Kanadai Magyarsag, June 24, 1961

              jíéí jőni kell még jóni fog
W jobb kor mely után
Buzsró imádsáp epedca
Sjiieirek ajakán
Vörösmarty
Authorized aa Second Class Mai]
Poat Office Department Ottawa
XI évfolyam 25 szám
V XI No 25
jwirrir-aCTMareTOwrwgantaagiasaraaa-
CTs
Edited and Published at
W6 Dovercourt Road Toronto
FHONE: LE 6-03-
33 LE 6-09-
06
Mi vasi a ÍCoyne
Donald Fleming
A napi sajtó bőven beszá-molt
arról a harcról amely
mr t coyne a Kanaaai
Itemzeti Bank elnöke és Mr
Donald Fleming kanadai be
ioenzugyminiszter kozott új
fí'olyik Hosszú hónapok óta
[fennálló súlyos pénz-politik- ai
ellentétek miatt a Nem
1iéi Bank igazgatótanácsa
több mint egy évvel ez--
ott leszavazta Mr Coynet a
Yi ezután a saitón keresztül
Wa nyilvánosságra a kor a
mmány elleni kritikáját s
eovehek kÖ7ntt --fnknzntf ta- -
Mörékosságot követelt s az
:tusz gazaasagi renaszerneK ö
Senyeges megszükitését kí-Aán- ta
jint Kanada túlságosan ere-íjé- n se
felül él az életnívó
!rin~rc "arláunlurkua"n a"--'-T - ~n'-r- C~- 73fl
pvedelmevel s ennek kö
vetkezményeként Kanada 1
dokozott mértékben az
„Egyesült Államoktól függ
vEnnek megfelelöleg olyan
intézkedéseket sürgetett
itelyek végeredményben
fi vállalkozást csökkentik a
munkanélküliséget fokozzák
ácz ország szándékos elsze- -
:0envAnócórA vP7Ptnpk no-- s- -- VWWW ~l
ha másrészről 'kisebbítik
'arwrja közadósságát
I Már régen nyirt titok volt
f'Ogy sem a kanadai kozve- -
i arany sem a kormány nem
fjéft egyet ezzel a pénzügyi
politikával s hoqy vaqy si- -
3 'érül Mr Coynet jobb belá- -
htasra bírni vagy nem tart- -
Sllátia mea manaí állását
Miután a bank elnöke
womarjdt álláspontja meí-e--l
a Tanács és a pénzügym-iniszter
külön-külö- n olyan I PTOCT
m ?m s ísasássE&sm???
H if i TiTiiS1íiiiro"P-TÍirwffiTi3i'i- '
k -- — -f-c— hi'Z„ T "- - -
„AAnA i e#rafW- -
- ügy mögött 7
határozatot hoztak hogy
Mr Coyne-na- k le kell mon-dania
Az ilyen határozatot
azonban nem lehet közvet-lenül
végrehajtani mert a
Nemzeti Bank elnökének ál-lását
felmondani nem lehet
Ezért most a pénzügyminisz-ter
az ottawai parlament-ben
külön törvényjavaslatot
nyújtott be Mr Coyne azon-nali
hatályú elmozdításáról
A kormán' egyúttal nyi-lvánosságra
hozta új pénz-ügyi
politikáját amelyet
természetesen a Coyne utód-jaként
kinevezendő új elnök
kell hogy tartson Az
pénzügyi politika főbb
pontjait közöljük elsősor-ban
azért mert ezektől vár-ja
a kormány hogy az erő-sen
érezhető gazdasági lany-haság
megszűnjék s főleg
munkanélküliségnek vége
lenven A főbb intézkedések
következők :
1 Az üzleti hitelek nyúj-tásának
megkönnyítése
2- - A pénzügyi politika és
bankpolitika összhangba-hozása
3 A feldolgozó iparSfel- -
címén adóleírások enge-délyezése
hogy ezzel a má-sodlagos
kisipar terhei eny-hüljenek
A Exportra dolgozó válla-latoknak
nyújtandó adóked-vezmények
5 Lényeges tőkebefekte-tések
a kormány részéről az
