Kanadai Magyarsag, September 17, 1955

              Vj
Kjt
ísuifcrs3B(tiiyf"B)MMat- -
íjsfv
m
Még jönni kell jönni fog
Egy jobb kor mán
Buzgó imádság epedez VbTVbbbbbVbbb
Százezrek ajakán
Vörösmarty
Authorized as Second Class Mail
nnrV "ePaiimcnt' uiiawa
Szerkesztőség kiadóhivatal
362 Bathurst Toronto
V évfolyam szám
A TORONTÓI MAGYAR HÁZ
ÉS A MAGYARSÁG OGYE
i v rí i's --fuvv sizsr fi ifn n - 4nrc -- " is" ' t " c '"jíKíPfvr5v ?" 'Ts'ívi&Hau "£2í"íj3£ ' a
4tT " ► nrf- - --s- -" - £ is ?
h "A íí f
'ífc'í íí -- e "
--T ' V t 3
még
mely
és
Sl
36
íuk
K A N A D A I A PSlIIZZZr: 1
WvABl ¥ W vABaBWaBBlMlBW MMm VH 1i V
m m B H H V v HÉI''BA Hl H m Hungárián
B BV ¥ Bl B V Bf '] B iH BBBBH BH BBf r====:=== Vb War WJ Bf vb bbBT Bt bF v VI wJ b Vbbbb' Vb vj vmabbF
S — r l e
Aa
Olvasóink még emlékeznek rá hogy többízben is foglal-koztunk
a Torontó Magyar Ház ügyével Akkor megírtuk a
véleményünket az ottani állapotokról majd később beszámol-tunk
a kanadai bíróságok által hozott határozatokról is A
bírói itélet után — amint arról ugyancsak beszámoltunk —
egy békülékenyebb atmoszféra alakult ki a kizárt tagok és
jelenlegi vezetőség között Lapunk amely kezdettől fogva a
békés megegyezés támogatója volt most is segítségére ki-van
lenni úgy a kizárt tagoknak mint a Magyar Ház vezetői-nek
Tesszük ezt annál is inkább mert közben meggyőződ-lünk
arról hogy sok olyan közlemény jelent meg lapunkban
(a kizárt tagok aláírásával) amelynek tartalma nem min-denben
felelt meg a valóságnak Ahogy annakidején helyt
adtunk hasábjainkon ezeknek a közleményeknek most lehe-tőséget
kívánunk adni a Magyar Ház vezetőinek is hogy ál-láspontjukat
kifejtsék illetve részletesen vázolják jövő ter-veiket
Hisszük hogy ez az egyetlen módja annak hogy a
félreértéseket tisztázzuk és megszüntessük a további vádas-kodásokat
v
Ma amikor a világpolitikai helyzet alakulása folytán
belül szülőhazánk megváltozik két- - akik a parancsuraim
bír az hogy a idején egy- - módon szembekerültek
séges magyarság tudjon sokat szenvedett népünk érdektelen rabszolga
re lenni Az óhajtott magyar egységet azonban csak megbé-kült
szívvel gyűlölettől mentes érzéssel lehet' megteremteni
Valakinek valahol egyszer már el kell kezdeni ezt a mun-kát
Mert azzal hogy folyton csak beszélünk a magyar össze-fogásról
dannak' érdekében semmit sem teszünk sőt még
arra sem vagyunk hajlandók hogy egymás felé egy baráti
gesztust' tegyünk akkor egyilépéssel sem jutunk
fa-ma-ga'
hol főe kezet'ázzal a másik magyarral %kit eddig még1 csak
nem'ls köszöntött ő tudja Higy- - fság az
iük el hoev nekünk semmi okunk sincs arra hogy egymást
gyűlöljük egyaránt gyarló emberek vagyunk tele hi-bákkal
és egyikünk' sem vághatja a másik szemébe hogy
"különb vagyok nálad" Nem higyjék el
Mindannyian hazátvesztett árva vagyunk akiket
