rokat
és képviselőket már
eddig figyelmeztették kü-lönféle
tünetek arra hogy
a választóki közt terjed a
Szovjetunió iránti bizal-matlanság
Ilyen jelnek fogják fel
például hogy az elnökv-álasztási
küzdelemben a
republikánus-pár- t jobb-számyáh- oz
tartozó Rea-gan
volt kaliforniai kor--
i
mányzó megnyert egy-más
után négy úgyneve-zett
előválasztást (Egy
New Jersey--i előfizetőnk
joggal jegyezte meg hogy
az Egyesült Államokban
„primary" néven megho-nosodott
propaganda-parádét
helytelenül hívják
előválasztásnak mi is
csak jobb híjján használ-juk
ezt a szót)
Reagan térnyerését a
New York Times főleg kül-politikai
okokkal magya-rázza
Eszerint a válasz-tók
egy része keményebb
politikát kíván a Szovjetunió
és a harmadik világ irányá-ban
és katonailag erősebb
Amerikát akar
S anű különösen figye- -
lemremértóu2unew-york- i
lap úgy látja hogy nem
csak a républikánus-pár- t
felerészét kitevő jobb-szárny
helyesli Reagan
erélyes külpolitikai elkép-zelését
hanem a demokrata-p-árt
konzervatív tagjai
is
A détente válságát bizo-nyítja
még hogy amikor
Gromiko szovjet-külügyminiszt- er
Londonban
járt azt magyarázta an-gol
kollégájának hogy a
détente-ná- l fogva — Gro-miko
úgy mondta: a Hel-szinki- -i
egyezmény értel-mében
— az angol kor-mánynak
meg kellett vol-na
akadályoznia Szolzse-nyicin
híres televíziós in-terjújának
a közvetítését
Erre való hivatkozással
tiltakozott Gromiko Szol-zsenyicin-n- ek
a BBC-- n való
megszólaltatása ellen s arra
az álláspontra helyezke-dett
hogy az angol kor-mánynak
legalább is el kel-lett
vona hagynia Szolzs-enyicin
nyilatkozatának
bizonyos részeit Vagyis
cenzúrát kellett volna gyako-rolnia
Szaúdi-Arábi- a „túl oroszellenes"
A détente kompromit-tálásár- a
alkalmas egyéb-ként
az a leleplezés hogy
Kissinger tudatosan en-gedte
Szomáliát az oroszok
kezére jutni
Szomália tudvalévően
Afrikának az Indiai-óceánb- a
benyúló északkeleti
kidudorodása és két irány-ban
játszhat fontos katonai
szerepet A szuezi csator-nához
vezető folyosót a
Vörös-tenge- rt le lehet zár-ni
Szomáliából és a Perzsa--
öbölből Észak-Ameriká- ba
Nyugat-Európáb- a és
Japánba menő olajszál-lítást
is sakkban lehet tar-tani
onnan A szomáliai
orosz haditengerészeti és
légi támaszpontok tehát a
Szovjetuniót földrajzi ér-telemben
is Indiai-óceá-ni hatalommá tették
E katonai bázisok felál-lítását
s azt hogy Szomália
orosz csatlóssá váljék
késre
külügyminiszter
külügyminiszter
Szaúdi Arábia amerikai se-gítséggel
akarta megakadá-lyozni
de Kissinger nem-e- t
mondott Erre jegyezte
meg Schlesinger volt hon-védelmi
miniszter egy ba-rátja
hogy a détente-he- z
igazodó Kissinger mérté-kével
mérve Szaúdi Ará-bia
„túl oroszellenes"
Ezt a détentre-r- a és Kis-singer- re
jellemző történe-tet
egy James Akins nevű
amerikai diplomata árulta
el egy szenátusi bizottság
előtt Akins abban az idő-ben
amerikai nagykövet
volt Szaúdi Arábiában s
így hiteles tanúja annak
hogy amikor az oroszoktól
