Kanadai Magyarsag, January 27, 1973

              Béldy Béla:
amMvvvjmBVVMMm
Fagypont miatt a
wegnaboru
Emlékszünk még 1969 tavaszára ami- - rikára óriási szükségük lesz mezőgazdasá-ko- r
az Ussuri folyónál váratlan mini-há- - gi és ipari gyorssegély miatt Akkor mái-bor- ú
tört ki az oroszok és kínaiak kö-- látszott hogy az orosz termés gyengé-zött- ?
Voltak halottak is bőven de harc nek ígérkezik csak az nem hogy való
jelentőségét nem ez húzta Az össze- - sággal katasztrofális
tüzes nem volt tervszerű hanem spontán Szeptemberben Koszigin Délkelet-ázsi- ai Másszóval: még súlyosabb mintha valami útjáról hazafelé Pekingbe repült hogy egy
előzetes haditerv alapján történt volna így kétségbeesett kísérletet tegyen békülés- -
ugyanis — gyűlöletet fejezett ki Két re Csak repülőtérig jutott Pekingbe
járőr véletlenül találkozott az
kis ideiglenes zátonyán amely egyikük- - gyalt Csou-va- l
hoz sem tartozott és már lőttek is egy- - kiigazító bizottság" lett ami azóta is hol
másra Ha géppuska halálos ellenségek tárgyal hol nem természetesen legki- -
kezében van könnyen elkezd kattogni sebb eredmény nélkül Kína nem az
Ez az incidens Kínában meglehetősen Ussuri hol eltűnő hol felbukkanó szige- -
nagy aggodalmat váltott ki Masszív szov- - tecskéit akarja hanem Szibériának lega- -
jet-támadás- tól tartottak esetleg nukleáris lább azt részét amit a gyenge Man- -
fegy vérekkel is amire akkor még ők nem dzsu-dinaszt- ia idején agresszív orosz cárok
voltak felkészülve A Szovjet már rég elfoglaltak Ebben benne van Kazahsztán
megtömte kínai Sinkianggal szomszédos de Vlagyivosztok is — az egyetlen téli
Kazahsztánt katonákkal és atomfegyverek- - kikötőjük
kel majd az Ussuri-ese- t után Szibéria Ezek után valamelyes kényszer-csen- d
keleti csücskét is amelyet az Ussuri fedte be két kommunista óriás viszo- -
vág le észak-dé- li irányban nagy szibé- - nyát de az idén nyáron kitört köztük
riai földtömbtől — Vlagyivosztokkal legkíméletlenebb legacsarkodóbb hideghá- -
gyütt És ez az egyetlen téli kikötőjük ború A Szovjet Moszkvából és Taskent- -
Erre Maó az áprilisi pártkongresszuson bői kinai nyelven Kina Pekingből orosz
gyorsan likvidálta katonaság segítségé- - nyelven sugározzák egymás ellen leg-v- el
saját (és felesége) „Kulturális Fórra- - sértőbb vádakat Ilyen méretű és ennyi-dalmát"
majd tavaly felszámolta szov- - re elvadult sértegetés sohasem történt
jet-bar- át tábornokok és ezredesek karát Nyugat-Szovj- et hidegháború folyamán
is utódjelöltjét Lin Piaót is beleértve Mindketten azzal vádolják egymást hogy
Közben 1969 nyarának közepén Nixon az „amerikai imperialistákkal" szövetkéz-elnö- k
kijelentette Guam szigetén hogy az tek és cserben hagyták komrádjaikat Észak-Egyesü- lt
Államoknak nincs semmi katonai Vietnámban
céljuk Kelet-Ázsiáb- an és ezért fokozatosan Ez kölcsönös vádaskodás természe- -
visszavonja őket onnan Csou En-l- áj bi- - tesen csak házi használatra szolgál de
zott Nixon őszinteségében Ettől kezdve valóságban mindketten versengenek Ame-a- z
igazi elsőszámú ellenséggé Szovjet rika barátságáért Még csak egy ultimá-rukko- lt
elő Maó nemsokára magához hi- - tumot sem küldtek Washingtonnak ti-váf- tá'
