Kanadai Magyarsag, February 07, 1953

              M "- -" t-""- "- SösS"
Edited and Published at
362 Bathurst Street Toronto
3 évfolyam — 5 szám
ÁLLÁSPONTUNK
züllésAszpeollgeámney gRyóőmzaedeblumkeásskátedkeöttzvaeztleírnáüsltudmóekgeléőszőa niadgőysbzeá-nm- au istenek papjai felett Mindenki csak a látszatra vigyázott
a bölcselők nem hittek bölcseletükben és a papok egymás kö- zött éppen úgy nevetségesnek tartották a bemutatott áldoza- tot mint bárki aki Róma gyalázatát hordozta
Ezt a képet azok a tanácsok vélemények juttatták
eszünkbe amelyek az utóbbi időben hozzánk érkeztek s abból
indultak ki hogy a kereszténység mint társadalmi politikai
rendező elv idejét multa s így abban hinni nem lehet Takti
kailag — mondjak egyesek — helyes lehet keresztény elve-ket
hangoztatni lehet hogy ez átmenetileg alkalmas is lesz
az antikommunistákat egy táborba gyűjteni de a jövő hatá-rozottabb
elveket kíván a kereszténységnél Szükséges tehát
hogy a taktika ne feledtesse el a pozitív elvek ápolását
Igen könnyű lenne ezekre a véleményekre azzal válaszol-ni
hogy aki ma jön ilyen felfogással az tulajdonképpen a
múlt század megrekedt gondolatait használja szellemi táplá-léknak
A világnézetek e világháborújában azonban minden
félreértés súlyos zavarokat jelenthet és ezért újra kijelent-jük
: mi maradéktalanul hiszünk a kereszténység elveiben A
magyarság jövőjét a kereszténységgel legszorosabb egység-ben
hagyományaink és történelmünk nagyjainak tanítása
szerint kívánjuk felépíteni' Szilárd meggyőződésünk hogy az
élet uj formáiban jelentkező kérdések rendezéséhez teljesen
elegendőek a kereszténységben rejlő és a magyar nép lelkében
élő tulajdonságok Sem egyiket sem másikat nem vagyunk
hajlandók csak részleteiben elfogadni vagy velük ellentétes
gondolatokat lelki tulajdonságokat hozzá kapcsolva az em-beri
és magyar problémák megoldásában alkalmazni
Az elbukó pogány Róma írástudóinak és papjainak maga- tartása tehát nem követendő hanem elrettentő példa előttünk
Korunkat egyébként sem tartjuk lényegi sajátságaiban ösz-szehasonlítható-nak
azzal a korral Már csak azért sem mert
ott a pogány Rómában a régi istenek voltak a hamisak a mi
korunkban az uj istenekről bizonyosodott be igen hamar a
hamisságuk
Nem kívánjuk azonban a keresztény politika kérdéseit
most elvi síkon fejtegetni Lapunk hasábjain minderre sor
kerül a jövőben Helyette a megismert vélemények gondolat
menetét követve a gyakorlati élet síkján a legfontosabbak-ról
elmondjuk azt amit helyesnek gondolunk
Az első és második világháború közötti időben politikai
hatalomra jutott legerősebb és világnézetileg határozott két
mozgalom lényegében ellentétes a keresztény elvekkel Ezért
részünkről teljesen elfogadhatatlanok Ez eszmékkel való
szembeszállás azonban nem jelenti azt hogy a félrevezetelte-ke- t
állandóan elitéljük A magyar nép nagy többsége úgysem
csatlakozott egyikhez sem Uralomrajulásukhoz idegen fegy-verek
jelenléte volt szükséges Szellemi erejüket viszont nagy
mértékben a nemzet egyeteme által kívánt reformoknak meg-akadályozása
adta meg Éppen ezért helytelenítjük a tegnap
és a ma tévedéseiben élőkkel szemben lépten-nyomo- n váloga-tás
nélkül hangoztatni a hazaárulás váciját Sokan éppen
téves ideológiájuk logikai kén} szere folytán hibáznak vagy
hibáztak s nem a hazaárulás bűnös szándékával Képtelenség
hogy bárki is a magyarságot állandóan a "hazaárulók" és a
"honmentők" két táborába ossza Súlyos lelki betegség hogy
