Kanadai Magyarsag, February 13, 1960

              attOrtj&SttlttUíiSKStöl bUMim
"
m É '' Rillilí v u±
ÍM PRICE10CENTS U
l flMBH 'rJIBi Hs ''ákflkkH LkVákkkk ' kkkY f VfiS MaM4f:ttíWaílMW
&3 Még jőm kell még jőni fogy jfHHH HJHS f B rkHDkkk kkn 'alkÉ-- - míba'' -- MÍBalflkHkiV flHIH ''akikiiiiiiiikiiiiiiiiV 'kiiiFy' "A mlntunk' mgynfs' #l
í-s-s? rr Egy jobb kor mely után m tt'viltautlin íj hlvn H ir ktm
mutlvnkht'" nmiil tridtclinlik
C8rl Buziíó imádság ! s epedez Jt ktmilfny vtMgiUxtjMlú £?a3f££j ) hr4ÉhB IHI ' laaaaay t ívSÉHf aaaaaaY1 --- _í BaBaaaaaT'7aBasBaaaSÍBaBavwjÉaaap-'ÉiSHBa7BaaBT-JBiBaaaT4HlB-- i BBaaaMüBHBaaaaacBaiFi' kriiitvtl Igutigokittlt
Százezrek ajakán vgyunkk8vll hlrdlír
eümbmI $rasítftÉw ' ' vftj 'ÜhHlmmmH vHH akaiai' 'tK mB VIB -- 1 kaHkiiiBilG £99 'íaebt-- ' ebiimI S9Hi 9HJV''
(A fnll Mint Knil I UnM h IfeS VöröBmarty
&m punk Ili ulmábin mBUnt k
--vím kSuSiítB' elkkibíl vili)
mfc&lS
mm
ii
föíi
!rs
mrí' ISt]
kíhs
i tüs
fel
KSH
ISW
SI
S-ísí- S 5M
m
Wyiti $1
isj II F1
MSi
Síi
ríS!
ISsSí1
ft cífiÉJI
Umcafi
í3 'si!?}
55=1
'?R4A
'sSS
?is&
mm
n ü'ji
!föU
íjasl fíiíva
1m
á
á
mp
isa
M} lfiöíd MÍ
RC"VÍ
N
Authorized as Second Class'Mail
Poat Office Department Ottawa
X évfolyam 7 szám
Edited and Published at
996-Dovercou- rt Rbad Toronto
PHÖNE: LE 6-03- 33
W El Q 1 g
De Gaulle mester nagyot csapott az asztalra Párizsban amitől
megremegtek az algíri barríkádok és rövid agónia után annak rend
je és módja szerint dicstelenül össze is omlottak
A bodorított' szakállú harcosok akik két nappal azelőtt még
akasztófátajánlöttak a Tábornoknak alázatos mosollyal letették a
fegyvert és ki elment haza ki pedig az idegenlégióba — ízlés sze:
rint A párnapos acsarkodás tehát végetért a barrikádok tetején
heverésző az afrikai napfényben] sütkérező jól1 fésült "forradalma
rok" halált megvető bátorsággal néztek szembe a másik oldalon
unatkozó hadsereggel mindaddig ameddig veszélyessé nem vált
a dolog- - -
A világ szenzációt szimatolt és sóvárgott véres csatákat re-mélt
új hősök'etés mártírokat akik életüket és vérüket adják egy
szent(célvajamilyenforradalmlgondolatverdekéberi De --- r'a vi-lágsajtó
nagyt csalódására— á "forradalom" szétpukkadt-min- t szál-maszálönkifújtszappahbu-borek
a "hősök'MjőI megvert polgárok
lettek a vezetőkből pedig rabok egy számmal a mellükön Forra-dalom
csak akkor válhat tényleg F o rrad'a lo m m á havan lé-nyege
és éltetőgéniusza Az algiri felkelésből mindkettő hiányzott
Az egész rjbilió nem volt más mint egy Párizsáltal szélnek eresz
tett dacos vezetőiésayele szimpatizáló néhány forróvérű francia
berzenkedése akik egy hétig pihentek és átkozódtak a barrikádok
tetején ahol nem is volt olyan rossz sorsuk Szép asszonyok ésrin
gó derekú fátyolos amazonok hordták körül a fehér- - kenyeret a
"vad" 'marconáknak- - nehogy'éhenha!janakaharcif lázban A szom-júság
ellen pedig édesen csurranó bort öntöttek ajszakállas ajkak