régi amerikai barátját Mr Edgár zenkét-napo- s Hanoi-Haiphon- g bombázás
Snowt és általa megüzente hogy „Ni- - idején Sőt Washington és Hanoi között
xon és családja szívesen látott vendégek is állandó „legmagasabb szintű" érintke--Pekingbe- n" Később Kissinger hirtelen zés folyt fegyverszüneti tárgyalások foly-hasfájá's- ti:
kapott:céselvonult'stdev-:nern- A tatásáról UM j
Yzáriatónurtiba' ríánerir Pekingbe rés"élőke- - '"" Akihaiák'annyira gyűlölik az oroszo- -
egy
Az
akció-programjukb- ól
részvénytársasággá
részvénytársasággá
ját
résztulajdonosává
lett
Nixon Amikor bejelentette sem fagypont sülyedt
Nixon látogatását Szovjet hidegháborújukban a dip-pánik- ba
zuhantak Mi lesz ha egy lomáciában nem képletes
Washington-Pekin- g tengelyt ki együttműködésre sem
jet Ha valaki „hidegháború" kifejezés
A ne nyúljon
Az hoz hanem ezt hideg
ledegradált és társai le rádió-hábor- út
csúcstalálkozót de jó- - zsivány gazember
zanabb Brezsnyev-frakci- o megmagyarázta
egymáshoz útja
Amerikát volt
A
Az
Nem konyhai receptet készü-lünk
írii szakszerve-zetekről
lesz szó A szakszerve-zetek
(Union-ok- ) az első ipari
forradalom legfontosabb társa-dalompolitikai
© AZ „IPARI KAPITÁNYOK"
KORA
Amerikában az Kapi-tányok"
korában a munkásnak
nehéz sorsa volt
ha csak 12—14 órát
dolgoznia hat na-pon
Semmiféle jóléti
vagy imás hasonló
nem sem öt sem család-ját
A bérek alacsonyak voltak
és a körülményei nehe-zek
és embertelenek A kapi-taJizmusn- ak
erről a kezdeti
merített tapasztalatok
után írta Marx és Engels a
„Kommunista Kiáltványt" ami
nem jelenti azt hogy a kö-vetkeztetéseikben
igazuk volt
A „Das Kapital" című könyvé-ben
azt írta Marx a kapi-talista
vállalkozók
a a
részétől és azt profit-ként
megtartják
a volt abban
az időben valami Marx
azonban tévedett az őt kö
vető munkásokkal és azok szer-vezkedésével
együtt hogy ez
az állapot aránylag nem tartott
sokáig
alá lesz
meg
nagy
Ussuri egyik nem
k
Amerikában sohasem
volt a munkásmozgalom mar-xista
tehát nem az tanain
fel az a burzsoa-munká- s
réteg ami ma már ösz--
szeolvadt a „kizsákmányoló"
kapitalistákkal
O „TÖBBET!"
Az amerikai munkásmozgal-mat
tulajdonképpen Gpmpers
indította el aki Pesten járt
elemiben Gompers határozot-tan
és kifejezetten „anti-mar-xist- a"
volt Azt mondotta hogy
nem íróasztalnál tanok
kellenek a munkásság jólétének
hanem szervezett
harc a kapitalizmus ellen Ezt
csakis úgy lehet megnyerni ha
a munkások szervezkednek és
nagyobb bért továbbá emberi
körülményeket biztosítanak ma-guknak
Amikor Gomperst meg-kérdezték
hogy akkor tehát
az munkásmozgalmának cél-ja
szóval válaszolt:
„Többet!" Neki az
amerikai munkások hogy bár
néha súlyos sőt halot-tak
árán is de megmaradtak
amerikainak és nem kötelezték
el magukat semmiféle idegen
dupla jólétet
maguknak a szo-cialista
szakszervezetek európai
nívójával szemben
Brillat-Savari- n híres francia
konyha-művés- z mondotta azt
eseménye
r
a
a
a
a a
a
a
a
a
e-- a
a a
a a
a
a
a
a
a
a
i"- -
is
ö
MtfMGfcA(ÍMnÍUftaAiMM!ta0cllMaiHaAhiM hrflwMMIMMMlMrthHfea
szibériai
be és igy a reptéren tár- -
Az eredmény egy „határ
na- -
hogy „ha eladtuk a paradicso-mot
nyomorult almáért
mit adnánk egy jól
töltött pulykáért"? amerikai
