Kanadai Magyarsag, March 06, 1965

              t
í7f Ilf1
I
í
h
I U
Balett a holdféiiybeei
Sok nevezetes kalandot él-te- m
életemben de talán
egyszer sem éreztem tulajdon
bőrgunyámat annyira szűk-nek
mint mostanában Az ok:
Bök Bertalan itt tengődő
gyar honfitársam a minden
hájjal megkent egykori vas-megyei
szabó szomorú szám-kivetésben
pedig: festő ö
festi ugyanis a wellingtoni ut-cákon
azokat a fehér csíkokat
amelyek az átkelési lehetősé-get
jelzik egyik járdáról a
másikra Háztetőket is fest
kerítéseket is mellékesen
pedig engem nyúz folytonos
pénzcsinálási ötleteivel Egy
ilyen ötlet miatt nem láttam
semmit a most tartott ünnepi
hét — magyarul: Fesztivál —
eseményeiből Viszont zsebre-vágtam
egy csomó pénztt amit
Berci bácsival mutyiban jó
ég tudja hogyan megkeres-tünk
A történet ott kezdődik
hogy hónapokkal ezelőtt be-tértem
egy kávézóba csésze
feketére A fekete rendszerint
moslék a falakon állandó
képkiállítás van s akkor is
néhány tucat festmény lógott
a félhomályban Szélesyállú
magyaros tartású férfi vakar
1
A vásznuk erősen megko- -
" pott már gerincükről itt-n- tt
lepattogzott a szecessziós ara-nyozás
egyik-mási- k szakado-zott
A lila tintával irt apró
" betűk azonban még jól olvas-- v
hatók s tiszták a ceruzasorok
js a kockás lapokon
A Jókai-notesze- k története
ís érdekes: az irodalomtudó-sok
tudtak a létezésükről
egyik-másik- at -- ismerték
közülük több magántulajdon-ban
néhány az Akadémia tu-lajdonában
s a Széchenyi
volt
csaknem száz esztendeig
Irodalmi kincsek becses
ereklyék egy nagy költő ke-zevonását
gondolatainak el-ső'
szárnycsápását őrzik Jó-kai
minden témáját ötletét
rillanását először kedvelt kis
noteszeibe jegyezte fel Re-gényéinek
színhelyét — gyak-ran
vázlatos rajzát egy-eg- y
épületnek — hőseineknevét
a történet egyes fordulatait
Az első notesz 1853-b- ól va-ló
így következnek egymás
ntán a feljegyzések: „Klast-romba
befalazott pár — Lóf e-j- ü
kürt az Andrássyaknál
— A prédikátort a szélső bás-tyáról
dobták le — Nagy te-rén
roppant kandalló fara-gott
küszöbök rejtett folyo-sók
" A feljegyzések kö-zött
parányi még jól látható
ceruzarajzi kétajtós kriptabe-járat
domborművekkel
Hol járt merre csapongott
milyen meséket szőtt a fan
táziája Az alkotás folyamata
megfoghatatlan tettenérni
nem igen lehet az ihletett per-cck-et
Jókai időnként elővet-te
javította újabb párbeszé-dekkel
egészítette ki az első
vázlatokat átdolgozta a cse-lekményt
fordított rajta át-keresztelte
a hősöketk más
környezetbe helyezte az epi-zódokat
De nem is a filológiai
'pontosság számít itt — ha-ne- m
e kis noteszoknak a han-gulatai
izei( a nagy alkotóról
Cclmondott bensőséges vallo-Mnás-ai
3
át
ma
de
is:
A római számmal jelzett
tizenhatos noteszban az
jlSOO-a- s évek dereka táján ir-thatta
pontos dátum egyikben
sincs a prágai vár a Hrad- -
izsin rajza Láthatólag
gonddal aprólékos türelem--tme- l
készítette a vázlatot Alal-"l- a
ez áll: Bebek pénzt
vcret Drága kifarag- -
va — Hotelek
—
nagy
rossz
fából
a sivatagban
£— A szolgát eltemették a ha-lott
ifjú úrral együtt "
(--- Ebben az időben írta Jókai
Az élet komédiásáig az Egy az
Istent s az Egész az északi
pólusig című regényt Érde-kes
megfigyelni a fenti ké-pek
helyzetek — egy-eg- y cse-lekmény
emlékeztető mondat
'hasonlat formájában — mind-három
könyvben előfordul-nak
Lapozunk néhány oldalt
' f (Kitűnően olvasható lilitintás
sírásával a következő áll a no--
l:teszoen: „Milyen lesz ennek a
regényneka hőse? Háthaazt
gatta fejebúbját a képek előtt ez a divat lássa — manapság
Hátúról is azonnal ráismer
tem: Bök Berci mászkált ide-od- a
hümmögetett aztán meg
fordult felfedezett odajött
hozzám és csak ennyit mon-dott:
„A fene egye meg!"
