Magyar Elet, April 01, 1978

              !--
HWGÁMANLIFE 2SSffl5
0
Afan tokmág
iKmattmtatIM#ktea I ) - II I 'l ' y ==--- ' 'CUI
Ctviia dcfyokat Largeat InJepe ndenl
CanadUnWctUy
BERZSENYI latlielIaiigfriaaLaaguiga J
Vod 31 13 XXXI évfolyam 13 szám 1978 Április 1 Szombat
A francia választások után
ffik F7 P S m =a üpr
Az ENSZ csapatokat küld Dél-Libanon-ba
® Elrabolták Moro v olasz elnököt
Ecevit török és Karamanlisz görög miniszterelnök találkoztak a svájci
Montreu-ben- : elhatározták hogy állandó bizottságot hoznak létre a vitás
kérdések tisztázására — Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár kijelentette
hogy az amerikai dollár árfolyama további csökkenésének megakadályozásá-ra
az NSZK és az USA közös akciót hajt végre — Deszai indiai minisztere)-nö- k
Uj-Delhib- en tárgyalt Van Ping-na- n a Kínai Kommunista Párt Központi Bi-zottsági
tagjával: megegyeztek hogy a két ország határvitáját békés úton
tárgyalásokkal rendezik — Az indonéziai nemzetgyűlés elnökválasztó Ülése
alkalmából Dzsakartában az egyetemisták Suharto-cllcne- s tüntetést rendez-tek
500 diákot a rendőrség őrizetbe vett — A spanyol kormány jóváhagyta
Galicia tartomány ideiglenes autonómiáját — Rostpropovich világhírű orosz
csellistától — Nyugaton tartózkodik — a Szovjetunió megvonta állampol-gárságát
azzal érvelve hogy nagy kárt okozott az -- országnak szovjetcllencs
megnyilatkozásaival A holland hadsereg egységei és a rendőrség különle-ges
alakulatai elfoglalták az asseni kormányzati székhely épületét ahol a
dél-maluk- ui terroristák több mint 70 személyt fogva tartottak A terroristák 21
bebörtönzött társuk szabadon bocsátását 13 millió dollár váltságdíjat és egy
repülőgépet követeltek — Bhutto volt pakisztáni elnököt halálra ítélték Bhut-t- o
fellebbezett — Trudeau miniszterelnök megjárta New Yorkot ahol az
„Economic CIub"-ba- n beszédet mondott: az' amerikai nagytőkésektől igye-kezett
gazdasági segélyt kapni
GYŐZÖTT A FRANCIA
JOBBOLDAL!
v
Az első menetben —
március 12-é-n — á balolda-li
pártok még enye fö-lényre
tettek -- szert a fran-cia
választásokon Viszont
a március 19-- Í második
forduló — amelyen azok- -
nak a mandátumóknak a
sorsa dőlt eí' 'ahol egy-eg- y
jelolt--- nem:""Kapqft" 'abszo-lút
-t- öbbséget —"meghoz-ta
a jobboldal fényes győ-zelmét- tv'
a' 491 mandátum közül
Dr Pogány András:
y~w-ú--
291-e- t a jobboldali pár-tok
nyertek el szemben
a baloldal 200 képviselő-jével
A szív és az ész harca
Azt szokták mondani:
„A franciák az első vá-lasztási
fordulóban a szí- -
vükre a másikban az &
szűkre hallgatnak" Ez a
mondás-- ! most 'isfbeigazoló-dot- t
Az első fordulóban a
francia tömegek kifejezték
elégedetlenségüket a jelen-legi
jobboldali kormány
iránt amely képtelen meg
birkózni az infláció és a
munkanélküliség problémá-jával
— de aztán március
19-é- n a második forduló-kor
észbekaptak rádob- -
bentek hogy ezeket a kér-déseket
— győzelme esetén
— a baloldal még kevésb-b- é
tudná megoldani —
sőt A franciák tudják'
hogy -
'v a' baloldal győzelmevaz'
ország gazdasági 'kataszt--'
rófáját idézte volna elő
ezért szavaztak' március
19-c- n a jobboldalra
jftTWWWtWMtMMKtWttWttUtt'ttUllilttttllWtttmiWlLltMtLttWtWttWWt1
Emberi jogok a Carter adminisztráció
1976 nyárutóján a Ford elnök-fél- e nyelvbotlás a Kissinger-fél- e
