Kanadai Magyarsag, July 29, 1967

              MaHí' v 'vtj-iríMtwk- m mhj i53ü55?!MBJ
(T¥íö lí ' V %?T p ' J k
'
- I f'
k3 f 1'
íÍV
-- í -
1 M ÍJ' Tf1
í- -
él
III
Hl
pl 16
Ül
II
Ifeg
r
I:
tv
!
Sí
{
v
II
I
I
II
6 1967 JÚLIUS 29
jPeiér M Jenő: (Argentína)
„SÁMÁNOK" VAGY „MÁGUSOIC'-- E
ÖSVALLÁSUNK PAPJAI?
Fehér M Jenő a magyar Domonkos-rendie- k középkori történe-téből
a 700 éves vasvári beregszászi kassai kolostorok monográ-fiáját
szerkesztette Paleográfiai egyetemi végzettsége van latLn
görög héber nyelven 8 évig a gráci nemzetközi hittudományi főis-kolán
tanult Vallástörténelmi kiadványai jelentek meg
Az „Inkvizíció története a középkori Magyarországon" című
mü melynek a „Sámán-perek- " csak egy része komoly levéltári
kutatások alapján készült minden ellenérzés nélkül az Egyház 13
századi eljárásával szemben csak tisztán és maradéktalanul igaz-ságot
felderítő szándéka van
A „több szem többet lát" elvet
magaménak vallva nem „viszály-kodom"
Eris-ne- k a görög mitoló-gia
„marakodás istennőjének" az
almájáért hogy a kevés keveseket
akik még tudnak szétszórtságunk-ban
is magyar múltunkért lelkesed-ni
ne ellenfélnek hanem okosító
testvérnek tekintsem Ilyen lélek-kel
olvastam Dél Keresztje alatt
Argentínában a „Kanadai Magyar-ság"
23-2- 4 számaiban „Mágusok
táltosok sámánok" címmel ERIS
honfitársam „előleges bírálatát"
kiadás alatt lapuló munkámról
amelyből a „Fáklya" apróbb íze-lítőket
közölt
Bírálóm zokon veszi a „sámán"
szó használatát és „majdhogynem"
a „halszagú atyafiság" prókátora-ként
kezeli csekélységemet Beval-lom
hogy e téren ártatlan va-gyok
Sőt De azért a „sámán"
nevet meg kell védenem mert ez a
sző a legősibb kultúra bölcsőjé-ben
Sumir-ba- n született
SHAMAS — a felkelő Nap-iste- n
ott ragyog a sumir istenek
csarnokában Papjai akik kezdet-bon
királyok voltak sok hengerpe--'
eseten büszkén viselik a sámán ne-vet
(R LARGEMENT: La réli-gio- n
suméro-arkaddien- ne Paris
1963 169 o) Shamos tisztelete
oly népszerű volt hogy Ézsaiás
próféta keseregve sorolja fel a je-ruzsálemi
asszonyok ékszerei kö-zött
a „shamay-kn"-na- k nevezett
nyakékeket amelyek a Nap alak-ját
és sugarait idézték (Izaias III
18) De nemcsak ez a hajdani
„írástudó" kesereg a női húságnak
„sumir-pogán- y csökevénye" miatt
hanem a legmodernebb szakembe-reknek
is gondot okoz és egyben
„crux interpretum"-na- k vagyis a
Szent írás magyarázói keresztjé-nek
tekintik pl a Jahwé neve mel-lett
mint „diszjelzöt" a „rokeb
shamaim" kifejezést amely „nap-sugáron
nyergelő" formában szin-tén
kánaáni vagyis sumir „örök-ség"
és amely kifejezés a zsidóság
egyistenhívöségére sok más ilyen
eset miatt bizonyos árnyat vet
(Deuteron 3326)
S miután köztudomású dolog
hogy a vallástörténelem e bonyo-lult
tudomány francia művelői
majdnem ugyanazok akiket mi
„sumirologusok" főként tisztelünk
Ur várostól kezdve Ugari tig „ani-mizmusn- ak"
neveznek minden hie-delemvilághoz
vallási megnyilvá-nuláshoz
kapcsolódó szakrális és
