Magyar Elet, December 18, 1971

              rriMM
ltííri5íí-íiJf- r m
HÜM@mlAMLIFE
Afcm tokásig
hamm Lélek
t szabad nép leiz
T fnAS
csuda dolgokat Ijrgctt Indcpcmlcnt MAGYAR ELET Canadian V( telly
_--V
BERZSENYI in lie HimjarUn Ucljuíjc
Vol 24 No 51 XXIV évfofvam 51 szám 1971 dec 18 szombat Ara: 20 cent
Daccá a kclel-pakisztá- ni főváros ostromgyűrűben Fekete karácsony Berlinben
A Nixon— Poinpidüii találkozó
Borzalmas tömegszerencsétlenség történt Port Húron közelében: a det-roiti
városi vízszolgáltatásnak a Húron tó alatt húzódó alagútjában gázszí-várgá- s
következteben robbanás történt Eddig 22 a halálos áldozatok száma
— Mrs Gandhi miniszterelnükasszony New Delhiben támadta „azokat" akik
Pakisztánnak fegjveres segítséget nyújtottak (Kína) — Indiai jelentések
szerint ejtőernyősök 20 mérföldre megközelítették Daccát a kelet-paklsztá- nl fővárost és 3 irányból nyomulnak előre — Elhárultak az utolsó akadályok
Anglia belépése elől az Európai Közös Piacba melyhez Írország és Dánia Is
csalakozott — A szovjet h külügyminiszter meglátogatta Mrs Gandhit —
Thunder Bay-be- n a „CANADA FOR CANADIANS" mozgalom ülést tartott —
Trudcau miniszterelnök kijelentette: abban az esetben ha Quebecben a sza-kadarság- ot
képviselő Levesque-fél-e Parii Quebecois uralomra jutna akkor
lemondana — Edmund Muske szenátor bejelentését január 4-- én várják mi-szerint
a demokiata elnökjelölést vállalja (Muskie a CBS TV adón ugyanaz-nap
10 perc TV időt rezervált magának) — Ha a Bangla Desh" (a kelet-pakisztá- ni szakadár mozgalom) köztársaságot kikiáltják a világ 8-i- k legnépe-sebb
állama lenne 75 milliós lakosságával — Senki nem tudja mit lett a
sorsa a Bangla Desh vezérének Sheik Mujiburaak aki ' pakisztáni
ellenőrzés alatt lévő nyugat-pakisztá- ni börtönben sínylődik — ha még élet-ben
van — A pakisztáni háborúban résztvevő repülőgépek egyrésze kanadai
gyártmányú: a német LUFTWAFFE 1957-be- n rendelt 225 SABRE jct-e- t me-lyek
közül 90 Iránon keresztül Pakisztánba jutott
NINCS LÁTOGATÁSI
JOGUK
A BERLINIEKNEK!
Klaus Schütz Nvugat-Berli- n
polgármestere kije-lentette:
immár a hatodik éve
lesz annak hogy a nyugat-b-erliniek
nem lá-togathatják
meg hozzá-tartozóikat
a Szégyen-falo- n
túl
annak ellenérc hogy a je-lenlegi
beilini táigvaláso-ko- n
rendkívül derülátó"
vélcménvek láttak napvilá-got
Ann)i lém hogy a szep-tember
3-á- n a négy meg-szálló
hatalom: Anglia
Franciaország az USA és
a Szovjetunió által aláírt
beilini megegveés szöve-gét
a kelet- - és inugatnémct
illetékesek égic parafál-ták
Az envhülés gvakoila-t- i
jelei azonban az idén is
elmaradlak!