Miután leszidtuk a minisz
terelnököt a polgármestert a
kávét a rossz időt Berci rá-tért
a képekre — Ugyan
megmondaná nekem kérem
mit ábrázolnak? — kérlelt —
nézze például ezt az van alája
írva hogy „NÖK és KÖR-TÉK"
De én a nőket inkább
esőgilisztáknak a körtéket
pedig orvosságos üvegeknek
látom Maga is festeget kell
hogy értsen hozzá!
A festményben nem lehe-tett
eligazodni Én a nőket
inkább lóvakaró keféknek a
körtéket inkább zsebóráknak
láttam de azért megmagya-ráztam
Bök Bertalannak ez a
mai kor szelleme színekben
kifejezett gondolkozásra kész
tető haladás amit Picasso ta
lált ki Megállapítottuk ha
nem volna aláírás a képel
könyvállyánynak lehetne lát
ni vagy konyhaszekrénynek
Esetleg jégcsőnek vagy a ku
tyám fülefarkának — Dehát
JÓKAI NOTESZA
Könyvtár-kézirattárába- n
előre megmondani lehetne
mi mindentől függ az még
ohó De talán mégis ameny-nyi- t
már én körülbelül tu-dok
róla — olyan ember aki
mindentől fél még a felhőtől is" S az olvasó ha kíván-csi
a folytatásra ne sajnálja
a fáradtságot egy pillanatra
vegye elő A lőcsei fehér asz-szon- y
című regényt lapozza
fel az első oldalát ott olvas-ható
ez a mondai: 01yan em-ber
aki mindentől fél még a
felhőtől is" (Lám néha sze-rencsével
mégis tettenérhető
az alkotás folyamata) S itt
van a feljegyzés mellett a Bál
ványos dombon omladék vár
rom elhagyott sasfészek A
következő noteszlapon női
nev: Hermin" Meneti is
mét rajz ovális keretben ked
ves lányarc kicsit távolabb
egy sor írás: „Ankerschmidt
gróf nem inkább lovag
Ankerschmidt lovag Ez
nem is rejtvény könnyű azo-nosítani
a neveket — Az Uj
földesúr a legismertebb Jókai--
regények közzé tartozik
annak egyik alakja Ankersch-midt
lovag s az ő lánya Hcr-mi- n
A „hivatalos" tehát az
Írással kapcsolatos jegyzete-ket
a legtöbb noleszlapon eré-lyes
ceruzavonal zárja le s
alatta „napi" dolgok olvas-hatók
Nézzük meg például a
19-e- s notesz ilyen jellegű be
jegyzéseit Körülbelül a köny-vecske
felénél nyitjuk fel így
következnek egymás után a
sorok: „A Róza szobájába
szappanokat venni — Virágot
vinni Trefortnak — Drótot
venni attól a rabló Komáro-mytó- l
— Adót befizetni "
E feljegyzések megfejtése
összefüggése világos Jókai
amikor már svábhegyi villá-jában
lakott naponta beko-csizott
a városba rendszerint
a képviselőházba a kiadók
hoz a klubba s apróbb ház-tartási
ügyeket elintézni Nyil
ván ilyen megbízatása volt
egy alkalommal szappanokat
venni feleségének Laborfalvy
Rózának aki — főleg életé-nek
utolsó esztendeiben —
ritkáb'ban mozdult ki ottho-nukból
A virág-üg- y megfej-tése:
Trefort Ágostonról az
akkori kultuszminiszterről
van szó akijó'barátja volt az
írónak s aki — nem is egy be
jegyzés tanúskodik erről —
tóbb alkalommal kapott szeg-fűt
orgonát Jókai kertiéből
Komáromy pedig — ezt Mik- -
száthnak egyik emlékezéséből
tudjuk --— Jókai minden háj-jal
megkent svábhegyi szom-szédja
volt kereskedöember
s az író ha tőle vásárolt
rendszerint becsapódott
„Jaj jaj Róza mit tettél?"