détente mánia és a Sonnenfeld „doktrína" maszlagától megcsömör-lötte- n
demokrata és' republikánus magyar amerikaiak egyaránt re-ménykedve
hallgattuk Jimmy Cartert aki a választási kampány so-rán
itisztteletreméltó Iköveüflezeitességgelásmételgelitc az emberi jogok
védelmének szükségességét szerte a nagyvilágban
Ez' a retorika az 1977-e- s inauguráció után sem változott meg
s ennek elég kellemetlen következményei voltak az új adminisztrá-ció
számára Nemcsak a Szovjetunió berzenkedett — noha az Elnök
soha nem neveztev nevén a gyereket — de európai szövetségeseink
is akik a Helsinki Proklamáció „eredményeit" féltették az amerikai
politikai propagandától Az persze nem jutott eszükbe hogy Hel-sinki
megszületésének pillanatától kezdve teljes és tökéletes fiaskó
volt és az is maradt A belgrádi konferencia előrelátható eredmé-nye
lesz a legjobb bizonyítéka annak hogy a Helsiriki kérdésben v
Ford elnök által meghallgatott amerikai etnik vezetőknek teljésen
igazuk volt mikor a Helsinki akció teljes csődjét az okmány alá-írására
Finnországba készülő elnöknek előre megjósolták
Az elmúlt év során azonban a Carter-fél- e emberi jogos csinda-ratt- a
őszintesége"tekintetében is kételyeink támadtak Igaz ez a
mótivúm állandóan 'á Carter-fél- e politikai induló dallamának része
marad de vajon mit értenek ők a Carter adminisztráció „emberi
jogok" alatt? Azt--e amit az Atlanti Karfa az Egyesült Nemzetek
Alapokmánya vagy a Párizsi Békeszerződések értettek alatta annak'
teljességében vagy annak kilúgozott leszűkített változatát amit a
múlt év elején tapasztalható szovjet— európai rosszalás hangoztatása' után rriég meg mertek belőlük tartani? ' '
Lényeges kérdés elvégre a modern világnak egyik legnagyobb
baja az hogy a szembeálló felek azonos szavakat és kifejezéseket
faaijitöga'fcnak is'inindikét JhomHokégyonds irhást ént alattuk Igyldllt
„népi demokrácia" a totalitarianus 'kommunista diktatúrából és a
'„nemzeti felszabadítás" mozgalma a nemzetközi bolsevista imperia- - '
lizmus kísérletezéseiből
Nos a State Department tájékoztatási irodája (Bureau of Pub
februárjában
jogok" politikájáról kétoldalas ismertetést adott ki mely írott és
kézzelfogható támaszt szolgáltat a félreértések és a ködösítés tisz-tázásatekintetében
Mit ért Carter elnök emberi jogok' alatt? A
szöveg nem-hag- y sok kétséget efelől '
„Az emberi jogok' definíciója számunkra ugyanaz mint a
jelentőségű dokumentumoké és az azokra támaszkodó gyako-rlaté"
A szöveg azonban nyomban megkülönböztet és arról beszél ___ zül igyekszik az adminisztráció megvalósítani' illetve meg
valósulásukat' előmozdítani: Ezeket is felsorolja a kiadvány:
— „Az önkényes letartóztatásoktól és bebörtönzéstől a kínzá- -
és előre megrendezett müperektől kegyetlen és szokatlan bün-tetésektől
és az egyének magánéletébe való durva beavatkozástól
való szabadság illetve mentesség
— 'A táplálékhoz lakáshoz egészségügyi és a'
tanuláshoz való jog- -
13
aki
fól
l I' !
A baloldal győzelme —
a maga államosítási' prog-ramjával—
nemcsak a fran- -
cia tőke bizalmát' tette" vol-na
tönkre hanem elriasz-totta
volna a külföldi 'el-sősorban
az amerikai i és a
Közös Piaci befektetéseket1
is ami Franciaországot '
gazdasági csődbe ránthat-ta
volna :
Mi is történt a második'
fordulóban?
