000211a |
Previous | 6 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
SiMS3SSSwH5IS!H "y" "--
LtfJ'lh"í-- M ifJr"'íh 4í
fi Bimjafiy " I
i jsff
%
r
i
y
Éff
sut
HS
©m
A
1967 SZEPTEMBER
HALÁLOS
CSÓK ' ! i
-- "
(-- [-) Nem a hidrogénbomba nem
a háború vagy akár a kommuniz-mus
az emberiség legnagyobb
problémája! Az éhség nagyobb és
szörnyűbb probléma minden más-nál
Egyszerűen arról van szó hogy
az emberiség felének néhány gene-ráción
belül nem lesz mit ennie
Amikor Knut Hamsun a nagy
norvég író megírta „Éhség" c re-- -
gényét jóllakott emberek tízezrei
botránkoztak meg szókimondásán
Pedig az az éhség amit Hamsun
írt le kis fekete felhő volt csupán
ahhoz a tragikur éjszakához ké-pest
ami azóta az emberiség jövő-jére
ráborult Bármilyen brutálisan
hangzik is ez a tény: a jelenleg
élő mintegy három és félmilliár-„do- t
számláló emberiség nagyobbik
fele már most is vagy fél-éhínségb- en
vagy tényleges halálos éhín-ségben
agonizál
A kvasiorkór az emberiség leg-nagyobb
szégyene mert a nemzés
negatívumát fölébe helyezi az élet
' pozitívumának A kvasiorkórnál
először a csecsemő hasa dagad
meg ijesztően Utána a haja meg-szürkül
Majd a bőre kezd repe-dezni
mint egy forró nap alatt
felcserepesedö mocsárfenék Végül
— a hallgatag haldoklás követke-zik
A csecsemő tágranyilt szemei
az anyja mellén függnek de ezen
a mellen már egy új csecsemő
csüng és szívja az életet A haldok-lónak
már nem jut többé protein
' lecitin — halálra ítélte a csók ami
az új babyt világra csókolta
'Afrika legszörnyűbb betegsége
ez de ugyanez történik — csak
mindenütt másként hívják —
Ázsiában és Latin-Amerik- a nagy-részében'
is
Mahatma Gandhi „örök kény-szerű
böjtnek" nevezte el ezt a
kollektív éhséget ami a gazdasá-gilag'
elmaradt országok népeit
majdnem elháríthatatlannak látszó
katasztrófával fenyegeti
A tudósok és gyakorlati szak-emberek
megegyeznek abban hogy
ha az emberiség nem szaporodnék
a Malthus által szemléltetett mó-don
tehát a geometriai sor foly-ton
megduplázódó sebességével
miközben az élelmiszer-termelé- s
csak a számtani haladvány lassú-'ságáv- al
növekszik még lehetne se-gíteni
az éhség pi obiémáján De a
világ népessége évente átlag 2%-k- al
szaporodik és az élelmiszer ter-melése
csak 1%-a- l nö Így ennek
a differenciál-egyenletne- k folyton
táguló különbsége csak katasztró-háho- z
vezethet Egy kongresszu-son
amely a világéhség kérdéseit
tárgyalta egyik tudós a terem ha-talmas
órájára mutatott és így ki-áltott
fel: „Minden tik-ta- k három
új éhező szájjal növeli az eljöven-dő
katasztrófa méreteit!"
A hátramaradt országok az el-múlt
negyedszázad alatt évente át-lag
16%-ka- l növelték élelmiszer-termelésüket
de hiába mert a né-pességük
viszont 3%-k- al nőtt így
azután az embeii faj önírtása — a
legembeitelenebb halálnemen az
éhhalálon keresztül — tovább fo-lyik
sőt hömpölyög a végső tra-gédia
felé
A szabad és korlátlan szaporo-dás
védelmezői azt mondják hogy
nem a születéseket kell korlátozni
hanem az élelmiszerkészleteket
szaporítani Talán elméletileg le-hetséges
volna ez de gyakorlati-lag
alig A fejlett országok még ak-kor
sem tudnának eleget termel-ni
a fejletlenek részére ha telje-sen
altruista alapon minden feles-legüket
odaadnák az éhezőknek
Új élclmiszeiek kitalálására és tö-megfogyasztásának
megszervezé- -'
sérc pedig nincs idő
Azok akik józanul nézik és ép-pen
ezért előre látják a katasztró-fát
azt mondják hogy előbb korlá-tozzuk
a születéseket és azután fo-kozzuk
az elmaradt országok élelmis-zer-
termelését
Csakhogy ennek az élelmiszer-többletnek
több akadály áll az út-jában
Az-egyi- k a vallási mítoszok
és tabuk függönye mögé bújt em-ber
A hindu paraszt aki talán a
legnagyobb éhség-katasztró- fa elé
néz meg sem mozdul ha a szent
tehenek a szeme előtt legelik le a
kis termést ami a nagy családot
valahogy mégiscsak a halál küszö-bén
innen tudta volna tartani In-diában
havonta egy millió lélek
születik 2000-r- e elérik már az egy
milliárdot de a vallási szent em-berek
erösebbek mint az élet nem
engedik a szent teheneket elker-getni
vagy éppen levágni
Egy mc5í ak?drly a tudatlan-ság
az ósdi meddő földművelési
2 V35) KANAPAI MAGYARSÁG
a washingtoni Kossuth
szokásokhoz való ragaszkodás
Másik: a kaszt-függön- y a nagy
latifundiumokon éhbérért vagy éh-rész- ért
izzadó földmunkás cseléd
rabszolga Ez főleg Latin-Amerikáb- an
kirívó Ugyanakkor Latin-Ameri- ka
népessége 35 évenként
megháromszorozódik Ki ad enni
ezeknek?