ígért pénzt és fegyvert Sza-údi
Arábia akarta Szomál-iának
megadni Kissinger
volt az aki nem engedte
hogy Szaúdi Arábia fegy-vert
vásárolhasson Ame-rikában
Szomália számá-ra
így jutott Északkelet-Ázsiána- k
katonailag leg-fontosabb
országa orosz
kézre A détente és Kis-singer
nagyobb dicsőségé-re
Más arab
kormányoknak
vált a csataterévé
Libanon
A most már több mint
egy éve tartó libanoni pol-gárháború
olyan stádium-ba
jutott ami talán kiin-dulópontjává
válhat a ki-bontakozásnak
Minthogy a háborút kí-vülről
irányították pénz-zel
fegyverrel uszítás-sal
mindig is világos volt
hogy ennek csak külső be-avatkozással
lehet véget-vetni
A baloldali mozlemeket
a Szovjetunió Irak és Líbia
támogatta állandóan és
rendszeresen A többsé-get
kitevő konzervatív
mozlemek és a kereszté-nyek
viszont szaudi-ará-bi- ai
francia és amerikai for-rásokból
kaptak itt-o- tt né-mi
segítséget És sokan
hiszik hogy ehhez titok-ban
az izraeliek is hozzáad-tak
valamit
A szíriaiak és az egyipto-miak
mind a két oldallal
tartottak fenn kapcsol-atot
Ök Libanonban nem
világnézeti (anti- - vagy pro- -'
kommunista) hanem ha-talmi
célokat követnek
Szíria a maga protektorá-tusává
akarja tenni Liba-nont
ez a magyarázata
annak hogy egyedül Sz-íria
szeretne a házakból
gyárakból megtartani any-ny- it
amennyit lehet és
hogy egyedül Szíria akarja
a keresztényeket és a kon-zervatív
mozlemeket meg-óvni
attól hogy a szocia-lista
terroristák elnyom-ják'
és kifosszák őket
A damaszkuszi kor-mánynak
ez a konstruktív
politikája két célra irá
PPF" -- í tf-'riM2- : fv'i - !-- f- -i i i" i --" ? WiJ y- - J-- Sr-í- í - flíí' '
nyul Megmenteni ami
Libanonból még megma-radt
és megerősíteni Szí-ria
pozícióját az arab vi-lágban
Épp ezt akarja a
maga tekintélyét féltéke-nyen
őrző Egyiptom meg-akadályozni
Ilyen ambícióknak vált a
csataterévé Libanon ahol
voltaképpen nem a libano-niak
hanem más arab kor-mányok
és pártok háborús-kodnak
egymással úgy
hogy ők csak a költsége-ket
fedezik és a fegyvere-ket
szállítják a halottakat
a libanoniak adják
A palesztinai gerillák zö-me
— Arafát vezetésével
eddig igyekezett semleges
maradni az orosz-bar- át
szélső bal és a konzerva-tív
milíciák közti küzde-lemben
De most Arafát
is kezd Szíria ellen fordul-ni
A külföldről fűtött öldök-lésnek
és pusztításnak
csak a szomszédos Szíria
tudná az útját állni Már
csak azért is mert az arab
országok közül egyedül
Szíria tartja a maga érde-kében
állónak a libanoni
keresztények megbékí-tésé- t
Nyílván ez az oka annak
hogy a libanoni parlament
nagy többsége azt az em-bertválasztotta
meg elnök-nek
aki Szíria bizalmát
bírja így lett Libanon új
elnöke Elias Sarkis a
Nemzeti Bank elnöke A
parlament 98 tagja közül
69 jelent meg és 66-a- n sza-vaztak
Sarkis-r- a 29 balol-dali
mozlem képviselő boj-kottálta
a választást a ve-lük
együttműködő balolda-li
gerillák állandóan tűz alatt
tartották az épületet úgy
hogy a képviselők életük
kockáztatásával gyűltek
össze