a balsors ide vagy a világ másik végére sodort Ne higyje
senki hogy az az öregmagyar aki harminc vagy negyven
éve él idegenben boldogabb mint mi vagyunk ujak Neki
ugyanúgy fáj á az elhagyott kis falu vagy város után
ahol születeti mint nekünk későbben jöttéknek) Mert a ház
a vagyon még a sem tudja Eoha pótolni a szü-lőhazát
Lehetünk jó kanadaiak amerikaiak — azoknak
kell lennünk — de a szivünkből a világ vagyona sem tudja
kiölni a magyar érzést Higyjék cl kedves olvasóink hogy m
az érzés mindannyiunk szivében benne van Teljesen mind-egy
hogy egyébként ki milyen politikai isterit imád vagy
milyen felekezetnek a tagja Csak erre a magyar érzésre hall-gassunk
mikor valami szépet akarunk cselekedni Csak en-nek
az érzésnek hagyjuk hogy irányítsa akaratunkat ne pe-dig
a külső benyomások szerint Ítéljük meg embertársainkat
Ha ícv cselekszünk akkor egész biztos hogy megtaláljuk az
egymáshoz vezető utat és nem fogja többé gyűlölni magyar
a magyart
Ezért akarunk mődotvadnl a Torontói Magyar Ház veze-tőinek
hogy fejtsék ki álláspontjukat közöljék mik az okai
azoknak a cselekedeteknek amelyek a közelmúltban kivál-tották
a magyarság ellenszenvéi és mi ezeknek a közlemé-nyeknek
helyt fogunk adni hogy ezzel is bebizonyítsuk hogy
bennünket soha nem az elfogultság hanem egyedül a közös
magyar érdek szolgálata vezetett hogy előttünk nem pártok
klikkek csoportok érdeke lebeg hanem egyedül az a cél hogy
egészséges szeretetteljes baráti magyar szellem alakul-jon
ki
KENÉSEI F LÁSZLÓ
JELENTIK
A tizenkettedik órában mégis aláírtak egy részleges
egyezséget Moszkvában A nyugatnémet kóztáisaság és a
Szovjet helyreáll a diplomáciai viszony — másrészről
a Szovjet általános "amnesztiát" ad mindazoknak a németek-nek
akiket a háborúban elkövetett bűnök megtorlásaként
büntetőtáborokban Ez gyakorlatilag a né-met
hadifoglyok hazaengedését jelenti
AZ ANGOL FLOTTA
EGYETLEN AKTÍV
ÁLLÓ CSATAHAJÓJA
a 43000 tonnás Vanguard szintén tartalékállományba került
A hajót leszerelik legénységét pedig más szolgálatra vezény-lik
A nagyhatalmak tengeri hadereje ma már nem nagymé-retű
csatahajókon - nyugszik s a dreadnaughtok
úgylátszik lejárt
A
Amikor a
mentben tör
a halálbüntetés
@4HádUlt $UK$4nüUt4
"AAVVMVVVVVyVVVVVVVVVVyyyyyyyVWMVMMVMMVMMMMMMMMMA wyyyyyyyyyyyywywyyuySMAA
előre-Mind-gypfiwlfctftós- itá
lelkiismeréfívizsg8latát"és
LAPZÁRTAKOR
SZOLGÁLATBAN
Szerkeszti :
KENÉSEI Fi LÁSZLÓ
SORREND KÉRDÉSE
Ara Cent
század elején a francia parla- -
vényjavaslatot terjesztettek be' j a eiőszakos jelenctekt úgy hogy a Érit
eltörléséről a javaslatot el- - jicrmány megerősítette a helyőrséget és a
lenórző igazságügyminiszter a következő
szavakkal válaszolt : "Én magam is a halál-büntetés
eltörlése mellett vagyok De kezd-jék
a halálbüntetés eltörlését a gyilkos
urak !"