kultikus cselekményt épp azért a
a tudatosan sámánizmusnak ne-vezték
és nevezik az ég csillagai-nak
a föld hegyeinek folyóinak
stb „animalizáló" lelkesítő szelle-meit
vallássá formáló folyamatát
A finn-ugo- r elmélet okosai és elkö-telezettjei
tehát önmaguknak mon-danak
ellent amikor következetle-nül
„sámánok"- - nak nevezik akár
az ázsiai töredék peremnépek
akár az afrikai gyapjas embei test-véreink
„fetizmus"-ba-n vagy „to-temizmus"-- ban
élö csoportjainak
papjait
Shamas sumir-akkád-kassita-hiti- -ta
stb Nap-iste- n és papjai a „sá-mánok"
De ugyancsak a Nap-kultus- z
hívei voltak az asszírok is
akik a sumir nép legyőzői voltak
ugyan de szellemét műveltségét
és vallását majdnem töretlenül át-mentet-ték
későbbi korokra A Bri-tish
Museum u n „kalauz"- - veze-tökönyvein- ek
kiadója PINCHES:
„Guide to the Koujunjik Gallerry"
128 oldalán közli az angol pecsét-hengergyüjtemény- ek
legszebb pé-ldányait
amelyek között a legb-eszédesebbek
egyike többek között
a következő felírást tartalmazza:
„ the seribe of Chalmanu-kaman- -
ilani " nevet vagyis a nevezett
„királynak: Shámán „sámánjának"
a fia „íródiák" Az „íródiákot"
idézöjelbe kell tennem mert sok
fasszirolőgus pl Hőmmel is erö-- 1
sen vitatta a „scribe"-fogalm- at
amely szerinte nem „íródiák" ha- -
nem egy aprócska él-j- el miatt
: „shangu"-na- k olvasandó ami vi-szont
papfejedelmet jelent aki a
királynak a fia (F Hőmmel: Ge-schic- hte
von Babyjon und Assir
(30) KANADAI MAGYARSÁG
II 328) Hogy ennek az egy „shan-gu- "
szónak mint a napisten papfe-jedelmé- nk
mekkora jelentősége
van csak akkor fogjuk fel ha a
Kínai Annalesek ősi changhu sza-vával
azonosítjuk amelynek a ki-ejtését
kétféleképpen használja a
történelem mint a Tanhu (a hunok
királyának a neve) vagy ahogy
azt Gombócz Zoltán kifejtette:
Songor vagyis a Nap-madarain- ak
a sólymok egyikének a neve
amely a turáni népek történetében
oly sok helyütt szerepel Talán
megbocsátható hogy egy kis var-gabetűvel
itt megjegyzem hogy
őseink Shamas-napiste- n kultuszá-nak
a legjobb biztonsága hogy az
uralkodó család személynevei kö-zött
sok a Nap-madárn- év vagy
nemzetségi jel: Turul Zsongor Ke-recsen
Kartal Besse Torontál sőt
női név formájában Itelga hogy
meg ne feledkezzünk a fehér só-lyomról
Ákosról sem S ha már
vargabetűt csináltam megemlítem
itt a Eris honfitársamtól citált DA-RAMA- H
nevet ami sumirul „nagy-szarvast"
jelent Kiegészítőlég csak
annyit hogy a „hivatalos" magyar
történetírás által a Konstantinos
Porphyrogenitos 38 fejezetének
végén szereplő Tormás herceg
Árpád ükunokájának a neve Thar-masu-na- k
van írva a leydeni kéz-írat
szerint (Söt mi több: Dalton
szerint az egyik munda néptörzs
legfőbb Nap-istenségén- ek a neve
Daramash) „Tormás" herceg szál-lásvidéke
a magyar településtörté-net
tanúsága szerint a Vas-megy- ei
Szarvaskend (kend ő-törö- kül „vá-rost"
jelent!) és Tormás-puszt- a
szintén Vas-megy- ei falu amely-nek
középkori okleveles változata
még Taramahpuszta