közésőt — még csók is csattant az áramvonalas barrikádok árnyé-kába- n
„Inkább-majáli- s volt mint forradalom egy heti dínom-dánom
éskardcsörtetés — sok hűhó semmiért
A' szó: "bariccade" — francia de vérrel megpecsételt) új ér-telmet
mi adtunk neki magyarok 1956 októberében Puszta
kézzel csupasz mellelálltunk a barrikádok tetején egy puskapor-ba
és vasba mártott kíméletlenül primitív éí gyalázatos ellenség--
vranrnaai
Kelet-Németország-gal
A második sikertelen szovjet i párt első titkára ésdrAAünnich
rakétát kilőtték a Csendes Qceá- - perenc-mjniS2terelnö-k
képviselik
non s ugyanakkor Moszkvába
rendelték' egy titokzatos csúcsta-lálkozóra
a szovjet csatlós álla
mok vezetőit-Jogcímü- l e baljós
összejövetelre a_ szovjet- - csatlós
államok mezőgazdasági konfe-enciáj- a'
szolgál
Magyarországot a konferen-cián
Kádár János a kommunista
-- —rJiSf —
MrC'EníáWnÍrM:
Mk-fSrnegbizottiaxV-Mp
Románia nevében Gheorghe
és' Chiyu Stoicá
Albánia' részérő Enver Hoxha
pedig Waltec- - Ulbricht párU
iőnök és Ottó Grotewohl minisz
terelnök jelentek meg Warsóból
Vladyslaw Gomulka pártfőnök
StaMat UH$wíicw&
KANADA LEGNAGYOBB HETENKÉNT MEGJELENŐ FAGYAR LAPJA
Gheorghiu-De- j
Kelet-Németorsz- ág képviseleté-ben
Szerkeszti
KENÉSEI F LÁSZLÓ
gel szemben Nem volt ejtőernyős cifra egyenruhánk nem volt
fegyverünk élelmünk sem A mi asszonyaink nem voltak ki-festve
és nem hoztak fehér kenyeret a barrikádok közé mert sorba-álltak
a fekete kenyérért estétőlreggelig sórbaá Itak és meghal-tak
egy részeg muzsik tankjának lánctalpai 'alatt A mi lányaink
nem öntöttek bort'a vértől összetapadt ajkak közé a ml italunk a
novemberi köciből lecsurgott szennyes esővíz volk csupán ésnem
volt más fegyverünk mint egy hatalmas elhatározás: Szabadság uii i ni '_i'L-_r_:i- _ j ''LJe vagy naicii ím leiienui oameszKoao iiyugai távcsöveiV siemi!Bmi-io-rettenetesharcunkat
az osztrák határ széléről ésl egy mozdulatot
sem tett megmentésünkre Ehelyett aktákat gyártottak az ENSZ
majdnem hogy kacsalábon-forg- ó palotájábin iktattak és javunkra
írták a vért amit a szabad világnak adtunk Beiktattákhalálunkat
a harmincezer sírt és a kétszázezer hazátlant Lepecsételték jóvá- -
hagyták és aláírták Tragédiánkattés azután az egész' papírcsomót
bevágták a fiók mélyére Brávó — az ENSZ megtette kötelességét
Áz összes elnökök alelnökök főtitkárok és titkárok főelőadók
előadók főosztályvezetőkés osztályvezetők külön ki- - é$ beküldőt-te- k
írnokok és segédirnokok minden rendöTés rangú [serege nyu-godtan
hajthatta csendes álomra fejét a "níagyar ügy''Jélíntézést
nyert Hruscsov főhóhért persze jiem igen] zavarta az ENSZ-b- e tö-mörült
lecsúszott politikusok és fogatlan nagyapák silány tiltakozá-sa
a magyar forradafmat kíméletlenül legázolta gyilkolt abojt
sőt még"őferiyegette meg a Nyugatot Szuez miatt amitől megret
tentékés erhallgattákajójurak £ jí)(-?oíí- -
A magyar barrikádókat egy ezerszeres: túlerőben lévő ázsiai
