Kanadai Magyarsag, March 30, 1974

              4 oldal Kanadai Magyarság (No 13) 1974 március 30
KORUNKHOZ
Az
Az utóbbi időben többízben
foglalkoztunk a hazai „kultúr-beszivárgássa- l"
Ez az a fe-dőnév
ami alatt a hazai kom-munisták
megpróbálják jóhi-szemű
de naiv emigránsokon
keresztül saját ideológiájukat
becsempészni az emigrációba
és ezzel megbontani a kint élő
antibolsevista magyarság egy-ségét
ISMÉTELTEN HANGSÚ-
LYOZZUK hogy semmi kifogá-sunk
az ellen ha bárki haza-látogat
hogy szüleivel rokonai-val
vagy szeretteivel találkoz-zék
vagy azokat látogatóba ki-hozatja
Ez nagyonis emberi és
érthető igény aminek szálai
mélyen: a családban és szülő-földben
gyökereznek
De ha valaki a magyarorszá-gi
kommunista kormány meg-hívására
látogat haza vagy
azért hogy résztvegyen az
anyanyelvi vagy más konfe-rencián
amely köztudomásúan
politikai jellegű és amire in-gyen
küld jegyet a kommunis-ta
kormány a meghívottnak —
ez ellen szót emelünk most is és
a jövőben is bárki is tiltako-zik
emiatt Azért élünk idegen-ben
mert a hazai kommunista
kormány elnyomását nem tud-tuk
elviselni és a szabadságot
választottuk
Az olyan egyesület vagy
egyesületi vezető aki akár iro-dalmi
vagy egyéb művészi cél-lal
(mert ez a leghangzatosabb
a „kultúrkampány" megindítá-sára)
bárkit is kihozat hazul-ról
esetleges teljes jóhiszemű-sége
mellett is önkéntelenül a
hazai kommunisták eszközévé
válik és ezért magyar intézmé-nyeink
életében nem vállalhat
semmiféle szerepet Nincs
szükségünk „hídépítőkre"
FIGYELMEZTETNI SZE-RETNÉNK
az emigrációt hogy
ez nem a mi „rögeszménk"
csupán Ennek a beszivárgás-Ba- k
előkészítése tervszerűen
folyik ami a Magyar Nemzet
egyikjanuárban megjelent cik-kéből
világosan ki is tűnik és
szövegét szószerint közöljük:
„A Magyarok Világszövetségé-nek
elnökségi ülése úgy foglalt
állást hogy az 1974 évi munká-jával
is elő kell segítenie a kül-földi
haladószellemű magyar
egyesületek további erősödését
a nem ellenséges lojális erők
közeledését ugyanakkor a
jobboldali emigráció elsziget-elését"
A Magyarok Világszövetsé-ge
ezzel az ismételt félreért-hetetlen
határozatával világo-san
három részre bontja az
emigrációt A haladószellemű
egyesületekre vagyis a kom-munistákra
a lojális és nem el-lenséges
erőkre vagyis a társ-utasokra
és ezzel akarja elő
és
MCTÁRGYAKAT 247
TARTOZIK
„egyirányú
kultűrcsere
99
segíteni a jobboldali emigrá-ció
leválasztását és elszigete-lését
Mi akik a kommunizmus elől
menekültünk sem az első sem
a második csoporthoz nem tar-tozhatunk
aki viszont oda tar-tozik
annak nincs helye nemze-ti
emigrációnk közéletében
A NAPOKBAN KAPTUNK
Zas Lóránt író-honfitársun-któl
levelet amelyben Püski
Sándorhoz írt „nyilt levelének"
közlését kérte tőlünk Tartal-mával
lényegileg egyetértünk
helyszűke miatt azonban csak
kivonatosan közlünk leveléből
amelyből kiderül hogy a „kul-tűrcsere"
programjával már
megbukott Püski Sándor újabb
k'ultúrprogramot indít a szel-lemi
one way" útján Hazai
importjának ranglistája élén
Weörös Sándor a kitűnő költő
áll akihez még két számunk-ra
ismeretlen írót csatolt és
ezekkel indulna újabb amerikai
irodalmi körútjára
Püski Sándor akiről feltéte-lezzük
hogy jóhiszemű ma-gyar
és aki az irodalom berkei-ben
töltött majdnem negyven
éve után alig néhány évvel ez-előtt
a kultúrcserét szolgáló
könyvcserét javasolt az emig-rációnak
Már az elején kide-rült
azonban hogy ez egy szi-gorú
„egyirányú utca" ponto-sabban:
zsákutca lenne az
emigráció számára A csere
kapcsán az otthoniak ontanák a
kommunista szellemi terméke-ket
ezzel szemben mi csak azt
küldhetnénk haza amit az ott-honi
rezsim engedélyez — vagy-is
gyakorlatilag semmit Zas
Lóránt szerint kultúrcseréről
addig szó sem lehet amíg az
irodalom „körülményektől"
függ és nincs meg a szabad
kommunikáció lehetősége
Majd levelét ezzel fejezi be:
„Folytassam? Igen még vala-mit
nehezményezek És ezt'Ne-ke- d
írom leginkább Mondd
Sándor Bátyám rövid ameri-kai
tartózkodásod alatt hány
hazai író könyvét adtad el az
emigránsoknak? És mondd
hány emigráns író könyvét árul-já- k
otthon Budapesten a köny-vesboltokban?"