De visszatérve a „sámán" név
magyarföldi használatáról azt kell
állítanunk hogy annak a British
Museum-- i változata a Kánián for-mában
maradt fenn (Vasi helység-nevek:
Kámon Kálmáncsehi stb)
Személynévként pedig Könyves
Kálmánunk nevét kell említenünk
akit papnak neveltek testi hibája
miatt és így a Hommel-fél- e elmélet-nek
mindenben megfelel a neve
„könyves" is „pap" is „Király" is
Csak a keresztény papok latinosí-tottá- k
el Colomanus-r- a a nevét
Shamas-nap-iste- n és tisztelőinek
a „sámán" neve egyébként majd-nem
minden Kaukázusi ösnép nyel-vében
megtalálható A ó-órmé-ny
adatok szerint pL Eufrates jobb
partjára menekült „turka" népek
legnagyobb városát Samosata né-ven
ismerjük ahol a mindig nagy
vallásitürelmü ősök megtűrték azt
is hogy mikor az örmények nagy
térítője „Megvilágosító" Szent
Gergely bevezette 301-be- n Tiridat
király segítségével a kereszténysé-get
hogy a városban nemcsak „tar-sus- "
vagyis keresztény templom
épült hanem püspöki székhely is
lett bár ők megmaradtak régi hi-tük
mellett Kaganghatovits Mózes
VII századi örmény író pedig el-mondja
hogy a nap fiainak egy ré-sze
ULU TONELON királlyal sze-retett
volna kereszténnyé lenni és
eme óhaját a pátriárka elutasítot-ta
mert félt a nagyobb tömegtől
amely sámánjai vezetése alatt hü
maradt ősei hitéhez Legutolsó
ilyen adatunk a samosatiakról 1 147-b- öl
ered amikor a „Kegyes" Nar-se- s
SCHNORHALI örmény „katho-likós- "
főpap utasítja a „nap fiai-nak
a felkérésére a samosatai püs-pököt
hogy gondoskodjon megke-resztelésükrö- l"
x
Egy kis „ízelítő" a sámán név
magyar és szomszédnépek hagyo-mányaiból
De nem akarom elszalasztani az
alkalmat bíráló honfitársam ismer-tetésének
második részében elej-tett
észrevételezését bonckés alá
vanni
Miután a „Sámánok papi-rendj- e"
c fejezetem nagyon hosszan
foglalkozik a „mágusok" hierar-chiájával
és Eris honfitársam sok-sok
részletet még nem ismerhet be-lőle
sok „merész" véleményt koc-káztatott
meg erre vonatkozólag
A HARSÁN szerinie jnem való
színű hogy papi fokozatot jelente-ne"
Válaszom: A harsány „tollas
ruházatot- - viselt madarat után-zott"
Búcsúsaink zarándoklatai
alatt amely a mélyenérzö népi
vallási élet megnyilatkozása az
elöénekest mindmáig „harsány-hangú"
élestorkú férfiak vagy
asszonyok személyében választja
magának — ami nagy tisztesség!
— és a választott személyt „har-sányának
nevezi Madaraink kö-zött
is népszerű a koratavaszi ri-koltó
madár a „haris" (nem szól a
harsogó haris a fű közül ") S
hogy a sumirokig menjünk: „Uga-ritica
II kötetének 231 „ábrája"
bemutat egy ősi papi jelvényt egy
„herminette"-- t amelyen ékírással
a következő szöveg ékeskedik: —
„Harsanu a papok feje"
A „furcus" azonos a „farkas-sal"
A gonosz szelemnek elriasztá-sánál
„furkós botjával" csapko-dott
jobra-balr- a amikor beteghez
hívták és „maskarát" öltött amely
farkasbőr volt (Nem tudom hon-nét
vette a „furcsa" latin szót ked-ves
honfitársam? Vagy talán csak
sajtóhiba?)
