000522 |
Previous | 5 of 16 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
4 Béldy Bála: Kent State Éppen elég világpolitikai probléma néz szembe velünk miért pont most írni a Kent State egyetem-ről? Megmondom A világpolitika lehet ellenséges ele különféle eszközökkel és húzásokkal meg lehet szelídíteni Amerikának azonban sokkal nagyobb veszéllyel kellett szembenéznie mint a Szovjet megnőtt flottája Azon a ponton volt már hogy el-veszíti a harcot — saját ifjúságával szemben Egy generációnyi vakum ásftott előtte Az ifjúság — különös hogy főleg a jól ellátott ifjúság! — állandó és alapvető lázadásában élt a szüleik által alkotott intézmények erkölcsi és tör-vényes rend elten Ha valaki majd egyszer nagyon tárgyilagosan megírja ennek a korszaknak a tÖr ténetét óhatatlanul rá fog bukkanni a destruk-ció radikális agitátoraira a fizetett ügynökökre akik a forradalmat jó áron „szállították" megbízó-iknak a szélsőbalra eltolódott ultraliberálizmu po-litikusaira és sajtójára akik — érthetetlenül! — saját maguk ellen is szították a tüzet Ez a tQz a Wisconsin Egyetem elleni halálos bombamerénylettel lángolt fel és a prérl-tüze- k éhes mohoságával terjedt Egyetemeket foglaltak el vandallzáltak bénítottak meg ezek a radikáli-sok akik magukkal ragadták a naiv és idealista gyerek-ifjúsá- g egy részét is A helyzet szinte mér menthetetlennek látszott És akkor az ohioi Kent State egyetemen eldör-dült a Nemzeti Gárda sortüze Négy ifjú holtan ma-radt a földön többen megsebesültek Amennyire emberileg szomorúan tragikus volt is négy fiatal élet kioltása a sortűz csodát tett Ekkor döbbentek rá a fiatalok hogy nem csak nekik van joguk az erőszakra hanem a rendnek is amelyre támadtak Ez a felismerés hirtelen lehiggasztotta őket Még sikerült ugyan — ingyen autóbuszokkal — ösz-szehoz- ni egy tömeget Washingtonban de amikor a rendőrség tömegével tartóztatta le és hagyta fa Péter László: alelnöke ós az a (Ennek a Egyesületnek és fe'lődö jaj alábbi cikkét adjuk nagyon hanem komoly „A legsötétebb dolog a mi tudatlanságunk róla!" — ve-zette be egy angol utazó Ez a megállapítás talán még in-dokoltabban vonatkozik Déktfriká-r- e Mi akik itt élünk a felét sem tudjuk annak amit tudnunk kelle-ne ós akik nem élnek itt teljes sö-tétségben látják ezt a hatalmas or-szágot a „leg" fokozatának országa a legnagyobb a legtöbb a legszebb a leggazdagabb a leg-jobb meghatározások hazája Nem Afrika de nem is Európa hanem a kettőnek kissé egzotikus keveréke mely olyan életet kíván megvalósítani ami minden benne lakónak a legjobbat nyújtaná Az sjiképzelés gigantikus de mivel itt minden „non ptus ultra" így ez sem hangtik tehetőilennek Talán a szám-adatokk- al területe 204S737 négy-zetkilométer beleértve Dél-nyugat-alrt- kát is Ez érthető több mént ötven éve szerves része az Mámnak és a költsé-tek fáradtságok után megérdemli hogy saját mond) a 833327 négyzetkilométer nagysága senki" földjét Egész la-kólnak szama: 21446000 létek ás-hat 3780000 fehér 620000 Aaeiei 2018000 félvér és 15037000 kötött oszlik meg a Ukoseag A néger meghatározás nem is he-lyes mert Déiefrikában nem érnek négerek Ht ezt a szót nem hasz-nálják és vagy hívják vagy afrikánsnak de sem a hivatalos sem a magán kife-jezésekben nem szerepel Persze a bantu szó sem helyes mert bantu nincsen Ez az a hihe-tette- n nemze-ttség- ő négereknek Azonban itt a néger szó valami csúnyát jelent így csak az amerikai hasz-nálták még környékbeliekre sem mert azok „bleck-peopl- e" emberek Az meghatá-rozást azonban nem össze-téveszteni az „afrikaans" roegjetö-lésse- l mert ez viszont a búrok inal neve Délafrikában mindenki bevándo-rolt! A bennszülöttnek tartott né-ger Is éppolyan mint az 1652 április 6án Van J£MF ÍffiMfcjBl :" gyoskodni őket éjszaka a szabad ég alatt kis"' a tüntetőkből a forradalmi izgalom és — szét ledtek A Kent State óta nem történt erőszakos egy' mi forrongás vagy más Ifjúsági a rendszer ellen Az örök törvény ismét érvényesült: az erósaa koskodókkal még nagyobb keil szembe állítani! A Kent State az általános ifjúsági kijózanító kezdete volt Ma már kevesen vannak akik „rendszer" erőszakos eltávolítására gondéinak A szociális problémák gyors megoldását is megfon tolás Mindez a „törvény és rend" kemény kezét di cseri Közben ezek a gverek-forradalmáro- k a „fiatal felnőttek" kategóriájába nőnek fel akiknek ma már nem tálcán hozzák a munkaalkalmat és igy el kell kezdeniük a saját életük nehéz felépítését Mindez csillapítja a lázadó ösztönöket és a reali tások felé a 15—30 év-katergó- ria figyel mét Ebben ma csak 44% a 21—30 éves „fiatal felnőttek" arányszáma de 1981-r- e fele-fel- e arám alakul ki Mivel ezek nyomják rá a magaviseletük bélyegét a náluk fiatalabbakra az ifjúsági fórra láza kiég Nyilván megmarad az „ellenvélemény" de kiolvad belőlük az „erőszak" Ez a téma Irtózatosan nagy fontosségü most amikor Amerika'egy egészen új világpolitika ren dezésre Ez destrukció-mente- s köte ősségeit átérzö dolgozó és fiatalságot igényel Erős hazafias fegyelmezett fiatalság nélkül nem maradhat nagyhatalom Amerika! A termelés növekedése a hadihajók és ágyuk száma nem pó-tolhatják a „Hinterlandot"! Ezért kell a Kent State fordulópontját nagy történelmi eseménynek tekinteni Az események nyomában Magyar szemmel Délafrikában Péter László a Délafrikai