A szocialista tömegek)
elpártoltak pártjuk a Szo-cialista
Párt irányvonalá-tól
Ugyanis a Szocialista!
és Kommunista Párt meg--
egyezett az első forduló
után hogy azokban a ke-rületekben
ahol egy-eg- y
szocialista vagy kommunis-ta
jelölt nem érte el a
szükséges többséget — ott'
a több szavazatot kapott
képviselőjelölt ' indul csak
" a' második fordulóban ' a
másik visszalép hogy sza-vazói
az előbbire adhas
sák szayazataikat A szoci- -'
alista tömegek — a legtöbb
csciDcn azonoan — nem
voltak' hajiandok a kom-niunis- tá'
jelöltre szavazni
hanem inkább a jobboldali
képviselőjelöltre adták sza-vazatuk- at
9
Következeictés
Nem hiába volt mégse
a magyar 1956" a csehszlo-vák
1968 nem hiába fo-lyik
ma hősi küzdelem a
vasfüggönyön túl az em-beri
szabadságjogokért:
a franciák nagy többsége
nem akar kommunizmust
— még eurokommuniz-mus- t
se — mégha elége-detlenek
is a jobboldali kor
mány gazdaságpolitiká
jával
Valamit mégis csak
tanultak a szovjet megszá- -
lás alatt nyögő közép-kele- t
európai országok szomorú
sorsából!
Giscard elnök az elkö
vetkező napokban dönti el
hogy kit biz meg kormány
alakítással A legesélyesebb
Chirac párizsi polgármes
ter akinek pártja 145 man
dátumot kapott Lehetséges
azonban hogy az elnök új-ra
Barre jelenlegi minisz-terelnököt
bízza meg kor-mányalakítással
AZ ENSZ CSAPATO-KAT
KÜLD DÉL-LIBANONB- A
toAss' ENSZ Biztonsági
Tanácsa elhatározta hogy
4000 főnyi rendfenntartó
csapatot' küld Dél-Libano-n-
(Folytatás a 2-- lk oldalon)
és
— A gondolat- - beszéd- - gyülekezési- - vallás- - sajtó-- és mozgá-si
szabadság' és a kormányzatban való részvételi jog
Á Carter adminisztráció számára ezek a követelni való emberi
jogok sem több sem kevesebb
Hol marad ebben a szövegezésben minden nép és nemzet eli-degeníthetetlen
önrendelkezési joga? Hol marad a szabad válasz-táshoz
és a népképviseleti kormányhoz való jog amelyet éppen a
Jaltai Nyilatkozat biztosít? Hol marad a 'Párizsi Békeszerződésben
Magyarország számára biztosított és mindegyik nagyhatalom által
garantált jog mely az ország szuverenitását az idegen csapatok
kivonását és szabad parlamenti választásokat megkérdőjelezhetetlen
békeszerződési posztulátummá tette? Ezek talán nem emberi jogok?
