Kanadai Magyarsag, January 08, 1977

              Gábor Áron:
Utak és
Maradjunk egyelőre a
cserkészetnél Nemcsak
azért mert legkomolyabb
külföldi szervezetünk ha-nem
azért mert a magya-rságismeret
és magyar-ságtudat
továbbadását öt-ezer
magyarpalántán
„teszteli" le A cserkész-vezetők
idejében észre-vették
hogy az emigráció
testi és lelki szerkezete
otthon nem ismert elemek-ből
tevődik össze s a cser-készet
régi értelmezése
sem azonos a jelenlegivel
A régi sajátos nacionaliz-musunkból
nyitott abla-kot
a cserkészfogalmak
nemzetközisége felé a mai
forditva Mai cserkészve-zetőink
a nemzetközi fo-galomyálsá-gban
keresik
az utat' mely a környe-zet
élményvilágából élet-nézéséb- ől
filozófiai és ide-ológiai
sajátosságaiból a
magyarságtudathoz vezet
Helyesebben: vezethet-nek?
Ez a kérdőjel na-gyon
indokolt Azonnal jel-zi
hogy a magyarságtudat
visszaszerzése és megtar-tása
ugyancsak bonyolult
folyamat Még az olyan
iFréy András írja aziENSz
(Folytatás az
hogy a rodéziai fehéreket
ugyan a sorsukra hagyja
de Délafrika meghódításához
nem nyújt segédkezet az
egész világpolitikai kon-stellációra
kihat
A négerek két
fő követelése
Carter elhatározásá-nak
a híre úgy szivárgott
ki hogy amikor kitudó-dott
hogy az Egyesült Á-llamokat
azt!EN-né- J egy
néger politikus fogja kép-viselni
akkor az ENSz-né- l
akkreditált afrikai delegá-ciók
vezetői megmondták:
mit várnak az új amerikai
nagykövettől
Két fő követelésük van
Egyik az hogy ha a dél-afrikai
fehérek nem adják
át a hatalmat a többség-nek
akkor az ENSz Dél-afrik- ot
gazdaságilag fojtsa
meg és néger gerillák tá-mogatásával
spolgái háború
felidézésével segítse elő
a délafrikai állam felrob-bantását
Másik kívánságuk pedig
az hogy a harmadik világ
megsegítése kedvéért a
nyugati országok export-import
politikájukban új
rendszert vezessenek be
Ez alapjaiban ingatná meg
a kapitalizmust és a Nyu-gat
ipari erejét aláásná
Young nem amerikai
hanem afrikai
érdekek szószólója
lesz az ENSz-be- n
Amikor ezt a két köve-telést
tapogatódzás for-májában
Carter elé vit-ték
az új gazdasági rend-szerre
vonatkozó javaslat-ra
Carter halogató választ
adott Ami érthető is mert
afrikai négereknek nehéz
megmagyarázni hogy
a Szovjetunióhoz igazodó har-madik
világ kedvéért Ame-rika
nem fogja lába alatt a
gazdasági talajt fellazíta-ni
Az első kérdésre vonat-kozóan
azonban — hogy
Amerika is szavazza meg
a Délafrika elleni szank-ciókat
— Carter válasza
világos nem volt
Young viszont ennek az
ellenkezőjét mondja Sze-rinte
Amerikának „ráme-nős"
módon arra kell tö- -
' rekednie hogy Afrika deli
'- - részén mindenütt a több-sé- g
kerüljön uralomra —
ami a gyakorlatban azt je-lentené
hogy a kormányt
egy-eg- y fekete klikk ke-- ' zéreo adnák amely magát
szocialistának mondja de
a valóságban inkább kom- -
WWtrfT W ! lii Íj
pw
-
kapuk
székhelyéről:
jólmüködő gépezetnek
mint a Cserkész Szövetség-nek
is állandóan ellenőriz-ni
kell hogy a kiscserkész
magyarságtudata hogy
változik akkor amikor a
felnőtt-éle- t a cserkészfo-galmaktól
távoleső szem-léletek
felé taszítja A ma-gyarságtudat
új és új vizs-gálata
azért is fontos mert
a jelenlegi cserkészgene-rációból
állhat csak össze
az a a magyar-káde- r
amely időtállóan képvisel-heti
érdekeinket a külön-böző
környezetekben
Egész egyszerűen: gene-rációs
távlatban kizárólag
cserkészeink kor és kör-nyezetsze- rü szemlélete
tudja összeegyeztetni sa-játos
Isten Haza Ember-értelmezésünket
az ameri-kai
vagy az egyébb kör-nyezet
hasonló fogalmai-val
Generációnkhoz kö-tött
emigráns személe-tünk
szerint ez a problé-ma
felesleges és káros de
azért nem árt ha minél