Magyar Egyesület Egyesület folyóiratának „POSTAKÜRT-ne- k q szerkesztő-je kiváló egyre folyóiratnak egyik motor akinek örömmel olvasóink kezébe Nemcsak tanulságos és felvilág&sl-t- ó igen újságírói alkotás is Afrikában könyvét Déiefrika teljesen kezdjük szükséges hiszen reázordftott magáénak Délafrika né-ger bantunak négerként össafogalma fokszámú különféle négerekre a fekete „afrtkáns" szabad bevándorolt Rlebek- - erőszakot fordítja dalmárok lassan vdíalkozott tlsztalekö tragikus mozgató kel érkező első hottand telepesek Sőt Van Riebek majdnem eMbb ér-kezett Délafrika mai területére mint a 16-1- 8 században az Egyen-lítő környékéről leszivárgó t nége-rek akik csak az északi és keleti részeken kóboroltak Délafrikában a bushmanok" voltak az őslakók akik 10-120- 00 évvel ezelőtt makinem háromne-gyed Afrikát uraltak Ezek az úgy-nevezett „öreg sárga fajnak" a le-származottai de nem négerek Testalkatukban arckifejezésük-be- n is lényegesen eltérnek a nége-rek tői 130-16- 0 cm magasak sei-nO- k sárga a kajszinbarack színé-hez hasonló hajuk sima fekete ke-zük lábuk kicsike ajkuk szájuk-saél- e vékony szamok majdnem mongolos Ma is a kőkorszakban élnek primitív szettd népség és an-nakidején önkéntesen visszavonul-tak a beszivárgó négerek elől a Ka-lahári sivatagba számuk jelenleg a sivatagi és mocsári bushmanokat öestetéve kb 30000 lehat Ezeket a kőkorszakbeli embereket igáz-ták le a sokkal később érkező hot-tentották akikkel egyébként ösz-saakevered- tak és ma már sajnos nincsen tiszta fajú buehmen Afri-kában! A hottentották még Utálkoztak az első fehér bevándoroltakkal de a később háromszor megismétlődő járvány tetyezen kürtotta őket Dél-nyugM-afrtká-ban állítólag még ta-láltató hottentotta azonban szá-muk pár százra tehető Viaszatérve a mai Détafrikár talán az egyetlen áhem a világon ahol az újonnan érkező bevándorló nem gyúlok akt megeszi a kenyeret a tssztességes Ht ék esői hanem szívesen látott új polgár mert feltételezik hogy munkája-va- l előbbre viszi az ország jótétét Ez annyira szokatlan Európa után hogy hihetetlennek hangzik de tény hogy semmi különbség nincs a háromszáz éve itt élő afrikaans és a tegnap érkezett idegen kőzött Valószínű az egyetlen állam a vi-lágon amelynek két fővárosa van Az egyik Cape Town-ba- n ahol az évenkénti összeülő országgyűlés tanácskozik a másik Pretoria ahol a kormányszervek működnek Egy kis túlzással harmadik fővárost Is w5íf s " e ar s -- í t_ lém ff erőszak a követte idegen megnevezhetünk ez Btoemíontew ahol viszont a legfelsőbb bfráaácok állomásoznak Pénzegysége a Rand' ez úm számegységgel dolgozó pénaéf lk és 100 cent egyenlő 1 Rand-da- f V-ilágpiaci értéke igen magas mvrt az angol font az egyetlen jmr ly vál-tóértékben íeHllmúlja a dotfár majdnem 30 centtel ér Kevesebbet 1961-be- n tértek át err- - a pénaogv ségre Érdemes megjegyezni hogy az alkotmány szerint a köztársaság el-nöke és tisztviselői a felsőbb bíró-ságok tisztviselőt a tartományok tisztviselői sőt meg a vasút hajó-zás és repdlés alkalmazottai sem állami közalkalmazottak Minden évben május 31-é- n van a Köztársaság napja Ez a nap vélet-lenei egybeesik a bur-ang- ol hábo-rút megszűntető 1903-be- n aláirt bé-kekötés valamint az 1§ 10-be- n ki-kiáltott Unió napjával A világon a legkisebb adókulcs valószínűleg Détafrikáfcan van mert pl egy havi 300— R jövede-lemmel rerideMtcaő nutgányos dol-gozó 123% nő 89% egy gyér-mek- es család 7% és kétgyermekes család 6% jövedelmi adót fizet Az átlagos havi jövedelem 200-30- 0 Rand kőzött ingadozik Statisztikai-lag inegállapttáet nyert hogy egy dolgozni szerető amb írnok egy he-ti munkája utáni bér stsgendfl hogy három hétig mintha nétMM miflUinnt Nyetvűk az afrikaans nyelv mely legfiatalabb tagja z germán nyelvcsoportnak és ugyanolyan nyugat-germá- n mént az angol hol-land és a frizian Eredetik s 17 századbeli holland nysjvböl sza-kadt ki de máaféi század alatt ön-áM- ó nyelvvé feélődőtt Ezt a feltűnő rövid ktO alatti fej-lődést talán az magyarázza hogy az első kHeiepedök Idijébsn 142 körűt Hollandiában nem volt egy-séges írott és beszék nyelv és az első bevándoroltak is mttöorék táj-szólással hsezáfcek később a fran-cia hugenották majd az etsfi német ideérkezők annyira megváltoztat-tá- k az eredeti tájszótásos holland nyelvet hogy a keverékből egy za-ját maguk által kikristályosMott af-rikaans nyelv lett Az a tény hogv az angol nyelvnek semmi befolyása nem volt az afrikaans nyelvre mert az első angol csak 17P5-be- n éfkr-ze- tt Cape Town-b- a és az afrikaans akkor már nyelvtanilag felépített nyelv volt Ma az afrikaans és az angol a hivatalos nyelv Az ország éghajlata kellemesnek mondható Statisztika szerint a vi-lág legnaposabb országa Amíg Ha-vwaí-b- an 2400 Kaliforniában 2600 Madeira és Canari szigeteken 2650 az évi átlagos napsütött órák szd-m-a addig Cape Town-ba- n 2980 Jo-hannesburgban 3150 és Pretoriában 3240 órában sült évenként a nap Az éghajlat persze területenként változó és majdnem mind a négy évszak megtalálható egyszerre az ország különböző pontjain De a ta-va- sz összeesik a nyárral és az ősz beleolvad a télbe Mivel az átlagos szint 1000 méteren van így a me-leg mely néha 35 C fokra is fel-emelkedik nem elviselhetetlen Nem említem persze a hatalmas si-vatagokat és a tengerparti helye-ket Télen hideg is