Hasonló módon válaszolt Adenauer Moszk-vában
a szovjet vezetőknek akik a Nyugat-németországgal
való normális kapcsolatok
felvételét olyan sorrendben kívánták hogy
előbb álljon helyre a diplomáciai összekötte-tés
a két állam között előbb kössenek köl-csönös
kereskedelmi szerződéseket s ha ez
már szabályszerűen megtörtént akkor ke-rülhet
sorra a Szovjetben még mindig fog-ságban
élő mintegy százezer német és' egyéb
hadifogoly hazaengedésére
Minden diktatúrára az a jellemző hogy
az egyén életét semmire sem becsülil s mind- -
talán rövid időn sorsa is azokat
szeres'fontossággal felszabadulás bármily
segítségé-- ! számként
magyarok
élet
is
között
orosz
i rendszerrel
kezeli
Hitler Németországában hasonlói volt a hely--'
zet Csakhogy Nyugatnemetorszagban meg-J-?
fifrilMt- MntinMifiiiMnlHi J A #Jnt - n i n m m--t
: 10
um A-fflo- tta nem an-au- er nem nemzetzociahsta jog-- olyan cngedményt tenne
utóda- -
ii) uüaniciiitwinAtig r--1 S7wipf iolpnlpcri vp7ptii
egy demokratiküh' V
-- —- v —jaj — — „
talán magasem hogy miért megvalósításáért Ezen
Mert
vagyunk különbek
szive
fényűző
tartanak
korszaka
lélektelen
valószínű
tendszer
küzdenek
alapon kivanjákí azt hogy a "genfi
értelmében őket a nyugati népekkel egyen-rangú
"Békeszerető"' népként és demokrati-kus
kormányként tiszteljék és becsüljék Ez-zel
a hívták Adenauert Moszkva-- '
Ha ez így a demokratikus Né-metország
egy állítólag demokratikus Szov-jettel
kell hory diplomáciai kapcsolatokat
létesítsen : hogyan lehet a háborúban fog-lyujejt- ett
katonákat" még mindig több mint
után rabszolgaságban tartani ? A vá-lasz
az hogy SORRENDBEN A SZOVJET-NEK
MINDEN VONALON megmu-tatnia
hogy letért a diktatúra a tömegrab-szolgasá- g
az emberirtás rendszeréről
azok a urak a kezében még
ott a tőr
ez ugyanígy vonatkozik a Kelet-Nyug- at közötti kapcsolatok "normálissá tételére"
minden vonalon Csak HA MÁR SZABAD
VÁLASZTÁSOK voltak Közép- - és Keleteuró-pában
akkor lehet elhinni hogy a mai
rendszer már nem ugyanaz mint a Szta-lin-fé- le véres pökhendi középkori imperia-lista
rendszer volt
Ugyanez a helyzet a Távolkeleten Csak
napokban ujabb jegyzék Vöröski-nát-ól
kerülő úton az USA külügyminiszté-riumához
mely szerint most már hajlandók
még fogvatartott amerikai pilótákat1 és 40
amerikai civil egyént szabadon' bocsátani —
választ kérnek amerikai elis-merése
kérdésében Dulles válasza lényegé-ben
volt mint Adenaueré': a sor-rendet
be kell tartani ELŐBB KELL a vö-rösöknek
megmutatni hogy civilizált
el csak azután lehet általános meg-egyezési
ől egyáltalán tárgyalni is
A kommunista oldal jelenlegi engedéKe- -
Ui ' köszönhető- - a Nyugat to
vábbra is az erély mellett
tesz semmiféle engedményt papír-igéretek
ellenében akkor a kommunisták
előbb-utób-b térni a gyakorlati en-gedményekre
Adenauer elutasító magatar- tása mögött nem katonai erő rejlik hisz
i
CIPRUS KÉRDÉSÉBEN
NINCS MEGOLDÁS
4 CinrilS sziflrptpn nv nlmiilf- - liófnn fnlvfntnrt- -