gyorsabban tudatosítjuk:
kiscserkészeinkbe oltott
magyarságtudat csak ak-kor
maradandó ha régi
első oldalról)
munista és oroszbarát sok
esetben a szó szoros értel-mében
a Szovjetunió ágen-se
Az is jellemző Young-r- a
hogy amikor az ENSz-né- l
betöltendő szerepéről van
szó akkor úgy beszél
mintha a Biztonsági Ta
nácsban és a közgyűlés-ben
nem az Egyesült Ál-lamok
hanem az afrikai
négerek és a harmadik vi-lág
érdekeinek akarna a
szószólójajenni
Hogy ezeknek túlnyomó
részit j az oroszok be fog-ták
a szekerük elé az őt
úgylátszik nem zavarja
Középkeleti olaj
palesztijai béke
Lehet hogy a DéJafrika
elleni néger és oros? üóká-lódá- s
évtizedekre fogja
megmérgezni az afrikai és
Afrika körüli helyzetet
Amivel Moszkva kettős
célt követ: ha nem tudja
megdönteni Délafrikát
akkor a zavarosban ha-lászhat
Ezt teszi a Kózépkeleten
is A főcél ráfeküdni az
arab országokra és olyan
katonai erőre tenni szert az
Indiai-óceáno- n hogy a
Nyugat csak oioz engedély-ivel
juthasson hozzá az arab
és perzsa olajhoz S ha ezt
nem tudja elérni akkor a
másodlagos cél állandó
lendetlenség szítása
Ennek vethetne gátat
egy arab-izrae- li kiegye-zés
Szaúdi Arábia az orosz
veszély láttára közeledett
Amerikához ezért haj-landó
elismerni az izraeli
állam létét és ezért igyek-szik
rábírni Washingtont
hogy gyakoroljon nyo-mást
Izraelre az arabok
számára elfogadható ren-dezés
érdekében Amikor
az olajat exportáló álla-mok
kartellje elhatározta
hogy féléven belül föleme-li
15 százalékkal az olaj
árát Szaúdi Arábia akkor
is főleg Amerika kedvéért
elégedett meg öt száza-lékos
emeléssel
Kiegyezésre való hajla-mot
lehet kiolvasni az
egyiptomi szíriai és iz
raeli kormányok magatar-tásából
is így például ab-ból
hogy Rabin a jeruzsá-lemi
kormánykoalícióból
kitessékelte azt a pártot
amely az raboknak te-endő
legkisebb területi en-gedményeket
is ellenezné
A kisebbségbe került
kormány új választást
akar kiírni és azt reméli
hogy a kiegyezés hívei kap-nak
többséget D
és új politikai szemlélete-inktől
függetleníti magát
Mivel a politika fogalmá-nak
„otthoni" és „itthoni"
vetülete van az emigrá-cióban
azonnal leszöge-zendő
hogy a magyar és
a környezeti politika el-különítése
annál köny-nyeb- b
minél inkább ellen-tétben
állnak egymással
Egyenruhás kiscserké-szein- k
például akkor sem
statisztálhatnak olyan
amerikai politikai rendez-vényeken
ha szüleik azt
hiszik hogy azok a „régi
szép idők" politikai hason-másai
A Nixon-mámo- r
idején sajnos egyenru-hás
kiscserkészeink hitele-sítették
hogy a republiká-nus
párt képviseli nemze-ti
érdekeinket holott az
események éppen ellenke-zőjét
igazolták Még fél-reérthetö- bb
példa: az 1968-a- s
választáson néhány
díszmagyaros mama cser-készruhás
fiacskáival vett
részt egy Wallace-ért- " tüntetésen Akarva
nem-akarv- a azt tudatosí-tották
hogy nemzeti ér-dekeinket
legjobban a de-mokrata
elnökjelölt képvi-seli
holott az antikommu-nizmustól
európai ran-gunk
visszaállításáig még
hosszú az út Világos hogy
ezek a „kiállások" nem
tartoztak és ma sem tar-toznak
a Cserkész Szövet-ség
hivatalos vonalához
Olyan egyéni érdekek moz-gattá- k
amelyek masem
számolnak azzal hogy a
gyermeki lélek könnyen
összekeveri nemzetpoli-tikánkat
a pillanat politi-kával
és az amerikaiak
is könnyen összekeverik
cserkészprogramunkat né
hány „hazaffynk" egyéni
érdekeivel Újra álljunk
meg egy pillanatra:
Ugyanígy kifogásolható
lenne ha díszmagyaros
mamáink cserkészruhás
fiacskáikkal hirdetnék
magyar( céljainkat egy
Kéhriecly tuntetesenlés így
hitelesítenék az amerikai
magyarság politikai el-helyezkedését
Mi köze
a cserkészruhának a dísz-magyarhoz?
