Kanadai Magyarsag, August 31, 1974

              r?A
: --""♦'"nrr tj t " n7yíwJ'nW'íin'
6 oldal Kanadai Magyarság (No35) 1974 augusztus 31
írek és képek a nagyvilágból
NEM CSODÁLATOS
hogy egyetlen éjszaka
alatt egész Amerika meg-változott?
„Tegnap" még
a kanadai lapok is legalább
három oldalon át sorolták
fel Nixon bűneit amivel a
sírba vitte Amerikát Ma
ugyanezek a lapok három
oldalon át dicsérik Fordot
akit Nixon nevezett ki az
alelnökségre aki első mon-datában
kifejezte vágyát
hogy folytassa Nixon kivá-ló
külpolitikáját és hogy
méltó utódja legyen Nixon-na- k
— mínusz Watergate
— 1976-i- g amikoris nem
fog indulni az elnöki po-zícióért
— Végtelenül ör-vendetes
hogy az egész
Watergate-botrány- t ezzel
zéróra redukálták más-szóval:
elismerték hogy
nem volt igazi válság csak
ők csináltak belőle Alko-tmánysértést
Amerika er-kölcsi
lezüllését a nép fel-háborodását
és Gallup
Arnold szakszervezet elnöke leszáll bányába
úgy trónolt áz anti-Nixo-nist- ák
vágyai fölöt mint
egy előkelő pajkos ház fő-nöke
aki minden erkölcs-telen
pletykáról percek
alatt tudósítja barátját
Másszóval: Watergate
nem volt „Watergate"
csak az aminek mindig
tartottuk: fejvadászat
amelyben a bosszúvágyó
média és politikusok nem
valami szörnyű alkotmá-nyos
bűnt hanem magát
a személyt akarták elpusz-títani
Úgy látszik hogy a
média oda-vissz- a érvénye-síteni
tudja képességeit
Nixon egy „gazember"
Ford egy „igaz ember"
Örülünk ennek mert Ame-rikában
láthatólag nem
változott semmi sem a
külpolitika sem az árinf-láci- ó
sem más csak ép-pen
az elnökök személye
cserélődött ki És ez elég
visszatért
hallottunk
ról hogy Nixon mennyire
elzárkózott nem
volt a sértegető
sajtóval bratyizni meny-nyire
hagyta az árinflá-ció- t
kirobbanni stb Most
mindennek a visszáját
halljuk Ford olyan egysze-rű
rendes ember hogy
a Fehér
Ház porcsán aludna hogy
bárki bármikor megsz-oríthassa
kezét és hogy
nagy baj hogy a piros
nem tudja
most használni mert
Fehér Házban nincs uszo-da
tudjuk hogy barátjai
nem is Mr Presidentnek
hanem Hello Jerrynek
szólítják azt tudjuk
hogy most már nem kell
kimenni reggel minden-napi
lapért mert a titkárai
elébe terítenek mindent
sőt arról is tudunk hogy
Mrs Fordnak van egy kel-lemetlen
nyakfájása a fia
teológus de nem papnak
készül a lánya Susan na-gyon
szeret kézimunkázni
növényekkel foglalkozni és
a Chan nevű cicuskáját
becézgetni Néhány nap
alatt többet tudtunk meg
Fordról az
elkábult mint
Nixonról négy év alatt
Mindez helyes és mindezt
örömmel olvassuk és hall-juk
mert ez arra mutat
hogy ez a szörnyű Water-gate
mégsem pusztította el
Amerikát nem tette cini-kus
hitetlenekké a polgá-rokat
hogy a szélsőbal
(Charles Goodell) és egyéb
radikálisok most már az
Ford
uszályába kapaszkodnak
egyszóval hogy minden tö-kéletes
rendben van —
De akkor — miért volt ez
a kétéves megalázó (a saj-tót
megalázó) hisztéria
a a
zjgm KltSSÍw &mB£& JPMÉHI
legszívesebben
fürdőnadrágját
a
a
örömujjongás-tól
ultrakonzervativ
ami már-má- r szkizofréniá-b- a
fordult?