ÉS EBBEN TÖKÉLETESEN
egyetértünk Zas Loránttal: hol
vagyunk ebben az egyezség-ben
— mi? Sehol! Ebből ismé-telten
kiderül hogy egyirányú
csere-progra- m indulna de
amíg mi idekint szerkesztett
újságjainkat és írt és
kiadott könyveinket nem küld-hetjük
szabadon haza kultúr-cseréről
egyáltalán nem beszél-hetünk
Mi tudomásul vesszük
hogy vannak otthon íróink köl-tőink
művészeink anélkül
hogy előadókörútra jönnének
közénk mert tudomásunk van
TULADOSOS
CÉGVEZETŐ
01
©íjé nitguebartmn ri (gallérra
vezetősége
ElEK ISTVÁN
FRANCISCY
örömmel meghívja a magyar közönséget Kanada legnagyobb választékú
3 emeletes mintatemébe
Magyar régiségek XIX századi bútorok olajfestmények műtárgyak
népművészeti tárgyak
Mária Terézia és Ferenc József korabeli ülőgarnitúrák
berendezési tárgyak mozsarak gyertyatartők
Zsolnai Herendi Meisseni Rosentbat porcellánok érdekes dísztárgyak stb
— Mielőtt bárból vásárol jöjjön és nézzen körül nálunk —
(6000 DARAB KÖZÖTT VÁLOGATHAT — 1000 DARAB BROSZFIGIJRA
Nyitva: Keddtől szombatig reggel 10-t- ól 6 óráig
Esténként csütörtökön és pénteken is 8-10- -ig
HAGYATÉKOKAT
2)aiNnpari2Rb
idekünt
GYÖRGY
ÉS KÉPCKET VAsAROLVSK
űtxt 951-84- 00
róla hogy Erdélyi Józsefet a
kitűnő költőt még két évvel
ezelőtt is innen kintről támogat-ták
öreg „írótársai" mert a
hazai rezsim megtagadott tőle
mindent
Vannaknaívolvasóinkis akik
kijelentik hogy meghívottjai-kat
a kanadai és amerikai biz-tonsági
szervek leigazolták és
semmi kifogást nem emeltek
személyük ellen Csupán azt
szeretnénk megjegyezni hogy
sem a kanadai sem az ameri-kai
biztonsági szervek nem
emeltek és nem emelnek kifo-gást
Boldizsár Iván személye
ellen akit egyenesen meg is hív-tak
néhány előadásra De nem
emeltek kifogást az egykori
kommunista csúcsminiszter
Vas Zoltán többszörös kanadai
látogatása ellen sem Sőt be-jöhettek
Kanadába egykori
ÁVO-so- k és még a letelepedé-si
engedélyt is megkapták Min-denki
tudja hogy nemrégiben
vagy ötszáz csílei marxistát
engedtek be Kanadába Tovább
folytassam? Minek?