Az hogy ér-zelmi
világunkban mind-kettőt
egy helyre raktá-rozzuk
el
Ezek után jogos a kér-dés:
cserkészetünk tény-leg
kétarcú? Abból a szem-pontból
feltétlenül az hogy
cserkészetünk csak addig
élet és fejlődőképes amíg
sajátos ideológiáját úgy
mutatja a környezetnek
ahogy az igényli és érti
Fordítva: ha cserkésze-tünk
is egyarcuvá válik
ugyanúgy jár mint azok
a szervezeteink amelyek
magyarságszolgálatukat
nem tudják a környezet
felvevőképességéhez iga-zítani
Hosszú becsületes
szolgálatuk után sem talál-nak
olyan formát amely-ben
céljainkat érthetővé
tehetnék a környezet felé
vagy akár saját-fiata- l ge-nerációink
lelkébe ment-hetnék
át Újból csak ott
vagyunk hogy a magyar-ságtudat
ápolása nevez-zük
„belső magyarság-szolgálatnak"
sokszor
homlokegyenest ellenke-zik
emigrációs feladatunk
másik részével népi nem-zeti
érdekeink külképvis-eletével
Innen a két- - és
többarcuság de innen adó-dik
az is hogy szerveze-teink
között ideértve az
egyházakat is a magyar
cserkészet van a legelő-nyösebb
helyzetben Az
általános érvényű csei-készfogalm- ak
ott is átse-gítik
ahol a többi szerve-zetünk
alig-ali- g tudja elvá-lasztani
egymástól a „bel-ső"
és a „külső" magyar-ságszolgálatot
Indokolt
tehát a féltés amellyel
emigrációnk gondolkodó
része akkor is távoltartja
cserkészeinket politikai
megnyilvánulásainktól
ha belülről a szívük vér-zik
miatta Fájó és idő-szerű
példa erre az az el-döntetlen
kérdés hogy
cserkészeink egyenruhá
ban vegyenek-- e részt azo-kon
a nyilvános megmoz-dulásainkon
amelyeken
emigrációs magyarsá-gunk
keresztlevéltől és
szervezeti tagsági köny
vecskéktől függetlenül
tiltakozik szabadsághar-cunk
20-i- k évfordulóján ha-zánk
szovjet megszállása
ellen Emigrációnk érzel-mi
beállítottsága szerint
ez a kérdés teljesen feles-leges
hiszen külföldön
született cserkészeink is
azt az ifjúságot személye-sítik
meg amely 1956-ba- n
életét áldozta az Isten a
Haza a Szabadság esz-ményéért
Azokért az örök
fogalmakért amelyek tu-lajdonképp
a cserkész-alapállást
is jelentik Eb-ből
a szemszögből nem
jelent környezetellenes-sége- t
az ha a pesti utcán
hősi halált halt generáci-ós
társaik eszményeit tu-datosítják
Torontóban
New Yorkban vagy Bue-nos
Airesben Olyan mél-tósággal
tüntetnek ami-lyen
méltósággal adták
életüket 1956-ba- n a pesti
srácok Van 'azonban né-zőpont
ahonnan már nem
ilyen egyszerű a kérdés
1956 óta a nyugati utcák
politikai és generációs
összetétele megváltozott
A torontói New York-- i
Buenos Aires-- i utcák köz-véleménye
az 1968-a- s Prá-gai
Tavaszt többre értéke-li
a véráztatta 56-o- s pesti
utcánál Ilyen gyorsan
megváltozott egy törté-nelmi
robbanás értékelé-se?
