Kanadai Magyarsag, March 05, 1960

              1 lsiMWHWMMWMIBMMMWMSMBBBHBHHggiBggS
tt$
n--
V
7 &v
sai
(? 1
-- -- - _ 4 k
- aaiHLB
' KftNIDAI LaaaafliaaaaaaaW#
í m gm ji PRICE10CENTS
aaaaaaaaaaaw áLaaaaaaaam
s-i-a-wsi - ? J tsn"-- snsw-- 8
Még jőni kell még jőni1 fog
Egy jobb kor mely után
Buzgó imádság épedes
Százezrek ajakán
Vörösmarty
t
LaaLaaaWLaH ' 'V'HI
"A'ml utunk a'nuoyirtio itU '
mi lt viltoiatlant hlvtn ax aiar íyi
multunkhoz namzall trd!cl4nkht
karaiiUtvr vllionaialnak m "1 MÉH'r 'IVhI LLaMiaLar " alr''Laaaaw 'LaaaaK Itrlntuil igattigoknik ' LaVB ' : aaaLaaaaai vagyunk kSvtíl hlrdtíl"
(A fntí Idí'jt Kanalai t Ultit la-punk
tltS iximiban ka
kSiiSnIS clkkabSI vili)
ARA: 10 CENT m Authorized as Sécond Class Mail
Poat Office Department Ottawa á?Wfc&e#k utt$anfáM& f S
X évfolyam 10 szám
Edited and Published at
996 Dovercourt Road Toronto
PHONE: LE 6-03- 33
VISSZATASZÍTÓ ARC
Azoknak akik még mindig
úgy képzelik hogy Nikíta Hrus-csov
valamiféle zseni vagy leg-sJá- hb
is a jelen pillanatban a vi-lág
vezető politikusa aki-nek
a szavát mindenkor meg kell
hallgatni nem sok örömük tel-het
abban az élethű arcképben
amelyet ez az undok pojáca ma-gamagáról
festett amikor
Moszkvában fogadta Gronchi
olasz köztársasági elnököt és
minisztériumát Mint ismeretes
Gronchi akinek alapelve az
hogy a demokratikus kormányok
helyesen teszik ha az úgyneve--
LaaV
maglirt
egyik
Nikita Hruscsov
zett bololdali erőkkel tehát a szocialistákkal keresnek kapcsolatot
a roma! parlament élénk ellenzése dacára határozta el hogy Moszk-vába
utazik Nemcsak a parlament ellenezte ezt az utazást hanem
méginkább a Vatikán amelynek nevében Ottaviani kardinális nyil-vánosan
megbélyegezte Gronchi elnököt azért hogy "meg akarja
szorítani azVa kezet amely arculüti Krisztust" A 72 éves Gronchi
azonban elhatározta hogy Olaszország nemzetközi helyzetét öreg-bíteni
fogja azzal hogy közvetlen kapcsolatot keres még a' vörösök-kel
is '
Azzal a szándékkal utazott Moszkvába hogy hazájának közvetítői
szerepet adjon a még mindig viszélyes német válság ügyében Nem
kétséges hogy ezt a szerepet be is tölthette volna ha Hruscsov leg-alább
némi intelligenciával rendelkező politikus lenne aki némi
hálát mutat azért hogy Gronchi a világbéke érdekében'válíalta azt
a megalázó szerepet hogy baráti látogatásra utazzék hozzá a notó
rius tömeggyllkoshoz
Azonban a látogatás ehelyett azt mutatta meg hogy a kövér
Nikita nem való művelt emberek közé Kezdődött a sületlen goronv
báskodás azzal hogy amikor az olasz léglökéses repülőgép leszállt
Hruscsov kijelentette hogy az egész olasz repülés nem ér semmit
s hogy Olaszország jól tenné ha a "vacak" amerikai gépek helyett
az olcsóbb és gyorsabb orosz gépeket vásárolná Az olaszok nevé-ben
Pella külügyminiszter nyomban közölte hogy az amerikai gé-pek
kitűnőek az1 olasz gépek szintén elsőrangúak mlg az orosz
gépek túldrágák Hruscsov erre azt válaszolta hogy miután egy