ezeket a jelzőket — mint valami ruhát — úgy aggatják a
legtöbben önmaguk illetőleg a másik magyar vállára A tö-megekbe
belevitt ilyen harcmodor előbb-utób- b megfosztja
ezeket a szavakat valódi értelmüktől és csak oktalan gyűlö-letkeltésre
alkalmasak Hiszünk abban hogy az értelmes
emigráció tanul a demokratikus államok politikai pártjainak
harcmodorából és az eszmék szolgálatában vívott bármilyen
kemény küzdelmet nem gyilkos ellenségként harcolja végig
Természetesen ma is és holnap is megálljt mondunk azok
felé akik hibás ideológiájuk következményeiből nem tanultak
és azt a magyar életben ujra alkalmazni akarják Miután az
emberi szellem a tévedésekben kifogyhatatlan elképzelhető
hogy ujabb világnézetek születnek amelyek ellentétesek a
kereszténységgel Ezekre is áll az amit az addigiéin ől mond-tunk
Szellemileg ilyen forrongó korban nem időszerűtlen
erre készülni
Ne legyen kétsége azonban senkinek sem abban hogy a
keresztény elvektől vezetett társadalom vagy nemzet ne tudna
védekezni és győzedelmeskedni azokkal szemben akiknél a
meggyőzés eszköze az erőszak s az ember szellemi es testi
életét nem tartják fontosabbnak elképzeléseiknél Aki erő-szakot
alkalmaz eiőszaktól pusztul el
Van valami tragikus abban hogy az emigrációs magyar-ságot
atomizálják az olyan részlettervek is amelyeknek meg-vaíósítá- sa
elsősorban attól függ-- hogy mikor és milyen álla-potban
szabadul fel az ország Igen helyes és szükséges hogy
a szakemberek foglalkozzanak a föld az államosítás iparosí-tás
rendőrség igazságszolgáltatás stb kérdésével S minden-kinek
lehet terve amelyiknek megvalósítását kívánja De
akkor amikor közben gyermekeink elfelejtenek magyarul
beszélni e kérdések egyfajta megoldását követelni és azt
tartani a magyrság egyedüli kritériumának enyhén szólva
nevetséges bár sírni is lehet rajta
A keresztény tanítástól elválaszthatatlan követelmény
azonban Iiot minden olyan reformot támogatni kell ame-lve- k
az ember földi célját is elősegítik boldogulását eredmé-nvczi- l-és
az emberi méltóságból önként adódó kívánalmakkal
pírv'ránvúafc Történelmünk annyi sok példája igazolja hogy
amelv az ilven reformoknak ellenállt a keresztén-yinek
is ellene mondott Nem csinálunk titkot abból hogy
a két világháború közötti "kurzus-politika- " nem volt lényegi- -
v i
Ez történt a Világban
Nyugtalanság Angliában Eisenhower kínai politikája miatt
John Foster Dulles külügy-miniszter
legutóbbi beszéde
Angliában is nyugtalanságot
keltett Az aggodalmat még
fokozta az a hír mely szerint
Eisenhower elhatározta hogy
megszünteti az amerikai hete-dik
flotta semleges szerepét a
nemzeti és kommunista Kína
közötti konfliktusban
Nem egészen világos hogy
Amerika közölte-- e hivatalosan
ebbeli szándékát Angliával Ha
ez technikai tekintetben nem
is volt szükséges elmulasztá-sa
— az ügy fontosságára
való tekintettel — mégis ko-moly
sértődést eredményezne
Anglia részéről
Az Egyesült Nemzetek be-avatkozása
a kínai ügybe an-nak
idején kollektív válasz
volt a támadásra míg Tru-mann- ak
1950-be- n a hetedik
flottához intézett parancsa
amerikai lépés mely azzal a
céllal történt hogy megóvja
Formosát a kommunista táma-dástól
de egyben megakadá-lyozza
a nemzetieket is hogy
az anyaország ellen támadja-nak
Ezzel Truman kedvezett
az angoloknak s enyhítette at-tól
való félelmüket hogy a ko-reai
háború Kínára is átter-jedhet
Szerkeszti: Autorized as Second Class Mai!
