Kanadai Magyarsag, May 24, 1969

              rt
'wrffi ll'
14 -- ' PUW" i
]
fe
£%
Ördögien ügyes trükk l
Valami baj van a katonai hatalommal
ljUndik Stewart Alsop a kitűnő publicista
fféi ciausewitz 1832-bő- l származó tételét hogy
-- 1:4:10! Dc7línT ami nnlifilroi oSlil-- i háború ponunai vj-"- w um r""""' "-c- urvau Vd-- _
vTqi íov van! — mnnHi'a Alcnn t~„
5i- - ~fATft1-i- n Aninfi'Un
rráel hatnapos gíumlc muaua tuuiyumo Ka- -
_:„ viotnámhan és a szoviet hadn7tshrri- -
toiUl ereje j— --v- jun
Csehszlovákiában — nem tudták megvalósítani a
jyitikai célokat Azért nem — mondja — mert
Cányzott és hiányzik belőlük a brutális kegyetlen-ig
amivel Hruscsov legázolta a magyar fórra-ftílm- at
tétel tetszetős és részben igaz is Igaz lehet
iraelre és a Szovjet csehszlovákiai vállalkozására
ÍDe Amerikára nem alkalmazható Amerikának még
A_fiitá! nélkül is könnyedén kellett volna evöz- -
!t Washingtonból nem a brutális kegyetlenség
4anem a győzelem akarata hiányzott Furcsa há-- Wi
a vietnámi A kommunisták tudják mit
akarnak Amerika nem Akarna is győzni nem is
ÍSjgy győzni hogy megsemmisítse az ellenséget —
lem akar-- AnoSv Koreában úgy itt is: nem az el-határozott
politikai célt szolgálta a háború ha
jéra ellenKezoieg: a pumma vuil al ami megaiía- -
jiíályozta a győzelmet i Amerikát valami érthetetlen bűntudatba agy- -
jjiosta iulDrigni-iuiiiiKu- y es iurtainaK szuper-li-íerálizmu- sa
Féltéglával verik a mellüket hogy ez
háború igazságtalan és az ö hazájuk bűnös an- -
jak felidézéseben Ugyanez a mazochista önvád
jajgat a belső politikában is Nem a vorös-feket- e
dacszövetség a bűnös abban hogy bevallottan el
akarja pusztítani Amerikát hanem — Amerika A
ífúnost sajnálják és nem az áldozatot Ebből a Ira- -
--#gikomikus „mea culpábor teljesen hiányzik az
Őszinte tiszta lelkiismeret Az egyéni érvény-eri
lilés és az elnökségért lihegő vágy táplálja
jPl Ilyen körülmények között nem meglepő hogy
itSvinf Cong „béketervezetébén" a politikai nyo
maték a kirívó A kommunisták tudják hogy fegy
verrel nem győzhetnek Vietnámban de makacs po- -
ímad kizárólag lőfegyverekkel hanem a politikai
hazugság fegyvereit is beveti Az egész vietnámi
háborúban zseniálisan ötvözték össze a katonai iá politikai eröszakot egyetlen masszív győzelmi
aratta
LVl Abner
íószínüleg mindenki Ismeri
cartoont Nekünk egy kicsit
és érthetetlen hogy mit
ik rajta az amerikaiak de ez
katura-soroz- at gazdaggá tet- -
szerzöjét Al Capp-e- t Valami- -
Capp forró imádattal csün--
a liberalizmus emlőin -- Ma —
rvatív Miért? Mert közben
: hogy az Arthur Schlesinger- -
berálizmus „öl butít és forra
lja dönt"
Capp szorgalmasan járja az
emeket és brutális öszinteség-ágj- a
hozzájuk: „Minél több
ÚSPt látok annál iohhnn utálom
Vnriolos gúnnyal iegvzi meg
„
$tük: „Az u n „érdeklődő diák"
jdk-lázad- ó) az aki összetöri az
jl em computerét Az u n
M-torödö- m diák" (aki csak ta-rt- §
akarna) az -- aki négy évet
tanulással hogy megjavíthas-- i
azt"
ra a követelésié hogy törvé-ifa- ni
kellene a marijuanát
gondja: „Feltétlenül! Sőt agyil-Jfgo- t
az eiöszakos megbecste-aftfs- t
és a gyujtogatást is! így
Satóbb megszabadulnánk minden
BOtol"
AjTiaró gúny ellenére nem erö-skedn- ak
vele a diákok Ami-t- o
szakállas aktivista felug-ggysz- er
trágár szót kiáltott
i$jLAI Capp nyugodtan bólin-JOrülö- k
hogy bemutatkozott
gMUjuk a kérdését!" A hallga- -