PAKISZTÁN
AZ OROSZOK
VIETNAMJA
Az Egvesült Nemzetek
arénájában csakhamar
nyilvánvalóvá vált hogy
az indiai — pakisztáni
fegyveres konfliktus
jóval több mint helyi
összecsapás mert egy-ben
a szovjet és kínai
érdekek súlyos össze-ütközése
Moszkvát egy az idén
augusztusban aláíit szövet-ségi
szerződés köti Indiá-hoz
és a szövetség létreho-zása
már előre vctcltc a
később kirobbanó konflik-tus
lehetőségét Ugyanak-kor
Kína több ízben (nyil-vánosan
is és fegyverekkel
is) vallott színt a pakisztá-ni
ügy mellett Ezért a je-lenleg
bekét prédikáló
Brczsnycv jutott íendkívül
kénves hclvzetbe: míg or-szága
nevében az általános
leszerelési konferenciáról
fuvolázik ugyanakkor dip-lomatái
megvétózzák a
fegyverszüneti döntést
A hét legjelentősebb ese-ményének
föltétlenül a
fenyegető szovjet bejelen-tést
kell tartanunk mely-ben
a világ minden orszá-gát
felszólítja: tartsák tá
vol magukat és ne avatkoz
zanak be az indiai—pakisz
tani konfliktusba (Hogy
kire gondoltak azt gyerek-játék
kitalálni )
MI A HADIHELYZET?
Három Royal Air Forcc
C— 130 Hercules óriásgép
hagyta cl külföldiekkel
megrakottan Daccát s
előtte a gépek pilótái a
bombalyuggatta repülőte-ret
igyekeztek használható
állapotba hozni
A városban az ostrom-zár
miatt kimenési tilal-mat
léptettek életbe A ka
volt
nap
mw i iihi hiiiwiiihví u r
ni mm m iimwi vniiwiiwii i iiinimi n iwhiwiiw!! i i m nnr íiilIiimiiii jiwtiiiiii mniii i 'wimrai Miiiwraiiiiinranin g
Zoltán:
Aki eddig azt hilte hogv egyedül a makacs akaratos rakon-cátlan
gveimekek szótálában szerepel a „Csak azért is" a leg-újabb
jelenségek láttái a bevallhatja hogy a leinőttek világában
sem ismeietlen fugalom a „Csak azéit is" Sőt — s ez a leggyá-szosabb
a dologban — a leinőttek makacskodása életbevágó te--i
ületen a politikában lombolja ki magát Lehet-- e ugvanis mást
sejteni a mögött a magataitás mögött mely minden leleplezés
dacára csak azért is kitart a kommunizmus mellett?!
Ma már tudatlansággal senki sem védekezhetik A liberaliz-mus
és demokukia százéves uralma alatt sem lett elveiben és kö-vetkemenvei-ben
annviia közismert mint ma a kommunizmus
kezdetek kezdeten mint első kísérlet a világ becsapására köd-be
buikolozhatott meg játszhatta a Sl in szerepét lebocsáthat-ta
hatarai elé a vasfiiggönv 1 hogv senki se láthasson be gazdál-kodásába
Nem adott statisztikát helvzetjelentéseket és eltit-kolta
meg az egvéni tiagediákat is Nem engedett be senkit és
nem élesztett ki senkit Lelek e lüggóinön se be se ki! Elzárkó-zott
a világ elöl mint a tiltott város Pekingben vagy Tibet a
hcgvoiiasok kozutt
De ezen mar pár éve tuhagvunk Talán soha semmiléle
iianviol vagv icndsenol nem jeleni meg annvi künvv olvan
duzzadt szakiiodalum mint a kommunizmusiol Elméletileg már
mindent tudunk tolj- - céljai elveit eszközeit Nincs cgvctlcn ho-malv- os
pont benne szinle mint a gveimekkáté kérdéseire úgv
lehel telelni mindeme Ma mar tudatlansággal senki sem véde-kezhetik!
De ha valaki azt találná ellenvetni hogv más az elmélet és
iius a gvakuilat és hogv ezei t nem szabad egv rendszcit az elme-le- i
uian megítélni annak azt (elélhetjük hogy a kommunizmus
megvalósítását azaz gvakoi látat legalább olvan jól ismerjük
mint az elmeletet Pontosan tudjuk mibe kerül a hús kenyér
tojás ai és élelmiszeiok Ismerjük a lakbéreket a ruházko-dás
költségeit sót meg a színhazak és künvv ek arait is Naponta
ezer es ezer küllüldi fordul meg Moszkvában főként a végletek-í- e
mindig kíváncsi venki és ig a külföld saját maga tudja ellen-ö- l
izni es összehasonlítani az árakat
Süt hogv a tévedés utolsó eshetősége is kizárva maiadjon
megszólallak a szovjet uok költök tudósok is és könvveik elju-tottak
a mi könwtáiaink polcaira is Ezek leíiták hogy milyen a
hu hetit Lublianka-bo- i ton mik a vallatás módszerei miiven ala-pon
ítélték őket és müvének a közállapotok a koncentrációs tá- -
II-- if-- ii ji i
i ' - 'i- - r ► r i r ' i"f ili-'i'r- 'f "t VffSSHt
Wmm
Az oroszok megvétózták a tűzszűnetet!