KENÉSEI F USZLÓ Pnc( nffW n niinwn -- "" r_
— 7
A semlegesség megszünt-etése
ujabb nyugtalanságot
keltene sőt az angol sajtó
megjegyzése szerint fokozódó
feszültséget okozna az amerikai--
angol viszonyban
Anglia emlékezetesen eli-smerte
a kínai kommunista
kormányt írug Amerika ezt
nem tette meg és ma is válto-zatlanul
a formosai Chiang
Kai Sek kormányt ismeri el
A hetedik flotta visszavonása
szabadkezet adhat az ame-rikaiak
által kiképzett és fel-szerelt
nemzeti hadseregnek
hogy a kommunisták birtoká-ban
levő kínai partvidéket
nyugtalanítsa
Belpolitikai tekintetben vár-ható
hogy távolkeleti kér-désben
Amerika és Anglia kö-zött
esetleg kiélesedő ellenté-teket
a baloldal arra fogja fel-használni
hogy Churchill
helyzetét megnehezítse A
kommunista Daily Worker
máris arról beszél hogy Chur-chill
küldetése mellyel Eisen-hower
beiktatása előtt Ameri-kában
teljes'bhibás volt
es az országot Cfj3Cp"Tormás-b- a
dönti ChurcAíIInek akkor
meg kellett volna mondania
hogy Angliának elege van a
folytonos letorkolásból Ame- -
leg keresztény s a félmegoldások súlyos hibáit nem szabad
többe megismételni
Csodálaton hogy egyesek még mindig nem értik meg
hogy a keresztény tanítás nem ír elő semmiféle államberen-dezkedést
vagy államformát S mert velük amíg azok az
emberi alapjogokkal nem kerülnek elleniéibe közömbös
nem lehet kívánni hogy a kereszténység elvi okokból támo-gasson
vagy elítéljen különböző irányokat A királyság vagy
a köztái saság kérdése igazán a jövő kérdése elsődlegesen a
külpolitika alakulásától függ Végső fokon pedig a magyar
népé a döntés Mindenki követheti szabadon meggyőződését
de tartsa tiszteletben a másikét is S addig amíg a magyar
nép nem képes véleményt nyilvánítani nem lehel azt érvként
már most felhasználni Aki annyira bioinos hogy pl mi lesz
a magyar nép véleménye tíz év múlva az rendelkezhetne
annyi nyugalommal is hogy az egyéni ellem t'leménycket e-lviselje
Az azonban komoly magyar érdek hogy egy idegen
hatalom fegyveres ereje jelenlétében a néptől nyert felha-talmazás
nélkül hozott alkotmánymódosítást semmisnek te- kintsünk
Az eddig elmondottakból következik hogy pl a Nemzeti
Bizottmány kérdésében is kikapcsolandónak tartjuk az érzel-meket
Tudjuk hogy a Bizottmány jelenlegi összetétele nem- csak a magyar nép de még az emigráció é!eményél sem tük-rözi
Az tévedés azonban hogy egyes ott szereplő személyek
állandóan érvényesülő felfogása miatt keiestény elvi alapo- -
Kon kellene elzárkózni tőlük
Sokak szerint a Bizottmány jelenlegi összetételének és