onási tapsviharban tört
gapp többet jelent egy „elö-li1
akinek 3 ezer dollárt fi-jf- if
a értéseiért Keresztes há-yf- el
az ostobaság a felfor-grosza- k
a liberális-vörö- s dac-gUí- g
ellen Egykori föliberális ja Kenneth Galbraith
hoSy miért dezertált a
g'zmustól? Al Capp így felelt:
%tt ezertáltam hanem ön
fflUr SchIesinger kidnappol--
#aPP „esemény" a campuso-Ig- r
ok°s liberális aki felis-!- £
°fy i ma történik a libe-ront- °n az nem liberáli'zmus
hazaárulás
:'Juk merr v„_
--ftó f"ú előtt aki ahumorát rjfíé érlelte És ak- i- vég- -
— szereti Amerikát
'#& —
j -S- jjW- jt-w-p-- i 11' J
--
'
-- - „
4lM c
-- -
ez
és
és
ki
'
Most a „békefeltételeikben" is ezt a rafinált po-litikai
csapdát állítják fel Felkínálják a foglyok
kicserélését a semleges zóna újra-semlegesité- sét és Laos függetlenségének újra-elismerés- ét De ar-ra
már senki sem gondol Amerikában hogy a fo-golycserével
csak a kommunisták nyernek hogy
a semleges zónát ők tették harctérré és hogy a
Laos semlegességét biztosító 1962 évi genfi egyez-ményt
ók rúgták fel a Ho Si Minh csapással és
közvetlen támadásaikkal is Ennyi nagylelkűség-gel
szemben mi is engedhetünk valamit! — mond-ja
az agymosott polgár és máris szalonképessé
válik — az egyoldalú visszavonulás és a koalíció
Ördögien ügyes trükk ez a 10 pont A kom-munisták
semmit sem adnak de mindent megkap-nak
amit csak akartak Mind között a legfonto-sabb
a koalíció amellyel archimédeszi módra ki-emelhetik
sarkaiból az egész polgári kormányza-tot
Rogers amerikai külügyminiszter máris ked-vezően
nyilatkozott a „kedvező" pontokról ame-lyek
a trójai falovat képviselik a „kedvezőtlen"
pontok becsempészésére Csak természetes hogy
szegény Thieu is „gondosan tanulmányozza" a
tervezetet
Itt a „nagy fordulat" amit Nixon igért! Csak
egy hiba van benne: ez nem fordulat Ez folytatás
A kommunista rutin a megszokott recept új ki-adása
A koalícióról már annyiszor megírtuk hogy a
teljes vereséget jelenti hogy már restelljük ismé-telni
Pedig a koalíció — a halál A teljes visz-szavonhatatl- an
vég A koalíciót a hatalom átvéte-le
ezt pedig embertelen véres tömegmészárlás kö-veti
Milliókat fognak legyilkolni és kiűzni Dél-vietnámból
Nixon elnöknek erre kell gondolnia amikor a
„béketervef tanulmányozza A koalíció nemcsak
a háború feladását jelenti hanem a lakosság fela-dását
is
Amerika — ha van gyomra hozzá — feladhat-ja
a háborút de nem adhatja fel a népet amelyért
a háborút viselte Ha csak nem adja fel a saját
emberi lelkiismeretét is Nem Fulbright-Kenned- y
mazochista ál-lelkiismer-etét
hanem a tisztalelkü
amerikai polgár valóban emberi lelkiismeretét
Béldy Béla: yek nyqjoouiJb&u
Abe Forlas
Mindig gyanús ha egy elnök a
magán-ügyvédj- ét nevezi ki olyan
magas posztra amilyen a Supre-m- e
Court Az elnök barátsága
ugyanis nem pótolhatja azt az er-kölcsi
integritást ami ehhez a tiszt-séghez
elengedethetetlenül hozzátart-ozik-
Foitas esetében sem pó-tolta
Abe Foitas egy Wolfson nevű
barátjától 20 ezer dolláros csekket
kapott és egy évig a bankszámlán
tartotta azt Majd amikor Wolf-so- nt
értékpapír-manipuláció- k miatt
börtönre ítélték — visszaküldte A
csekk azon tanácsoknak tisztelet-díjául
szolgált amelyeket Fortas
a Wolfson Családi Alapítvány „em-berbaráti
tevékenységének" elő-mozdítására
adott volna Erre nyil-ván
szükség is volt mert az Ala-pítvány
mindössze 78 ezer dollárt