Hogy most elindulhatn-ak-
e a megoldás felé ve-zető
úton az sok minden-től
függ Attól is hogy az
eddigi elnök — akinek
mandátuma csak szeptem-berben
jár le — mikor tá-vozik
helyéről És főleg
attól hogy a többi arab
ország kormányai és párt-jai
mit tartanak majd fon-tosnak
Azt-- e hogy az egy-más
ellen dolgozó arab ál-lamok
érdekében a libano-niak
tovább gyilkolják
egymást vagy pedig bele-nyugodnak
abba hogy Szí-ria
teremtsen rendet Liba-nonban
A „harmadik világ"
megszüntetné a
magángazdálkodást
Középafrikai körútját
Kissinger Kenyában fe-jezte
be azzal a beszéd-del
amely az elmaradott
országok (az úgynevezett
harmadik világ) gazdasági
megsegítésével foglalko-zó
ENSz-értekezlete- n
hangzott el
iKmLi—g mfcdii
A világ 111 legelmara-dottabb
országának nyo-morát
az infláció az olaj-árak
felszökése és az ál-landóan
növekvő népsza-porodás
súlyosbítja Ezen
a szegénységen csak az-zal
a módszerrel lehetne
segíteni ami a világ ipa-rosodott
országait gazdag-gá
tette: magánkapitaliz-mussa- l
Ami ugyan igaz-ságtalan
és bizonyos te-kintetben
gyűlöletes rend-szer
de tud javakat ter-melni
egyszerűen azért
mert több és jobb munka- - '
éit nagyobb fizetést ad és
így tanulásra erőfeszítésre
szorgalomra serkenti az em-bereket
Ehelyett ezeket a bol-dogtalan
népeket szocializ-musra
tanítják Minthogy"
ez célszerűtlen módsze-rekre
s tetejében még do-logtalanságra
is szoktatja
őket természetes hogy
ezek a szegény műveletlen
népek nem tudják mez-őgazdaságukat
moderni-zálni
nem tudnak a Nyu-gattal
versenyképes ipari
gépezetet felépíteni ma-guknak
Ilyen körülmények közt
érthető hogy a harmadik
világ a marxista osztály-harcot
(„fosszátok ki a
gazdagokat") átviszi nem-zetközi
szintre és „embe-ri
jogok" címén emel
igényt arra hogy a gaz-dag
országok dolgozza-nak
helyettük
Ezen az alapon számlá-latlan
dollármilliárdokat
és olyan reformokat kíván-nak
a Nyugattól amiket
csak úgy lehetne megvaló-sítani
ha a nyugati orszá-gokban
is felfüggesztenék a
gazdálkodás szabadságát
E követelések főbb pont-jai
a következők:
A harmadik világ orszá-gaiból
exportált nyers-anyagok
árát rögzítsék
(vagyis ignorálják a kapi-talista
gazdálkodás leg-főbb
törvényét a kínálat
és kereslet szabad piacát)
illetőleg ezeket az árakat
automatikusan növeljék
ugyanolyan arányban
mint ahogy a nyugati ipar-cikkek
árai emelkednek
adósságaikat függesszék
fel a nyugati országok le-gyenek
kötelesek találmá-nyaikat
szabadalmaikat úgy-szólván
ingyen átengedni a
harmadik világ országainak „
(ahonnan azok szépen-át- -'
csúsznának a Szovjetunió-ba)
ezeknek az országok-naklegyen
joguk a külföldi
tulajdonban lévő vállala-tokat
nacionalizálni (ma-gyarul
elkobozni) de
azért a Nyugat garantál-ja
6 milliárd dollár erejé-ig
az ő országaikban be-fektetett
idegen tökéket
s ugyanakkor joguk legyen
új külföldi vállalatok ala-pítását
korlátozni — vagy-is
pontosan az ellenkezőjét
(Folytatás a 3 oldalon)
'4
h(#luAh4Mtit4B4wfe#Atu0ftStf'W WM!