munkaképtelenségének külpolitikai okai annak Erről most
az amerikai belpolitika megváltozása után bizonyítékokat kell
kapni Függetlenül ettől de a külpolitikai helyzetet alapul
tudjuk hogy a magyarság véleményét összetételében
is kifejező Bizottmány a lehetőségeket jobban tudná kiak
názni Éppen cért a Bizottmányban beivel foglalók felelőssé-gét
igen nagynak tartjuk
A kanadai magyarság életére feladataira vonatkozóan
általában utalunk nagyszámú cikkeinkre Senkinek sem lehet
kétsége aziránt hagy nem látunk érdekellentétet a réiri be
vándorlók és az uj emigránsok között Minden erővel az egy- ség előmozdításáért dolgozunk Kanadai lap agyunk s a helyi
kparonbaldéami ámk agnyemarsáidgegneangeyk stzőelrüenpkét Vazilácggojsealnemláestjumkageygayrbejönvőa
Kialakításában is és az ilyen irányú kö(elcségérzetet ébren
fagjuk tartani
Minden magyar számára ma legfontosabbnak a kommu-nizmus
elleni küzdelmet tartjuk Egészséges nemzet és társa- dalom a külpolitikai akciókat belpolitikai különbözőségektől
tkuenllk hkoizgáyróvlaéggorsehahjetlsyai ésLopgáirktéursdeekzeékrett hoagmyelyneekm eslzvoállgaászlhtaa-- ecngsáaynksaékgaeaskmekráeassnizkatdémnaiyagmyeaalvgretvókali msAáagrkaodhméaknmtgaujlnaainzmakusaszroulneglkálelnaliteanhnaiterchbSeatnekréar-ez
pessé bennünket De mert az olvasók mindig hatással vannak
saítláaspárbaanegyesek elzárkózása nem segítség a célok megvaló-
Hiszünk a kanadai magyarság egészséges szellemében
ciejeuen nisszuK nogy a magyar szabadig érdekében min- den becsületes jószándékú magyarral esy táborban talál- kozunk
FFH ' '- 71953 - - v 'í1#S
v ~ i i
—
—
s
a
s
s
— — _
: 'l0 CenL Toronto 1933 február
S !
1
a
járt
véve
rika részéről és ki kellett vol-na
jelentenie Anglia függet-lenségét
az amerikai segítség-től
és a Kelettel folytatott ke-reskedelem
megszorítását ille-tően
Természetesen annak amit
a Daily Worker mond nem tu-lajdonítanak
nagy jelentősé-get
viszont az már figyelem-reméltó
hogy a munkáspárton
belüli nem kommunista cso-port
is hajlamos hasonló né-zetekre
Anirliai körökben általában
igen időszerűnek tartják Dul-les
londoni látogatását mely
alkalmat adhat az angol-amerik- ai
véleménykülönbségek
megbeszélésérc az ázsiai hely-zetet
illetően
Dulles és Stassen
európai útja
John Foster Dulles amerikai
külügyminiszter és llarold
Stassen --a biztonsági tanács
fm'p Parisba érkozlpk lintrv n MacArthur mértékben helyesli
megbeszéléseket folytassanak renueihozeseu
az európai védelmi szerződést
illetően Ezt a franciák túrra?
