Kanadai Magyarsag, February 12, 1972

              1972 február 5 f#(): Kanadai Magyarság 5 oldal
Béldy Béla:
Egyre gyakrabban és egyre türelmetlenebbül
követelik a liberálisok ős radikális baloldaliak a
közkegyelmet a sorozás elől megszökötteknek söt
a besorozott katonaszökevényeknek is Ezt a
tisztán politikai kivánságot nagyon sok „jószfv"
is támogatja ezek sajnálják a „szegény fiúkat"
Az amnesztiát elsősorban jogi érv alapján kö-vetelik
Szerintük a háború jogtalan volt mert a
Kongresszus nem üzente meg csak az Elnökök
kezdték meg és folytatták Mivel nem deklarált
háború volt — szerintük — a fiatalok behívása
erkölcsi lehetetlenség volt Az Elnök egyszerűen
diktatórikusán rendelte el a behívásukat egy nem-zetközileg
el nem ismert háborúba
Az amnesztia — a közkegyelem — iránti köve-telés
egyre sürgetőbb és egyre agresszívabb A
liberális-radikáli- s sajtó és közélet valósággal ki
akarja kényszeríteni
Vegyük csak sorra az érveket! A háborút nem
üzenték meg hivatalosan — ez tény — de a
Kongresszus felhatalmazta az Elnököt katonaság
küldésére és bevetésére Ezzel a háború törvé-nyessége
vitathatatlanná vált Aki nem állt sor
alá vagy megszökött a katonaságtól az kifejezet-ten
bűnt követett el
Különben is: a hadüzenetes háború valószínű-leg
kimegy a divatból A Szovjet támadása Ma-gyarország
törvényes (Nagy Imre) kormánya el-len
majd Csehszlovákia megtámadása tipikus
példája annak hogy „szuverén" államok ellen —
amiknek a csatlósaikat nevezik — lehet hadüze-net
nélkül is háborút viselni Északkórea támadása
Dél ellen mi volt más mint hadüzenet nélküli há-ború
és a tetejében még az ENSZ is szentesítette
a védekezést Mi volt India hadüzenet nélküli tá-madása
a szuverén Pakisztán állama ellen?
így a „vietnámi" háborút is legálisnak kell te-kintenünk
vagy a többit is illegálisnak
De vajon meg mert volna szökni egy orosz
(vagy indiai) katona?
Az „erkölcsi" kérdés csak egy szempontból jö
Az
6-- 8
Mt San Francisco nevezetessé-ge?
A Golden Gate
Magyar vonatkozásban? Teljer
Ede Részint személye részint a
problémakör miatt ami körülve-szi
Jobban mondva amely ön-kéntelenül
kapcsolódik hozzá mit
jelentenek a tértől és időtől füg-getlen
magyar nemzet fogalmá-ban
a Teller Edék? Ezt a kérdést
még sok amerikai városhoz köt-hetném
és csak azért veszem elő
San Francisconál mert ? Bor-zasztó
magyartalanság szabva
nyos formalitás de régen fgy
mondtuk: abban a
volt részem hogy
a világhírű atomfizikust
Egyszerűbben és pontosabban ta-lálkoztam
a tudóssal és ?
az emberrel Aláhú-zom:
a magyar emberrel A tudós
Teller Ede ma-gasságban
jár az ember kézzel-fogható
közelségében Közvetlen
egyszerű vendégszerető Maga
nyit ajtót mert A hidrogénbom-ba
atyját nem veszi körül őrség
Hihetetlen? Otthoni fogalma!nk
szerint feltétlenül Budán a Csil-lebérci
Atomreaktort örtornyos
gépfegyveres farkaskutyás kato-nasá- g
őrzi és környéke is tilos te-rület
Hogy a budai hegyek leg-népszerűbb
és legszebb sétaútját
metszi keresztbe a parancs? Nem
számít Fő az éberség biztonság
és talán? A ködösítés Teller
Ede berkeleyi háza előtt viszont
nincs rendőrségi riadóautó söt
egyetlen rendőr sem posztol Ez is
egy pont ahol homlokegyenest el-lenkezik
a Vasfüggöny mögötti és
az amerikai szemlélet: mi a biz-tonság?