MINT LÁGYSZÍVŰ
EMBEREK rettenete-sen
megörültünk annak
hogy Ford elnök amnesz-tiát
akar adni a háborús
dezertőröknek Gyönyörű
emberi vonás ! Ő aki a viet-námi
háborúnak legna-gyobb
támogatója volt
ilyen gyorsan elfelejti azt
hogy vagy 50 ezer fiatal
szökött el a többi másfél
millió fiatal sorsa elöl
akiket a háború idején be-soroztak
kivittek meg-haltak
vagy megcsonkul-tak
Aki megmaradt közü-lük
azt az átkozott Nixon
hozta haza a hadifoglyok-kal
együtt A dezertőrök
azonban nem akarnak ha-zamenni
Legalábbis nem
mind Van köztük aki nem
is tud mert kábítószer-es
más ügyek miatt bör- -
arra hogy Svédország
vagy pláne Kanada sokkal
jobban megfelel a gusztu-sának
és hát nem akarnak
— valami „ellenértéket"
leszolgálni amit Ford el-nök
emlegetett Nem bör-tön
— nyugtatta meg őket
előre hanem valami civil-szolgálat
Dehogy fognak
ők dolgozni amikor Kana-dában
és Svédországban
ellátják őket szociális se-gélyekkel
lakásokkal
meg a jószívű egyházak
kihasítanak egy kis
pénzt nekik abból amit az
afrikai terrorbandák me-leg
paplannal való ellátá-sára
szántak Svédország-ban
még a börtön' is kel-lemesebb
mint az ameri-kai
kényszermunka és hát
Kanada sem olyan barbár
mint az USA Vannak per-sze
akik mégis hazamen--
Papandreou kanadai egyetemi tanár szélsőbaloldali
politikus Athénbe
Mindennap ar-- tónben ül van aki rájött
mennyire
hajlandó
is
sajtóban
is
nek Részben mert a hon-vágy
is jelentkezik rész-ben
mert érzik hogy van
valami leszolgálni valójuk
a gyáva elfutásért Ha nem
is a „hazával" szemben
amiben ma már melyik de-zert- őr
hisz ha addig nem
hitt amíg meglógott? De
azokkal a hasonkoru fiatal
társaikkal szemben aki-ket
gyáván és bajtársiat-lanu- l
otthagytak haljanak
meg ők amíg a dezertőrt
az idegen állampolgárok
adója jól eltartja A lelki-ismeret
rettentően kitar-tó
börtönőr — hosszú-hosz-sz- ú
évekig együtt jára bű-nössel
És ezek a fiúk ta-lán
nem is nagyon boldo-gultak
az idegen országok-ban
és szeretnék még egy-szer
élvezni az szülői ház
melegét mégha utána va-lami
kis közmunkát is kell
teljesíteniük Ford elnök
mindezt elmondta a vete-ránok
gyűlésén és — olyan
Miller bányász
hideg csönd fogadta hogy
rögtön más témára tért át
Az ember azt nem érti
hogy ki tanácsolta neki ezt
a gondolatot? Melyik új
tanácsadója? Akárki volt
is nem azt érte el amit
akart hogy 'Fordot a jó-ember
szerepében állítsa
be a veteránok előtt ha-nem
ennek pont ellenkező-jét!