építkezési magánvállalkozás
kiegészítésére
6 A vállalkozók és a szak-szervezetek
közötti kérdé-sekre
állandó bizottságok
létesítése
7 Gazdaságilag nehéz
helyzetben lévő országré-szek
számára helyi segítség-nyújtás
8 A munkaerők és a
munkalehetőségek alapos
összehangolása
9 Nagyarányú szakirányú
kiképzési proarami
10 A nemzeti munkaerő-elhelyez- ő
hivatal és a mun-kanélküli
segélyhivatal ösz- -
szebangolása
___--- -
-- iám ™uS kn7nneaeneK uoioui "rr
-- enSol és a nemzetiségi sajtó között A 40 nemzetiségi
í?1 'Around the Vdrld" félórás műsort filmezte_ A
nyelvű sajtó képviselőit gyutoue ~r
{'ecfarUn i-- i--- __---'_- t— miAcor ba ro lobbra) 'xik: nn wjwi w"-in- wr íöijöji-vuw-i- h
i i-- #m #%- -
S-K-WH'lS
I UÖE3
"wrgawr?jm?'rwyi
bizonyos változások észlel-hetők
jó
Mindenekelőtt hosz-szadalm- as
de aránylag ba-rátságos
megbeszélések
folynak Castro képviselői és
jz úgynevezett traktorbi-zottság
között abban az ér-telemben
hogy a Castro ál-tal
váltságdíjként kért 500
amerikai traktor és más
munkagép milyen módon
mely kubai hazafiak szabad-ságáért
cserébe kerüljön le-szállításra
wSmSffm
Ma már' nyilvánvaló hogy
Castro ezt a félig zsaroló de
félig humánus ajánlatát csak
propagandacélból tette meg
s hogy ezt a szovjet nem tá-mogatja
Elsősorban azért
mert a szovjet nem örül an-nak
hogy Castroék ismét
amerikai traktorokkal és
más technikai eszközökkel
hozzák rendbe csődbekerült
gazdaságukat és mezőgazda-sági
termelésüket Hrus-csové- k
azt szeretnék ha Ku-ba
egyesegyedül orosz
nempedig amerikai gépek-kel
dolgoznék részben az-ért
mert ilymódon el lehet-ne
helyezni Castroéknál az
összes kimustrált használ-hatatlan
orosz gyártmányt
részben mert akkor Kuba
technikailag is állandóan
függő viszonyban marad-na
a szovjettel
A traktoroknak állandóan
„rii-cWit- r van oótaikatré- -
székre és pótanvagokra s
ami az amerikai traktorokra
i_ -a- -t-— uj: lania" meohi'ta urudnu gi lapjainak
lapuin főszerkesztőnk
&dám mamém&
m oniri ru roapvaid t nnin Fi & 9 S W S E 12 H Wl
Szerkeszti
KENÉSEI F LÁSZLÓ
KUBA ÜGYÉBEN
nem használható az orosz
traktorokon Ha tehát Castro
500 amerikai traktorral kez-d- i
újra a saját butaság
miatt leromlott gazdasági
élet felépítését akkor tech-nikailag
újra és örökre Ame-rikától
fog függeni
El fog következni elég
hamarosan — egy pillanat
amikor a kubai cukorgyárak
nem fognak tudni tovább
termelni ha például az USA
nem szállít nekik bizonyos
alkatrészeket amelyeket
semmiféle szovjet politikai
Ígérettel sőt semmiféle nem-amerikai
szállítással sem le-hetne
pótolni Ebben a pilla-natban
pedig az a furcsa
helyzet állna elő hogy Cast-ro
a szovjetet kezdené zsa-rolni
gépalkatrészekkel
pontosan úgy mint ahogy
most Amerikát zsarolja a
kubai hazafiak szabadságá
val De másodsorban az
ért nem áll a szovjet trak
tor-kont- ra emberélet cimu
csereakció mögött mert a
Kubából visszatérő Castro-ellene- s