A hazai utakon „megáll-ni
tilos" tábla és motoros rendőr-járő-r
zavarja tovább az autóst ha
véletlenül szovjet laktanyák köze-lében
kanyarog az út A Csendes
öceán partján? A rakétakilövö
idegenforgalmi nevezetesség Mel-lette
büffé hamburger Coca-Colá- t
árulnak és hat centért bárki meg-veheti
és Moszkvába küldheti a
kilövőállomás fényképét Minden
annyira nyílt hogy már — gya-nús
önkéntelenül arra gondol az
ember hogy a csillogó fémkupolák
mögött már régen nincs semmi
Ami volt az Moszkvában van ami
nincs azt reges régen máshová
helyezték Teller Ede viszont ?
Mindig ugyanaz Nem a makettje
hanem az agyveleje és géniusza is
Berkeleyben lakik A telefon-könyvben
megtalálható felhívható
ős a Pentagon engedélye nélkül is
Amnesztia
aki megszökött nem csak jogelle-nesen
— erkölcstelenül is viselkedett ö
nem a háború Gyűlölhette — fő-leg
közül — a rendszert lehetett szüle-lete- tt
aki sohasem tudja alávetni
fegyelemnek vagy lehetett egy-szerűen
is
azonban a bajtársaival
Csak magával törődött Nem csak
hanem a pajtásaitól is megszökött
Kanadában vagy Svédországban ül-dögél
vajon gondol-- e a veszélyekre
fáradalmakra amelyek férfivá a
hasznos kemény tagjává nevelték vol-na?
hogy amnesztiát kap és haza-megy:
a veteránok szemébe akik eset-leg
látásukat vesztették el vagy
kitüntetések szalagjait látja?
át szégyelni fogja magát mert cser-benhagyta
a generációt amelynek a nevében
tüntetéseken ordítozott és megta-gadta
társadalmat amely — végülis amnesz-tiát
Nem! Aki elkövette a hazaárulást —
az! — annak büntetés jár! Lehet
egy kis látszatbüntctésre olvad
amnesztia büntetlen hazaárulássá
felejtsük el hogy „a háborús bűnö-söket"
is vadásszák ami lehetett na-gyobb
emberiség ellen mint egy gyáva
katonai kötelezettség elől de a két
érdekes közös vonás: a kis hábo-rús
parancsnak és ez-zel
a bűnt a dezertör pedig nem enge-delmeskedett
egy parancsnak amely semmiféle
kényszeríteni:
hiba van ebben a „humánus" tár-sadalomban!
Ráneveli a fiatalokat a
őket férfi önérzetüktől és a
őket egy masszába ahol — egy
között
események nyomában
Látogatás Teller Edénél aki
magyar Nobel-díjas- t remél
megtiszteltetés-ben
meglátogat-hattam
Még-pontosabba- n:
megközelíthetetlen
engedelmeskedtek
törvényclle-nességr- e
het szóba Az
hanem
volt immorális
a színesek
törvénybontó
magát a kollektív
— gyáva
A legimmorálisabb
szemben volt
a hadseregtől
Miközben
közsegélyböl
az embertelen
társadalom
Tegyük fel
hogy néz
végtagjaikat
akiknek a mellén
Egész életén
azt
a biztonságos
azt a
adott neki
Amnesztia?
mert a szökés
hogy ez később
vagy — a teljes
teszi De ne
még ma
bűn az
megszökés a
bűnben van egy
bűnösök
követték el
bűnre sem akarta
Valami nagy
megfosztja
végén beolvasztja
lesz a senkik
meglátogatható Maga nyit ajtót
mert a takarítónő régen hazament
Mici asszony a felesége vacsorát
készít a titkár fiatal kínai diák
pedig nem ér rá Szobájában tanul
vizsgára készül mert Teller Edé-nél
az atomfizika professzoránál
nincs pardon Ha tud átmegy ha
nem ? Titkár marad de atomfi-zikus
sohasem lesz Mindez lé-nyegtelen?