— ez a sor olvasható a 22-e- s
notesz első oldalán S így
folytatódik: „Hogyan élek én
már örökös háborúban a csir-kék
miatt?" E sorok megfej-tését
is egy Mikszáth-irá- s ad--
c
azt mondják aki nem tud fes
teni az rendes tájképeket csi-nál
aki nem tud írni az csak
szerelmi tárgykörből is aki
nem tud nadrágot varrni az
átjárókat fest a weUingtoi ut-cán
Bök bácsi akkor megnehez
telt kissé és csak alkalomra
várt hogy gúnyorkodásomért
megfizessen Van annak vagy
két hónapja hogy megint ősz
szeakaatunK Asszongya ne
kem Bök: „Mondja miként áll
maga anyagilag?" — Mint
rendesen sehogy — Akkor
hát csinálunk egy kis lóvét
— mondja ő — jön a Feszti
vál abból mink is kiprése
lünk valamit mutyiba Bár
nem szeretek mutyjzni ezúttal
mégis belefektettem a „kö
zösbe" két kemény fontokat
aztán vártam mi lesz?
Vagy három hétig nem
lelt semmi de aztán rámtele-fonál- l
ám Berci bá Hogy
csapjam a hónom alá összes
keretrefeszílelt festővásznai-mat
hozzak lenolajat meg
lerpentint ócska ruhát rossz
cipőt mert nála nagyarányú
művészi képf estés folyik
Folyjak át hozzá hamar
ja Svábhegyi szomszédasszo-nyuk
levágta — tévedésből —
Jókainé kedvenc gyöngytyúk-ját
Az eset másnap derült ki
Laborfalvy Róza rettenetesen
összeveszett a szomszédasz-szonny- al
Jókai pedig aki sze-rette
a békét és a nyugalmat
kétségbeesett a házi perpat-var
hallatán Ugyancsak Mik-száthl- ól
tudjuk hogy a
„gyöngytyúk-perben- " végül
minden elintéződött a harag-vó
háziasszonyok egy hét múl
va megbékültek
E bejegyzés alatt halvány
ceruzasorok: „Révai megveszi
mégegyszer mind regényeim
mind novelláim kiadói jogát
ötven évre No sokat keres
rajta majd a gazfickó de
nem baj Engem meg ismét
becsap ahogy szokott" Ehhez
felesleges a kommentár
„Nagy Miklós megint ná-lam
járt kéziratért Öh hogy
nem kopik le a lába szegény
fiúnak De most jön eszembe
hogy ez a Nagy iMiklós nem is
az eszével hanem a lábával
szerkeszti a lapot" Ezt a
mondását amely a noteszla-pokon
született később maga
is terjesztette s a pesti iro
dalmi világ kedvenc anakdo- -
táin lett Najrv Miklós a Va
sárnapi Újság szerkesztője
volt s állandóan járta a hí-res
írók lakásait kéziratokat
kért lapja számára Ezért ir-ta
Jókai hogy nem az eszé-vel
hanem a lábával szerkesz-ti
az újságot (Egyébként a
Vasárnapi Újság sok Jókai-műne- k
volt első közlési he-lye
s az író is nagyon szerette
a lábbal szerkesztett" lapot)
„A Messiást olvasom Klop-stockt- ól
jaj minő unalom
nem is olvasom tovább" Ez
a bejegyzés a 14 szorszámmal
ellátott kis noteszban találha-tó
Igen helytálló kritika a
Messiás a világ egyik leg-unalmasabb
müve érthetet
len hogyan telt szert hírnév
re a múlt században „Ke-nesse- y
és a veszprémiek meg-hivá-sa
Anna-bálr- a azt írják
vár az egész ország Aranyo-sak
megyek hogyne mennék
Füredre mindig megyek "
Az irodalomtudósok hossza-dalmas
aprólékos munkával
megkísérlik kideríteni hogy a