'Ugy látszik hogy ezek nem emberi jogok a Carter adminiszt-ráció
számára sem Illetve nem akkor ha az ország történetesen a
szovjet érdekszférán belül fekszik Chile Rhodézia Brazília Dél-Afri- ka
és a többi 'termesztésen imás elbírálás alá esik és nem
esnek a „pragmatikus" politika fogalma alá A szovjet érdekszféra
annál inkább Amellett a felemlített „szelektív" emberi jogok poli-tikája
azért is kellemes és kényelmes megoldás mert kihúzza a
méregfogat a Carter adminisztráció emberi jogos propagandájából a
szovjet érdekszféra vonatkozásában Elvégre az nem beszél „önren-delkezési
jög"-r-ól ami a Szovjetunió és csatlósai számára olyan mint
a iszeiítéltvlz az ördögnek s elvileg elképzelhető olyan kommunista
rezsim is —- bár aligha gyakorlatban — ahol nem feltétlenül kí-nozzák
meg a politikai foglyokat és a „kormányzatban való rész-vétel"
is elképzelhető anélkül hogy szabad választásokról egyáltalán
szó essékU- - Gondoljunk a Hazafias Népfront ' szerepére Magyaror-szágom
'melynek formálisan nem-pártta- g tagjai jócskán képviselve
vannaka kommunista „országgyűlésben
Maga 'a State' Department' kiadvány húzza alá ennek az értel-mezésnek
gyakorlati megnyilvánulását íme:
„Áz Államok igényli a Helsinki Egyezmény un Har- -'
madik Kosarának teljes megvalósítását Ezek: a népek „szabadabb"
mozgásának elősegítése családok egyesítése nemzetközi házasságok
„MpwanulnaíulnaUuKu jHiunumiv&ncffirnnun£t i uifiAatnaitanunnl IípvnuHiiijnrviAcliv tiAtuTcvni!&n!lJUL cJrs IcltU3!lUA
"Nlic Relaiions) 1978 aí- - Carter (adminisztráció „emberi valamint' filmek hozzáférhetőségének lehetősége újságírók munka
törté-nelmi
feltételeinek megvalósítása kulturális és tanulmányi csereegyezmé-nyek
számának növelése''
Mégtía ézek}áz' „emberi jogok" meg is valósulnának a „Vas-függöny
'mögött — amint hogy nem fognak megvalósulni — attól
még Magyarország szovjet gyarmat és kommunista terror színhelye
marad a többi rabnemzettel egyetemben
A cikkíró kellemetlen és' fájdalmas kötelessége erre a tényre fel
hívni az "'olvasóközönség' figyelmét Az emberi jogok carteri értei--
hogy a „történelmi dokumentumokban" definiált emberi jogok kö- - mezesbencsupán az" ember személyi jogainak szükkörű védelmét cé
k - ) i - _ _ melyeket
soktól
intézményekhez
Egyesült
Iozza Az emberi jogok tágabb értelmezésének lehetőségéről" a nép-nek
és a nemzetnek emberközösségi jogairól szó sincsen Ezt né
felejtsük el ha Washingtonból újabb zengzetes tirádákat hallunk
az emberi jogokról A hegyek vajúdhatnak ugyan de csak nevet-séges
egérke születhetik csupán az „emberi jogok" hangzatos címe
alatt Vágy ahogy' az ókori híres rabbi Ben Akiba mondotta: „Nin-csen
új a nap alatt" Még akkor sem ha „emberi jogos" admi-nisztráció
ül a Fehér Házban
m
iitííf n„í li1} vV
t i
A pécsi Mindszentek temploma
wMt''1t'''uwwwttiitim-uwi-Atwuii- i
Wass Albert:
Helyze íeientes
Ma már tisztán láthatja mindenki a-kin- ek
szeme van: harcban állunk Nem
magúnk kerestük: a román kormány erő-szakolta
reánk ezt a háborút Az erdélyi
magyar nemzetrész létéről vagy nem-létér- ől
van szó Erdély ősi kultúrájának meg-maradásáról
erdélyi magyar testvéreink-nek
a román rendőrség kínzókamráiból va
ló kiszabadításáról Egy szörnyűséges élet
halál harcról amit egy kegyetlen balká-ni
szellemű elnyomóhatalom erőszakolt
ránk mely az erdélyi magyarság teljes ki-irtását
és megsemmisítését tervezi és hajt
ja végre napról-napr- a lepesrol-lepésr- e
Miután a mai modern fegyverek vilá-gában
kiegyenesített kaszák és élesre fent
balták már nem nyújtanak önvédelmi le
hetőséget az elnyomott népek számára
erdélyi testvéreink helyett mi szabad föl-dön
élő magyarok kell hadba szálljunk
a szellem fegyvereivel minden alkalmat
megragadva arra hogy a világ figyelmét