Nem egészen Hozzá-tartozik
Teller Ede egyéniségéhez
és a légkörhöz amely körülveszi
Szó szerint így kezdi: Isten hozta
kolléga úr Az Isten hozta o k a
kolléga ellenben érthetetlen: na-gyon
messze járok az atomfiziká-tól
Már nem mosolyog ahogy
mondja: a fizikától igen de az em-beri
lélek atomjától nem Vigyáz-zon
nagyon mélyre ereszkedett és
az atomokkal nem lehet játszadoz-ni
A fizikában megfogjuk őket de
az irodalomban nincs védőszek-rény
vagy védőöltözet Ha a szov-jet
élet atomszerkezetét úgy isme-ri
meg a világ ahogy maga feltár-ja
akkor ? Rövid kézlegyintés-sel
fejezi be a mondatot és az új
kérdés már rutinos az újságírónak
szól Miről beszélgessünk? Tény-leg
miről? Az atomtudósról a pri-vátember- röl
már rengeteget írtak
az amerikai újságok magazinok
és fecsegtek a televíziók Köztu-domású
hogy ? Diplomatikus
nyelven mondva nem helyesli az
Egyesült Államok szovjet politika-já- t
védelmi elképzeléseit Kevés-bé
diplomatikusan: anti-kommu-nis- ta
Akkor? Marad egyetlen de
nekünk legfontosabb témakör:
hogy viszonyul a magyarsághoz?
Ilyen formában buta és primitív a
kérdés de kisegít Mit szól Né-meth
László új könyvéhez? Hol
kaphatnám meg a Márai Napló
második kötetét? A maga könyvét
fordítják már angolra? Helyben
vagyunk Edward Teller az ame-rikai
atomtudós könyvtárának te-kintélyes
része — magyar A töb-bi
már könnyen megy Hamarosan
kialakul a teljes kép soha egyet-len
pillanatra se lépett ki az élet-nézé- si
és igénykörböl amellyel az
első világháború után útnak in-dult
Új hazát keresett? Nem ilyen
közvetlenül hangzott el a kérdés
de a válasz-részekb- ől mégis kerek
egységes kép alakult ki
Magyarságtudatból
százszázalékos képlet
Elhagyta Magyarországot mert
életteret keresett Kivándorolt egy
országból ahol sosem lett volna
atomfizikus mert ? Nemcsak vi-lágnézeti
izmusok állták útját ha-nem
egy butául megcsonkított ga-ládul
életképtelenné tett kis ország
nem nyújthatott kísérletezési lehe-tőséget
egyetlen feltalálónak sem
És: ez nagyon fontos Teller Ede
gyűlölet nélkül ment el Pontosan
felmérte mennyi esett az elkerge-tő
okokból a politikára és mennyi
a magyar népre Beszéljünk őszin-tén
Kétségtelenül nagyon mély
magyarság-tuda- t él annak lelké-ben
aki soha egyetlen szóval sem
említette külföldön miért nyúlt a
vándorbot után Más kérdés hogy
a Teller Edék akkor is az ameri-kai
kísérleti laboratóriumok vég-telen
lehetőségét választották vol-n- a
ha az első világháború után
nem numerus clausus védi a mun-katerületeket
és tudományos ön-csonkítással
biztosít kenyeret a
fronton felnőtt politikai jelszavak-tól
kísértett nemzedéknek Tör-vényszerű
hogy a Teller Edék
könnyű vagy nehéz szívvel de el-hagyták
az országot A tudomá-nyos
és emberi fejlődés szolgálatá-ban
álltak az pedig? Keresztleve-lektől
országhatároktól egyfor-mán
független Tényező ame-lyet
Amerika elsőnek ismert fel és
használt ki Tudományos ipart ko-vácsolt
belőle és eget-föld- et meg-hódított
vele Magyarság-tudatb- ól
Teller Ede száz százalékos
képlet Meghitt beszélgetéseken
kívül százmillió TV néző előtt is
jelesre vizsgázik amikor a vita he-vében
nemcsak magyarul gondol-kodik
de magyarul is beszél
A berkeleyi Teller-villát-ől csak
egyetlen lépés hogy is állunk a
lobbi Teller Edével akik az első
háború utáni években hagyták el
a budapesti egyetemek padját és
Nobel-díju- k most az amerikai an-gol
tudósok sorát gazdagítja Le-írtuk
őket vagy ők írtak le min-ke- t?