munkásság elérkezett a töltött
pulykáig anélkül hogy ezért
forradalmakat társadalmi zűr-zavart
áldozott volna ami csak
az ö jólétét akadályozta volna
meg mint ahogy Európában js
ez történt Az európai szak-szervezetek
marxisták lettek és
a munkásság csak a legutóbbi
időben ért el polgári jólétet
amikor már a marxismust tö-rölték
az
Amikor az „Ipari Kapitányok"
(a Vanderbilt Rockefeller
Gould és a többiek) családi
majd nyílt
alakították
át vagyonukat megkezdődött
az amerikai munkásság polgá-rosodásának
korszaka Ma pél-dául
a General Motors részvé-nyeinek
körülbelül 60%-- át sa
munkásai vagy azok nyug-díj-
és segély-egyesület- ei tart-ják
a Ugyanez
habár kisebb mértékben a Ford-nál
is sőt egyéb vál-lalatoknál
is
Az amerikai munkás lassan-kint
burzsoává vált és
a vállalat
hanem olyan bért és szo-ciális
juttatásokat vívott ki ma-gának
amelyek Európában a
legutóbbi időkig ismeretlenek
szitette útját kat hogy a ala
kinai a vezetői sem nemzetközi
Nixon képesek még
épit a
ellen? a
Politbüróban valósággal verekedés tört jelentését akarja tudni szótár-ki
Nixon májusra tervezett útja körül hallgassa a
azóta Szelest1 akar-- amelynek a legenyhébb ki-tá- k
mondani a a fejezése a másik ellen:
csaló áruló
nekik hogy ez még kkább Nixon — úgy látszik
Kinát és emellett Ame- - gyón eredményes
z
a
hanem a
szervei voltak
„Ipari
meglehetősen
örült kel-lett
naponta
keresztül
intézmény
védte
munka
ko-ráról
"
-
hogy
megfosják
munkást termeivény értéké-nek
maguknak Ma-gában
tényben
igazság
ott
engedték
például
épült
teljesen
kiagyalt
emeléséhez
mi
ő
egyetlen
köszönheti
harcok
—
tanoknak mégis
biztosítottak
elkészített
kezükben van
hatalmas
nemcsak
voltak
Szov- -
pekingi
hajtaná
nyomában
almától töltött pulykáig
ammmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm
1973 január 27 (No-l- ) Kanachii iMajy Jirsáj 5 oldal
O A SZAKSZERVEZETEK
SZEREPE
Ebben a harcban a szakszer-vezetek
egyre erősödtek gazda-sági
és politikai befolyásuk
egyre nőtt George Meany az
AFL-CI- O szakszervezeti köz-pont
vezére évtizedek óta ve-zeti
a szakszervezeteket és a
lehető legnagyobb ellensége a
kommunista-szocialist- a tanok-nak
Bár Nixon elnökkel szemé-lyesen
nincs jóban végig támo-gatta
az elnök vietnami politi-káját
Kitűnő munkásvezér és
éppen annyira kitűnő hazafi is
ö személyében is reprezentálja
az amerikai munkást A balra
kanyarodó autóipari szakszerve-zetet
amely Reuther elnöksége
idején erősen kacérkodott a
marxista állami berendezéssel
kizárta az AFL-CIO-b- ól Ugyan-csak
kizárta a Teamstereket is
amikor James Hoffa különböző
bűncselekményeket követett el
amelyek kompromittálták a
munkásmozgalmat Azóta az új
Teamster elnök Fitzsimmons
meglehetősen közel jutott
Meanyhoz és már arról is volt
szó hogy visszalépnek a köz-pontba
A szakszervezeti mozgalom
azonban az utóbbi időben ha-nyatlani
kezdett Taglétszáma
ugyan egy kicsit emelkedett de
az aktívan dolgozó munkahad-seregnek
mindössze 20 egyné-hány
százalékát teszi ki Igaz
hogy az ide tartozó szakszer-vezetek
képezik a munkásság
elitjét
Mi az oka annak hogy a
szakszervezeti mozgalom már
nem növekszik legalábbis nem
olyan mértékben mint ahogy a
munkahadsereg nőtt?