orosz közmondás szerint "az olcsó hal mindig büdös" ezért aki
amerikai gépet vásárol rosszul lesz — Ezt az alpári hangot folytat-ta
annak a pohárköszöntőnek a során Is amelyet a moszkvai olasz
követségen mondott el Válaszul Gronchinak arra a kijelentésére
hogy a szovjet remélhetőleg egyengetni fogja a Nyugat- - és Kelet-Németorsz- ág
közötti megegyezés útját azt mondotta hogy a szov-jet
maximum annyi engedményt tesz hogy Berlint "szabad város-nak"
engedi de Kelet:Németország egyszersmindenkorra kommu-nista
fog maradni s ott demokratikus választásokról soha sem le-het
szó Mert — mondotta Kelet-Németorsz- ág ma már a kommunis-ta
világ szerves része Nyugat-Németorszá- g ellenben az az ország
mi egyszer Sztálingrádnál s amelytől éppen alatt
ezért nem önök olaszok milliónyi lakosság
tette hozzá — ne felejtsék el hogy mi "szövetségesként" voltunk
Olaszországban önök viszont ellenségként voltak a ml országunk
ban mert mi a magunk részéről ezt soha nem boesájtjuk meg
önöknek
Ezután 'az aljas szemtelenség útin kezébe vette azt a remek
klasszikus szobrot amelyet Gronchi ajándékozott neki s ezt mon-dotta
"Az önök országa hajdan magas kultúrával rendelkezett de
ma a kommunista Oroszország a világ kulturkozpontja NálunK
nJtKí szegény ember nincs senki Mi a Holdba lőttük
fel zászlónkat Maguk pedig legfeljebb makarónit és íz
lí sokkal rosszabb mint az orosz tészták A legjobban azt tenné
elnök úr ha csatlakozna a párthoz'
Csak a diplomáciai iskolázottság akadályozta meg az ola-szokat
abban hogy erre a piszkolódásra ei ne
terembőlEhelyett Pella külügyminiszter hiheteden önmérsékle
tei csak wwylt mondott hogy "önnek semmi oka sem von nogy
iryen módon mivelünk Miért tette ezt?' — "Hogyan?
kérdert rr Nífclta ooromba voltam? Na lehet! Remé
lem nem voitak megsértve a savaimtól De ha igen azon sem tu
dok "segíteni mert én már ilyen vagyok"
Nem'vagyunk'finnyás emberei A ferencvárosi kiskocsmák
gőzében a 'gyűjtőfogház' mellékhelyiségeiben és hasonló helyeken
magunk is hallottunk' ilyesféle társalgást habár nem soká es nem
De úgynevezett' államfő szájából azt hisszük béke idején
el gorombaságok S a megdöbben-t- ő még nem igen ilyen
az hogy ezt a primitív nem is képeVfelfognl menny- -
re kompromittál mindénkit aki vele valahajs szooaaii a mma™™
felett komp7omittáljazokat akikádemokratkus Nyugaton Mneie
és ostbbamódon' azzal töltik az idejüket hogy ezt a Kover w
meghalljak sőt szégyen gyalázat is
kl
KANADA LEGNAGYOBB HETENKÉNT MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA
jsenhower diadalútja Dél-Ameriká-ban
Eisénhower délamerikai útjá
nak legfontosabb állomása Brazí-lia
E sorok Írásakor Rióban tar-tózkodik
miután befejezte a Ku-bitch- ek
elnökkel és minisztériu-mával
az ország adminisztratív
fővárosában Brasilia-ba- n tartott
hosszas tárgyalásait (Az ország
neve Brazília a központi kor-mány
székhelye pedig amely a
hegyek között hűvösebb klímájú
területen fekszik: "Brasilia")