noteszok bejegyzései ponto-san
mikor keletkeztek mire
vonatkoznak milyen regénye-ket
írt akkortájt Jókai Nehéz
munka az író ugyanis külö-nösen
élete vége felé újabb
feljegyzéseket írt a régi no-teszokba
szeszélyesen oda
ahol éppen üres helyeket ta-lált
így például előfordul
hogy az 1S50 táján megkez-dett
füzetecskében századvégi
írók politikusok szerkesztők
könyvkiadók nevét látjuk Jó-kai
nagyon szerette ezeket a
kis könyvecskéket nem szí
vesen vett újat sajnálta a
múló időt — s minden meg-telt
notesz elmúlt éveket je
lentett
mvMrmff'
ETientállást nem tűrő felszó-lításnak
eleget téve átfolytam
hozzá íme a való helyzet a
szoba padlója leterítve csórna-golópapírossa- L
Egyik fal
szintúgy de azon jókora fes-tővászon
rajzszögekkel oda-erősítve
Bökné asszony nem-különben
élénktekintetű
sziklából is tojásrántottát ki
olvasztó tenyerestalpas szín-magyar
fehérnép számos bőg-rébe-n
tányérban ócska fa-zékban
mindenféle színeket
kever Berci éppen akkor
nyúl egyik bögrébe (kezén
gumikesztyű) fölmarkol cso-mó
zöldet és két lépésről hoz-závágja
a vászonhoz Másik
kezével törött seprűnyelet
máit pirosba s odakeni azt is
a vászonra Van azon már
mindenféle vonal pont gir-begörbe
a nyavalya tudja
mi minden Gondolom ki ké-ne
hívni a mentőket mert
ezek tisztára megkukultak
Csupa maszat festék olaj a
lakás Egyik sarokban féltu-cat
immár „kész" izé Fest-mény
ahogy ők mondják
„Maga most keverjen vegye
át a nejem tisztét — mondja
Bök Bertalan — keverjen
összevissza mindent ahogy
jön mert a nejem takarítani
jár tudja és nem áldozhatom
fel állását a művészet miatt
Gyerünk szesztestvér!"
Hát kevertem ő mázolt s
félóra múlva letette a bögré-ket
Kész" — mondotta —
most már csak alá kell irni a
képet és címet kell adni neki!
Igenám de miféle címet? ö
azt javasolja legyen a kép cí-me
„MÉLYTENGERI HALÁ-
SZAT" Dehát hol itt a ten-ger
meg a hal? Én azt mon-dom
legyen „KAVART GON-DOLATOK"
Nem ez nem
eléggé érdekfeszítő A végén
megállapodtunk legyen a
káp címe „ÉJFÉLI TÁNC"
Ebben maradtunk és a fest-mény
a sarokba került a töb
bihez Aztán én is belebódul-tam
a munkába Találtam egy
rossz kanalat meg csomó vat-tát
ezekkel dolgoztam ken-tem
húztam hadonásztam
miközben Bök gyakran rám
kiáltott: „Álljon félre!" és
akkor paccs csomó festék
zúdult a vászonra alijr bír-ta-m
félreugrani Kész keres-sünk
címet sarokba vele gye-rünk
egy újjal elég az hozzá
üsszecsináltunk vagy három
tucat „képet" aztán haza-mentem
jegyet váltottam
egy hajóra s azon a napon
mikor a Fesztivál 'kezdődött
elutaztam Nem félek a tisz-tességes
haláltól de Bök Ber-talan
miatt engem ugyan ne
verjenek agyon ne ily ha-lált
adj nekem Istenem
Az ünnepi hetek tegnap ér
tek veget Tegnap én is haza-érkeztem
Mászkálok az ut-cán
Látom ám Berci bá" szor-galmasan
mázolja a fehér csí-kokat
az átjáróknál Odasom-fordálok
hozzá — Maga még
életben van? — kérdem —
Miként bírt megmenekülni?