van ez nevet-ségesnek hangzik ha a hideget a nappali 10-1- 5 C fok melegként ha-tározzuk meg De a változás 35 fok-ról 15 fokra annyira észrevehető hogy ha eltűnik a nap bizony fá-zunk! A hó majdnem ismeretlen és ha véletlenül hó is esik akkor az újságok oldalakon át csak a hóval foglalkoznak képekben és cikkek-ben A párcenti hóesés után heli-kopterekkel szórják az ennivalót az állatok részért mert nekik annyira szokatlan a hó hogy szinte megbé-nulnak és éhenpusztulnak a várat-lan időjárásban A hegyekben azonban nem isme-retlen a fagy annál inkább is mert a 2-30- 00 méteres hegyek nem rend-kívüliek Egyik legmagasabb hegye a 3355 méter magas Mount Aux Sourees Lesothoban van Az ország legmagasabban fekvő városkája a 2111 méter magasan települt Dulistoom Transvaalban van A világ második legmagasabb víz-esése s Tugeta Natalban amely 48 méterről esik alá Délafrika a világ leghatalmasabb és leggazdagabb bányászati álla-ma több mint 90 féle iparilag fon-tos ásványt bányásznak ebböt az arany 81% gyémánt évi 2 millió karát 73% platina és uránium el-- ö a világon vanádktm króm man-gán azbeszt szán évi 04 mHUó tonna vas évi 18 millió tonna a világ ve zető államaitól Jeteuleg csak olajat és alumí-niumot nem termel világviszony-!sjba- a jelentői mennyiségben Iáért anyagokban teljesen öneUá-j- k és a fejlődés folyamata azt bi-oayf- tja hogy iparitag is rövtde-oöneflá- tó lest Lsy knjnegyobb vállalat az Angol-Americ- aa Corporation a-m- ely egyébként a második legna-gyobb biayásxati váltat a vilá-gon 130000 dolgozót foglalkoz-tat Randfttteinben van a világ ktgaagyoib arany-kőz- et morzsoló Mszttéhe §00 gép egyenként 1000 kg súllyal tori fel az arany-ny- ál teli kőzetet Gerasinetonben van a világ legnagyobb arenyftno-mftój- a ahol a híres arany-rudek- ai öntik lfy-g- y rúdnak" a súlya 11340 gramm boksburg meHett van a vilit leazoiryebb bányája ez is arzorybánya mely 3354 mé-ter aaáty tO bányában bányász-nak arnyat és a kazntrtlizi évek átlag IlUMllli 7J0OOO0 kg arany vsát samsfc kitenneiésében 45000 fehér 350000 néger mun-kás isfádfcttstt A gyáaeáattal kapcsolatban megamtfcen 1 hogy 1505 január 2áVáa itt tatának a világ (sajna-gyob- b 3035 karátos Culsmen ne-v-ű kb 00 dkg súlyú gyémántját Kt éves vágási etjárás után se an-gol korona ékszerek darabjai let-tek A zaáeaáik legnagyobb Enott-sto- r nevű gyémántot is itt talál-ták az „csak" f72 karát kUtöaó-se- n szép kákea-fehé- r saznff 31 darabra vágták fai A világ negye-dik lenagyubb gyémántját Jon-ko- r tyéznáHtiirt hívják ItU-be- a találták Fvesorta mellett 73S ka ll éve msslsrsáfss ipari gyé-mántot is saflállltsnalr és s máso-dik kuraagyobb tirmesOjt z világ-nak Moddertooteenbsn van s vi lág kumagyobb dinamit ás robba-nóanyag gyára- - Több ezer holdon tertl ei Evi Hsmeién 130000 tonna Az Alrtcaa lazáootves irá-nyítja a világ kazjwgyobfa motrá-gy- o gyárát is zaszynsjc évi terme-Ma-e 110000 tonna levegőből sű-rített matrágya Wwwaborwa közel a Kruger National Parkhoz komoly meny-nyiség- a foszfátot termel és az át-lagos évi 060000 tonna tokkal több mint Délafrika szükséglete UgyenaU a nem régen megnyitott rézbánya 140000 tonna rezet nyújtott azonban a most megin-duló új mechanizácioval napi 33 ezer tonna termelést terveznek " ' (Folytatjuk) ' J97Iaujus2tus21 (#34) Kanadai Magyarság 5 oldal Nyírcgyházy Pál: KRÜDY ÉS NAGYKALLÓ A kállai ember amikor a-v- al említi születési helyét azt a nyelvi formát vallja magáénak melyét nagyapja is használt Ma hivatalosan az elnevezésekben ó-v- al írunk minden címzést és összetételt Mégis Nagykáliónak a „kállai kettős" szerzett világhírt Ko-dály Zoltán 1950-be- n megalkot-ta híres kórusmüvét amely meghódította a nagyvilág hang-versenytermeit rádióit televí-zlóit Két kezdő hangsora a nyíregyházi rádió szünetjele Ez az egyetlen magyar dal és tánc melynek teljes meséje van Egy legény udvarol egy leány-nak A legény néhány este nem megy el a leányhoz Amikor a bálon találkoznak a leány sze-mére veti a legénynek hogy el-maradt A legény mentegetőzik a leány így cáfolja meg: „Teg-nap este mentem lesbe valaki ült az öledbe!" A legény táncol-ni hívja a leányt de az duzzog és ügyesen kisiklik a legény kar-jai közül A legény bosszús lesz a leány megijed hogy végképp szakit vele nyájasabbra fordítja viselkedését engedi már magát ölelni is egyszóval kibékülnek s táncolják vígan a tánc végső figurák ki-Wtö- rö jókedvvel Ropogós tipegős tánc volt ugyan egykor a kállai kettős mégis ha valakit azzal biztat-tak hogy majd eljáratják vele a táncot jobban megijedt mintha veréssel fenyegették volna meg Ezalatt ugyanis a kallói vár szűk celláit értették ahol a rab csak állni volt képes mivel pedig a fülkék alja élükre állított négy-szögletes lécekkel volt kirakva melyeken megállni alig lehetett a rab fájdalmában kénytelen volt mezítelen lábait sűrűn váltogatva fel-felkapkod- ni Kü-lönösen a tagadásban lévő rabo-kat zárták ily fülkékbe Alig volt rab aki a vallatás e mód-jára ellent tudott volna állni Ez volt csak az igazi „kállai ket-tős" A néhány hónappal ezelőtt megjelent Nagykállól Monográ-fia foglalkozik Krúdy Gyulának a Nyírség nagy írófiának nagy-kall- ói vonatkozásaival Mikor az író nagyapja Nógrádból a Nyírségbe került először Nagy-kállób- an telepedett le Ott volt megyei főügyész a kiegyezés utón s csak a