Ez az ország amely területileg
csaknem Kanadával egyenlő a vi
lág minden természeti kincsének
tárháza azonban még kiaknázat-lan
és rendkívül szegény Brazí-lia
és az USA illetve Kanada szo-ros
együttműködése száz száza-lékcigaboiztocsíxthactjaaauocxféxl-
- ccccDaoexoc
Tovább mélyül a szakadék
Vöröskina a Szovjet
Voróskína és a Szovjet' között
tíz évvel ezelőtt 1950 február
14-én- 1 jött létre az az
amely csaknem arra vezetett
hogy a világ kommunistái ura
lomra juthassanak az egész 'fol
dón Sztálin és Mao
azt a megállapodást
amely szövetséget barátságot és
kölcsönös védelmet ígért Mao
ma is él de a mai szovjet ön-csiná- lta
diktátora Hruscsov tün-tetőleg
távolmaradt a tízéves év-forduló
ünnepségeitől sőt feltű-nő
módon pont abban az Indiá-ban
végzett barátinak szánt lá
amely e pillanatban
Vóroskína legelszántabb ellen
sége S a jelek azt mutatják hogy
a két ország között állandóan na-gyobbodó
ellentét már legkö
zelebbi jövőben nyílt összeütkö
zésre fog vezetni
Az ellentéteknek földrajzi okai
is vannaK A fcet ország fcozott
fekvő Mongólia Sinkiang és
a
megvertünk befolyás állanak
fogadunk feltételeket — pedig — évről-évr- e
—
állásnélkül
csinálnak
kommunista
sületlen távozzanak
—
gyakran
hangzottak
Hruscsov
— — komolyan vegyek
nyugati
egyesség
kötötték an-nakidején
togatást
a
amelyet
adnak számot
Ezekben az ahol
még nemrég a szovjet
az "kultúra" voltak a
jelszavak már senki nem be-szél
oroszul Kína terjeszkedik
— s miután Kelet-Azsi- á
miimnmumiwiuMHniwiiumuiuMmiffimituinnmrMuruTO
mnv-77nmLvm'S2í- ?i? M
'Kubában azf úgynevezett küj
F LÁSZLÓ
Szerkeszti :
teke önellátása illetve a rászo
ruló ázsiai népeknek akár aján-dék
formájában akár kereskedel-mi
szerződések alakjában való
ellátását Tekintettel a szovjet
részéről most folyó
gazdasági hódító politikára
amelynek során a kommunisták
rabszolgamunkabérekre alapított
dömping-ár- u cikkekkel akarják
elárasztani a gazdaságilag elma-radt
országokat s ezzel egyide
jűleg exportálni a kommunista
politikai eszméket — a világpo-litika
legfontosabb kérdésévé
vált egy szoros amerikai —brazil
együttműködés
Ennek a kérdésnek a fontossá-gát
a szovjet is már? régen felfe-dezte
s ezért éppen Braziliában
hosszú ideje igyekszik megvetni
és H között
ban erre rr nem képes
terjeszkedésbe mészetes útja : a
szovjet feléjnlfeatj ¥J
Ezzel a kommunista
szempontból teljes politikai bi-zonytalanság
abban a kérdésben
hogy a világkommunizmust va-lójában
ki is képviseli Sztálin
halála után Mao volt a kommu
nizmus legfőbb feje s ezt a po
zícióját gyakran fel is használta
arra hogy az európai politikába
próbáljon beleavatkozni Ez a
how7cY línvpnmpn mfnválto
zott a magyar szabadságharc óta
Ezidőszerint Vöröskina is a
moszkvai nótát fúna cserébe
azért a gazdasági segítségért
amit onnan kap a segítség
azonban gyakorlatilag semmi
Az egész orosz segély tíz év alatt
mindössze 430 millió dollár volt
— amit össze kell hasonlítanunk
azzal a szovjet éppen most