Akinek nem inge ne vegye
magára! — mondja a magyar
közmondás Aki pedig magára
veszi — az nem tartozik kö-zénk
Rendszerint felfújt nagy-ságok
akik otthon senkik sem
voltak de az emigráció terüle-te
kisebb képességű személyek-nek
is megadja a lehetőséget
a közszereplésre Ezekre vonat-kozik
Reményik Sándor verse:
Kanadát súlyos
j?
Kanadában meglehetősen sú-lyos
helyzet alakulhat ki a mun-kabérek
emelése körül Mivel
az ország és Amerika gazdasá-gi
szerkezete körülbelül egyfor-ma
ugyanez várható az Egye-sült
Államokban is Az adatok
lehetnek kissé eltérőek de lé-nyegileg
és következményeik-ben
ugyanazok
A Canadian Labor Congress
(CLC) jelentése szerint' a múlt
év utolsó negyedére a munkás
reálbére (tehát árinflációt le:
számítva) 550 dollárral keve-sebb
volt egy héten mint a meg-előző
év utolsó negyedében
Másszóval: a munkásság visz-szaese- tt
az 1971 évi bér-színvona- lra
A szervezett munkásság
átlagbére 8 %-k- al emelkedett a
múlt évben a megélhetés költ-sége
viszont 91 %-k- al nőtt Ez-zel
szemben — állítja a CLC
— a profit a múlt évben 47 %-k- ai
volt magasabb a megelő-ző
évinél Ez a hatalmas különb-ség
azt mutatja a szakszerve-zetek
szerint hogy a nemzeti
jövedelem elosztása rosszabbo-dott
Természetes mondja a CLC
hogy ilyen körülmények közt ez
évben komoly bérharcok kez-dődnek
hogy a munkásság visz-szanyer- je
legalább azt amit ré-gebben
keresett Különösen ki-emeli
a CLC-jelent- és hogy az
alsó-kerese- tű népesség amihez
a lakosság 20 %-- át számolják
már 1951-be- n is mindössze 44
%-- át kapta az összjövedelem-nek
most pedig csak 36 %-- ot
míg a profit 1951-be- n — a fel-ső
20 % jövedelme —428 % volt
most pedig 433 %-r- a növeke-dett
Az egyetlen termelési ág
amelyben a munkásság lépést
tartott az árinflációval az autó-ipar
volt mert annak az ame-rikaiakkal
közösen működő
szakszervezetei előre felvették
646 St
651 -
Kényelmesen berendezett
f sabb igényt is kielégítik
'♦♦OO
L L
„Mert lelkük üres mint a fel-fújt
hólyag
Úsznak szintjén a megáradt fo-lyónak"
ÚJBÓL HANGSÚLYOZNI sze-retnénk
hogy mindenki akkor
megy haza amikor akar és azt
hozat ki akit akar (ha Pesten
engedik) De ne akarja rávarr-ni
meghívottját magyar egye-sületeinkre
és közületeinkre
mert ha ez elindul az emigrá-cióban
nem tudjuk a folyama-tot
megállítani És ez a hazai
kommunisták igazi célja: za-varkeltés
Elvi álláspontunk
azokra is vonatkozik akik itt
kint az otthoni kommunistákat
és azok itteni hivatalos képvi-selőit
szalonképessé akarják
tenni
Senki nevében semmiféle
egyesületi vezető meghívást
nem gyakorolhat mert a leg-jobb
fedőnév a „művészet"
amelyen keresztül könnyen
függő szerveivé válhatunk a ha-zai
marxista rendszernek Amíg
Budapesten irányított iroda-lom
van és Kós Károlyról az
egyik legnagyobb erdélyi írónk-ról
úgy emlékeznek meg mint
„romániai íróról" addig füg-getlen
magyarirodalomrólnem
beszélhetünk mert ilyen nem
létezik még ha vannak is te-hetséges
íróink odahaza
Ez is KORUNKHOZ TARTO-ZIK
VIRÁGH ANNA
munkabérharcok
_iii- -
a szerződéseikben a megélheté-si
indexhez való igazodást En-nek
ellenére a CLC igyekszik
megszabadulni az amerikai kö-zös
szakszervezeti szerkezet-től
mert a baloldali intellek-tuele- k