Ennek több oka van Köztük
az egyik az hogy a fizikai mun-kássággal
szemben a „fehérgal-léros"
dolgozók száma arányta-lanul
megnövekedett és a jövő-ben
is növekedni fog Ezek ke-vésbé
szervezhetők vagy ha
belépnek is valamelyik unionba
nem hajlandók erőszakos tünte-tésekkel
és túlzott követelések-kel
támadni vállalataikra
A másik ok az hogy a mun-ka1
természetei is jelentősen meg- -
változott Ma már olyan gépek
léptek be a termelésbe amelyek
nemcsak helyettesítik az embe-ri
munkaerőt hanem annak
munkáját egyhangúvá teszik
Ezt a szociológusok első sorban
a Ford által bevezetett új as-sembly
line-ne- k vagyis a futó
szalagnak tulajdonítják A mun-kás
ugyanazt a mozdulatot
hajtja végre a termelés bizo-nyos
szakaszaiban reggeltől es-tig
és ez unalmassá válik szá-mára
Nem érzi a munkájának
alkotó jellegét nem látja a
munkájában a kész-termé-k örö-mét
Az egyik munkás vezér
szerint a legjobban fizetett
munka is halálossá válhatikha
unalmas Ilyen a futószalag
munka is Ez az egyik oka an-nak
hogy a fiatalság nem akar
gyárba menni dolgozni De nem-csak
a gyárak üzemi részében
hanem az irodákban főleg a
biztosító intézeteknél és bank-vállalatoknál
is hasonlóan egy-hangú
rutin munkát kell végez-ni
Az ifjúság azt mondja hogy
erre nem hajlandó hanem in-kább
welfare-r- e megy
O HIÁNYZIK
A MUNKAETIKA
A jóléti állam amely a volt
demokrata kormányok idején
erősen kifejlődött Amerikában
is egyik kerék-kötőj-e a munká-nak
A „munka etika" lezüllött
ahogy ezt Nixon elnök meggyő-zően
kifejtette egyik nyilatko-zatában
Dologtalanul ellátást
kapni a többi adófizető polgá-rok
rovására semmiképpen sem
helyes akár van öröme akár
nincs öröme az illetőnek a mun-kában
Pedig ma már a szakszerve-zetek
kiharcoltak olyan munka-béreket
és egyéb szociális elő-nyöket
amelyekért érdemes
dolgozni mégha rutin-munk- át
végez is valaki A General Mo-tors-n- ál
alkalmazott személyek
(tehát a legmagasabb fizetésű
munkást és a takarító személy-zetet
is beleértve) átlagos mun-kabére
óránként 509 dollár
Természetesen a vállalatnak ez
sokkal többe kerül mert fize-(Folyta- tás
a b oldalon)
Nyíregyházy Pál:
Könyv az 1848—1849-e- s
szabadságharcról
"mTsawa-3- 1 A-wJur'i-rBaystsWsaa&
swaii TjRl&sa%ssrsr£w„Arí~„r"í~BK~ra -- t"Wi=aM&£Ki-rkP-z&rísm&j rmf 'mnr'fasv- - Miími mtgZSgmmsmmimsmmMSmmMm
Az 4849-e- s szabadságharc
után ötven esztendő múlva
Jókai Mór Rákosi Viktor ős
Bródy Sándor szerkesztésé-ben
megjelent „Az 184849-ik- i
magyar szabadsághaic
története képekben" címüjnü
a Révai Testvérek Irodalmi
Intézet kiadásában Most 125
év múlva Toiontóban a Favo-rité
Printing and Advertising
cég gondozásában napvilágot
látott a 456 oldalas egykori
díszkiadás gyönyörű másola-ta
„Mi a hazát kerestük öt-ven
év előtt: a szabad Ma-gyarországot"
— írja Jókai
Mór a könyv elöhangjában
„Kerestük a szabadságot
mint egyedül boldogító hit-vallást
a földön A szabadság
fájának nagy öntözés kell:
vérrel verítékkel keserű
könnyekkel Mert a szabad-ságot
hazát nemzeti nagy-ságot
nem adják ingyen az
istenek"
A mi nemzedékünk ismeri
ezt az áldozatot 56-ba- n vérét
hullatta érte Míg magyar él
e nagyvilágban kegyelettel
fognak visszagondolni sza-badságharcaink
történelmére
Dicsőség a halhatatlanoknak!
A terjedelmes kötetet mind-végig
Kossuth Lajos szelleme
hatja át A zemplén-megyc- i
Monokon született 1802-be- n
Szülőházáról fennmaradt egy-kori
képet bemutatom olva-sóinknak
A negyven éves
Kossuth dicsősége már ma-gasan
ragyogott már túl volt
a börtönön melyet mint po-litikai
fogoly mint a pozso-nyi
országgyűlés követe
1837-be- n szenvedett Próbál-ták
elnémítani megkérlelni
és elbuktatni de ő ment hi-vatásának
hatalmas útján
hogy a kor vezére legyen
Nincs olyan magyar em-ber
akinek szülőföldjéről ne
beszélne ez a pompás könyv
Keresem benne 1849 január
végének eseményeit melyek
nyírségi szülőföldem környé-kén
történtek A felső-tisz- ai
hadtest
ezekben a napokban adták
át a tapasztalt höslelkü
nagy képzettségű Klapka
Györgynek aki a hadügymi-nisztérium
táborkari főnöke
volt Az új vezér nagy gond-dal
fogott hadi tervének k-idolgozásához
Görgey vei egye-sülve
Tokaj körül szándéko-zott
állást foglalni hogy
szükség esetén Nyíregyházát
és Debrecent is megvédhesse
s majd egyenes úton vonul-hasson
a főváros felé
Az osztrák csapatok vezé-re
Schlick tábornok átlátta
hogy e tervek ránézve igen
veszélyesek s ismerve a ma-gyar
sereg hősi tetterejét jó-nak
látta Klapkát azonnal
megtámadni Szántónál jelen-téktelen
győzelmet aratott
mert Klapka a sereg zömével
nem vett részt a küzdelem-ben
hanem Tarcalt szállta
meg
Sűrű nehéz köd ült a vidé-ken
mondták az egykori hon-védek
A seregek nem látták
egymást mikor január 22-é- n
az osztrákok megtámad-ták
Klapkát Mindkét vezér
a Kápolna magaslatot akarta
megszerezni A magyar ezred
halkan csöndben nyomult
előre szemben a másik olda-lon
az osztrákok kapaszkod-tak
fölfelé Csak a tetőn vet-ték
észre egymást alig né-hány
lépésnyi távolságra
Sí53J5S$WSÍ
i-£3mtm-
#Mt£Q~~á
parancsnokságát
$£é&?"