csorda rombolta szét — az algíri: barrícade-ok-at békésen szuszogó
buldózerek'tolták félre az útból hogy helyet csináljanak De Gaulle
tábornoknak aki pár nap múlva bevonul majd az afrikai metropo-lisba
és fogadja az üdvrivalgását azoknak akik egy héttel ezelőtt
még keresztre akarták feszíteni Csupán ennyi a különbség a
magyar és az algíri forradalom között Ennyi és semmi más I
1 Tóvölgyi Titusz
Szovjet külön-bék- e
mmzrmtfmm
repült Moszkvába és képvisel-tette
magát Vörös-Kín- a is
A megfigyelők szerint a -s- zovjet-csúcskonferencia
célja a Nyu-gat—
Kelet találkozó előkészjté-seí- A
csatlós államok -- vezetői azt
ajánlják'Nikita Hruscsov szovjet
miniszterelnöknek hogy kössön
különbékét Kelet-Németországg- al
ha a júniusi csúcstalálkozóba
berlini kérdést'nem rendezné
:uvvns y- - vc-'jxzte?+rtw~"-
wzs : Jkmnx " "'jtmm'vi'3rfí4?v?4-vij- „ zs'i:#~trs&írf?Arv:'iY" -- - ?♦--¥
-
—
'
-
i'MAí7cx'MvrTcDé(íc:7Fif NÍMETORSZAG3AN: E leanycserKeszeKaKanaaaj NAiucsapatoK szol- -
:
j Híreink
a nagyvilágból
MAROSAN TAGADJA
A KIVÉGZÉSEKET
Marosán György a magyar
kommunista párt titkára s a nép
minden
resszushoz intézett üzenetében
tagadja-hog- y fiatalkorú ma
szabadságharcost kivégez
e hír
"a reakciós rágalma"!
Marosan a magyar történelem-ben
leggyávább
maguk a 'kommunisták
is szegyeinek és nagyra-vágyó
eltüntetése' a kommunista
közéletből hamarosan várható
~"
FEHÉREKNEK
SZAVAZATI JOGUK KONGÓBAN
Brüsszelből
ALGÉRIAriAZADÓk
JUGOSZLÁVIÁBA
MENEKÜLNEK
riíiU'-iii-A onpkikanadai''avalocezVed'SoestNémetqrezágbanéIIomáwzók öt-álgériai-v
tesbecsTrkészmozgalom' nemzewozi o?l °-yL- s~i(r - -
jelentik a
-- a
szerint
jHjfggS-Ssggf- K SBBSSS'1''
lWyÍS9!B5K!t'SS5SIíW
SEM Hl'''
KonradAdenaúer' f
Hruscsov-szovje- t
Konrád Adenauer' "nyugatnémet
kancellárt Hitlerhez1 hasonlította
és kijelentette- - hogy!far szovjet
békét-fo- g a'korhmu-- '
mKaUia I'a At' MAMMMl flri rcici-iMCMiciuiiiayy- oi- fft
január elején
Adenauer levelére 'sVabban
méíi&'íjn$JrTníL (f
I Mikoyan' '
A gazdasági szélén
forradalmi Kuba amelynek'lsk'o
lázatlan vezére rnlhjszCér--
köztársaság elnöki tanácsának elnök alkalmat megra:
az olasz kommunista kong- - hogy az' USA ellen' izgas:
150
tek volna Marosán szerint
csak körök
ismert figura
akit még
Buta
A NEM LESZ
hogy
Nikita hóhér
külön kötni
csőd- - álló
Castro
tagja gad
gyar
son — külföldi pénzsegítség
export és politikai támogatás
nélkül nem maradhat --
Miután
aki a történelemből
ismert diktátorok 'pök- -
hendiségével rendelkez'Tik v de'
akinek politikai zsenialjtása va
KIŰZIK A VÖRÖSÖKET INDÍÁBOL1
Az indiai Trivandrumboí'iélen- -
tik hogy a Kerala tartorrjányban'
megtartott választátok során' "a
kommunista jelöltek '80 %3s' Ve- -
reséget szenvedtek Ez" volt 'az
egyetlen" indiai tartomány mely
belga-kong- ói alkotmányban korábban kommunista! vezetés
mely előreláthatólag ez évi- - jú-- alatt állt A keralai kongresszus'-- !