De az éhség első számú tápláló-ja
maga a csókra még éhesebb
ember Ez a legáthatolhatatlanabb
akadály mind között Egyfelől a
vágy aknáiból másfelöl az előíté-letek
drótsövényéböl alkotott csók-függöny
a leghalálosabb minden
Gondolatok
A magamfajta célszerű szegény
embernek — mint Tömörkényi
mondaná — ritkán esik alkalma
arra hogy napokig szabad legyen
és azt csinálja amihez éppen ked-ve
van A gyár ahol dolgozom
nagyon leköt helyesebben szólva
nem annyira a gyár mint inkább
a kenyérkereset kényszere Most
hirtelen négy napi szabadsághoz
jutottam és ezt a szabadságot ar-ra
használtam fel hogy ellátogat-tam
Washingtonba ahova baráta-im
már korábban meghívtak A tá-voli
kisváros senyvedő magyar
életének lemondásra hajló közö-nyéből
kulturált magyar akarások
könyvek könyvtárak képek kép-tárak
és a legmodernebb hírközlő
eszközök kellős közepébe csöp-penni
akkor is élmény lett volna a
számomra ha nem fogadnak szí-vesen
De szívesen fogadtak ér-demtelenül
szívesen
A Kossuth Házban az Amerikai
Magyar Református Egyesület
székházában tett látogatásom ma-radandó
emlék marad hátralévő
életemre egyúttal felfedezése va-laminek
amit korábban is sejtet-tem
és most meggyőződtem róla
A református célkitűzések jegyé-ben
épült palotaház annyi egyete-mes
keresztyén-keresztén- y szelle-met
és annyi egyetemes magyar-ságot
sugároz hogy hivatásánál
átfogóbb eszmék befogadására és
gyámolítására is predesztinálva
van
Nem tudom leírta-- e már valaki
az igazgatósági ülések termét
amelynek berendezése és díszítése
a református és a katolikus ma-gyarság
nemzeti és valahogy val-lási
összetartozását és a szabad-ságeszmék
közös voltát érzékelte-ti
még pedig a nosztalgiának a
romantikus hősiességnek és a mo-dem
élet kérlelhetetlenségének
furcsa keverékével
A terem legnagyobb és legszem-beötlőbb
díszítő eleme egy nagy-méretű
gobelin amely feltehetően
Szent Lászlót ábrázolja harc köz-ben
és amely az elnök Rákóczi-korabe- li
karosszéke mögött az
egész falat befogja Semmi két-ség:
a mesteri munka katolikus in-dítékú
cselekményt ábrázol közép-kori
felfogású tájjal és mintegy
20-3- 0 ember- - és lófigurával Szí-nei
annyira élénkek hogy szem-ben
a Hajdúság szürke kék ég
alatt is borongó tájaival a Dunán-túl
harsogását idézik A Mecsek-től
délre eső lankák majdnem dél-szaki
virágbaszökkenése ilyen
Nemcsak a szent király katolikus
a képen hanem a táj is Van eb-ben
valami megrendítő: Prohászka
és Baltazár püspökök aranyhídja
amely Székesfehérvár és Debre-cen
között lévő távolságot akarta
eszmeileg is áthidalni már csak
itt él tovább
Szent Lászlóval a terem túlsó
végén a lutheráuns Kossuth Lajos
néz szembe egy kevésbé ismert
olajfestményről és még két 4S-a- s
szabadságharcos ugyancsak olaj-ba
festve Egyik kép sincsen befe-jezve
mint ahogy Kossuth müve
is befejezetlen maradt Az ameri-kai
festőket akik a képeket el-kezdték
nem tudta megfizetni az
akkori emigrációs magyarság és
így a festést abbahagyták tehát az
emigrációs nyomorúság is itt él a
teremben de a tárgyalóasztal fan-táziátlan
simaságában és díszte-lenségében
itt él a modern üzleti
szellem a számok kérlelhetetlen-ség- e
is az az okosan kalkuláló
előrelátás amely az Egyesület 30
millió dolláros vagyonát előterem-tette
Ezt az egyetlen sivárságot a
székek gömbölyösre ívelt vonalai
és vérvörös börhuzata enyhíti és
bármennyire erőltetettnek tetszik
függöny között Ezen a csók-rulette- n
mindig a vágy nyer és mindig
az ember veszít Ez a csőkfüggöny
a vasfüggönynél és a bambuszfüg-gönynél
is embertelenebb mert ezt
nem diktátorok húzták le hanem
maga az öngyilkosság felé roha-nó
ember
Tizenhárom év múlva vagyis
1980-r- a már négy milliárd ember
fog élni a Földön 33 év múlva te-hát
2000-r- e 7 milliárd a mai lélek-szám
kétszerese
De a legfenyegetőbb veszély ab-ban
van hogy ennek több mint há- -
romnegyed része Afrikában Ázsi-ában
és Latin-Amerikáb- an él majd!
Az újszülöttek 85%-- a máris az el-maradt
országokban születik
Már most a nem is egészen há-rom
és fél milliárdnyi népesség
mellett is minden nap 12000 lélek
alszik ki a táplálkozás gyengesé-ge
vagy kifejezetten az éhhalál
következtében Ha pedig hosszabb
Házban
Irta: BOGNÁR JÓZSEF
is a hasonlat még sem tudom el-utasítani
magamtól azt a gondola-tot
hogy a vérvörös szín talán tu-dattalanul
is az Egyesület szívjó-ságát
segíteni kész voltát áldo-zatkészségét
jelképezi Elgondol-kodtató
ez a terem amit szentély-nek
magyar szentélynek is nevez-hetnék
Az előcsarnok díszítő-elem- ei a
magyar történelem emigrációs hő-siességét
hangsúlyozzák ha emig-rációs
vállalkozásoknak nevezhet-jük
a magyarság kalandozásait is
Rézkarcokba merevítve a honfog-lalás
és a kalandozáskori vezérek
marcona képmásai néznek farkas-szemet
a nézelödövel és Kossuth
Lajos amerikai útjának főbb állo-másait
örökítik meg szelídebben
Theodore Roosevelt az Egye-sület
alkotmányának engedélyezö-j- e
bronz dombormüben néz maga
elé szemben azzal a bronz dom-borművei
amely Kossuth Lajost
ábrázolja Ez a Roosevelt dombor-mű
az egyetlen amerikai vonatkor
zás a házban a hála kifejezője
az Új Haza egy nagy fia iránt
Kecskeméthy József az Egye-sület
főtitkára kalauzol bennün-ket
lekötelező szívességgel Béky
Zoltán püspök -- az Egyesület - elnö-kének
szobájába is bekopogunk
Magas fekete férfi nyit ajtót Fe-kete
ruhában van Az arca szenv-telen
Egész megjelenésében van
valami zordság az ótestamentum
és a próféták az első prédikátorok
és a kórusból ledörgö orgonaszó
zordsága de ez a zordság telít-ve
van lebirhatatlan vallásos hit-tel
szárnyalással és mélységes
meggyőződéssel Mosoly az arcán
alig észrevehetően futó és elutasító
valami Ha szoborba merevülne
örökké azt mondaná ez a mosoly
hogy semmi okunk nincsen a de-rülés- re
Kétségtelenül igen jelen-tős
férfi Életemben csak ritkán ta-lálkoztam
ilyen embertípussal Ha
más vonatkozásban is gróf Beth-len
István volt ilyen aztán a deb-receni
Balthazár püspök Vas Jó-zsef
kalocsai nagyprépost és nép-jóléti
miniszter és vitéz Kő József
tábornok aki katonai karrierjének
a tetőfokán is megmaradt himódi
parasztgyereknek Első világhábo-rús
hadosztályaiban az ö példája
volt a rendíthetetlen de pántlikát-la- n
hazafiasság és a félelmetes
ököl
Kecskeméthy Józsefet egész
más fából faragták Minden van
benne csak zordság nem Gombos
Gyula remek Szabó Dezső köny-vében
van egy mondat amely szó-szeri- nt
így hangzik: „A magyar
kálvinizmus emberi tettekben kul-túrát
és történelmet formáló egyé-ni
és közösségi erőfeszítésekben
jobban megragadható mint a teo-lógiai
gondolkodás síkján" Ha ezt
a mondatot kálvinista magyar em-berre
vonatkoztatom mindig Kecs-keméthy
József képzik meg előt-tem
az ö emelkedett szellemű
gyakorlatiassága részletekig terje-dő
körültekintése és nagy eredmé-nyei
amelyek elsősorban az Egye-sület
és a hozzá csatlakozó test-vérintézmények
felemelésében és
kiterjesztésében de igen sok más
intézmény mozgalom vagy esz-me
gyámolitásában jelenkeznek
A harmadik ember akit a Kos-suth
Házban megismertem Esze-n- yi
László főszámvevő Kétségte-lenül
dzsentri a szó legjobb értel-mében
Berzsenyi Vörösmarty
a Kisfaludyak Eötvös Károly fel-söbü- ki
Nagy Pál voltak emberi
magatartásukban így dzsentrik
Mikor családjáról köztük Eszenyi
Olgáról húgáról a nagyszerű szí-nésznőről
beszélt eszembe jutott
Makkai Sándor volt erdélyi refor
távlatban számolunk a következő
évtizedben egyedül Indiában 50
millió gyermek életét legelik le a
szent tehenek!
Lehet ez ellen erkölcsi érvekkel
küzdeni? Lehet a tömeghalált val-lási
vagy filozófiai tételekkel meg-bocsáthatő- vá
tenni?
Nem lehet! Nem üthetjük ki a
tálat az éhhalál küszöbén agoni-záló
ember kezéből csak mert a
mi filozófiánk más Ez a tál tele le-hetne
ha kiszabadítanák az em-bert
a csók-függön- y mögül
Majd ha megtanuljuk hogy a
csók nem csak édes hanem halá-los
is ha nem vállaltunk előre
felelősséget az új életért majd ha
megtanuljuk hogy az élet sokkal
szentebb mint az életrehívás ak-kor
majd megszabadulhatunk a
kvasiorkór rettentő bűnétől ami
alól egyetlen isteni vagy emberi
dogma sem oldozhat fel bennün-ket
mátus püspök életrajzi regénye
amely ezt a címet viseli: „Mi Er-nyeie- k"
Ez a könyv a már hanyat-ló
vármegyei nemesség küzködé-sé- t
glorifikálja történelmi felada-tainak
teljesítése közben Nem
hagyta magát ahogy Eszenyi
László sem hagyja magát még
most sem Mert a vármegyei ne-messég
még nem halott és nincsen
eltemetve Magyarságtudata talán
a legmélyebb gyökerű magyarság-tudat
amelyről az otthon élő Illyés
Gyula is azt irta nemrég: foglal-koznunk
kell vele és a legkeve-sebb
amit megtehetünk hogy
megírjuk a történetét Tehát még
odahaza a hivatalosan kommunis-tának
tekintett kis hazában is él
és hat a szellemisége Eszenyi
László egyébként a magyar kirá-lyi
honvédség egyik legvitézebb
vezérkari tisztje volt és ma mellé-kesen
katonai szakíró
De fejezzük be a Kossuth Ház
megtekintését A kijárat előtt az
utolsó ajtón ezt a felírást olva-som:
Amerikai Magyar Szövetség
Nem tudom hogy ennek a 60 éves
múltú szervezetnek valaha is
volt-- e székháza otthona vagy
mindig csak hol-it- t hol amott ten-gett-leng- ett
Annyi mindenesetre
bizonyos hogy a felírásos ajtó mö-gött
elterülő parányi szoba meg-hökkentően
szomorú tényeket
szimbolizál Egy pillanatig sem ké-telkedem
abban hogy az Ameri-kai
Magyar Szövetség vezetői egy-től
egyik kiváló emberek az emig-rációs
magyarság legjobbjai
együttes törekvésük mégis siker-telen
Munkájuk eredménye ebbe
az alázatos kis szobába zsugoro-dik
össze
Más kellene a helyébe vagy leg-alábbis
melléje 1848 Pilvax kávé-háza
az 1900-a- s évek elején elin-dult
„Nyugat" New York és Cent-ral
kávéházi asztalai és az 1956-o- s
Petőfi Kör jutnak az eszembe
Nagy magyar történelmi esemé-nyek
amelyek világra szóltak Mi-ért
ne indulhatnának el ilyen ese-mények
a Kossuth Házból is?
Az Amerikai Magyar Reformá-tus
Egyesület helyzeti energiája és
az a három férfi akit az imént
megpróbáltam jellemezni igen al-kalmasak
arra hogy megteremt-sék
az Egyesült Államokban és az
azon kívül élő magyarság Pilvax
kávéházát Nyugatát és Petőfi Kö-rét
az itt élő magyar írók és újság-írók
tömörítését Ez az összefo-gott
hatalmas szellemi energia a
maga abszolút fölényével semmi-vé
tenné a ködevök dadogását
hatástalanná az ezirányú acsarko-dás- t
és széthúzást Minden felesle-gest
és időszerűtlent minden be-teges
képzelgést és pántlikás hur-ráhazafiságot
túl realizálna a va-lóban
hivatott írók és újságírók
hangja amely emelkedett hang-nemben
artikulátlan és ami talán
a legfontosabb a nyugati kultúra
legmagasabb szintjén vinné előbb-re
az emigrációs magyarság ügyét
amely azonos a hazai tízmilliós
magyarság ügyével Nem politiká-ról
lenne szó hanem irodalomról
amely csak végső kifejlődésében
és eredményeiben jelent politikát
Otthon kellene ezeknek az írók-nak
és újságíróknak szellemi ott-hon
ahol biztonságban erezhetnék
magukat az Amerikai Magyar
Református Egyesület hatalmas
anyagi lelki és szellemi kupolája
alatt Otthon kellene ahol nem fé-lemlíthetnék
meg őket a habzószá-jú
kis senkik ahol élhetnének a
szólás- - és lelkismereti szabadság
korlátlan lehetőségeivel és a sok-irányú
és az egymásnak sokszor
ellentmondó vélemények egyezte-téséből
megszülethetne az egység
Ferdinandy Mihály (Porlo-Rico)- :
VÁRADY IMRE
A szovjet megszállásig minden
jelentékeny olasz vagy német
egyetemen tanított magyar lektor
Londonban szintén Párizsban a
Centre des Etudes Hongroises mű-ködött
Intézeteink Collegium Hun-garicum- ok
voltak Bécsben Rómá-ban
és Berlinben s még Bologná-ban
is magyar tanszék állott nyil-vános
rendes tanárral az élén Az
összeomláskor mindez úgyszólván
megsemmisült
Mint elsüllyedt Atlantisz két
fennmaradt sziget két magyar tan-szék
menekült meg az egyetemes
pusztulástól — ott ahol a szemé-lyes
tekintély ereje és súlya meg-haladta
az új helyzetből adódó ter-mészetes
elzárkózást a magyar
kultúra ügye elöl — Volt berlini
professzorunk Farkas Gyula szá-mára
Götünga állított fel magyar
tanszéket Várady Imre professzor
számára pedig az olaszok újították
fel a Bolognai Magyar Katedrát
Farkas Gyula váratlan halálával
kicsúszott kezünkből a göttingai
tanszék amiért nyilván a németor-szági
magyarság egyetemi viszony-latban
való tájékozatlanságát is
terhelt a felelősség Bolognában
mint az alábbiakban látni fogjuk
másként alakult a helyzet
Várady Imrét nem kell olva-sótáborunknak
bemutatnom Az
emigrációban való élés általában
el szokta korhasztani azt a kevés
értéket is amit az egyén otthon
hazájában képviselt Várady Imre
éppen ellenkezőleg- - megnöveke-dett
az emigrációban Itt külföl-dön
emelkedett voltaképpen nem-zeti
jelentőségre Az összeomlás
előtt Itáliában és Magyarországon
egyike volt a magyar egyetemi ta-nári
kar kitűnőinek Most látjuk
csak be a mai Nyugat újgazdag és
tunya szellemi szellemtelenségé-be- n
élve milyen értékes volt az a
sokat kárhoztatott magyar egye-temi
tanári kar Várady Imre pro-fesszor
a mai szellemi életünk
„nagy öregje" irodalmi és tudo-mányos
lelkiismeretünk szava ma
csak katedrájától vonul vissza tő-lünk
nem mivel mi egyszerűen és
zsarnokian nem engedjük visszavo-nulni
Szükségünk van rá!
Várady 25 évvel ezelőtt midőn
olaszországi katedráját először el-foglalta
azt mondta az olasz kul-tuszminiszternek
célja hogy mint
olasz tanár feleslegessé tegye ma-gát
Az amit 1942-be- n Bottainak
mondott így értendő: Magyar ta-nár
olasz katedrán addig történeti
és kulturális szükségszerűség amíg
ö maga fel nem nevel tanítványai-ból
egy olasz tanárt aki öt folytat-ni:
nyelvünket irodalmunkat ma-gas
fokon de immár olasz szem-pontból
képviselni és tanítani tud-ja
A német egyetem italianistája
vagy anglicistája teimészetesen
nem olasz vagy angol hanem né-met
ember viszont a berlini egye-tem
amerikanistája egyelőre ame-rikai
mivel a német tudomány
még nem termelt e fiatalabb tudo-mány
számára megfelelő német
szakértőt Ilyen „fiatalabb szak"
volt nyugaton Várady fellépésekor
a magyar Ma nem az: polgárjogot
nyert legalábbis Itáliában hála
Várady pedagógiai működésének
A visszalépő magyart olasz tanít-ványa
követi Guglielmo Capacchi
egyetemi magántanár (a magyar
klasszikus költök és Fuveskert ki-tűnő
olasz fordítója) az olasz tu- -
egyirányú emigrációs magyar tö-rekvés
ahogy az eszmék kavargá-sából
odahaza a Petőfi Körben
megszületett a legutolsó magyar
forradalom és szabadságharc
Nem tennék különbséget az írók
és újságírók között sem faj sem
vallás sem világnézet szerint
Meghívnék mindenkit aki tehetsé-ges
becsületes és
_ magyar aka-rás- ú
A mostani magyar emigrációban
csak a politikusok tehetségtele-nek
az írók és az újságírók sok-kal
tehetségesebbek mint a hazai
rendszer dédelgetett író- - és újság-író
akarnokai
A részletek pillanatnyilag nem
fontosak Elsősorban arról kell
dönteni hogy legyen-- e ilyen tömö-rülés
a bukott politikusok helyé-be
odaálljanak-- e az írók és újság-írók
hogy végre tegyünk is vala-mit
az emigrációban
Erre a kérdésre válaszoljanak az
esetleges jövendő házigazdák: Bé-ky
Zoltán Kecskeméthy József és
Eszenyi László és erre válaszolja-nak
az emigrácóban élő magyar
iroK es újságírók
dományosság kebeléből vafc gyár szakos"
Hogy az ügy sze
mennvire ipn7a ah h
sMti:7tika v™
V nyeiv es" i"ro'"d"aOloumjaiAhalloatetT száma a bolognai magyar Vf
ueor tanszéken ? Qi~- -
alatt évenkint 15-2- 5 között
suzama az idévnweléirtetaan1í0t7v- á- ny bői 35 már viVsoá™ 1
a nemes oltvány az ösi olasz J
miDreoindaomlkotemagtiáosgtaansní:táeszAazelmazaagzoylaaorslazsnzejhgv
many szerves részévé vált
Jellemző Várady szerénjJ
hogy kérésemre csak ezzel a 5
aaattai xeieit Holott a
Egyetem melynek negyedszá?'
át volt kitüntetett professzora ljt
csuzoui oenne éppen az olasz v túra munkását ünnepelte s tfctj
te m icuiy cm ICKKOnyvvel ím
Kitüntetés ez ami-be- n Váradv'
kultásán az utolsó fél évszázad'- - csak három bolognai profesa'
részesült mindhárom olasz
wwí ™iU1Ui vciiüuy imre u
Idén május 19-é- n Prof &
Del Grandé bizanatinológus ezi dékán összehívta a Filozófiai L:
a többi kar dékánjaival és Vái
tanítványait barátait hogy n-- hitt ünnepség keretében átnviíií
Váradi professzornak a hágjad
nyos „Emlekkönyv"-e- t méi
barátai és tanítványai írtak tar
mányokat Az egész 'terem f&
s úgy ünnepelték a „nagy öreg-Ahog- y visszatért Rómába a
most lakik üdvözlő levelek szí'
érkeztek egész Európából és étk
nek mindmáig Minden levéltár!
ságtétel egy életmű értéke melle
amelynek fontossága messze Ú
mutat a magyar kulturális érd4
ink keretein de méltóképp kéd
seli ezeket is
Ez a képviselet kettős iráni
Egyrészt egybefonódik a Boiogc
tanszék hagyományaivá s ezta i
Bologna magyar hagyománjáiS
is mely lenyúlik az Anjoukoribi
lognai magyar diakok sőt magjí
professzorokig: Bánfi Horio Ger
hon István Dercsényi Dezső s m
sok már foglalkoztak ezzel a té™
val ám a „Monumenta Hungai
rum Boloniensia" amin Váfic
most dolgozik csak napjaÉütB
lesz megírható és publika&ft
ieazi aránvaiban és igazi
sége szerint A bolognai kúM
gymnasium híres freskóin edigM
magyar diák címeréről vott
másunk Az újabb kutatás W
látiuk hoev a magyar
száma sokkal nagyobb azaz BoioEj
nának a régi muitóan sokk w
magyar hallgatója volt nwí&pj
tük
Másrészt azonban a szótasw?
gó „képviselet" egészen bw
érdekű és irányú Ez Várady M
a magyar kritikus és irodalcfji
ténész tevékenysége KónjíWfl
KaiDan s kuiuii mhiw-- -
jelent a magyar hazai irodato'
írt magisztrális tanulmáapfl
lett Várady nemzedékünk tea
mesterévé Az irodalom
viszont most többszórós nag
knrnhnn ifiiísásri irodalmunk
mrriráio Fa1s fordult mert ff
mint mondotta — nincs feWcb
va holott minden nagy &®
költő írt gyermekverseket
kétséges nagyszerű könyvet
írni s tómáriíl gondOllUI
UKmcmartu kis 2Íll"-jér- e
P0
mníc iirop-nntö- " történd
amit Aranv Lacinak mesék
t_ ólmunk ezíf i -u- -tj :_~-- l Kes lesz leírni iiwoo — rriü a inrtfineú ossTemw
láncszemeivel éppen Várady16
tolmácsolásában olvasni
„rmftkeknél ff
r 1- - -- a „
Ságnál tartunk hadd vallass' jj
i„-- nnn„!mnlfnik voltba4-- J
ja ebben az életben — azUIöp
ról Öten vannak: 4 fiú e
Ebből hárman Kanadában 1
Milanóban A legorege -
_ju „ „A1KK1 iHAn VOlt Sí &
HULL d HlCÖCIVLui ~ —
vöje Magyar lányt vett el
-- n ™íh n meséli gyerm'' %
nagyapja gyűjtötte &% 3
ket A másoaiK kua5"~--- -
jogi tanulmányokat folyta' J
rnntni amrat&mpn A fiarD"1
_i i wa Wnr a HaP
kításáig is eljutott holott ira
TI A 'k-ö-j esztenaob — £
kon csapáson jar iiui" &
nul Milanóban de festő fe
is Az egyetlen Bnyuno
gimnazista: Imre MtyárVJÍ
ban függő fényképén n
tam finom profilját s :JH
doltam anyjára nénje:re
_ _t tk-- u lányra- - -
CSinOS OKlto Vu — - m-- t
Object Description
| Rating | |
| Title | Kanadai Magyarsag, September 02, 1967 |
| Language | hu |
| Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
| Date | 1967-09-02 |
| Type | application/pdf |
| Format | text |
| Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
| Identifier | Kanad000347 |
Description
| Title | 000211a |
| Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
| OCR text | SiMS3SSSwH5IS!H "y" "-- LtfJ'lh"í-- M ifJr"'íh 4í fi Bimjafiy " I i jsff % r i y Éff sut HS ©m A 1967 SZEPTEMBER HALÁLOS CSÓK ' ! i -- " (-- [-) Nem a hidrogénbomba nem a háború vagy akár a kommuniz-mus az emberiség legnagyobb problémája! Az éhség nagyobb és szörnyűbb probléma minden más-nál Egyszerűen arról van szó hogy az emberiség felének néhány gene-ráción belül nem lesz mit ennie Amikor Knut Hamsun a nagy norvég író megírta „Éhség" c re-- - gényét jóllakott emberek tízezrei botránkoztak meg szókimondásán Pedig az az éhség amit Hamsun írt le kis fekete felhő volt csupán ahhoz a tragikur éjszakához ké-pest ami azóta az emberiség jövő-jére ráborult Bármilyen brutálisan hangzik is ez a tény: a jelenleg élő mintegy három és félmilliár-„do- t számláló emberiség nagyobbik fele már most is vagy fél-éhínségb- en vagy tényleges halálos éhín-ségben agonizál A kvasiorkór az emberiség leg-nagyobb szégyene mert a nemzés negatívumát fölébe helyezi az élet ' pozitívumának A kvasiorkórnál először a csecsemő hasa dagad meg ijesztően Utána a haja meg-szürkül Majd a bőre kezd repe-dezni mint egy forró nap alatt felcserepesedö mocsárfenék Végül — a hallgatag haldoklás követke-zik A csecsemő tágranyilt szemei az anyja mellén függnek de ezen a mellen már egy új csecsemő csüng és szívja az életet A haldok-lónak már nem jut többé protein ' lecitin — halálra ítélte a csók ami az új babyt világra csókolta 'Afrika legszörnyűbb betegsége ez de ugyanez történik — csak mindenütt másként hívják — Ázsiában és Latin-Amerik- a nagy-részében' is Mahatma Gandhi „örök kény-szerű böjtnek" nevezte el ezt a kollektív éhséget ami a gazdasá-gilag' elmaradt országok népeit majdnem elháríthatatlannak látszó katasztrófával fenyegeti A tudósok és gyakorlati szak-emberek megegyeznek abban hogy ha az emberiség nem szaporodnék a Malthus által szemléltetett mó-don tehát a geometriai sor foly-ton megduplázódó sebességével miközben az élelmiszer-termelé- s csak a számtani haladvány lassú-'ságáv- al növekszik még lehetne se-gíteni az éhség pi obiémáján De a világ népessége évente átlag 2%-k- al szaporodik és az élelmiszer ter-melése csak 1%-a- l nö Így ennek a differenciál-egyenletne- k folyton táguló különbsége csak katasztró-háho- z vezethet Egy kongresszu-son amely a világéhség kérdéseit tárgyalta egyik tudós a terem ha-talmas órájára mutatott és így ki-áltott fel: „Minden tik-ta- k három új éhező szájjal növeli az eljöven-dő katasztrófa méreteit!" A hátramaradt országok az el-múlt negyedszázad alatt évente át-lag 16%-ka- l növelték élelmiszer-termelésüket de hiába mert a né-pességük viszont 3%-k- al nőtt így azután az embeii faj önírtása — a legembeitelenebb halálnemen az éhhalálon keresztül — tovább fo-lyik sőt hömpölyög a végső tra-gédia felé A szabad és korlátlan szaporo-dás védelmezői azt mondják hogy nem a születéseket kell korlátozni hanem az élelmiszerkészleteket szaporítani Talán elméletileg le-hetséges volna ez de gyakorlati-lag alig A fejlett országok még ak-kor sem tudnának eleget termel-ni a fejletlenek részére ha telje-sen altruista alapon minden feles-legüket odaadnák az éhezőknek Új élclmiszeiek kitalálására és tö-megfogyasztásának megszervezé- -' sérc pedig nincs idő Azok akik józanul nézik és ép-pen ezért előre látják a katasztró-fát azt mondják hogy előbb korlá-tozzuk a születéseket és azután fo-kozzuk az elmaradt országok élelmis-zer- termelését Csakhogy ennek az élelmiszer-többletnek több akadály áll az út-jában Az-egyi- k a vallási mítoszok és tabuk függönye mögé bújt em-ber A hindu paraszt aki talán a legnagyobb éhség-katasztró- fa elé néz meg sem mozdul ha a szent tehenek a szeme előtt legelik le a kis termést ami a nagy családot valahogy mégiscsak a halál küszö-bén innen tudta volna tartani In-diában havonta egy millió lélek születik 2000-r- e elérik már az egy milliárdot de a vallási szent em-berek erösebbek mint az élet nem engedik a szent teheneket elker-getni vagy éppen levágni Egy mc5í ak?drly a tudatlan-ság az ósdi meddő földművelési 2 V35) KANAPAI MAGYARSÁG a washingtoni Kossuth szokásokhoz való ragaszkodás Másik: a kaszt-függön- y a nagy latifundiumokon éhbérért vagy éh-rész- ért izzadó földmunkás cseléd rabszolga Ez főleg Latin-Amerikáb- an kirívó Ugyanakkor Latin-Ameri- ka népessége 35 évenként megháromszorozódik Ki ad enni ezeknek? De az éhség első számú tápláló-ja maga a csókra még éhesebb ember Ez a legáthatolhatatlanabb akadály mind között Egyfelől a vágy aknáiból másfelöl az előíté-letek drótsövényéböl alkotott csók-függöny a leghalálosabb minden Gondolatok A magamfajta célszerű szegény embernek — mint Tömörkényi mondaná — ritkán esik alkalma arra hogy napokig szabad legyen és azt csinálja amihez éppen ked-ve van A gyár ahol dolgozom nagyon leköt helyesebben szólva nem annyira a gyár mint inkább a kenyérkereset kényszere Most hirtelen négy napi szabadsághoz jutottam és ezt a szabadságot ar-ra használtam fel hogy ellátogat-tam Washingtonba ahova baráta-im már korábban meghívtak A tá-voli kisváros senyvedő magyar életének lemondásra hajló közö-nyéből kulturált magyar akarások könyvek könyvtárak képek kép-tárak és a legmodernebb hírközlő eszközök kellős közepébe csöp-penni akkor is élmény lett volna a számomra ha nem fogadnak szí-vesen De szívesen fogadtak ér-demtelenül szívesen A Kossuth Házban az Amerikai Magyar Református Egyesület székházában tett látogatásom ma-radandó emlék marad hátralévő életemre egyúttal felfedezése va-laminek amit korábban is sejtet-tem és most meggyőződtem róla A református célkitűzések jegyé-ben épült palotaház annyi egyete-mes keresztyén-keresztén- y szelle-met és annyi egyetemes magyar-ságot sugároz hogy hivatásánál átfogóbb eszmék befogadására és gyámolítására is predesztinálva van Nem tudom leírta-- e már valaki az igazgatósági ülések termét amelynek berendezése és díszítése a református és a katolikus ma-gyarság nemzeti és valahogy val-lási összetartozását és a szabad-ságeszmék közös voltát érzékelte-ti még pedig a nosztalgiának a romantikus hősiességnek és a mo-dem élet kérlelhetetlenségének furcsa keverékével A terem legnagyobb és legszem-beötlőbb díszítő eleme egy nagy-méretű gobelin amely feltehetően Szent Lászlót ábrázolja harc köz-ben és amely az elnök Rákóczi-korabe- li karosszéke mögött az egész falat befogja Semmi két-ség: a mesteri munka katolikus in-dítékú cselekményt ábrázol közép-kori felfogású tájjal és mintegy 20-3- 0 ember- - és lófigurával Szí-nei annyira élénkek hogy szem-ben a Hajdúság szürke kék ég alatt is borongó tájaival a Dunán-túl harsogását idézik A Mecsek-től délre eső lankák majdnem dél-szaki virágbaszökkenése ilyen Nemcsak a szent király katolikus a képen hanem a táj is Van eb-ben valami megrendítő: Prohászka és Baltazár püspökök aranyhídja amely Székesfehérvár és Debre-cen között lévő távolságot akarta eszmeileg is áthidalni már csak itt él tovább Szent Lászlóval a terem túlsó végén a lutheráuns Kossuth Lajos néz szembe egy kevésbé ismert olajfestményről és még két 4S-a- s szabadságharcos ugyancsak olaj-ba festve Egyik kép sincsen befe-jezve mint ahogy Kossuth müve is befejezetlen maradt Az ameri-kai festőket akik a képeket el-kezdték nem tudta megfizetni az akkori emigrációs magyarság és így a festést abbahagyták tehát az emigrációs nyomorúság is itt él a teremben de a tárgyalóasztal fan-táziátlan simaságában és díszte-lenségében itt él a modern üzleti szellem a számok kérlelhetetlen-ség- e is az az okosan kalkuláló előrelátás amely az Egyesület 30 millió dolláros vagyonát előterem-tette Ezt az egyetlen sivárságot a székek gömbölyösre ívelt vonalai és vérvörös börhuzata enyhíti és bármennyire erőltetettnek tetszik függöny között Ezen a csók-rulette- n mindig a vágy nyer és mindig az ember veszít Ez a csőkfüggöny a vasfüggönynél és a bambuszfüg-gönynél is embertelenebb mert ezt nem diktátorok húzták le hanem maga az öngyilkosság felé roha-nó ember Tizenhárom év múlva vagyis 1980-r- a már négy milliárd ember fog élni a Földön 33 év múlva te-hát 2000-r- e 7 milliárd a mai lélek-szám kétszerese De a legfenyegetőbb veszély ab-ban van hogy ennek több mint há- - romnegyed része Afrikában Ázsi-ában és Latin-Amerikáb- an él majd! Az újszülöttek 85%-- a máris az el-maradt országokban születik Már most a nem is egészen há-rom és fél milliárdnyi népesség mellett is minden nap 12000 lélek alszik ki a táplálkozás gyengesé-ge vagy kifejezetten az éhhalál következtében Ha pedig hosszabb Házban Irta: BOGNÁR JÓZSEF is a hasonlat még sem tudom el-utasítani magamtól azt a gondola-tot hogy a vérvörös szín talán tu-dattalanul is az Egyesület szívjó-ságát segíteni kész voltát áldo-zatkészségét jelképezi Elgondol-kodtató ez a terem amit szentély-nek magyar szentélynek is nevez-hetnék Az előcsarnok díszítő-elem- ei a magyar történelem emigrációs hő-siességét hangsúlyozzák ha emig-rációs vállalkozásoknak nevezhet-jük a magyarság kalandozásait is Rézkarcokba merevítve a honfog-lalás és a kalandozáskori vezérek marcona képmásai néznek farkas-szemet a nézelödövel és Kossuth Lajos amerikai útjának főbb állo-másait örökítik meg szelídebben Theodore Roosevelt az Egye-sület alkotmányának engedélyezö-j- e bronz dombormüben néz maga elé szemben azzal a bronz dom-borművei amely Kossuth Lajost ábrázolja Ez a Roosevelt dombor-mű az egyetlen amerikai vonatkor zás a házban a hála kifejezője az Új Haza egy nagy fia iránt Kecskeméthy József az Egye-sület főtitkára kalauzol bennün-ket lekötelező szívességgel Béky Zoltán püspök -- az Egyesület - elnö-kének szobájába is bekopogunk Magas fekete férfi nyit ajtót Fe-kete ruhában van Az arca szenv-telen Egész megjelenésében van valami zordság az ótestamentum és a próféták az első prédikátorok és a kórusból ledörgö orgonaszó zordsága de ez a zordság telít-ve van lebirhatatlan vallásos hit-tel szárnyalással és mélységes meggyőződéssel Mosoly az arcán alig észrevehetően futó és elutasító valami Ha szoborba merevülne örökké azt mondaná ez a mosoly hogy semmi okunk nincsen a de-rülés- re Kétségtelenül igen jelen-tős férfi Életemben csak ritkán ta-lálkoztam ilyen embertípussal Ha más vonatkozásban is gróf Beth-len István volt ilyen aztán a deb-receni Balthazár püspök Vas Jó-zsef kalocsai nagyprépost és nép-jóléti miniszter és vitéz Kő József tábornok aki katonai karrierjének a tetőfokán is megmaradt himódi parasztgyereknek Első világhábo-rús hadosztályaiban az ö példája volt a rendíthetetlen de pántlikát-la- n hazafiasság és a félelmetes ököl Kecskeméthy Józsefet egész más fából faragták Minden van benne csak zordság nem Gombos Gyula remek Szabó Dezső köny-vében van egy mondat amely szó-szeri- nt így hangzik: „A magyar kálvinizmus emberi tettekben kul-túrát és történelmet formáló egyé-ni és közösségi erőfeszítésekben jobban megragadható mint a teo-lógiai gondolkodás síkján" Ha ezt a mondatot kálvinista magyar em-berre vonatkoztatom mindig Kecs-keméthy József képzik meg előt-tem az ö emelkedett szellemű gyakorlatiassága részletekig terje-dő körültekintése és nagy eredmé-nyei amelyek elsősorban az Egye-sület és a hozzá csatlakozó test-vérintézmények felemelésében és kiterjesztésében de igen sok más intézmény mozgalom vagy esz-me gyámolitásában jelenkeznek A harmadik ember akit a Kos-suth Házban megismertem Esze-n- yi László főszámvevő Kétségte-lenül dzsentri a szó legjobb értel-mében Berzsenyi Vörösmarty a Kisfaludyak Eötvös Károly fel-söbü- ki Nagy Pál voltak emberi magatartásukban így dzsentrik Mikor családjáról köztük Eszenyi Olgáról húgáról a nagyszerű szí-nésznőről beszélt eszembe jutott Makkai Sándor volt erdélyi refor távlatban számolunk a következő évtizedben egyedül Indiában 50 millió gyermek életét legelik le a szent tehenek! Lehet ez ellen erkölcsi érvekkel küzdeni? Lehet a tömeghalált val-lási vagy filozófiai tételekkel meg-bocsáthatő- vá tenni? Nem lehet! Nem üthetjük ki a tálat az éhhalál küszöbén agoni-záló ember kezéből csak mert a mi filozófiánk más Ez a tál tele le-hetne ha kiszabadítanák az em-bert a csók-függön- y mögül Majd ha megtanuljuk hogy a csók nem csak édes hanem halá-los is ha nem vállaltunk előre felelősséget az új életért majd ha megtanuljuk hogy az élet sokkal szentebb mint az életrehívás ak-kor majd megszabadulhatunk a kvasiorkór rettentő bűnétől ami alól egyetlen isteni vagy emberi dogma sem oldozhat fel bennün-ket mátus püspök életrajzi regénye amely ezt a címet viseli: „Mi Er-nyeie- k" Ez a könyv a már hanyat-ló vármegyei nemesség küzködé-sé- t glorifikálja történelmi felada-tainak teljesítése közben Nem hagyta magát ahogy Eszenyi László sem hagyja magát még most sem Mert a vármegyei ne-messég még nem halott és nincsen eltemetve Magyarságtudata talán a legmélyebb gyökerű magyarság-tudat amelyről az otthon élő Illyés Gyula is azt irta nemrég: foglal-koznunk kell vele és a legkeve-sebb amit megtehetünk hogy megírjuk a történetét Tehát még odahaza a hivatalosan kommunis-tának tekintett kis hazában is él és hat a szellemisége Eszenyi László egyébként a magyar kirá-lyi honvédség egyik legvitézebb vezérkari tisztje volt és ma mellé-kesen katonai szakíró De fejezzük be a Kossuth Ház megtekintését A kijárat előtt az utolsó ajtón ezt a felírást olva-som: Amerikai Magyar Szövetség Nem tudom hogy ennek a 60 éves múltú szervezetnek valaha is volt-- e székháza otthona vagy mindig csak hol-it- t hol amott ten-gett-leng- ett Annyi mindenesetre bizonyos hogy a felírásos ajtó mö-gött elterülő parányi szoba meg-hökkentően szomorú tényeket szimbolizál Egy pillanatig sem ké-telkedem abban hogy az Ameri-kai Magyar Szövetség vezetői egy-től egyik kiváló emberek az emig-rációs magyarság legjobbjai együttes törekvésük mégis siker-telen Munkájuk eredménye ebbe az alázatos kis szobába zsugoro-dik össze Más kellene a helyébe vagy leg-alábbis melléje 1848 Pilvax kávé-háza az 1900-a- s évek elején elin-dult „Nyugat" New York és Cent-ral kávéházi asztalai és az 1956-o- s Petőfi Kör jutnak az eszembe Nagy magyar történelmi esemé-nyek amelyek világra szóltak Mi-ért ne indulhatnának el ilyen ese-mények a Kossuth Házból is? Az Amerikai Magyar Reformá-tus Egyesület helyzeti energiája és az a három férfi akit az imént megpróbáltam jellemezni igen al-kalmasak arra hogy megteremt-sék az Egyesült Államokban és az azon kívül élő magyarság Pilvax kávéházát Nyugatát és Petőfi Kö-rét az itt élő magyar írók és újság-írók tömörítését Ez az összefo-gott hatalmas szellemi energia a maga abszolút fölényével semmi-vé tenné a ködevök dadogását hatástalanná az ezirányú acsarko-dás- t és széthúzást Minden felesle-gest és időszerűtlent minden be-teges képzelgést és pántlikás hur-ráhazafiságot túl realizálna a va-lóban hivatott írók és újságírók hangja amely emelkedett hang-nemben artikulátlan és ami talán a legfontosabb a nyugati kultúra legmagasabb szintjén vinné előbb-re az emigrációs magyarság ügyét amely azonos a hazai tízmilliós magyarság ügyével Nem politiká-ról lenne szó hanem irodalomról amely csak végső kifejlődésében és eredményeiben jelent politikát Otthon kellene ezeknek az írók-nak és újságíróknak szellemi ott-hon ahol biztonságban erezhetnék magukat az Amerikai Magyar Református Egyesület hatalmas anyagi lelki és szellemi kupolája alatt Otthon kellene ahol nem fé-lemlíthetnék meg őket a habzószá-jú kis senkik ahol élhetnének a szólás- - és lelkismereti szabadság korlátlan lehetőségeivel és a sok-irányú és az egymásnak sokszor ellentmondó vélemények egyezte-téséből megszülethetne az egység Ferdinandy Mihály (Porlo-Rico)- : VÁRADY IMRE A szovjet megszállásig minden jelentékeny olasz vagy német egyetemen tanított magyar lektor Londonban szintén Párizsban a Centre des Etudes Hongroises mű-ködött Intézeteink Collegium Hun-garicum- ok voltak Bécsben Rómá-ban és Berlinben s még Bologná-ban is magyar tanszék állott nyil-vános rendes tanárral az élén Az összeomláskor mindez úgyszólván megsemmisült Mint elsüllyedt Atlantisz két fennmaradt sziget két magyar tan-szék menekült meg az egyetemes pusztulástól — ott ahol a szemé-lyes tekintély ereje és súlya meg-haladta az új helyzetből adódó ter-mészetes elzárkózást a magyar kultúra ügye elöl — Volt berlini professzorunk Farkas Gyula szá-mára Götünga állított fel magyar tanszéket Várady Imre professzor számára pedig az olaszok újították fel a Bolognai Magyar Katedrát Farkas Gyula váratlan halálával kicsúszott kezünkből a göttingai tanszék amiért nyilván a németor-szági magyarság egyetemi viszony-latban való tájékozatlanságát is terhelt a felelősség Bolognában mint az alábbiakban látni fogjuk másként alakult a helyzet Várady Imrét nem kell olva-sótáborunknak bemutatnom Az emigrációban való élés általában el szokta korhasztani