megyeszékhely át-helyezésekor az (ró születése előtt alig két évvel köközött a csatád Nyíregyházára Az író gyermekkorában sokat hallott nagyszüleitől a régi kallói évek-ről Így aztán se szeri se szá-ma azoknak a müveknek me-lyakiien Nagykálió szerepet A régi megyeháza épületéhez fűződik „A megye pávája" efmfi elbeszélés Címszereplője egy becsvágyó kardos menyecske Prépostváry Ferencné aki asz-szon- yi praktikával alispánt csi-nált férjéből de voksképpen ö kormányozta a megyét tunya ttrje helyett El is nevezték a megye pávájának s jó humorér-zékkel férje portréja helyett vé-gűi az 0 képét helyezték e a megyeháza folyosóján a régi alispánok disztnagyaros képei mellé A vármegyével kapcsolatban sokat emlegeti Krúdy a régi kal-lói bőrtont Erről irta a Jóvá-g- ó tücske" dmél kőttői etbeszé-tás- ét Sóvágó Mres betyár volt fiatal korában de azután 30 évet töltött z káli Isoftőnben Lassan megöregedett s jóllehet már alig vigyáztak rá eszébe se jutott megszökni Egyszer azon-ban mégis séhegytat Káttót a rég látta utakon hazament seü-Mtzéujá- ba Pazonyba de nem maradt sokáig a várnagy legna-gyobb csodálkozására vissza-tért a börtönbe Csak egy tücs-köt hozott magával otthonról mert azt kívánta hogy hátrale-vő éveiben házi tüoske ciripel-jen a fűiébe A h+res Kalló egykor nagy volt és dicső de lakosainak nem volt hajlamuk a vaeúthoz mint átkos újításhoz féltették tőle a fuvarozást nem akarták ketté-hasíta- ni z eksúfittatnl a föld-jüket Hadakoztak ellene a nyír-egyházi polgárok pedig hada-koztak érte A vasutat tehát Nyíregyházára vitték s a Mária Terézia korában épült óriási barokk-stíl- ű megyeháza ma Ei- -' me- - és Ideggyógyintézet ' 1848-ba- n a szabadságharc idején a kallói várban fogva tar-tott rabokat szabadon engedték hogy beállhassanak katonának Gesztely Jóska lett a vezérük De a híres betyár mm becsUN te meg a visszanyert szabadsá-got s újra a kallói börtönbe ke-rült ahol nehéz láncra verve sínylődött A raboknak vízért kellett jámi s ez az alkalom igen kedvező volt a szökésre Egy alkalommal ott állt a kút nál Kállay Ákos lova Gesztely József bilincsben felugrott a ló hátára és csakhamar eltűnt az örök szeme elől A geszterédi nagy erdőben egy zsandár go-lyója terítette le Krúdy a humoros esetleg tra-gikomikus vagy groteszk törté- - nelmi anekdotákat szerette me-- lyekböl csattanó históriákat kei rekített ki Ilyen az „Agyúgo-lyó" című elbeszélése Az utol-só nemesi felkelésről ír a Napó-leon elleni győri kalandról Fő-szereplője Bodó Sámuel aki rendkívül lusta ember vok Ami- - kor a franciák hírére a meye minden kardforgató nemese öz-- w szesereglett NagykáHóban ő le-- j késte a gyülekezőt ezért csak úgy magányosan Írniuk az ineur- -' gensek csapata után Nem is igen törekedett hogy utolérje őket Inkább elklőzgetett az ú-t-széli fogadókban Már tavasz felé járt amikor j megpillantotta a visszatérő sza- - bolcsi csapatokat Dodó elrej-- tőzött a fogadó padlásán hogy ne találkozzon velük Kálióban éppen folyt a mulat-ság az insurgensek tiszteletére mikor Dodó megérkezett Egye-- nesen az alispánhoz ment és ' tarsolyából nagy ágyúgolyót he-lyezett az asztalra Hiába mond-ták az insurgensek hogy Dodó nem volt Győrben az emberek inkább neki hittek Az ágyúgo- - -- lyó később a megyei múzeum-ba került ezzel a felirattal: „Bo-naparte ágyúgolyója a nemesi felkelésből Ajándékozta: ne Dodó Sámuel" Mégis leghíresebbek a kallói megyebálok voltak Itt találko-zott három vármegye legszebb menyecskéje leánya s arról volt nevezetes hogy soha se le-hetett tudni mikor vsn vége a bálnak Gyakran előfordult hogy látszólag elcsendesült a bálterem a lámpásokat etoho-gettá- k és a vendégek hazamen-tek Altkor hirtelen újra meg-szólalt a Mres Kacsari hegedű-je s mintha a főidből nőttek vol-na ki újra együtt vok a bálozó társaság A zempléni asszonyok lányok Tokajnál jártak már mi-kor a posták utolérték őket ho-hó korán mentetek el a mulat-ság még javában tart A hintó-ke- t ki se fogták fordultak visz-sz- a azonnal Káno fekf Némelyik hiú asszony fűzőben és a fri-zura miatt csak karosszékben mert aludni addig mag végérvé-nyesen vége nem lett a bálnak A Griff vendéglőben megújí-tották a kártya készletet a ta-karékpénztárban megnővekedeu a váktóforgakmi Ha a bálban napokig tartott a tánc ott vol-tak a Gaál kisasszonyok akik Zsigmond király óta nem fárad-tak el a táncban )l dalolni kellett az is kitek a Gaál kisasszonyokból De még kártyázni is tudtak Ozv Gaál Mmáiyné gyakran adott huszon-egyes bankot a megyei uraknak A kis SwntnöncoU Pista aki szerelmes volt a menyecskébe még két disznót is eldobott csakhogy rámosolyogjon Gaáiné azzal az észvesztő lelketrázó hoioodkó mosolygásával - Krúdy a maga hányatott Te-té-t próbálja igazolni a dzsentri-világ tonmaságávei A Gaálok-ró-i azt írja hogy még vagyonú- - ket is lusták vohsk elherdálni: „A párnát ki hagyták ráncigál-ni a fejűk akM de nem mozdul-tak fektűkből Persze fogytak mint a hohlvMág" Pedig nin úgy volt egvet-érezte- k az országgal jóban-rosszba- n Fegyvert fogtak Na-póleon ellen bátran harcoltak 48-b- an de békében Szabolcs legtávolabbi falucskájában is összecsapták a bokájukat: Ma vari a megyebál Kallóban! fMv ' 11 "' h v 4 4 '-(- &
Object Description
Rating | |
Title | Kanadai Magyarsag, August 21, 1971 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1971-08-21 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Kanad000397 |