nius' havában lép életbe 's az or- - ban most a szocialista ésfnozíem
szagnak teljes- - függetlenséget párt 80 mandátumot kajfott1 a
biztosit a fehérek faii hátrányo-- kommunisták 24 mandátumával
kat fognak szenvedni A Belga- - szemben A kínai vörösök? jogtai
Kongóban élő 100000 lan határsértései teljesen' kiáb:
nem lesz joga A prími rándítottá' India népét' áVséme-- J
f -- cí:- _J_'l " '_ fit"-- f i tf-- jt ll j: f"--
-- nv diriKoi neuen meg nem aua- - ges poniinauui i- "aJ tiul_iiiiimliifu'im_ ií -- 1
nak a megfontolt szabadság ma-Jm- us jrantUrckonszenyükb
gaslatán
sebesült lázadó
ahol Vörös
Vette ókét
Hruscsov Adenauer azonos Hitlerre!
Hruscsov vála-szolt
fenn
Castro
minden1
fehérnek
szavazati
'- -' NEHRÜ NAGY KÁROLY -- '
BIRODALMI KORONÁJÁVAL'- -
India drárnai
ralai csoportía di
azt írja hogy a' kancellár gyűlöli
a kommunizmust s olyan intéz-ményeket
vezetett be Nyugat-Németországb- an
amelyek de-mdkráciaellen-ségei'
és azonósal'
Hitfer politikai ejveivel Majd
így folytatja Hruscsov : "ön be-tiltotta
a kommunista pártot! Ül-dö- zi
az embereket 'saját hazájuk-ba- n
gondolatszabadságukért ha-ía- dó
nézeteikért akárcsak Hiú
U}!~ r í „ A i „ 1 Hruscsovszerint nemcsak egy
német kormány van a békeszer-ződést
mindkét "német államnak
" " ' " -- '
wamwE
éa
' Bonn'' szerint'
szagban csak bábu --kormány van uralkodó íálla-r- f
mellyel ' ra- - kivé--
telével i— 'niely'
kán- -' a német
cellár' azt
vá laVztást gbá rij gal a }--_ (
ra "nullánái
butaságból feirúgá
Amerika' 'a íká-- í
'szokott útja
rá'tér: Moszkva segítségét
szovjet között dlp
loniácial viszony nincs Ennekl
Ienéreazt találta
Castro' „hogy Mikqyant a
meg-hívj- a:
A furfangos örmény íeb--
füár elején Ha'vanába érkezett
S(
segélyt fog
Castronak — valódi feladata
azonbaniaz lesz hogy magával
ARA : 10 CENT l
Toronto J960fcbríl3szombat--
996' Dbvércour't'Kóad'f o'rónto
TELEFON ! ÚLÉj 6-03- 33
aíirícelíiírnir' Nlk!taHfUses5f
KeleUNémetor-'ésHvessenvégetuaífriégm!hldic- J!