Az otthoni sajtó azért hallgat
róluk mert a kapitalizmus szol-gálatába
szegődtek az emigráns
lapok pedig azért Miért is?
Mert volt van talán lesz is egy
izmus-szemlél- et ahol a keresztle-vél
többet ér a Nobel-díjn- ál A té-tel
sajnos fordítva is érvényes
Olyan is előfordul a Nobel-d- íj ér
többet az élmény-anyagn- ál melyet
a közös sors adott a magyarság-nak
és a zsidóságnak a Kárpátok
koszorújában Érthetetlen? Tudom
de ez túl kényes téma az emigrá
cióban és ottfion is Mégis: beszél
jünk róla Feltétlenül akad pont
amely nem engedi hogy a 20-a- s évek emigránsai olyan országok
enciklopédiáiba vigyék a Nobel-díjukat
ahol ? A Nobel-dí- j elére-sébensok- at de még sem mindent
jelentett a kísérletezés lehetősége
akispénzMabgiyztaorosrítsázsáag Aadttöabbitahoalz aa
nagyobb kenyér és a csipetnyi
megértés egyformán hiánycikk
volt a két háború között Tudom
ezt a témakört a filo-vag- y antisze-mitizmus
rekeszti ki tisztázandó
kérdéseink közül mégis ? Ahogy
Teller Ede mondja: ha az esemé-nyekről
lebontjuk az izmusokat
az öseröhöz az atomhoz jutunk és
nyolc esetleg tíz Nobel-díja- t el-könyvelhetünk
Kik? Szó szerint
mondja: mi magyarok
Különben a magyarság-kutatá- s
Teller Edétől függetlenül sem egy-szerű
feladat San Franciscóban A
Magyar Ház a Pannónia Egyesü
let az egyházak köré csoporto-sultak
„státusa" kétségtelen Nem
jelent semmit ha a világnézeti és
társadalmi árnyalatok személyi
igények vagy sérelmek égyszer-mássz- or hajba kapnak Később
összebékülnek és együtt örülnek
ha Teller Ede valamelyik nemzeti
ünnepünkön beszédet mond a Ma-gyar
Házban Kimondja azt ami
Amerikában nem is olyan veszély-telen
nem a feladás a szovjet
erőszak ellenszere Hanem? Az
erő Sokkal bonyolultabb terület d
Berkeley egyetem A vörös Berke-ley
amelyről azt tartják Ameriká-ban
a kommunizmus fellegvára
Igaz? Nem igéz? Talán nem is fon-tos
Fontos hogy: élmény és ta-pasztalat
nélküli átmeneti jelenség
az egész Elmúlik és jön egy má-sik
Talán az ellenkezője Az is
lényegtelen lesz mert? A berkeley
fiatalsága sem olyan mint ami-lyen
a híre Mindössze? Utat keres
Tisztában van azzal hogy a jövő
tudományos életszerkezete új tár-sadalmi
politikai szociális képle-teket
kíván Csak azzal nincs tisz-tában
milyen úton jut el odáig a
világ és ha eljut milyen helyet kap
abban az ember Icinyke-piciny-k- ét
vagy semmilyent? Éppen ez
a bökkenő
A vörös Berkeley
A berkeley ifjúság élmény- - és
tapasztalat nélkül nö fel de 10-2- 0
cv múlva Amerikát vezeti Hol
kapcsolódik minden a magyar-?ágkutatásh-oz Ott hogy sok ma-gvar
diák jár az eukaliptusz soron
az előadó termek felé és sok ma-gyar
egyetemi tanár áll a kated-rán
És éppen ez a legbonyolul-tabb
kérdés: milyen dimenzióban