ajánlott fel Vöröskina legna- -
ntfnUtt YilAnA'iAnftL anaL1
Kínához
lermeszeies poiuiKai uia éppen i
ezért a szovjettől irányba
vezet az ázsiai semleges
népek útján később pedig
a SEATO hatalmak
de kétségtelenül olyan
irányba sodródni Vöröskina
Castro tovább kommunizál
EiÉÍiil9HH
vímMzmmmmmi
SPiliiiPiiilH
iaKrff£iOHÍBaaaaaaaaaaaaH ípVHBR
m
a lábát Mikor Kubitcheket 1958-ba- n
megválasztották első dolga
az USA-v- al megkötni az'úgy-neveze- tt
brasiliai egyezményt
amely kozos politikai intézmé-nyeket
létesített a kommunizmus
elleni küzdelem céljából Eisén-hower
mostani útja során első-sorban
ezeket az egyezményeket
erősítette
Az elnök Rióból San Pauloba
utazott ahol a Braziliában akkre-ditált
összes nyugati diplomata
val ' közósk politikai konferenciát
tartott
Az újságírók a diplomácia
egyöntetű véleménye szerinti Bra
az a fix pont amelyre a kö-zös
kommunistaellenes arnerjkal
politikát építenidehet Az elnököt
mindenütt1 tömeg ünnepli
ím lBM
Franz-Jos- ef Strauss nyugatné-met
honvédelmi miniszter" sen--
vedélyeshangú tárgyal~ásvokn at
folytatott Bonnban az' Egyesült
Államok és Anglia nagykövetei-vel
hogy ne akadályozzák 'meg
a Spanyolországban létesítendő
nyugatnémet katonai támaszpon-tok
Madridban a spanyol
úgy nyilatkozott hogy Nyugat- -
amelyek regebben Németországgal csupán rakéta- - egy 150 milliós kölcsönt Kínai tartoztak és m-a- orosz támaszpontok gyakorló terule- -
gazdasági
el sok
beszéljen
Ja?
növekedésről
országokban
barátság
és orosz
ma
Dél és
KENÉSEI
úgynevezett
ma ár
együttjár
Ez
ffts-- 4
eltérő
Előbb
köz-vetlenül
út-ján
fog
volt
meg
és
zília
óriási
felállítását
korrnány
Mandzsúria
és
kijelölésére kötöttek meg
állapodásokat
A NATO attól félnek
hogy Nyugat-Németországn- ak
ezek a katonai biztosító intézke-dései
megronthatják a NATO're-pülőterekfelállítá- sa
érdekében
amelyen a szövettel vaio tégy- - Franciaországgal és
veres konfliktus fekszik 'folyó tárgyalásaikat
Dániával iv:
tette hogy miután a külföldiek rezsim ismét felbátorította faz
által béfektetettViagántöke nem amerikai tőkét és szakembereket
ta kubai népnek'kíván segíteni hogy kezdjenek vállalkozásokat
hanem a befektetőknek kíván Mexikóban Az"eredrh'ényiazílett
ihasznot biztosítani ezért a ku-- hogy1 áT negyvenes 'évek'ólaí az
Dai Kormány ezeket a lOKetsopor- - orszog ujrai leiviragzíHi' ma
fokát át'fogja venni - ott van alegmagasabb 'életniyó
oem a Tenveoeies sem a var-- ' Laiin-Mroenrdoa- nj í ~JV - — = ? 1[ ható eljárási mód nem új Hason- - j Hi" most Castro a részé- - le francia áliam-í- ó
intézkedések történtek pél-- ről'a hordószónok-politikusoklí- s- ekibk
dául MexHcóban a húszas évek- - mert"rendszerét — el- - folytatott a
ben'azzal az eredménnyel hogy vennijzt amit mások építettek i kormánnyal azon
Mexikó amely" akkor a világ — talán fog"-kap-nl tapsokat a 'fenyegetés elhá
egyik vezető kőolajtermék or-- rongyos tömeg részéről de'íhem rjtására mellyd
fi mjgja —ii mi agc Pl