fordított erre a célra Ehhez viszo-nyítva
Abe Fortas 20 ezer dollárja
túlzott emberbarátságnak tűnik
De ez sem elég Hírek szerint még
további inkorrektségek is felmerül-hetnek
Fortas bitó listáján
A Suprcme Court eddig a poli-tikai
liberalizmus melegágya volt
Alkotmányos bibliamagyarázatai
valósággal eleve felmentették a bű-nöst
a bűn következményei alól
Ennek a politikai liberalizmusnak
— magyarán: a társadalom erköl-csi
lezüllesztésének — szörnyű kö-vetkezményei
ma itt zsúfolódnak
az utcákon az egyetemken és az
otthonokban Fortas bíró ezt a po-litikai
liberalizmust csekkre vál-totta
be Es ha végül nem is tudta
a Wolfson-pénzze- l növelni tekin-télyes
gazdagságát ezt csak a Leg-felsőbb
Bíróságon kívül élő lelkiis-meret
akadályozta meg
Abe Foitas lehet „brilliáns jo-gász"
ahogy a barátai állítják de
nem brilliáns bíró Mint bírónak
ugyanis elsősorban kellett vol-na
tudnia hogy a Wolfson-csekkne- k
szaga van bármilyen
tiszteletdíjnak volt is szánva Ha
brilliáns bíró volna még azt is tud-ná
hogy az ö posztján a szigoiü
erkölcs fontosabb még a jogtudás-nál
is
Azzal hogy lemondott nem tett
jóvá semmit sem A Supreme
Court-o- n rajtamarad az a szégyen-bélyeg
amit ö nyomottba
" $m-- w 4®j$piwn
-- u ' £--
Új államérkölcs
James Formán korszakalkotó
„jóvátételi" tervéről már megem-lékezett
lapunk A hosszúnevü af-r- ó
egyesület amelyet ö hívott élet-re
hogy a „jóvátételt" irányítsa:
„Az Első Fekete Nemzeti Közgaz-dasági
Konferencia" Detroit-ba- n
ülésezett amikor a történelmi dön-tés
megszületett De a „jóvátétel-nél"
sokkal fontosabb határozato-kat
is hoztak
Először is egyszersmindenkorra
kirekesztették a kapitalizmust az
új afró államból Szocialisták lesz-nek
Ennek a jegyében elhatároz-ták
hogy nem fogadnak el többé
olyan munkát mint a truckok haj-tása
a posta kihordása vagy TV-javít- ás
mert ezek a jelenlegi kapi-talista
status quo-- t reprezentálják
Hogy ki fogja ezeket a munkákat
elvégezni a szocialista államban
arról még nem döntöttek Talán
fehér rabszolgák vagy rajongó li-berális
önkéntesek Mindegy sok-kal
súlyosabb kérdés merült fel
ennek nyomában Mi az a tevé-kenység
ami az új afro-önérzeln- ek
megfelel és ami ugyanakkor némi
pénzt is hoz?
Szerencsére akadt egy lelemé-nyes
afro Róbert Browne a köz-gazdaság
professzora egy ismeret-len
kis egyetemen aki bátor és
hasznos irányvonalakat ajánlott A
kiváló professzor előbb kipanasz-kodt- a
magát hogya „whiley" már
túlontúl hosszú ideje 'tartja kezé-ben
a szexuális és a szerencsejá-ték
üzletet Jogos felháborodással
követelte tehát hogy ezeket! a bű-nöket
ki kell venni a fehérek kezé-ből
„A racketeket a prostitúciót
és a számjátékot a fekete közösség-nek
kell kezébe vennie!" — mon-dotta
a kitűnő honalapító a Time
magazin szerint
Helyben vagyunk! Az új afro
szocialista állam erkölcsi alapjait
ezzel lefektették De az erkölcsie-ken
túlmenően bőséges jövedelmi
forrást is találtak Mert sajnos a
„jóvátétel" elfogy egyszer és vala-miből
mégis csak meg kell élni ha
a harcosok nem akarnak dolgoz-ni
Régi státus vagy új — a mun-ka
mindenképpen kellemetlen'
Csak — mit szól ehhez a másik
konkurrens kisebbség? A Mafia?
És — főleg! — mit szól a tisz-tességes
négor többség?
Emlékezés Hőseinkre
A nemzet fiainak legszentebb
kötelessége és legszebb erénye a
hősök tisztelete Hiszen nekik kö-szönhetik
az utódok hogy létez-hetnek
és van hazájuk!