— Ám Berci büszkén fel-egyenesedik
szembeáll ve-lem
végignéz rajtam aztán
a régi cs és kir katonatisz-tek
fejedelmi hangján ennyit
mond: „Gyáva fráter! Meg-szökik
és van képe utólag ide-jönni
hozzám!"
— Hallja Berci szóljon
nozzam rendesen különben
megvágom hogy mutogat —
felelem én is nyugodtan
Erre megjuhászkodik kissé
— Idehallgasson — mondja
— a képek mind elkeltek
egyet kivéve s ezen az egyen
maga felismerhető tehenet
festett Kutyának se kellett
Maga kap (elővette jegyzet-füzetét)
— maga kap a vacak
két fontjáért huszonhat font
három shillinget Itt a kiállí-tott
csekk és holnap jöjjön
megint festeni A kereslet
nagy kilenc rendelés van
egyik rendelő balettet akar
látni a holdfényben hozzon
egy használt hajkefét avval
megcsináljuk
A balett pompásan sikerült!
Olyan mintha nagy tányéron
a szürke hamun féltucat ci-garetta-
csík heverne Tíz perc
alatt elkészült Az én részese-désem
három font kereken
Ihajcsuhaj mégis csak pom-pás
korban élünk nemdebár?
F Kőszegi István j
'4 I
'ff?
1965 márc 6 (10)' KANADAIIHAGY
üjctTÜBi tisztaságáért foly-tatott
közdehnében Illyés
Gyula arról ír a Népszabad-ságban
hogy miként ig szólít
hatnak egymást illőbben a
magyarok „A munkásmozga-lom
megteremtői nem uraz-hatták
egymást Hisz már a
magyar 48 megteremtői Pe-tőfi- ék
sem akarták urazni
egymást Noha az úr szónak
semmivel sem riasztóbb —
legfeljebb közelibb — a ben-ső
csöngése mint a signoré-nak
vagy a monsieur'-ne- k Az
úr eredetileg nem vagyont
jelzett hanem rangot Az Ár-pádok
alatt a trónörököst ne
vezték így a fejedelem illet-ve
a király fiait Később a ki-rály
környezetének tagjait
Ök Yoltak az uraság: az or
szág
A mi 48-un- k francia előfu
tárai annak idején tüntetően
elvetették a jinonsieur'--t A
középrendet addig burzsoá'-na-k
burg' — azaz városbeli-nek
hívták A forradalmak
idején már ennek sem volt jó
csengése így merült fel a
citoyen A magyar városias-ság
állapotát tekintve akkor-tájt
legalkalmasabban hát
még így lehetett volna ma- -
Kis jókai Erzsébet:
ILLYÉS GYULA
a demokratikus megszólításról
gyaritanr: föWF Sajnos pol-gártársnak
fordították Az új
társadalom magyar előkészí-tőinek
tehát új szót kellett
szokásba venniük egymás
megszólítására A választás az
elvtárs szóra esett A szót
nem ők alkották Az elvtárs
a nyelvújítás terméke Hibát-lanul
jelöli azt aki pontosan
azon az elven van mint mi"
Táncsics a polgártársnál de-mokratikusabb
megszólítás
ként a „kend"-e- t ajánlotta de
érezhetően azért nem tet
szett mert parasztosnak ha-tott
Akkor! Mert valójában
eredete alig áll hátrább mint
az úr lévén leszármazásának
útja — a szavak már így bú-jócskáznak
— kegyelmessé-ged
kegyelmed kelmed ké-med
Kár volt a kendet visz-szavet- ni
éppen azért a jó
ízért ami ebben ha én én
kend kend is kend!'-be- n rej-lett
Jó alap lett volna továb-bi
ízek lörténelem-hozt- a je-lentések
befogadására
Az elvtárs jelentésköre túl
& & &&
(Tizenhatodik folytatás)
Ez a fiú inkább hasonlított anyjára hullámos szőke
haja szinte lányossá tette keskeny arcát
„Ketten agyaltuk ki Péterrel Mert annyi minden va-cakunk
van amit soha nem tudunk rendben tartani Most
nézd milyen rend van mindenütt És azonnal megtaláljuk
amit keresünk"
A szoba alig illett ebbe a regi házba annyira korsze-rűen
berendezett tágas világos volt Rházy mégis jól erez-te
itt magát a ket' fiú vidám környezetében abban a tu-datban
hogy a gyermekek őszinte ragaszkodással cs cso-dálattal
veszik körül Mindketten jól beszeltek angolul
mert nagyszüleik Skóciában laktak rendszerint ott töltik
nyári vakációjukat
„Apátokkal már beszeltem jóvá hagyta hogy jövő
nyáron kijöttök hozzám az Államokba Hchc ne bolon-duljatok
meg!"