levőleg ujabb megfontolás tár-gyává
akarják tenni míg
Eisenhower és Dulles úgylát-szik
a szerződés mielőbbi rati-fikálását
sürgetik
Franciaországban nagy
megiázkódtatást váltott ki
Dulles legutóbbi beszéde mely
ben hangoztatta hogy Ame-rika
meg fogja változtatni po-litikáját
ha Európa nem ta-lálja
meg az egyesülés útját
Hogy beszédének hatását
Dulles a megérkezése
után mindjárt dicsérettel em-lékezett
meg ií francia tervek-ről
a kóos euiópai szén- - és
acéltermelést ús hadsereget
illetően
Dulles és Stassen mindjárt
az első napon számos ameri-kai
hivatalnokkal folytatott
megbeszélést politikai gazda-sági
és katonai kénlésekben
A tárgyalások célja az euró-pai
közösségi és védelmi úgy
lehelő leggyorsabb elintézése
Mint ismeretes az amerikai
kongresszus a két államférfit
azzal a föladattal bízta meg
hogy találják meg a módját
mellyel az Egyesült Államok
a külföldnek nvintandó segít-séget
csökkentheti Az euró-pai
út soián a különböző álla-mok
vezetői most felakarják
tárni problémáikat Dullesnak
és Staisennak mielőtt a ta-vasszal
Washingtonban tar-tandó
amerikai-ango- l gazdasá-gi
tárgyalásokra sor kerül
Kanada állásfoglalása
a formosai kérdésben
St Luirent kanadai minisz-terelnök
a hetedik flotta visz-szaoni-á- 'al
kapcsolatban a
következőket jelentette ki :
"Kanada é!eményét nem
kérdezték meg ebben az ügy-ben
Amit mondhatok csak
annyi hogy az Egyesült
19Ö0 június 27-é- n a sa-ját
külön felelősségére adott
parancsot a hetedik flottának
és ennek a parancsnak meg-másítá- sa
ma szintén az Egye-sült
Államok kormányának sa
ját külön felelősségére törté
nik"
Eisenhower első beszéde
fontos uj politikai irányvonalakat mutat
Eisenhower elnök a kongresszushoz intézett első beszé-dében
bejelentette hogy megszüntette az amerikai hetedik
flotta semleges szerepét a formosai vizeken Ezzel Eisenho-wer
megerősítette azt a hírt amely — más helyeken-közöl- t
beszámolónk szerint — Angliát már eleve nyugtalanította és
Churchill helyzetét igen megnehezítette Az angol alsóház
viharoshangulatú ülésén az idős miniszterelnök a tőle meg-szokott
és diplomáciai ügyességgel fogta fel a táma-dásokat
és — az ellenzék követelése ellenére — megtagadott
minden bővebb felvilágosítást Eisenhowerral nemrégiben
folytatott tárgyalásaira vonatkozólag Churchill kijelentette
hogy nem tud és nem is akar ezekről a beszélgetésekről nyilat-kozni
mert az országnak csak kárára váíik ha minden szigo-rúan
bizalmas ügyet a diplomácia területéről a nyilvánosság
elé terjesztenek Annyit mondott csupán hogy Ígéreteket nem
tett Eisenhowernak de hangsúlyozta mennyire kívánatos és
fontos a barátságos megegyezés Amerika és Anglia között
és mennyire tudatában van annak az előnynek melyet a szí-vélyes
kapcsolatok megújítása jelent Kijelentette továbbá
hogy Edén hamarosan nyilatkozni fog Anglia politikájáról
Az angol sajtó teljes részletességgel foglalkozik Eisen-hower
beszédével ét minden jel arra mutat hogy az Egyesült
Államok uj politikai irányvonala hatalmas és általános fon-tosságú
Eisenhower beszédéitől nyilvánvalóvá válik hogy a he-tedik
flotta akadályozó szerepének megszüntetésével meg-nyílik
a lehetőség arra hogy Chiang Kai Shek-é- k a vörös Kína
ellen támadjanak Az elnök kijelentette hogy "sem értelem
sem logika" nem volna abban a felfogásban hogy a hetedik
flottával vörös Kínát továbbra is védelmezzék Hír szerint