art vagy használ a fiatalok magv-arság-
tudatának az a pedagó-giai
felfogás mely nem azonos
migrációs szemléletünkkel de
nesszé állt az otthoni ideológiai
vonalvezetéstől is Hűen követi a
jelenséget amely ma vörösre fes-tette
Berkeleyt és holnip más
I'sz Se így se úgy alig fonód-nak
belé a magyarság-tuda- t szá-'a- i
Beszéljünk magyarul Érdekte--'
n hogy a bsrkcley-- i magyar pro-- 1
sszorok közül néhányat 'eírha-i'nk- "
az viszont nagyon is érde-kes
milyen dimenziójú fiatal ma- -
varok kerülnek ki Berke'eyből és
es a többi amerikai egyetemről?
Ha a dolog csak úgy állna: cörö--e- k
rózsaszínek hupikékek az
emmit sem jelent Az egyetemi
lluzió előbb-utób- b eltűnik és ma-ra- d
vagy nem marad: a magyar-
-g Ha azonban a magyar pro-fesszorok
otthoni élmény- - és ta-oasztalatany- aga
„felejtődik ki" 3Z
Jöadásokból és szétfoszlik a kép
melyen már úgyis angol a magya-íz- ó
szöveg akkor baj van Az
ítélt vagy közvetlenül átadott hi-le- s
élményt tapasztalatot nem
gátolja semmi Segítség? Sok kü-unbö- ző
színű megoldá t reklámo-sunk
de nem mérte még le senki
Jogy mit érnek azok ifjúságunk-nál
amely öt-h- at éves gyermekél-nény- t
vagy még annyit sem ka-pott
útravalóul otthon Rá van
italva arra aki élményanyaggal
érkezett de — elfelejtette Re-ménytelen
jövő? Nem hiszem II-ft- ve
még így sem hiszem Mo-solygunk
pedig nagyon komoly
enyezö: a sanfranciscoi kis cser--vésze- k
között itt-o- tt angol szóval
le repdes a magyar nóta Ez is el-ódle-ges
élmény és bűn kihagyni
Nagyon jó lesz ha a fű zöld vagy
pepita Berkeleyben fűzőidül vagy
pepitául oktatnak a tanárok és ta-nulnak
fiataljaink
gAbor áron
I
Nyírcgyliázy Pál:
A magyar fiatalság varázsszava: Amerika?
Mrs Éva Szénási a kanadai
Windsorból levelet írt a buda-pesti
Nók Lapjának LehetséV
ges hogy Pesten írta valami-lyen
nyomorgó firkász egy sö-tét
ferenc-váro- si butikban hogy
megkeresse néhány kupica tör-kölypálinka
árát Windsori oi-- 1
vasóink talán fényt deríthetné-nek
erre a könnyhullató nőszé-mélyr- e
Még borzas fejét is
megrajzolták amint siratja az
amerikai nyomorúságot
r Jl
Lássuk a levelet mely kövér
betűkkel jelent meg a Nők Lap-jában:
„Bátorságot veszek végre és
írok a Nők Lapjának Néha ol-vasok
otthoni lapokat és még-akadt
a szemem néhány kül-földről
szóló íráson Igaz álta-lában
jelentős emberekről lt
nak orvosokról tudósokról
igazgatókról stb A szegényebb
emberekről nem találok egy
sort sem vagy alig-ali- g így
vettem bátorságot megirni mi
hogyan élünk és érzünk ebben
az országban ahol sokszor még
evésre se jut
Remélem a fiatalság elé tár-ják
soraimat mert még ma is
sokan elhagyják az otthonukat
ezért a szóért: AMERIKA Pe-di- g
ha tudnák mekkorát téved-nek!