hazafiak olyan bő
datokkal fognak szolgálni
Kuba szovjet-megs2áUasáró- 1í melyek nyfívánosságra hozá- -
sa után a szovjet többé nem
állíthatja hogy Kuba "nem-kommunista
csatlósország"
Ha pedig lelepleződik — és-pedig
nem külföldi angol
vagy orosznyelvü sajtótudó-sítások
útján hanem tős-gyökeres
középameiikai sza-badságharcosok
kijelentései-ből
hoov Castro nem
egy latinamerikai nép sza-badságáért
hanem a bolse-vista
uralomnak Nyugaton
való erőszakos bevezeté-séért
küzd — akkor vége
annak a maszlagnak hogy
a szovjet a "szabadságért"
és a "diktatúrák ellen" har-col
Castro önmagánbanvéve
egy eszelős öntelt diktátor
aki valószínűleg kisebb-nagyob- b
mértékben máris a
kommunisták fogka Ellen
ben a kubai nép (beleértve
meq a Castrot támogató
csőcselek et is) mamegsza- -
pao mert et uuam ywu™
mföwmmmmwmaM:-~:Mmmmmi- S m&?&#x#8J&%m3%%Mk
„ „' M
™rV's'tő az után megieimeis
íoaalkozjfc egtöbbet ez újkanadások problémaival
e'
"'j szerkesztőket be John Basset elnök
Kenése P La
CW J&EUEini Kt IVQJVÍ
agarj3Mws833HCTg7-reK'- i
rendőrség egyelőre még
nem kommunista
A szovjet népbiztosok
rendszerét az Atlanti óceá-non
nem olyan könnyű be-vezetni
Kubában s ezt Cast
ro és véreskezű kormánya is
tudja Fzért valószínű hogy
Castro vagy méginkább a
körülötts álló vérszomjas
de nem okvetlenül komrnu-- '
nista alvezérek a Nasser ál-tal
mutatott utat fogják kÖ- -
vetni kijátszani egymássá1
szemben az USA-- t és a
szovjetet hogy azután vég-eredményben
elárulhassák
a szovjetet is amely köny-nyelmüe- n
beleugrott a játsz-mába
Síennedyné
geren töltötte
szabadságát
Jackie Kennedy tíz napi
szabadsáqot kapott férjétől
Is a pihenés napjait a napsu
)-garas'-
Fö)c)!özi tengeren t&) tötte Egy tengerparti mula
tóban cha-ch- at tancolt ebé-delt
Pál görög királynál
úszott és vizi-sív- el szágul-dott
a habokon Amerika el-ső
asszonyának ezek voltak
az első szabad napjai amióta
férjével a Fehér Házba köl-tözött
Athénben a lakosság óriási
népszerűséggel vette körün-két
görög gverek az egyik
öt a másik három éves
gyönyörű két miniatűr babá-val
ajándékozta meg Ken-nedy- né
magához ölelte a
gyerekeket: "Nagyon kö-szönöm
Olyan édesek vagy-tok!"
— mondta nekik
Szépségével és kedvességé-vel
meghódította egész Gö-rögorszagot
Általános felfogás hogy
Jackie Kennedy kiváló diplo-máciai
munkát végez Asz-szon- yi
bájával ott is sikert
ér el ahol a hivatásos dip-lomaták
tudománya csődöt
mondott
í„„ U„WK- -
ez alkalommai is 17
chardson szerkesztő és
rrtali uJr rIIy„!viIiUirI
-- imíhdhmí -r- raiM— in nin riMinrTi ai iri lirTTiiiff r — 65m
- — -
n m a rr 3 c s rí 14 u
i
-- - e
:
—
—
—
szerkesztőit hogy szorosabb kapcsolatot építsen ki
Lnanne y leievizio oiiuiiioíi anw =pm- - -- 3— =
mutatja Ri
i
'
: '
l a
- 1
i in i n i
'
"
" i t -
'
_ -
szlo es szaDoicsi-ozmoia- r
M &MITÍ
1"4
U J n Q wm
A népszámláló biztos (a sokgyermekes kanadai Van önnek
mi szenvedélye?