akik a „kanadai öntu-datot"
többre értékelik mint a
munkás életszínvonalát önálló
(tehát pénztelen és számban is
gyengébb) önálló szakszerve-zeteket
akarnak
A CLC szerint ez a csökkenő
kereseti tendencia a legkemé-nyebb
munkabértárgyalások-hoz
vezet sőt a munkásság kö-rében
bizonyos „nyugtalanság"
is érezhető ami legalábbis
hosszan tartó sztrájkokat idéz-het
elő
Nem hisszük hogy a munka-bér
emelésével ki lehet egyen-súlyozni
az árak emelkedését
Mihelyt a bért emelik annak
többletköltségét áthárítják a
fogyasztóra tehát a munkásra
is Lehet ugyan megélhetési in-dexhez
fűződő bérskálákat ki-tárgyalni
de ez az árinflációt
nem csökkenti sőt növeli
A megélhetési index stabili-zálását
viszonyt egyelőre nem
igen lehet remélni Kanadában
Ennek az országnak — saját
olajbösége folytán — nem is kel-lett
háromszoros olajárakat fi-zetnie
az araboknak mezőga-zdaságának
termelékenysége
pedig közismerten nagy tehát
az élelmiszerárakat is kézben
tarthatta volna Itt a világ-infláció- ra
hivatkozni sokkal ki-sebb
eséllyel lehet viszont at-tól
tartunk hogy a welfare-ál-la- m
felé történő gyors közele-dése
és Amerikával provokált
gazdasági harcai a végén ezt
a nagyon gazdag országot is el-sorvasztják
Ha időben nem vál-toztatják
meg közgazdasági po-litikájukat
Kanada rövidesen
a rohanó árinfláció áldozatává
válhatik (OECONOMUS)
Avenue
5511
helyiségeink a legmaga--
A szolgáltatás egyforma
Gyász esetén forduljon
hozzánk bizalommal
Dougall & Brownií
Ltch
' Funeral Directors
Clair West
Mc
csak a koporsók árai változnak Óriási parkolóhely
A város bármely részébe küldjük kocsijainkat
MAGYAR GYÁSZJELENTÉST DÍJMENTESEN
ADUNK
Kaszás Nagy Máté:
Numerus
A 20-a- s évek elején a magyar-országi
egyetemeken bevezet-ték
az un „numerus clausus"-- t
a zárt számot ami annyit je-lentett
hogy a zsidóvallásu je-lentkezőknek
csak egy előre
meghatározott részét vették fel
Ez a törvény nagy harcokat
eredményezett míg végülis ki-múlt
Ugyanez az eset ismét-lődött
most meg az Egyesült
Államokban de megfordítva :
a „kisebbségek" — feketék csi-kán- ók
fülöpszigetiek és ameri-kai
indiánok — javára!
A Washington Egyetemi ha-tóság
visszautasította egy De-Fun- is
nevű fehér diák felvéte-lét
a jogi fakultására aki eb-be
nem nyugodott bele és a bí-rósághoz
fordult Bizonyította
hogy 36 „kisebbségi" (fekete)
diák egyetemi eredményei és
jogi felvételi vizsgái jóval gyen-gébbek
voltak mint az övé azo-kat
mégis felvették öt pedig
visszautasították Egy seattlei
bíróság helyt adott a diák ké-relmének
és utasította az Egye-temet
hogy vegye fel DeFunist
a jogi fakultására mert meg-sértette
a 14 Alkotmányjogi
Kiegészitést azzal hogy előny-ben
részesített másokat — a fa-juk
miatt A diákot fel is vet-ték
de ugyanakkor az Egyetem
fellebbezett a beiratási politi-kájának
szabad gyakorlása ér-dekében
Ezzel megkezdődött a híres
DeFunis-Odegaar- d (az Egye-tem
akkori elnöke) per ami
nemsokára a Supreme Court
döntése elé került
A kérdés a következő Joga
van--e az Egyetemeknek kivé-telt
tenni a „kisebbségek" ja-vára
és ezzel egy „fordított
diszkriminációt" követni el? Ha
a tanulmányi előmeneteleik
alapján egyformán esélyes je-löltek
közül válogatnak ez két-ségtelenül