— Lábhoz a fegyvert! —
hangzott egyszerre mindkét
vezér parancsszava
A lejtön viszont puskaro-pogá- s
verte fel a halotti csen-det
A segíteni érkező hevesi
önkéntesek rálőttek a feltö-rekvő
új osztrák csapatokra
Schlick új rohamot vezé-nyel
Hiába A baic dicsősé-ge
a magyaroké
A csúszós magaslatról me-nekülnek
az osztrákok a Ká-polna
tetején pedig magyar
őrtüzek lobognak a ködös éj-ben
s a magyar honvédek
dala hangzik:
Én is oda való vagyok
Ahol az a csillag ragyog
A tarcali csatában azután
ragyogó győzelmet arattak
Klapka honvédéi A Szüz-Má-ri- ás
zászló lobogott minde-nütt
diadalmasan a csataté-ren
Schlick segédcsapatokat
kért hogy a magyarokat
visszavethesse a Tiozán-túlr- a
a magyar kormány pedig se-gédcsapatokat
küldött Kjap-Kdria- K
nogy állását sikerrel
védelmezhesse A mererősö-do- tt
csapatok Tokajnál talál-koztak
Kossuth levélben üdvözöl-te
Klapkát: „ön felülmúlta
minden várakozásomat és mi
tökéletesen meg lehetünk elé-gedve
midőn az Ön által át-vett
hadtestet mely folyto-nos
csatavesztések által igen
le volt hangolva vezénylésé-nek
rövid tartama alatt any-nyi- ra
rendbehozta hogy két
fényes győzelmet vívott ki
melyek szabadságharcunk
legfényesebbjei kózé tartoz-nak"
Klapka legszerencsésebb ka-tonája
volt a szabadságharc
seregének Ó emelte legto-vább
magasra a magyar zász-lót
és utolsó volt aki letette
a fegyvert Apja Temesvá-ro- tt
polgármester volt és fiát
katona iskolába adta Hadna-gyi
ranggal a bécsi magyar
testörséghez került Döntő
győzelmeket aratott Kápol-nánál
Isaszeghnél Nagy Sar-lónál
Komárom után Angliá-ba
menekült ahol több be-cses
könyvet írt a szabadság-harcról
1867-be- n hazajött és
országgyűlési képviselőnek
választották
Jókai a 48— 49-e- s telet Deb-recenben
töltötte s magán-életének
legszebb korszakára
emlékezik vissza Maga hord-ta
haza a debreceni piacról
köpenye alatt a libamájat
meg a disznóhúst s felesége
Laborfalvi Róza maga fő-zött
egész télen át a nyitott
konyhán Csak egy szobájuk
volt mégis akkor voltak a
leggazdagabbak: aranybányá-juk
volt kedélyükben
De a közéletben nagy nyo-mor
volt Minden csatatéren
vesztettünk Erdélyből népir-tás
hírei jöttek Árulás hűt-lenség
gyáva megadás napi-renden
Debrecenben vette
hírét Jókai az oroszok köze-ledésének
is
Ezt a könyvet mindenkinek
el kellene olvasni hogy erőt
merítsen a feltámadásra Mo-hács
Rodostó és Turin után
még ragyogó napok követ-keztek
a magyar történelem-ben
Szemtanúk írták A hő-sök
emléke nem vész el soha
megmaradnak utódainknak
maguktól nőnek tovább Míg
magyar él nem törődünk be-le
hogy idegen katona tapos
sa hazánk földjét
-- n