A „latinos hangzású bachus" ma-gyarul
bacsó bácsról viszont na-gyon
örvendezve olvasom hogy
egyformán gondolkozunk Előlege-zek
annyit hogy az u n „pehlevi"
vagyis a keleti-huno- k által erősen
befolyásolt ó-per- zsa nyelv bacsur
vagy a mai „kucsoi kurd" lurisz-tán- i
tájszólásban bazur vagy az
Azerbadzsánban használt népi
nyelv bachi-j- a mind azonos tőből
fakadnak és nem adom fel a re-ményt
hogy asszírban söt talán
sumirban is találnánk hangzatilag
jelentésileg azonos tövet Ipolyi
említi hogy HERBELOT Orienta-li- a
III 227 sz alatt jelzi hogy
„homme toute de fórt talents
vagyis hogy nagy tehetségű em-ber
és hogy az ös-perzsáb- an „vi-hartámasztó"
szerepe volt a hadvi-seléseknél
Sajnos eme adatoknak
nem akadtam nyomára
Nem akarnék a nagyidai cigá-nyok
sorsára jutni és előre „ellö-völdözni
a puskaport" csak még
annyit hogy a jegyzökönyvek nem
merítik ki a Kassai Kódex teljes
tartalmát Sokféle töredéke közül
azonban nagyon a tárgyhoz tar-toznak
ama részek melyeket a fel-sőbb
egyházi hatóságok intéztek az
inkvizitorhoz Az egyik pl megró-ja
azokat akik „grandines et to-nitr- ua
Kamanorum voluntate fieri
posse putant " (elhiszik hogy
a Kámánok jégesőt és villámot
idézhetnek elő ha akarják )
Ezzel mindent elmondtam erő-sen
„summázva" Csak még Wien
város nevének Bács-cs- al való kap-csolatát
jegyeztem meg magamnak
a bírálatból Nincs közöttük sem-mi
összefüggés Bécs avar alapítá-sú
város Hőmmel szótárából vi-szont
tudom hogy sumirul „öt"
(5) vesh ó-tör- ök nyelven (tehát
nem a mai törökre gondolok) besh
avarul pecsh A Dunántúl királynő-jét
Pécs városát már a pannóniai
korszak előtt Pécsnek hívták a la-tinok
Quinqueeclesiae (Öttemp-lom- )
amit a németek is átvettek
(Fünfkirchen) Tehát a sumir „öt"
szó az alapja Bécsnek és Pécsnek
Valószínű hogy a gyűrűk számá-ra
vonatkozott az ötös szám Az
avarok u i „foldgyürük"-be- n él-tek
Jó pap holtig tanul: mondással
zárom soraim és azzal az el-nem-tit-kolt
örömmel hogy azért még
vagyunk páran akik „itt valahol
ott valahol" mint magyarok össze-hajolunk
hogy történetírásunk
„zsákutcáiból" tapogatódzva de
szilárd talajon lábatvetve kijus-sunk
és felnézhessünk Samos-iste- n
arcába
HAZAI LAPSZEMLE
Texas a
Buna-kanyarba- n
L B Johnsonnak az Egyesült
Államok elnökének bizseregne a
szive és egyben honvágy emész-tené
ha végigsétálna a Duna-kanyar
festői szépségű turista-útjain
A legtöbb ifjú nadrágjá-nak
hátsó fertályán az úgyne-vezett
farzseb helyén hatalmas
TEXAS felirat ékeskedik Mint
tudjuk Johnsonnak szülőhazá-ja
ez a sokat emlegetett ameri-kai
szövetségi álam amely állat-tenyésztéséről
faji gyűlöletéről
és a Kennedy-gyilkosságr- ól ne-vezetes
Hozzá kell tenni hogy az if-júság
nem feletkezik meg az al-kotmány
által biztosított egyen-jogúságról
sem Fiatal lányok
feszes nadrágjának hátsó ré-szén
sötétkék rózsaszín vagy fehér alapon ugyancsak felfe-dezhető
a „TEXAS" azok számá-ra
akik nemcsak szemtöl-szem- -
kísérteties
Ezt a históriát csak azok olvas-sák
el akik babonásak hisznek az
álmoskönyvekben a jóslatokban
és általában kedvelik a titokzatos
történeteket
Már nagydiák voltam de gömb-árnyé- k
szerkesztés helyett szíve-sebben
kódorogtam Mayer Gézá-val
aki idős újságíró volt az
Odenburger Zeitung címet viselő
németnyelvű napilap munkatársa
életművész dús fantáziájú polihisz-tor
és szeszkulacs
— Ha majd világcsavargó leszel
— mondta egyszer — a temetők-be
mindig elmenj mert csak a te-metők
mutatják meg igazán annak
a helynek az arculatát és lelkisé-gét
módosságát vagy nincstelen-ségé- t