Description
Title | 000522 |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | 4 Béldy Bála: Kent State Éppen elég világpolitikai probléma néz szembe velünk miért pont most írni a Kent State egyetem-ről? Megmondom A világpolitika lehet ellenséges ele különféle eszközökkel és húzásokkal meg lehet szelídíteni Amerikának azonban sokkal nagyobb veszéllyel kellett szembenéznie mint a Szovjet megnőtt flottája Azon a ponton volt már hogy el-veszíti a harcot — saját ifjúságával szemben Egy generációnyi vakum ásftott előtte Az ifjúság — különös hogy főleg a jól ellátott ifjúság! — állandó és alapvető lázadásában élt a szüleik által alkotott intézmények erkölcsi és tör-vényes rend elten Ha valaki majd egyszer nagyon tárgyilagosan megírja ennek a korszaknak a tÖr ténetét óhatatlanul rá fog bukkanni a destruk-ció radikális agitátoraira a fizetett ügynökökre akik a forradalmat jó áron „szállították" megbízó-iknak a szélsőbalra eltolódott ultraliberálizmu po-litikusaira és sajtójára akik — érthetetlenül! — saját maguk ellen is szították a tüzet Ez a tQz a Wisconsin Egyetem elleni halálos bombamerénylettel lángolt fel és a prérl-tüze- k éhes mohoságával terjedt Egyetemeket foglaltak el vandallzáltak bénítottak meg ezek a radikáli-sok akik magukkal ragadták a naiv és idealista gyerek-ifjúsá- g egy részét is A helyzet szinte mér menthetetlennek látszott És akkor az ohioi Kent State egyetemen eldör-dült a Nemzeti Gárda sortüze Négy ifjú holtan ma-radt a földön többen megsebesültek Amennyire emberileg szomorúan tragikus volt is négy fiatal élet kioltása a sortűz csodát tett Ekkor döbbentek rá a fiatalok hogy nem csak nekik van joguk az erőszakra hanem a rendnek is amelyre támadtak Ez a felismerés hirtelen lehiggasztotta őket Még sikerült ugyan — ingyen autóbuszokkal — ösz-szehoz- ni egy tömeget Washingtonban de amikor a rendőrség tömegével tartóztatta le és hagyta fa Péter László: alelnöke ós az a (Ennek a Egyesületnek és fe'lődö jaj alábbi cikkét adjuk nagyon hanem komoly „A legsötétebb dolog a mi tudatlanságunk róla!" — ve-zette be egy angol utazó Ez a megállapítás talán még in-dokoltabban vonatkozik Déktfriká-r- e Mi akik itt élünk a felét sem tudjuk annak amit tudnunk kelle-ne ós akik nem élnek itt teljes sö-tétségben látják ezt a hatalmas or-szágot a „leg" fokozatának országa a legnagyobb a legtöbb a legszebb a leggazdagabb a leg-jobb meghatározások hazája Nem Afrika de nem is Európa hanem a kettőnek kissé egzotikus keveréke mely olyan életet kíván megvalósítani ami minden benne lakónak a legjobbat nyújtaná Az sjiképzelés gigantikus de mivel itt minden „non ptus ultra" így ez sem hangtik tehetőilennek Talán a szám-adatokk- al területe 204S737 négy-zetkilométer beleértve Dél-nyugat-alrt- kát is Ez érthető több mént ötven éve szerves része az Mámnak és a költsé-tek fáradtságok után megérdemli hogy saját mond) a 833327 négyzetkilométer nagysága senki" földjét Egész la-kólnak szama: 21446000 létek ás-hat 3780000 fehér 620000 Aaeiei 2018000 félvér és 15037000 kötött oszlik meg a Ukoseag A néger meghatározás nem is he-lyes mert Déiefrikában nem érnek négerek Ht ezt a szót nem hasz-nálják és vagy hívják vagy afrikánsnak de sem a hivatalos sem a magán kife-jezésekben nem szerepel Persze a bantu szó sem helyes mert bantu nincsen Ez az a hihe-tette- n nemze-ttség- ő négereknek Azonban itt a néger szó valami csúnyát jelent így csak az amerikai hasz-nálták még környékbeliekre sem mert azok „bleck-peopl- e" emberek Az meghatá-rozást azonban nem össze-téveszteni az „afrikaans" roegjetö-lésse- l mert ez viszont a búrok inal neve Délafrikában mindenki bevándo-rolt! A bennszülöttnek tartott né-ger Is éppolyan mint az 1652 április 6án Van J£MF ÍffiMfcjBl :" gyoskodni őket éjszaka a szabad ég alatt kis"' a tüntetőkből a forradalmi izgalom és — szét ledtek A Kent State óta nem történt erőszakos egy' mi forrongás vagy más Ifjúsági a rendszer ellen Az örök törvény ismét érvényesült: az erósaa koskodókkal még nagyobb keil szembe állítani! A Kent State az általános ifjúsági kijózanító kezdete volt Ma már kevesen vannak akik „rendszer" erőszakos eltávolítására gondéinak A szociális problémák gyors megoldását is megfon tolás Mindez a „törvény és rend" kemény kezét di cseri Közben ezek a gverek-forradalmáro- k a „fiatal felnőttek" kategóriájába nőnek fel akiknek ma már nem tálcán hozzák a munkaalkalmat és igy el kell kezdeniük a saját életük nehéz felépítését Mindez csillapítja a lázadó ösztönöket és a reali tások felé a 15—30 év-katergó- ria figyel mét Ebben ma csak 44% a 21—30 éves „fiatal felnőttek" arányszáma de 1981-r- e fele-fel- e arám alakul ki Mivel ezek nyomják rá a magaviseletük bélyegét a náluk fiatalabbakra az ifjúsági fórra láza kiég Nyilván megmarad az „ellenvélemény" de kiolvad belőlük az „erőszak" Ez a téma Irtózatosan nagy fontosségü most amikor Amerika'egy egészen új világpolitika ren dezésre Ez destrukció-mente- s köte ősségeit átérzö dolgozó és fiatalságot igényel Erős hazafias fegyelmezett fiatalság nélkül nem maradhat nagyhatalom Amerika! A termelés növekedése a hadihajók és ágyuk száma nem pó-tolhatják a „Hinterlandot"! Ezért kell a Kent State fordulópontját nagy történelmi eseménynek