Kanadai Magyarsag, December 13, 1975

              j
_
it A- ' - iHI - ~ - — - „ - — „ 111 ' in imiini — — imji_nji in II i m i_utjji miimi mjiaujij 111 mi ím 1 mi i u 1 mi in iimm 1 j min hiúim mi uhu 1 1 11 1 -'- " '"' Ilii BSSBBK! I II 11 IITTT
XXV évf 50 szám pplfg'gjs ÉS KIADÓHIVATAL: flHB
Vol25No50 áfelÉill 412BloorStW WM
1975 december 13 Iffef Ml ®7lt V V ¥ V U W4 W1ÉL?- - IIPJ ViVJi ¥ V'4iVJOÜPSiW111 Toronto 0ntario- - Kanada H
Second Class Mail ÉÍÍ1M M5S 1X5 B Registration number 1309 Tel : (416) 924-835- 3 H ft?ff#MkkWlWfe Ára 30 cent jfS
FosoöLiis eiiemaaias Ámeríkábae
détemte-politlEáv- al §sembeii
A honvédelmi minisztert azért menesztették nem volt hajlandó csökkenteni fegyverkezést — Szádat amerikai
és Ford kínai látogatása — halála óta a politikai súlypont Spanyolországban a katolikus egyház felé
— Portugáliában kommunista vertek és kommunisták mondtak Brezs- - puccs-kísérlet- et — fTitó a nem-e- t
nyévnek — A szovjet Angolát támaszponttá építi ki — Moszkva megtorpedózta Amerika középkeleti politikáját-D- e
a palesztinai PLO elismerése megnyithatja az utat azj arab-izrae- li megoldás felé
Szakszervezeti terror Kanadábai9 Űjzélamdübaiic Ausztráliában
A postássztrájk hallga-tásra
kényszerítette a Ka-nadai
Magyarságot és fur-csa
véletlen hogy ez alatt
az idő alatt milyen sok
nemzetközi jelentőségű
esemény torlódottössze
Ezeknek lényegét foglal-juk
össze az alábbiakban
A szovjet kudarcai
és sikerei
Figyelemreméltó1 példa
ul hogy a vészes' követ -
kezményékkel fenyegető
détente-politik- a az Egye-sült
Államokban kezd lát-ható
kiváltani
és hogy az orosz politi-ka
súlyos defektusokat
szenvedett el Európában
de diplomáciai győzelmet
aratott a Kozépkeleten és
katonai sikert ért el Afri-kában
Az európai kudarcok ab-ból
álltak hogy Portugáli-ában
egy kommunista
puccs-kísérl- et összeom-lott
Tito nyilvánosan til-takozott
a Jugoszlávia
belügyeibe való orosz be-avatkozás
ellen (amivel azt
akarja Moszkva elérni
hogy Tito halála után sa-ját
ügynökeit segíthesse
hatalomra Belgrádban)
és ugyanakkor a francia
kommunista párt az egész
világ füle hallatára beje-lentette
hogy politikájá-nak
meghatározásában
nem rendeli alá magát
Moszkvának
A francia kommunisták-nak
ez az olasz kommu-nista
párttal együtt kibo-csájto- tt
deklarációja nyílt
szembeszállás volt Brezs-nyevv- el
Ez a mai körül-mények
közt főleg azért
kellemetlen mert megza-varja
a
Kína ellen irányuló terve-it
Az európai kommunis-ta
pártok értekezletét
ugyanis eredetileg azért
akarták megrendezni
hogy ott
Kínát és így készítsék elő
hogy a kommunista pártok
rákövetkező világ-konferenciáj- án
a kínai kommu-nista
pártot exkommuni-káljá- k
a Moszkva vezeté-se
alatt álló kommunista
közösségből
A francia és olasz kom-munistáknak
ez az együt-tes
fellépése azt jelenti
hogy Brezsnyev terve
füstbe ment és hogy a kom-munista
pártoknak'sem az
európai sem a világ-értekezle- te
nem fogja Kí-nát
elítélni Ami annak a
jele hogy Moszkvának a
nemzetközi kommunista
mozgalomban vitt vezető
1 as
a
mert
Franco tolódik
francia
ellenállást
szovjetkormány
megbélyegezzék
rikái külügyminiszter amerikai-orosz- i 'egyez- -
hogy menyt? (azt úgynevezett
szóbeli tiltakozással-- - SALT II-ot)- i$ Washington
t?zottishasónlómégégyévEs'kétnappalkésőbb"még-továbbiegyoldar- űí enged-- j
szerepe es a tekintélye
csökkent
Ezzel szemben Európán
kívül a szovjetkormány
eredményeket mutatott
fel Középkeleti diplomá-ciai
előnyomulásukkal —
amiről alább lesz szó —
valószínűleg el 'tudják
akasztani azt az amerikai
politikát amely az Egyip-tom
és Izrael közti Sínai--
megállapodás „elsőt-lépé- - se"jután másoldik'Jépés- -
ként" Izrael'es Sziria'ko'
akart- - a Golan-fenn-síko- n
létrehozni
A másik orosz térnyerés
Afrikában folyik ez arra
irányul hogy Angola a
volt portugál gyarmat
orosz katonai támaszpont-tá
váljék
Ez a nyugat-afrik- ai or-szág
két szempontból fon-tos
Moszkva számára
Először mert innen egész
Közép-Afrik- át orosz nyo-másnak
lehet alávetni és
a szovjet az urániumban
gyémántban rézben gaz-dag
Délnyugat-Afrikár- a
is ráteheti a kezét Má-- _
sodszor pedig azért mert
az légiflottával és
hadihajókkal Angolából
sakkban lehet tartani az
Atlanti-óceá- n déli részét
Angolában nyílt polgár-háború
folyik magukat po-litikai
pártoknak neve-ző
gerilla-szervezet- ek kö-zött
Az ország közepét a
fővárost és a legfontosabb
kikötőket az orosz vezetés
alatt álló marxista Fel-szabadító
Népmozgalom yamwgjjm"Tl
iMsm
Beirut utcáin szakadó esőben
sem szünetel a polgárháború
szállta meg az ellenük
harcoló másik két gerilla-pártot
pedig
olyan sokféle színezetű
államokból álló csoport tá-mogatja
amire még' nem
igen volt példa Az
párttal szembenálló geril-lák
ugyanis a következő
országokból kapnak
pénzt és vagy fegyvert:
Kínából a' négerektől ki-átkozott
Délafrikából de a
néger Zambiából és Zaire-bő- i
is á typlt belga 'Kon-góból
sőt azt1 'beszélik
hogy még Amerika is kül--
4
dött — valószínűleg csak
néhány tucat revolvert
A legtöbb hadianyagot a
Szovjetunió szállította' An-golába
bombavetőket és
légelhárító rakétákat is
több mint 500 orosz tisz-tet
pilótákat tankok és
rakéták kezelésére kikép-zett
katonákat az ott har-col- ó
3000 kubai önkénte-sen"
kívül
Erre a nyílt orosz kato-nai
beavatkozásra az ame- -
úgy
"feágáltL "mégelége- -
dett a
zést
orosz
politikailag
orosz
ki is 'jelentette hogy Ame:
rika nem fog közbelépni
Angolában
Ez annál vétkesebb mu-lasztás
az amerikai kor-mány
részéről mert Wa-shington
kínos választás
elé állíthatná a Szovjetuni-ót
Ha ugyanis Amerika
nagy fegyverszállítmá-nyokkal
támogatná az
orosz szolgálatba szegő-dött
angolai „kormány"
ellenfeleit a szovjet csak
kettőt tehetne: megfuta-modnék
vagy pedig sorka-tonaságot
küldene Kózép-Afriká- ba
és akkor ugyan-olyan
malomkövet venne a
nyakába mint az ameri-kaiak
tették Vietnámban
Szádat
Fontos esemény volt
Szádat egyiptomi elnök
körútja az Egyesült Ál-lamokban
és az amerikai
elnöknek Fordnak Pe-kingben
tett látogatása
Szadatot tudvalévően
azzal vádolják hogy a Sí-nai-megállapo-dással
olyan
útra lépett amely külön-békéhez
vezethez Egyip-tom
és Izrael között Ezt
a vádat le lehetne csende-síteni
ha Szádat rá tudná
venni Amerikát hogy Iz-raelt
további engedmé-nyekre
kényszerítse Ez
volt Szádat amerikai út-jának
a célja A kérdésre
hogy ezt elérte-- e csak a
jövő tud válaszolni
Ford és Kissinger kínai
tárgyalásáról sem szi-várogtak
még ki megbíz-ható
hírek De az eddigi
jelentésekből is kitűnik
hogy éreztették velük: Pe- -
kingben eredetileg azt vár-ták
Amerikától hogy se-gítsen
akadályokat gördí-teni
a Kína bekerítésére
irányuló orosz tervek elé
de a jdétente jegyében
Moszkvának tett egyoldalú
amerikai engedmények
láttán a kínaiák attól tar-tanak
hogy Kissingernek
fontossább a Szovjetunió
val való barátkozás mint)
a Kínárajs nehezedő "orosz- -
nyomás enyhítéséi tt
tti' _________n
i % l- -
______--________B___- ____
m
a
le
iti
x s
Schlesinger
A kínaiaknak 'Ford és
Kissinger elleni gyanakvá-sát
és az amerikai détente-poli-tika
miatt való aggo-dalmai
még-jobtía- n meg-erősítette
ahnaka Schle-singerne- k
az elejtése aki
mint honvédelmi minisz-ter
ellenezte a idétente-o- t
és iitiáhan állt annak hoev
az atomfegyverkezés korr--M
látozásárahrányuló lújabbí
menyekkel vásárolja meg
Maga Ford elnöb való-színűleg
nem érti egészen
hogy az oroszoktól köve-telt
engedmények katonai-lag
mit jelentenek Az ő
szemében úgylátszik az a
legfontosabb hogy a jovó
évi elnökválasztási propa-gandában
hivatkozhassak'
rá: a SALT II-v- el ö „biz-tosította
a békét"
Schlesingertől különben
nem csak azért félt Ford
mert ellenezte a SALT II
gyors és meggondolatlan
aláírását Hanem azért is
mert az elmozdítását meg-előző
napon Schlesinger
Fordnak őszintén meg-mondta
hogy ha a kato-nai
kiadásokat bizonyos
fokon túl csökkentik akkor
ő lemond
Miután pedig Kissinger
és a kongresszusban ga-rázdálkodó
baloldali kép-viselők
és szenátorok nyo-másának
engedve Ford
valóban le akarja építeni
a fegyverkezési költség-vetést
meg kellett szaba-dulnia
Schlesingertől Ha
ugyanis a honvédelmi mi-niszter
azzal a megoko-lással
mondott volna le
hogy a hadügyi büdzsé
megcsonkításától félti
Amerika biztonságát ez
országos megbotránkozást
zúdított volna annak a
Fordnak a nyakába aki
már most nagyban készú- -
lődik a jövő évi elnökvá-lasztásra
Franco
Franco halála is mér--
földkövet jelent Európa(
történetében Hogy az ő
szerepéről erkölcsi és po-litikai
szempontból végle-ges
képet formáljunk an-nak
még nincs itt az ide-je
Ezt alckor lehet majd
megítélni ha 30 vagy 50
év múlva eldőlt már hogy
a parlamentarizmus ma
dívó válfajával távol le-het-
e tartani az orosz im
perializmust Európa nyu- -
gáti országaitól
A belső spanyol helyzet--'
ről csak annyi újat lehet
3L':_ 4 'UH
Lí
A 71léves
mondani hogy a politi-kai
súlypont a katolikus
egyház felé tolódik s hogy
különösen az alsópapság
társadalmi és politikai re-formokat
kíván
A libanoni
polgárháború
Libanonban is előtérben
áll a belső reformok kér-dése
erre való hivatko-zással
— úgy is mondhat-nók:
ennek ürügyén —
indult meg a polgárhábo-rú
Ott ugyanis a baloldal
pánarab jelszavakkal akar
túlsúlyt és vezető szerepet
biztosítani a muzulmánok-nak
Ez tette lehetővé a Szov-jetunió
és Líbia számára
hogy Libanonban utcai
harcokat rendezzenek és
hogy Szírián keresztül aka-dályt
gördítsenek a kö-zépkeleti
kibontakozás
amerikai terve elé
Ez az orosz politika a
jelek szerint azon az el-gondoláson
alapul hogy ha
a libanoni mozlemek és
görög-katolikusn- ak mond
ható maroniták közti harc-ba
a Libanonban élő pa-lesztinai
gerillák és szí-riai
csapatok beavatkoz-nának
vagyis ha szíriai
sorkatonaság lépné át a
libanoni határt akkor Iz-rael
megszállná Dél-Libano- nt
Szíria és Izrael köz-ti
háború esetén azonban
(bármit ígért is Szádat Kis-singerne- k) Egyiptom
kénytelen lenne Izraelt
hátbatámadni és ezzel
megdőlne az Izrael és
Egyiptom közti Sínai-meg-állapod- ás
Ez pedig le-hetetlenné
tenné az Ame-rika
Egyiptom és Szaúdi
Arábia közt megindult
közeledés folytatását
Ez az orosz terv csak
részben sikerült A legmo-dernebb
fegyverek szál-lításával
Moszkvának le-kötelezett
szíriai kormány
megtagadta hogy köves-se
Egyiptom 'példáját' és
hogyha Sínai-megegyez- és
Teng Hsiao-pin- g Kína tényleges
mintájára ő is megálla-podjék
Izraellel a golani
fennsíkon Ezzel az elha-tározásával
Szíria kátyú-ba
juttatta Amerika közép-keleti
politikáját
De a libanoni harcok-tól
Szíria is és a palesz-tinai
gerillák zöme is tá-volmaradt
Az okuk erre
az volt hogy szíriai kor-mány
és a palesztínaiak
vezetői között sokan nem
akarnak baloldali kor-mányt
Libanonban mert
tudják hogy az Moszkva
eszközévé válnék És a
többségükben konzerva-tív
arabok még Arafát
sem akar a Szovjetuniót
ra hagyatkozni Hiszen lát-tuk
mennyire távoltar-totta
magát Arafát a li-banoni
barrikádoktól
Úgylátszik tehát hogy
az oroszok !— legalább is
egyelőre — nem tudnak a
Középkeleten újabb há-borút
provokálni
A palesztinai
menekültek
Ezzel a Nyugat némi időt
nyert De kérdés hogy ezt
az időt ki tudják-- e hasz-nálni
azok akik a Közép-keleten
nyugalmat sze-retnének
teremteni
Ennek érdekében min-denekelőtt
arra volna szük-ség
hogy a palesztinai me-nekültek
(a Palesztinai
Felszabadító Szervezet
angolul a PLO) ügyében
valamilyen 'pozitív lépés
történjék
Ebből a szempontból a
legnagyobb mulasztás a
két főszereplőt terheli
úgymint az izraeli kor-mányt
és a PLO-- t Politi-kai
érzék hiányára vall ha
valaki behunyja a szemét
a tények előtt Ezt teszi a
PLO amikor úgy visel-kedik
mintha komolyan
hihetné hogy az izraeli ál-lamot
el lehet törölni És
ezt teszi az izraeli kor-mány
amikor nem veszi
tudomásul hogy előbb-utób- b'
kénytelen lesz mó--
vezetője
dot adni rá hogy az ara-bok
Palesztina egy részén
valahol az 1966-o- s izraeli
határokon kívül független
állami életet élhessenek
A palesztinai menekül-tek
kérdését különben az
ENSz Biztonsági Tanácsá-nak
legutóbbi határozata
még jobban előtérbe hoz-ta
Szíria azzal a feltétel-lel
fogadta el a Szíria és
Izrael közti demarkációs
vonal felügyeletével meg-bízott
ENSz-csapato- k
mandátumának meg-hosszabbítását
(1976 má-jus
15-ikéi- g) hogy a Ta-nács
januárban az egész
kózépkeleti kérdést meg-tárgyalja
A határozat megszava-zása
után a Biztonsági Ta-nács
soros elnöke Malik
szovjet nagykövet kijelen-tette
hogy a Tanács januá-ri
vitájában való részvétel-re
a PLO képviselőit is
meghívják Izraelben
megrökónyódéssel fogad-ták
hogy ehhez Washington
hozzájárult Ez a felhábo-rodás
azonban érthetet-len
Mégpedig a követke-ző
okokból:
Az amerikai kormány
arra az álláspontra helyez-kedett
hogy addig nem ve-szi
fel az érintkezést a
PLO-va- l amíg a PLO nem
ismeri el egy valamilyen
még meghatározandó ha-tárokkal
rendelkező izraeli
állam létjogosultságát
És az izraeli kormány
egyes tagjai szintén ki-jelentették
hogy csak
addig ignorálják a PLO-- t
amíg nem veszi tudomásul
Izrael létét
Ez az amire most sor
fog kerülni nem formáli-san
de egy jogi nézet-szerin- t
legalább is implicite
(bár itt meg kell jegyez-nünk
hogy ezt a véle-ményt
az ENSz-né- l az
arab delegátusok nem
osztják) Ez a jogi nézet
így hangzik:
Ha a PLO résztvesz a
Biztonsági Tanács januá- -
folytatás a 3 oldalon
-
uBBt