ahol éppen tartózkodói A
soproni temetőkben gyakori a dí-szes
síremlék fák lombkoronái bo-rulnak
föléjük és valami mindig
susog körülöttük Talán a szél
Lehet de nem bizonyos Egy-szer
régen még a századforduló
körül hegedűszót véltek hallani
azok a munkások akik Munczy
Lajos cigányprímás síremlékét fel-állították
Az öreg Hild Lipót irá-nyította
őket a kőfaragó akire ak-koriban
bízták rá a város parkjai-nak
szakmája szerint való rende-zését
Vele volt a város tervrajza
és mivel maga is nekigyürközótt az
életnagyságú hegedülő bronzasz-szon- y
helyretételének a tervraj-zot
letette a sír szélére A bronz-asszony
nehéz volt a munkások is
ügyetlenkedtek és így történt
hogy eldőlt rá a tervrajzra Dől-tében
megszólalt a hegedű Lehet
hogy a környező bokrok ágai sú-rolták
végig a zeneszerszámot és
ettől adott hangot Lehet de nem
bizonyos Mikor újból felemel-ték
a hegedülő bronzasszonyt a
tervrajz a város tervrajza ronggyá
szabva került ki alóla
— A dolognak híre ment és a
bormérésekben esténként másról
sem beszéltek az egyébként jóked-vű
emberek Rossz jelnek igen
rossz jelnek vélték ami történt és
valósággal elbúsultak amikor a
boszorkány hírében álld Frau Bra-bác- s
kijelentette hogy elpusztul a
város ha Munczy Lajos sírján
mégegyszer megszólal a bronzasz-szon- y
hegedűje
Jő harminc esztendővel később
már Amerikában torringtoni laká-sunkon
szemben ült velem Ditt-ric- h
Géza jóbarátom a soproni 4-- es
honvédek utolsó ezredparancs-noka
Borozgattunk beszélget-tünk
Miért és hogyan került a sor
a bronzasszonyra ma már nem tu-dom
megmondani Elég az hozzá:
elmeséltem mit hallottam annak
idején Mayer Gézától
Dittrich Géza a kemény katona
elsápadt egy darabig hallgatott
mint aki nem tud szóhoz jutni va-lami
belső izgalomtól Végül reked-ten
mégis csak megszólalt:
— A históriát majd én folyta-tom
és befejezem Úgy mondom el
ahogy egy zászlósomtól Németh
Imrétől hallottam:
— 1945 kora tavaszán súlyos
harcok közben a Felvidéken vol-tunk
visszavonulóban az orosz túl-erő
elöl Valahol Balassagyarmat
alatt elszakadtunk az ezredünktől
és idegen csapattesthez csatlakoz-tunk
Nagypénteken így kerültünk
bevetésre Sopron védelmében Szá-zadom
a Szent Mihály temető bás-tyáiról
tartotta tűz alatt a pozso-nyi
országutat A szakadatlan csat-tanások
és ropogások között egy-szer
csak hallom hogy valahol he
be szeretik bámulni a csínos
bakfisokat
Idősebb honfitársaimmal fon-toskodva
megróttuk a mai ifjú-ságot
ezért a viseletért Miféle
túlkapása majmolása ez a nyu-gati
divatnak Ahogy szoktuk
mondogattuk:
— Ami időnkben ez nem volt!
A lányokat különösen éles-séggel
bíráltuk:
— Miért kell egy távoli nem
is jó hírű államnak reklámot csi-nálni
olyan területen ahová a
férfiszem sűrűn eltéved!
Az ellenőr
Zamardt Paprikacsárda Júl
14 Idegenforgalmi év
Mócsingból hígított gulyásle-vest
ettünk uborkalének álcá-zott
bort ittunk rá
Szelíd öregember állt meg az
asztalunk mellett
— Rossz bor — mondta
együttérzöen — fröccsnek sem
jó
— Savanyú mint az istennyi-la
történet sopron pusztulásáról
VEZÉRÜNK
Álmos halála előtt és
Árpád később kereotg
gedű szól Önkéntelenül is szétnéz-tem
de a veszettül lövöldöző kato-nákon
kívül csak egy bronzba ön-tött
asszonyt láttam magam mö-gött
álla alá szorított hegedűvel
jobb kezével vonót szorít a zene-szerszámra
Nem mozgott de a he-gedű
szólt A városra bombák hul-lottak
ágyúlóvedékek szaggatták
a házakat és úgy égett minden mint
a pokolbeli tűz
Itt elhallgatott Dittrich Géza
— Mit gondolsz — kérdeztem
kisvártatva — mitől volt a hege-dűszó?