tekinteni Az események nyomában Magyar szemmel Délafrikában Péter László a Délafrikai Magyar Egyesület Egyesület folyóiratának „POSTAKÜRT-ne- k q szerkesztő-je kiváló egyre folyóiratnak egyik motor akinek örömmel olvasóink kezébe Nemcsak tanulságos és felvilág&sl-t- ó igen újságírói alkotás is Afrikában könyvét Déiefrika teljesen kezdjük szükséges hiszen reázordftott magáénak Délafrika né-ger bantunak négerként össafogalma fokszámú különféle négerekre a fekete „afrtkáns" szabad bevándorolt Rlebek- - erőszakot fordítja dalmárok lassan vdíalkozott tlsztalekö tragikus mozgató kel érkező első hottand telepesek Sőt Van Riebek majdnem eMbb ér-kezett Délafrika mai területére mint a 16-1- 8 században az Egyen-lítő környékéről leszivárgó t nége-rek akik csak az északi és keleti részeken kóboroltak Délafrikában a bushmanok" voltak az őslakók akik 10-120- 00 évvel ezelőtt makinem háromne-gyed Afrikát uraltak Ezek az úgy-nevezett „öreg sárga fajnak" a le-származottai de nem négerek Testalkatukban arckifejezésük-be- n is lényegesen eltérnek a nége-rek tői 130-16- 0 cm magasak sei-nO- k sárga a kajszinbarack színé-hez hasonló hajuk sima fekete ke-zük lábuk kicsike ajkuk szájuk-saél- e vékony szamok majdnem mongolos Ma is a kőkorszakban élnek primitív szettd népség és an-nakidején önkéntesen visszavonul-tak a beszivárgó négerek elől a Ka-lahári sivatagba számuk jelenleg a sivatagi és mocsári bushmanokat öestetéve kb 30000 lehat Ezeket a kőkorszakbeli embereket igáz-ták le a sokkal később érkező hot-tentották akikkel egyébként ösz-saakevered- tak és ma már sajnos nincsen tiszta fajú buehmen Afri-kában! A hottentották még Utálkoztak az első fehér bevándoroltakkal de a később háromszor megismétlődő járvány tetyezen kürtotta őket Dél-nyugM-afrtká-ban állítólag még ta-láltató hottentotta azonban szá-muk pár százra tehető Viaszatérve a mai Détafrikár talán az egyetlen áhem a világon ahol az újonnan érkező bevándorló nem gyúlok akt megeszi a kenyeret a tssztességes Ht ék esői hanem szívesen látott új polgár mert feltételezik hogy munkája-va- l előbbre viszi az ország jótétét Ez annyira szokatlan Európa után hogy hihetetlennek hangzik de tény hogy semmi különbség nincs a háromszáz éve itt élő afrikaans és a tegnap érkezett idegen kőzött Valószínű az egyetlen állam a vi-lágon amelynek két fővárosa van Az egyik Cape Town-ba- n ahol az évenkénti összeülő országgyűlés tanácskozik a másik Pretoria ahol a kormányszervek működnek Egy kis túlzással harmadik fővárost Is w5íf s " e ar s -- í t_ lém ff erőszak a követte idegen megnevezhetünk ez Btoemíontew ahol viszont a legfelsőbb bfráaácok állomásoznak Pénzegysége a Rand' ez úm számegységgel dolgozó pénaéf lk és 100 cent egyenlő 1 Rand-da- f V-ilágpiaci értéke igen magas mvrt az angol font az egyetlen jmr ly vál-tóértékben íeHllmúlja a dotfár majdnem 30 centtel ér Kevesebbet 1961-be- n tértek át err- - a pénaogv ségre Érdemes megjegyezni hogy az alkotmány szerint a köztársaság el-nöke és tisztviselői a felsőbb bíró-ságok tisztviselőt a tartományok tisztviselői sőt meg a vasút hajó-zás és repdlés alkalmazottai sem állami közalkalmazottak Minden évben május 31-é- n van a Köztársaság napja Ez a nap vélet-lenei egybeesik a bur-ang- ol hábo-rút megszűntető 1903-be- n aláirt bé-kekötés valamint az 1§ 10-be- n ki-kiáltott Unió napjával A világon a legkisebb adókulcs valószínűleg Détafrikáfcan van mert pl egy havi 300— R jövede-lemmel rerideMtcaő nutgányos dol-gozó 123% nő 89% egy gyér-mek- es család 7% és kétgyermekes család 6% jövedelmi adót fizet Az átlagos havi jövedelem 200-30- 0 Rand kőzött ingadozik Statisztikai-lag inegállapttáet nyert hogy egy dolgozni szerető amb írnok egy he-ti munkája utáni bér stsgendfl hogy három hétig mintha nétMM miflUinnt Nyetvűk az afrikaans nyelv mely legfiatalabb tagja z germán nyelvcsoportnak és ugyanolyan nyugat-germá- n mént az angol hol-land és a frizian Eredetik s 17 századbeli holland nysjvböl sza-kadt ki de máaféi század alatt ön-áM- ó nyelvvé feélődőtt Ezt a feltűnő rövid ktO alatti fej-lődést talán az magyarázza hogy az első kHeiepedök Idijébsn 142 körűt Hollandiában nem volt egy-séges írott és beszék nyelv és az első bevándoroltak is mttöorék táj-szólással hsezáfcek később a fran-cia hugenották majd az etsfi német ideérkezők annyira megváltoztat-tá- k az eredeti tájszótásos holland nyelvet hogy a keverékből egy za-ját maguk által kikristályosMott af-rikaans nyelv lett Az a tény hogv az angol nyelvnek semmi befolyása nem volt az afrikaans nyelvre mert az első angol csak 17P5-be- n éfkr-ze- tt Cape Town-b- a és az afrikaans akkor már nyelvtanilag felépített nyelv volt Ma az afrikaans és az angol a hivatalos nyelv Az ország éghajlata kellemesnek mondható Statisztika szerint a vi-lág legnaposabb országa Amíg Ha-vwaí-b- an 2400 Kaliforniában 2600 Madeira és Canari szigeteken 2650 az évi átlagos napsütött órák szd-m-a addig Cape Town-ba- n 2980 Jo-hannesburgban 3150 és Pretoriában 3240 órában sült évenként a nap Az éghajlat persze területenként változó és majdnem mind a négy évszak megtalálható egyszerre az ország különböző pontjain De a ta-va- sz összeesik a nyárral és az ősz beleolvad a télbe Mivel az átlagos szint 1000 méteren van így a me-leg mely néha 35 C fokra is fel-emelkedik nem elviselhetetlen Nem