Két házaspár zuhant le
csónakjával = tlz' percig tartó
elkeseredett élet-hal- ál küz-delem
után a Hiaqara víz
esés 162 láb mély örvényé-be
A parton több száz em-ber
rémülten nézte amint a
15 láb hosszú csónakban
kétségbeesetten segítségért
orditó négy embert a víz-esés
sodra falevélként so-dorta
le a szédítő örvénybe
A csónak 300 yardnyira
borult fel a vízeséstől Az
áldozatok egyike úszni kez-dett
de az ár belesodorta a
Kanadai Niagara vizierőmü
elágazásába mely 145 lábra
zuhan a turbinákhoz
Molloy a Niagara Falls-- i
városi rendőrség őrmestere
azt mondja: "Az egyik nő
térdelve imádkozott a lezuha-nás
pillanatában Mindenki I
A genfi leszerelési konfe-rencia
ezidöszerint 318nk
ülését tartja abban a valójá-ban
nem is elsőrendű rész
letkérdésben hogy miként
lehet katonai celu atomrob-bantási
kísérletek megtartá-sát
nemzetközileg megtilta-ni
Az egész konferencia az-zá!
kezdődött hogy 1958
őszén a világ legnevezete-sebb
szakértői beleértve
úgy rnint
kornmunita szakértőket né-hány
óra megegyez-tek
abban hogy a technika
mai állása mellett gyakorla-tila- a
iaenis lehetséges ellen
őrizni hogy történnek-- e va- -
ameivik ideaen orszaqban
atomkísérletek vaay sem'
Ha az lehetséges — érveltek
a politikusok — akkor már
meg kell egyezni ab-b- ar
hogy az atomrobbantá-sokat
betiltsuk s majd a
szakemberek ellenőrizni fog
lak hogy ezt a tilalmat min- -
den orszáo betartia-e- ? De a
megegyezésre ezóta sem ke- -
ser- -
Miután 1959 decemberé
ben Eisenhover kijelentette
hogy a szovjet nyilván nem
hajlandó semmiféle ellen-őrző
bizottságot megtűrni a '
saját területén s hogy azért
3 megegyezésre remény
nincs — a szovjet látszólag
kissé engedett s Kennedy
megválasztása után újra
megkezdődtek az abbama-radt
tárgyalások Genfben
Azóta kiderült azonban
halálos a
le volt sújtva- - De nem segít-hetett
senkiV -- -- -- Az áldozatok a következ-ők-
George Stewart és fe-lesége
Ridgeway-bó- l és ven-dégeik
Stanley Tessman és
felesége Buffaloból Három
holttestet még nem találtak
meg
A tragikus utazás a "Pink
Lady" nevű csónakon a Na-v- y
Izlandtól indult el A két
család nyugodt vizén haladt
két mérföldnyire a vízesés-től
A csónakot még látták
később is a Hydro kapunál
mely mélyen belenyúlik a
vízbe Ott a csónakot elkap-ta
a víz sodra valósággal
repült előre és nem tudott
már többé visszafordulni
A motor felmondta a szo-lgálatot
s a csónak hozzá-üt
ődöttegysziklához
'iogy a szovjet látszólagos
engedményei csak arra szol-gáltak
hogy a most fennál-ló
átmeneti helyzet állan-dósuljon
mert hiszen ma —
noha egyesség nincsen —
a valóságban nem történnek
atomkísérletek Legutóbb
amikor az amerikaiak végre
valamilyen konkrét ajánla-tot
sürgettek a bolsevisták
részéről" Csarapkin szovjet
delegátus a már régen el-avult
s százszor elvetett öt-lettel
jött hoav az atornle-szerelé- s
ellenőrzését három-tagú
bizottság intézze mely-ben
e~" nyuaati eov kom
munista s eov semleges
tao veqyen reszt s kozulu
mintíeavikneK vetoioqa le
gyen a bizottság határozatai
nak megakadályozására Az
ilyen ha'omtagu bizottságot j
a külpolitikai műnyelven a
"trojka" csúfnévvel illetik
(mint tudjuk a trojka a há- -
"romlcvas orosz szanko neve
r minden ilyen trojka-meqo- l-
-- íáe reiifán haíanrl7 Amint 1
-- "l'J Jí"'" l-- Wi' '-- — - '
2 gerfi brit delegátus Mr
Vricht mondotta: A tro- -
r-a-me-go!