francia konnánv tam'aivil tábornok teljes Eisenhower
eny-hítse
Álla-mok
rutinnal
i - i j- - ? i (ii i? _ i i +
--t'UjiBeimower ieszeueneK lovaoui íooo pontjai a novei- - t j
cezők":- - rC-- í ~ (' TmwWvZáJ'át-h- ' --AAft
Amerika fókWlífc%Si5teIfi# Jj£4 ft
iknnznaét ós felszerelését "' ' Mm
Az Egyesült Államok továbbra segíti Európát pénzzel
és felszereléssel de a nyugati szövetségeseknek legjobb ké
pességeik szerint szorosan kell egymással es Amerikával po-litikailag
gazdaságilag és katonailag együttműködni
Az elnök felszólítja a kongresszust hogy egy későbbi
időpontban határozat által jelentse ki miszerint az Egyesült
Államok nem ismer el semmiféle Ígéretet melyet a múltban
valamely idegen hatalomnak titkos megegyezés alapján tett
Ez a háború idején Teheránban Yaltában és Potsdamban az
oroszoknak adott titkos engedmények el nem fogadását
jelenti
Az Egyesült Államok világos következetes és szilárd glo-bális
külpolitikát akar folytatni a kongresszussal való szoros
együttműködésben és ezen belül az őszinte kétpárt-rendsz- er
szellemében
Egyéni nemzeti katonai politikát kell bevezetni mely a
hadseregek pontos szilárd és hatásos együttműködésén ala-pul
és tekintet nélkül a múlt tradícióira vagy szokásaira ke-rülni
kell minden pazarlást mert a mai modern időkben nem
éppen a legnagyobb hadsereg a legjobb is
Az elnök beszédét a kongresszus nagy tetszésnyilvání-tással
fogadta
A "náci összeesküvési ügy" rejtély ?
Svájci lapok az egykori náci
vezetők elleni angol intézke-désekkel
foglalkoznak és a ba-se- li
"National Zeitung" ang-liai
tudósítója "Kcjtelmeske-dése- k
Londonban" címmel ír
az ügyi öl Bár a letartóztatá-sok
már néhány hete megtör-téntek
az előzmények és az
okok azóta sem lettek érthe-tőbbek
"A hivatalosan kapha-tó
anyag alapján nehéz eldön-teni
hogy mik lesznek a tulaj-donképe- ni
vádpontok ha egy-általán
bíróság elé kerül a do-log"
— írja az újság mely to-vábbá
ismerteti a londoni "Ob-í-erve-r"
fel levését hogy az
egész csak tüntetés lehetett
Fáklyás menettel
ünnepelte a bajor nép
Rupprecbt trónörököst
Rupprccht bajor tiónörö-kó- s
a YVitlelsbach királyi ház
(melyből Erzsébet királynénk
is származott) legidősebb élő
tagja ismét birtokába vette a
München melletti nymphen-burg- i
kastélyt Ez alkalomból
kerek 10000 személyből álló
fáklyásmenet üdvözölte és a
résztvevők többízben éltették
"őfelségét a királyt"
"De miért ez a sietség és ez
a titkolózás egy tüntetés
niiatt ? — kérdezi a lap — És
miért mindez éppen a Német-országgal
való szerződések ra-tifikálása
előtt ?"
A bonni "Tat" című lap ke-serűen
jegyzi meg hogy a
visszhang melyet a letartóz-tatások
keltettek elképzelhe-tően
kedvezőtlen légkört te-remtett
az esetleges német
revíziós kívánságok számára
melyek Németország és az
Egyesült Nemzetekbeli part-nerei
között nemsokára meg-induló
tárgyalásokon szóba-kerülhetnek
Nincs vasúti sztrájk
Minthogy a szakszervezeti
vezetői: és a vasúttársaságok
kölcsönös engedmények alap-ján
megegyezésre jutottak
elhárult a vasúti sztrájk ve-szélye
Német-osztrá- k találkozó
Bécsi jelentés szerint Dr
Adenauer német szövetségi
kancellár táviratilag felkérte
Gruber osztrák külügyminisz- tert hogy márciusban hivata-losan
látogasson el Bonnba
rz—"eoaí- - ' 1
ÍJA
M
fi
7 IS
II
" r!
ii
- I
" I ' i i
I ill
I m 'II
fcJ
1
1 JH