Á kikötőben a legerélyesebb razziát hajtotta
légre fegyverek után kutatva A hivatalos
katonai jelentés szerint egyetlen fegyvert
„sem találtak sehol ami arra vall hogy a cip-ru- si
gorog csatlakozási mozgalmat a görög
kormány valóban csak szavakkal támogatja
Egyelőre Londonban folynak titkos tárgya
lások a brit kormány a ciprusi egyházfők
ImlnMÍMt nu2x 1 vamuiuiL t yuiw itunrMuiinuiy HinAuni'Jn!iíyct1iu£i! IftíUi"
zött A tárgyalások békés légkórét zavarják
Athénben lefolyt kisebb aiányú tűnte- -
iések mégjobban az Isztambulban a múlt
héten lefolyt komolyméretű felvonulás me-lyet
a török ifjúság rendezett a görög kö-vetség
előtt Ciprus 'lakossága egyliarmad- -
részben török s maga a sziget évszázadokon
át a török birodalomhoz tarfozott a
többi része göiög eredetű ugyan fő-leg
görögökből kerül ki akik a külön- -
féle görög kormányok elöl menekültek1 a ko-- j
rabbi évszázadok során a sziget soha-:4se- m
tartozott a modern görög királysághoz
c Miután azonban Szuez után Ciprus
nak döntő katonai jelentősége van a brit
öuh„ a ' ™ számára hogy 'az
hanaem a nyugat! kultudrikkotaztoúsrsaéghezp korjcnipkrnuysibáhramtailmi pozícióját csökkéri- - laikus npínHuturuuerfim' irljlta-- ! Aíí~íi ' ii
mairukróíhogyj
w „
szellem'
szólammal
ba van ha
tíz év
KELL
ők
gyilkos akiknek
mindig
És
Szov-jet
a
érkezett
a
de Vöröskína
ugyanaz
módon
járnak
kitart ha
konkrét
fognak
j
n m
de
lakos-ság
de
olyan
Maga
feladása
nívmvvrttri-itwr-í " i"kvR !1 ??"' ai w-v- - - "1" „-r- ~'~ - - —v l n- -: —
Wi tt - — rr-s'V- -
ATOM-HÍRE- K
Azelső Kanadai Gyaloghadosztály ebben
az évben atomfegyverekkel lefolytatandó
hadgyakorlatban vesz részt A gyakorlat a
németországi Weser folyó völgyében Han-novertói
nem messze fog lejátszódni Ez lesz
az első kanadai katonai alakulat amely sza-bályszerű
atomharc-kiképzésbe- n részesül
Nagybritannia ujabb atombomba-robbantások- at
fog végrehajtani az Ausztrália mel-letti
Montebello szigetcsoportban jövő ápri-lis
havában A mull évi tapasztalatok figye-lembevételével
a kísérleti atombombák
aránylag kis-hatá- sú robbanóanyaggal lesz-nek
megtöltve
Az atomfegyver készletek ellenőrzése gya-korlatban
lehetetlen — jelentette ki egy
chicagói beszámoló során az Atomtudósok
Szaklapjának főszerkesztője majd hozzátet-te
hogy az atombombák gyártásához szük-séges
készleteket igen kis helyen észrevét-lenül- "'
el' lehet raktározni ezenfelül a nukleá-ris
anyagok az Egyesült Államokban Nagy-britanniában
és a S70vjetben ma már olyan
mennyiségben állnak rendelkezésre hogy a
készlelek ellenőrzése kivihetetlen és hiába-való
Az egyedüli ellenőrzési eszköz — jelen-tette
ki a tudós — az atombombagyámk és
atcmbombákszállítására alkalmas eszközö-ket
előállító gyárak légi ellenőrzése Eiscn-how- er
javaslata szerint '
BETÖRTÉK
A GÖRÖG ÜZLETEK
KIRAKATAIT
Isztambulban a ciprusi kérdésben kitört
nagyarányú torok tüntetések során Csak-nem