A mai napon a hősök napján
minden magyar fejezze ki tiszte-letét
és háláját a magyaiság hő-seinek
Hogy ezt méltóképpen megte-hessük
lélekben zarándokoljunk el
ahhoz a hősi emlékműhöz amit hő-seink
ezer éves küzdelmökkcl al-kottak
és hagytak iánk
Ez a hősi emlékmű az ölök Ma-gyarország
amelynek minden talp-alatnyi
földjét hősök vére áztatta
minden lépésnyi területe egy ma-gyar
hősnek adott örök nyugovó-helyet
Magvai ország megalapítá-sa
évezredes fenntartása és a Ma-gyar
Nemzet mai napig való lé-tezése
az a hősi emlékmű amely
mindennél szebben -- mindennél
ékesebben hiideti az ö eiedményes
hősiességüket!
Szent áhítattal boruljunk le ez
előtt a hősi emlékmű előtt és szí-vünk
mélyéből mondjunk köszö-netet
azoknak akik ezt a hősi em-lékmüvet
— Magyarországot —
úgy megalapozták és úgy védték
hogy az ezer év pusztító vihaiai-na- k
ellent tudott állani és ha meg-csonkítva
is de alapjában még ma
is áll és él nemzet a hazán
Legyünk méltó utódjaik!
Fogadjuk meg ebben a magasz-tos
pillanatban amikor hőseink
iiánti tisztelettel és hálával eltel-ve
lélekben velük egyek vagyunk
hogy követni fogjuk példájukat!
Fogadjuk meg hogy bárhová
vessen is a sois bennünket min-denütt
mindenkor és minden kö-rülmények
között megmaradunk
magyaroknak és teljes erőnkkel
küzdeni fogunk Magyarország és
a magyar nemzet fennmaradásáért
Kérjük a Mindenhatót segítsen
bennünket ebben a küzdelemben
hogy az eredményes legyen!
vitéz Magyarosy Sándor
Magyar évfordulók
(május 27-t- öl június 2-i- g)
1741-be- n szülc'tcü Rajnis József
költő (228 éve)
1838-ba- n született Körmöczbá-nyá- n
Maikovits Iván a gyorsírás'
magyarra alkalmazója (131 éve)
1865-be- n születelt Kőszegen
Chernél István ornitológus (104
éve)
1867-be- n született Nagybereznán
Gróh István iparművész és művé-szeti
író (102 éve)
1869-be- n született Pesten Lász-ló
Fülöp festőművész (100 éve)
1869-be- n született Pesten Szo-mor- y
Dezső író (100 éve)
1892-be- n meghalt Budapesten
Keleti Károly statisztikus (77 éve)
1914-be- n meghalt Lovranában
Feszty Árpád festőművész (55
éve)
1919-be- n meghalt Temesváiolt
Gozsdu Elek író (50 éve)
1964-be- n meghalt az Egyesült
Államokban Sziláid Leó fizikus
(5 éve)
4hpHp
$WMf-- AMSmé flllll Bili
IWMÁ wmMaMí'zzummu
Indiai mezítlábas kis-lány
aki egy kalkuttai
szegénynegyed ajtajá-ból
ijedten néz a'
világra
iif-- m m-ji- — wffw ni iiiii-tjNiiimm- m iü-„„- jíi : „ — - _J i f — i- - nv iJ t „i ~~MitV—!Z íí ('fl-J- :! # 4 TlPrH lL V
ll"" " ~v~ ~ " ' ""—T%"~ 'rf®r "" :r ~~'úműMMm
T ' ' í -- - I lfYf-- 4 WA7v ífJl&MTirH V
Nyíregyliásy Pál: I flüSIS
SZALONNA SÜTÉS
BEREGDARÖC0N
Nemrégiben pályázatot írtak
Ki iizaboics-bzatmárba- n történt
események megörökítésére A
második díjat üreg-amerik- ás
magyar hazai látogatásáról írt
történet nyerte el Potom S00
forintot kapott IKKA kulccsal
átszámítva: 27 dollárt
A bercgdaióci aratókhoz visz
a mesemondó akik százados
tölgy árnyékában bújnak cl az
izzó Nap heve elöl A fáradt
rozsaratók és kombájnosok alig
várják hogy az asszonyok hoz-zák
az' ebedet és hírt mondjanak
Asztalos Bcrnátió! aki harminc-hét
évvel ezelőtt vándorolt ki
Amerikába s most fényes autón
cikczctl haza szülőfalujába
— Hej Bernát Bernát — só-hajt
fel a vele egyidős Simon Já-nos
— ha veled mentem volna
most én is úti ember volnék de
így iám se hedeu'tsz Te is itt
arattál és itt pihentél valamikor
ez alatt a tölgy alatt most meg
autón kék autón jársz
— Minden rokonának ezer-ez- er
dollárt hozott meg sok új
holmit — mondja az egyik
szemrevaló menyecske — De
szeretnék a rokona lenni Azt a
kék kocsit amivel jár az unoka-öccsének
adta pedig a Sanyi
amúgy is sokat keres a bányá-ban
Asztalos Bernát öreg-ameri-k- ás
magyar bányász öccsével
kiment délben az aratók fája
alá hogy harminchét év után
mégegyszer ott süssön szalon-nát
Félve vették körül az ara-tók
alig merték kezüket nyúj-tani
nehogy beszennyezzék az
amerikás kezét De még az ebéd-hozó
asszonyok is megsimogat-ták
hogy elmondhassák a falu-ban:
milyen úriember az öreg
Bernát
— Hát János komám — te-lepedtek
le a fa alá — gyere
közelebb és beszélj hogyan él-lek?