említem persze a hatalmas si-vatagokat és a tengerparti helye-ket Télen hideg is van ez nevet-ségesnek hangzik ha a hideget a nappali 10-1- 5 C fok melegként ha-tározzuk meg De a változás 35 fok-ról 15 fokra annyira észrevehető hogy ha eltűnik a nap bizony fá-zunk! A hó majdnem ismeretlen és ha véletlenül hó is esik akkor az újságok oldalakon át csak a hóval foglalkoznak képekben és cikkek-ben A párcenti hóesés után heli-kopterekkel szórják az ennivalót az állatok részért mert nekik annyira szokatlan a hó hogy szinte megbé-nulnak és éhenpusztulnak a várat-lan időjárásban A hegyekben azonban nem isme-retlen a fagy annál inkább is mert a 2-30- 00 méteres hegyek nem rend-kívüliek Egyik legmagasabb hegye a 3355 méter magas Mount Aux Sourees Lesothoban van Az ország legmagasabban fekvő városkája a 2111 méter magasan települt Dulistoom Transvaalban van A világ második legmagasabb víz-esése s Tugeta Natalban amely 48 méterről esik alá Délafrika a világ leghatalmasabb és leggazdagabb bányászati álla-ma több mint 90 féle iparilag fon-tos ásványt bányásznak ebböt az arany 81% gyémánt évi 2 millió karát 73% platina és uránium el-- ö a világon vanádktm króm man-gán azbeszt szán évi 04 mHUó tonna vas évi 18 millió tonna a világ ve zető államaitól Jeteuleg csak olajat és alumí-niumot nem termel világviszony-!sjba- a jelentői mennyiségben Iáért anyagokban teljesen öneUá-j- k és a fejlődés folyamata azt bi-oayf- tja hogy iparitag is rövtde-oöneflá- tó lest Lsy knjnegyobb vállalat az Angol-Americ- aa Corporation a-m- ely egyébként a második legna-gyobb biayásxati váltat a vilá-gon 130000 dolgozót foglalkoz-tat Randfttteinben van a világ ktgaagyoib arany-kőz- et morzsoló Mszttéhe §00 gép egyenként 1000 kg súllyal tori fel az arany-ny- ál teli kőzetet Gerasinetonben van a világ legnagyobb arenyftno-mftój- a ahol a híres arany-rudek- ai öntik lfy-g- y rúdnak" a súlya 11340 gramm boksburg meHett van a vilit leazoiryebb bányája ez is arzorybánya mely 3354 mé-ter aaáty tO bányában bányász-nak arnyat és a kazntrtlizi évek átlag IlUMllli 7J0OOO0 kg arany vsát samsfc kitenneiésében 45000 fehér 350000 néger mun-kás isfádfcttstt A gyáaeáattal kapcsolatban megamtfcen 1 hogy 1505 január 2áVáa itt tatának a világ (sajna-gyob- b 3035 karátos Culsmen ne-v-ű kb 00 dkg súlyú gyémántját Kt éves vágási etjárás után se an-gol korona ékszerek darabjai let-tek A zaáeaáik legnagyobb Enott-sto- r nevű gyémántot is itt talál-ták az „csak" f72 karát kUtöaó-se- n szép kákea-fehé- r saznff 31 darabra vágták fai A világ negye-dik lenagyubb gyémántját Jon-ko- r tyéznáHtiirt hívják ItU-be- a találták Fvesorta mellett 73S ka ll éve msslsrsáfss ipari gyé-mántot is saflállltsnalr és s máso-dik kuraagyobb tirmesOjt z világ-nak Moddertooteenbsn van s vi lág kumagyobb dinamit ás robba-nóanyag gyára- - Több ezer holdon tertl ei Evi Hsmeién 130000 tonna Az Alrtcaa lazáootves irá-nyítja a világ kazjwgyobfa motrá-gy- o gyárát is zaszynsjc évi terme-Ma-e 110000 tonna levegőből sű-rített matrágya Wwwaborwa közel a Kruger National Parkhoz komoly meny-nyiség- a foszfátot termel és az át-lagos évi 060000 tonna tokkal több mint Délafrika szükséglete UgyenaU a nem régen megnyitott rézbánya 140000 tonna rezet nyújtott azonban a most megin-duló új mechanizácioval napi 33 ezer tonna termelést terveznek " ' (Folytatjuk) ' J97Iaujus2tus21 (#34) Kanadai Magyarság 5 oldal Nyírcgyházy Pál: KRÜDY ÉS NAGYKALLÓ A kállai ember amikor a-v- al említi születési helyét azt a nyelvi formát vallja magáénak melyét nagyapja is használt Ma hivatalosan az elnevezésekben ó-v- al írunk minden címzést és összetételt Mégis Nagykáliónak a „kállai kettős" szerzett világhírt Ko-dály Zoltán 1950-be- n megalkot-ta híres kórusmüvét amely meghódította a nagyvilág hang-versenytermeit rádióit televí-zlóit Két kezdő hangsora a nyíregyházi rádió szünetjele Ez az egyetlen magyar dal és tánc melynek teljes meséje van Egy legény udvarol egy leány-nak A legény néhány este nem megy el a leányhoz Amikor a bálon találkoznak a leány sze-mére veti a legénynek hogy el-maradt A legény mentegetőzik a leány így cáfolja meg: „Teg-nap este mentem lesbe valaki ült az öledbe!" A legény táncol-ni hívja a leányt de az duzzog és ügyesen kisiklik a legény kar-jai közül A legény bosszús lesz a leány megijed hogy végképp szakit vele nyájasabbra fordítja viselkedését engedi már magát ölelni is egyszóval kibékülnek s táncolják vígan a tánc végső figurák ki-Wtö- rö jókedvvel Ropogós tipegős tánc volt ugyan egykor a kállai kettős mégis ha valakit azzal biztat-tak hogy majd eljáratják vele a táncot jobban megijedt mintha veréssel fenyegették volna meg Ezalatt ugyanis a kallói vár szűk celláit értették ahol a rab csak állni volt képes mivel pedig a fülkék alja élükre állított négy-szögletes lécekkel volt kirakva melyeken megállni alig lehetett a rab fájdalmában kénytelen volt mezítelen lábait sűrűn váltogatva fel-felkapkod- ni Kü-lönösen a tagadásban lévő rabo-kat zárták ily fülkékbe Alig volt rab aki a vallatás e mód-jára ellent tudott volna állni Ez volt csak az igazi „kállai ket-tős" A néhány hónappal ezelőtt megjelent Nagykállól Monográ-fia foglalkozik Krúdy Gyulának a Nyírség nagy írófiának nagy-kall- ói vonatkozásaival Mikor az író nagyapja Nógrádból a Nyírségbe került először