Én tapasztalatból tudom
és velem együtt legalább 85
százalékuk azoknak akik el-hagytuk
hazánkat 1956-ba- n
Először is tudni kell a nyelvet
másodszor pedig meg kell aláz-kodni
hogy az ember munkát
kapjon ha pedig megkapta ret-tegni
kell hogy el ne bocsás-sák!
Mi már 15 éve készülünk
hazamenni és még mindig ott
tartunk ahol elkezdtük
Egy évben jó ha öt hónapot
lehet dolgozni a többiben nincs
munka még takarítás sem
Nyolc hónappal ezelőtt férjem --
elment dolgozni egy nagyon ne-héz
munkára amit megfizet-nek
Gondoltuk most végre si-kerű'
a tervünk lesz útikölt-ség
De sajnos elesett a férjem
a gerincét operálni kellett
most megy másodszor kórház-ba
Se rokon se barát akinek
legalább elmondhatnánk bána-tunkat
De azért még mindig remél-jük
hogy eljön az idő amikor
végre otthon lehetünk és rem
des körülmények között nevel-hetjük
gyermekeinket"
Talán e leírás alapján váíáki
ráismer Mrs Éva Szénásira és
elmondhatja nekem miért ilyen
ritka szerencsétlen embenik?
Levélírás helyett inkább takarí-tani
járna mi 15 dollárt fize-tünk
egy-eg- y napra a takarító-nőnek
Majd megtanulják milyen az
élet otthon ha egyszer mégis
itt hagyják i?zt az ínséges Ka-nadát
Az én szülővárosomban
az ősszel háromszáz boldog
család költözött be az Északi
körút új házaiba de hamarosan
panaszkodó mérgelődő embe-rek
lettek Könnyhullatással
néztek rá a konyhába beépített
gáztűzhelyre amelyen nem' I?r
het ebédet főzni nem melegít
heti meg a vacsorát mert hiá-ba
gyújtja meg a gyufát nem
lobban lángra a gáz Csak hosz-sz- ú
hónapok múlva remélhetik
hogy a vezetékbe gáz kerül
— ök még jól jártak hiszen
van fűtésük! — sóhajt fel az
aki az erdő mellett épült hatla-kásos
társasházakban kapott új
otthont Az itt épült 60 lakás-nál
ugyanis gázfűtésre tervez-ték
az épületet de gázt belát-ható
időn belül nem kaphat-nak
— „Mivel fűtsünk? '—
kérdezik Hordozható kályhá-kat
állítanak be szobáikba és
hordják éjszaka a fát az erdő-ből
Menjenek haza Mrs Szénási
mielőbb abba a fényes kommu-nista
világba ahol „rendes kö-rülmények
között nevelhetik
gyermekeiket" A régi viszo-nyokról
éppen olyan hazug
Np- - Vv'VH ü i : - ' -
i
módra beszélnek ma otthon
mint ö itt Amerikáról:
— Akik még visszaemlékez-nek
a régi időkre azok bizo-nyosan
jól tudják hogy hét fa-lun
nyolc vármegyén is ke-resztül
mehetett a vándor a
falvakban aprócska házakat
cifra kastélyokat rongyos sze-gény
embereket és parádés ko-csin
mulatni járó urakat látha-tott
de kultúrházat egyet sem
Az iskolákban nem talált mást
csak egy-eg- y fakó tanítót és
néhány ruhátlan sápadt gyer-meket
Nem így volt ez tisztelt kom-munista
elvtársak! Igazolom
Móricz Zsigmonddal aki 1924-be- n
— a trianoni első nyomo-rúságos
esztendőkben — meg-látogatta
Nyíregyházán a Salamo-n-
bokori iskolát és tudósí-tást
írt róla a pesti napilapok-ban
Ott voltam vele a tanyasi
iskolában egy zúzmarás szép
napon A katedrán helyezkedett
jel s minden mozzanatot és el-hangzott
feleletet feljegyzett A
szép egészséges fiúk és lányok
nem vették le szemüket a híres
vendégről
Beszéltek a szabolcsi krump-li
termeléséről téli eltartásáról
és felhasználásáról Móricz mo-solyogva
jegyzett fel mindent
Egyszercsak azt kérdezte: „Ki
szereti a sült krumplit tepertő-vel?"