Péter és Rudi indiántáncot jártak körülötte és ot'is
magukkal ráncigálták Persze ez nagy újság volt hiszen
tavaly már beszéltek róla mint elérhetetlen álomról
„Tulajdonkeppen nem is nálam lesztek 'legalább is
nagyreszt nem Hanem barátaimnál akiknek ilyenféle ko-rú
g) érékeik vannak Washingtonon kívül a folyóparton
No hogy hívják a folyót ki tudja?"
A kisebbik meghökkenten állt de Rudi rávágta:
„Potomac"
„Remek Tehát a hajójegyet megkapjátok azonnal
ha az iskolai bizonyítvány jó Nem akarok hanyagságról
hallani Te Rudi a számtannal komolyabban foglalkozol
addig mert hallom hadilábon állsz vele Megértettétek?
Ha hírt kapok apátoktól hogy jó a bizonyítvány azonnal
küldöm repülőpostával a jegyeteket Mert július közepén
indul ez a barátom akinek három fia van Ezek már vár-nak
benneteket Van náluk úszómedence a kertben hátas-lovaik
is vannak Na ki fog jól tanulni?"
„Miké!" üvöltött mind a kettő „Meglátod! Olyan
bizonyítványa senkinek nem lesz az iskolában!"
Elsie jött be a gyerekszobába Rházyért Az előszobá-ban
odasúgta neki: „Henk Párizzsal telefonál A Suratc-bő- l
hívták fel"
Már jött is Nielsen komor arccal
„Mit szólsz hozzá Lambert hamis útlevéllel utazik"
„Ejha És ti erre nem jöttetek rá?"
„Nem az útlevél hamis Hanem ő Az igazi Lambert
most is ott ül Grcnoblc-be- n Az előbb járt nála a Sureté
embere Megyek kihallgatni Jössz te is?"
Sietve búcsúztak Niclscnnctől cs nagy léptekkel fu-tottak
le a lépcsőn
10
Az Olympiába majdnem hiába mentek Lambert
nem volt otthon de a VanDoren család sem a portás sze-rint
sőt Leclerque is valahol házon kívül tartózkodott
„Szamár vagyok" mondta Nielsen „előbb idctelefo-nálhatta- m
volna Baj nincs mert a két franciát szcmmel-tartjá- k
bárhová mennek is De az időmet mással is tud-nám
tölteni mint hogy itt lebzseljek ebben a proccos szál
lóban"
„Tudod mit tehetnél még? Ha a család el is ment
hazulról a komorna itthon van Hallgasd ki kérdezősködj
tőle mindenről Nem lehet tudni hátha egyszer csak eljár
a szája és valamit megtudunk'
Nielsen szólt a portásnak hogy hívassa le VanDorc-nc- k
komornáját Leültek a foyer csendes sarkába cs vára-koztak
Suzannc hamarosan megjelent a lépcsőn jött le
kutatva nézett körül aztán lassú léptekkel sápadt arcán
a szokott keményre fagyott kifejezéssel közeledett feléjük
„Foglaljon helyet mademoiselle' szíveskedett a
rendőrkapitány A nő komolyan tisztelettudóan biccen-tett
és leült Kezét összekulcsolta ölében nem látszott sem
félénknek sem kíváncsinak
„Bocsánat Henk" fordult barátjához az amerikai
„rendelek valamint a pincérnél mindjárt visszajövök"
Már ment is és eltűnt az oszlopok mögött ahol a bár aj-taja
volt Nielsen arca nem árult el meglepődést
A washingtoni detektív várt egy pillanatig az oszlop
mögött és mikor látta hogy senki nem figyeli felment a
lépcsőn A liftajtó szembetűnőbb helyen volt Az első eme-leten
megállt a hetes lakosztály előtt Jackie nyilvánvalóan
gondatlanabb mint a komorna Suzanne lezárta asszonya
lakosztályának ajtaját bizonyosan De a hetes a két lányé
Megpróbálta lenyomni a kilincset és sikerült benyitni
Gyorsan betette maga után az ajtót és várt De mély csend