1300 kórög kereskedő szenvedett súlyos
anyagi kart és csak a rendőrség kózbenlépé- -
nyebbi iránya kizárólag a Nyugat hatalmas sének volt köszönhető hogy személyi bánta-katon- ai
fölényének és a Kelet gazdasági ne- - l°m senkit sem ért A török parlamentben a
nezsegemek Ha
nem
rá
„az
tüntetés miatt suIyos támadás érte a kor-mányt
többek között a kormánypárt képvi-selői
részéről is amiért a tüntetést nem tud-ta
megakadályozni
A Nagybritannia-Tórokorszá- g é-- s Görög-ország
között Ciprus kérdésében folytatott
tárgyalások egyelőre megszakadtak A prob- -
Nyugatnémetorszáirnak ma méffninri Vnfo-- lema azért vált súlyossá
nai ereje De a kancellári ügyanaztláKelves államltagjafa NÁTO-na- k Az
utat járjalníintíEden Dullesíes aftŐbbí-nvu-- r hírek} szérintfazt tervezi
mert mindhárom
UNO főtitkára
hogy a kérdést
_ - -- W l ! - tf 3í-- E gáti államfő : a gyakorlati léDé-Te- __
k Woza- - I5n bizottságnak adja ki javaslattétel celja- -
tát a kommunistáknak kell megkfödenjök ! $'! ? )t %
'
kü--
Kanada legnagyobbjnagyarnyelvü
antl-kommunt- sta hetilapja
Edited and Publithed at
362 BJhíirst St Toronto
Toronto 1955 szeptember 17
A KANADÁI BÚZA
NEMZETKÖZI PIACA
Az idei búzatermelés a jelek szerint rekordmennyisége-ket
fog hozni minőségben pedig megtfogja haladni az előző
évekét Ez a jelenség amely a' kanadai farmérek-számár- a
jólétet és gazdagságot kellene hogy jelentsen súlyos prob
lémát okoz a felesleges búzamennyiség eladása Minden bú- -
?araktározásra alkalmas tároló raktár 'zártí vagy szabadtéri
helyiség és csűr színültig tele van még a-taval- yi terméssel
sokhelyen még 1053 évi terméssel is és' ma az a' heíyzet
hogy a búzaszállítást végző hnjótársáságok egyetlen1 szem
1955 évi termésű búzára-se- m fogadnak cl hajótér-elöjeg- y-zést
mert még az is kérdéses hogy az 1954 'évi termésf'el
tudják-- e ebben' az évben szállítani) '
A fantasztikus mennyiségű búza felhalmozódása azon
ban elsősorban nem a hajótér hiányán múlik hanem azon
hogy a kanadai kormány a farmerek [érdekében nem hajlandó
a búza árát lecsökkenteni és így versenyképes árakon piacra
bocsátani a b'úzát Kanada amely eredetileg a világ legna-gyobb
búzakiviteli országa volt ma áz'Egyesült Államok mö
gött1 erősen a második helyre szorult éspedig egyedül azért
mert az USA hatalmas prémiumot fizct'a farmereknek a bú-záért
ami magyarul azt jelenti 'hogy az amerikai kormány
versenyképes olcsó áron adja el a bűzét" az exportpiacon és
uzárkülömb8éget a saját zsebéből fizeti'meg a]farmernek A
farmer több dollárt kap a búzáért mint amennyit" a külföldi
vevő fizet f i jji k(jj'- -
Az USA-na- k a maga 170 milliós lakosságával érdemes
fenntartani ezt az abnormális helyzetet merta farmerek va-gyona
munka ereje és szavazatai nélkUlax amerikai belpoli-tika
alapjaiban rendülne meg-- a a jelenlegiihosszanCartó prps- -
iJViiiaminK vcuc sanauim tu n ljiciiiiuiii nunv a nuüiiaiiy