Mindenki felállt és kórus-ban
feleltek az igent Aztán
szavaltak a gyerekek s az egyik
fiúcska így fejezte be a vers-mondást:
„Nincs szívemnek
más hazája Csak a Duna-Tisz- a
tája" Móricz ragyogó arccal
bólingatott a verselés hevében
kipirult fiúcska felé
Aztán még elmondta gyer-mekkori
iskolás emlékét Mi-kor
Prügyön elvégezte az elemi
iskolát azt mondta neki a taní-tója
hogy akkor tudják az ö
ákom-báko- m írását elolvasni az
emberek majd ha ö — a prügyi
tanító püspök lesz Mikor aztán
legutóbb otthon járt megláto-gatta
öreg tanítóját s megkér- -
dezte tőle: „No püspök-- e már
" tanító úr? — mert az én íráso-mat
már sokan olvassák"
De nem csak Mrs Szénási
panaszkodik Kanadára hanem
hazai napilapom: a Keletma-gyarország
is Megírja például
hogy milyen tragikus sors vár
Kanada sarkövi területein az
eszkimókra A „fekete medvék
földjén" a sarkvidék óriási ke-leti
térségein szétszórt kis kö-zösségben
élő 16 ezer eszkimó
létét fenyegeti a fekete arany
az olaj a sarkvidék újonnan
felfedezett természeti kincse
Máris megkezdődtek a nagy
robbantások kísérleti fúrások s
ezek megfosztják az eszkimó-kat
kenyérkereseti forrásuktól
Főfoglalkozásuk a sarkiróka va-dászat
melynek bundája igen
értékes a másik pedig az esz-kimók
iparművészeti faragvá-nyai
melyek értékesítésére
szövetkezetekbe tömörültek Eh-hez
a nyersanyagot a Mae fo-lyó
partján található zsírkö
szolgáltatja Az olaj láz áldoza-ta
lesz a sarki róka is a zsírkö
is A 22 eszkimótelepülés két-ségbeesése
olyan nagyfokú
hogy gyűlést hívtak össze ame-lyén
segítséget kértek a távoli
Ottawában székelő kanadai kor-mánytól
Melegen ajánlom Mrs Széná-sinak
hogy majd Nyírbogdány-b- a
ne menjen A füszerbolt élel-miszerkészlete
rendkívül korlá-tolt
A húsüzletben hetenként
egyszer van hús- - és töltelék-áru
Tejtermékekhez is heten-ként
egyszer-kétsz- er juthatnak
hozzá Hogy reggelizni lehes-sen
műszak előtt az ott csak
álom Amit kapnak el kell hoz-ni
az üzletből Akkor is ha
száraz a kenyér vagy állott a
tejtermék Nincs másik bolt
ahol különb árut vehetnének
Cipőfűzőért be kell utazni Nyír-egyházára
De mindennél nagyobb baj
Mrs Szénási hogy a kaszár-nyákban
szovjet katonák van-nak
akik tankokkal tiltják a
szabadságot S itt akarja ön
„rendes körülmények között"
nevelni gyermekeit?