reáirányltsuk arra a barbár emberirtásra
és lélekpusztltásra amit a román kor
mány közegei ma Erdélyben végeznek
Ugyanakkor pedig egyenesen és kertelés
nélkül rá kell mutassunk azokra a lehe
tőségekre amelyeknek igénybevételével a
jószándékú és civilizált országok népei
és kormányai véget vethetnek énnek a
kegyetlen Vérengzésnek
Isten segítségével már eljutottunk oda
hogy az erdélyi magyarság elnyomásának
részletei mind több és több világlapban
jelennek meg úgy Amerikában mint Eu
rópában Washingtonban a Congressional
Record egyre nagyobb' számban őrzi már
azoknak a derék amerikai képviselőknek
és 'szenátoroknak a beszédeit akik szót
emeltek az erdélyi magyarság védelmé-ben
Bizonyító erejű könyveink amiket Er-déllyel
kapcsolatban olyan szép számban
adhattunk ki az utóbbi években ma már
megtalálhatók majdnem minden nagyobb
könyvtár polcain és gondoskodnak arról
hogy az igazságot ne lehessen többé ha
mis szavakkal elkendőzni
Sajnos az elmúlt' esztendőben elnöki
ígéretek ellenére is csatát vesztettünk és
Románia vérengző kormánya újra csak
megkapta az Egyesült Államok kormányá-tól
a kiváltságos kereskedelmi kedvezmé-nyéke- t
Az „emberi jogok" vonala is cső-dö- tt
mondott Belgrádban Kudarcainkon
felbátorodva a román kormány egy újabb
és úgy méreteiben 'mint kegyetlenségé
ben minden eddigit felülmúló magyar-i- r
tásba kezdett melynek során 1977 nyara
óta 68 erdélyi magyar tanári és tanítót
az jérdélyi
Ára: 30 cent
frontról
verlek halálra a román jendó'rség kínzó-kamráiban
vagy kényszerítettek öngyilkos-ságba
'szörnyű' kínzásaikkal főként Csík-szeredán
Sepsiszentgyörgyön s Brassóban
Magyar diákok és diáklányok százait hur-colták'
meg hasonló módon kényszerítve
őket hogy megtagadják magyarságukat E-zek- nek
a szörnyűségeknek nagy részéért
egy Dan Nicolescu nevezetű brassói
rendőrezredes a felelős aki abban' leli ö-rö- mét
hogy magyar tanárok tanítók és 'is-kolásgyerekek
fejét addig veri a falba
míg azok ájultan vagy holtan összeesnek
Minden hiteles adatot összegyűjtve
újabb vádiratot készülünk benyújtani a
civilizált országok kormányaihoz arra kér-ve
őket hogy szakítsanak meg minden
barátságos kapcsolatot Romániával mind-addig
míg a román kormány meg nem
szünteti ezeket a barbárságokat meg
nem bünteti a tetteseket és az erdélyi
magyarság számára meg nem adja mind-azokat
a szabadságjogokat a gyakorlat-ban
is mely szabadságjogok biztosítását
előző román kormányok a békeszerződé-sek
aláírásával magukra vállaltak s mely
szabadságjogok tiszteletben tartását a mai
román kormány is magára vállalta úgy a
Helsinki Egyezményben mint saját szocia-lista
alkotmányában
Végül pedig az erdélyi magyarság
jövendőjének további biztosítása érdeké-ben
arra kell kérjük úgy az Egyesült
Nemzeteket mint a tagállamok kormá-nyainak
mindegyikét külön-kiilö- n is hogy
adjanak Romániának egy három esztendős
próbaidőt melynek során be kell bizonyít-sa
a múlt tapasztalataival szemben hogy
érdemes alkalmas és úgy lelkileg mint
szellemileg érett arra hogy vegyeslakossá-gú
országrészek fölött emberségesen igaz-ságosan
és a kisebbségek jogainak teljes
elismerésével uralkodni képes Ennek a
próbaidőnek a leteltével amennyiben Ro-mánia
továbbra is mindezeknek az ellen-kezőjét
bizonyítja — csatolják visszaEr-dély- t
Magyarországhoz mint egyetlen ieU
képzelhető megoldást melynek segítségé-vel
az erdélyi magyarság további fenn-maradását
biztosítani lehet
Teljes mértékben azonosítjuk magun-kat
testvér-egyesületün- k az Amerikai Ma-gyar
Szövetség közgyűlésének határozatá-val
mely kimondta hogy egyik célja „A
magyarság iíletve Magyarország Erdélyre
való jogának a fenntartása szolgálata és
népszerűsítése a világ " különböző kor-mányai
az Egyesült Nemzetek és a világ
közvéleménye felé" '! f
(Folytatás a harmadik oldalon)