HÉT
Az ezeréves magyar nemzet
(nép és ország) alapjait a vérszer-ződés
fektette le Krónikásainktól
tudunk az etelközi vérszerzödés-rö- l
és a pusztaszeri gyűlésen kö-tött
szerződésről Ezt nevezhetjük
a magyar nemzet születésének és
ettől kezdve beszélhetünk magyar
népről habár a honfoglalás hatal-mas
katonai és gazdasági művele-te
sok esztendőt vett igénybe A
Szent László korabeli ösgesta
amely elveszett ugyan de kivona-tos
másolatban ismerjük tartalmá-nak
egy részét felsorolja azokat a
néptörzseket és azok vezéreit akik
a honfoglalásban résztvettek és
így az új magyar nemzetet alkot-ták
Az ösgesták adatait Anony-mou- s
és Kézai feldolgozása alap-ján
történészeink: Hóman Bálint
Szilágyi Sándor Bendeffy László
László Gyula és Padányi Viktor ér-tékelték
ki és az ö megállapításaik
egybevetéséből szűrhetjük le az
eredményeket Padányi Viktor az
első és eddigelé az egyedüli aki
mesteri és tökéletes módon írta le
A közismert hét nép feje (fejedelme)
Nvék' (fejedelme)
Magyar (Megyer) "
Kürt-Gyarm- at
Tarján
Jenő "
Kéri
Keszi
A Nyék néptörzs fejedelme
(princeps) és (had) vezére (dux
exercitus) tehát Árpád majd Le-vente
(Laád) volt Utána ennek fia
Bogát (kál) majd fia Bulcsú (a vér
véres vörös azaz nyugati) és en-nek
fia Szerénd (a szár azaz fe-hér
fő első) következett Utolsó
ennek fia Koppány akit sz István
nyugati lovagjai kivégeztek
A Magyar néptörzs neve lett ké-sőbb
az egész vérszövetségi unió
egyesült népének (nemzetének és
országának) neve A Magyar név
Megyer alakban is előfordul ami
a magyar és néhány más uraltáji
nyelvnek sajátossága Ez az erede-tileg
hangzóilleszkedés úgy látszik
sumir örökség Az ugyancsak tu-ráni
eredetű úzkálok (vascos bas-que- s)
uralaltáji nyelvében is meg-van:
-- berri -- barri (helység város)
-- ita -- ota (-b- ól való) stb Néha
mint a két alakzat ugyanazt jelen-ti
máskor a magashangú alak je-lentése
eltér idővel a mélyhangú
alak jelentésétől
Előd rangja (címe) a népénél
szokásos kende volt amit egyes
írók névnek vettek és a héc vezér
nevei között soroltak fel Már Por-phyrogene- tos
krónikája is felsorol-ja
hogy pld a gyula és horka nem
nevek hanem méltóságok Ma már
tudjuk hogy a gyula neve Kalotha
— Tudom — mondta részvét-tel
— Csakhát ezt a vendégnek
nem mondhatjuk mert akkor
nem issza meg Nem koll neki
— Bár ne köllene
— Úgy van — mondta szána-kozva
— én se azt iszom Elfo-gyasztottunk
itt az árnyékban
vagy öt liter olasz rizlinget dél
óta Abból kérjenek
— Maga idevaló?
— Persze — mondta elérzé-kenyülve
s csöppnyit megtánto- rodott — Mit gondolnak? Kü-lönben
beszélgetnék itt maguk-kal?
Mondják meg beszélget-nék?
Én olyan ember vagyok
aki vigyáz itt a rendre hogy ne
toljanak ki a vendéggel Most is
bár lejárt a munkaidőm én itt
maradtam tudják hogy felügyel-jek
— Ismét megtántorodott s
gyöngéden a vállamra ejtette a kezét — Hát ne ezt a lőrét
igyák ezt még a külföldi is ki-köpi
hanem az olasz rizlinget
Azért én felelek — mondta elér-zékenyülten
és csuklott egyet
— Azért én kezeskedem Az el-lenőr
— Németh Imre nvu
gondolt hogy a hegedű bele J?