Ilyen gyorsan mani-pulálhatók
voltak azok a
jólét-gyereke- k akik csak
közvetett televíziós és
rotációs élményeket kap-tak
a történelmi pillanat-ról
amikor egy ifjúság
nem politikai jelszavak-kal
hanem életével sza-vazott
Húsz év után más
a New York-- i torontói
vagy Buenos Aires-- i utca
generációs összetétele is
Túl-ére- tt túl-józa- n túl-köv- ér
polgárok lettek azok-ból
avcserkészkoru kana-dai
amerikai vagy argen- tínai fiatalokból akik
1956-ba- n látták hallották
a pesti kortárs élet-hal- ál harcát és ha a politika
engedi a pesti srácok mel-lett
harcolnak A túltáp-lált
túlbiztosított kortár-sak
túlléptek a „cserkész-koron"
amikor még ideo-lógia
érdek és manipulá-ció
mentesek a történel-mi
események kihatásai
Ezek már nem örök embe-ri
fogalmakban hanem
munkabérben munka-nélküli
segélyben elért
és elmulasztott lehetősé-gekben
gondolkoznak Ki-öregedtek
a korból amely
1956-ba- n örök fiatalságot
adhatott volna a világnak
Egyáltalán nem biztos
hogy megértené kiscser-készeink- et
ha egyenru-hában
piros-fehér-zöl- d
zászló alatt kérnének meg-értést
a gondolatnak ame-lyet
otthoni fiataljaink tes-tesítettek
meg 1956-ba- n
Az ilyen társadalom fi-lozófiai
nézőpontok mel-lett
azonban olyan indo-kok
is szerepelnek ame-lyek
a háború utáni álhu-mánumb- ól
és biztonsági
érdekből ötvöződtek ki A
nemzetiségi és kisebbségi
jogok átértékelése mel-lett
a menekült ember jo-gi
helyzete és érzelmi kö-re
is átalakult Az elsőt a
genfi konvenciók úgy
ahogy tisztázták és a kon-venciókat
aláíró államok
úgy ahogy betartották
Általában öt évben jelölték
meg azt az időt amely el-dönti
ki méltó vagy mél-tatlan
egy új állampolgár-ságra
Mi köze ennek ah-hoz
hogy szabad-- e forra-dalmunk
huszadik év-fordulóján
egyenruhában
engedni cserkészeinket a
nyugati „főutcákra"? Ha
több nem annyi minden
esetre hogy a háború utá-ni
politikai menekültje-ink
magatartását más-képp
értékelték 1956-ba- n
mint értékelik 1976-ba- n Az
50-- es években kezdődő és
Kovács Imre:
1977 január 8 (No2)
Boldogtalan új esztendő
Ennyire elrendezetten a világ még so-hasem
volt mint most az új esztendő
küszöbén Egyetlen ország sem mond-ható
megállapodottnak magabiztos-nak
az egész világ átalakulóban és át-rendezőben
van kiszámíthatatlan jö-vővel
és következményekkel A nem-zetközi
rend melyet megszoktunk ha
nem is szerettük felbomlóban van ha
még nem bomlott fel: új kristályosodá-si
központok keletkeztek ugyan (OPEC
pánafrikánizmus harmadik világ) de
erős egyéniségek nincsenek akik körül
kialakulhatna valamiféle új koncepció
új realitás új világrend
A világ változatlanul az amerikai-szo- vjet
polarizáció tengelye körül fo-rog
a két szuperhatalom azonban ném
ura a saját táborának nemhogy kihív-hatatlan- ul
domináló szerepe lehetne a
világban Magam mindig azt vallottam
hogy Amerika erősebb mint amilyen-nek
látszik a Szovjetunió meg gyen-gébb
de ez a mérték és értékelés mit-se- m számít többé nem változtat a hely-zeten
Amerika most esik át azon a változá-son
mely jóidőre megszabja külpolitikai
kurzusát megoldja vagy sem belső
problémáit Az új elnök Jimmy Carter
ismeretlen tényező kifelé vitatott a
programja befelé de ami biztosan meg-állapítható
mindennemű korábbi kije-lentései
ellenére hogy a külpolitikai
berendezkedést nem tudta felbontani
nem tudott új külpolitikai garnitúrával
előállni
Az amerikai külpolitika formálója
most már három évtizede ugyanaz a kör
egy jól megalapozott bár laza összeál-lás- ú
társaság mely a számára legalkal-masabb
jelöltet erőlteti rá mindig az el-nökre
Az amerikai külpolitikai beren-dezkedés
összetevői lényegében azonos