ameíyncKT&ratí az' egész!amenkftiiUkMwiftf imtraaMteeKMz$&- -
ségcnéíc fenntartása ériedében' w-j}-
'í yi' yi'f'XX
uyiiiiut u luiiuszurb ívuiiduauan iciii ieugiiie uevczei- -
ni sem fenntartanii mert azon itönkremenne az egész1 nem-farm- er
lakosság Két megoldásvan tehát: az egyik a mos-tani
ielyzcl fenntartása a másik a búzaárának a nemzetközi
szabadkcreskcdclcm piaci áraihoz való igazítása A jelenlegi
helyzetben a kormánynak az a politikája hogy az eladatlan
búzamennyiségeket mindaddig'raktározini kell míg 'egy álta-lános
rossz termés valamilyen katasz'trófa vagy háborús
hírek nem idéznek elő ismét hatalmas keresletet az egész vi-lágon
s majd akkor Kanada lesz az az ország amely óriási
búzaraktáraival és utolérhetetlen minőségű'" terményeivel az
egész világon diktálni fogja az árakat Hogycz a "katasztró-fára
való támaszkodás" politikája a távolabbi jövőben be-válik-
e vagy sem az kérdéses annyi azonban bizonyos hogy
ha nem áll elő lövidesen ilyen nemzetközi kereslet akkor a
kanadai farmerek — s velük együtt- - a kanadai mezőgazda
sági géptermelés — súlyos nehézségeddé kerülhetnek'
A másik megoldás amelyet szakemberek és politikusok
egyre jobban sürgetnek a kanadai búza mesterséges árának
megszüntetése azaz a felhalmozódott" búzamennyiségnek a
nemzetközi kereslet-kínál- at szerint kialakult áron való el
adása Ennek a megoldásnak két hatalmas hátránya van : az
egyik az hogy a farmerek azonnal bizonyos veszteséget szen-vednének
(amit azonban végeredményben elkerülni úgysem
tudnak) mert a búzát olcsóbban kellene eladniuk mint ahogy
arra számítottak Persze itt meg kell jegyeznünk hogy jobb
valamit olcsón eladni mint eladatlanul raktáron tartani A
másik hátrány az hogy ebben az esetben Kanada súlyos gaz-dasági
harcba keveredne az USA-v- al holott — mint azt
Pearson külügyminiszter épp a napokban fejtette ki — Ka-nada
külpolitikájának legfontosabb része éppen az Egyesült
Államokkal való elválaszthatatlan együttműködés Az ezévi
búzatermelés végleges felvétele után fogjuk látni hogy a
kbrmány melyik megoldást választja ebben a kérdésben
amely oly szorosan érinti az egész kanadai magyar lakosság
gazdasági boldogulását
FRANCIÁK ERÉLYES LÉPÉSE
AZ ALGÍRI KOMMUNISTA
LÁZÍTÓK ELLEN
A francia rendőrség már régóta gyanítja hogy a leg- -
utóbbi algíri szélső nacionalista lázadás mögött Moszkva ke
ze húzódik meg A múlt héten egy francia katonaság elleni
kődobálásos tüntetéssel kapcsolatban megtalálták a közvet- -
len Összefüggést a lázadók és" az algiri kommunista pártköz
pont között Az algiri hatóságok egy órán belül törvényen
kívül nyilvánították a kommunista pártot s további egy
órán belül elkobozták a helyiségeit és biríokba vették készle- -
teit amelyek között megtalálták a nacionalistair lázadással
kapcsolatos titkos iratokat és nagyszámú fegyvert- - isi
1 1
J
i
HS"
I '
P 1
)? r :í
s
Ü
t
í
f
i
1
i
!
4üf
w kii
HP
í 4 i ~ - k? j 3i --lMLti !mm
±2ZttZXZ?ttZZtt2X?&JU&tti&?&