honolt mindenütt Ismerte a járást tudta melyik az össze-kötő
ajtó Csak néhány lépés és már ott állt ahová ké-sös- ki Mts VaaDprca szobájában
ságosan pontos Leírta már
Arany is versben nyílván el-sőül
egy s kihagyásával így:
Ez vala örömed tűzhelyed-nél
látni
Kik voltak a férjed elvtársi
baráti
Vagyis szoros elvbarátai a
meghatározhatóan egy esz-mét
valló harcos társai az
akkori értelemben A szó
mindmáig ezt a jelentést
hordja De milyen megszólí-tással
illessék azt akiről tud-va
tudják hogy nincs velük
egy elven legfeljebb lesz
vagy' lehet? S akiről azt tud-ják
hogy velük ellentétes
elvet vall?
Első hallásra azt véltem a
tihanyi halászok csak egymást
kezdték nevezni kollégának'
illetve az ő ejtésük szerint
koleggának' De harmadik
személyben szólva hamarosan
így hívták a motoros gépé-szét
a halfuvarozókat s nem
kis büszkeségemre szerénysé-gemet
is Aztán erre tértek a
hegybeliek a vincellérek
DETEKTÍVREGÉNY —
& & ©
majd a fatesiak is
túli autóbuszokban
A erKmttsstr — „!__ ' j -- odiuícia ugy járja MZM!£m£
D:fi—sfJn ra Varíárc m&_ wtTmtr társ nem vagyok elragjJw
sem a szakikámtól semtáSi
xcuiits meg Kellett s$
lítanom egy idegen faluból
M6UUIR epp aKKor amikorfí
auuuiasi Deiejezte Ked uramf — ezt éreztem helj
vaiunaK oiy öreg volt tí
szánalomra méltó Meglepni
nézett rám Tíz perc múlVa
község tanácselnöknőiöJ
kellett szót intéznem ££'
asszonyom' kezdtem U
rátságos bólintás után %
akadás nélkül folytatta
Őseink még úin-ug- o
í?uírwíVivl"uvh i_adK no
meg némber vagyis né
oer szavakat ismerték Az
szón alán jövevény szó
WQ1 ÍW LI
wi
v
s a
— a f
_ — Anni- - a -
a
ucui eiuuc-i-u jaszoKnak fcj
szönhetjük Amidőn foeini
még achszinnek ejtették: M
rálynot íejedelemasszonyt
lentett Nyelvünk — halta I
figyelmeztető oktatásai
arra nevei bennünket hog
nőinket a derék jászok jóvol
tából fejedelemasszonyoknai
kijáró udvariassággal kezd
juk"
Maga sem tudta mit keres voltaképpen De szokásán
vált minden váratlanul érkező alkalmat kihasználni Állt
és nézte a hálószoba lila szmirnaszőnyegét a szeles ágy
csipketerítőjét a hármas tükör asztalkáján fekvő csecse-becsék- et és szépítőszereket Belátott a nyitott ajtón át a fekctecsempckkcl kirakott fürdőszobába is de az nem ér-dcke-lte
Itt az asztalka előtt álló lilaselycmmcl bevont
széken zsemlyeszínű gyíktáska feküdt Ráismert tegnap ez volt az asszony kezében mikor a kávébarna kosztümben
jött le a foyerba Gondolkozás nélkül nyúlt utána Pilla
natig sem érezte hogy jogtalan amit hiszen bűnügy H
íől van szó Kinyitotta a táskát és belenyúlt Finom ba-K- I
usztzseDKenciorc akadt puderdobozra kis ezüstkarikán
függő kulcsokra nagyméretű gyíkbőrtárcára melyben
icnykcpek lapultak l-igye- ltc Lihan nőies lágy mosolygá-sát
a képen VanDoren öntudatos tekintetet volt fcmke'D
tájakról is vadászkutyáról és tornyos régi kastélyról is
De ez mind nem kötötte le érdeklődését csak az az egy amely fiatalembert ábrázolt: Armand Lambertet illctú
azt aki ezen a néven lakik a szállodában
Itt a bizonyíték hogy Jackie eltalálta az igazat De
akkor miért hazudott a kislány? Miért tagadott le min-dent?