gondolkodású emberek akiket ugyan-azok
az intézmények neveltek edzettek
vagy indoktrináltak"" mint a keleti part-mente
patinás egyetemei Harvard Ya- -
le Princeton Columbia az agytrösz-tök
mint a Külpolitikai Tanács (Coun-c- il
on Foreign Relations) a Külpolitikai
Társaság (Foreign Policy Association)
mindkettő New Yorkban a Hudson In-stitu- te
(Croton) és a Brookings Institute
(Washington) na meg a Ford és a Ro-ckefeller
alapítványok
'" Ezt a kört nem lehet kihagyni meg-kerülni
vagy visszaszorítani Ebbe a
körbe be lehet kerülni de kitörni belőle
lehetetlen ez adja a külügyminisztere-ket
a nemzetbiztonsági és a CIA főnö-köket
a véderőminisztereket az ENSz
fődelegátusokat a legfontosabb nem-zetközi
tárgyalókat Ez a társaság libe-rális
egyes prototípusaiban meg éppen-séggel
ultraliberális nem harcos vagy
harcias alkudozó ha nem éppen megal-kuvó
Bárminemű összecsapást a Szov-jetunióval
a világ megsemmisülése nél-kül
elképzelhetetlennek tart éppen ezért
nem ajánl vagy sürget Magatartásuk
juttatta a világot abba a helyzetbe ami-ben
leledzik s nincs remény vagy lehe-tőség
hogy ellenkező meggondolásokkal
keményebb határozottabb következe-tesebb
külpolitikát vigyenek
Az amerikai külpolitikai berendez-kedés
azért három csoportra elkülönít-hető:
kissé jobbra állók ezek képviselő-je
James R Schlesinger a volt és Ha-rol- d
Brown az új véderő miniszter a
közép melynek tipikus képviselője a kül-ügyminiszterjelölt
Vance és a nemzet-biztonsági
főnökjelölt Brezinzki akik a
fejlett ipari országok összefogásának
hívei de a társulásból nem akarják ok-vetlenül
kizárni a szovjet tábort A
balszárny elismert de kinevezéshez
nem jutott eddig még nem mert a bel-ső
kór annyira nem közömbös hogy a
módszereit és céljait fel ne ismerné
Mivel az amerikai külpolitika a zárt kör
felfogásának tükröződése volt mindez-idei- g
aligha remélhető vagy várható
hogy a trend az irányzat gyökeresen
megváltozzék Valószínűbb a folytatása
ami a nemzetközi kérdések további el-kené- sét
az engedékenység intézménye-sítését
az alkudozás immár állandósult
gyakorlatát jelenti
Az amerikai külpolitika legnagyobb
fogyatékossága hogy koncepciótlan
morálisan és ideológiailag nem moti-vált
geopolitikailag naiv tájékozatlan
A szovjet külpolitika az ellenkezője:
56-ba- n végéhez közeledő
„menekült jelleg" többet
engedett meg emigráci-ónknak
mint a jelenlegi
állampolgársággal együtt
járó etnik státus Akkor a
hivatalos álláspont és a
közvélemény tudomásul
vette a legtermészetesebb
fogalmat: a politikai me-nekült
nem a befogadó or-szág
sajátosságai hanem
régi hazájából magával
hozott ideológiája szerint
politizál Ez akkor is ér
Kanadai Magyarság 3 oldal
koncepciózus legalábbis annak látszik
pontosan tudja hogy mit akar „morá-lis"
a maga módján mert a végsőkig
segítiszövetségeseit Ideológiailag moti-vált
misszió-tuda- t hatja át ezért támo-gat
minden „felszabadító" mozgalmat
és háborút: a térképet pontosan ismeri
és használja
A szovjet terjeszkedés módszere rop-pant
egyszerű: meg kell találni az ide-ológiailag
azonos vagy azonosítható cso-portot
beléje kell verni a „nemzeti" tu-datot
és fel kell szerelni a legmoder-nebb
fegyverekkel hogy kivívja „sza-badságát"
vagy megdöntse a számára
nem kívánatos politikai gazdasági és
társadalmi rendet Ügynökeik elvtársa-ik
mindenütt ott vannak ha valahol rá-jönnek
a machinációikra és elintézik
vagy kidobják őket nem adják fel a har
cot újra és újból próbálkoznak
A szovjet és kommunista akciók szi-gorú
reakciója (Csílében pl) bizonyítja
a legjobban hogy az áldozatul kiszemelt