egy nehéz puska tüzének a szír
zwa ca a guiyuis pengették a (fel
IcllUUl
Az elmúlt nyáron hogy iSmt talán utoljára Sopronban iám
megnéztem a Munczy Lajos síJ
lékén változatlanul ott álló brcH
asszony negeaujet Mintha lent nek rajta puskagolyó okozta he zsolások Nem vehető ki tisn- - Lehet hogy Németh Imrének v
igaza ae nem Bizonyos
Bognár J0J
a honfoglalás csodálatos hadmüd
létének részleteit
A néptörzsek neveinek feb--
lásában meghatározott stratég jf
tervei uiiapunaiunK meg Az ek
közi hazában élö néptörzsek k- - zül a Nyék van az eleink által ay
pitott Kijev kornyékén ahol 62 táján született Álmos A Ne- - néptörzs 860 körül kilép az ono
gur és barszil népkózósségböl és szabir néptörzsekhez csatiakozf
A Magyar (Megyer) Kurt-Gy- J mat Tarján és Jenő szabir népii
zsek amelyek a honfoglalási
más néptörzsektől védelmezve k
zépen vannak A Nyék törzs
pezi az elővédet biztosítja a tíMi
bi néptörzsek elönyomulását és
látását Árpád a Nyék néptörzs yd
zére aki 892-be- n átveszi a Megyi
néptörzs vezetését s ekkor fia U§
vente lesz a Nyék törzs feje KesJ
néptörzs az utóvéd amely a m
tovább maradt Etelközön és a bs
gáriai hadjárat után nem a Kard
tok hágóin hanem az AkhmárdJ
szörényi kapunál jött az országixa
tóás
Álmos később
Előd kende
Ond
Tass
Huba
Tétény (Tuhirturo)
vagy Kalocha a horka nevepeál
Bulcsú volt Ugyanígy tudjuk!
a kende neve Előd volt
A Keszi leghatalmasabb (fontos
ságában csak a Magyar nagyobb!
néptörzs fejedelme Tétény volt
nek neve latin krónikákban Tnhih
tum alakban fordul elö Ebből &M
gyarosították' a múlt században
Töhötöm nevet amelv azonbai
egyetlen helység nevében sem du
radt fenn Már pedig a legújabb ol
nyomozó történetírás szabalj:
szerint régi nevek mai magya:
alakjait a helységnévként (ritká-bban
családnévként is) fennmaraa!
névből állam'thatiuk meg Athy- -
kuzu—Etelköz Tuhut— Tét (Tál
Zogea— Zagyva Athyla— Etheli
Tuhutum—Tétény (Tátony) Zef- -
ryn—Szörény Bolsodios— Bulcsv
Almutzes— Álmos Ugek— ög)
(Egyek) stb
Az új magyar nemzetet kialaH- -
tó onogur szabir besenyő es aai
(úz hun szkita eredetű) népei
nvelvén Árnád címe askán'
jedelem archirex) a többi fejede!
mek címe CkánV latinul pnncef:
alakban olvashatjuk címüket am
a W(5cnhh ViacirnálnfOS reV CimK
felel meg A néptörzs egyben hadi
szervezet is melynek neve W
(exercitus) azért a fejedelem eg}
ben (had)vezér illetve hacw
(dux exercitus—voivoda) Innen £K
iisi tiapvnmánv amit a némeWTB
mai q7:fnt hirodalom is átvett
i:_i u „ 1:_í1 nntrhpn a Jeí
felsőbb hadvezér' Ezt az osztr
kok az Oberster Kriegsherr' efe
vezessél juttatták kifejezésre afc
o7n(án cnniicvnra lefordította- -
magyarra "Legfőbb Hadúr' ajH
ban pedig a legfőbb riaaui --
pvarnk Tdfpnfi és nem Ferencz --
"
zsef vagy Horthy Miklós (Is'
nyugosztalja őket békében
A honfoglaló néptörzsek 5a
ráni szokás szerint való eiw
i-o- cói o iricc-7-itiSrí- 5 után recr
kül ismerteti László Gyula boíB
pesti egyetemi tanár A nw=
honfoglaló nép élete' címü
kajában Az egyes honfoglaló f-__l_-
__i__i
_ s- -
v-- n
c-ráwsdb-eu
zeisegeKJieK a ah — — ti
helyezkedéséről Hóman Baiiw --
zett munkája valamint MJ
László és Csánki Dezső munW1
nak figyelemreméltó ismefe"
: Kitűnő forrás még Moravcs
la budapesti professzornak a K '
tantin Császár A Birodalom
mányzásáról szóló 1950-be- n e
ti görög szöveggel és ™agy3f "
dításban kiadott munkája w
w""w J~~"" Szé„ sja: