Kanadai Magyarsag, May 08, 1971

              É 'i"" r ' Z F 4 jf
Béldy Béla:
Válasz Gábor Áronnak
Gábor Áron akinek szenzációs új könyve az
„évszázados Emberek" most hagyta el a sajtót
egy régebbi cikkemet kifogásolja az április 24-l- kl
„kékújságban" írt kitűnő rovatában Itt és most
válaszolok rá — nyilvánosan Magánlevelezésünk-ben
ugyanis már régóta verekszünk ezen a kérdé-sen
(Sebek nem estek)
Abban a cikkben azt kívántam hogy az Egye-sült
Államok hagyja magukra a délamerikai orszá-gokat
amelyekben a forrófejű „nacionalizmus" —
valójában: a ködös de türelmetlenül mohó szocídl-anarchizm- us
— egyszerűen nem tűri a Janklt Az
hogy Peru és Bolívia katonai (!) kormányai azzal
akarnak maguknak népszerűséget teremteni hogy
„kisajátítják" az amerikai tökével és technológiai
tudással teremtett iparokai és bányákat az hogy
Ecuador az Amerikától kapott hadihajókkal és re-pülőgépekkel
fogja el és bünteti nehéz dollárokkal
a 12 mf-e- s nemzetközi határon kivül de az álta-luk
jogtalanul követelt 200 mf-e- s vonalon belül
halászó amerikai hajókat az hogy Allende elv-társ
CsIIében mindent „kisajátít" amit Marx
könyveiben régesrég olvasott — közönséges rab-lás
Nemcsak gazdaságilag és politikailag de er-kölcsileg
is tUrhetetlenl Hogy „kártérítést" haj-landók
fizetni 20—50 évre elhúzódó saját érték-telen
valutáikra szóló kötvényekkel nem változ-tat
a rablás fogalmán és tényén 123 billió dollár-ról
van szó csak Csilében s ez a nyomtatott sajt-pap- ir
nem kártérítés hanem közgazdasági rossz
tréfa
Ha Amerika tűri ezt csak olajat önt vele a kommu-nista-
anarchista extázisra: lám a jankl fél tő-lünk!
Rajta folytassuk csak!
A marxi che-guevar- ai vagy bármily más nevű
és színárnyalatú szocializmus egyetlen cröt Ismer
csak el — az elleneröszakot Ha hagyják kiveri
még az aranyfogakat is az ottani jankik szájából
Sajnos meg kell Áront nyugtatnom: ez csak az
én felfogásom az Egyesült Államoké mis — az
övét fogadja el San Josében Rogers újból meg-hirdette
hogy folytatják az adófizető jankik pén-zének
clpocsékolását Dél-Ameriká- ra
Áron — és valószínűleg Washington Is — ott
téved hogy azt hiszi: az anyagi támogatás hiányá
Göteborg? Svédország nyugati
kapuja Ügy mint a többi város:
öreg és fiatal Nemcsak városkép-ben
városrendezésben hanem
életritmusban és éietszerkezetben
is Várostervezésben Svédország
ugyanolyan problémákkal küzd
mint Németország Kanada vagy
az Egyesült Államok: roK építsen
a ténylegesen régi vagy az elavul-tán
új városok helyébe?
Svédország látható életritmusa
lassúbb mint Németországé De
esak az amelyet ac autó észre-vesz
A legnagyobb sebesség 110
kilométer de a legtöbb úton 90
kMeméterrel döcögnek az autók és
nyáron még ezt is lssaáHItják 90
Wetve 70 kilométerre Ok? Sok a
kocsi kevés a korszert! műút és ?
Az egyéni aiabadságot másként
értelmezik mint a németek Né-metországben
az ertt eröeaak esi
nem álMt sorompót a demokrati-kus- "
wbedság a több kSerö „Jo-gosan
sodorja le" m útfal a gyen-gébbet
és az udvariasság ember-ség
sem korlátozhatja azt akinek
eéSnyt biztosít az útjeizés-tnl- ö A
svédek más előjellel gond-átkot-n-ak
A több Merőnek és nagyobb
sebességnek nincs joga eltiporni a
gyengébbet lassúbbat és a forga-lom
ritmusa nem a Mtrcedeeefchez
Chryslerekhez hanem a kés Vo4-vokh- oz
igazodik Talán a lassú for-galomban
az is szerepei játszik
hogy Svédországban hosszú a tél
és nyolc hónapig rosszak a látási
viszonyok De ennél fontoaabb az
a jelenség hogy a motorizált Nyu-gaton
egyedül Németország nem
korlátozza a sebességet mert?
Az indokok között valahol még
mindig kísért a történelmi jelleg-zetesség:
az erő ac eeosaak
A homok"
A láthatatlan svéd életritmus
különben számtalan dimenzióban
gyorsabb a németnél Sokkal ha-marabb
tették meg az utat amely
egy népei társadalmat elvezet a
ponthoz ahol a jólét-kerete- k szo-oU- Uf és kulturális tartalommal tol
tőének fel Ebben az életritmusban i Volvo megelőzte a Mercedest
Öt a Chryslert a Lincoln Contl
ban ezek az országok a Szovjet uralma alá kerül-nének
Szó sincs erről! A Szovjet nem tud mást
adni nekik mint kiszuperált puskákat amit eddig
is adott hippi-barátj- a Castro útján Azt a gazda-sági
segélyt azonban amit Amerika adott nekik
még tizedeiben sem tudja nyújtani mert maga is
Amerika (Németország) segélyére szorulna De et-től
eltekintve is: ezek a forrófejűik a Szovjettel
sem lennének megelégedve Az is arra bíztatná
őket hogy dolgozzanak mert Kubát is elég eltar-tani
neki (napi egymillió dollárral!)
Másszóval: nem félek attól hogy a szervezett
Intézményes kommunizmus benyomulhat a tér-ségbe
valószínűleg még Csilébe sem ahol az Ö-ngyilkosán
gyáva polgári többség mindössze egy-harmados
népi szavazattal szocialista-kommunist- a
rezsimet ültetett a saját nyakára
A kommunizmus szovjet-válfaj- a különben is
döglődik A történelem kirekesztette már a máso-dik
ipari forradalomból és ez a véget jelenti
Egy megoldás van a latinokkal Először próbál-ják
meg rendbehozni a saját portájukat Hol vn
egy tisztességes földreform egy tisztességes adó-zási
rendszer a krakéler tisztikar és a külföldön
szórakozó föld-báró- k megrendszabályozása? Ezek-nek
a országoknak a társadalma elavult és bete-gesen
pszihótihus Nyilván a spanyol-indiá- n keve-redés
sem volt szerencsés Először ezt a társadal-mat
kell kigyógyítani az anarchista hisztériájából
csak azután lehet szó értelmes gazdasági felépí-tésről
De addig ? Miért adja oda pénzét a janki
adófizető? Hogy röhögve ellopják azt is? Nem
tud vele segíteni akárhogyan akarna Is
Nyugat-Európ- a más! Azt nem lehet összemérni
ezzel a lusta hidalgó társasággal Ne hldalogja-na- k
hanem dolgozzanak mindig többet és min-dig
fegyelmezettebben és — nem utolsó sorban —
szabaduljanak meg a gyerekes utópiáktól!
Ezt azonban ki kell várni Áron! Ezt csak ők ma-guk
tudják legyőzni ebbe nem avatkozhat bele
senki És ez az amiért Amerikának el kell hagynia
a latinókat és más hasonlókat I (például Indiát)
Áron nem fogja szeretni ezt a választ mert C
egyetemes humanista En nem vagyok az
Áldás és békesség!
Az események nyomában
Gábor Áron skandináviai megfigyelései
„melegítőit
nentalt is A jelenlegi világképben
Svédország jutott legközelebb ah-hoz
az életszerkezethez ahol nem
halálos gond a betegség az öreg-ség
nem hal senki éhen sőt ? A
gyermek játszótéren mindig akad
melegített homok ahol a társadal-mon
kívül álló Individumok kk-ludhatj- ák
a marijuana LSD vagy
az alkohol-mámo- rt Mindig akad
humánus intézmény amely „meg-érti"
miért menekül valaki a jó-léttársadalomból
vissza a kőkor-szakb-a
miért csavarog amikor vá-logathat
a gyógyintézetek között
hajléktalan mftor a szociál-laká- s
akció Svédországban egyedttláHÓ
an magas Keleti látszögből az em-ber
mosolyog a melegített homok-ban
tetvéatkedC csavargókon és
bosszankodik hogy a kegyes" hl-pokrá-da
a „humánus" Npokráefe
ruháját próbálgatja aztán ? Bele-nyugsz- ik
Még mindig jobb ha Ját-szadozik
a társadalom az emberi
tegttés és Megértés fogalmával s
nem erflassWial tart mtWokat
olyan életformában ahol a rongy
a piszok a tetű nem jelmez az
éhség nem fogyókúra és nem divat
Hanem? Valóság Elkertilhetetlen
ntegváitozieifcatatkn halálos —
Amerikai útjaimon is megborzong
a hátam amikor az Üdvhadsereg
gyfljMMeéspein stémitgatom hány
mNNé ember mesztoleroégét ta-karná
be a rengeteg „értéktelen'
hm-lo- m a Földgolyó nagyobbik fe-lén
Aztán? Ugyanúgy napirendre
térek a Jelenség felett mini a své-dek
dánok a melegített homok
komplexumon és a kéesK hóbortos
gyógymódon ameatyei a „szeren-csétlenekéi"
vésetik vissza a társa
dalomba
Hegy érzi magét ilyen légkórben
a göteborgi magyarság? Ügy mint
bárhol a vtégon Személyes és
Öröklött élmény-anyagáv- al évezre-des
tapasztalatival reálisan osz-tályozza
maga körül a jelensége-ket
és t osztályozgatás közben
megtalálja a réseket és egyetlen
percre sem érzi hogy — otthon
van A göteborgi „délre" Malmö
tájékára vágyik mert? Három
száz kilométerre közelebb van
Maiyarohzághoz? ~ Legtöbbször
csak az Illúzióhoz hogy a burjen
tandl Akácok ugyanolyanok) mint
az otthoniak és a bécsi kávéház a
József-kőrúto-n van
Egyetlen előadói estén lehetetlen
felmérni hogy viszonylik a ma-gyarság
a skandináv jóléthez a va-lódi
és álhumanlzmushoz a kör-nyezethez
amely modern lakást
Volvót szociális ellátottságot
nyújt Egyetlen este csak arra elég
hogy ? A svédországi magyarság
többet jár haza az amerikainál
vagy kanadainál Nem valóságban
hanem igényben A jóiét környe-zetben
ahol rengeteg a rés a kar-rier
felé hiányzik a ? Ez a vala-mi
névtelen és nem azonos a hon-vággyal
Több és generációk múlva
is visszajár Valami ami hiányzik
a skandináv jólétből valami amH
évszázadok óta megseoktunk és
örökké igésiyhmk Neve mnes mert
így? Kapocs
Ami kimaradt az esti fokmérés-bö- J
azt házigazdám éjszaka pótol-ja
Kéziratköteget tesz az zeaéai-ra- :
Orv bele Regény? Nevei
sokkal kevesebb és sokkal több
Monográfia Annak adattaeril vá-za
amit koreast hogy heryvakeéeti
el hogy él boldogul vagy nem
boldogul a nyugat-svédorená- gl ma-gyarság
Belelapozok A le#kersc-rflb-b
környezeiíeiméré Miért nem
pubWtáted? Butát kérdeztem Me-gé-ni ahhoz a problémához érkéz-tön- k
amely Rátóth Imre kézira-tá- t
k eHemeU Heieingborgban
Nézzük figyeljük látjuk értette
jttk maguntc kórul az idegen vilá-got
aztán a kéziratra rákaitantfcik
az íróasztal fiók zárját Miért? Kö-rttibe- ttl
mindig mindenütt azonos
a válasz: hol az a magyar szerve-zet
vállalkozás amely előkotorja
az fróMziaWtókokból a regényeket
verseket monográfiákat kömye-zeUanulmánw- kat
tanúvallomáso-kat
mindent amit egyszer hiába
keres majd a történelem Sose tud-Já- k
meg a következő generációk
milyen volt a világ ahol egyik
helyréi a másikra menekültek az
emberek karriert csináltak vagy
elpusztultak Polgáry Sándor vála-sza
sokkal egyszerűbb MérnÖUes
szabatos és a szomorkás mellék-zöng- ét elnyomja benne a televízió
muMikijt Az ilyen felmérés kol-lek- tv munka ét Nem folytatja
de tudom A munkatársakat más- -
hffeJé szólította az élet új érdeklő--
oe teret találtak- - Vaev? Ecvsze
fűén elkedvetlenedtek Költőien
mondva kiütötte kezükből a tollat
a közöny Prózaian körülbelül az-zal
azonos: az ördög sem csinál
olyasmit ami senkit sem érdekel
Ot-h- at éves munka merül feledés-be?
Több Is veszett Mohácsnál és-mérh-etetlen
gazdag nép vagyunk
Sándor visszahelyezi a kézirat kö-teget
az Iróasztalfiókba és mosol-yog:
így élünk Skandináviában
Hirtelen témát vált Most mondja
televízió: egész Stockholmig ha-vaz- ik
Kutya nehéz 500 kilomé-ter
áll reggel előtted Ha baj tör-ténne
telefonálj mentőakcióra
még futja a jókedvünkből
Mikor a telefonálásra sor került
már késő volt Lajoska pontosan
feleúton pihent meg először Szó
ertnt A motor rendben műkö-dött
a víz nem forrt csak?
Nem húzott tovább és bekocogott
egy kitérőbe Telefonáljak? Hová
és honnan? A „hováM gyorsan el-döntött- em:
Stockholmba mert
márciusi ünnepségre várnak A
honnan" magától oldódott meg
Pótkocsis svéd teherautóból fiatal
sofőr kiáltott W: segíthetek? Máris
Lajoeka mellett áHt a motor járá-sét
hallgatta és olyasmit hadart
elfáradt az öreg A többiből csak
annyit értek: gyere az erdő mö-gött
falu kezdődik Iszunk vala-m- it
A hó békán felül ér vizes a
fenyők fázósan bújnak össze A le-gény
gumicsizmás overálos vidá-man
kérdezi: német vagy? Magya-rul
felelek Figyelem mit vált ki
az idegen nyelv Hirtelen megáll és
nagy nehezen megértem: mondd
még egyszer! Mondom: a fene
se német magyar vagyokl Nézem
az arcát és pontosan érzem nem
a szavak jelentésére kíváncsi h-anem?
Zenét hallgat Hirtelen
oroszra vált venger vagy? Bólin-tok
és visszakérdezem: karélial
vagy? A szüleim menekültek Kelet-Finn-országból
de honnan
tudod? Ugyanolyan akcentussal be-szélsz
oroszul mint a szibériai finn
száműzöttek Cigarettával kínál:
Két nagybátyám ott puszult eL
Ösi vendéglátás
A legelső ház eiétt megáll: Itt
kzunk kávét Ismered őket? Cso-dUkoi- ik
honnan ismerném? Az
üeges verandán lehúzza a csízmá-ját
Ismerős mozdulat egész Észa-kot
így csinálják és kopogtatás
nékül benyit Újra áldom Lajos-k- a
a legjobb kontakt-pon- t A svéd
házaspárra semmilyen hatást sem
gyakorol amikor eldicsekszik
hcty a vendég magyar de híg for-ró
Kávét tK az asszony Ősrégi
moduiat az utas embernek szói
Meoern változata sem idegenebb:
felhvom Seookholmot és nem fo
gadiak el pénzt az interurbán be-szeletes- ért
Lájosfca kipihente magét de
rUin Wtométer után úra besza-ladt
gy kéléröbe Már tudom a dorst az threges verandán leM-zo- m
a dpftm és benyitok a legho-aelr- N
házba Idfls házaapár A
féri szeme snvós-ki- k az anyóka
kávét tóit ás vastag gyapjú haris-nyát
kfoéi mert vizes a lábam
Újra beazélak Stw-khoimm- ei — in-gyen
Svédországban nagyon ol-csó
a telefon de a lényeg mégsem
ez Alsóbb eenbeii sfkon az álhu-máro- s
hivatalos szemlélet igazi
lustranumbaa vetődik vissza Vagy
ford va? A régi vendég- - és ember-zer-t- #t
amely az másnak jár ma-ftasa- hb
firntnn ettorsuat? Mindegy üui környezethez UrtosAc ahol
nTMait mgyrtok kaptak he-vet
A kóveckeafi dtven kilométeren
íJdo&ka férfiasén atya a havat
Aztár kiválasztja a legmebb házal
onnan a garázs eéé vánszo-rc- f
A hévé és teiafas} história
jtonos csak a jasreséBIc mások
Fiatalok Férj és Meség? Leány és
udvarlója? Nem lényeges mert?
sinte egyezerre mondáik ilyen tttfl pihenőt tárta vándor és
r uvarjon hogy a férft éjszakai
műszakra mdui valamelyik ötdeb- -
ivarba A szituáoó íéireérthe--tle- n
de ? Ntncs sex-jelle- ge Azt
s pontot rántotta elő a WLetien a
tvéd életből amelyen annyi ma-cyarsv- íd
vegyesházasság bukott
meg Azt amelyért sok pofont
kaptak a magyar férjeiktől a tvéd
menyecskék és amelyről annyi
mende-mond-a Járja a vtíágoU a
svéd házasélet kötetlen Olyan té'
ryczö amelyet a svédországi ma-gyarság
még nem izokott megVi
Uizfal
TfTr
1071 május 8 1#19) Kanadai Magyarság 5 oltfcq
Nyírcgyháxy Pál:
Magyarság szolgálat Törökországban
A figyelmes szemlélő az egész
világon talál rajongó magyaro-kat
akik népük fennmaradás-áért
szebb jövőjéért áldozzák
munkás napjaikat Ebben a ro-vatban
legutóbb Serényi István
magyarság szolgálatát mutattam
be most Törökországba viszem
olvasóimat ahol betegágyán sú-lyos
fájdalmak között dr Tóth
Imre professzor kiáltja Zrínyi
Miklóssal: „Ne bántsd a ma-gyar!"
Tóth Imrével évekkel ezelőtt
közös tervünk volt hogy II Rá-kóc- zi
Ferenc rodostói lakóházán
a magyarországi kommunisták
által elhelyezett emléktáblát
az emigráció márványtáblájával
cseréljük fel de egyetértés hiá-nya
miatt ez a szép terv sem si-került
Elviselhetetlen gondokt
számomra hogy a rabszolgatar-tó
kommunizmus hirdesse Rá-kóczi
szabadságtörekvéseit
Most Bognár Kálmán bará-tom
aki repülőtiszt volt s most
jssocíate-professz- or a Slippery
Rock State CoHcge-ba- n Pa
USA — ismét felhívta figyelme-met
dr Tóth Imre ankarai pro-fesszor
személyére és tevékeny-ségére
Az 0 pontos adatai alap-ján
írom le élettörténetét és
munkásságát
Mint szkv főhadnagy és hon-véd
tanár a második világhábo-rú
elején önként jelentkezett és
rögtön a harctérre került Ha-mar
százados és őrnagy lett
hatszor kapott dicsérő elisme-rési
és az „örökös" honvéd ze-neigazgatói
címet amivel alez-redesi
rendfokozat járt volna
De mit kapott helyette? 1945-be- n
életfogytiglani szibériai
kényszermunkára Ítélte a ma-gyarországi
kommunista népbí-róság
Hosszú évekig tartó szi-bériai
fogság után a művész 42
kilogrammal emberi roncsként
került vissza szeretett hazájába
Bejelentés nélkül bujkált otthon
álnév alatt zsákolást erdei favá-gást
cséplő- - és arató munkát
vállalt s mindezeket a háború-ban
kapott vese- - és tüdölövés
soha meg nem szűnő fájdalmai-val
végezte
A testileg-lelkile- g felőrölt
ember az 56-o- s szabadságharc
után menekülni igyekezett
1957 január 15-é- n sikerült fegy-veres
tűzharc közben Ausztria
területére lépni Itt meghívást
kapott Törökországba s meghí-vó
levelét a török áüemelnök
miniszterelnök és 15 miniszter
Irta alá Letelepedve új hazájá-ban
professzor lett az ankarai
zeneakadémián ujjai vissza-nyerték
a régi képrásfltos brü-Má- ns
technikát múvészi eimé-tyulése- és
á tolásé sok szenvedés
után még Idfejezflbb lett Művé-szete
már-má- r a Parnasszus fséi
ívelt amikor kiújult „morbus
séberiatikusH-na- k nevezett be-tegsége
és két évi szenvedés
után csak 3 Hter torok katona-vér
árán tudták megmenteni éle-tét
Bél-- és gyomor „polip tu-mor"-- rei
operáltak amit a sai-bér- M
Mom-haMltáborba- n szer-zést
Az operációt kezdetben
senki sem akarta vállalni végül
egy sebész- - professsor megpré-báli- n
és megmentette Tóth Im-rét
Az Isteni Gondviselés úgy
akarta hogy életben maradjon
z kivívott tekintélyével harcol-jon
Törökországban a magyar
nép feltámadásáért Már beteg
ágyán megírta „Nép és Nemzet-irtá- s
Szovjet Parancsra" cimü
tanulmányát melyei a török pe-dagógusoknak
az Ankarában
100000 példányban megjelenő
Ogrelmen' dmö havi szaklap-ja
kósök Kiragadom ebből a
megrázó tanulmányból a követ- -
VánTsftffstsi
1) Az embertelen abortusz
rendelettel 195G óta több mini
két és fél millió magyar gyerme-ket
Irtottak ki
2) Az 50-o- s szabadságharc
után elhurcolt fiatalok száma
meghaladja a 6300f főt
3) Ha ez a borzalmas nem-zetgyiikoss- ág
gyorsan meg nem
szűnik száz év múlva nem lesz
ma#yar Magyarországon
— Ml lesz a magyariággal —
kérdezi Tóth Imre — ha ez a
trigJkuum alacsony — némely
cvoen a legalacsonyabb az
egész világon — népszaporulat
nem fog megváltozni? M'g a sza-porulat
Közép-kel- et Európában
a szomszéd népeknél töretlenül
ível felfelé nálunk „nemzetha-lált"
mutató stagnálás van arnj
odavezethet hogy néhány éytV
zcd múlva felfalhatnak szláv és f román szomszédaink
A mai „population cxpícJ sión"
idején a magyarság évi 'abnor-málisan
alacsony szap orulata
(03—04%) ezzel a uWoklo
aránnyal csak 175 év uián ered-ményezhet- ne
mintegy 20 millió
magyart ugyanakkor a románok
13%-o- s igen kedvetíí születésj
arányukkal rövid 54 év alatt
megduplázódhatna): 41 millió
román lesz Bizonyságul lásd a
Population Reference Bureau
Washington D C kiadáséban
megjeleni 1970 óvi legújabb „Po
pulatkm Data" cfmű tudornál
nyos munkát
4 Kádár és társainak sok nyo-morult
hibái között ez a legsú-lyosabb
bűne hiszen a mai Ma-gyarország
helyzete a XVI bz&
zad mohácsi katasztrófájához
hasonlítható Ha a népesség sza-porodásában
nem lesz radikális
emelkedés — a magyarság el- - tűnhet a népek temetőjében
Dr Tóth Imrének ezt a Jogos
Jajkidkását közölte a „Blzimt
Analdo" is mely a legfelsőbb
muzulmán egyházi bíróságnak
a DIVAN-ne- k hivatalos orgánu-ma
Ezt minden török egyházke- -'
röiet és imaház megkapja Azj
újság naponta 200000 példány-- }
ban jelenik meg Tóth profesz-- j
szór nemcsak művész és peda-- j
gógus hanem tettrekész igazi
magyar aki népének és Hazá-- i
jának érdekelt betegen is szívc-- J
jsen viseli S
Bátran állíthatjuk oda Tóthi
Imre panaszalt Sisa Istvánnak}
„Magyarország biológiai Tria-- }
nonja" című remek tanulmánya
mellé Choinoky Jenő pedig azt!
hirdette hogy csak akkor volt
béke a Kárpát-medencébe- n ami- - j
kor a magyar nemzet katonailag i
és poKtikansg erős és függet-- }
len volt {
Ez a magyarság jövőjéért jog--}
gal aggódó professzor és a Re-- j
naissance humanistáira emlé- -
keztetö művész nem sötéten
látó vátesz hanem igen reálisan t'
gondoMcodó és a fajtáját védfi
hű magyar! II Rákóczi Ferenci
szabadságharcosainak méHÓ u- -
tods akik kftzt! sokan szintén
Ttfck0fszéghan taézftnk mene- -
Sajnos a magyar rónán egyre
kevesebb a magyar dal ritkul a
magyarul beszélő gyermehaereg
Ez ellen kiáltott most megétt '
Tóth Imre
Bér a népszaporulat Ingna- -'
gyobb az én elveszett szabói-- 1
esi hazámban de Kt sem gon- - '
doskoonak megéeisétl efcsfttési '
es iVDzmvveiotMSi mtvímvnywi
fstáliHásérét Me from a nytr- -
egyházi városi tanács legújabb
jilinlssk a ktteoktatá heJyze- - S
térdt:
— Az utóbbi 10 évben 34 '
óvódéval 47 wkobteremmel 4 '
ternntaresnmei 31 napközi ott-- '
honnal Itt nevelői álláasnl M--
vult az alsótoké oktatási intéz- -
menyek eüatotuáaa A létatám- -
ban Is gyorsan szaporodó véres
igényét azonban így sem sike-- ?
rutt WeiégitenL A helyzetei
csak snryosbttja hogy az elmért
években az iskolaépületek eia- -
vultak korszerűtlenek állag-megóvás- uk
is jelentós anyagi
eeznóaOket igényel Az lekoták
fsiszereitsége az előirt normák-hoz
viszonyítva wsmlöasic 90
százalélios több szemléltető és
szertári seaközre lenne szükség
— Különösen nagy gondét
okoz a középiskolai kollégiumok
áHapoia Ilyen jellegű intézet az
elmúlt évtizedekben nem épült
a városban A régiek közüí ket-tőt
— egészségügyi okokból —
be kellett zárni Bővíteni kellene
az általános iskola kollégiumi
férőhelyeket Az építkezések
költségei azonban meghaladják
a város anyagi erejét
A kommunizmus nemzetgyll-kossá- g
Apostolok hirdetik
mint Tóth Immaz infcasnjlaéf"
ház betegágyán