azt
nadai kolónia lugyrésze is
épségben kimenekült egy
kis szívfájdalommal: a túl-súly
miatt rengeteg pogy-gyás- zt
kellett visszahagyni
Kelet-Pakisztá- n valószí-nűleg
független állammá
válik enyhe indiai protek-torátus
alatt ami ellen Kí-na
előbb-utób- b fellép
ugyanakkor Kashmirban a
pakisztániak jelentős kato-nai
sikei ékről számolnak
be Kashmir uralkodója
Ghulam Mohammad Sha-li- k
— aki 1964 óta kormá-nyozta
az államot és ismert
India-bará- t — az or-szágában
dúló harcok izgal-mai
következtében szívro-hamot
kapott és hirtelen
elhalálozott
Kashmir kézben tartásá-val
a "pakisztániak clönvö-seb- b
tárgyalási alapot
akarnak teremteni ha (a
szovjet vétósorozat miatt)
o Biztonsági Tanácstól a
Közgyűlés elé utalt tűzszü-net
megszületik amire
egyelőre édeskevés a re-mény
EGYIPTOMI
HÁBORÚS
KÉSZÜLŐDÉS
' A kairói újságok minden
közölnek polgári és
légvédelmi utasításokat
Néhány "példa:
„Azonnal dobd le magad-ról
azt a ruhadarabot
amely a napalm-bomb- a kö-vetkeztében
tüzet fogott!"
— „Az izraeliek agyafúrt
csapdákat állítanak: ke-rüld
el a töltőtollak
és tranzisztoros rádiók fel
Nyisztor Csak azért
vételét a földről!" — lla
nem is fujiiak légii iadot
ha hallod a bombázás za-ját
keress menedéket!"
Kaimban majd minden-nap
tartanak „légoltalmi
gvakoi latot a kocsik
fénvszoroit bemázollak só-té- t
festékkel A Szuezi csa-torna
mentén kiűn-tés- e
erőltetett menetben lo-li- k
Az cgviptomi repülő-gépek
néhány repülői a jat
átvezényelték Szíriába
mert az ottani légi támasz-po- n
lakról Tel-Aviv- ot 15
perc alatt elérhetik Végül
a szovjet „szakértők"
száma 20000-r- e duz-zadt
s egyre több az
arab uniformist viselő
ruszki katona
Az EGYPTIAN GAZETTE
vezércikkében ígv írt:
„Egyiptom felkészült a
harcra s az összecsapás oi-szagu- nk
történetének leg-súlyosabb
koi szakái jelen-ti
majd Ha azonban nincs
más kiút akkor nem ret-tenhetünk
meg a váihato
szenvedésektől"
Mindeneseti e: Szádat
szavának még december
31 éjfélig van még értéke
t i kijelentelte:
ebben az évben leszá-mol
Izraellel ha az
Egyesült Nemzetek
' képtelennek bizonyul
rávenni Izraelt a meg-szállt
területek kiürí-tésére
A 75000 löt számláló szá-razlöl- di
csapatai beásták
magukat a Csatorna men-tén
(Folytatás a 4-i- k oldalon)
niunwrtraiiiini mi m m v ih ni igv tr--
t m is k imm mm niiiw iiiiiiim un linóin
A
ki
jo
el
ii t
s
is
botokban és a kényszermunka fegycnctclcpcin Már tudjuk mit
szabad és mit nem az íróknak és költőknek és hogy hánv millió
emberélet vérébe kei ült a kommunizmus elvelélt megvalósítása
Az ő könyveikből tudjuk a legjobban hogy a fellengzősen meg-hirdetett
földi paradicsomból 50 év alatt semmi sem valósult
meg és a munkás ma is rosszabb helyzetben van mint a kapita-lizmus
„kizsákmányolt ja" A militarizmus impeiializmus kolo-nializm- us
ellen dörgő Szovjet a világ legnagyobb militarista és
imperialista hatalma lett mely egész csorda kis népet tart íab-szolgaságb- an
S mindezt tudva és látva milliók és milliók csak aéil is a
kommunizmust vallják hitüknek ráadják szavazataikat vóiüs
zászlók alatt menetelnek es a hazájukat vagv a fajukat is megta-gadják
leköpik sárba tipoiják a kommunizmus kedvéért Csak
azért is!
