Kanadai Magyarsag, July 10, 1976

              --r rrrTTT-r-r-r- — r" l"1" T"
#g#t§Mlfef SZERKESZTŐSÉG
XXVI évf 28 szám ' ÉS KIADÓHIVATAL: WW Vol26No28 Íllflll 42 BT St
1976 július 10 HWfl í1 5 V "v? PIP I if kSfl?_J_ 3LT Toronto Ontano Canada
Second Class Mail M5S 1X5 iMllálWpÖiMwS Registration number 1309 Tel : (416) 924-83- 53 KgaSfflBg&foSKE Ara 30 cent
ffpgraai'rtyj'wHvwMiiM nrBPJCTTgET'gre
'
í
sraeli katonai kiflömtméiiy
iigsalbaditott 03
példátlan bravúrja
Kmén° iTmajoaii
A lázadásszerű lengyel sztrájkok politikai következményekkel fenyegetnek Legalább két városban felgyújtották a
Kommunista Párt székházát A kommunisták nyomban megfutamodtak a nép nyílt ellenállása elől Erdélyen
és Dobrudzsán át akarnak az oroszok nyomást gyakorolni a románokra Angola „felszabadítását" Castro ki
akarja terjeszteni egész Afrikára A palesztin gerillák erősödnek Beirutban De a küzdelem még nem dőlt el
Kennedy elnököt Ca§tro ölette nieg
A lengyel bomba újra
robbant Ennek hírére a
Kremlben is sok embernek
futkosott a hideg a hátán
Ilyen bombákkal van te-le
Keleteurópa és hason-ló
lehetőségek erjednek a
Szovjetuniónak azokon a
vidékein is ahol nem-oros- z
nemzetiségek élnek
Amíg ezek a bombák külön-
-külön robbannak ad-dig
könnyű elfojtani az
őket szétvető erőket 56-ban- is
ha a lengyel és a
~jnflgyarJbombaiiem egy-- t
más után hanem egyszer-re
robbant volna és ugyan-akkor
a csehek vagy a ro-mánok
is megmozdultak
volna Nixon és Kissinger
nem tudott volna minket
újra eladni az oroszoknak
„Valami fortyog
Lengyelországban"
Hogy „valami fortyog
Lengyelországban" ar-ról
a Kanadai Magyarság
már legutóbbi számában
hírt adott Azt írtuk hogy
az élelmiszerhiány meg-nyomorítja
az emberek
életét és hogy a helyzet
emlékeztet 1970-r- e amikor
az éhező munkások először
Danzigban azután Stet-tinbe- n
és más városokban
kirabolták a boltokat s
rendőrségi épületekre is
rágyújtották a tetőt
Ehhez hozzátettük hogy
az idén megint húshiány
uralkodik az országban
és hogy a politikai ellen-állás
látható formát öltött
Erről szóló múlt heti szá-munk-
még el sem jutott
olvasóink kezébe amikor
az 1970-e- s események meg-ismétlődtek
a lengyelek-nél- Ez
volt nép reakci
ója arra hogy a kormány
fölemelte az élelmiszerek
árát a vajét és a sajtét
30 a húsét 100 az összes
többi ennivaló árát átlago-san
69 százalékkal
Még aznap sztrájkok
törtek ki az egész ország-ban
még több gyárban és
még nagyobb erőszakos-sággal
mint 1970-be- n
Radomban és legalább
még egy másik városban
felgyújtották a Kommunis-ta
Párt székházát A mun-kások
nem csak a tengeri
kikötőben állították le né-hol
a vasúti síneket is föl-szedték
úgy hogy a Párizs-ból
Varsó felé tartó ex-pressz
nem tudott befutni
JÚNIUS 26 SZOMBAT — Belgrádban megkezdték
Dapcsevics Vladimír perének főtárgyalását Azután
hogy 1948-ba- n Sztálin Titót kiközösítette a kommunista '
közösségből Dapcsevics emigrált Jugoszláviából és a je-lek
szerint azóta állandóan az orosz politikai rendőr-ség
szolgálatában állt és azzal foglalkozott hogy támo-gatást
nyújtson a Jugoszláviában megszervezett föld-alatti
oroszbarát csoportoknak Dapcsevics aki belga
állampolgár lett tavaly „nyaralás" céljából Budapest-re
ment Ott azonban — nyilvánvalóan a román politi-kai
rendőrség tudtával és jóváhagyásával — jugoszláv
politikai rendörök elrabolták és erőszakkal átvitték ju-goszláv
területre Vallomása arra is fényt deríthet
hogy ha a Tito halála után kormányra kerülő csoport
nem lenne hajlandó a Szovjetunióval együttműködni
akkor az oroszok kiket akarnának puccsal kormányra
segíteni Belgrádban
Ciprus törökmegszállta részén parlamenti válasz-tásokat
tartottak negyven képviselő mellett államelnö-köt
is választottak Ezt a politikai alakulást „Ciprusi
török szövetségi állam"-na- k hívják Ezt az államot és
kormányát eddig csak Törökország ismerte el de való-színű
hogy más mozlem államok is fölveszik vele a
diplomáciai kapcsolatot
JÚNIUS 27 VASÁRNAP — Argentínában Perón el-nök
özvegyét aki Perón halála után mint alelnök átvet-te
az elnöki hatalom gyakorlását tudvalevően házi őri-zetbe
vették Most — 35 argentin politikussal együtt —
a vagyonával való rendelkezés jogától is megfosztot-ták
Zágrábban öt horvátot halálra ítéltek azzal a vád-dal
hogy Horvátországot el akarták szakítani Jugosz-láviától
A halálbüntetést maga a bíróság húsz évi bör-tönbüntetésre
változtatta át
Giscard francia elnök londoni látogatása alkalmá-val
beszédet mondott az angol parlament lovagtermé-ben
összegyűlt képviselők és főrendek előtt és kijelen-tette
hogy a jövőben rendszeressé kell tenni a francia-angol
találkozókat amely angol-nyugatném- et és francia-nyug-atnémet
viszonylatban már régen fennáll A ta-lálkozókat
felváltva hol Londonban hol Párizsban
tartják (Folytatás a oldalon)
a pályaudvarra s az uta-soknak
podgyászukat ci-pelve
kellett elgyalogolni-uk
a legközelebbi őrházig
Hogy a munkásság meg-mozdulása
milyen ijesztően
hatott a kommunista pártra
azt abból is látni hogy
míg 1970-be- n a párt csak
kilenc nap múlva engedett
a tömegek nyomásának
(december 14-ik- én kezdő-dött
el zavargás és a
Gomulka helyébe lépő Gie-re- k
csak 23-ik- án emelte föl
a béreket) addig most a
kommunisták nyomban meg-futamodtak
- Csütörtökön emeltékJöl
az árakat és a miniszter-elnök
már-másna- p pénte-ken
sietett bejelenteni a
televízión hogy a rendel-kezést
„felfüggesztették
további megfontolás cél-jából"
Minthogy már e láza-dásszerű
sztrájkok kitö-rése
előtt nyilvános jelei
voltak a nyugtalanságnak
— a „Lengyel Független-ségi
Társaság" kiáltvá-nyának
nyolc követelését
a kékújság múlt számában
ismertettük is — Varsóban
sokan gondolják hogy a
kommunista párt azonnali
meghátrálása könnyített
ugyan a helyzeten de azért
a sztrájk-hullámna- k to-vábbi
politikai következmé-nyei
is lehetnek
A délafrikai
zsákutca
Közben Afrika tovább
sodródik azon az úton
amely vérfürdőbe torkol-hat
Ebben nem csak az a szo-morú
hogy a Nyugat fő-leg
Amerika saját érdekeit
veszélyezteti amikor a ro-déz- iai
és délafrikai fehére-ket
a fizikai testi megsem-misülés
felé taszítja
Elméletileg persze lehet-séges
hogy az Afrika-szakértőkn- ek
lesz igazuk akik
Párizsban Londonban
Washingtonban azt jósol-ják:
a négerek előbb-utób- b
elunják a kubai katonák és
a kommunista feketék ál-tal
terjesztett orosz gyar-matosítást
és akkor a Szov-jetunió
ellen fognak fordul-ni
Ez elméletileg lehetsé-ges
mert elméletileg min-den
lehetséges Csak éppen
gyakorlatilag nem valószí-nű
Mire ugyanis a nége-rek
észbekapnak és rájön-nek
hogy új kolonizálás
áldozatai lettek akkor
már esetleg annyira be-rendezkedtek
az orosz
helytartók hogy nehéz lesz
őket kiemelni a hatalom-ból
A Nyugat afrikai pol-itikájában
a képmutatás
is felháborító Nem azt
a közelkeleti felfordulásban: a Giza piramis tövében Kairótól nem messze a
mondják hogy Rodéziát és
Délafrikát feladták tehát
a- - fehérek ne is álljanak
ellent a feketéknek ván-doroljanak
ki s ha a nége-reknek
az orosz kommu-nista
rabság jobban tet-szik
mint a civilizáltabb
és főleg emberségesebb fe--'
hér gyarmatosítás akkor
„hagyják főni őket az ázsi-ai
orosz moslékban"
De nem ezt mondják
hanem üres hamis jelsza-vakon
nyargalnak Ezek
szerint a fehéreknek azért
kell átadniok a hatalmat
a négereknek hogy „sza-bad
választások" legye-nek
hogy „a többség ural-kodjék"
hogy „minden
afrikainak biztosíthassák
emberi jogait"
Holott tudják — mert
mindenki tudja — hogy
a fehérek elkergetése után
a feketékre nem demokrácia
és parlamentarizmus ha-nem
kis néger klikkeknek a
diktatúrája és kommunista
terror vár
Mozambikban például
kis gyerekeket is letartóz-tatnak
és épp miközben e
sorokat írjuk fut be jelen-tés
arról hogy úgyszólván
minden afrikai államban
üldözik Jehova tanúit
Malawiban az angol
Guardian szerint különös
barbársággal bánnak ve-lük
És egész Afrikában
nem akad egy néger kor-mány
vagy politikus vagy
újság amely szót emelne a
vallásüldözés ellen
Mindez nem feszélyezi a
Nyugatot abban hogy az
eddiginél is szabadabb
utat engedjenek az erő
szaknak Afrikában
Ennek jegyében folyt le
az a kétnapos tanácskozás
is amit Kissinger tartott
Vorster délafrikai mi-niszterelnökkel
Bajoror-szágban
Kissinger arra
akarta rábeszélni Vors-ter- -t
hogy a délafrikai
kormány mondjon le a szí-nesek
törvényes elkülöní-téséről"
adja át Délnyugat-Afrik- át
a néger gerilláknak
és gyakoroljon nyomást a
rodéziai fehérekre hogy egy
éven belül engedjék át a kor-mányhatalmat
a feketéknek
Hogy Kissinger mire ju-tott
Vorster-re- l nem tud-juk
A megoldásnak azon-ban
két olyan akadály áll
az útjában amit sem Vors-ter
sem-Kissinge- r nem tud
kiküszöbölni Az egyik
gazdasági a másik politi-kai
A színesek elkülönítését
csak úgy lehetne feke-ték
megalázása nélkül
fenntartani ha a fehérek
nélkülözni tudnák a színes
gyári munkásokat Az el-bocsájta- suk azonban
annyira legyöngítené Dél-afrika
fogyasztási és hadi-iparát
hogy az az orszá-got
szegénységbe döntené
és a megmaradó fehér Dél-afrikát
katonai biztonságá-tól
megfosztaná
Egyenjogú feketékkel
való együttéléstől viszont a
fehérek félnek mert azt hi-szik
sőt meg vannak róla
győződve hogy a négerek
lemészárolnák vagy el-űznék
őket
Úgy hogy a kívülálló
csak egyfajta kiutat tud el-képzelni:
a fehérek kiván
5%siliirfg(rffcJawgliii ?mmimjrr0to0tmmm0rmiirtmm m mjtmmHmmimimmm4B+mmknm i w imniiw m %+
f OT1 'TI
Oázis
dorlását Magyarul elme-nekülés- ét
Mert ha a Szovjetunió
és a harmadik világ köve-tel
valamit és azt a nyuga-ti
hatalmak is helyeslik —
mint ahogy most Afriká-ban
valamennyien ki akar-ják
venni a fehérek kezé-ből
a hatalmat — akkor ne-héz
elképzelni hogy ki véd-hetné
meg őket
Egész Afrika a tét
A fehér rezsimek gyön-gítés- é
s lehetőleg teljes el-törlésük
elsősorban a Szov-jetunió
érdekeit szolgálná
A főcél ugyanis nem az
hogy a pillanatnyilag terí-téken
lévő Rodéziát és Délny-ugat-
Afrikát szolgál-tassák
ki-kommuni-sta
ve-zetés
alatt álló néger ge-'rillákn- ak
Az igazi cél Délafrika alá-aknázá- sa ennek az ipari-lag
hajózási és főleg kato-nai
szempontból fontos
nem-kommunis- ta hatal-omnak
a leterítése
Hogy az afrikai válságot
elsősorban Amerika ellen
hegyezték ki azt az is mu-tatja
ami a Biztonsági
Tanácsban történt Angola
— ahol a marxista kor-mány
15 újabb hírek sze-rint
25 ezer kubai katona
puskájára támaszkodik —
kérte az ENSz-b- e való föl-vételét
Washington arra az ál-láspontra
helyezkedett
hogy ehhez csak akkor já-r- ul
hozzá ha a kubai csa-patok'
legalább is' megkez-dik
az ország kiürítését
Ezt Castro megígérte De
oo
—
— —
—
— —
a
O
o
o
2
a
a
ö
sivatagban
száz ember hazahívása
után kijelentette hogy a
kubai katonák továbbra is
Angolában maradnak
hogy Angola felszabadítá-sát
egész Afrikára kiterjesz-szé- k
Minthogy ilyen körül-mények
között Angola fel-vételét
— illetőleg Ford-nak
ehhez való hozzájáru-lását
— Reagan az elnök-választási
hadjárat során
érvként használhatta vol-na
fel Ford ellen Amerika
azt javasolta hogy a Biz-tonsági
Tanács ne most ha-tározzon
Angolának az
ENSz-b- e való bebocsájtá-s- a
felől hanem novem-berben
vagyis az ameri-kai
elnökválasztás után
Az oroszok azonban még
ennyi szívességet sem
akartak tenni az amerika-iaknak
És hogy az ameri-kai
vétó provokálá'sával
az afrikaiakat Washing-ton
ellen izgathassák ra-gaszkodtak
a szavazás
azonnali megtartásához
Ez meg is történt És a
15-ta- gú Biztonsági Tanács-ban
Kína kivételével min-denki
Anglia is Francia-ország
is az orosz csat-lósnak
számító Angolafel-vétel- e mellett"sVz Egye-sült
Államok ellen szavazott'
Újabb bizonyítékául an-nak
hogy a détente-ba- n
csak az amerikaiak tesz-nek
engedményeket és
hogy az Amerika szoknyá-jába
kapaszkodó franciák
és angolok sem mernek
az oroszoknak és a har-madik
világnak nem tetsző
dolgot cselekedni
(Folytatás a 3 oldalon)