dás végleg szét
foszlat minden reményt a
nuk'eáris fegyverek betiltá-- '
-- ára a leszerelés ellenőrzé-sére
sőt minden nemzetkö-zi
békeellenőrző kísérletet
'ehetetlenné tesz" Nyilván
a
PRICE 10 CENTS
©anada's Largesl
and CSIdest
Weekly isi the
fagarian
langisage
ARA : 10 CENT
Toronto 1961 június 24 szombat--
Szerkesztőség és kiadóhivatal'
99G Dovercourt Uoad Toronto'
TEL: LE 6-03-
33 LE 6-09- 06
0--f£- £
családapához): vala- -
--jffllfv
tiiSSlíB
Mégy
szabadországbeli
alatt
csak- -
kiesei
genfi szaimacséplés
asmpz Hiagarán
A két család régi barát-ságban'
-- voUeavmá&sal és
közös nyaralójuk volt Oak-híl- l
Forestben A csónakot
megtalálták a szerencsétlen
ség után egy életmentő ov
egy pár nöi sárcipö és há-rom
ülőpárna volt még ben-ne
Később még egy kék-fehér
vízhűtőt egy evezőt
és egy háromgallonos 'ben-zintartályt
találtak meg
A csónak a Stewartéká
volt és 35 lóerős külső mo-torral
volt felszerelve Mi-előtt
a vízre szálltak volna
együtt ebédeltek a partorr
egy barátjukkal Steve
Brodie-ve- l A piknik után
még el akarták szállítani
Brpdie csónakját Chippavw
be de Brodie nem veti
igénybe ezt a szolgálatot
Időközben arról is hírek
érkeztek hogy a szovjetben
újabb robbantásokat észlel'
tek s ennek a következmé-nye
valószínűleg az 'stz
hogy az USA is újra megkez-di
oz atornkísérleteket Mert
mint Kennedy elnök egyik
szószólója Genfben kijelent-ette-:
"Amerika biztonsá-gát
és fennmaradását nem
lehM a szovjet tís'tesséqére
bízni"
mmsk tjm Lwn
HÖSá22!&KÖ- -
MSSSmSSkK?' MPmm líMiew
wmMmMmmm amim
IIAROLD MACJÜLLAN í[Mm
hogy a szovjetnek
ellenőrzés bármely Macmillan angol mnisz-désébe- n
vétójoga terelnök- - a japán kormány
ellenőrzés egyszerűen meghívására ezéy szeptemv
lehetséges s 271-kőzöt- t látopa-beszél- ni
is Japánban
r
T5f mm
w
+1
'fű i
'♦ '
C i
i
i i I
v 4 1
I wis mf s 9 : ~&m& -- i a
i i 3 m
3L'-s-r íi
& :: 1
!
? 1
való ha
az kér- -
van ak--
nem kár róla ber-2- 0 és
tást tesz
k
ÍT'
kor