az egyetemi hatóság
joga De ha alacsonyabb ered-ményű
hallgatókat felvesznek
magasabb eredményüek he--lye- tt
csak azért mert feketék
ez kétségtelenül az 1964 évi
Civil Rights Act megszegése
Amerikában az a szokás
hogy ilyen elvi kérdéseknél kül-ső
— nem személyesen érde-kelt
— személyek testületek
stb un „amicus curiae"-ira-to- t
nyújthatnak be a Legfelsőbb
Bírósághoz a kérdésben való ál-lásfoglalásukról
Ebben a per-ben
vagy három tucat ilyen
iratot nyújtottak be amelyek
nagyrésze DeFunis igazát bizo-nyították
és attól féltek hogy
ujabb „kvóta-rendszer- " vagyis
numerus clausus alakulhat ki
ami az 1964 évi Civil Rights
törvény fordítottja lenne
clausus
A legérdekesebb a dologban
az hogy Amerika két leghíre-sebb
alkotmányjogásza Phi-lip
Kurland csikágói és Alexan-der
Bickel Yale-- i egyetemi pro-fesszorok
a zsidó Anti-Defama-ti- on
League of B'nai B'rith ne-vében
tiltakoztak a feketék
előnyben részesítése ellen „A
numerus clausus a faji kvóta
amely ebben az esetben alkal-mazásra
kerülhet — érvelt a
két tudós — a zsidó kisebbség-re
nézve különösen félelmetes"
'Sok más „amicus curiae" kö-zött
az AFL-CI-O a gyárosok
szövetsége az USA kereskedel-mi
kamarája is DeFunis iga-zát
bizonyították míg az or-szágos
Ügyvédszövetség az el-len
érvelt Azt mondták hogy
a gyengébb előmenetelü nége-rek
felvétele azért fontos mert
rendkívül kevés a fekete ügy-véd
Amerikában (a 12 %-o- s
országos részarányukhoz ké-pest
csak 1 %)
Archibald Cox a volt Water-gate-ügyé- sz akit Nixon elnök
elbocsátott szintén az Egyetem
igaza mellett érvelt Szerinte
a „kevert" tanuló-testül- et azért
jó mert mindegyik hoz magá-val
valami specifikumot akár
egyénileg akár otthonról akár
más formában Cox szerint:
„Ha a tanulmányi kiválóság
lenne az egyetlen mértékadó az
egyetemeken akkor a Harvard
College csakhamar elveszítené
vitalitását és intellektuális ki-válóságát"
Nem akarunk Mr Cox-a- l vi-tába
szállni de szerintünk min--'
den egyetemnek akár jogot
akár orvostudományt akár
mérnöki tudományt tanít igen-is
elsősorban a tanulmányi ki-válóságra
kell törekednie Kü-lönbe- nis
pont a Harvardon ta-nulnak
az „elit" gyermekei a
gazdag szülök vagy a befolyá-sos
emberek gyermekei akik
közé csak néha kerülhetbe egy
társadalmilag alacsonyabb-rend- ű
szülő gyermeke A leg-jobb'
bizonyíték erre hogy'Ed-war- d
Kennedy szenátor is a
Harvardon tanult holott tanul-mányi
képességei igen gyengék
voltak és még arra is' ráfanya-lodott
hogy felbéreljen valakit
hogy helyette menjen be vizs-gázni
Amikor ezt felfedezték
kicsapták mind a kettőt de
Teddyt a milliomos Kennedy
fiát egy év után visszavették
miután a papa kellő alapítványt
tett le a másik diákot máig sem
vették fel Ha ez jelenti a Cox-fél- e
„vitalitást és intellektuális
kiválóságot" akkor valóban
mindegy hogy középiskolába is
alig való feketéket vesznek fel
a Harvardra jótanuló fehér
helyett
Pannónia szűcs-üze- m
vállal női és férfi irha bundákat méretre ($ 150-16- 0) Dolgozó
mellények sapkák és kesztyűk báránybőrböl
Gyors és figyelmes kiszolgálás
Rendelést felveszünk üzletek részére is!
Hívja Mr'vagy Mrs Szabót: 762-886- 9
Címünk: 1284 Weston Rd
(Eglinton és Jane St között)