tek"
köreiben
- I I c
Toronto 1960 5 szombat
j Szerkesztőség jés kiadóhivatal
Döyercourí Road Toronto
TEÜEFÖN: LE 6-03- 33
Amitől a kommunisták) : és kapcsolt részei legjobban rettegnek
Megcáfolták a nyugatnémet kormánynak Spanyolországban lé
tesltendő katonai bázisairól szóló hírekét A cáfolat szó tulajdon-képpen
nem pontosan illik arra) ami történt mert inkább arról van
szó hogy a nyugati diplomácia nyomásának hatására az'Adenauef
kormány visszalépett attól amár részleteiben is kidolgozott meg-állapodástól
hogy Spanyolország egy os részein német katonai kí-sérleti
állomásokat és katonai támaszpontokat! létesítsen
A diplomáciai támadást ezúttal nom a szovjet intézte a nyu-gatnémet'
kormány ellen hanem az amerikai és a brit kövot akik
meglehetősen éles jegyzékbon hozták tudomására Strauss -- német
honvédelmi miniszternek hogy a tervezett egyezményt óriási po-litikai
ballépésnek tekintenék: ' 3 '
Az angolszász diplomatákkal egy véleményen' van egyébként
a' nyugatnémet parlamenti pártok része is
A terv amelye kétségtelenül a besugókv által informált sajtó
indiszkréciója alapján került'napvilágra lényegében nemiolyanfö-ket-e'
mintamllyennek'ázt sokhelyen festik Nyugat-Németorsz- ág
amelynek katonai ereié ma mar azT európai védelmi rendszer sarok-bástyá- ja
s amely mint a NATO egyik legfontosabb tagja jogosul!
és egyúttal köteles' is modern hadsereget --— mindenek
felett fföldrazl torülotben fzegény t __ ví - Y „
A modern militáris1 felszereléssel iá ró kísérleti állomások fel-állításih-oz
egyszerűen nincs hely Nyugat-Németországb- an kölcV
nősen ha arra gondolunk hogy' rövid időn bolülatomikusható- -
V - r _ - anyaggal ellátott fegyverek kipróbálásáról lstszófcletet vagy ha
ezt nem is engedik meg Németországnak nagytávolságú rakóta- -
+ Ttff ?tt ' " j~' -
fegyverei mindenesetre lesznok' hiszen ózok nélkül soha' nem volna
katonai hatalomnak tekinthető" Dcnomctnk a fizikai hely hiányzik
f hanem a katonai titkok megőrzésért sincs semmiféle lobotőség hL
szén a világ minden országa közül Ny ugat-Némotprszágb- an Kom- -
zso'gnek a legnagyobb számmal a kommunlstakémekNem csoda
tehát hogy katonai kísérleti bázisok után kutat Németország- - ab-ban
síncsen semmi kivetnivaló hogy elsősorban Spanyolország kö-rűit
szóba amelynek hatalmas lakatlan területedé tengerparti fek-vése
ideális helvét biztosítanak minden hasonlói bázis számára
i Emelett tudvalevő hogy az USA óriási katonai bázisokat tortfenn
1 ntvft CHnuMln— k— %! ! w MCA A— MifiM1 MAhaIa
szág az Északatlanti Egyezményen koresztül Európa védelmi (rend-szerében
ma katonai szövetségesek — elvileg helyesnek kell tar-tanunk
a német kormány tervelt Spanyolországban
Ami azonban ennek ellenére kivihetetlennek és főleg téves-nek
minősíti az egész tervet az hogy Spanyolország még mindig
hivatalosan Is diktatúra hogy a hitleri 'Németországgal szoros poli-tikai
szálak kapcsolták s hogy ezért minden Nyugatnémet-span- yol