Nem ért volna rá ez
az amnesztia-kérdé- s még
várni egy félesztendőt
vagy többet? Ez nem a
nemzeti kibékülés témája
hanem egy kis humanista-pacifista
csoport és a de-zertőrök
problémája ők
még várhattak volna ha
már eddig vártak Az iga-zi
amerikai ember nem
gondol ilyesmire különö-sen
nem azok akjk idegen
háborúkban küzdöttek az
országért mert a felette-seik
odaküldtek őket Áru-lók
szökevények mindig
voltak és mindig lesznek
De Ford ne legyen szöke-vénye
annak az erkölcsi
elvnek amit mindig olyan
hűségesen szolgált: akit a
haza hív annak akár tet-szik
akár nem teljesíteni
kell a kötelességét A de-zertőrök
nemcsak Ameri-kát
annak katonai ható-ságait
csapták be hanem
elsősorban és megbocsát-hatatlanul
— a saját baj-társaikat
A TÁVOZÓ NIXONRÓL
is olvashatunk a radiká-lis
sajtóban sajnálkozó
történeteket Azt olvassuk
például hogy Nixon a le-- v
mondást bejelentő szózata
előtt találkozott az Óval
Office-ba- n 46 meghívott
kongresszusi barátjával
A rad-li- b újságíró megha-tóan
írja hogy Nixon
ahogy az idő közeledett
egyre furcsábban viselke-dett
Régi történeteket me-sélt
majd utána furcsán
hangosan nevetett Ahogy
az idö még jobban közele-dett
Nixon egyre jobban
összetört Elkezdett sírni
majd amikor felállt hogy
elinduljon a TV kamera
elé megtántorodott Ta-nácsadói
közül többen ug-rottak
hozzá hogy megtá-mogassák
De ekkor már
teljes erőben volt Kihúz-ta
magát mosolygott az
arcán nem látszott semmi
agónia és amikor a mikro-fon
elé állt hogy bejelent-se
lemondását erőteljesen
S -- _ _ ~1 _ 1 MM i ''' 't& #i%Tf?4fe IBIIK
HKIBiraJls--- í:::Tfe-:"-''5'- ' vüKH
tE--f igaMiMMMtHwuaMgiW5]itiiaiBfcti mbbmbm wiiwmi i
Carmo Jardim (középen) a mozambiki
portugál hadsereg hadnagya
határozottan és imponá-lóan
beszélt — Nos két
eset lehetséges Az egyik
hogy így történt a dolog a
másik hogy nem sírt és
nem tört le a barátai előtt
egyetlen jercre sem
Nincs olyan hatalmas re-kupera- tiv
erő ami pilla-natok
alatt egy kemény
imponáló embert varázsol-jon
egy előtte folyton zoko-gó
járni is alig tudó em-berből
De jól esik a rad-li- b
sajtónak hogy Nixont
gyengének mutassa be A
határozottságát már több
millió ember látta így itt
— nem lehetett hazudni
HOGY VALAMI JÓT IS
mondjunk regisztráljuk
azt a hivatalos reményt
hogy az USA nemzetközi
fizetési mérlege az idén
— nem lesz deficites Igaz
hogy 20-2- 5 billióval többet
kell kifizetnie a magas
olajárak miatt de ezzel
szemben áll az élelmiszer
és egyéb termékek export-jána- k
megnövekedése
és — nem utolsó sorban —
azok a befektetések ame-lyeket
az olaj-ország- ok
eszközöltek az USÁ-ba- n
Természetesen az is fon-tos
hogy ezek a befekte-tések
né legyenek rövid-lejáratu- ak
de Simon pénz-ügyminiszter
legutóbbi
közép-kele- ti útja úgy lát-szik
biztosította a hosszabb
lejáratú befektetéseket
AMIÓTA AUSZTRÁLI-ÁBAN
munkáskormány
van a miniszterelnök min-dent
elkövet hogy támo-gassa
a fehérek ellen har-coló
fekete terror-bandák- at
Miért ne tenné hiszen
szocialista és minden szo-cialista
imádja a káoszt
és az anarchiát Sőt: az
Észak-Amerik- ai protes-táns
egyházak sem csinál-nak
egyebet mint a saját
szegényeik helyett a Dél-Afrik- ai
és Rhodesiai terror
bandákat támogatják
Ausztrália 250 ezer dollárt
szánt erre a célra amit
az Afrikai Egység Szerve-zetnek
ad „humanitárius
célokra" A Church World
Service és kapcsolt részei
szintén humanitárius pap-lanokra
küldenek pénzt
hogy a trópusi hőségben
meg ne fázzanak szegény
terroristák Persze mind- -
Bush az alelnökség egyik