Nagy-kállób- an telepedett le Ott volt megyei főügyész a kiegyezés utón s csak a megyeszékhely át-helyezésekor az (ró születése előtt alig két évvel köközött a csatád Nyíregyházára Az író gyermekkorában sokat hallott nagyszüleitől a régi kallói évek-ről Így aztán se szeri se szá-ma azoknak a müveknek me-lyakiien Nagykálió szerepet A régi megyeháza épületéhez fűződik „A megye pávája" efmfi elbeszélés Címszereplője egy becsvágyó kardos menyecske Prépostváry Ferencné aki asz-szon- yi praktikával alispánt csi-nált férjéből de voksképpen ö kormányozta a megyét tunya ttrje helyett El is nevezték a megye pávájának s jó humorér-zékkel férje portréja helyett vé-gűi az 0 képét helyezték e a megyeháza folyosóján a régi alispánok disztnagyaros képei mellé A vármegyével kapcsolatban sokat emlegeti Krúdy a régi kal-lói bőrtont Erről irta a Jóvá-g- ó tücske" dmél kőttői etbeszé-tás- ét Sóvágó Mres betyár volt fiatal korában de azután 30 évet töltött z káli Isoftőnben Lassan megöregedett s jóllehet már alig vigyáztak rá eszébe se jutott megszökni Egyszer azon-ban mégis séhegytat Káttót a rég látta utakon hazament seü-Mtzéujá- ba Pazonyba de nem maradt sokáig a várnagy legna-gyobb csodálkozására vissza-tért a börtönbe Csak egy tücs-köt hozott magával otthonról mert azt kívánta hogy hátrale-vő éveiben házi tüoske ciripel-jen a fűiébe A h+res Kalló egykor nagy volt és dicső de lakosainak nem volt hajlamuk a vaeúthoz mint átkos újításhoz féltették tőle a fuvarozást nem akarták ketté-hasíta- ni z eksúfittatnl a föld-jüket Hadakoztak ellene a nyír-egyházi polgárok pedig hada-koztak érte A vasutat tehát Nyíregyházára vitték s a Mária Terézia korában épült óriási barokk-stíl- ű megyeháza ma Ei- -' me- - és Ideggyógyintézet ' 1848-ba- n a szabadságharc idején a kallói várban fogva tar-tott rabokat szabadon engedték hogy beállhassanak katonának Gesztely Jóska lett a vezérük De a híres betyár mm becsUN te meg a visszanyert szabadsá-got s újra a kallói börtönbe ke-rült ahol nehéz láncra verve sínylődött A raboknak vízért kellett jámi s ez az alkalom igen kedvező volt a szökésre Egy alkalommal ott állt a kút nál Kállay Ákos lova Gesztely József bilincsben felugrott a ló hátára és csakhamar eltűnt az örök szeme elől A geszterédi nagy erdőben egy zsandár go-lyója terítette le Krúdy a humoros esetleg tra-gikomikus vagy groteszk törté- - nelmi anekdotákat szerette me-- lyekböl csattanó históriákat kei rekített ki Ilyen az „Agyúgo-lyó" című elbeszélése Az utol-só nemesi felkelésről ír a Napó-leon elleni győri kalandról Fő-szereplője Bodó Sámuel aki rendkívül lusta ember vok Ami- - kor a franciák hírére a meye minden kardforgató nemese öz-- w szesereglett NagykáHóban ő le-- j késte a gyülekezőt ezért csak úgy magányosan Írniuk az ineur- -' gensek csapata után Nem is igen törekedett hogy utolérje őket Inkább elklőzgetett az ú-t-széli fogadókban Már tavasz felé járt amikor j megpillantotta a visszatérő sza- - bolcsi csapatokat Dodó elrej-- tőzött a fogadó padlásán hogy ne találkozzon velük Kálióban éppen folyt a mulat-ság az insurgensek tiszteletére mikor Dodó megérkezett Egye-- nesen az alispánhoz ment és ' tarsolyából nagy ágyúgolyót he-lyezett az asztalra Hiába mond-ták az insurgensek hogy Dodó nem volt Győrben az emberek inkább neki hittek Az ágyúgo- - -- lyó később a megyei múzeum-ba került ezzel a felirattal: „Bo-naparte ágyúgolyója a nemesi felkelésből Ajándékozta: ne Dodó Sámuel" Mégis leghíresebbek a kallói megyebálok voltak Itt találko-zott három vármegye legszebb menyecskéje leánya s arról volt nevezetes hogy soha se le-hetett tudni mikor vsn vége a bálnak Gyakran előfordult hogy látszólag elcsendesült a bálterem a lámpásokat etoho-gettá- k és a vendégek hazamen-tek Altkor hirtelen újra meg-szólalt a Mres Kacsari hegedű-je s mintha a főidből nőttek vol-na ki újra együtt vok a bálozó társaság A zempléni asszonyok lányok Tokajnál jártak már mi-kor a posták utolérték őket ho-hó korán mentetek el a mulat-ság még javában tart A hintó-ke- t ki se fogták fordultak visz-sz- a azonnal Káno fekf Némelyik hiú asszony fűzőben és a fri-zura miatt csak karosszékben mert aludni addig mag végérvé-nyesen vége nem lett a bálnak A Griff vendéglőben megújí-tották a kártya készletet a ta-karékpénztárban megnővekedeu a váktóforgakmi Ha a bálban napokig tartott a tánc ott vol-tak a Gaál kisasszonyok akik Zsigmond király óta nem fárad-tak el a táncban )l dalolni kellett az is kitek a Gaál kisasszonyokból De még kártyázni is tudtak Ozv Gaál Mmáiyné gyakran adott huszon-egyes bankot a megyei uraknak A kis SwntnöncoU Pista aki szerelmes volt a menyecskébe még két disznót is eldobott csakhogy rámosolyogjon Gaáiné azzal az észvesztő lelketrázó hoioodkó mosolygásával - Krúdy a maga hányatott Te-té-t próbálja igazolni a dzsentri-világ tonmaságávei A Gaálok-ró-i azt írja hogy még vagyonú- - ket is lusták vohsk elherdálni: „A párnát ki hagyták ráncigál-ni a fejűk akM de nem mozdul-tak fektűkből Persze fogytak mint a hohlvMág" Pedig nin úgy volt egvet-érezte- k az országgal jóban-rosszba- n Fegyvert fogtak Na-póleon ellen bátran harcoltak 48-b- an de békében Szabolcs legtávolabbi falucskájában is összecsapták a bokájukat: Ma vari a megyebál Kallóban! fMv ' 11 "' h v 4 4 '-(- & |
Tags
Comments
Post a Comment for 000522