szövetség pláne ha katonai kérdésekre vonatkozik elke-rülhetetlenül
a "fasizmus újjáébredésének" kísértetet támasztja fel
Ma alig 16 évvel a háború befejezte után amikor a világon annyi
millió áldozata van a második világháborúnak s amikor a mai em-beridé
diktatórikus rendszer: a kommunizmus amúgyis minden esz-közt
megragad hogy fasisztának bélyegezze meg azokat akik el-lene-
védekezni merészelnek — éppen Nyugat-Németországn- ak
szabad a legkevésbé egy hivatalosan diktatórikus országgal
egyezményt kötnie A helyes elárás nyilván azt lett volna hogy az
USA tágítsa saját bázisait Spanyolországban s ott adjon tág terüle
tet a nyugatnémet katonai kísérleteknek ar Északatlanti Egyezmény
keretein belül Feltehető hogy a bonni kormány terve eredetileg ez
is volt de politikai Indiszkréciók sorozatában ez a terv elsikkadt
A spanyol—német "leleplezése" Illetve Ideiglenes elejté-se
azt Is mutatja hogy a nemrég fellángolt de rövid idő alatt elült
antiszemita hullámot pontosan azzal a célzattal provokálták Moszk-vából
hogy legyen mire hivatkozni amikor a "feléledő fasizmus''
nemlétező szelleme akarták összefog ni 'a' világot
A spanyolországi német katonai bázisok kérdését most lezár-ták
— ez azonban nem fogja megakadályozni a nyugati világosab-ban
hogy a német honvédelmi eszközöket ne 'modernizálják illet
ve hogy a német katonai hatalmat' ne segítenék s teljes kifejlődés-ben
umlre a szabad világnak nagy szüksége van f v vrvvtrvvvvtrirvvvvrvrvBvvrv'V'vrsvrvvvvv'V'v
Ez történt még
A FRANCIA" FARMEREK
LÁZADÁSA
Charlesde Gaul--
maga
megbeszé
is választja Jest
fenntartani
politikai
ttMSmlkViA
i ~
márc
i99G
nagy
össze
ügy
ellen
1100 mélységű gázzal-töl-tó- tt
visszamaradt 10Ó
szénbáhyászt megmentsék
NASSER UTAZIK
New Delhiből
'Jasser Egyesült ArabKöztár-isaTágrelnók- e''
március végén h£
rom' heti tartózkodásra Indiába
érkezik t
szaga volt teljesen elvesztette gazdasági eredményeket a francia farmerek fo!y tatnak A-BEL- GA1 KIRÁLY HÁZASODIK'
ezfaz iparát pénzének értéke — legjcevésbél&korria kjakná- - DeGauIíe ícözgazdasjgiárpoliti-j- j lPárizsi-újságok- í jélenTík]bog[y
lassankint az eredetinek egytize-'zóná- k csúfolt amerikai tőkehV kájajellen 'a 2y'éves'BaudoúinJIgaíkir%''
déré csökkent ésraz ország a Ivett a valóban szovjet ' ' # házasodik s?menyasszonya?a'25
földi tőke kisa átításét jelentet- - nyomor szélére került Ez a'gaz- - tökét' vesziigénybe arra airóvid vwzeitben lOöZENBANTASiíéves a- -
t i- -i — J— -- - — - - T--
#i i íb-- I' Lr -- !! i : ~# -
méter
tárnában
INDIÁBA
jelentik hogy
az
elérni
kiaknázó
_i te De'A'icuDaii3'szaicszervezetiíciasagi züllés-aKíc- or 'alít rneg Kaore-am- ig az propaganaaceioK-- i seriinDOKieieniijiogy gyen-szárma- zó 'mari
- ' sr&etógiö]ésénc5sjkijdervíajTiíkor egy józanabb poíitikaí bóLtalán rendefkezésre áll jgeíremcny vanarrai hogy 'azihercegncVIfsz)
Bourbon-párm- ai 'ágtól
é Therese ófrancia
Ül Ml
íl ül
WÜ I !7HÍI t'liW
P F
m
M
Ai
m