jelöltje aki kiesett a
versenyből
ebből fegyver lesz Hogy
fehér a fehérgyilkos ter-roristákat
támogassa leg-alább
annyira aljas mint-ha
a feketék-- a fehéreket
támogatnák saját néger
testvéreikkel szemben
FORD MARCONA KÜL-SEJE
még a'hagy Leonyid
Brezsnyevet is megtévesz-tette
Dobrinyin washing-toni
követ világosította fel
hogy Ford nagyon szelid
i --mss- r---
rendes ember Brezsnyev
azért csak csóválta a fejét
Miért is nem engedtem Ni-xonn- ak
egy keveset a fegy-verkezési
egyezmény tár-gyalásakor
akkor le tud-tunk
volna kötni valamit
de Fordról nem nézem ki
hogy engedni fog ! — Sajnos
a mi véleményünk szerint
ha valaki akkor nem Ni-xon
hanem ő fog engedni
Nixon ugyanis külpoliti-kailag
ügyes rafinált és
gyakorlott volt Ford ehhez
egyáltalán nem ért más-szóval
teljesen Kissinger-r- e
bízza a dolgokat És
Henry nagy détente-o- s ő
szívesen enged Kérdés
hogy Rockefeller aki az
igazi főnöke (volt) és lesz
mit tart helyesnek? Érde-kes
hogy az Izvesztija a
billiomos Rockyról is
ugyanolyan szolidan írt
mint Fordról vagy az el-távozott
Nixonról A Szov-jet
mindenáron détente-- t
akar főleg anagykereske-delm- i
szerződésekért Roc- -
fekete harcos adócsalás
esküdtszék
ky'öcccse a
Manhattan minden-ható
elnöke gyakori ven-dég
Moszkvában
régebben különféle
tárgyalásokat folytat
Hogy ez mennyire befolyá-solja
Nelsont tudjuk
Nyilván a kongresszusi
vizsgáló bizottság
érdek-összeütközé- st
a bankban Nelson
is erősen érdekelve
nagyon ér-dekes
pletykákat fogunk
megtudni a világ leggaz-dagabb
családjáról ha
is hivatalosan de a
mindent kifütető újságírók
Most érkezett
Megkérdezik a kommu-nista
mindenttudó tit-kárát
hogy miképpen
ráülni sündisznóra
Az elvtárs válaszol
azonnal Először tanulmá-nyozza
és elv-társak
müveit Amikor
mindenről tájékozódott a
következő választ
— lehetőség van
sündisznóra le-nyírják
az tüskéit
ha — a akarja
e
A kis unatkozik
Nyafogva mondja az apjá-nak
— Apuka unatkozom
csináljak?
AZ OROSZOK állandóan
szállítják a hadianyagot a
Transiberiai vasúton
Az és Ussuri
partja egészen
van Kínához éjjel-napp- al
van világítva ne
történhessék beszivárgás
Az ott lakó oroszok érez-hetően
szurkolnak de nem
látszanak megijedve Ha
a Szovjet elkerüli a
háborút nem
Európában és a Balkán-ban
És is
olyan hatalmas s
állandóan fegyverke-zik
200 kisebb-nagyob- b
A-bomb- ája és mo-dern
konvencionális arze-nálja
is van el-határozás
megtámadni
SZÉN-SZTRÁJ- K FE-NYEGETI
Amerikát
nem valami kellemes do--
A halálosan Park-o- t kiviszik a színpadról
az energia-szüksé- g szüksége
Evers polgármester és faji
vádjával áll egy nagy elé
aki Chase
Bank
ahol már
üzleti
nem
nem ta-lál
benne
bár
van
Úgy lehet hogy
nem
párt
le-het
egy
nem
Marx Lenin
adja:
Két egy
ülni Vagy
állat
vagy párt
Iván
mit
reven
kelet
felé Amur
ami közel
meg hogy
lehet
amíg biztos
még akkor
Kína mi-vel
már vagy
nehéz
ami
Mrs
log lesz volna
idején Már megindultak a
békéltető tárgyalások de
nem biztos hogy a bányá-szok
könnyen megegyez-nek
Az UMW sok botra- -
nyon esett keresztül: elő-ször
egy Boyle nevű elnö-köt
választottak de az állí-tólag
sikkasztott és jogerő-sen
elitélték Yablonsky bá-nyászvezér
és családja
meggyilkolásában való
közreműködésért is Ek-kor
választották meg el-nökké
Arnold Miller volt
bányászt aki „fekete tü-dő"
betegsége (szénpor a
tüdőben) miatt már nem
tudott dolgozni A bányá-szok
el vannak szánva ar-ra
hogy magas követelé-seiket
érvényesítik akár-milyen
sokáig is kell majd
sztrájkolniuk A bányatár- -
Budapestről
Iván az apa: — Nézd a
televíziót!