á dátíap:hábörus
— kereskedelem' otoknak'rMSzóyetünloVnev-lár-i
:" megtagad mlndenJmbgassonoJya'n'pöjltlk'áj
összeköttetést- - Áclenauer népVtegyrWsMlUzwí''
leveléten kívánrabéállítja'Vőrmaga''nébéKélv
hogyha 'szo'vjet!engedjenszabáda-németVKÖveü'égilkö)rtársaíácH- i
[[ Kelet-Németqrs-zá
hjdegháojnyéjyén
Gasíro folyíatja katasztrófapolilikáját
lószihöleg-- ' 'álig'"több
dacbÓl{'es
barátságát-"- —
tasztrófapolilikusok
kére-sl-'Kúbaés-
'a'
szükségesnek
szo-vjetvándorló
kémfőnökét- -
valószinüleg mondvacsinájt
gazdasági felajánlani
Szerkesztőség'"' kiadóhivatal
hozza Tvág1 'kinevezze"' 'Castro
kommönistábárátutódátlt
- A-- következő-- ' lépóit"Wa'ihlng- -'
ton 'foga megtenni' JeljésenMdl
van zárva jiogy Kubáb'anJyáy
Amerika bármély más' pqhtár
tűrni lehessen kómmönlsiayay
kommunistabarát rendszert Aj
nyugati kontinensen nem'clirigáfi
Hat Moszkyaf s eztj Kubá'jakcs-ság- a
éppenúgy tudja" 'rpint:
CástrojA szakállas diktátor?sá
játmagát [tél„'számüzetésre 'r?~:
vagy a' saját' halálos :ítéletéttv
mondja klamikor
szóbaálli'
Mikoyannalí'
¥égre Néhru szeme is kinyílt
Gandhi halálának évfordulóján Nohru sokszázozres: jtömen
"előtt tartott beszédet amelybon Ismét leszögezte India külpolitiká-ját
éspedig mindenekelőtt Vöröskínával szemben Hangsúlyozta
hogy -- Kína legújabb látszólag békülékeny politikája ha miiságot is
gonoszságot takar A pekingi kormány --— mondotta— e pillanat-ban
felejtetni igyekszik a világgal azt a minősíthetetlen[hangot
amelyet néhány hónappal ezelőtt Indiához intézett jegyzékeiben'
használt Ez azonban csak taktika éspedig régtől fogva Ismert kínai
taktika amely abban állj hogy 'a támadó fél tkétllépést tesz előre
ezuianfegyeitnairaiiNenrunem iaezteaQ amagyar olvasóközön-ség
jól emlékszik hogy ez a taktika 'ogyebek között' a Lentn-fé- fo
kommunista pártszámára tse[őyolt írva ) Vöröskína ' tehát v"ampjy
Ladakh kérdésében most békülékénységet és egyesjéget-hlrde- t
ugyanakkor arra igyekszik hogy csendben leharapjon egy részt
kasmíri határból India azonban nem ugrik be onneka módsaerneU'
Egyetlen tapodtat sem fog engedni lndla földéb'3IAz indiai nép- -
nekelj kell készülnie arra —r mondotta Néhru — hogya Himalája
északii oldaláról fenyegetői támadások ellen elsősorban 'pojítikaí
eszközökkel éserkölcsí ellenállásjal másodsorban azonban fegy
verrel is védekezzék Nehru ezután a yallás1 erkölcsi és társadalmi
ellentétek kiküszöbölésére hívtatfel India népét a Kína feÍőffeny&-got- ő
hódítási törekvések elleni teljés egység kialakítása 'céljából
j Nehru említésttettarról 't új egyezményről is amelyot V55- -'
rjjskín váratlanul kötöttmeg Burma ideiglenes kormányával Moi
inburmai'generálísaki U Nu lemondása őtaiz jdeiglenes ka--ton- aj
JcörmJny [miniszterelnöke fontos stratégiai -- győzelmet aratott
VzijBgyelÉrnénriyel mert Burma végleg megkapta azíúgynevereti?
Namwánij háromszöget egyJlOOnégyzetmérföldeseluTníaii'te- -
rüjetet ámejyéT kínai paTílzánok bizonyos Ídő óta' birtökuídban
tartőttakVAjkérdésesiíérületenxát'haIad ÉJxalcBurmailegforrtoiabb
yárosánakLashJonak ifő összekötő" útja CserébeitengejÖ(kfnA
híK:'aÍ "íayíyezettWa tartomán ytiamely' kfnahajiáregyikíbeTi
szögellésébén fekszik és senvstratégiaisem "gazdaságifszeniponf:
'óljnemértélcés
Yá'ncosáinakke--j' AjlVöröskíha-Burma-iegyezményiakBm- r rjlsiéro))
íszelőa"'dá"str(tár'Í'Jíl'?¥y:s"e
ex-- tett müíodesuK(tizeaiKíeyiorauT''H?'í f j?jj 'tr™' 7?i""' - ? "'"y£B [ r £pyiS7jí?)
lóján- - Az ünnepségen tJayahlabmiymutamiAzsiagyeipjnep
Vei' Nehru(mJniszterelnök"Nagy4Ká- - aráz Indjá ellen intézett ~éméBÍntó£ehfcgyyeTé$'tím3
IroJybiroSalníi kwoná]átr'yisélteí dásökjcal
&--&- — — 4 I-VW-
-te működésüket!
_ -- 7l
i}- -
C5i
m-G&BB- M
W