azt a kevés értéket is amit az egyén otthon hazájában képviselt Várady Imre éppen ellenkezőleg- - megnöveke-dett az emigrációban Itt külföl-dön emelkedett voltaképpen nem-zeti jelentőségre Az összeomlás előtt Itáliában és Magyarországon egyike volt a magyar egyetemi ta-nári kar kitűnőinek Most látjuk csak be a mai Nyugat újgazdag és tunya szellemi szellemtelenségé-be- n élve milyen értékes volt az a sokat kárhoztatott magyar egye-temi tanári kar Várady Imre pro-fesszor a mai szellemi életünk „nagy öregje" irodalmi és tudo-mányos lelkiismeretünk szava ma csak katedrájától vonul vissza tő-lünk nem mivel mi egyszerűen és zsarnokian nem engedjük visszavo-nulni Szükségünk van rá! Várady 25 évvel ezelőtt midőn olaszországi katedráját először el-foglalta azt mondta az olasz kul-tuszminiszternek célja hogy mint olasz tanár feleslegessé tegye ma-gát Az amit 1942-be- n Bottainak mondott így értendő: Magyar ta-nár olasz katedrán addig történeti és kulturális szükségszerűség amíg ö maga fel nem nevel tanítványai-ból egy olasz tanárt aki öt folytat-ni: nyelvünket irodalmunkat ma-gas fokon de immár olasz szem-pontból képviselni és tanítani tud-ja A német egyetem italianistája vagy anglicistája teimészetesen nem olasz vagy angol hanem né-met ember viszont a berlini egye-tem amerikanistája egyelőre ame-rikai mivel a német tudomány még nem termelt e fiatalabb tudo-mány számára megfelelő német szakértőt Ilyen „fiatalabb szak" volt nyugaton Várady fellépésekor a magyar Ma nem az: polgárjogot nyert legalábbis Itáliában hála Várady pedagógiai működésének A visszalépő magyart olasz tanít-ványa követi Guglielmo Capacchi egyetemi magántanár (a magyar klasszikus költök és Fuveskert ki-tűnő olasz fordítója) az olasz tu- - egyirányú emigrációs magyar tö-rekvés ahogy az eszmék kavargá-sából odahaza a Petőfi Körben megszületett a legutolsó magyar forradalom és szabadságharc Nem tennék különbséget az írók és újságírók között sem faj sem vallás sem világnézet szerint Meghívnék mindenkit aki tehetsé-ges becsületes és _ magyar aka-rás- ú A mostani magyar emigrációban csak a politikusok tehetségtele-nek az írók és az újságírók sok-kal tehetségesebbek mint a hazai rendszer dédelgetett író- - és újság-író akarnokai A részletek pillanatnyilag nem fontosak Elsősorban arról kell dönteni hogy legyen-- e ilyen tömö-rülés a bukott politikusok helyé-be odaálljanak-- e az írók és újság-írók hogy végre tegyünk is vala-mit az emigrációban Erre a kérdésre válaszoljanak az esetleges jövendő házigazdák: Bé-ky Zoltán Kecskeméthy József és Eszenyi László és erre válaszolja-nak az emigrácóban élő magyar iroK es újságírók dományosság kebeléből vafc gyár szakos" Hogy az ügy sze mennvire ipn7a ah h sMti:7tika v™ V nyeiv es" i"ro'"d"aOloumjaiAhalloatetT száma a bolognai magyar Vf ueor tanszéken ? Qi~- - alatt évenkint 15-2- 5 között suzama az idévnweléirtetaan1í0t7v- á- ny bői 35 már viVsoá™ 1 a nemes oltvány az ösi olasz J miDreoindaomlkotemagtiáosgtaansní:táeszAazelmazaagzoylaaorslazsnzejhgv many szerves részévé vált Jellemző Várady szerénjJ hogy kérésemre csak ezzel a 5 aaattai xeieit Holott a Egyetem melynek negyedszá?' át volt kitüntetett professzora ljt csuzoui oenne éppen az olasz v túra munkását ünnepelte s tfctj te m icuiy cm ICKKOnyvvel ím Kitüntetés ez ami-be- n Váradv' kultásán az utolsó fél évszázad'- - csak három bolognai profesa' részesült mindhárom olasz wwí ™iU1Ui vciiüuy imre u Idén május 19-é- n Prof & Del Grandé bizanatinológus ezi dékán összehívta a Filozófiai L: a többi kar dékánjaival és Vái tanítványait barátait hogy n-- hitt ünnepség keretében átnviíií Váradi professzornak a hágjad nyos „Emlekkönyv"-e- t méi barátai és tanítványai írtak tar mányokat Az egész 'terem f& s úgy ünnepelték a „nagy öreg-Ahog- y visszatért Rómába a most lakik üdvözlő levelek szí' érkeztek egész Európából és étk nek mindmáig Minden levéltár! ságtétel egy életmű értéke melle amelynek fontossága messze Ú mutat a magyar kulturális érd4 ink keretein de méltóképp kéd seli ezeket is Ez a képviselet kettős iráni Egyrészt egybefonódik a Boiogc tanszék hagyományaivá s ezta i Bologna magyar hagyománjáiS is mely lenyúlik az Anjoukoribi lognai magyar diakok sőt magjí professzorokig: Bánfi Horio Ger hon István Dercsényi Dezső s m sok már foglalkoztak ezzel a té™ val ám a „Monumenta Hungai rum Boloniensia" amin Váfic most dolgozik csak napjaÉütB lesz megírható és publika&ft ieazi aránvaiban és igazi sége szerint A bolognai kúM gymnasium híres freskóin edigM magyar diák címeréről vott másunk Az újabb kutatás W látiuk hoev a magyar száma sokkal nagyobb azaz BoioEj nának a régi muitóan sokk w magyar hallgatója volt nwí&pj tük Másrészt azonban a szótasw? gó „képviselet" egészen bw érdekű és irányú Ez Várady M a magyar kritikus és irodalcfji ténész tevékenysége KónjíWfl KaiDan s kuiuii mhiw-- - jelent a magyar hazai irodato' írt magisztrális tanulmáapfl lett Várady nemzedékünk tea mesterévé Az irodalom viszont most többszórós nag knrnhnn ifiiísásri irodalmunk mrriráio Fa1s fordult mert ff mint mondotta — nincs feWcb va holott minden nagy &® költő írt gyermekverseket kétséges nagyszerű könyvet írni s tómáriíl gondOllUI UKmcmartu kis 2Íll"-jér- e P0 mníc iirop-nntö- " történd amit Aranv Lacinak mesék t_ ólmunk ezíf i -u- -tj :_~-- l Kes lesz leírni iiwoo — rriü a inrtfineú ossTemw láncszemeivel éppen Várady16 tolmácsolásában olvasni „rmftkeknél ff r 1- - -- a „ Ságnál tartunk hadd vallass' jj i„-- nnn„!mnlfnik voltba4-- J ja ebben az életben — azUIöp ról Öten vannak: 4 fiú e Ebből hárman Kanadában 1 Milanóban A legorege - _ju „ „A1KK1 iHAn VOlt Sí & HULL d HlCÖCIVLui ~ — vöje Magyar lányt vett el -- n ™íh n meséli gyerm'' % nagyapja gyűjtötte &% 3 ket A másoaiK kua5"~--- - jogi tanulmányokat folyta' J rnntni amrat&mpn A fiarD"1 _i i wa Wnr a HaP kításáig is eljutott holott ira TI A 'k-ö-j esztenaob — £ kon csapáson jar iiui" & nul Milanóban de festő fe is Az egyetlen Bnyuno gimnazista: Imre MtyárVJÍ ban függő fényképén n tam finom profilját s :JH doltam anyjára nénje:re _ _t tk-- u lányra- - - CSinOS OKlto Vu — - m-- t |
Tags
Comments
Post a Comment for 000211a