Hogy megy az aratás?
A vén paraszt lekuporodik
Bernáttal szemben:
— Ne a mi életünk felöl ér-deklődj
hanem mondd el hogy
mi van Amerikában? Tudhatod
hogy itt Magyarországon soha
se volt jó Hát most se Ha itt-hon
maradtál volna most te is
aratnál nem lenne ilyen szép
kék autód nem járnál ilyen fi-nom
ruhában
— Nono — csitítja az ameri- -'
kás öreg sorstársát — nem
olyan rossz néktek mint mond-játok
Hány gyereked volt ne-ked
János mikor én elmentem
hazulról?
— Hát egy most meg már
hat van
— Hát unokád?
— Tizenhárom
— No látod ha ennyi hajtá-sod
van változni kellett ennek
a kutya világnak
Aztán leül a tölgyfa alá sze-meit
végigjártatja a földeken és
kíváncsian kérdezi:
— Megadja az öt mázsát hol-danként?
— Ötöt? — csodálkoznak el
egyszerre az aratók — Tavaly
tizenöt mázsa volt átlagban
most tizennyolc-hús- z mázsát vá-runk
— De jó már nektek barátaim!
Hiszen nemrégen még kéregető
levelet kaptam a falunkból „Ha
Istent ismer drága jő ember
akkor segítsen rajtam a jó Isten
meg fogja érte áldani Nagyon
szegények vagyunk alig van
betevő falatunk rongyosko-dun- k " A könny is kicsordult
a szememből amíg a levelet ol-vastam
Az utolsó centemet is
elküldtem volna hogy enyhít-sem
az itthoniak-sorsá- t Mivel
már volt egy kis összekuporga-tott
pénzem száz dollárt küld-tem
az IKKÁ-va- l
Az aratók gondolkodtak raj-ta
hogy ki lehetett az a nagyon
szegény falubeli? Végig futottak
a betegeken munkaképtelene-ken
öregasszonyokon Úgy
gondolták hogy ezekre ráfért
volna a segítség Mondták is a
neveket de Bernát bácsi csak
élvezte a kíváncsi arcokat és ta- -
- i ttW:Mmmr&
gadólag bólogatott
— Most hogy hazajöttem el-ső
dolgom volt meglátogatni a
szegény asszonyt De nem akar-tam
hinni a szememnek: három-szobás
új házban lakik Tudjá
tok ki volt? Hontí Károlyné!
— Na a fene egye meg hát"
képes volt ilyenre — háboro- -
'
dott fel Simon János bácsi —
Az ura jó pénzt keres az állat-forgalmin- ál
ö meg a cukrázda
vezetője Tudjátok mit vett ab-ból
a száz do lláiból? Villany tűz-helyt!
így csapják be a hiszé-keny
amerikaiakat
Mikor csökkent az irigykedő
felháborodás Bernát ruháját
kezdték dicsérni:
— Mibe kerülne itt Magyar-országon
egy ilyen finom szö-vetből
készült szép öltöny ruha?
— Ezerötszáz forint! Itt vet-te
nekem ezt az öcsém! Nem
azért mintha otthon nem lenne
de szeretném megmutatni Ame-rikában
hogy itt milyen finom
luhában járnak az emberek
— Szóval erdőbe tökél viszel
— bölcselkedik csalódottan Si-m- on
János — Csak aztán azt
ne mond hogy a kocsi se a tied
Hány dollárba került?