De vajon mi van c mögött a „Csak azért is" mögött? Eleinte
azt kellett hinnünk hogy a jövendőbeli elhehczkedés sarkallta az
embereket hogv t i a nagy vcisenyfutásban a zsiios pozíciókét t
elsőknek érkezzenek be Hogy ne kelljen „tömegnek" maradniuk
hanem hogy annak a bizonyos „kiváltságos osztálynak" a kere-teibe
bejussanak De ebből is régóta ki kellett ábrándulniok A
rendszer megmutatta hogv „érdemeket" nem jutalmaz kihasz-nálja
a versem futókat mint „hasznos huh éket" és aztán félie-álhtj- a
vagy akár őket Saját szülöttjeit sem kíméli Min-denki
annyit ér amenmit pillanatnyilag a pártnak használ Sehol
annvi letört félrelökött feledésbe meiült nagyság nincs mint
a kommunizmusban!
Dohát akkor mi a titka és magyarázata annak hogv például
ilt Olaszországban szinte minden író és költő kommunista ho-lott
tudja hogv a kommunizmus megvalósulása cselén nem n hat
többé szabadon és hogy bélmosók fogják megcenzurázni alkotá-saikat?
Miért hemzsegnek az egyetemeken a kommunista profesz-S7oro- k
bár jól tudják hogv ezentúl már nem a tudománv szabad-ságát
hanem a diktatúra karhatalmát fogják szolgálni? S
a Iegkommunistább az olasz kulák mikor tudja hogv mindenét
elveszik és mehet egy kolhozba napszámosnak?
Lehet hogv a lélektan leghomályosabb rejtekeiben akad ei-r- e
is valami magvarazat ele én sok megligvelövel egvetemben
meg vagvok gvőzödvc arról hogy itt is az akaratos rakoncátlan
makacs külvök logikája érvényesül:
„Csak azért is"!
íűh?™ ~-'ir£!i-iiL
talált
lakok
letöri
miéit
JrtFiT
Frey András:
Mit keres Nixon
Pekingben és Moszkvában ?
A vilai'poli'ika lekoi lobbi fejezetéi
valószínűleg az a iii-ikózé- s fogja dominál-ni
amelvet Anjiika Kína es Oioszoiszag
vív meg egv inassal Lehet hogv ehhez ké-pest
Napúkon es Hitlei haboiui Riehe-he- u
es Clun chili politikai manóvei ei
piuMiKialis Lseupatenak lógnak (eltűn-ni
Hogv Pekim: mit akar egv elöl e talál-gatni
sem lehet E pillanatban Kinat me-gint
káosz fenveyeli Az 1966 tol 1969-i- g
megiendezett „ptoletar kulim foi lada-lomma- l"
Mao a kommunista páitból el-távolította
azokat akik adandó alka-lommal
cguittmukodhcttek volna
Moszkvával Az eiedménv a pait leleje-zés- e
lelt a pai t és közigazgatás ii ámí-tásai
a hadseieg vette al A legújabb foi-dulat- ot
az okozta hogv Mao most a túl
hatalmassá vall hadseieget akaija befo-Ivásaba- n
megmosni azután hogv a Mao
utódjának kielolt Lin Piao hadúgvmi-niszte- i
állítólag meg akarta ölni Maót
es szeplembei derekán ki akart szökni a
Szovjetunióba Nem tudjuk igaz-- e hogv
íepü'őgepe Kulsö-Mongoliába- n leuhanl
vagv pedig ahogv az ENSZ-né- l egv ko-lel-euiop- ai
csatlósdiplomaia mondta
volna mégis sikeiult kijutnia Oroszor-szágba
A szov jetpolitika csak annvival világo-sabb
a Washington — Peking— Moszkva
haiomszoget illetően hocv az oiosokra
a ameiikai —kínai összejátszásnak még
a lehetősége is lidércnyomásként neheze-dik
és hogv Moszkvában úgylátszik még
mindig í emelik hogy Mao halála után