Öt perc múlva ismét a
kis Iván: — Apuka unatko-zom
mit csináljak? —
Hallgasd a rádiót — hang-zott
az ingerült válasz Pár
perc múlva újra: apu me-gint
unatkozom — Hall-gasd
a lemezjátszót — kia-bált
a nagy Iván
De a kis Iván rövid idő
múlva nyafogni Ke-zdett
Apu én még mindig
unatkozom — Eredj ki az
udvarra játszani és hagyj
nekem- - békét! — ordította
az apja
A kisfiú nekiiramodott
saságok jól keresnek és
valószínű hogy meg tud-nak
egyezni a novemberi
sztrájk-kezdé- s előtt Er-re
Amerikának igen nagy
sérült
ismét
vmm?2smá &8%m
Park dél-kore- ai elnök
felesége aki áldozatul
esett egy merényletnek
ZSOLDOSOK A FEHÉ-
REK közt Afrikában —
új lehetőséget igér Már
írtunk erről Most Johan-nesburgban
és Salisbury-be- n
gyülekeznek össze a
régi Belga Kongóban har-colt
zsoldosok a „Bolond
Miké" brit volt ezredes hí-vására
Legalább ezer
zsoldosra számítanak ha
— szükség lesz rájuk Mi-vel
Angolából már 7 ezer
fehér telepes repült el bé-relt
repülőkkel az állandó
fekete támadások miatt
és Mozambikból is egyre
többen igyekeznek mene-külni
lehetséges hogy a
régi'zsoldosok megint ösz-szeverődn- ek
vagy tíz év-vel
öregebben de még
mindig a régi harci tűzzel
ereikben A dolog finan-szírozására
állítólag egy
mozambiki (Beira-i- ) mil-liomos
protugál üzletem-ber
vállalkoznék Jórge
Jardim aki már Mozam-bikból
is elmenekült a por-tugál
„fiatal katonák" elől
Ennek a milliomosnak tíz
lánya van és köztük az
egyik Carmo Jardim már
régóta harcol a lázadó fe-keték
ellen A portugál
hadseregben hadnagyként
szerepelt vagy 500 ejtő-ernyős
ugrása volt és haj-landó
a Frelimo által ül-dözött
fekete portugál ka-tonákat
erre a mesterség-re
megtanítani Nem dűlt
még el a portugál gyarma-tok
sorsa! Nem olyan egy-szerű
odadobni ezer meg
ezer fehér-- telepest a bosz-sz- út
lihegő feketéknek
csak azért mert a „fia-tal
tiszteknek" az az elha-tározásuk
hogy egysze-rűen
felszabadítják a
gyarmataikat
(FIGYELŐ)
zuhanás hallatszott és sír-ni
kezdett — Natasa Na-tasa
— kiabált az apa —
Hányszor mondjam neked
hogy ne kösd a kecskét az
asztal lábához
Koszigin biztatja Brezs-nyevet:
— Leonyid nyissuk meg
a határokat mi is mint a
kapitalisták! Hadd utazza-nak
a népek!
— Nem tudod mit be-szélsz
Alexej ! Ha megnyit-juk
a határokat csak ketí
ten maradunk!
Alexej elgondolkodik:
— Az igaz ! Te meg a Pod-górn- i!
t
í