Elgondolkozva süllyesztette zsebébe a képet a többi
holmit pedig gondosan rakta vissza a táskába A hetes la-kosztályon
keresztül távozott és lefelé már felvonóval ment
Éppen ideje volt hogy leért mert a komorna udvarias ki-mértsé-ggcl
köszöntve Nielsen t a lépcsőfeljárat felé indul
„Eredményt értél cl Miké?"
„Hogy érted?"
„Azt hiszed agyalágyult vagyok? Lehívatod velem a
komornát aztán azonnal meglépsz Biztos hogy valami
terved volt ezzel a kihallgatással Csak arra figyelmeztet-lek
hogy a mi metódusunk más mint a tietek odaát Ha
bajba kerülsz itt én nem húzhatlak ki belőle"
„Ugyan Henk hosrv kerülnék baihn Tó fülöm van M
minden neszt meghallok messziről És tudok óvatos is len-ni
hidd cl"
Jó jó én figyelmeztettelek"
„Hát ide nézz" tartolta eléje Rházy a fényképet „Mit szólsz hozzá?"
„A kánya vigye cl ! Hol szerezted ezt?"
„Ha hivatalos minőségedben kérdezed nem felelek
rá Ha mint privát ember és barát akkor elmondom: az
asszony táskájában találtam"
„A grófnőnek tehát szeretője van A milliomos ezek
szerint felszarvazott férj"
„Ugy látszik"
„Te ez a fiú húsz évvel fiatalabb nála"
„Nana Tiz-tizenkettő-vel
talán"
„De a nő hervadtabb a koránál Hja a VanDoren
milliók "
„Valami nem stimmel Henk Ha kitartja a fiút
miért nem segítette ezalatt az esztendő alatt mísr odaát
voltak?"
„Talán szakítottak tavaly Most békültek össze m-egint"
_ „Es alig békülnek ki a lovag azonnal pénzt kér Lo-gikus
ez?"
„A huszadik században elünk Furcsább dolgok is tör-ténnek
A nő igen hervatag lenyel mindent"
„Ez nem Művelt finommodorú dáma Igényes Sze-relmi
téren is biztosan az A fiúnak tudnia kell hogy előbb
csak szép szavakkal szédítheti és azután térhet át anyagi
kérdésekre Francia Biztosan ért a nőkhöz"
Rházyt telefonhoz hívták Wesley jelentkezett a tit- -
kár
„Mr Rházy személyesen? Kérem mondja be wash-ingtoni
számát biztonság kedvéért" Figyelmesen hallgat-ta
tudomásul vette aztán közölte a hírt: „Jim nevű ko-llégája
telefonált ide mert magát nem tudták előkcritení a
szállodában Házon kívül járt" ' „Negyedórája jöttem meg"
„Stimmel Jim félórája kereste A kérdéses hölgy
akinek ujjacskáiról maga szép felvételeket küldött nem is-meretlen
odaát maguknál George Ortenga nevét tudja
ugye?"
„Hogyne tudnám Kezemben volt az ügye"
„Két éve várunk erre az úrra De Ortenga sotia nem
jelentkezett sem itt sem Angliában a konzulátuson"
„Tudom"
„De azt nem tudja hogy a MoUy nevű hölgy ennek
az Ortengának az özvegye"
„Az ördögbe P
{EolStatjufci
OTBE
ílína
sfl
3
M
Je
iveze
hez
!abi
M sz
tály
mej
ázol
tolt
tesz
senr
tár'
két
úgy
tok
kut
a i
VC7
teg
a r
em
ku
ját
so1
az
ne
SZi
le'
Te
£6
s?
rt
4 t
m