népek mennyire irtóznak a kommuniz-mustól
Jobbak az idegeik egészsége-sebb
a reakciójuk mint Amerikáé
melytől a segítséget várják de csak kor-holásb- an részesülnek
A szovjet politika a legsikertelenebb
magában a Szovjetunióban és a kelet-európai
országokban ahol betegségei ki-ütköznek
a rothadtsága látható Egy
kiöregedett garnitúra megcsontosodott
nézetekkel uralkodik valami négyszáz-milliónyi
nép felett amiért azonban
mind nagyobb árat fizet Hatalmas had-seregeket
kell fenntartani „védelmi"
célokra készen ahogy a szovjet vezetők
hangoztatják ami kétértelmű nem-csak
esetleges külső támadás ellen ha-nem
még inkább az elnyomott népek
felkelései forradalmai ellen A II Vi-lágháború
befejezése óta a szovjet had-sereget
csak a szovjet táboron belül ve-tették
be: Keletnémet- - Lengyel- - és Ma-gyarországon
Moszkva nem talál egyetlen kommu-nista
kormányzatot sem mely tisztára
érzelmileg vagy eszmeileg kapcsolódna
hozzá Tudomásul kell vennie a nemze-ti
aspirációkat melyek politikájuk meg-változtatására
kényszerítik az egyes
„baráti" országok kommunista rendsze-reit
Kádár vagy a lengyel Gierek mind-untalan
meghátrál a követelések elöl
ez a politikájuk titka így tudnak csak
kormányozni Ceausescu erősen nacio-nalista
kurzusát Moszkva kénytelen el-tűrni
mert egy újabb fegyveres beavat-kozás
többé nem maradna elszigetelt
lángbaboríthatná egész Keleteurópát
A keletnémetek is nyugtalankodnak
olyan erjedésben vannak amire jóidéig
senki se gondolt
Egy orosz történész André Amalrik
azt jósolta tízéve megjelent nagy port
vert könyvében hogy a Szovjetunió nem
éri meg 1984-e- t (Orwell-- i vízió) háború-ban
belső viszályban és gyalázatban
felbomlik megsemmisül A váteszi tör-ténész
a jóslatáért évekig börtönben
ült mígnem kiengedtékNyugatra kény-szerszámüzetés- be
Mostani amerikai
előadó-kőrútjá- n kiigazította magát:
Kína nem fejlődik elég gyorsan nem
olyan erős katonailag hogy háborút
merne viselni a Szovjetunióval amire
jóslatát alapozta Ugyanakkor a szovjet
vezetők megtanultak a szuronyokon
ülni értenek a tiltakozások leszerelésé-hez
a felkelések elnyomásához a for-radalmak
leveréséhez úgy ahogy kon-szolidálták
a helyzetet amihez a legna-gyobb
segítség a Nyugat passzivitása
a détente
És itt zárul be a kör az emberiség
reményeinek elsorvasztására szabad-ságvágyának
megfojtására A két szu-perhatalom
USA és USSR annyira nin-csenek
jóba hogy igazi békében élhet-nének
annyira nem gyűlölik egymást
hogy háborút kezdenének Gyengesé-gükkel
kölcsönösen kiegészítik egymást
Tragikus szomorú meghökkentő és
megalázó ahogy egymásra támaszkod-va
sántikálnak miközben szétszórják
fegyvereiket a világban melyeket az új
barbárok biztosabban kezelnek céltuda-tosabban
használnak náluknál Egyelő-re
egymásközti viszályaikban de készen
arra hogy a nyugati civilizációnak meg-adják
a halálos döfést így vagy úgy
amint az ideje elérkezik!
vényes ha a háború utáni
emigráció kezéből a meg-félemlítés
és az opportu-nitá- s
kiütötte ezt a fegy-vert
Nem politizáltunk
amikor az indokolt és ha-tásos
lehetett volna és ak-kor
kezdtük saját ideoló-giánk
szerint érvényesí-teni
nemzetpolitikai érde-keinket
amikor azt a kör-nyezeti
politika és a tár-sadalmi
szemlélet már
megnehezítette Úgy is
mondhatjuk: nem hasz
náltuk ki a türelmi időt
amelyet a nyugati demok-ráciák
azért adtak az euró-pai
menekültednek hogy
később nemzetiségi vagy
kisebbségi státusukban
már ne türelmetlenked-jenek
Vagy ha igen: azt
szinkronban cselekedjék
új állampolgár-társaikka- l
és azokért a politikai
változásokért tüntessenek
vagy szavazzanak ame-lyért
a környezetük lel-kesedik