Pekinget megint maguk (elé tudják ior-díta- ni
METTERNICH ÉS KISSINGER
Az is ké-J- Js mit akar Washington el-emi
a háromszögen belül Az ehhez való
kulcsot valószínűleg ott kell keresni
hogv Nixon külpolitikai tanácsadója Kis-sing- er
és hogv Kissinger történelmi ta-nítómestere
Mettei nich
Metternich tudvalevően abból indult
ki hogv laitos béke a hatalmi egvensú-Ivo- n
alapul es hogv ez az egvensuly an-nál
stabilisabb minél löbb államra tá-maszkodik
Nvilván eéi i akaita Kissin- -
'gor Kínát is bevonni a világpolitikai eiök
játékába bár kérdés hogv Kína nemzet-közi
paiketlen is olvan óiiásnak log-- e bi-zonvul- ni
mint amilvennck a téi képen
latszik
Magának Nixonnak a szándékait még
csak tünetekből lehet kiolvasni s ezeket
is többféleképp értelmezik
Az cgvik elmélet úgv szól hogv Nixon
valójában nem háiomszög-poliüká- t akar-na
követni hanem egész külpolitikája ár-ia
iianvulna hogy a szovjetlel kiegvez-ze- k
Eszei int a Kínához való közeledés
csak goiogtű alkudoási taktika Moszk
va felé hogv kedvezőbb feltetelekkel tud-jon
egy amerikai —orosz paktumot nvél-beüt- ni
Mások szeiint viszont akármit akari
Nixon minden ameiikai elnök végül is
a nemzeti érdekek loivenveit követi le-h- át Nion is kenv telén les ana töreked-ni
hogv Kínát és a Szov jctuniot kijátsz-sz- a
egv más ellen
Egy haimadik teoi ia hívei pedig azt
hiszik hogv a pekingi és moszkvai ut
mögött főleg belpolitikai tél húzódik
meg Szeiintuk Nixon csak azéit menne
Pekingbe hogv utána sobb fogadtatás-ban
részesüljön a Szovjetunióban és
azeit akar parádézni Moszkvában hogy
az amerikai választók a béke hősét lás-sák
benne és jövő novemberben többen
szavazzanak rá
BUDAPEST CS WASHINGTON
A kéidés az hogy c három Nixon-porlr- é
koül melvik áll legközelebb a va-lósághoz?
Hogv Nivon pusztán szavazatokra va-dásznék
azt nehéz elhinni pedig a ma-gvar
korona kiadásáról és a kérdés hát-tciér- ö!
szolo hírek úgy festenek mintha
Nixon a választási propagandája ked-véért
akaria volna vagv akarná a Buda-pest
es Washington közti „cnvhülést"
nem is annvira Moszkva mint inkább
az amerikai valasztuk felé fölmutatni
Nixon külpolitikai céljait illetően is
megoszlanak a v elemenvek Vannak kik
azt tailjak Nixon olvan nagv aiat haj-landó
adni a amerikai — oiosz viszoiiv
jokaibaniai lasaéi t- - amelv hosszú lavia
meg az Egvesült Államok biztonsagai is
veszelvetetné Peisze azzal az önvigasz-taló
optin izmussal hogv „mi elég oko-sak
vagvunk hogv ez ellen mad ha kell
védekezni tudjunk"
Mások jobb vélemennvel vannak N'i-xoni- ol Fek ugv lat jak hogv Nixon
csupa nem döntő fontosságú eneged-monv- t
lelt a szovjetnek s Iioüv a nagv
koncessziókkal csak hitegeti ókét lisi --
lint Nixon íavaszsága abban ál'na '"'in
időt akaina nveini jovó nuvembe tg d
ha mai a sebeben lenne a további neg
evic szólo elnöki mandátum akkor az
oioszuk lele megcsillantott igazan nagy
igeieteket nem tartaná meg
EGYOLDALÚ ENGEDMÉNYEK
Mái most mit mondanak a léinek?