— Ezt a Sanyi öcsém tudná
megmondani hiszen sokat ke-ic- s
a bányában és vehet Ha én'
annyit kerestem volna kint az
amerikai bányákban mint ö itt
-- Magyarországon akkor
- Az ebédhordó asszonyokat
'nem érdekelte tovább a beszél-getés
unottan hazaindullak
Ez a 'termelőszövetkezeti pa-raszttípus
már módosan dolgo-zik
sokáig akar élni Valaha az
aratás volt az- - igazi élet ideje
Olt Beregben ahová az' ameri-kás
Bernát hazalátogatott alig
van tavasz Egyszerre jön meg
a nyár s tart soká' — clterpesz- -
kedve az ősz ágyában is — a
tél küszöbéig Az aratás olyan
mint a klasszikus tragédia: az
eredmény betakarítása Vidám
és boldog békét és cröt oszt
Az amerikás parasztról azt hi-szik
hogy kilépeti a soréól és
előrement Elvált az arató pa-raszttól
de a kommunista pro-paganda
szerint lassan-lassa- n
visszaadja előnyeit Az ősz kö-szönt
rú Az amerikás' magyar
letöri kengyelfutó lesz — előt-te
a Tél jár reménytelenséggel
és nélkülözésekkel mögötte a
Nyár lomha lépésekkel
Ahogy nézzük Beregdarócz
hatalmas tölgyfáját mely em-beremlékezel
óta olt áll a dülö-útl- ól
beljebb vagy tíz lépésre
gyönyörűséggel lépünk ki alóla
a napra kigomboljuk ingünket Z
hogy tüz-orvo- s forró keze kiko-pogtassa
minden bajunkat Le-- J
vesszük kalapunkat az élet' for-rása:
a Nap előtt
A tölgy száraz gallyai felett '
szalonnát sütünk Zsír csepeg
a kenyérre s gyermekkori érzé-sek
buggyannak fel bennünk
amikor a kenyeret magyar liszt-ből
anyánk sütötte Az amerikás
paraszt nem éhezik s most még-is
vizet visz a Tiszába a sült
szalonna mintha Iclkiismeretfur-dalá- s
volna hogy a magyar ka- -
lásztengert és fényözönt felese- -
rélte a technika füstös borújá-val
Ezek az „írja meg" pályáza-tok
a kommunista propaganda
csalétkei Arra bátorítják a ki- - --
vándorló magyarokat hogy ír-ják
meg életük sorát Miként élt
egykor otthon miért vándorolt
el hogyan lelte meg boldogulá-sát
a nagy világban mírecmlék-szi- k
még ma is szívesen vissza
a régi idők szép tündérképeiböl?
Az egyik dohányvidéki ma-gyar
hóna alatt újfajta tetözsin-- ' '
delyt szorongatva tette meg ha-záig
a repülőutat hogy megmu-tassa
otthon miként lehetne
jobb pajtatetöt csinálni De az
amerikai zsindely nem tud ver- -
senyezni az ecsedi láp ringó ná-dasaival
A magyar égbolt aranyfürdő-j-e
megnyugtatná elkínzott ide-geinket
I imü fi rvW űr' m
' VmÉé
immiwm
!£ ' SHíEÜ WSBiKi
&
Hl MmiG%m
? - 5K"iH ti tis hpxtk rjKfíi
r'v&hi"' s4w1'smfi'i is
f$mm
tiSittfAKfttHOf ®ÍSTÍE
PlÉíl
l IV
"-
--% ?
( t -- sfrJw' f--
i' "fj tPM
t 'F s! 1
"rí' i I" - i
ÍÍÍJ
k " § fcn Ki
t! ri
r MtAl f'í
i
í
fwm
imsassm
BMW ifim
fiftbÉ
tm
'] ?jnn
iv'U-- t
t 'K:
í1mm7j wm
bm ESKfóa
r?íf3űi
wm MiS'gi fimmm
i n™sewM'iía viirlffw''StKmSmlfSm!
h iiWüm
!t i5íbltm!!ü!s?íIi tt£TiíB
iftfií
mmm
raflP
mrUÍW vn mvlif
PB?
Wn #?i wm
Tm ffita J t-- e ma§ wn&sn ílfi M
mw w!
t ír " U
'& "VBISÍ m
jiv-Hfcíí'SIfa- -v iyr&t?5 m