Ezek bizony ana vallanak hogy Ni-xon
— akár ősinlén akár nem — de
baiátkoni akar a szovjetlel
Ilven ténv volt hogy amint elnök leli
sieted ratifikálni az atomsorompó-szer-zödés- t
Sokan azt hiszik huy ennek el-lenőrzése
módot ad a szovjetnek Nvu-gal-Németországb- an
ipán ti Kok meg-szerzéseié
és ezen a réven politikai zsa-rolásra
Bonn ellen De még ha volna is eb-ben
túlzás a szov jelkormány kétségkívül
olvan nagy erőfeszítéseket lelt a szeiző-dé- s
eléréseié hogy Nixonnak könnyű leli
volna azl mondania:
—Rendben van latifikáljuk De mii
kapunk érle?
Ehelyett minden ellenszolgáltatás nél-kül
valósággal ezüst-tálcá- n nvújiolta át
Moszkvának a szerződés ratifikálását
Sokak szemében ez volt első jele annak
hogy Nixonban apad a politikai bátoiság
és retteg attól hogy antikommunistának
nevezzék
Azután jött az úgv nevezeti Ospolilik
Euől kezdettől fogva nvilvánvaló voll
hogv későbbi kihalásaiban laiihal az ál-lami
szövetségen és hogv cze!i a lévén
aithat az Egvesült Államok euiopai po-zíciójának
tehát katonai bitonságuknak
is Nixonnak a kisujjat sem kelleti volna
megmozdítania Brandt keleti politikájá-nak
mérséklésére Elég lett volna hall-gatnia
Ameiikai támogatás hiányában
Biandi óvatosságra kénvseiült volna és
így jobb feltételekéi kaphatott volna az
oioszoklól Nixon azonban nvilvánosan
kiállt a keleti politika mellett sőt feb-iuáiba- n
olvan messzemenő berlini en-gedmén- vt
ajánlott fel az oioszoknak
amit ők maguk addig nem is javasoltak
í-
-s mint a berlini úgv a szuezi kéitlés-be- n
is az amerikai álláspont inkább ked-vez
az oiosz mini az ameiikai éidekek-ne- k
A szuci-csalorn- a megnv hasának fö
haszonélvezője nem Egviptom lenne ha-nem
a szovjet meil ez megiuvidílcné a
tengeri utat európai Oroszországból az
Indiai Óceán és Vladiv osztok felé
így kónnvebben ludna a Szov jelunió
pozíciókat kiépíteni az Indiai Óceánon
Kína halában Ugvanakkor Szibei iában a
kínai halár mentén összevon! orosz had-éi
őket is jobban tudná ellátni El az
ulánpoilást ma a szárazföldön egv szál
vasútvonallal a tiansz-sibéiia- i vasúttal
lehet esak megoldani De ha a szuezi-csatol
na megnvilnek akkor az cuiópai
oiosz kikötőkből Vladivosztokba küldött
hajokkal nem kellene Dél-Afrik- át meg-kerülnie
Sokkal rövidebb úton olcsób-ban
es gvorsabban lehetne hadianvagot
szállítani a Kínára néző Kelel-Szib- éi iá-ba
Ezek az egvoldaú amerikai engedmé-nve- k
keltették sokak szemében azt a lát-szatot
mintha — főleg azért hogv az
úgvnevezett liberálisok kevésbé gvölör-jé- k
Nixont — Washington biztosítani
akarná Moszkvát hogy a Kínához való
amerikai közeledés nem iiánvul a Szov-jetunió
ellen Ennek lenne áloga az eu-rópai
siatus-quó- t erősítő berilini cgvez-mén- v
és a szuezi út megnvitását ígérő
amerikai terv
(folvtalás a harmadik oldalon)
M
ii